Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-14 / 104. szám, vasárnap

Szlovákia népe nagyra becsüli a bolgár nép barátságát, forradal ms ni ült ját A bolgcr parlamenti küldöttség Szlovákiában A bolgár parlamenti küldöttség Boj*u» Baigaranovnak, a Bolgár Kommunista Párt KB-a titkárának vezetésével és Sztojan Karadzsovnak, a Bolgár Népköztársaság prágai nagykövetének, Josef Borúvkának, a nemzetgyűlés képviselőjének, valamint a nemzetgyűlés és a Külügyminisztérium vezető dolgozóinak kíséretében négynapos csehországi látogatása után pénteken Szlovákiába érkezett. A küldöttség röviddel 19 óra előtt érkezett Szlovákia fővárosába. A Devln-szállóban rendezett fogadáson jelen voltak: Jozef Való és Andrej Žiak, a nemzetgyűlés alelnökei, Milan Rázus, az SZLKP KB irodájának póttagja, Dénes Ferenc és Michal Žákovič, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei, Ján Marko pénzügyi megbízott, a Megbízottak Testületének alelnöke, Jozef Gajdošík megbízott, Jozef Lénárd, az SZLKP kerületi bizottságának vezető titkára és Pavol Hercka, a kerületi nemzeti bizottság alelnöke. A szlovák nemzeti szervek és a dolgozók nevében Michal Žákovič, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke üdvözölte a baráti bolgár nép parlamenti képviselőit. Bojan Balgaranov, a küldöttség vezetője mondott köszönetet a szívélyes fogadtatásért. Hangsúlyozta, hogy a küldöttség feladata a hagyományos bolgár-csehszlovák kapcsolatok megerősítése. • * • Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke szombaton, április 13-án délelőtt fogadta a bolgár parlamenti küldöttség tagjait. Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke beszédének bevezető részében rámutatott a hagyományos bolgár-csehszlovák kapcsolatokra, valamint Csehszlovákia és Bulgária nemzetei egyre mélyülő barátságára, mely nemzetek a Szovjetunió vezetésével együtthaladnak a béke táborában, a szocializmus útján és a világbékéért folytatott harcban. Áz üdvözlő beszédre Bojan Balgaranov, a Bolgár Kommunista Párt KB titkára, a küidöttség vezetője válaszolt ée mondott köszönetet. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a parlamenti küldöttség látogatása hoz-> zájárul a barátság megszilárdulásához és a tapasztalatcseréhez. Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke hosszas, szívélyes beszélgetés során megismertette kedves vendégeinkkel azokat a sikereket, amelyeket Szlovákia dolgozói országuk építésében és feladataik teljesítésében elértek. * • « A bolgár parlamenti küldöttség tagjai szombaton meglátogatták a Szlovák Nemzeti Tanácsot, ahol barátságos beszélgetést folytattak az elnökség tagjaival és a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságainak elnökeivel. A küldöttséget, amelyet Andrej Žiak, a nemzetgyűlés alelnöke, Jozef Borúvka nemzetgyűlési képviselő, Sztojan Karadzsov, a Bolgár Népköztársaság prágai nagykövete, Najden Maleev, a Bolgár Népköztársaság bratislavai főkonzula és Dlmitr Chadzsijev konzulhelyettes kísértek, a Szlovák Nemzeti Tanácsban Irena Ďurišová alelnök üdvözölte, „örvendetes esemény számunkra — mondotta —, hogy üdvözölhetjük önöket, a testvéri Bolgár Népköztársaság dolgozó népének képviselőit. Szlovákia népe nagyra becsüli a bolgár nép barátságát, forradalmi múltját, nagyra becsüli annak a nemzetnek barátságát, amely Juraj Dimitrovot és Vaszil Kolarovot adta a világnak. Sohasem felejti el azt, hogy a bolgár nép hű fiai vérükkel pecsételték meg nemzeteink testvériségét és örök barátságát, amikor a Szlovák Nemzeti Felkelésben a szovjet hősökkel és velünk harcoltak az elnyomók ellen." Bojan Balgaranov, a Bolgár Kommunista Pári KB-ának titkára, a küldöttség vezetője a szívélyes fogadtatásra adott válaszában annak a meggyőződésének adott kifejezést, hegy Csehszlovákia és Bulgária nemzetei közös barátságának érzései és szövetségük kapcsolatai még tovább fognak szilárdulni a proletár nemzetköziség elveinek, valamint országaink kommunista pártjai testvéri együttműködésének szellemében. Ennek jelentős sikere lesz a szocialista építés minden szakaszán. Az üdvözlések elhangzása után a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagjai és az egyes bizottságok elnökei válaszoltak a küldöttség tagjainak kérdéseire a szlovák törvényhozó nemzeti szerv működéséről, összetételéről, az egyes bizottságok munkájáról. Majd kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat munkamódszereikről, az egyes képviselőknek választókerületeikben végzett munkájáról. * * * A bolgár parlament küldöttsége szombaton délelőtt kegyelettel adózott a Slavínon eltemetett szovjet katonák emlékének. A küldöttség tagjai röviddel 12 óra előtt a hős szovjet katonák iránti hálájuk és szeretetük jeléül megkoszorúzták a Duklai-emlékmüvet. A küldöttség azután a bolgár partizánok emlékművét koszorúzta meg, megemlékezve a bolgár hősökről, akik népünk felszabadításáért áldozták életüket. * * * Irena Ďurišová, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke szombaton a Devínszállóban ünnepi ebédet rendezett a küldöttség tiszteletére. Az ebéden jelen voltak az SZLKP KB irodájának taqjai és póttagjai, az SZLKP KB titkárai, a Szlovák Nemzeti Tanács, a Megbízottak Testülete, valamint a kerületi és városi szervezetek képviselői. Jelen voltak még a bratislavai konzuli testület tagjai, valamint a bolgár képviselők kíséretében levő személyek. Megérkezett az úf belga líövei A napokban érkezett Prágába Francis Goffard úr, Belgium prágai rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere. Az új követet dr. Dobromil Ječny, a Külügyminisztérium diplomáciai protokolfőnöke ts Matoel Swinnen. Belgium csehszlovákiai ügyvivője üdvözölték. HELYREIGAZÍTÁS Tegnapi számúink vezércikkébe sajtóhiba került. A második hasáb felülről számított 25. sorában levő számadat helyesen 18,9 százalék, a 28. sorban levő számadat pedig helyesen 68. N. Ä. Bulganyin elvtárs választ kapott a norvég miniszterelnöktől Moszkva (ČTK) — N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke április 13-án fogadta E. Braadlandot, Norvégia szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A nagykövet átadta N. A. Bulganyinnak E. Gerharsen norvég miniszterelnök válaszát N. A. Bulganyin március 19-1 üzenetére. Kommunisták letartóztatása Argentínában New York (ČTK) — Az argentin rendőrfőnök jelentése szerint péntek éjszaka Argentína 14 tartományában összesen 360 személyt tartóztattak le azzal az indokkal, hogy kommunisták. Köztük volt az ismert Pablo Neruda és L. Barletta író, akiket azonban a Francé Presse hírügynökség jelentése szerint szabadlábra helyeztek. A rendőrségi akció ürügye a szokott kitalálás volt „a kommunista párt kampányáról az állambiztonság ellen". | MMny sorfran ^ ANEURIN BEVAN, angol munkáspárti képviselő repülőgépen Karacsiba érkezett. Pakisztánban a pakisztáni kormány meghívására három napig tartózkodik. Bevan megérkezése után bírálólag nyilatkozott az Eisenhower doktrínáról és kijelentette, nem ért egyet azzal, hogy az USA az ENSZ-en kívül tárgyaljon. (ČTK) A BELGRÄDI Borba közölte az április 1-i népszámlálás adatait, amely szerint a jugoszláv fővárosnak 522 277 lakosa volt. (ČTK) A HURRIYET isztanbuli lap ankarai külön tudósítója közölte, hogy a török hadsereg a közeljövőben az USA-tól korszerű fegyvert, rakétákat kap. A tudósító hozzáfűzi, hogy Törökországnak e fegyvereket, mint a NATO tagállamának bocsátották rendelkezésére. (ČTK) AZ ÜJ K INA sajtóiroda közlése szerint a svájci kormány a Kínai Népköztársaság kormányának beleegyezésével pekingi követségét nagykövetségre változtatta. (ČTK)' SZAJGONBAN, Dél-Vietnam fővárosában az április 12-re virradó éjjel Lucien Cannon kanadai diplomatát, a vietnami nemzetközi felügyelő- és ellenőrző bizottság tagját ágyában holtan találták. Több szúrás érte. Részleteket eddig nem közöltek sem a vietnami, sem a kanadai hatóságok. (ČTK) A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN Kvantung és Kvanszi tartományok határain fegyveres amerikai-csangkajseki ügynökök rttagú csoportját tették ártalmatlanná. Az összetűzés során négy kém életét vesztette, az ötödiket letartóztatták. (ČTK) AZ IZRAELI SÁJTÖ közlése szerint az izraeli hadsereget francia gyártmányú harckocsi elleni irányítható lövedékekkel szerelik fel. (ČTK) WASHINGTONI jelentés szerint az amerikai szenátus április 12-én vita nélkül egyhangúlag jóváhagyta a szenátus külpolitikai bizottságának javaslatát, hogy a külügyminisztérium továbbra is szorgalmazza Franco Spanyolországának felvételét a NATO-ba. (ČTK) STAF HOLLAND nemzetvédelmi miniszter Amerikából hazatérve közölte, hogy Washingtonban tárgyalásokat folytatott az USA katonai képviselőivel, amelyek eredményeképpen a holland hadsereget 1958-ban atomfegyverekkel és irányítható lövedékekkel fogják felszerelni. (ČTK) AZ ENSZ LESZERELÉSI albizottsága A. Noble, angol képviselő elnökletével április 12-én ülésezett. A további ülést április 15-én tartják. (ČTK) Húsz miskolci ellenforradalmár budapesti pere Budapest (ČTK) — A budapesti fővárosi bíróság gyors ütemben tárovalja a Miskolcról és környékéről származó húsz gonosztevő bűnügyét, akik az ellenforradalom idején a népi demokratikus rendszer megbuktatására törekedtek, bestiálU módon meggyilkolták a helyi rendőrség néhány vezető dolgozóját és más bűntettet követtek el. A húsz vádlott között több büntetett előéletű személy van. A perben 75 tanút hallgatnak kJ.' Széljegyzetek egyes jugoszláv cikke

khez Vita a szocializmus érdekében Az utóbbi időben a jugoszláv folyóiratok hasábjain, a jugoszláv rádióállomások hullámain és jugoszláv államférfiak beszédeiben mind gyakrabban hangzanak el megjegyzések egyes olyan cikkek és beszédek ellen, amelyeket a szocialista országokban közöltek és amelyek Jugoszlávia problematikájával foglalkoznak. Ezek a megjegyzések magukban véve nem lennének ártalmasak, hogyha az az igazi törekvés vezetné őket, hogy megmagyarázzák a nézeteltéréseket és közös álláspontot keressenek. Hiszen a

z alap mindnyájunknak ugyanaz kellene, hogy legyen — a marxizmus-leninizmus. Sajnos, ez nincs így. Egyes jugoszláv elvtársak cikkeiben és beszédeiben csaknem minden bíráló szót, vagy eltérő nézetet ideológiai kérdésekben, vagy Jugoszlávia gyakorlati politikáját illetőleg úgyszólván ellenséges cselekedetnek minősítenek. f

jj gy ilyen cikket, amely a bíráló Lď vitát „jugoszlávellenes kampánynak, minősíti, a Borba március 10i számában „Mire vezet «z?" címen közölte. A cikk ingerülten reagál arra az anyagra, amely bírálóan értékeli a sajátos jugoszláv nézeteket, amelyeket az ideológia, a külpolitika terén, vagy az állam és gazdaság kérdéseiben hirdetnek. A Borba ebből azt következteti, hogy ezek a cikkek a szocialista országok sajtójában csakis azért jelentek meg, mert Jugoszlávia nem hajlandó a szocializmus táborába lépni, amelyet tömbnek nevez. Ismét hangsúlyozza, hogy itt „egy átgondolt széles kampányról van szó Jugoszlávia belső rendszere, független politikája ellen". Ezek erős szavak, azonban egyáltalán nem támaszkodnak ugyanolyan erős érvekre. Mert hiszen nem lehet csak úgy kiragadni elszigetelt idézeteket a szocialista tábor országainak különféle lapjaiból, azokat egymás után sorakoztatni és a tények, érvek konkrét elemzése nélkül azt írni, hogy ezeknek a cikkeknek alapgondolata az, hogy bebizonyítsák, Jugoszláviában ma gyakorlatilag minden rossz. A Borba emellett mellőzi a konkrét érvelést és ezzel azt mutatja, hogy nem szándékozik az olvasót megismertetni annak tartalmával. A Borba egyrészt vitáról beszél, mely nézete szerint „feltétlenül szükséges", másrészt ezzel a furcsa mondattal áll elő: „Amíg léteztek illúziók arról, hogy Jugoszlávia egy nap mégiscsak csatlakozhat „a szocialista" 2 ÜJ szö 1957. április 14. táborhoz, a Szovjetunió és egyes kelet-európai országok lapjai Jugoszláviáról pozitív értelemben Írtak. Akkoriban még nem bírálták a munkástanácsokat, sem pedig munkás önkormányzatunk rendszerét". Nagyon is egyoldalú és elfogult álláspont lenne a mi bíráló megjegyzésünket a munkástanácsokkal, vagy a jugoszláv politika más területével kapcsolatban bizonyos „megtorló intézkedésnek" minősíteni. E problémákról éppen azért vitázunk, mert Jugoszláviában hangsúlyozták e problémák általánosan érvényes elsőségét, amelyekkel nem értünk egyet és azelőtt sem értettünk egyet és azért, mert szó volt arról, vajon nem volna-e hasznos érvényesíteni őket más szocialista országokban is. És amenynyiben rámutatunk a munkástanácsok tevékenységének homályosságaira és előnytelenségeire, és e rendszer több fogyatékosságára általában, akkor ez reális vita. Arról van azonban szó, hogy a vitában mindig tényekre válaszoljunk, állításunkat politikánk gyakorlati tapasztalataival, népgazdaságunk eredményeivel, életszínvonalunk emelkedésének ütemével, és életünk különböző területéről származó más konkrét bizonyítékokkal támasszuk alá, amelyekkel a kétségeket és az eltéréseket — amennyiben jogosultak — meg lehet világítani. Különös ítélkezés A Borba, a kölcsönös vitában a többi között így ír: „Jugoszlávia úgy járt el, hogy minden lehetőséget kihasználjon, hogy meggátolja a kölcsönös együttműködésre káros politikai vitát, és hogy a pozitív eredményekre nem vezető vita helyett megtalálja a szocializmus időszerű problémáiról szóló komoly vita formáját is." Ehhez hozzá kell fűzni, hogy a jugoszláv sajtóban megjelent cikkek távolról sem azonosítják magukat a Borba állításával. Az egyik ilyen cikk a Mladost című lapnak, a Jugoszláv Ifjúsági Szövetség központi szervének első márciusi számában „Mi a sztálinizmus" címmel jelent meg. Sztálin hibáinak elemzése mellett a folyóirat itt — akárcsak egy lexikonban — elemzi, mit jelent „a sztálinizmus" a belpolitikai életben, a külpolitikában. Megkísérli elhitetni az olvasóval, hogy ez politikai rendszer és — ami természetesen a legfontosabb — a cikk arra a következtetésre jut, hogy szerinte ez a politikai rendszer létezik a kelet-európai országokban, vagyis a szocialista tábor országaiban. Ezt a koholt rendszert a cikkíró természetesen a legszörnyúséges«bb megvilágításban ismerteti. Érthető, hogy ha ezen a módon találja a jugoszláv ifjúságnak a népi demokrácia országaiban és a Szovjetunióban uralkodó politikai rendszert, ez egyáltalán nem járul hozzá a kölcsönös közeledéshez, hanem éppen ellenkezőleg hat. Itt már nincs szó az egyes konkrét kérdésekben való vitáról, hanem arról, hogy teljesen tudatosan befeketítik a népi demokratikus országok szocialista rendszerét, azt a rendszert, amely éppen az ifjúságnak hozott nagyszerű vívmányokat. A Jugoszláv Ifjúsági Szövetség küldöttsége, amely múlt évben nálunk járt látogatóban, nagyon jól látta, mit adott ja népi demokratikus rendszer Csehszlovákia ifjúságának és hogyan gondoskodik az ifjúságról. Az ifjúság benyomásai határozottan nem voltak olyanok, mint ahogy azt a Mladost állítja. Azonban még további számos bizonyíték van arra, milyen helytelenül tájékoztatják néha a jugoszláv lakosságot. Nézzük csak a „Varazsdinszke Vesztyi" folyóirat két cikkét, amelyet Antun Golov írt, amelyek 1956. december 27-én és 1957. január 10-én jelentek meg, vagyis abban az időben, amelyről a Borba azt írja, hogy a jugoszláv sajtó fokozott tartózkodást tanúsított. „A sztálinizmusról" szóló szokásos bevezetésen kívül a lap a mi életszínvonalunkról írva, amely állítólag elég magas, azt mondja, hogy „azonban távolról sem olyan, mint amilyenre a cseheknek és szlovákoknak joguk volna." Lakosságunk vásárló képességét. helytelenül beállítva, a lap hozzáfűzi, hogy üzleteinkben a nagy forgalmat „az embereknek a pénzreformtól való félelme" okozza! Vagyis az emberek nálunk állítólag félelemből vásárolnak tömegesen motorkerékpárt, bútort, televizort, hűtőszekrényt, villanymosógépet, gépkocsit és más árut. Ezeken az érveken dolgozóink természetesen szívből nevetnek, azonban szükséges feltenni a kérdést, hogy a „Varazsdinszke Vesztyi" miért tájékoztatja helytelenül a jugoszláv olvasót? Mi értelme van további felületes megemlékezésnek a megszállás idejében folyó küzdelmünkről és Lidioe kiirtásáról? Miért emeli ki a cikkíró rosszindulatúan azt a hamis és nagyon kétséges érvet, hogy a csehszlovák ipar jelentősen növekedett a háború alatt? Ezeket a dolgokat a cikkíró minden bizonnyal azért hangsúlyozza, hogy elhitesse a jugoszlávokkal, hogy a csehek és szlovákok a háború alatt nyugodtan fokozták a termelést. Hiszen a cikkíró nagyon könnyen beszerezhette volna a csehszlovák bank hivatalos adatait, amelyek azt mutatják, hogy a csehszlovák hadikárok elérték az 1 351 800 millió akkori korona összeget, és emellett az ipari termelés a háború előtti színvonal felére esett, a gabonatermelés 43 százalékkal csökkent, a sertéshúsellátás fele annyi volt, mint 1937-ben. A cikkíró nyilvánvalóan arra törekedett, hogy lebecsülje azt, amit a felszabadulás után elértünk, amikor nálunk a munkásosztály vette kezébe a hatalmat. Az ilyen alaptalan, koholt mesék és féligazságok írása minden bizonnyal nem felel meg a baráti együttműködés szellemének és nem bizonyítja az alkotó vitára törekvést úgy, mint ahogyan arról a Borba Ir. Viszonyaink elemzéséből indulunk ki Fgyes jugoszláv elvtársak jogosultnak tartják elítélni és lebecsülni azokat a határozatokat, amelyeket pártunk Központi Bizottsága hozott a februári ülésen. Emellett messzemenő határozatokról van szó, amelyek gazdaságunk több évi tapasztalataiból erednek, és amelyeket a konkrét helyzet alapos marxista elemzése után hoztak. Ez egyáltalán nem gátolta a Privredni Pregled (Gazdasági Szemle) jugoszláv folyóiratot abban, hogy március 15-én „Csehszlovákia gazdasága és irányításának problémái" címen ne közöljön cikket, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága üléséről és határozatairól nagyon különös módon ír. A folyóirat elemzi a vállalataink Jogkörének kibővítésére, a termelés módszerének egyszerűsítésére irányuló törekvéseinket és meglepődik különösen afelett, hogy hangsúlyoztuk valamennyi olyan irányzat elleni küzdelem szükségességét, amelyek célja a gazdaság céltudatos központi irányítása elvének gvengítése. A cikkíró ehhez hozzáfűzi ítéletét amely Így hangzik: „Más szóval mindazon intézkedések, amelyeket esetleg (!) végre fognak hajtani, többé-kevésbé olyan eredményeket szülnek amelyek nem felelnek meg (!) az ország valódi lehetőségeinek. Ez nem első eset, amikor Csehszlovákiában decentralizációról van szó. Hiszen a dolgok azért maradnak változatlanul (!) a termelésben elért eredmények ellenére." (A felkiáltójeleket mi tettük ki). Hogyha elgondolkozunk e titokzatos állítás felett, látjuk, hogy már önmagában véve ellentmondó. Egyrészt azt mondja, hogy a dolgok változatlanok, másrészt pedig azt, hogy sikert értünk el a termelésben. Meg kell mondani a Privredni Pregled folyóirat szerkesztő elvtársainak, hogy nálunk a decentralizációt nem csupán a decentralizáció kedvéért, vagy sportszerűleg űzzük, hanem éppen azért hajtjuk végre, hogy teljes mértékben kihasználjuk a termelésünk lehetőségeit és mindjobban javítsunk népünk életszínvonalán. Termelésünk és életszínvonalunk emelkedésének ismert és több ízben nyilvánosságra hozott eredményei nálunk azt mutatják, hogy jól megy a sorunk. Emellett egyáltalán nem rejtegetjük fogyatékosságainkat, amelyek a gazdaság irányításában előfordulnak. Az ipar irányításának javítására irányuló törekvéseink valóban, amint az idézett folyóirat Írja „nem újkeletűek". Azonban nem azért, mintha eddigi törekvéseink kudarcot vallottak volna, (amit a folyóirat jugoszláv olvasóra akar szuggerálni) hanem azért, hogy az iránvítás javításának kérdései mindinkább előtérbe kerülnek azzal, hogy a gazdaság nö^ vekszik és erősödik.