Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-03 / 122. szám, péntek

ZETI FRONT JELÖLTJEI - Ä M£P JHOl f Jíl ©QGOOQGOOGOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOQG GGGGGOGOGOOOGGGGGGGGGGG>GG0OOGOOGOO©©GOOG0OGGGGGGGGGGG GGGOOGOGGGGGGG0O© ismerjük meg legjobbjamkctí! A M ATA DOR-GYÁRBAN Nem véletlen, hogy üzemi dolgo­zóink legjobbjai közül kerül ki nem­zeti bizottságaink képviselőjelöltjei­nek zöme. Az a munkás, aki két keze munkájával bebizonyította, hogy szi­vén viseli hazája jövendőjét, mind­ennél nagyobb biztosíték arra, hogy a közéletben is élmunkása lesz né­pének. A Matador-gumiárugyár nemcsak munkásainak számát nézve nagy, de jó munkája révén a legjobb is ma összes vegyiüzemeink között. Első negyedévi tervét 102,3 százalékra teljesítette, tavaly a „Kiváló export­üzem" címet nyerte el, s egyes gyártmányai világviszonylatban is a legmegbecsültebbek között állnak. Legnagyobb dicsőségük azonban az, hogy — 14 képviselőjelöltjük vesz részt a május 19-i választásokban, öt ilyen munkásképviselő jelöltjüket mutatjuk be most olvasóinknak: — mondta egyik beszélgetés közben. — Hogy elégedettek legyenek ve­lem az üzemben, hogy jó anya és feleség lehessek, és ha megválaszta­nak a nemzeti bizottság tagjának, minél többet tehessek Ligetfalu dol­gozóiért! Balog Erzsébet egyszerű munkás­asszony. Mindössze 26 éves, de már kilencedik esztendeje dolgozik a Ma­tador-gyárban. Munkája nagy ügyes­séget és még nagyobb becsületessé­get követel, hiszen a külföld részére készít konfekciós cikkeket. Ennek el­lenére nemcsak hogy 100 százalékon felül teljesíti normáját, de egyike azoknak a dolgozóknak, akik munka­idő után még a társadalmi munkák­ba is bekapcsolódnak. A városi üzle­tek ellenőrzésével segíti a lakosok jobb áruellátását. Szerény, mindenkin segíteni akaró természete miatt fő­képp a gyár munkásaszonyai kíván­ták képviselőjelöltté való megválasz­tását. Otokár Silnušek. A hivatalnoki kart a bérelszámoló-osztály egyik legszor­galmasabb tagja képviseli. Illetve nem csak a hivatalnoki kart, de a gumiárugyár fiatalságát is. Otokár Silnušek ugyanis egyike a leglelke­sebb CSISZ- és S vazarm-tagoknak, választmányi tagja mindkét szerve­zetnek, s mert két évig ifjúsági sportneveiő is volt, különösen a fia­talok nevelésével szerez még ma is érdemeket. A fiatalság iránti szerete­te nyilvánul meg jövő terveiben is, mert ha nemzeti bizottsági taggá vá­lasztják, főképpen a ligetfalusi ifjú­ságot érdeklő problémákkal kíván foglalkozni. O lvasó- és levelezőkonferenciáink utiin megsokszorozódott a szer­kesztőségünkbe érkezett levelek száma. Gyakrabban írnak ál­landó levelezőink, s a régiek tábora új levelezőkkel gazdagodik. Szá­mos olvasónk is felkereste levelével szerkesztőségünket és elmondta lapunkra vonatkozó észrevételeit, javaslatait. Ezekért, akárcsak a töb­bi levelekért ez úton is köszönetet mondunk. A régi és új tudósítók egy részének leveleit alább kivonatosan közöljük. Reichelt Ferenc 42 éve dolgozik már a Matador-üzemben. A gyár szí­vének, a hengerdének egyik mestere. 59 éves. Naq.y vegyészeti gyakorlata miatt szinte nélkülözhetetlen mun­kaerő a gumiáruk gyártásában. Az első köztársaságban tagja volt a Vö­rös szakszervezetnek. Talán ez is egyik oka annak, hogy él-hal mun­kástársaiért. Egyik legnépszerűbb és legjobban dolgozó munkása a Mata­dor-gyárnak. Skander Teréz még csak két éve dolgozik a ligetfalusi gumiárugyár­ban. de máris a legjobb munkásnők közé közdötte fel magát. Legjobb bizonyíték erre, hogy állandóan 180— 200 százalék körül teljesíti normáját, többször is kitüntették már s a leg­utóbbi nemzetközi nőnapon egyike volt azoknak, akiket Prágában kor­mányunk elnöke fogadott. — Három fő célja van életemnek BALASKO GYULA, Komáromból ke­reste fel szerkesztőségünket levelével és arról a különbségről ír, amely ma a múlthoz viszonyítva a kórházakban van. — A múltban — írja levelében, ha valaki beteg volt, a kórházakban első­sortan azt kérdezték, mije van, gazdag-e vagy szegény, és csak az­után fogtak a gyógyításához, mikor látták, hogy fedezni tudja a költsé­geket. Ma gyökeres a változás. Orvo­saink nem a vagyoni állapotot, nem a kort és nem a származást, hanem elsősorban a betegséget nézik. Min­denkit egyformán jól kezelnek és min­denkinek egyforma igyekezettel akar­ják visszaadni az egészségét. Balasko Gyulát a komáromi kórház­ban kezelték és a fenti sorokat tapasz­talatból Irta. Levelét ezzel zárja: — A komáromi kórház orvosainak, valamint a többi egészségügyi dolgo­zóknak lelkiismeretes munkájukért, a magam részéről sok köszönetet mon­dok. FARAGÓ FERENC, a katonaságtól kereste fel levelével szerkesztőségün­ket. Elmondja, hogy a környékükön dúlt vihar nagy károkat okozott az erdőben. A vihar következtében sok ezer köbméter fát kell kitermelni, s ennél a munkánál nagy segítséget nyújtanak a katonák. — A Horná Planá-i igazgatóság fel­ügyelete alatt álló területen — írja többek között levelében «— február 1. óta dolgoznak katonai egységek. Mun­kájukat bátran nevezhetjük harci fel­adatnak, mert kemény harcot folytat­nak az erdő tönkrement fáinak kiter­meléséért. Feladatunk: április végéig 45 ezer köbméter fát feldolgozni. Ez bi­zony nem könnyű feladat, de a kato­nákat lelkesíti a tudat, hogy munká­jukkal nemzetgazdaságunkat jelentős károsodástól mentik meg. ÁGOSTON DEZSŐ, miksi levelezőnk legutóbbi tudósításában a rossz mun­kaszervezésre panaszkodik. Elmondja, hogy hosszú utánjárás után falujuk vendéglátó-üzeme 1956 júniusában kapott egy automata-sörcsapot és egy hűtőszekrényt. A szekrényt letették az egyik sarokba, hogy 8 napon belül beszerelik. Azóta 9 hónap telt el, de a szekrény máig is kihasználatlanul áll a sarokban. — Micsoda munkaszervezés ez? — kérdi levelezőnk, — ahol a munkát könnyítő gépeket kihasználatlanul hagyják? Vagy egyesek úgy gondol­ják: elég ha megvan a szekrény, az már nem fontos, hogy hivatását is be­töltse ? Levelezőnk azzal zárja beszámolóját, hogy az illetékesek utánanézhetnének az ügynek. MIHALKO ZOLTÄN a löketi villany­telep volt főgépésze arról értesített, hogy eddig éveken át a nyugati határ­vidéken dolgozott. Most a csernői rakodóállomáson kapott új beosztást. A Diesel központi villanyfejlesztő rész­leg vezetője lett és minden igyeke­zetével azon van, hogy a testvéri Szovjetunió és hazánk között zavar­mentes és gyors legyen az áruszállí­tás. Olvasónk azzal zárja értesítését, hogy szeretné, ha új munkakörének vezetői, akár csak az előbbiek, elége­dettek lennének munkájával. Ez to­vábbi ösztönzésül szolgálna az új si­kerek eléréséhez. MOLNÄR BÉLA, csucsomi olvasónk szerkesztőségünkbe küldött levelében a választási előkészületekről ír és el­mondja, hogyan végzik falujukban a választásokat megelőző agitációs mun­kát. ^ . — A falu — írja többek között le­vélében — 12 körzetre oszlik és min­den körzetre egy képviselője van. A jelöltek között olyanok találhatók, mint Zajacsko Bertalan, a helyi párt­szervezet elnöke, akit — mivel az el­múlt időszakban is jól végezte mun­káját, — újból jelöltek. Olvasónk levele további részében el­mondja, hogy a választásokat megelő­ző gyűléseken sok szó esett arról, hogy az elmúlt három év alatt arány­lag kevés nő volt a nemzeti bizott­ságokban. Mindenki elismerte, hogy ez hiba volt, amit most ugy küszöböl­nek ki, hogy a jelenlegi jelöltek 30 százaléka nő. ILLÉS BERTALAN, bacskai levele­zőnk legutóbbi tudósítása Lelesz fej­lődéséről szól. Illés elvtárs levele be­vezető részében elmondja, hogy a fej­lődés nyomai Leleszen is lépten-nyo­mon felfedezhetők, Fejlődnek az emberek, ugyanakkor fejlődik, épül és szépül a falu is. Természetesen a fej­lődésben nem marad le a helyi egysé­ges földművesszövetkezet sem, amely nagy utat tett meg megalakulásától napjainkig. — A falu fejlődéséről — írja Illés Bertalan levelében — mi sem beszél jobban, mint az, hogy az elmúlt pár év alatt három új utca és mintegy 200 új családi ház épült a faluban. A szö­vetkezet fejlődéséről az újonnan épült iskolák, hizlaldák, tyúkfarmojc tanús­kodnak. Mindez azt is bizongttja, hogy Lelesz népe odaadóan dolgozik és az odaadó munkának eredményei vannak. HOROSZ ÄRPÄD, őrösi levelezőnk Illés Bertalanéhoz hasonló levelet írt. Horosz Árpád Perbenyik fejlődéséről ír és elmondja, hogy a falu különösen az elmúlt két év alatt ment át nagy fejlődésen. — Nyugodtan lehetne nevezni Új­telepnek — írja — azt a részét, ahol a 62 új családi ház épült. • Levelezőnk tudósításában elmondja, hogy Perbenyíken az ifjúságról is gondoskodnak, amely ifjúság a gon­doskodásért odaadóan kiveszi részét az alkotó munkából. Jelenleg az épülő' kultúrházon dolgoznak. Ennél a mun­kánál segítséget nyújtanak a 11 éves> iskola tanulói is, akik legutóbb vállal­ták, hogy 50 órát dolgoznak le az építkezésen. NAGYIDAI HELYZETKEP Szalay Lajost is a Matador-gyár munkásai kívánták képviselőjüknek. Ellenőre a Csemadok ligetfalusi szerve­zetének. s választmányi tagja a bra­tislavai Csemadoknak is. Kitűnő mun­kás, 160 százalék körül teljesíti nor­máját, s bár a gyár egyik legfonto­sabb exportcikkének gyártásán dol­gozik, mindig ráér a gyengébben dolgozó munkatársakkal is foglalkoz­ni. A központi nemzeti bizottság munkáját fogja segíteni — ha megvá­lasztják. Munkatársai azt mondják — jól fogja segíteni.., N. J. A takarmányalap növelése érdekében A tavasz folyamán a rétek és le­gelők feljavításának munkájára nagy súlyt helyeznek Kelet-Szlovákia já­rásaiban. A szepsi járásban lefolyt nemzeti műszakok ezekben a mun­kálatokban kielégítő eredményeket hoztak. A járás szövetkezetesei és egyénileg gazdálkodói április közepé­ig mintegy 4109 hektár rétet és le­gelőt javítottak meg. Alapfokú ja­vítást 478 hektáron végeztek, vagyis bokrokat és hasonló, a termést gátló gazt távolítottak el. Műtrágyát 3157 hektáron szórtak el. Istállótrágyát és trágyalővet 183 hektáron, meszezést 844 hektáron végeztek és 136 hektár gyengén termő legelőt felszántottak, 134 hektárt pedig gyepesítettek. Ezeknél a munkáknál nagy segítséget nyújtott a GTÄ, amely gépeivel a leg­nehezebb munkákat is könnyen el­végezte. —ki— — Ha Nagyidára mégy, ne kerüld el az ottani szövetkezetet — csen­gett fülembe ismerőseim figyelmez­tetése, amikor útra keltem. Gondo­lataimat rendezve megszületett ben­nem az elhatározás, megfogadom a tanácsot. Éppen jóikor érkeztem, a negyedévi gazdasági ellenőrzést fejezték be. A kétnapi munkát az állami bank képviselője jelenlétében Zselíznik könyvelő egy három és fél oldalas jelentésben foglalta össze. Érdeklő­déssel olvastam át, s mi tagadás, minden más szándékaimról letettem, s gondolataim csak a szövetkezet körül forogtak. Még alig fejertem be, máris összejött a vezetőség, hogy tu­domást szerezzenek az eredményről Noha sok mindenről lehetett volna vitázni, annál jobban meglepett, hogy alig hangzott el komoly hozzászólás. Az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy Nagyidán unalmas, egykedvű hallgatással térnek napirendre a leg­égetőbb orvoslásra váró feladatok fe­lett. Példának felsorolok egynéhányat. A szövetkezetnek a földmérés sze­rint 1600 és fél hektár mezőgazda­sági területe van, ebből 1117 és fél hektár a szántó. A nyilvántartott tagok száma 205, állandó dolgozó tag 64. Ezzel szemben a JNB 1734 hek­tárt muta.t ki: vagyis 133,50 hektárral többet, mint amennyit valóságban használnak. Ugyanakkor le van szö­gezve, hogy a szövetkezetben egy tagra 7 hektár terület vár megműve­lésre, a valóságban azonban 25 ha, illetve 17,4 hektár szántóföld. Ez a megállapítás igen meglepő, különösen ha figyelembe vesszük a nagyidai szövetkezet gazdálkodásának eddigi eredményeit. Sajnos, eredményekről nem sokat lehet beszélni. De hát ahol annyi a tiszteletbeli tag, mint Nagy­idán, úgy ki várna többet. Ugyan ki kívánhatná, hogy 25 hektárt egy dol­gozó paraszt képes legyen megmű­velni, még ha a legmodernebb gépek is állanak a rendelkezésükre. Jóllehet a szövetkezetnek külön — az állam által fizetett — könyvelője, zootech­nikusa és termelési szervezője van, akik arra vannak hivatva, hogy se­gítsenek rendet teremteni. Sajnos, ezt nehezen lehet elvárni. Mindezek mellett a kassai JNB-rői is meglá­togatják a szövetkezetet, elég sűrűn, de eredményt ez sem hoz. Hiba hibá­ra halmozódik. Ahelyett, hogy a ser­téshullás okait keresnék s azt meg­akadályoznák, már arról tárgyalnak, hogy a téli időszakban nem fialtatják a kocákat, mert az őszi szaporulatból 40%, a téliből pedig 50% pusztult el. Hasonló a helyzet a többi terme­lési ágban is. A tejnél például a gyen­ge ellenőrzés következtében csak 2,5 százalékos zsírtartalmat értek el. Ebből következett, hogy a beadott li­termennyiségnek csak 77%-át szá­molták el és fizették ki, mert csak Így érte el a minimális meghatározott zsírtartalmat. Az ellenőrzés, ami elég későn következett be, megmutatta, hogy a tej jó, csak vizes és legtöbb­ször jogtalan egyének szedik le a fölit. Dubravszký József, a felügyelő bizottság elnöke, hivatása betöltése helyett inkább megszokott egyéni szenvedélyének hódol. A nagyidai szövetkezetnek hétéves múltja van, de még csak a múlt év volt az első, amikor nem zártak rá­fizetéssel,. Miért? Talán nincsenek meg az előfeltételek úgy, mint Mig­lécen, vagy Kenyhecen? Ugyanúgy megvannak, csak kézbe kellene venni a dolgokat Nem kell olyan példát mutatni, hogy a tagság a közöst Csá­ky szalmája példájára hordja szét, ami igen gyakori eset volt a múltban, sőt még ma is. Ha gyűlésre jönnek össze, az leg­többször a tárgytól eltérően a tagok kérelmeivel foglalkozik. Búza-, tej-, széna-, szalma- és pénzkölcsönzések sokaságát zúdítják a vezetőség felé. Természetesen a komoly gazdasági kérdések megtárgyalására sohasem marad idő. Azt hisszük, ezzel kap­csolatban felesleges nyilatkozni, hogy kinek és kiknek a hibájából alakul ki ez a légkör. Elmélkedjenek felette, könnyen rájönnek. Buzinkai László zootechnikus sajnálkozva vallja be, hogy a hároméves szövetkezeti mun­kaiskolát 30 hallgatóval kezdték és csak 6 fejezte be. Kíváncsiak vol­nánk, hogy ezt ugyanilyen sajnálko­zással mondta-e el a JNB-é-n is, d« különösképpen érdekelne, hogy a JNB-n e nem kellemes hír hallatára milyen álláspontot foglaltak el? Vagy talán nem is tudnak róla? Ha ez így volna, igazán elszomorító dolgot kel­lene megállapítanunk. A szövetkezetben minden vonalon munkaerőhiány mutatkozik. Ennek ellenére mégis előfordulnak olyan esetek is, hogy Szaniszló Jánosnak a vezetőség nem tudott munkát adni, úgyhogy kénytelen volt az építkezés­hez átmenni. Hát ez meg hogyan le­hetséges, amikor 20 pár ló áll az is­tállókban, hiába fogyasztva a takar­mányt s a trágya pedig kihordásra vár. Igazán sok érthetetlen dologgal találkozik az ember, amire a választ a vezetőségtől, esetleg a járás ille­tékeseitől várjuk. Hogyan? Csak an­nak alapján, amit általában hangoz­tatnak szövetkezeteseink — nincs rossz szövetkezet, csak rossz vezetők, esetleg rossz tagok, akik nincsenek kellően irányítva. Megkérdjük a HNB-t is, hogy mi a véleménye a szövetkezettel kap­csolatban. Legnagyobb meglepeté­sünkre egész világosan látják a hely­zetet, s néhány szóval válaszolnak — a hal mindig a fejétől büdösödik, vagyis a múlt év végéig a vezetők hibájául lehet a legtöbbet felróni. Ugyanakkor mélyen hallgat Kerekes­elnök elvtárs arról, hogy mit tettek a hibák kiküszöbölésére. Be kell is­merniök, hogy keveset. Éppen azért tegyék magukévá a szövetkezet ügyét s a fogyatékosságok eltávolítását a legsürgősebben segítsenek megoldani. A JNB pedig ne elégedjen meg az­zal, hogy külön fizetett embereket küld Nagyidára s ezzel minderi rend­ben van. Végezzenek rendszeres ellenőrzést és legyenek igényesebbek dolgozóik­kal szemben s az egyre halmozódó hibák kiküszöbölésében nyújtsanak konkrét támogatást. KÄSZONYI ISTVÄN, ÚJ SZÖ I­1957. május 3. / /

Next

/
Oldalképek
Tartalom