Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)
1957-04-14 / 104. szám, vasárnap
RENDSZERÜNK LEGYŐZHETETLEN EREJE „MANET 100" a Z e I S Ő Épül, szépül Losonc ' RÉGI SZTRÁJKOK Az elmúlt évek folyamán különféle szaklapokban sok levelező hiányolta, hogy hazánJcban, a világhírű Jawa és ČZ motorkerékpárok szülőföldjén nem gyártunk robogót. A külföldi piacokon különböző kivitelű és. teljesítményű robogók jelentek meg, s ez még inkább felcsigázta. lakosságunkban dz érdeklődést. A robogónak ugyanis van néhány határozott előnye a motorkerékpárral szemben: kényelmesebb és biztonságosabb rajta az utazás, beburkolt külseje ízlésessé és vonzóvá teszi, de ezen felül védi a lábszárakat a légáramlattól, a ruhát a portól. Tervezőink hamar reagáltak a követelésre, és elkészítették első robogónak a Jawa—ČŽ 175-öt, amely már meg_Js jelent a piacon. És alig telt el azóta pár hónap, máris újat jelezhetünk: a Považská Bystrica-i Klement Gottwald Üzem fejlesztési osztályán a napokban elkészítették egy új, az első Szlovákiában gyártott robogónk prototípusát. A „Manet 100" olcsó, mindenki számára hozzáférhető, amellett külseje és teljesítménye is megfelel a követelményeknek, valamint tükrözi iparunk fejlettségét. Az új jármű motorja 100 köbcentiméteres, egy hengere van, léghűtéses. Sebességszekrénye négy fo gyártott robogó?™ 1™- * a, ~ két szemellyel 65— 70 km óránkénti sebességet ér el. Hazánkban ez az , első kétkerekű motoros jármű dinamós indítóval. Fogyasztása 100 km-en kb. 2,5 liter. A gép burkolata műanyagból készült, amelynek két oldalsó ajtaján lehet hozzáférni a motorhoz. A burok fölé van erősítve a korszerű kettősülés, amely egy csavar meglazításával könnyen eltávolítható. Az alatta levő üregben vannak elhelyezve a szerszámok. A robogónak van még egy újdonsága: a villogó irány jelző; ezek a burokba vannak beépítve. Az első kereket sárhányó födi. Hátterében a lábszárvédők egészen a lámpáig érnek, amely burokjába torkollanak a kormány szárak. A lámpa felett egy ülő ember magasságába emelkedik a plexi-üveg lemez, ez a vezető arcát védi. Az új robogón nagyon kényelmes az utazás. A hátsó kerék rúgózását nagyban elősegíti a lengőviUa. Az elülső és a hátsó teleszkópok erős rúgózását olajpumpás tompítok fékezik. Mindkét kerék — amelyek különben kölcsönösen felcserélhetők — hatékony dobfékkel van ellátva, amelyek külsejükkel is szépen hatnak. Az egész qép nem haladja meg a „Pionier" nagyságát. A Manet 100-ból még ez év végéig elkészítenek egy sorozatot, és a jövő év elején a piacra kerülnek. Reméljük, hogy a „Pionieron" okulva, árát jobban a lakosság vásárlóképességéhez méretezik majd, és így hamarosan népszerűvé válik (P) iiii>iiiiiiuaiii[iiiiiuaii>ii(iiaiia'i*r>*iiat<ii>iiiBMiiiaiii»*Maii^i»iii"iif<i>iiiai[iMiii«intiaiilii«i*n^' liiiiiiiiiiitiiiiiniuliiliM ján az uralkodó körök érdekelt tényezői megállapíthatják, W kire szavazott. A HELYI KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK VÁLASZTÁSA NAGY-BRITANNIÁBAN Azon szolgáltatások mai színvonala, amelyeket az angliai községek és városok tanácsai nyújtanak a lakosságnak, a munkásosztály növekvő erejének, hosszas és kemény harcainak köszönhető. Emellett azonban ez a színvonal távolról sem felel meg sem a lakosság szükségleteinek, sem azoknak a lehetőségeknek, amelyeket a gazdag Britannia fejlett nemzetgazdasága nyújthatna a polgároknak. Ezenfelül a konzervatív kormány az utóbbi években a már elért néhány vívmány fokozatos megnyirbálására törekszik, élesen ellenőrzi a helyi közigazgatási szerveket, korlátozza, jogkörüket és egyre több hatalmat ruház a nem választott szervekre. A kormány által folytatott pénzügyi ellenőrzés egyre jobban veszélyezteti a (községi tanácsok jogkörét és a helyi közigazgatás demokratikus voltát. Például a közoktatásügyi miniszter arra kényszerítheti a tanácsokat, hogy korlátozzák az iskolaépítésre irányuló terveiket, követelheti, hogy az építkezéseket olcsóbban végeztessék, vagyis roszszabbul felszerelt és kisebb férőhelyű iskolát építtessenek stb. A lakásépítésügyi miniszter minden évben csökkentheti a községi tanácsok által épített lakások és házak számát és az állami segély csökkentésével és a lakásépítésre a községeknek nyújtott hitel kamatainak felemelésével a községi tanácsokat' a lakbérek felemelésére kényszerítheti. Angliában a községi, városi, járási és grófsági tanácsok politikát pártok rendszerén alapulnak. A fő harc a konzervatív és a munkáspárt között folyik, jóllehet a liberális párt is erős egyes helyeken, főleg Észak-Angliában és Walesban. 1945-től a konzervatív párt jelentősen fokozta tevékenységét, hogy többséget szerezzen a községi tanácsokban. Ezekben a tanácsokban a gazdag farmerek, kereskedők, iparosok és nagyvállalkozók uralkodnak és e tanácsok munkáját saját javukra fordítják. Így például az ipari .vállalatok vagyonát a községi illetékek megállapításánál átlagosan igazi értéküknek csak 25 százalékára becsülik fel. Ez 'azt jelenti, hogy évente a vállalatok tulajdonosainak mintegy 36 millió fontot, vagyis csaknem 720 millió koronát ajándékoznak. Ezzel szemben nagyon magas illetékeket állapítanak meg az egyszerű, vagyontalan polgárok számára. A tanácsok választott tagjai nem a választók óhaja és utasítása szerint kötelesek igazodni, hanem számukra politikai pártjuk határozatai a mérvadók. Ha nem hajlandók alávetni magukat a párt utasításainak, üldözik őket, gyakran visszalépésre kényszerítik és semmi reményük sem lehet arra, hogy újból megválasztják őket. GYAKRAN ÜLDÖZIK a községi tanácsok haladó tagjait, akik nem hajlandók beleegyezni a lakbérek felemelésébe, sőt politikai üldözésnek vannak kitéve azok a tanácstagok is, akik a múlt években részt vettek a békemozgalom munkájában és állást foglaltak amellett, hogy együttműködést folytassanak politikai hovatartozásukra való tekintet nélkül mindazokkal, akik a dolgozók érdekeit és a nemzetközi megértést szolgálják. ' A községi tanácsok havonta egyszer tartanak ülést, a napirenden szereplő kérdéseket a tanács tagjainak az ülés előtt három nappal küldik szét. Valamennyi kérdésben szavazattöbbséggel döntenek, emellett a polgármesternek vagy a tanácselnöknek döntő szavazata van. A tanácsok munkájának legnagyobb részét a bizottságokkal végzik, amely az uralkodó párt közvetlen irányítása alatt áll. A párt vezetősége előre meghatározza, hogy a bizottság milyen álláspontot foglaljon el az adott kérdésekhez. így azután a kérdéseknek a plénumban való megvitatása feleslegessé válik E NÉHÄNY TÉNYBŐL is láthatjuk, hogyan fest az egyik főbb kapitalista államban a dolgozók részvétele az állam ügyeinek irányításában, mit nyújt a széles néptömegeknek az úgynevezett nyugati „szabad demokrácia". PROTICS JOLÄN Modern kétemeletes lakóházat építenek a losonci Mereskovskyutcán. Az állandóan szépülő város ezzel az új épülettel gazdagszik már ez idén augusztusban. Akkor adják át a házat a lakóknak, a Losonci Húsipari Vállalat dolgozóinak Sólyom L. felvétele. A régi Magyarországon az ipari proletariátus helyzete súlyos volt, a munkásokat hallatlanul kizsákmányolták. A munkaidő az 1860-as évek idején helyenként 15 óra is volt naponta. A hetvenes években gyorsabb ütemben kezdett épülni az ipar Szlovákiában, de ezzel még jobban fokozódott a kizsákmányolás és a nyomor. A dolgozók fegyverként a sztrájkot használták. így 1852-ben sztrájk tört ki Selmecbányán, 1873-ban kezdődött a tiszolci, a dobsinai és a rozsnyói vasútépítkezéseknél a sztrájkmozgalom. A munkások szervezkedtek és 1869ben a pozsonyi munkások már általános választójogot, gyülekezési és sajtószabadságot, általános népművelődést követeltek. A legfontosabb politikai követelések egyike az általános választójog volt. A dolgozó tömegeknek nem volt sajtó-, egyesülési és gyülekezési szabadságuk. A választási törvény mindössze a lakosság hat százalékát bocsátotta az urnák elé. Kik választottak? Az arisztokraták, a nemesek és a tanult emberek, valamint akiknek legalább 300 forint évi jövedelmük, vagy 1/4 teleknyi földjük volt. Iparos csak akkor választhatott, ha legalább 1 segéddel dolgozott. Csak a férfiak választhattak, a nők ki voltak zárva a választójogból. A választók korhatára 20 év volt, választható volt minden olyan 24 életévet betöltött férfi, aki tökéletesen bírta a magyar nyelvet és a fent említett vagyoni feltételeknek megfelelt. Ezek szerint a munkásosztálynak, a kisparasztságnak nagyon sokáig egy képviselője sem juthatott be a régi magyar parlamentbe. Az kizárólag az arisztokrácia, a nagytőke és az egyház kiváltságos helye volt. A választási törvény erősen sújtotta a nem magyar nemzetiségű lakosságot is. Szlovákia területén 49 választási kerület volt, de a képviselői mandátum eléréséhez szükséges szavazatok száma vidékenként változott. — g— k— 100% Hl \ 1960 AZ UTAZÓKÖZÖNSÉG KÉNYELMÉT és igényeinek jobb kielégítését szolgálja az a terv, amely az autóbuszközlekedés 14 százalékkal való bővítését írja elő az ötéves tervben. BENCSOK ISTVÁN ipolysági levelezőnk, legn utóbbi tudósításában az 1 \ alkoholnak a szervezetre } \ gyakorolt káros hatásá' » ról ír és tragikus kimenetelű példákat említ, amelyet az alkohol idézett elő. — Az alkohol — írja többek között — nem boldogít, hanem butít. A józan emberek csak szánalommal szemlélhetik azokat, akik káros hatása ellenére rabjai e pusztító italoknak. Mennyivel hasznosabb dolgokra lehetne elkölteni azt a pénzt, amit az alkoholisták a szeszért fizetnek! Bencsok István azzal zárja levelét, hogy különösen a fiataloknak kell óvakodniok az alkoholtól, mert amint írja: „a fiatal szervezetre az alkohol minden cseppje káros." MOLNÁR FERENC Bősről küldött levelében a bősi mezőgazdasági iskola befejezéséről tudósítja lapunkat. — Az iskola tanulói — írja — a napokban ünnepélyesen befejezték az első évet. Méry Imre elvtárs, az iskola igazgatója, meleg szavakkal üdvözölte az egybegyűlteket és kérte a hallgatókat, hogy a jövőben, ha bármilyen beosztásba kerülnek, példásan álljanak helyt. A tanulók nevében Feketevízy elvtárs ezt meg is fogadta és ígéretet tett, hogy olyan jól dolgoznak majd, mint amilyen igyekezettel a tudás várában igyekeztek elsajátítani a tudományt. Levelezőnk ír a kultúrprogramokról, majd ezekkel zárja sorait: — Tanítók, tanulók búcsúztok egymástól, igaz csak rövid időre, ősszel újra találkoznak, hogy tovább folytassák a tanulást. NÉMETH FERENC Udvardról küldött levelében a helybeli mozira panaszkodik, ahol rendszertelenül árulják a jegyeket és a pénztár előtt olyan a tolongás, hogy sokan inkább birkózómérkőzésen vennének részt, minthogy az udvardi moziban jegyre várjanak. Levelezőnk elmondja a vele történteket, majd így ír: — A pénztárban a jő jegyeket félreteszik az ismerősöknek, a fennmaradottakért meg hadd tolongjon a nép. Az ilyesminek nem szabadna előfordulni, mert ez elégedetlenséget szül. Reméljük, a jövőben a jegyeladásnál megváltozik az eddigi módszer és nem lesz kivételezés. PÁL GYÖRGY Zalabáról küldött tudósításában a nyitrai vándormozira panaszkodik. Elmondja, hogy a falu lakói mindig nagy érdeklődéssel várják a mozit, sokszor azonban hiába. — Minden hónapban — írja *— legalább egyszer kellene a vándormozinak filmet vetítenie. Sajnos azonban, ez nem így van. Néha két hónapig sem néz felénk a vándormozi. Ha meg eljön, sokszor rossz filmeket, vagy gépeket hoz, így a film alig élvezhető. A falu lakói ezért azzal a kéréssel fordulnak az illetékesekhez, hogy gyakrabban, jobb filmekkel és gépekkel látogassa falujukat a vándormozi. CSULINKA JÖZSEF Nagyszegpusztáról küldött levelében köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik lehetővé tették számára, hogy ma Sklené Teplicén 21 napig tartó üdülésen vehetett részt. — Itt — írja levelében — a gyakorlatban győződtem meg arról, hogy pártunk és kormányunk milyen messzemenően gondoskodik a dolgozókról. Sose hittem volna, hogy azt, akinek egészségi állapota megköveteli, ilyen jő ellátásban és kezelésben részesítsék. Igazán felejthetetlen számomra az itt eltöltött idő. Azt a sok gondoskodást, melyben részesítettek, azzal fogom viszonozni, hogy visszakerülve munkahelyemre az eddiginél is szorgalmasabban fogok dolgozni. CSEHI GYULA Karvárói „Szépítjük falunkat" című tudósításában elmondta, hogyha valaki ma végigmegy Karva község utcáin, csak csodálkozik azon a változáson, amin az utóbbi időben a falu átesett. — A karvai mezőgazdasági tanonciskola CSISZ-szervezetének tagjai — írja — a VI. Világifjúsági Találkozó tiszteletére most is kötelezettséget vállaltak, hogy a falut tovább szépítik. így például a Csikós-kertnek nevezett helyet' parkká alakítják, ahová hangszórót szerelnek fel. Ennél a munkánál a CSISZ-tagok eddig 1800 brigádórát dolgoztak le. Ugyanennyit dolgoztak az EFSZ irodája és az új áruház építési munkáinál is. Hogy a park egészen kész legyen, kb. 200 munkaórára van még szükség. Tudósítónk levele további részében elmondja, hogy a CSISZ-szervezet sokat segít a helyi egységes földművesszövetkezetnek is, amely až elsők között van a párkányi járásban. ILLÉS BERTALAN, bacsKai levelezőnk tudósításában sziiitén falujukról ír. — Olyan változások mentek végbe falunkban az utolsó kéthárom év alatt, hogy azelőtt egy évtized alatt sem. Mindenütt újabbnál újabb épületekkel találkozunk. Aki régebben járt falunkba és most ismét megnézi, van min csodálkoznia. Levelezőnk tudósítása további részében elmondja, hogy nagyok az eredményeink, s ezeket az eredményeket és vívmányokat tovább, kell fejleszteni és minden erőnkkel védeni kell. BOTLIK JÖZSEF, Drahonicáról ír, ahol brigádmunkát végez. — A drahonicai határban — írja, — ahol a párkányi járásból jött brigádosok dolgoznak, serényen folyik a munka. A brigád tagjai tudatában vannak, hogyha jól dolgoznak, munkájukkal hozzájárulnak a munka időelőtti teljesítéséhez. Ezért szorgoskodnak, ezért használják ki a lehető legjobban munkaidejüket. Botlik József levele további részében elmondja, hogy a brigádosok élen járnak a munkában. Teljesítményükért elismerést érdemel: Detván Verona, Szajkó Mária, Baka Mihály és Izráel József. Dicséret illeti Pap Borbálát és Erdős Máriát is, akik ízletesen főznek a brigádosoknak. FÄBIÄN JÖZSEF tényleges katonai szolgálatát tölti. Beszámolóját a katonaságtól küldte és „Nevess velünk!" címmel arról az esztrádműsorról írt, amellyel a Csehszlovák Hadsereg Központi Házának művészei alakulatuknál felléptek. — Alakulatunk — írja többek között — távol esik a kultúrközpontoktól, így nincs mindig alkalmunk színvonalas előadásokat látogatni. Ezért mindenki nagy érdeklődéssel várta az együttes fellépését. A várakozás nem volt hiábavaló. Mindenki kitűnően szórakozott ... Levelezőnk azzal zárja sorait, hogy hasonló tartalmas és szórakoztató műsorokkal a kultúregyüttesek többször is felkereshetnék alakulatukat. i z* H m