Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-23 / 173. szám, vasárnap

A Nagy O któberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségei erős buzdítás boldog s zocialista jövőnk építésében Antonín Novotný elvtárs beszéde a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségeit előkészítő bizottság ülésén A szovjet néppel s az egész világ dolgozóival együtt dolgozó népünk is készül az emberiség történetében a legjelentősebb esemény, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 40. év­fordulójának megünneplésére. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulója nemzeti ünnep — népünk Október eszméi, a szocia­lizmus ügye iránti hűségének hatal­mas manifesztációja lesz, manifesztá­ciója a Szovjetunióval való megbont­hatatlan barátságunknak és szövetsé­günknek, a proletár nemzetköziség és a nemzetek közötti békés együttmű­ködés elvei iránti hűségünknek. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme elválaszthatatlanul 'összefügg V. I. Lenin nevével, a mar­xizmus-leninizmus eszméivel. Ezért természetes, hogy az egész ünnep­séget és előkészítését elsősorban Le­nin örökének mélyebb megértésére és arra használjuk fel, hogy Lenin örök­életű eszméi az ellenség minden pró­bálkozása ellenére még mélyebb gyö­keret verjenek népünk gondolkodásá­ban és lelkületében. Az ünnepségek előkészítését a Szovjetunió és lenini kommunista pártja nagy feladatainak sokoldalú megvilágítására összponto­sítjuk a nemzetközi munkásmozgalom és az általános világfejlődés, de főleg népünknek a nemzeti szabadságért és hazánkban a szocializmus felépítéséért folytatott harca szempontjából. Az ünnepségek előkészítését a szovjet nép gazdag tapasztalatainak mélyebb meg­ismerésére és alkotó elsajátítására is felhasználjuk, amelyeket a szocializ­mus és kommunizmus építésében elért, de főleg a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatai­nak megvalósítása során szerzett ta­pasztalatait sajátítjuk el. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom ünnep­ségei erős buzdítás a szocialista ver­seny fejlesztésében, boldog szocialista jövőnkért folytatott harc újabb sike­reinek eléréséért. Az emberiség történetében egyetlen más esemény sem változtatta meg annyira egész nemzetek sorsát, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Nem' véletlen ez. Hiszen 1917 októ­beri napjaiban a kizsákmányolt mun­kások az elnyomott földművesekkel és az imperialista háborútól megkín­zott katonákkal szövetkezve, a Kom­munista Párt vezetésével megbuktat­ták az ideiglenes burzsoá kormányt, elkergették a kapitalistákat és föld­birtokosokat és az emberiség törté­netében első ízben vették kezükbe a hatalmat. A kizsákmányoló osztályok évszázados uralma után a világ egy­hatodrészén a hatalom a nép kezébe ment át, megalakult a világ első szo­cialista állama. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom proletárforradalom volt, mivel a hatalom a leghaladóbb osztályok ke­zébe ment át, a proletariátus kezébe, amelynek történelmi küldetése, hogy megszabadítsa az emberiséget a ki­zsákmányolástól, a nyomortól, az éh­ségtől és az imperialista háborútól; éppen ezért vált az emberiség törté­netében alapvető fordulattá. A cári Oroszország nemzetei, me­lyek 1917 októberében saját kezükbe vették sorsuk irányítását, aránylag rövid történelmi időszak alatt a kapi­talista körülzárás rendkívül nehéz nemzetközi és belpolitikai feltételei, a kizsákmányoló osztályok elkeseredett ellenállása közepette a nemzetközi im­perializmus elleni kegyetlen harcban kiküszöbölték a termelőeszközök ma­gántulajdonát, örökre megszüntették az embernek ember által való kizsák­mányolását s a múltban elmaradt or­szágukat a szocializmus gazdag, erős országává alakították. Az Októberi Forradalom óta eltelt negyven év alatt a Szovjetunió szocialista világhata­lommá, a világ második legnag^ibb ipari nagyhatalmává, haladó szocialis­ta mezőgazdasági nagytermeléssei bí­ró országgá, a haladó kultúra orszá­gává, a szocialista demokrácia orszá­gává, a nemzetek testvéri szövetségé­nek és együttműködésének országává vált. A szovjet emberek lenini párt­juk vezetésével, a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresszusa esz­méitől ösztönözve, napról napra újabb sikereket érnek el a kommunizmusra való fokozatos átmenet útján. Feltar­tóztathatatlanul közeledik az az idő, amikor a Szovjetunió az egy lakosra eső termelésben utoléri és megelőzi a világ legfejlettebb kapitalista or­szágát, az USA-t, amit például a szov­jet mezőgazdaság mostani hatalmas üteme is bizonyít. A szocializmus megfelel a történelmi fejlődés követelményeinek A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom és a szocializmus győzelme a Szovjetunióban így az egész világ előtt bizonyítja, hogy a szocializmus nem­csak elmélet, vagy a nép valótlan ál­ma, hanem hogy megfelel a történelmi fejlődés követelményeinek — teljes mértékben megvalósítható. Ha 1917 októberéig ellenségeink a forradalmi munkásmozgalom elleni fő támadásait a marxi tudományos szo­cializmus életképessége tagadásának irányában folytatták, ha azt állították, hogy a forradalmi marxizmus elavult, ha elsősorban ezen a talajon fejlődött a revizionizmus, akkor az Októberi Forradalom, amely éppen a forradalmi marxizmus zászlaja alatt, a leninizmus zászlaja alatt, a marxista-lenini esz­mék megvalósulása útján jött létre a Szovjetunióban, teljes mértékben meg­döntötte az ellenzékiek ezen érveit. Az Októberi Forradalom és a szocia­lizmus kiépítése a Szovjetunióban a gyakorlatban bebizonyította a tudo­mányos szocializmus eszméinek igaz­ságát és életképességét, megmutatta az egész világ dolgozóinak, hogy ezek az eszmék valóban elvezetik az embe­riséget a teljes felszabaduláshoz. De a munkásosztály ellenségei az Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme után sem szűntek meg harcolni a forradalmi marxizmus ellen; mivel a gyakorlat megdöntötte a régi érveket, újakat kerestek, hogy kiragadják a munkásosztály kezéből ezt a megbíz­ható fegyvert és a reformizmussal pótolják. Mindenképpen elhitetni igye­keztek a dolgozókkal, hogy az Októ­beri Forradalom csupán az orosz nép ügye, hogy az Októberi Forradalom útja nem felel meg a többi országok­nak. Az Októberi Forradalom óta eltelt negyven év történelmi eseményei iga­zolták a marxizmus-leninizmus esz­méit, szemléltetően leleplezték az ellenség érveinek teljes hazug voltát. A Nagy Október jelentősége miatt nem volt és nem lehetett csupán Oroszország ügye. Az Októberi Szocia­lista Forradalom az emberiség egész előzetes fejlődésének törvényszerű eredménye volt és a nemzetközi mun­kásmozgalom egész megelőző fejlődé­sének betetőzése. Ezért vált egyszer­smind az egész emberiség történetében alapvető fordulattá. Az Októberi For­radalom egyidejűleg az egész világ dolgozó tömegeinek a munkásosztály vezetésével való feltartóztathatatlan hatalomra törését, saját sorsának tu­datos irányítását, a szocializmus és kommunizmus építésének megkezdését is jelenti. Ezért Október és a Szovjet­unió már lényegénél fogva az egész világ munkásosztályának ügye, a ki­zsákmányoltak és elnyomottak ügye — akár tudják ezt, akár nem. A Szov­jetunió is ezért vált az egész nem­zetközi forradalmi mozgalom vezető erejévé és dicső kommunista pártja a kommunista forradalmi munkáspár­tok középpontjává. A Nagy-Októberi Szocialista Forra­dalom világtörténelmi jelentőségének értékelésében az osztályálláspont egye­düli alaipja, 1917 októberétől kormaikig az egész világtörténés igazsághoz hű felfogásának úgyanúgy, mint további fejlődési távlatai, helyes megértésé­nek és az imperializmus, valamint a reformizmus ideológiái elleni harc megértésének. Az Októberi Forradalom óta eltelt negyven év telve van a munkás- és nemzetfelszabadító mozgalom új ha­talmas sikereivel. Október győzelme, a szocializmus felépítése a Szovjetunió­ban és a második világháborúban a szovjet nép győzelme a fasizmus fe­lett oly erős hatást gyakoroltak a vi­lágtörténésre, hogy az elmúlt negyven év alatt nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész világ arculata lényegében megváltozott. A szocializmus átlépte egy ország keretét és világrendszerré vált. A szo­cializmushoz vezető úton a Szovjetunió oldalán Európa és Ázsia számos orszá­ga halad. A Nagy Október óta a leg­jelentősebb esemény az a tény, hogy a szocialista forradalom győzött Kí­nában, hogy a szocializmust ma a Kí­nai Népköztársaság hatszáz millió la­kosa építi sikerrel. A szocialista világrendszer ma már csaknem egymilliárd embert foglal magában, vagyis a föld lakosságának több mint egyharmadát, a föld egész területének több mint egynegyed ré­szét. Az Októberi Szocialista Forrada­lom zászlaja ma győzelmesen leng a Lábétól egészen a Csendes-óceán part­jáig. A szocialista világrendszer létrejötte a munkásosztálynak a kapitalizmus fölött aratott mostani legnagyobb győzelme, a marxizmus-leninizmus győzelme, meggyőző bizonyítéka a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségének. Az Októberi Forradalom, amely le­rázta a külföldi tőke üralmát és amely a volt cári Oroszország elnyomott nemzeteinek meghozta a nemzetiségi szabadságot is, kemény csapást mért az imperializmus gyarmati rendszeré­ré. Október erős buzdítás volt a gyar­mati és függő országok nemzetfel­szabadító mozgalmában. Az Októberi Szocialista Forradalom hatására a gyarmati és függő országok harca nö­vekvő erővel fejlődött az elmúlt negy­ven évben. A második világháborúban a fasiszta Németországnak a Szov­jetunió által való leverésével és az im­perialista Japán legyőzésével újabb ösztönzést kapott. A kínai nép győze­delmes forradalma azután döntő csa­pást mért a gyarmati rendszerre. Korunkban tanúi vagyunk az impe­rialista gyarmati rendszer széthullá­sának. Á legutóbbi 10 év folyamán 1200 millió ember rázta le magáról az imperialista önkényuralom igáját. A Kínai Népköztársaság és az Indiai köztársaság, az egykori gyarmati or­szágok a világhatalmak közé sorakoz­tak. Más országok egész sora kivívta állami függetlenségét. Erősödik az af rikai nemzetek, valamint Közép- és Dél-Amerika nemzeteinek nemzetfel szabadító mozgalma. Napirendre kerül az imperializmus gyarmati rendszeré­nek teljes felszámolása. Közben azok az országok, amelyek lerázták maguk­ról az imperializmus gyarmati rend szerét, bár nem tartoznak a szocialista rendszerhez, mégis népgazdaságuk építésében és a nép életszínvonalának emelésében teljes mértékben számít­hatnak a szocialista országok sokolda lú segítségére. Maga ez a tény lénye gesen megnehezíti az imperialisták gyarmati politikáját és egyszersmind újabb ösztönzést jelent azon népek nemzetfelszabadító harcában, ame­lyekre még súlyosan nehezedik a gyarmati rendszer rabsága. A szocializmus győzelme a Szovjet­unióban, a szocialista világrendszer létrejötte és az imperializmus gyar­mati rendszerének széthullása még inkább kiélezte a kapitalizmus általá­nos válságát, elmélyítette ellentéteit, elsősorban a burzsoázia és a munkás­osztály közötti alapvető ellentétet. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom hatása alatt a munkásosztály sok országban megalakította kommu­nista pártját. E pártok hatása, tekin­télye és jelentősége a veszett kom­munistaellenes kampányok ellenére s minden üldözés ellenére is növekszik. Ha 1933-ban a kapitalista és gyarmati országokban a kommunisták sorai né­hány százezer tagot számláltak, ma már milliókra emelkedett a számuk és ez a kapitalizmus világát még szű­kebbre vonta. A kommunista pártok egyre növekvő befolyása bizonyítéka annak, hogy a kapitalista országokban is újabb és újabb hívekre találtak Ok­tóber eszméi, hogy a szocializmus az ezekben az országokban élő egyszerű emberek tudatában is szüntelenül erősödik. * A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XX. kongresszusa kétségkívül vi­lágtörténelmi jelentőségű esemény volt, amely különösképpen kimagaslik a Nagy októberi Szocialista Forrada­dalom óta a forradalmi proletariátus által elért hatalmas győzelmek' sorá­ban. A XX. kongresszus eszméi nem csak a szovjet népre gyakorolnak ösz­tönző hatást a kommunizmusba való fokozatos átmenetért folytatott harcá­ban. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa általánosítot ta életünk új tüneteit, alkotó módon tovább fejlesztette a marxizmus-leni­nizmus forradalmi elméletét és gaz­dagította s új ismeretekkel és felfe­dezésekkel vértezte fel a forradalmi marxista pártokat. E felismerések erős ösztönzést jelentenek az egész nem­zetközi forradalmi mozgalomban a bé­kéért, a szabadságért és a világ nem­zeteinek függetlenségéért folytatott harcban. Elvtársak, Az Októberi Szocialista Forradalom és a Szovjetunió segítettek országunk népének is a szabadsághoz és szocia­lizmushoz vezető út megkezdésében. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom hatására munkásosztályunk a többi dolgozókkal együtt 1918-ban szintén kivívta nemzeti .szabadságát. Az osztrák-magyar monarchia rom­jain felépült az önálló Csehszlovák Köztársaság. Október hatására meg­született Csehszlovákia Kommunista Pártja is — munkásosztályunk és dolgozóink igazi élcsapata. A Szovjet­unió volt az, amely a második világ­háborúban hősi harcával megszabadí­totta nemzeteinket a fasiszta meg­szállástól és 1945 emlékezetes májusi napjaiban újból megnyitotta előttünk a nemzeti szabadság útját. Hazánknak a Szovjet Hadsereg ál­tal való felszabadítása, munkásosztá­lyunk és egész népünk hősi harca azonban nemcsak a szabad, független Csehszlovákia megújítását tette lehe­tővé, hanem azt is, hogy hazánkat új népi demokratikus alapokra építsük. 1948-ban, népünknek a reakció felett aratott februári győzelme után köz­társaságunk véglegesen elfoglalta he­lyét a szocialista államok testvéri csa­ládjában, s a szocialista világrendszer részévé vált. Hála a forradalmi lelke­sedésnek, munkásaink, földműveseink és dolgozó értelmiségünk munkahő­siességének, tántoríthatatlanul a szo­cializmus többi országaival testvéri együttműködésben haladva Október útján, rövid idő alatt olyan fejlődést értünk el a népgazdaságban, a nép életszínvonalának emelésében és kul­túrájának fejlesztésében, amilyent or­szágunkban soha azelőtt nem ismert a történelem. A szocialista forradalom győzelme és a Csehszlovák Köztársaságban a szocializmus építése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom folytatása. Ok­tóber követői vagyunk, ennek eszméi­hez igazodunk, harcolunk hazánkban s egész világon való megvalósításukért nemcsak azon tény miatt, mert az Októberi Forradalom volt az, amely hozzásegítette nemzeteinket a függet­len állam megteremtéséhez, mert az Októberi Forradalomban született Szovjetunió egyetlen barátunk maradt nemzeti tragédiánkban, melyet Mün­chen idején a külföldi és belföldi bur zsoázia szőtt ellenünk. Nemcsak azért, mert megmentett bennünket a fasisz­ta borzalmaktói és lehetővé tette, hogy a dolgozók népi demokratikus köztársaságunkban ügyeiket maguk rendezzék. Nemcsak azért a tényért vagyunk Október hívei, mivel a szo­cializmus építésének nagy munkájá­ban szüntelenül önzetlenül segített és segít bennünket. Nemcsak azért, mivel a békéért harcol, ami legfontosabb létérdekünk. Elsősorban és főleg azért vagyunk Október eszméinek kö­vetői és azért harcolunk megvalósítá­sukért, mivel nemzeteink dolgozói akarják a szocializmust, melyet elő­ször a szovjet nép váltott valóra le­neni pártja vezetésével, Nemzeteink életre-halálra egybekötötték sorsukat a szocializmussal. Nincs a világon olyan erő, amely elszakíthatná né­pünket a Szovjetuniótól, kitéphetné országunkat a szocialista világrend­szerből, letéríthetné az Októberi For­radalom útjáról. A szocializmus és kommunizmus az az alap, amelyen a szovjet nép iránti barátságunk nyugszik, melyet népünk a „Szovjetunióval örök időkre" jelszó­val fejezett ki. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulójának évében, am ;kor a szovjet néppel és az egész világ dolgozóival együtt végigtekin­tünk azon a dicsőséges és győzedel­mes úton, amelyen történelmi szem­pontból oly rövid idő alatt végighaladt a szocializmus, újból és mélyen tuda­tosítjuk, hogy Október, a Szovjetunió, a szocializmus világtábora az alkotó leninizmus győzelmének eredménye. Mi, csehszlovák kommunisták Le­nintől és az orosz kommunistáktól mindig azt tanultuk, hogy a problémá­kat a marxizmus-leninizmushoz való elvhűség alapján, az adott feltételek és helyzet alapján alkotó módon old­juk meg. Ezt tanultuk a kapitalizmus uralmának megdöntéséért folytatott harcok idején, ezt tanuljuk ma is a szocializmus felépítéséért vívott nagy küzdelmünkben. Ezért tudtunk elérni olyan nagy győzelmeket. Ez a titka annak, hogy ma oly sikerrel és gyor­san haladunk hazánkban a szocializ­mus építésének betetőzése felé, hogy fel tudjuk használni azokat az óriási lehetőségeket, amelyeket a történe­lem, a világ erőinek mostani aránya, a szocializmus nagy országának, a Szovjetuniónak helyzete és ereje, a szocializmus és béke egész táborának ereje nyújt. Ez az alapja annak, hogy vezérvonalunk helyes volt és helyes ma is. Magától értetődő és az életben ez nem is lehet másképp, hogy tel­jesítésében bizonyos hibákat is elkö­vettünk. De ezek' nem voltak lényeges hibák. Ezt nemcsak mi, kommunisták állítjuk. Népünk többsége is bizonyította ezt, mégpedig az utóbbi időben nem egy­ízben. De mi sohasem tettük és nem is fogjuk tenni, hogy e hibák okait a tanításunk alapvető tanai terén elő­forduló bizonyos fogyatékosságokban, bizonyos merevségben vagy hasonló dolgokban keressük és ennek alapján meg akarnók változtatni vagy e ta­nokat vagy le akarnánk mondani róluk. Nem, tapasztalataink arról beszélnek, hogy hibákat akkor követünk el, ha nem vagyunk képesek helyesen, alkotó módon és következetesen érvényesíte­ni munkánkban a Szovjetuniónak a szocializmus építése során szerzett alapvető, általános érvényű tapasztala­tait, a leninizmus alapeszméit. Ugyan­ezt mutatják a többi testvéri és kom­munista munkáspártok tapasztalatai is. Pártunkat a munkásosztállyal szem­ben — amelyből született — egész né­pünkkel szemben, nemzeteinkkel szemben, az egész forradalmi világ­mozgalommal szemben nagyfokú fe­lelősség jellemezte. A nagy felelősség tudata és azok a feladatok, amelyek ránk, mint olyan országra hárulnak, amely a szocialista világrendszer része, arra köteleznek bennünket, hogy Ok­tóber szellemében, a leninizmus halha­tatlan eszméinek szellemében, meg­gondoltan és alkotó módon oldjuk meg a nem csekély, történelmi szempont­ból új problémákat, amelyekkel talál­kozunk és találkozni fogunk. Biztosak vagyunk abban, hogy ebben a törekvé­sünkben teljes mértékben és aktívan támogatni fog dolgozó népünk. Ezért népi demokratikus köztársa­ságunkban minden öntudatos polgár elsőrendű feladata, hogy őrizze szo­cialista elveink tisztaságát, megismer- ' tesse velük népünket, következetesen és keményen harcoljon az összes el­lenséges elméletek befolyása ellen, a revizionizmus minden árnyalata és minden formája ellen. Hozzájárulásunk a nemzetközi forradalmi mozgalomhoz Hiába fáradoznak ellenségeink, hogy megzavarják népünket valamilyen „nemzeti kommunizmussal" vagy más hasonló „ideológiákkal", főként ha alkotóik és propagálóik olyan ismert kommunistaellenes harcosok, mint J. F. Dulles, vagy F. Peroutka és a hoz­zájuk hasonlók. Nálunk mindenki előtt világos, hogy ennek az úgynevezett nemzeti kommunizmusnak semmi köze sincs a marxizmus-leninizmus tanítá­sainak alkotó érvényesítéséhez az egyes országokban, hanem az imperia­listák közvetlen, leplezetlen taktikája, amelynek segítségével szét akarják verni a forradalmi munkásmozgalom egységes frontját, a szocialista orszá­gok frontját. Ezeknek az „ideológusoknak" egész terve nacionalista, ellentéteknek és uszításoknak előidézésén alapszik, a sovinizmus szítására és kihasználására törekszik. Terveikben az egyes szo­cialista országokat a Szovjetunió ellen szeretnék uszítani. De ez nem fog ne­kik sikerülni. Népünk létérdekei a töb­bi szocialista országok népének életér­dekeivel és a szovjet nép létérdekeivel lényegében megegyeznek. Ezért or­szágaink kölcsönös kapcsolatai is, amelyekben a munkásosztály uralko­dik, teljesen újak, a proletár nemzet­köziség elvein alapulnak. Ügy gondolom, hogy ma, amikor az egész világ közvéleménye az utób­bi hónapokban újból meggyőződhe­tett arról, milyen magas dolgozóink proletár szolidaritásának tudata, he­lyénvaló lesz, ha megemlítjük, hogy (Folvtftás a 4. oldalon.) OJ szo o 1957. június 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom