Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-18 / 168. szám, kedd

Jan Borodáč 65 éves JÁN BORODÄC ÁLLAMDÍJAS NEM­ZETI MŰVÉSZ neve elválaszthatat­lanul összenőtt a szlovák színházi kultúrával. Ott 'állott a hivatásos szlovák színművészet megszületése idején a bölcsőjénél és azóta csak­nem négy évtizeden át élenjáró hí­ve, Andrej Bagar mellett legérdeme­sebb fejlesztője, ihletője az egész szlovák színházi életnek. Rögös pálya a színművészet és hat­ványozott nehézségekkel kell meg­küzdeniük azoknak a keveseknek és kiválasztottaknak, akikre a sors rá­bízza az úttörő szerepét. Szakértelem, tudás és tehetség mellett határtalan lelkesedést, ernyedetlen kitartást és lángoló, tüzes szívet követel ez a pá­lya, az önfeláldozásnak azt a tüzét, amelyben el ég az egyéni érdekeknek, a sikerhajszának minden salakja. Az úttörőnek tudnia kell, hogy a siker nem születik meg egykönnyen, hatal­mas munka előzi meg az eredménye­ket és a maradandóság pálmája csak azt illeti meg, aki mélyen átérzi, hogy a színművészet, akár az írás, szol­gálat, a nép szolgálata. Ján Borodáčnal: sok évtizednyi ál­dozatos úttörő munkája is magán vi­seli a lángoló szívű kivételes tehet­ségeknek és úttörőknek minden jel­legét, a maradandóságnak hiteles pe­csétjét. Ezért ma, amikor köztársa­ságunk kulturális világa és vele együtt színházlátogató dolgozóink ez­rei és tízezrei születése 65. évfordu­lóját ünneplik, mi is visszatekintünk értékes kezdeményezésekkel és ál­dozatos munka árán elért gazdag eredményekkel teli életpályája né­hány állomására. Borodáč a prágai konzervatórium színművészeti iskolájának elvégzése után 1921-ben egy cseh falujáró tár­sulatnál kezdi el pályafutását. Ez a szlovák vidéket járó cseh színészcsa­pat előadásainak 25 százalékát szlo­vák nyelven játssza és a fiatal szí­nésznek első ízben nyílik alkalma ar­ra, hogy tanítói képességeit — ez­úttal nyelvtanítói minőségben — al­kalmazza. Három évi kocsizás után ott látjuk már a Nemzeti Színház­ban, ahol mindjárt szerződése első évében rendezői feladatokat kap. Mo­liére Duda Gyuriját, J. G. Tajovský Zavaros örökségét rendezi, majd egy évvel később Molnár Ferenc Ördögét, Mereskovszkij Alekszej cárevicsét. És jönnek sorra az egyre nagyobb és igényesebb feladatok, a klasszikusok, Šzofoklesz, Shakespeare, Goethe, Hebbel, Dickens drámái mellett szlo­vák színpadon először viszi sikerre Ibsent, Wildet, Shawt, Romáin Rol­landot, Pirandellót, divatos nyugati szerzőket és magyar írók darabjait, mint Szép Ernő Aranyóráját, Molnár Ferenc Jó tündérét. És itt említsük meg, hogy Madách Ember tragédiája első szlovák előadásának ő a Luci­ferje. RENDEZŐI MUNKÁJA azokban az években kapja meg a maradandóság patináját, amikor Tajovský eladha­tatlannak vélt Ha az asszonynál a Új félkészételek a turisták részére A nyári turistaidényben, amikor sű­rűbb a forgalom, az utazóközönség a félkész ételek után jobban érdeklődik mint más idényben. Az élelmiszerke­reskedelmi főigazgatóság most újabb különleges félkészételeket (húskonzer­veket) hozott a piacra, hogy az élel­miszerüzleteknek nagyobb választékuk legyen és a fogyasztókat jobban kiszol­gálhassák. Üj húskonzervek: főtt mar­hahús, sertés rizotto zöld borsóval, lecsó tojással, párolt marhavese, mar­hahúsos vadászpecsenye, marhahús és sertéspörkölt, valamint szárnyaskon­(K) . Ü J SZÖ 1957. június 18. qveplő (Ženský zákon) című varázsos népi játékát színpadéretté teszi és a Tajovský, Urbánek, Chalúpka színjáté­kainak átdolgozását és rendezését vállalja. Sorra viszi sikerre ezeket a szlovák darabokat és ezzel úgyszólván elindítójává és megtermékenyítőjévé válik a szlovák drámaírásnak. 1929­ben Oskar Nedbal, a Nemzeti Szín­ház európai nevű igazgatója a drá­mai együttes élére állítja és a fel­szabadulásig ebben a vezetői állás­Dan marad. A megnövekedett hatás­kör új feladatok megoldására sar­kallja, figyelme fokozottabban fordul az orosz drámairodalom felé és az ő érdeme, hogy a szlovák közönség sorra megismerheti L. N. Tolsztoj Anna Karenináját, Gogol Revizorját, Osztrovszkij, Csehov, Gorkij, Afige­nov, Skvarkin, Katajev játékait. A szlovák színjátszás fejlődésében •>.5rföldkő veket jelentenek ezek a rendezések; méa a világháború előtti években nem egy olyan rendezése van, amelyből kiviláglik, hogy Itt ná­lunk először ő alkalmazza helyesen és termékenyítően az átélésnek, a realista színjátszásnak Sztanyiszlav­szkij által rendszerbe foglalt elveit. A FELSZABADULÁS- UTÁN a kas­sai Állami Színház élére kerül, ahol sorra fedezi fel a fiatal tehetségeket, kitűnő együttest kovácsol össze, mint pedagógus-rendező érvényesíti most már országszerte elismert nagy tu­dását és különösen Csehov Három nővérének remek előadásával vív ki oszthatatlan elismerést. 1953-ban új­ból visszakerül Bratislavába, ahol ma a színművészeti katedra dékánja és a Hviezdoslav Színház állandó ven­dégrendezője. Pártunk és kormá­nyunk sokoldalú úttörő munkájáért államdíjjal jutalmazta, majd két esz­tendővel ezelőtt köztársasági elnö­künk a Nemzeti Művész megtisztelő címével tüntette ki. Ez a kitüntetés egyformán szólt mind a hazai szer­zők, mind az orosz klasszikusok és szovjet írók legkitűnőbb szlovák ren­dezőjének, de szólt a pedagógusnak is, aki ma is töretlen erővel oltja a fiatalok lelkébe a művészetnek em­bert szolgáló tiszta lángjait. EGRI VIKTOR Megakarják hódítani a külföldi piacokat is A Losonc melletti apátfalusi Poľana Textilüzem gyártmányai jól ismertek vásárlóközönségünk előtt. Ebben az év­ben női és férfi ruhaanyagokat fognak gyártani százszázalékos gyapjúból. Itt érik el az I. minőségi osztályba tarto­zó gyártmányok legnagyobb százalékát hazánk összes textilüzemei között. Az üzemben a termelési tervet is jól tel­jesítik. A kiváló eredmények eléréséhez nagymértékben hozzásegíti az üzem dolgozóit a jól fejlődő újító mezgalom. Az üzemben 130 újító működik aktí­van, akik munkájukat különösen a mi­nőség megjavítására, az anyagtakaré­kosságra és a nehéz munka megszün­tetésére irányítják. Az újítások a MÁR MOST KELL G0ND0LN3 a télre A Zselízi Állami Gazdaságban javában folyik a szénabegyűjtés. Nagy érdeme van ebben a nö­vénytermelő » csoportnak, élén Raczi Lajos csoportvezető elvtárs­sal. 30—35 mázsa a hektáron­kénti termés. 20 hektárt az új­szerű állványokon szárítottak. Há­rom nap alatt 12 vagon takar­mányt takarítottak be. A már lekaszált heretáblákon újra folyik a munka, a szaksze­rű növényápolás, a fogasolás és műtrágyázás. A gazdasáp 108 hek­tár heréjéből 30 hektárt meg­hagytunk magherének. Tavaly is volt 4 és fél mázsás hektárhoza­munk. Ez idén előreláthatólag bősége­sen lesz takarmányunk. És ez na­gyon fontos. Megmutatkozott már a takarmány fontossága a téli hő­napokban is; 52 000 liter.tejet ad­tunk a dolgozók asztalára. Ebben nagy érdeme van a gaz­daság zselízi tehenészetében dol­,gozó Dobrovolni Antalnak, Kis­tóffalvi Józsefnek, Csuda Jó­zsefnek, és Dulay Istvánnak, az állattenyésztési csoport vezetőjé­nek. Papp János, Zselíz munkatermelékenységet is növelik, se­gítségükkel gépesítik a termelést és korszerűsítik a nagymértékben már elöregedett berendezéseket. 1951-től a Pol'anában 518 újítási javaslatot adtak be. Az ebből eredő megtakarítások jó­Tibor Švoňavsky energetikus munka közben val meghaladták az egymillió koronát. Az újító mozgalom jó fejlődésének titka egyrészt abban is van, hogy az üzemben egy korszerűen felszerelt mű­hely működik, amelyben az újítási ja­vaslatokat megvalósítják, kipróbálják, sőt ha olyan alkatrészről van szó, amelyből többre van szükség, itt meg­kezdhetik a gyártását is. Az újítók közül meg kell említeni Csaba János mérnököt, Gescheidt Ernő technológust, Varga István energeti­kust, Ozorovsky Vilmos karbantartót, Tomcsik Jánost, Mészáros Editet, Ján Bodíkot, Tibor Švoňavskyt, akik sok tematikus feladatot oldottak meg, és így hozzájárultak a termelés növelésé­hez és a minőség megjavításához. Csaba János mérnök több újítási ja­vaslatot nyújtott be, többek között egy olyat, amely lehetővé tette a gyapjú tisztítását, úgy, hogy egyáltalán nem keletkezhet selejt. Ezzel az újítással tHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^ D eköszöntött az igazi nyár. A fokozott tempóban ® folyó mezőgazdasági munkák mellett levelezőink időt szakítanak az írásra és a szerkesztőségi posta hoz­za a sokféle levelet. Szeretnénk a továbbiakban is minél több beszámolót, hírt, értesítést kapni levelezőinktől és olvasóinktól. írjanak a falvakból arról, hogyan készültek fel az aratási munkákra, ezenkívül a többi mezőgazda­sági munkák menetéről és eredményeiről is. Az üzemek­ből olvasóink beszámolóját várjuk arról, hogyan teljesítik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásokat. Ifjúságunk szá­moljon be az^skolai záróvizsgákról és a nyári táborozá­sokról. Várjuk a leveleket! Az utóbbi napokban beérkezett le­velek egy része mutatja, milyen kul­túraéhes falvaink fiatalsága. Ilyen pél­dául a [ ZSIGÁRD 1 ifjúsága nevében érkezett levél. Szőcs Tibor írja, hogy a faluban beszüntet­ték a csütörtöki mozielőadásokat. Az ifjúság kevésnek tartja a hétvégi ve­títéseket. Kérik, hogy hetenként egy­szer hétközben is legyen mozielőadás. tek, amerre láttok, mert hideg zuhanyt kaptok!" Mi adunk egy másik javas­latot. Figyelmeztessék az autó keze­lőjét, hogy legyen tekintettel a járó­kelőkre és kerékpárosokra. HETÉNY CSÉCSÉNYPATONY NAGYGÉRES fiataljai arra hívják fel a HNB figyej­mét, hogy intenzívebb kuítúréletet szeretnének élni és ehhez helyiségre van szükségük. Hisszük, hogy a HNB figyelemmel van erre az égető prob­lémára, és igénybe véve az ifjúság lel­kes segítségét, mielőbb eleget tesz e kérésnek. CSISZ szervezetének tagjai a Moszk­vában tartandó VIT tiszteletére szép kötelezettségvállalást tettek. Ennek keretében már ki is ültettek 9 ezer facsemetét. Három hektáron proszeni­cei módszerrel cukorrépából 500 má­zsás hektárhozaniot akarnak elérni. Tíz hektáron többszöri kapálással 350 mázsás cukorrépatermést terveznek, 13 hektáron kukoricából 40 mázsát hektáronként. Ezenkívül vállalták 121 hektár rét és legelő karbantartását. Havran -Ferencné azt írja, megérdem­lik a fiatalok az EFSZ vezetőségének és tagságának teljes erkölcsi támoga­tását e vállalások valóraváltásában. községben most aratják a választások előtti agitációs munka gyümölcsét. Május 19. óta mintha friss vér kerin­gene az EFSZ tagság ereiben. Meglát­szik ez a gyűléseken is, — írja Mikla András. — Ezelőtt senki nem szólalt fel, a legutóbbi EFSZ-gyűlésen pedig egymást követték a hibákkal kapcsola­tos kritikák és a jó javaslatok. Érez­hető, hogy a jó agitációs munka kö­vetkeztében a tagokon elmélyült a lii­zös vagyon megszilárdítása és gya­rapítása iránti érzés. Bár nehéz hely­zetben van a hetényi EFSZ, gyors elő­rehaladás lesz ott tapasztalható, ha tartóssá válik a tagság becsületes őszinte odaadása. KARVA MARTOS SZOMOTOR községben jobb helyzetben vannak a a fiatalok. Van hol összejönni, televí­ziós készülék is van, de Jóba István levele szerint nekik mégis nagyon hiányzik a mozi. Legalább hetenként egyszer, kérnek mozielőadást. vasútállomásához vezető útra panasz­kodik Horosz Árpád. Ez az út nagyon rossz karban van, tele gödrökkel, sár­ral, vízzel. A járművek nagy keserve­sen közlekednek rajta. Jó lenne, ha a HNB legalább a vasútállomáshoz veze­tő utat rendbehozatná. 75 fiatalt küldött a Nitra—Zsitva fo­lyók szabályozásához. A fiatalok, a me­zőgazdasági tanonciskola CSISZ-szer­vezetének tagjai örömmel, önként mentek e brigádra, tudják ugyanis, hogy munkájukkal sok hektár földet tesznek termékennyé, — írja Csehi Zoltán. Jó munkájáért máris elismerő oklevelet kapott a kollektíva és Simon Ferenc brigádvezető. PERBETE DUNA SZERDAHELY KOMÁROM-ban járási székhely, s mint ilyen öntöző autója van, amelyre mindenki büszkén tekint, — illetve mégsem mindenki. Mert akiket az öntöző autó vezetője hideg zuhanyban részesített — anél­kül, hogy arra felkészültek volna — bizony dUhbe gurulnak, ha a gépet messziről meglátják. Szerdahelyi Jenő levele szerint a gépkocsivezető jóvol­tából elég népes e tábor. Ezért azt ja­vasolja, hogy az öntöző kocsira jó ha­talmas betűkkel ellátott táblát szerel­jenek a következő szöveggel: „Tűnje­sok panasz volt az Oj Szó kézbesíté­sére. Vígh János nyugdíjas már-már elhatározta, hogy emiatt megválik ked­ves lapjától. Ekkor azonban új kéz­besítőt kapott a környék Stegul elv­társ személyében. Azóta minden isten­adta reggel fél hétkor kezében az újság. Stegul elvtárs kimegy a lapo­kért, ha kell, a vonathoz is és előbb széthordja az újságokat, csak azután a postát. így az előfizetők legnagyobb elismerését vívta ki, megérdemli, hogy lapunkban is megdicsérjük. nyolcéves iskolájának igazgatósága a komáromi „Steiner Gábor" hajógyár szakszervezeti üzemi bizottságának nyilvánosan óhajt köszönetet mondani, amiért lehetővé tette az Iskola szá­mára a hajógyár megtekintését. A soha gyárat még nem látott ta­nulók megismerkedtek a gyár fő fel­adataival és egyes üzemrészlegeivel. Látták a gépesített kollektív munka hatalmas méreteit és annak gyümöl­csét. A tanítók és a tanulók értékes tapasztalatokkal tértek haza és büsz­kén beszélnek legnagyobb hajógyá­runkról. A gyár minden dolgozójának ez úton kívánnak sok sikert. Sós Katalin az üzemnek évi 126 ezer koronát taka­rított meg. Tibor Švoňavsky az üzemi villanyte­lep vezetője újításaival szintén segít a munkatermelékenység növelésében és a terv teljesítésében. Újításainál a vil­lanyerőműben végzett munkák gépesí­tésére fordítja figyelmét. Legértéke­sebb újításával gépesítette a tüzelő­anyag szállítását. Ez 13 ezer korona évi megtakarítást eredményezett az üzemnek. Az apátfalusi Poľana, amelyet 1953­ban a Köztársasági Érdemrenddel tün­tettek ki, dolgozóinak fokozódó aktivi­Csaba János mérnök, aki újításával 126 ezer korona évi megtakarítást ért el tásával igyekszik termékeinek minősé­gét olyan magas fokra emelni, hogy gyártmányai meghódítsák a külföldi piacpt is. Munkájuk eredménye már mutátkozik, hiszen a III. és IV. ne­gyedévben olyan árut gyártanak kivi­telre, amely minden bizonnyal megnye­ri a vásárlók tetszését a világ minden táján. Sluka József »»•«•»** * ** •*•> Itt a cigarettaulomata A dehányzók jobb kiszolgálása érdekében a Zdroj nemzeti válla­lat, amely átvette a dohányáru el­adását, újítást vezet be. Az ősz fo­lyamán Bratislavában 12 és a Ma­gas-Tátrában 8 cigarettaautomatát állít fel. A dohányzók bizonyára örülni fognak a cigarettaautoma­táknak, mert így a napnak mint éj­nek minden idején cigarettát ve­hetnek. Egyre növekszik kulturális és anyagi jólétük A „villanyt minden háztartásba" jelszó már 16 évvel ezelőtt utat tört magának a varannói járás Sol köz­ségében. Akadtak olyanok is, akik idegenkedtek a villanytól s még ha volt is rá pénzük, inkább megcson­tosodott maradisági hajlamosságuk­ból nem vezettették be. Ma mindez már a múlté. Az öreg Vancák Ján is megelégelte a petróleumlámpát, ő is bevezettette a villanyt. Ö sem akar tovább maradi lenni, sőt rádiót is vesz. Sol nagy község, de ha csak 100 évvel visszatekintünk a múltba, ér­dekes dolgokról kapunk tükörképet. Például 100 évvel ezelőtt a havi cu­korfogyasztás 300 kg volt, ma 15 ezer kg. Valamikor havonta 400 kg hús fogyott el, ma 4000 kg, sőt több is. Ezelőtt öt évvel nem volt Sóiban egy mosógép sem, ma 12 van. A mo­torkerékpárra ezelőtt csak messziről néztek, ma tíznek van sajátja. El­tűntek a háziszőttes fehér nadrá­gok, melyek csak műsoros fellépé­seken láthatók. Mozi, mely után annyira vágytak, már 1950-től igen sikeresen teljesíti kulturális külde­tését s tervét állandóan 150 száza­lékra teljesíti. A felsorolt tények világosan iga­zolják, hogy a soli parasztság ki­szakadt a régi maradiságból. Ma már új jelszavuk van: régi módon élni nem lehet. Nem bizony, mert szocialista államrendünk ugyanazt biztosítja a falu dolgozóinak, mint a városiaknak. -ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom