Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-18 / 168. szám, kedd

Németorszá g Kommunista Pártjának k ongresszusa A dolgozók elég erősek, hogy megtörjék a militarista urak ellenállását Berlin (ČTK) A Neues Deutschland átvette a Freies Volk utol­só számának beszámolóját Németország Kommunista Pártjának kongresszusáról és a kongresszusnak „a békéért és biztonságért, az atomfegyverkezés és militarizmus ellen" című manifesztumát. A beszámoló közli, hogy Németország Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága II. plénuma határozatainak értelmében e napok­ban folyt Németország Kommunista Pártjának kongresszusa 158 szavazati joggal és 20 felszólalási joggal rendelkező küldött rész­vételével. A küldöttek főképp az üzemek pártcsoportjait képvisel­ték. A Központi Bizottság beszámolóját Max Reimann elvtárs, Németország Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára tartotta. A vi­tába;, 42 elvtárs vett részt. A vita Németország Kommunista Pártja tagjainak harci készségét és elszánt­ságát tanúsította. A Párt működésé­nek betiltása ellenére sikeresen foly­tatja harcát. A küldöttek egyhangúlag jóváhagy­ták Németország Kommunista Pártja kongresszusának „az atomfegyverek betiltásáért, a leszerelésért, a béke, a demokrácia és szociális haladás Németországáért" című téziseit, a Német Szövetségi Köztársaság lakos­ságához intézett manifesztumot, W. Pieckhez, az NDK elnökéhez, vala­mint minden börtönbe vetett béke­harcoshoz intézett üdvözlő üzenetet. A kongress-us i észvevői lelkesen üdvözölték a W. Ulbricht elvtárs, Németország Szocialista Egységpárt­ja Központi Bizottságának első 'tit­kára vezette küldöttséget. A kongresszus a proletár interna­cionalizmus, valamint a Németország Kommunista Pártja szilárd testvéri szövetségének szellemében folyt va­lamennyi kommunista és munkás­párttal. A kongresszus részvevőit a Szov­jetunió Kommunista Pártja, Kína kommunista Pártja. Franciaország Kommunista Pártja, az Olasz Kom­munista Párt, Ausztria Kommunista Pártja, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Bulgária Kommunista Pártja, CsehsTlovákia Kommunista Pártja, a Maqyar Szocialista Munkáspárt, a Lengyel Egyséoe; Munkáspárt, a Megkezdődött a jugoszláv parlament két házának együttes ülése Belgrád (ČTK) — Június 17-én a szövetségi népi szkupstlna épületében megkezdődött a jugoszláv parlament mindkét házának együttes ülése. A program főpontja a jugoszláv ipar további távlati fejlesztésére irányuló kormányjavaslat megtárgyalása. Az ülésen megvitatják a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szóló ju­goszláv deklaráció javaslatát, valamint a jugoszláv parlamenti küldöttség be­számolóját, amely a közelmúltban tért vissza románia látogatásáról. Olaszország az embargo ellen Róma (ČTK) — A Globo, az ipari kö­rök lapja közölte, hogy Olaszország külkereskedelmi minisztere foglalkozik a szocialista országokba exportált áruk jegyzékének kibővítésével. Az olasz kormány — a lap szerint —, hivatalo­san is közölni szándékszik, hogy a ke­reskedelmi kapcsolatok kibővítése te­kintetében a Kínai Népköztársasággal csatlakozik az angol kormány kezde­ményezéséhez. Nemzetközi értekezlet Párizsban az Antarktiszről Párizs (ČTK) — Párizsban befejező­dött az Antarktisz problémáiról szóló nemzetközi értekezlet. Az értekezleten a többi között részt vett a Szovjetunió, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán, Üj-Zeland, Argentína és Belgium. Az értekezlet résztvevői megtárgyal­ták az Antarktisz átkutatásának kü­lönféle tudományos- és technikai prob­lémáit és értékelték az egyes országok tudományos expedícióinak eredményeit. Nagy érdeklődést váltott kí a szovjet küldöttség beszámolója a szovjet sark­kutatók munkájának eredményeiről. A kujbisevi és tadzsiki tenger Moszkva (ČTK) — A kujbisevi vízi­erömü építői befejezték a kujbisevi víz­tároló megtöltését. A Zsigulevszktől Csebokszarig terjedő hatalmas területen több mint 500 kilométer hosszú és 40 kilométer széles tenger terül el. A víz­tároló 58 millió köbméter vizet foglal magában. A tadzsiki tenger 50 hektárnyi terü­letre terjed és 4 milliárd köbméter vi­zet tartalmaz. Üzbekisztán 200 000 hek­tárnyi szüzföldjét Kazahsztán 100 000 hektárnyi és Tádzsikisztán 50 000 hek­tárnyi földjét fogja öntözni. E terüle­ten főként gyapotot termelnek majd. Román Munkáspárt, Spanyolor­szág Kommunista Pártja, Gö­rögország Kommunista Pártja, Hol­landia, Dánia, Belgium és Luxemburg Kommunista Pártja Központi Bizott­ágainak és a Svájci Munkapártnak képviselői üdvözölték. A kongresszus zárt ülésén megvá­lasztották Németország Kommunista Pártjának Központi Bizottságát. A kongresszus részvevői követelték, hogy az atomfegyvert távolítsák el német területről, gátolják meg a Bundeswehr atomfegyverekkel való felszerelését, szüntessék meg a köte­lező katonai szolgálatot, a Német Szövetségi Köztársaság lépjen ki a NATO-ból, szüntessék míg azonnal az atomfegyverkísérleteket és tiltsák be a tömegpusztító fegyvereket. A dolgozóknak, az atomháború és a miitarizmus elleni hatalmas tömeg­mozgalomba kapcsolódott valamennyi embernek — hangzik a manifesztum­ban — elég erejük lesz arra, hogy letörjék a kapitalista urak és a mi­'itaristák ellenállását. Ezáltal fordu­lat áll be a szövetségi köztársaság politikájában, megőrzik a békét, biz­tosítják a szabadságot és haladást, megnyílik Németország újraegyesíté­sének útia egy demokratikus és ha­ladó államban. Ahol ezekért a célokért küzdenek, ott mindenütt a kommunisták vannak az első sorban. A manifesztum hangsúlyozza to­vábbá, hogy Németország Kommunis­ta Pártia betiltásának megszüntetése elválaszthatatlan a munkásosztály sza­badságharcától és valamennyi dol­-lozó küzdelmétől a demokratikus jo­gokért. Németország Kommunista Pártja te­vékenységének felújítása, a Német­ország egyesítését követelő vala­mennyi becsületes német nemzeti követelése. Befejeződött a Béke-Világtanács ülése A vitában százhuszonötén vettek részt Colombo (ČTK) — Június 16-án Co­lombóban befejeződött a Béke-Világ­tanács hét napig tartó ülése. Colombo (TASZSZ) Július 16-án tar­totta Colombóban a Béke-Világtanács plenáris ülését, amelyen folytatta a béke megőrzésének általános kérdésé­ről szóló vitát. Az ülés résztvevői felszólították valamennyi ország jóakaratú népeit, hogy ne-kíméljenek erőt, fáradságot és eszközöket a háborús veszedeiem elhárítására. Hangsúlyozták, szüksé­ges kérlelhetetlenül leleplezni a há­borús uszítókat, bármiképpen is ál­cázzák magukat. A plenáris ülés idején a bizottsá­gok is üléseztek, amelyek az ülés határozati javaslatain dolgoztak. Az esti órákban az általános vita véget ért. A plenáris gyűléseken el­hangzott vitában 125 felszólaló vett részt. A ülés résztvevői késő este tárgyalták meg a határozati javasla­tokat. Kisi japán miniszterelnök az USA-ban Tokió (ČTK) — Nobuszuke Kisi, japán miniszterelnök vasárnap repü­lőgépen Tokioból 11 napi látogatásra utazott az USA-ba. Látogatásának során tárgyalni fog Eisenhower el­nökkel, aki — a Reuter hírügynök­ség közlése szerint — „megkísérli elsimítani a Japán és az USA kap­csolataiban felmerült félreértéseket és ellentéteket." * * * A japán nemzetvédelmi hivatal kö­zölte, hogy Japán és az Egyesült Ál­lamok között egyezmény jött létre, amely szerint az USA Japánnak 1960­ig öt légitámaszpontot és 24 radarál­lomást visszaad. Ezek közül két tá­maszpontot már a jövő hónapban visszaadnak Japánnak. Az egyezmény azonban az amerikai légierőknek jo­got ad a támaszpontok használatára „veszély esetén". URACH, nyugatnémet városban szombaton nagy tüntetés folyt a né­met szociális unió, a neofasiszta párt előkészületben levő kongresszusa el­len, amelynek élén Ottó Strasser, a náci párt alapítóinak egyike áll. (ČTK) A SZOVJETUNIÓBAN időző burmai parlamenti küldöttség június 6-án Sztálingrádba látogatott, ahol megte­kintette a város új épületeit, történel­mi nevezetességeit és kulturális intéz­ményeit. (ČTK) DZSAKARTÁBAN, Indonézia fővá­rosában június 16-án megalapították a Szovjetunióval való kulturális kap­csolatok társaságát. (ČTK) AZ IRÁNI SAH franciaországi láto­gatása után június 16-án feleségével Nápolyba érkezett, ahonnan köruta­zásra indul a Földközi-tengeren. (ČTK) BRAZÍLIA kereskedelmi köreiben nyugtalanságot keltett az úgynevezett európai piac megteremtése. A „Cor­reio de Manha" brazil lap közli, hogy Brazília nemzeti gazdasági tanácsa a kereskedelmi körök kívánságára kü­lön bizottságot nevezett ki, amely tanulmányozni fogja a nyugat-európai országok közös piacáról szóló szerző­dés befolyását a brazíliai gazdasági életre. (ČTK) A belga lapok helyeslik a kormány elhatározását Brüsszel (ČTK) — A belga kormány ama elhatározása, hogy enyhíti a Kínai Népköztársasággal folytatott kereske­delem korlátozásokat, kedvező vissz­hangot váltott ki a belga sajtóban. A Metropol című antwerpeni lap, a vál­lalkozói körök véleményének tolmácsa, a következőket írja: „Örülünk, hogy Belgium követte Nagy-Britannia példáját a Kínával folytatott kereskedelem korlátozásá­nak enyhítésében. A „Libre Belgique" című lap azt írja, hogy a belga kormány semmi okát sem látja a kommunista Kínával folytatott kereskedelem további drákói korlátozá­sának, amely csak a belga külkereske­delemnek árt. A lap szerint várható, hogy az USA rövid időn belül teljesen magára marad; a Kínát megkülönböz­tető politikájával. .^OSIP BROZ-TITO, a Jugoszláv Szö­v^ségi Népköztársaság elnöke június 16-án fogadta Tagé Erlander svéd mi­niszterelnököt. A beszélgetésen részt vett Edvard Kardelj, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának aleinöke is. (ČTK) AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZER­VEZETÉNEK menekültügyi főbiztosi hivatala a tuniszi kormány kívánsá­gára megbízta Arnold Ronholtot, a norvég Vöröskereszt volt főtitkárát azon algériaiak helyzetének kivizs­gálásával, akik a francia katonai és rendőri akciók folytán kénytelenek voltak elhagyni hazájukat és Tuniszba menekülteik. (ČTK) A TOKIÖI TELEVÍZIÓ június 16-án közvetítette N. Sz. Hruscsov beszél­getését a „Columbia Broadcasting System" amerikai televíziós társaság tudósítóival. A közvetítés iránt Ja­pánban nagy az érdeklődés. (ČTK) Az Egyiptomi Köztársaság negyedik évfordulója Kairó, valamint más egyiptomi városok utcái e napokban tarka képet festenek. A házak között a transzparensek százai láthatók. Az utcai lámpák oszlopait és a reklámtáblákat a képviselőjelöltek fény­képei és választási jelszavak borítják. A közeledő parlamenti vá­lasztások mindinkább rányomják bélyegüket az egyiptomi lakosság mindennapi életére. Vasárnap és hétfőn a színes fényképek és jelsza­vak özönét még betetőzte az Egyiptomi Köztársaság kihirdetése ne­gyedik évfordulójának és a függetlenségi napnak megünneplése. A szuezi támaszpont után újítását a Nilus völgye és a szuezi a kikötőre került a sor térség felett, hanem alapjában ingatja Egy évvel ezelőtt az angol gyarma­tosítók katonai egységeinek eltávozása Port Saidból jelentette a 74 évig tar­tó gyarmati megszállás befejezését. Ez az egyiptomi nép évekig tartó nemzeti felszabadító harcának megérdemelt győzelmes befejezése volt. Ez a győ­zelem 1952-ben megnyitotta Faruk ki­rály autokratikus áruló és korrupt rendszere megdöntésének, a köztársa­ság 1953 júniusában történt kihirdeté­sének és az egyiptomi kormány követ­kezetes imperialistaellenes politikájá­nak útját. Azonban Egyiptom angol katonai megszállásának felszámolása után is az imperialista erők az országban, főképp gazdasági pozíciók egész sorát kezük­ben tartották, amelyek útján folytat­hatták gyarmati kizsákmányolásukat és beavatkozhattak az ország belügyei­be. Ezek között a legfontosabb helyet foglalta el a Szuezi-csatorna részvény­társaság, amely vállalat részvényeinek fele az angol kormány tulajdona volt. És éppen a Szuezi-csatorna igazgatásá­val elfoglalt ezen pozíciót igyekezett a Nyugat felhasználni az erősödő Egyiptomi Köztársaság elleni támadás­ra. Most, egy év múltán az imperialista vérszopók ezen egyiptomi bástyája is az egyiptomi kormány ellenőrzése alá került. Mostanában a Szuezi-csatornán naponta 40 hajó halad át. A csatornán való közlekedésből eredő illetékek A. Sabri őrnagy szombati nyilatkozata szerint ez idén. 16 millió fontsterlingre rúgnak. Most már nem az idegen nye­reséghajhászok zsebét duzzasztják, ha­nem fokozott mértékben szolgálja Egyiptom gazdasági felvirágzását. Egyiptom békés arab ország Azokat a mély átalakulásokat, ame­lyeket az Egypitomi Köztársaság rövid időn belül átélt, legjobban eddigi si­kerein, különösen jelentőségének és nemzetközi tekintélyének növekedésén lehet megítélni. Az egyiptomi hadse­reg 1952. júliusi forradalmi fellépéséig — vagyis még öt évvel ezelőtt — Egyiptom a korrupt királyi klikk hibá­jából az imperialisták fegyvertelen zsákmánya volt. Ma azonban Egyiptom olyan arab hatalom, amely következetes imperia­listaellenes politikájával a gyarmati hatalom súlyos örökségének eltávolí­tására, az ország sokoldalú — gazda­sági, szociális és kulturális — fejlesz­tésére törekszik. Egyiptom politikája és törekvései nemcsak a Közel-Kelet nemzeteinek, hanem a világ békesze­rető népeinek rokonszenvét és növekvő tiszteletét szerzik meg. Hogy milyen erőt képvisel ez a fejlődő fiatal állam, amely visszatükrözi Ázsia és Afrika nemzetei megújhódásának mély folya­matát, legmeggyőzőbben mutatta a Szuezi-csatorna ellen irányult angol­francia-izraeli agresszió kudarca. Az imperialisták folytatják ármánykodásukat Egyiptom szálka az imperialisták szemében. A kairói kormány politi­kája nemcsak, hogy lehetetlenné teszi a Nyugatnak a gyarmati,ellenőrzés fel­SPANYOLORSZÁG NAPJAINKBAN Párizs (ČTK) — A „Párisién Libéré", jobboldali francia lap több cikket kö­zölt Spanyolország gazdasági és politi­kai helyzetéről. A lap rámutat arra, hogy Spanyolország pénzügyi helyzete teljesen zilált Ezt főképp az okozza, hogy az országban a költségvetésnek körülbelül egyharmadát a katonaságra és rendőrségre fordítják. A forgalom­ban levő pénz mennyisége egy év alatt 45,2 milliárd pesetáról 56 milliárdra emelkedett. A dolgozók helyzete a legsanyarúbb az ország déli részén. A paloták mel­lett kunyhók vannak, amelyekben egy négytagú családnak mindössze egy ágya van. Különösen súlyos a mező­gazdasági munkások helyzete Estrema­durában, Arragonban, Észak-Andalu­ziában és Spanyolország más vidékein. A napibér itt mindössze 3 peseta. A „Párisién Libéré" beszámol a spa­nyol nép nagy elégedetlenségéről a Franco-rendszerrel. Spanyolország kor­mányköreiben növekednek az ellenté­tek és a torzsalkodások. A lap rész­letesen leírja, a diákok 1956 februári és októberi és 1957 januári viharos tüntetéseit és hangsúlyozza, hogy a tüntetések fő oka a demokratikus jo­gokért folyó harc. Amerikai támaszpontok Spanyolországban New York (ČTK) — Az United Sta­tes NeWs et World Report című lap cikket közölt az USA spanyolországi katonai támaszpontjainak építéséről. A lap madridi tudósítójának cikke be­számol arról, hogy Spanyolországban a stratégiai légierők négy támasz­pontjának építését fejezik be, első­sorban a lökhajtásos bombavető gé­pek számára. A támaszpontok építése 400 millió dollárba kerül. A spanyol kormány a támaszpontok telkét ingyen bocsátotta az USA rendelkezésére. A cikk azt is közli, hogy jelenleg Spanyolországban mintegy 7000 ame­rikai katona tartózkodik, és a támasz­pontok építésének befejezése után az amerikai haderők számát 12 főre emelik. ezer meg aj, imperialisták közel-keleti és afrikai pozícióit. Egyiptom népe példá­jával buzdítja valamennyi arab ország nemzeti felszabadító erőit. Azon tapasztalat után, hogy nyílt katonai hadjárattal nem lehet Egyip­tomot térdre kényszeríteni és idegen ellenőrzést vezetni be az országba, és hogy nem segít a szuezi csatorna bojkottjának taktikája sem. a nyugati hatalmak változtatták taktikájukon és fenntartással belenyugodtak a Szuezi­csatorna egyiptomi igazgatásába. E lát­szólagos visszavonulásukkal a nyugati hatalmak a világ figyelmét el akarják terelni szuezi politikájukról. Ez alatt a Rómában folytatott egyiptomi-angol tárgyalások, valamint az egyiptomi­francia tanácskozások ürügye alatt folytatják kérlelhetetlen gazdasági nyomásukat, mint ahogy azt e napok­ban Nasszer elnök szóvá tette. Tovább tart a dollár- és sterlingszámlák záro­lása az USA-ban és Angliában, foly­tatják az egyiptomi áru, elsősorban a gyapot bojkottálását. Ez természetesen belső nehézségeket okoz Egyiptom gazdasági életében, amely a választási kampányban az egyiptomi reakció mal­mára hajtja a vizet. Karöltve az egyip­tomi reakcióval a Nyugat rágalmazó hadjáratot vezet a kairói kormány el­len. Felelősséggel vádolja a kormányt azokért a károkért, amelyeket a Kö­zép-Kelet egyes országai szenvedtek a szuezi válság idején a kőolajszállí­tás ideiglenes csökkenése miatt. Az imperialista körök Egyiptomot szom­szédai és szövetségesei elleni bomlasz­tó tevékenységgel és terjeszkedési tervekkel vádolják, a kairói kormányt „Moszkva bolseviki ügynökségének" nevezik, provokációs összeesküvést szerveznek Líbiában, Ethiópiában, Szaudi-Arábiában, Libanonban és Jor­dániában, amelyet aztán Egyiptom mü­vének tüntetnek fel. Egyes kairói dip­lomáciai megfigyelők nézete szerint az Egyiptom-ellenes tervekkel, főleg Washington terveivel összefügg Szaud király jordániai, libanoni és iraki dip­lomáciai kezdeményezése, amely di­csőséget" hoz számára az arab egység megvédéséért. Szaud népszerűségre akart szert tenni az arab közvélemény szemében és meggyengíteni igyekszik Egyiptom befolyását. A Nyugat kiterjedt összeesküvé­sének célja, amellyel összefügg az Eisenhower-doktrina erőszakos elfo­gadtatása és a Bagdadi Paktum ak­tivizálása, az, hogy megtörje az arab országok szolidaritását, elszigetelje tőlük Egyiptomot, megfossza őt a vi­lág közvéleményének rokonszenvétől és támogatásától. Az imperialisták emellett arra számítanak, hogy a bel­sőleg megbontott és nemzetközileg elszigetelt Egyiptomot azután köny­nyebben arra kényszeríthetik, hogy a kérdés megoldását a Nyugat kíván­sága szerint fogadja el, ami csakis Egyiptom szuverén jogainak hátrá­nyára történhet. Az imperialisták ár­mánykodásukkal és a hidegháborúval szívesen elérnék azt, amire nem vol­tak képesek az angol és francia bom­bák, a hadihajók és a tengerészeti gyalogság. Ezen imperialista taktika veszedelme abban rejlik, hogy elke­rüli nemcsak az arab, hanem az egész világnyilvánosság figyelmét és ezzel csökkenti éberségüket és bizo­nyos mértékben Egyiptom megsegíté­sét is. A múlt évben a Közel-Keleten le­zajlott események súlyos próbának vetették alá az egyiptomi népet, amelyben kockán forgott nemzeti függetlenségi küzdelmének valameny­nyi eddigi sikere. Az imperialista el­lenes erők szolidaritása által támo­gatott egyiptomi nép visszavetette az imperialisták támadását és ezzel a gyarmatosítóellenes küzdelem törté­nelmébe további győzelmes fejezetet írt. A Port Said-i, izmaili és szuezi tömegtüntetések megerősítették az egyiptomi nép törhetetlen akaratát, hogy egy arasznyira sem lép vissza országa független fejlesztésének és gazdasági építésének megkezdett út­járól. A. V. OJ szo 1957. június 533.

Next

/
Oldalképek
Tartalom