Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-12 / 131. szám, vasárnap

A csehszlovák-amerikai kulturális kapcsolatokról Az utóbbi hónapokban Prágában és az Egyesült Államokban a hangver­seny-ügynökSégek és hivatalos köze­gek között tárgyalások. folytak a Csehszlovák Filharmónia Egyesült Államok-beli útjáról, aminek a jövó év elején kellett volna megvalósulnia. Aminit ismeretes, a múlt évtől kezd­ve Csehszlovákiában egész sor ame­rikai együttes és- szólisták vendég­szerepeltek: Az amerikai Evveryman­opera, a bostoni Filharmónia, Kathen zongoraművész, Neikrug csellómüvész, Rabin hegedűművész és Dilworth énekes. Ezenkívül a „Prágai Tavasz" hangversenyügynöksége megbeszélte ez évre a clevelandi szimfonikus ze­nekar és más három amerikai szóló­énekes vendégszereplését. De az Egyesült Államokban ugyan­ebben az időben csak a Smetana­vonosnégyes tagjai szerepeltek a csehszlovák művészek közül. így te­hát joggal várhattuk, hogy az illeté­kes amerikai körök már a reciproci­tás szempontjából is, lehetővé teszik a Cseh Filharmónia körútját az Egye­sült Államokban. Ebből kiindulva a Prágai Tavasz hangverseny ügynöksége ez év már­ciusában szerződést kötött erről a körútról a Columbia Artist Manage­ment new-yorki ügynökséggel. De az amerikai hivatalos közegek a beuta­zási engedély kiadásáról folytatott diplomáciai tárgyalások során kitar­tottak amellett, hogy a Cseh Filhar­mónia tagjai vessék alá magukat an­nak, hogy ujjlenyomatokat készítse­nek róluk, amit nemcsak Csehszlo­vákiában, hanem más országokban is a nemzetközi kapcsolatokhoz nem méltó és teljesen illetlen procedúrá­nak tartanak. A diplomáciai tárgyalások során az illetékes amerikai hivatalokat több ízben figyelmeztették, hogy csökö­nyös állásfoglalásuk a Cseh Filhar­mónia tagjai ujjlenyomataira vonat­kozó követelésük tekintetében ked­vezőtlen következményekkel lesz Csehszlovákia és az Envesült Államok közötti további kulturális kapcsola­tokra. A külügyminisztérium azonban ennek ellenére kitartott követelései mellett. Ilyen körülmények között az illetékes csehszlovák hivatalok kény­telenek voltak elutasítani a clevelan­di szimfonikus zenekar tagjainak be­utazási engedélyét. Egyszersmind újból figyelmeztették az USA képvise­lőit arra, hogy állásfoglalásuk komo­lyan veszélyezteti Csehszlovákia és az Egyesült Államok közötti további kul­turális kapcsolatokat. Az illetékes csehszlovák körök ez alkalomból újból hangsúlyozzák, hogy Csehszlovákiának a múltban és most is érdeke a kulturális kapcsolatok fejlesztése minden országgal, de csak megfelelő feltételek mellett, az egyen­jogúság és kölcsönösség alapján. A „közös piac" ellentétben áll az európai nemzetek létérdekeivel Karel Áurka csehszlovák küldött felszólalása az Európai Gazdasági Tanács vitá'ában Genf (CTK) — Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága e napokban az európai gazdasági helyzetről tárgyalt. A csehszlovák küldöttség vezetője Karel Kurka, külügymi­niszterhelyettes, pénteken, május 10-én a vita során felszólalt. Beszédében először is felhívta a fi- Aggasztóan emelkedik a bűnözés az Egyesült Államokban A „F e d e r a l B u r e au o í I n v e s t i g a a t i o n" (FBI) most tette közé az Egyesült ÁUamok bűnözéséről szóló évi jelentését. A jelentésből kitűnik, hogy 1956­ban 13,3 százalékkal emelkedett a bűnesetek száma az 1955. évi ál­lapottal szemben. A városokban foganatosított letartóztatások 46 százaléka 18 éven aluli fiatalkorú. Az elkövetett bűncselekmények száma 1956-ban 2 563150 (300 700­zal több, mint 1955-ben). Ebből 12 620 gyilkosság, 116 730 betöré­ses támadás, 56 770 erőszak al­kalmazásával végrehajtott és 525 720 közönséges lopás. A lo­pások által elkövetett kár £40 mil­lió dollárt tesz ki. Még az Egye­sült Államok hivatalos köreit is kellemetlenül érinti az a tény, hogy a betörések száma 1950 óta négy­szer nagyobb, mint a lakosság számának növekedése. Az FBI főnöke kijelentette, hogy az országban minden 4.1 percben gyilkosságot vagy oviikossági kí­sérletet követnek el. - Jó. gyeimet arra, hogy Nyugat-Európában a termelés fejlődési ütemének lassu­lása, amiről „az európai gazdasági hely­zet áttekintése" szól, a valóságban 50 százalékot tesz ki. A legnagyobb csök­kenés Nagy-Britanniában és a Német Szövetségi Köztársaságban észlelhető, hol a munkanélküliek száma 1956-ban több mint 200 ezer személlyel szapo­rodott. K. Kurka a továbbiakban rá­mutatott a nyugati országokban a dollár-érték csökkenésének problémá­jára, ami 1956-ban kilenc hónap alatt 1588 millió dollárt tesz ki. A nyugati országok külkereskedelmében a fejlő­dés üteme ugyanolyan arányban csök­ken, mint a termelésben. Ezt főleg az okozta, hogy a kelet-európai orszá­gokkal nagyon alacsony az árucsere­forgalom. De ^ugyancsak lemarad a nyugat-európai országok és a nem európai országok közötti kereskede­lem, annak ellenére, hogy a gazdasági és szociális tanácsok, valamint a köz­gyűlés számos határozata e termé­szetellenes állapot orvoslására szólít fel. A csehszlovák küldött a továbbiak­ban rámutat arra, hogy lehetetlen észre nem venni az EURATOM és a közös piac politikai céljait, amelyek ellentétben vannak az európai nemze­tek létérdekeivel, akik tartós békét és országaik gazdasági felvirágozta­tását akarják. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákiának közvetlen érdeke az európai gazdaság békés fejlődése és a gazdasági kapcsolatok további fej­lesztése minden európai országgal. Jordániában tovább dühöng a terror Amman (ČTK) — A jordániai hírek­ből kitűnik, hogy a megtorló akciók és intézkedések hulláma Jordániában nem ült el, a haladó gondolkodású szemé­lyek üldözése és letartóztatása tovább tart. A jordániai hazafiak ezrei az Am­man melletti Abdali és más gyüjtőtá­borokban sínylődnek, amelyeket még a hírhedt Glubb tábornok, Jordánia Arab Légiójának volt parancsnoka létesített. A királyi hatóságok e napokban meg­— Királyi fenség, alázatosan jelente oldottuk- A tábornokok megszöktek, a mögött vannak. kezdték „a tisztogatást" a közhivata­lok és szervek alkalmazottai között is. A jordán kormány rendeletére május 9-én mintegy 20 személyt bocsátottak el a szolgálatból, köztük Hafez Abdul­hadit, a jordániai rádió igazgatóját, akit letartóztattak és politikai tevé­kenysége miatt bíróság elé állítanak. A jordán kormány rádióállomásai propaganda-kampányt kezdtek Egyip­tam és Szíria ellen. Az országban szi­gorúan betiltották az egyiptomi és szíriai rádió hall­gatását. A jordániai hely­zetre jellemző az Al-Ahbar egyiptomi lap híre, amely szerint a jordániai hadseregbe ismét felveszik azokat a tiszteket, akiket annak idején az Arab Légió angol parancsnokaival va­ló együttműködé­sükért elbocsátot­tak a szolgálatból. Ciprus szigetéről Jordániába vissza­tért Emil Dzsunjan őrnagy is, Glubb angol tábornok (Politika), egyik munkatársa. m, a válságot meg­politikusok rács Japán tiltakozó flotta indul a Karácsony-szigetekhez Tokió (ČTK) — Az atom- és hidro­génfegyverek betiltásának japán nem­zeti bizottsága elhatározta, hogy tá­mogatja egy japán tiltakozó flotta a Karácsony-szigetekhez küldését, ahol Nagy-Britannia hidrogénbomba rob­bantási kísérleteket készít elő. A tiltakozó flotta egyezer tonnás szemályhajóból és két 200 tonnás ha­jóból, valamint a Samoa-szigeten mű­ködő japán halászbárkákból fog állni. Az ezer tonnás hajón 50 japán béke­védő és 50 külföldi küldött utazik. A két 200 tonnás hajón egyenként 35 személy fog tartózkodni. A hajók uta­sai a japán lakosság minden rétegéből kerülnek ki. Az ezertonnás személyszállító hajó e napokban indul útjára Tokióból. Út­közben horgonyt vet a Haway-szigete­ken, ahol az atom- és hidrogénbomba betiltásáért küzdő békevédők kong­resszust tartanak. Hasonló kongresszus lesz Sidney ausztráliai városban is, ahol a japán hajó utasai ugyancsak partra szállanakT Innen a hajó Indoné­ziába megy. Dzsakartában a békevédök ugyancsak kongresszust tartanak az atom- és hidrogénbomba ellen. Indonéziából a hajó Vietnamba lá­togat és június végén visszatér Tokió­ba. A tiltakozó flotta útiköltségeit az atom- és hidrogénfegyverek betiltásá­nak japán nemzeti bizottsága fedezi. Tiltakozó mozgalom a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzése ellen Bonn (ČTK) A szövetségi kormány atompolitikája elleni tiltakozó moz­galomba bekapcsolódtak a nyugatné­met közélet legszélesebb rétegei. Dr. Wolfgang Paul professzor, a göttingeni nyilatkozat 18 szerzőjének egyike a „Vorwärts" hetilap tudósítói­val folytatott beszélgetése során ki­jelentette, hogy Í nyugatnémet tudó­sok nem fognak késlekedni, hogy ismét felemeljék figyelmeztető hang­jukat, hogyha az szükségesnek mutat­kozik a szövetségi parlament tanács­kozásai után. Az atomtudósok figyelmeztetéséhez elsősorban az orvosok csatlakoznak. Az alsó-szászországi Békevédők Országos Bizottsága által rendezett ankéten a megkérdezettek 99,6 szá­zaléka az atomfegyverkezés ellen foglalt állást. '^mmé^tíőCiíwÁ^ Macmillan bonni látogatása után Columbia elnöke lemondott Bogota (ČTK) — Rojas Pinilla tá­bornok, Columbia elnöke május 10-én beadta lemondását. A politikai szemle­írók nézetét idéző nyugati hírügynök­ségek tudósítása szerint Rojas lemon­dása nem keltett meglepetést. Rojas Pinillát Columbia lakosságának nö­vekvő ellenszenve késztette lemon­dásra. Az országban az utóbbi napok folyamán sztrájkmozgalom vonult vé­gig. A dolgozók összeütközésbe kerül­tek a rendőrséggel, amelynek során csak Cali városában 50 személy életét vesztette és szážan megsebesültek. Rojas Pinilla 1953. június 15-án lett elnök, amikor Laureano Gomez elnököt katonai puccsal távolították el helyéről. Rojas Pinilla lemondása után családjával együtt eltávozott az országból. A szövetségi parlament nem mond le az atomfegyverekről Bonn (ČTK) A szövetségi parlament 12 órás vitája után május 10-én a bonni kormánypártok szokásos több­sége elvetette Németország Szociál­demokrata Pártjának azon javaslatát, hogy a szövetségi kormány mondjon le a Bundeswehrnek atomfegyverekkel való felszereléséről és a nukleáris fegyvereknek elhelyezéséről Nyugat­Németország területén, és hogy a nyugati hatalmakat a nukleáris fegy­verek kísérleteinek beszüntetésére szólítsa fel. * Viharos vita a bonni parlamentben Bonn (ČTK) Bonnban május 8-a óta ülésezik a nyugatnémet szövetségi parlament. Napirenden szerepel az 1957—1958. évi költségvetés vitája második olvasásban, valamint az úgy­nevezett európai közös piacról és az Euratomról szóló egyezmények meg­tárgyalása. Az ülés viharos voltj A kormánykoalíció és az ellenzék kép­viselői között éles vita folyt. A belügyminisztérium költségveté­sének vitájában az ellenzéki képvi­selők élesen tiltakoztak a nyugatné­met határmenti csapatok felszerelésé­re szánt összegnek 81 millió márkával való emelése ellen és azt javasolták, hogy a belügyminisztérium költségve­tésének terhére emeljék a tanulóif­júság ösztöndíját és 250 millió márkát fordítsanak az iskolák fejlesztésére. Tízórás vita után Adenauer kor­mánykoalíciója v gül is jóváhagyta a belügyminisztérium költségvetését. E> onn az utóbbi napokban a dip­lomáciai tevékenység közép­pontjában állott. Csak nemrég fejező­dött be a NATO közgyűlése a nyugat­német fővárosban, s utána pedig Macmillan angol miniszterelnök és Lloyd külügyminiszter látogatta meg Adenauer kancellárt. Az angol miniszterelnököt a két ország között fennálló súlyos problé­mák indították erre az útra. Az egyik fontos kérdés az angol hadsereg lét­számcsökkentési terve, amely a bonni kancellár kívánságára került napi­rendre. A nyugatnémet kormányt ugyanis nyugtalanítja, hogy az angol hadsereg-csökkentési tervek megnehe­zítenék Nyugat-Németország újra­felfegyverzését. Anglia eredetileg 30 000 fővel akarta csökkenteni nyu­gat-németországi csapatait, de a NATO tagállamainak, elsősorban Nyugat-Né­metországnak tiltakozására beleegye­zett abba, hogy csupán 13 500 ember­rel csökkenti ezt a létszámot. A tár­gyalásokról kiadott jelentés szűkszavú, nem világlik ki belőle, hogy Anglia hajlandó volt-e elfogadni Adenauer érveléseit. Bizonyos azonban, hogy tekintet nélkül a nemzetközi leszere­lési egyezmény megkötésének lehető­ségére, mind Adaneuer, mind Mac­millan a nyugati haderő atomfelfegy­verkezését akarja. A másik fontos kérdés az Anglia és Nyugat-Németország közötti gazdasági versengés. Ennek során a nyugat­német monopóliumok egymás után hó­dítják el az angol piacokat főleg a Közel- és Közép-Keleten. A német monopolisták egyik lapja, a Düssel­dorfban megjelenő „Industriekurier" felveti a közel- és közép-keleti kőolaj nemzetközivé tételének kérdését. „Igen nagy azon gazdasági körök száma, amelyek felfogása szerint a Közel-Kelet politikai problémáinak megoldásához a kőolaj-kérdés „újjá­rendezésével kell hozzáfogni" — írja a nyugat-német lap. Kétségtelen, hogy a nyugat-német monopolistákat nem­csak a közel-keleti kőolaj, de a kő­olajtermelő országok piaca is érdekli. A nyugat-német trösztök amerikai üzlettársaik jelentős támogatását él­vezve, az egész gazdasági fronton támadják Anglia dél-amerikai pozí­cióit rohamozták meg nem kis sikerrel. Ogy tűnik azonban, hogy a Közel- és Közép-Kelet piacain zsírosabb üzletek kínálkoznak. Az itt fekvő országok külkereskedelme 1938 és 1956 között kétszerannyival nőtt, mint a dél-ame­rikai államok külkereskedelmi forgal­ma. Érthető tehát, hogy a nyugat­német trösztök étvágyát egyre jobban csiklandozza a közel-keleti országok növekvő felvevőképessége. 1936-ban Hitler gazdasági offenzívája idején Németország 186 millió márka értékű árut adott el ezen a keleti piacon, 1950-ben az amerikai segítséggel talp­raállt nyugat-német trösztök kivitele már 408 millió márkára emelkedett és 1956-ban elérte a másfél milliárdot. A Közép-Keletre irányuló nyugat­német export majdnem felét ipari be­rendezések, gépek, valamint szállító­eszközök (gördülőanyag, gépkocsik) képezik. Az export további 40 száza­léka vas- és acélárukat, optikai, vala­mint tudományos kutatásokhoz szük­séges készülékeket és nagy mennyi­ségű textilárut foglal magában. A nyu­gatnémet import pedig majdnem kizárólag ipari nyersanyagokra — gya­pot, ércek 32 százaléka, kőolaj 33 százaléka, gabonafélék és gyümölcsök 27 százalékra szorítkozik. A nyugat­német cégek által a Közép-Keleten vásárolt készáruk aránya mindössze 5,5 százalék. Igazi gyarmatosító elve­ken alapuló politika: nyersanyagot venni, készárut eladni. Ennek a poli­tikának megfelelően azutan a nyugat­német terjeszkedés az imperialista fegyvertár minden eszközét felhasz­nálja. Hosszúlejáratú hitelek, nagy építkezések finanszírozása, gyártele­pak, erőmüvek építése, amelyekben a némst nagytőkések néha teljes rész­vénytöbbséget, máskor bizonyos ará­nyú részesedést biztosítanak maguk­nak. A hat nyugat-európai ország (Nyu­gat-Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) úgynevezett „Kis Euró­pájában" és az „európai közös piacon" mind nyomasztóbbá válik Nyugat-Né­metország túlsúlya. Anglia nem vesz részt ebben a tömörülésben, s Lon­donban mindjobban érzik, hogy ezek a nyugati tömörülések mint veszélyez­tetik Anglia nyugat-európai gazdasági pozícióit, s hovatovább Anglia elszi­getelődésének eszközévé válnak. Ezt a folyamatot akarta Macmillan ellensú­lyozni Bonnban. Ezért javaslatot tett Adenauernek, hogy Anglia hajlandó csatlakozni az európai vámunióhoz. Mezőgazdasági termékeinek piacát azonban a Brit Nemzetközösség orszá­gai részére tartja fenn, hogy úgy sa­ját ipari termékeit a jövőben is köny­nyen elhelyezhesse a nemzetközösség országaiban. A bonni politikusok ebbe azonban nem mentek bele és azt han­goztatták, hogy eme javaslat elfoga­dása ellenkezik a közös piacról szóló szerződés jellegével. „Nagy-Britannia jól tudja, ha közösen fog árulni Nyu­gat-Németországgal a közös piacon, akkor még a nemzetközösség orszá­gaiban is elveszíti pozícióit. A nyugatnémet konkurrencia tehát London számára veszélyes és döntően befolyásolja Anglia gazdasági létét. A német áru versenyképessége első­sorban abban áll, hogy olcsóbb. Nem ritkaság, hogy a német exportáruk ára 5—10 százalékkal is alacsonyabb, mint a hasonló angol készítményeké. Nyugat-Németország árutermékeit azért képes olyan alacsony áron fel­ajánlani, mert ott a munkabérek átlag 28 százalékkal alacsonyabbak, mint Angliában, s még azért is, mert a munkatermelékenység 1950. és 1955. között 39 százalékkal növekedett. Angliában pedig ezen idő alatt csupán 13 százalékkal nőtt. A bonni tárgyalásokat kommentáló svájci lapokban megjelent cikkek ar­ról tanúskodnak, hogy a nyugat-né­met monopolisták biztosak a dolguk­ban. A Nationalzeitung szerint az angol miniszterelnök bonni látogatá­sának nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy a Nyugat-Német ­ország és Anglia közötti kapcsolatok nem veszélyesek a német gazdaságra nézve. Ha Anglia enged, akkor más nem marad bátra, mint hogy vereségét be­ismerje. Ez a késhegyig menő. küzde­lem a gazdasági hegemóniáért volt Macmillan bonni útjának igazi indító oka. —y—r— Dr. RADZSANDRA PRASZAD indiai elnököt további öt évre ismét meg­választották a/ Indiai Köztársaság el­nökévé. (ČTK) DAG HAMMARSKJOLD, az ENSZ főtitkára r ájus 10-én befejezte az izraeli kormány megbízotta-val folyta­tott tárgyalásait s május 14-én visz­szatért New Yorkba. (ČTK) HOLLANDIÁNAK a május 10-én nyilvánosságra hozott adatok szerint 11 millió lakosa van. 1897-ben Hol­landia lakosainak száma 5 millió volt. (ČTK) AZ OLASZ SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT vezetősége 14 szavazattal 7 el­lenében elhatározta, hogy a párt kongresszusát ez év júniusáról ok­tóber 16—20-ra halasztja. A kongresz­szus helyét még nem állapították meg. (ČTK) AZ OLASZ BÉKEVÉDÖK Nemzeti Bizottsága a második világháború be­fejezésének 12. évfordulóján az Egye­sült Allamcl:, a Szovjetunió és Nagy­Britannia nagykövetségeihez üzenetet' intézett, amelyben ezen országok nagyköveteit arra kéri, hívják fel kormányukat a termonukleáris fegy­vereket gyártó országok közötti egyezmény megkötésére az ezen fegy­verekkel folytatot kísérletek azonnali beszüntetésére. (ČTK) A FRANCIAORSZÁGI ECHOS hírt közöl arról, hogy a függetlenek, va­lamint a szociális akció pártjának parlamenti csoportja május 14-én a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot akar terjeszteni, melyben a kommu­nista párt betiltását követeli. A ja­vaslat szerzője Róbert Bruyneel ag­rárpárti képviselő. (ČTK) HIROHITO japán császár május 10­én kíséretével a tokiói nemzetközi nagyvásáron megtekintette a cseh­szlovák pavilont és élénken érdeklő­dött a csehszlovák gyártmányok iránt. (ČTK) A NYUGATNÉMET nagyiparosok szövetségének 1956—1957. évi jelen­téséből kitűnik, hogy a nyugatnémet konszernek a bonni hadügyminiszté­riumtól a legközelebbi öt évben 55— 60 milliárd összegű fegyvergyártási megrendeléseket várnak. (ČTK) A DAGENS NYHETER és a Land og Folk dán lapok tudósításából kitűnik, hogy Dánia rakéta-atomfegyverek át­vételére készül. A Juti légelhárítóez­red 20 tagját az USA-ba küldték, hogy megismerkedjenek a rakétalö­vedékek kezelésével. (ČTK) ÜJ SZÖ 1957. május £ 1 12. W

Next

/
Oldalképek
Tartalom