Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-23 / 173. szám, vasárnap

k Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségei eró's buzdítás boldog szocialista jövőnk építésében (Folytatás a 3. oldalrjl.) munkásaink, földműveseink és dol­gozó értelmiségünk e politikai fej­lettsége a Nagy Október győzelméből született és a Nagy Október által nevelt kommunista pártunk fáradha­tatlan sok éves munkájának ered­ménye. 1 Klement Gottwald elvtárs és vele együtt egész pártunk mindig és min­den helyzetben megmagyarázta a proletár nemzetköziség és a szocia­lista hazafiság közötti elválaszthatat­len összefüggést. „Építsd a hazát, orösíted a békét", e gottwaldi jelszó mélyen bevésődött népi demokratikus köztársaságunk műiden becsületes, öntudatos polgárának szivébe és gon­dolkodásába. Igen, előttünk világos, hogy szocialista hazánk építésével erősítjük a szocializmus tábcrát, hozzájárulunk a forradalmi munkás­mozgalom további fejlődéséhez, tá­mogatjuk azokat az erőket, amelyek egyedül képesek a világbéke megte­remtésére. » Csehszlovákiában a szocialista épí­tés gyakorlata és szerzett tapaszta­lataink azok, amivel hozzájárulunk a nemzetközi forradalmi mozgalomhoz. Fejlett ipari országunk feltételei mel­lett igazolást nyert és teljes mér­tékben igazolást nyer az alapvető le­nini tanítás helyessége, az Októberi Forradalom útjának helyessége. Egész életünk nagy bizonyítéka annak, hogy a szocialista forradalom és a szocia­lista építés alapvető szovjetunóbeli tapasztalatai, amelyek a leninizmus­ban jutnak kifejezésre, minden or­szág közös, becses kincse. Bebizonyult, amit az Októberi For­radalom nemzetközi jeleritőségének mély boncolása alapján V. I. Lenin oly előrelátóan megírt: „Forradal­munk egyes fő vonásainak nemcsak helyi és specifikusan nemzeti, csupán orosz jelentőségük van, hanem nem­zetközi ..., értve a nemzetközi je­lentőség alatt annak nemzetközi méretekben való ismétlődése törté­nelmi szükségességét, vagy nemzet­közi fontosságát, ami nálunk bekö­vetkezett." Ugyanakkor Lenin müvében rámu­tat, hogy az erők adott aránya alap­ján, amely a világban és az egyes országokban egyik vagy másik or­szág nemzeti és történelmi sajátos­ságai alapján kialakult, a szocializ­musba való átmenet formái különbö­zők lesznek. Nálunk a munkásosztály vérontás nélküli eszközökkel ragadta magához a hatalmat, más a proletárdiktatúra formája, bizonyos sajátosságaink van­nak a társadalom állami szervezeté­nek formájában, amelyekkel külön­bözik a Szovjetunióban vagy más szocialista országokban alkalmazott formáktól. Az ország iparosításának, a mezőgazdaság szövetkezetesítésé­nek és a kizsákmányoló osztályok felszámolásának módszereiben és üte­mében is eltérések varrnak. De e sa­játosságaink semmit sem változtat­nak a társadalom forradalmi átépí­tése általános törvényszerűségének érvényességén. Mindig nagyon veszedelmesnek tartottuk és tartjuk ma is, ha valaki az ilyen sajátosságokat abszolútak­nak tartja és a leninizmus alapvető tanításával szembeállítja. Ez eltérés a marxizmus-leninizmus alapjaitői, a proletár nemzetköziség elveitől, ami nem vezethet máshová, csupán az op­portunizmushoz és revizionizmushoz. Ha azokról az általános érvényű tapasztalatokról beszélünk, amelyeket a Szovjetunió a forradalom és az építés során szerzett, azokra a ta­pasztalatokra gondolunk, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja és kommunista pártunk ez év januárjá­ban kiadott közös deklarációja tar­talmazott. E nyilatkozat ezt mondja: „A Szovjetunióban, Csehszlovákiában és az összes többi szocialista ország­ban a szocialista építés tapasztalatai és gyakorlata teljes egészében bebi­zonyították a szocializmus felépítésé­ért folytatott harcban a proletárdik­tatúra feladatáról szóló lenini tanítás helyességét; ebben a feladatban e harc sikere szempontjából elsőrendű jelentősége van annak, hogy a tö­megeket a munkásosztály kommunis­ta pártja vezesse, hogy ez a párt szüntelenül szilárdítsa ideológiai egy­ségét és a tömegekkel való kapcso­latát. hogy elkerülhetetlenül szüksé­ges megszilárdítani és terjeszteni az állami és társadalmi szocialista tu­lajdon, valamint a gazdaságtan fej­lődésének gondolatát a tervezés alap­ján. Feltétlenül szükséges a szocia­lista demokrácia szüntelen mélyítése és tökéletesítése a széles tömegek­nek az állami igazgatásba és gaz­dasági életformáikba való bekapcsolá­sával, amely formák megfelelnek az illető ország hagyományainak és fel­tételeinek. Feltétlenül szükséges a i leghatározottabban védelmezni a szocialista forradalom vívmányait a volt uralkodó kizsákmányoló osztá­lyok támadásai és az imperialista reakció beavatkozása ellen." Rendszerünk rendíthetetlenül szilárd ÜJ szö 1957. június 22. A szocializmushoz vezető összes utak lényege a proletariátus dikta­túrája volt és lesz. Hogy a nép elérje vágyainak beteljesedését, hogy meg­teremtse a szocialista rendszert, en­nek nélkülözhetetlen és döntő fel­tétele, hogy politikailag a munkás­osztály vezesse őt élcsapatával — a kommunista párttal az élén. A kom­munista párt vezette munkásosztály vezető szerepe nélkül nem lehet fel­építeni a szocializmust. Ezt a leg­jobban saját történelmünk, munkása­ink idősebb nemzedékének tapasz­talatai bizonyítják. Harminchat év telt el azóta, hogy pártunk nemzetei történelmének po­rondjára lépett. Ezen idő alatt né­pünknek ezernyi lehetősége nyílott arra, hogy összehasonlítsa a kommu­nista párt vezető szerepét a polgári és a más úgynevezett szocialista pár­tok vezetésével. A több. évtizednyi történelmi tapasztalatok népünknek azt az értékes tanulságot adták, hogy az az út, amelyre pártunk segítsé­gével léptünk, az egyedüli helyes út. A burzsoá politikai pártoknak kö­zös alapvető érdekük volt, a tőkés rendszer megmaradása. Ez az osz­tályszempontból önző érdek a bur­zsoáziát nemzeteink elárulásához, Hitlernek való kiszolgáltatásához ve­zette. Ugyanígy ma is Nyugaton számos burzsoá párt és a kormány tevékeny­ségét a külföldi monopolisták reak­ciós érdekei irányítják. Kommunista pártunk mérhetetlen érdeme marad, hogy egybe tudta tömöríteni egész munkásosztályunkat és dolgozó né­pünket az új, igazságos társadalmi rendszer érdekében kifejtett egysé­ges, alkotó törekvésre. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom új típusú demokráciát szült — a proletárdemokráciát. A hamis, megnyirbált tőkés rendszerbeli de­mokráciától eltérően, amely csak a tőkések maroknyi csoportjának ér­dekeit szolgálja, a mi szocialista de­mokráciánk a dolgozó nép demokrá­ciája. Államrendszerünk mélységes de­mokratikus volta abban rejlik, hogy teljesen megfelel a dolgozók alapvető érdekeinek és akaratának. De nem­csak erről van szó, társadalmi rend­szerünk bekapcsolódott azon ember­milliók politikai életébe, államának irányításába, akiknek a burzsoá or­szágokban semmi lehetőségük sincs az állam irányításában való bármilyen részvételre. Elég például rámutatni arra, hogy hazánkban a különféle nemzetiségű lakosok tízezrei napointa részt vesznek a nemzeti bizottságok munkájában. Az utóbbi időben pártunk országos konferenciája és Központi Bizottsága az intézkedések egész sorát tűzte ki, amelyek államrendszerünk demokra­tizmusának további elmélyítését, a túlságos centralizálás kiküszöbölését, a szlovák nemzeti szervek feladatá­nak bővítését, a nemzeti bizottságok jogkörének bővítését, a bürokratiz­mus elleni harcot, a szocialista tör­vényesség megszilárdítását, és első­sorban a népnek, mint a szocialista társadalom igazi alkotójának az ál­lom igazgatásában való fokozott rész­vételét célozzák. Fontos az, hogy ösztönözzük a munkások aktivitását az üzemekben, a technikusok, mér­nökök tevékenységét, növeljük a szakszervezetek szerepét és működé­sét, vívjuk ki, hogy minden lentről jövő alkotó, pozitív kezdeményezés teljes mértékben érvényesüljön és teljesíthessük forrásaink további ki­merítésének sürgős feladatát, bizto­sítsuk népgazdaságunk fejlődését és így lehetővé tegyük népünk életszín­vonalának további emelkedését. A párt gazdasági politikánk alap­vonalának meghatározásában is a Szovjetunió szocialista országépítésé­nek tapasztalataiból indul ki, alkotó módon alkalmazza őket a mi felté­teleink között, magasan fejlett ipari országunkban, és emellett arra tö­rekszünk, hogy szüntelenül elmélyül­jön a szocialista országok együttmű­ködése. Az elmúlt évek alatt országunk szocialista felépítése során gyors ütemben fejlődött ipari termelésünk, elsősorban a nehézipar. A szocialista iparosítás és gazdaságunk felépítése folyamán jelentékenyen megszilárdult a szocializmus helyzete és tovább erősödött országunk ipari jellege. Az ipari termelés terjedelme 1956-ban 265 százalékkal volt nagyobb, mint 1937-ben és a termelő eszközök ter­melése ugyanazon időszakban 303,1 százalékkal volt magasabb. A második ötéves tervben kiadott irányelvek népünknek világos távla­tot adnak: az ipari termelésnek 50 százalékkal kell növekednie az 1955­ös állapottal szemben, vagyis az ipari termelés 3,6-szorosan nagyobb lesz, mint 1937-ben volt. Ezen igényes feladatok teljesítésé­nek alapja a munkatermelékenység­nek, a műszaki haladás alapján való szüntelen tervszerű növelése, népgaz­daságunk valamennyi láncszeme irá­nyításának lényeges megjavítása. A nehézipar továbbfejlesztése teljes összhangban áll a többi árucikkek ter­melésének növelésével és bővítésével, valamint a mezőgazdasági termelés lé­nyeges növelésének nagy feladataival, amint azt pártunk X. kongresszusa kitűzte. A szocialista iparosítás, a már elért eredményeink és a nehézipar to­vábbi növekedése kiinduló pontot ad­nak a mezőgazdaság szocialista átépí­tése lenini tervének megvalósítására, amelyet hazánkban már sikeresen va­lóra váltunk. Tapasztalataink is bizonyítják, hogy az egyedüli előrevezető út a szövet­kezeti szocialista nagyüzemi termelés útja. Mezőgazdaságunk nyerstermelése 1956-ban az 1954-es évvel szemben 15,7 százalékkal emelkedett. Az egy­séges földmüvesszövetkezetek fejlesz­tésével megvetettük már a szocializ­mus szilárd és tartós alapjait a fal­vakon és meg vagyunk győződve róla, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulójának esztende­jében elérjük az egységes földműves­szövetkezetek további növekedését. A múlt években nem csekély sike­reket értünk el a szocializmus építé­sében. Hazánkban tovább szilárdult a népi demokratikus rendszer, Csehszlo­vákiának mint a szocialista országok rendszere szilárd láncszemének nem­zetközi tekintélye szüntelenül emelke­dik. Előttünk áll a feladat, még job­ban megerősíteni népi demokratikus rendszerünket és gazdasági alapjait, emberiség további sorsa függ — a háború és a béke kérdése. A múlt év őszén lejátszódott ese­mények, az amerikai imperializmusnak a nemzetközi feszültség kiélezésére és az őrült fegyverkezés további folyta­tására, a hadseregek atomfegyverekkel való felszerelésére irányuló törekvése azt mutatja, hogy a háború veszélye még nem hárult el. A háborús világ­konfliktus lehetősége a világimperia­lizmus ökonómiájában rejlik, a jelen­kori kapitalizmusnak magában az alap­jában rejlik. A világ imperialista erőinek gazda­sági és hatalmi érdekei azonban ma nem az egyedüli és nem a döntő té­nyezők. A tőkés világ már nem befo­lyásolhatja tetszése szerint a világ eseményeit. Azon beható változások következté­ben, amelyek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom óta eltelt negyven év folyamán és főleg a második világhá­ború után zajlottak le, ma a fő feladat a legszélesebb néptömegek és nemze­tek szervezettségére és öntudatos akaratára hárul. Ma az egész emberi­ség számára oly fontos kérdések megoldásának valóban mások, eltérők a feltételei. A szocialista világrendszer fennállá­sa az élenjáró szocialista nagyhatalom, a Szovjetunió népe, a nagy ázsiai nagy­hatalom, a Kínai Népköztársaság fenn­állása, a népi demokratikus köztársa­ságok az egész világ dolgozóinak az összes becsületes békeszerető embe­reknek hatalmas megbízható támaszt és fegyvert jelentenek. A szocializmus világtábora, amelynek gyökerei a Nagy Októberbe nyúlnak, olyan alapot és erőt képez, amely a dolgozó emberi­ségnek a történelem folyamán első ízben reális lehetőséget ad az impe­rialista őrjöngök önkénye alól való felszabadulásra és a tartós béke ki­vívására az egész világon. A Szovjetunió, a szocialista orszá­gok egybetömörült tábora a békesze­rető országoknak és nemzeteknek nemcsak anyagi támaszt nyújt. Mérhe­tetlen morális erőt jelent a néptöme­geknek a békéért folytatott nagy moz­galmukban, szüntelenül növekvő ener­gia és a harcos elszántság forrása. A reménytelenség és a tehetetlenség érzése helyett olyan erőt szabadít fel és szervez meg, amely elsöpri a hábo­rút akaró szörnyetegeket, kivívja a iBiiuaíciuiiftcL cü ud^utiMui máp au, i . , , - ... . - . hogy további jelentős lépést tegyünk " éP Járatát az egész világon és vég­. y 7 üríűcan manraromí-i a CTahoH úc o előre a szocializmus győzelméhez ve­zető úton hazánkban. Elvtársak, a jelenlegi nemzetközi fejlődés köz­ponti problémája — melytől az egész legesen megteremti a szabad és a vi­ruló emberiség korszakát. Ezt az erőt nem lehet megállítani. Nem lehet fel­tartóztatni előrehaladását, mert a tár­sadalmi fejlődés törvényszerű folya­mata. Békét és békés versenyt akarunk A mai helyzetet a szocializmus és a béke erőinek a leszerelésért, a nuk­leáris fegyverkísérletek eltiltásáért ví­vott szorgalmas harca jellemzi. A vi­lágtudomány és kultúra vezető sze­mélyiségeinek egész sora, az egész vi­lág közvéleménye élesen felemeli til­takozó szavát, nejátszanak ezzel az egész emberiségre oly veszedelmes tűzzel. A szovjet kormány nem­zetközi fórumon küzd e legnagyobb mértékben igazságos követelmény megvalósításáért. A szovjet államfér­fiak a közvetlen veszély leggyorsabb kiküszöbölésére törekednek, ami va­lamennyi ország népeit e fegyverkí­sérletek következtében fokozottan fe­nyegeti, s minden lehetséges utat fel­kutatnak a béke biztosítására. Ugyan­ilyen törekvés hatja át a szocializmust építő többi országok kormányát és az egész világ haladó erőit. A Szovjet­unió negyven éve harcol a világ dol­gozó embereinek alapvető érdekeiért. Negyven év óta emeli fel szavát a há­ború ellen és amint már az első „Bé­kedekrétumában" is tette, valamennyi nemzetnek, valamennyi országnak megmutatja a békés, baráti együttmű­ködés útját. Meggyőződésünk, hogy az ilyen bé­kés baráti kapcsolatok lehetségesek és a nép akaratából jönnek létre. Hisz az ilyen baráti kapcsolatok lehetősége újból bebizonyosodott. A szocialista államok jó kapcsolatokat tartanak fenn az Indiai Köztársasággal, Egyiptom­mal, Indonéziával, Ceylonnal, Szíriával és számos további országgal. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulójának idei ünnep­ségei alkalmával, amelyet valamennyi országban megünnepelnek, még jobban kidomborodik a szocialista országok következetes békepolitikája és a „há­ború küszöbén" álló őrült politika kö­zötti különbség. Mi békét akarunk, békés versenyt a kapitalizmussal. Szi­lárdan meg vagyunk győződve róla, hogy ebben a versenyben a jobbik rendszernek, vagyis a szocializmusnak kell győznie. Bennünket az imperialisták fegyver ­csörtetése nem félemlít meg. Amint Hruscsov elvtárs nemrégen mondotta: „Az az állítás, hogy bármitől is fél­nénk, nem állja meg helyét. Nem fé­lünk semmitől sem. Nem akarunk há­borút, de amint ezt mondani szokás, ez nemcsak tőlünk függ. Ha a hábo­rút ránk kényszerítik, akkor népünk nagy lelkesedéssel és odaadással fog harcolni, s erélyesen megvédi hazáját." E szavak igazságában csak az kétel­kedhet, aki a történelemből semmit sem tanult, vagy aki szándékosan be­húnyja szemét a megcáfolhatatlan va­lóság előtt. Hazánk biztonságát a Szovjetunióval, a szocializmus és béke táborának fő erejével való szoros és megbontha­tatlan barátságunk és szövetségünk biztosítja. Az első szocialista ország­gal való barátságunk nemcsak a mi nemzeteink létkérdése, hanem az egész szocialista világrendszeré is. Ezért e szövetséget őrizzük, szüntelenül mé­lyítjük és bővítjük. A Nagy Október 40. évfordulójának ünnepségei valamennyi dolgozónk ünnepe Tisztelt elvtársnők elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulójának ünnepségei tulajdonképpen már az év elején meg­kezdődtek és az év végén, a novem­ber 7-i manifesztációval érik el csúcs­pontjukat hazánk összes kerületeiben és járásaiban a már hagyományossá vált csehszlovák-szovjet barátság hó­napjának kereteiben. Ez azt jelenti, hogy az idei év a Nagy Október 40. évfordulójának éve, A 40. évfordulót egész népünknek a szocializmus győzelmére irányuló törekvése jegyében, a Szovjetunió-ve­zette szocializmus tábora további meg­erősítésére, a világbéke érdekében ki­fejtett törekvéseik jegyében ünnepel­jük meg. A nép építő törekvéseinek kifejezője a szocialista munkaverseny, amely üzemeinkben, bányáinkban, EFSZ­einkben, állami gazdaságainkban, a következő jelszó jegyében bontakozik ki: „Az Októberi Forradalom dicső 40. évfordulójának évében biztosítjuk gazdaságunk további felemelkedését a nép jóléte és a köztársaság erejé­nek javára!" Az Októberi út jelentő­ségének mélységes értelmezése kife­jezéseként üdvözöljük a szocialista munkaversenynek ezt a kezdeménye­zését, és teljesen támogatjuk, mert még jobban kifejleszti a dolgozók al­kotó tevékenységét az üzemekben, fal­vakon, minden egyes munkahelyen. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom valamennyi szervezetének el­sőrendű feladata fejleszteni a dol­gozók politikai és alkotó tevékeny­ségét, megszervezni a dolgozók tevé­keny részvételét népgazdaságunk fejlesztésében. Emellett gondoskodni kell arról, hogy az egyének és kol­lektívák szocialista kötelezettségvál­lalásai és kölcsönös versenye minden ágazatban, üzemben és munkahelyen a terv egyenletes teljesítésére irányul­janak főleg a minőségi mutatókban, s a munkatermelérk&nység fokozását, az új technika bevezetését, az ön­költségek csökkentését és a gazda­ságosság rendszerének megszilárdí­tását célozzák. A Nagy Október tiszteletére, né­pünknek az ez évi feladatok sikeres teljesítésére irányuló törekvésének támogatására a Nemzeti Front ösz­szes szervezetei, a nemzeti bizottsá­gok, a hadsereg, a kulturális intéz-, mények gazdag propaganda és kul­turális tevékenységet szerveznek. E fontos tevékenységben gondoskodni fognak arról, hogy dolgozóink sok­oldalúan és behatóan megismerked­jenek a szovjet néo életével és mun­kájával a kommunizmusért folytatott harcában. Ehhez bizonyára jelenté­keny mértékben hozzájárul az a tény is, hogy hazánk egyes kerületei egyes szovjet kerületekkel testvéri kapcso­latokat vesznek fel az idei októberi ünnepségek folyamán. A Nagy Október eszméi mindig egybekapcsolták köztársaságunk és a Szovjetunió dolgozóit Mindig nagy életetadó erőt jelentettek és főleg ma jelentenek, amikor a dolgozók uralják és kimeríthetetlen erőforrásává vál­nak társadalmunk szocialista alapokon való átalakításának. Ezért fokozzuk az októberi eszmék népszerűsítését, hogy ez az erő megsokszorozódjék és meggyorsítsa a szocialista országépí­tés folyamatát. Erre nagy indítékot adott a CSKP KB nem régi ülése, amely megszabta ideológiai munkánk irányát és tartalmát a jelenlegi időben, an­nak a munkának irányát és tartalmát, amelynek jelentősége életünkben szüntelenül növekedik. Az ünnepségekkel kapcsolatos or­szágos akciókból jelentős helyen áll a „Negyven győzelmes esztendő" cí­mű országos kiállítás, amely Prágában nyílik meg. Ennek célja, hogy a nép­nek megmutassa a Szovjetunió tör­ténelmi harcát és még közelebbről mutassa be a Szovjetunió jelenlegi si­kereit az ipar, mezőgazdaság és a kultúra terén a kommunista társada­lom felépítésében. Az Októberi Forradalom 40. évfor­dulójának ünnepségei köztársaságunk egész dolgozó népének ünnepe. Kife­jezésre juttatják a két ország népé­nek hosszúéves, hagyományos, való­ban testvéri szövetségét és barátságát. Hős vörös gárdistáink és katonáink vérével megpecsételt barátság ez, akik szovjet elvtársainkkal együtt harcoltak az első proletárforradalom győzelmé­ért, a fasizmus vereségéért, a szocia­lista Csehszlovákiáért. Elvtársak, a Nagy Október 40. évfordulóját halhatatlan ' eszméinek további meg­szilárdításáért vívott harc jegyében ünnepeljük. Az ünnepségekhez szor­galmas munkával kezdjünk hozzá. A Nemzeti Frontba tömörült ^népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja ve­zetésével új sikereket ér el szocialista hazájának építésében. Az ipar gyors fejlődése következtében jelentősen megnőtt a munkásosztály súlya társa­dalmunkban, megszilárdult a munkás­osztály és a parasztság szőve,tsége, a nép erkölcsi-politikai egysége. Meg­növekedett számban és jelentőségben az értelmiség, amely egyre kifejezőb­ben ölti magára az új szocialista ér­telmiség vonásait. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulójának arra kell vezetnie bennünket, hogy még szilár­dabban tömörítsük népünk összes erőit a Nemzeti Front keretében, a kom­munista párt vezetése alatt. Szilárdít­suk meg és bővítsük szocialista gaz­daságunkat .minden eszközzel, védel­mezzük népi demokratikus hazánk vívmányait és minden erőnket a bé­kéért, az imperialista háborús előké­születek ellen vívott harcnak szen­teljük. A Nagy Október zászlaja alatt a szocializmus és a béke győzelméért!

Next

/
Oldalképek
Tartalom