Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-14 / 104. szám, vasárnap

Szlovákia népe nagyra becsüli a bolgár nép barátságát, forradal ms ni ült ját A bolgcr parlamenti küldöttség Szlovákiában A bolgár parlamenti küldöttség Bo­j*u» Baigaranovnak, a Bolgár Kommu­nista Párt KB-a titkárának vezetésé­vel és Sztojan Karadzsovnak, a Bolgár Népköztársaság prágai nagykövetének, Josef Borúvkának, a nemzetgyűlés kép­viselőjének, valamint a nemzetgyűlés és a Külügyminisztérium vezető dol­gozóinak kíséretében négynapos cseh­országi látogatása után pénteken Szlo­vákiába érkezett. A küldöttség röviddel 19 óra előtt érkezett Szlovákia fővárosába. A De­vln-szállóban rendezett fogadáson je­len voltak: Jozef Való és Andrej Žiak, a nemzetgyűlés alelnökei, Milan Rázus, az SZLKP KB irodájának póttagja, Dé­nes Ferenc és Michal Žákovič, a Szlo­vák Nemzeti Tanács alelnökei, Ján Marko pénzügyi megbízott, a Megbízot­tak Testületének alelnöke, Jozef Gaj­došík megbízott, Jozef Lénárd, az SZLKP kerületi bizottságának vezető titkára és Pavol Hercka, a kerületi nemzeti bizottság alelnöke. A szlovák nemzeti szervek és a dol­gozók nevében Michal Žákovič, a Szlo­vák Nemzeti Tanács alelnöke üdvözölte a baráti bolgár nép parlamenti képvi­selőit. Bojan Balgaranov, a küldöttség ve­zetője mondott köszönetet a szívélyes fogadtatásért. Hangsúlyozta, hogy a küldöttség feladata a hagyományos bolgár-csehszlovák kapcsolatok meg­erősítése. • * • Rudolf Strechaj, a Megbízottak Tes­tületének elnöke szombaton, április 13-án délelőtt fogadta a bolgár parla­menti küldöttség tagjait. Rudolf Strechaj, a Megbízottak Tes­tületének elnöke beszédének bevezető részében rámutatott a hagyományos bolgár-csehszlovák kapcsolatokra, va­lamint Csehszlovákia és Bulgária nem­zetei egyre mélyülő barátságára, mely nemzetek a Szovjetunió vezetésével együtthaladnak a béke táborában, a szocializmus útján és a világbékéért folytatott harcban. Áz üdvözlő beszédre Bojan Balgara­nov, a Bolgár Kommunista Párt KB titkára, a küidöttség vezetője válaszolt ée mondott köszönetet. Annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy a parlamenti küldöttség látogatása hoz-> zájárul a barátság megszilárdulásához és a tapasztalatcseréhez. Rudolf Strechaj, a Megbízottak Tes­tületének elnöke hosszas, szívélyes beszélgetés során megismertette ked­ves vendégeinkkel azokat a sikereket, amelyeket Szlovákia dolgozói orszá­guk építésében és feladataik teljesí­tésében elértek. * • « A bolgár parlamenti küldöttség tag­jai szombaton meglátogatták a Szlovák Nemzeti Tanácsot, ahol barátságos be­szélgetést folytattak az elnökség tag­jaival és a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságainak elnökeivel. A küldöttséget, amelyet Andrej Žiak, a nemzetgyűlés alelnöke, Jozef Borúvka nemzetgyűlési képviselő, Sztojan Karadzsov, a Bolgár Népköz­társaság prágai nagykövete, Najden Maleev, a Bolgár Népköztársaság bra­tislavai főkonzula és Dlmitr Chadzsijev konzulhelyettes kísértek, a Szlovák Nemzeti Tanácsban Irena Ďurišová al­elnök üdvözölte, „örvendetes esemény számunkra — mondotta —, hogy üd­vözölhetjük önöket, a testvéri Bolgár Népköztársaság dolgozó népének képvi­selőit. Szlovákia népe nagyra becsüli a bolgár nép barátságát, forradalmi múltját, nagyra becsüli annak a nem­zetnek barátságát, amely Juraj Dimit­rovot és Vaszil Kolarovot adta a vi­lágnak. Sohasem felejti el azt, hogy a bolgár nép hű fiai vérükkel pecsétel­ték meg nemzeteink testvériségét és örök barátságát, amikor a Szlovák Nemzeti Felkelésben a szovjet hősökkel és velünk harcoltak az elnyomók el­len." Bojan Balgaranov, a Bolgár Kommu­nista Pári KB-ának titkára, a kül­döttség vezetője a szívélyes fogadta­tásra adott válaszában annak a meg­győződésének adott kifejezést, hegy Csehszlovákia és Bulgária nemzetei kö­zös barátságának érzései és szövetsé­gük kapcsolatai még tovább fognak szilárdulni a proletár nemzetköziség elveinek, valamint országaink kommu­nista pártjai testvéri együttműködé­sének szellemében. Ennek jelentős si­kere lesz a szocialista építés minden szakaszán. Az üdvözlések elhangzása után a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagjai és az egyes bizottságok elnökei válaszoltak a küldöttség tagjainak kér­déseire a szlovák törvényhozó nemzeti szerv működéséről, összetételéről, az egyes bizottságok munkájáról. Majd kölcsönösen kicserélték tapasztalatai­kat munkamódszereikről, az egyes kép­viselőknek választókerületeikben vég­zett munkájáról. * * * A bolgár parlament küldöttsége szombaton délelőtt kegyelettel adózott a Slavínon eltemetett szovjet katonák emlékének. A küldöttség tagjai rövid­del 12 óra előtt a hős szovjet katonák iránti hálájuk és szeretetük jeléül megkoszorúzták a Duklai-emlékmüvet. A küldöttség azután a bolgár partizá­nok emlékművét koszorúzta meg, meg­emlékezve a bolgár hősökről, akik né­pünk felszabadításáért áldozták életü­ket. * * * Irena Ďurišová, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke szombaton a Devín­szállóban ünnepi ebédet rendezett a küldöttség tiszteletére. Az ebéden je­len voltak az SZLKP KB irodájának taqjai és póttagjai, az SZLKP KB tit­kárai, a Szlovák Nemzeti Tanács, a Megbízottak Testülete, valamint a ke­rületi és városi szervezetek képvise­lői. Jelen voltak még a bratislavai kon­zuli testület tagjai, valamint a bolgár képviselők kíséretében levő személyek. Megérkezett az úf belga líövei A napokban érkezett Prágába Fran­cis Goffard úr, Belgium prágai rend­kívüli követe és meghatalmazott mi­nisztere. Az új követet dr. Dobromil Ječny, a Külügyminisztérium diplomáciai pro­tokolfőnöke ts Matoel Swinnen. Bel­gium csehszlovákiai ügyvivője üdvö­zölték. HELYREIGAZÍTÁS Tegnapi számúink vezércikkébe sajtó­hiba került. A második hasáb felülről számított 25. sorában levő számadat helyesen 18,9 százalék, a 28. sorban levő számadat pedig helyesen 68. N. Ä. Bulganyin elvtárs választ kapott a norvég miniszterelnöktől Moszkva (ČTK) — N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke április 13-án fogadta E. Bra­adlandot, Norvégia szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagy­követét. A nagykövet átadta N. A. Bulganyinnak E. Gerharsen nor­vég miniszterelnök válaszát N. A. Bulganyin március 19-1 üzenetére. Kommunisták letartóztatása Argentínában New York (ČTK) — Az argentin rendőrfőnök jelentése szerint péntek éjszaka Argentína 14 tartományában összesen 360 személyt tartóztattak le azzal az indokkal, hogy kommunisták. Köztük volt az ismert Pablo Neruda és L. Barletta író, akiket azonban a Fran­cé Presse hírügynökség jelentése sze­rint szabadlábra helyeztek. A rendőrségi akció ürügye a szokott kitalálás volt „a kommunista párt kam­pányáról az állambiztonság ellen". | MMny sorfran ^ ANEURIN BEVAN, angol munkáspár­ti képviselő repülőgépen Karacsiba ér­kezett. Pakisztánban a pakisztáni kor­mány meghívására három napig tar­tózkodik. Bevan megérkezése után bírálólag nyilatkozott az Eisenhower doktrínáról és kijelentette, nem ért egyet azzal, hogy az USA az ENSZ-en kívül tárgyaljon. (ČTK) A BELGRÄDI Borba közölte az április 1-i népszámlálás adatait, amely szerint a jugoszláv fővárosnak 522 277 lakosa volt. (ČTK) A HURRIYET isztanbuli lap ankarai külön tudósítója közölte, hogy a török hadsereg a közeljövőben az USA-tól korszerű fegyvert, rakétákat kap. A tu­dósító hozzáfűzi, hogy Törökországnak e fegyvereket, mint a NATO tagállamá­nak bocsátották rendelkezésére. (ČTK) AZ ÜJ K INA sajtóiroda közlése sze­rint a svájci kormány a Kínai Népköz­társaság kormányának beleegyezésével pekingi követségét nagykövetségre vál­toztatta. (ČTK)' SZAJGONBAN, Dél-Vietnam főváro­sában az április 12-re virradó éjjel Lu­cien Cannon kanadai diplomatát, a vietnami nemzetközi felügyelő- és el­lenőrző bizottság tagját ágyában holtan találták. Több szúrás érte. Részleteket eddig nem közöltek sem a vietnami, sem a kanadai hatóságok. (ČTK) A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN Kvantung és Kvanszi tartományok ha­tárain fegyveres amerikai-csangkajseki ügynökök rttagú csoportját tették ár­talmatlanná. Az összetűzés során négy kém életét vesztette, az ötödiket letar­tóztatták. (ČTK) AZ IZRAELI SÁJTÖ közlése szerint az izraeli hadsereget francia gyártmá­nyú harckocsi elleni irányítható löve­dékekkel szerelik fel. (ČTK) WASHINGTONI jelentés szerint az amerikai szenátus április 12-én vita nélkül egyhangúlag jóváhagyta a sze­nátus külpolitikai bizottságának javas­latát, hogy a külügyminisztérium to­vábbra is szorgalmazza Franco Spa­nyolországának felvételét a NATO-ba. (ČTK) STAF HOLLAND nemzetvédelmi mi­niszter Amerikából hazatérve közölte, hogy Washingtonban tárgyalásokat folytatott az USA katonai képviselőivel, amelyek eredményeképpen a holland hadsereget 1958-ban atomfegyverekkel és irányítható lövedékekkel fogják fel­szerelni. (ČTK) AZ ENSZ LESZERELÉSI albizottsága A. Noble, angol képviselő elnökletével április 12-én ülésezett. A további ülést április 15-én tartják. (ČTK) Húsz miskolci ellenforradalmár budapesti pere Budapest (ČTK) — A budapesti fő­városi bíróság gyors ütemben tároval­ja a Miskolcról és környékéről szárma­zó húsz gonosztevő bűnügyét, akik az ellenforradalom idején a népi demok­ratikus rendszer megbuktatására töre­kedtek, bestiálU módon meggyilkolták a helyi rendőrség néhány vezető dol­gozóját és más bűntettet követtek el. A húsz vádlott között több büntetett előéletű személy van. A perben 75 tanút hallgatnak kJ.' Széljegyzetek egyes jugoszláv cikke khez Vita a szocializmus érdekében Az utóbbi időben a jugoszláv folyóiratok hasábjain, a jugoszláv rá­dióállomások hullámain és jugoszláv államférfiak beszédeiben mind gyakrabban hangzanak el megjegyzések egyes olyan cikkek és beszé­dek ellen, amelyeket a szocialista országokban közöltek és amelyek Jugoszlávia problematikájával foglalkoznak. Ezek a megjegyzések magukban véve nem lennének ártalmasak, hogyha az az igazi törek­vés vezetné őket, hogy megmagyarázzák a nézeteltéréseket és közös álláspontot keressenek. Hiszen a z alap mindnyájunknak ugyanaz kel­lene, hogy legyen — a marxizmus-leninizmus. Sajnos, ez nincs így. Egyes jugoszláv elvtársak cikkeiben és beszédeiben csaknem minden bíráló szót, vagy eltérő nézetet ideológiai kérdésekben, vagy Jugoszlávia gyakorlati politikáját illetőleg úgyszólván ellenséges cse­lekedetnek minősítenek. f jj gy ilyen cikket, amely a bíráló Lď vitát „jugoszlávellenes kam­pánynak, minősíti, a Borba március 10­i számában „Mire vezet «z?" cí­men közölte. A cikk ingerülten reagál arra az anyagra, amely bírálóan ér­tékeli a sajátos jugoszláv nézeteket, amelyeket az ideológia, a külpolitika terén, vagy az állam és gazdaság kér­déseiben hirdetnek. A Borba ebből azt következteti, hogy ezek a cikkek a szocialista országok sajtójában csakis azért jelentek meg, mert Ju­goszlávia nem hajlandó a szocializmus táborába lépni, amelyet tömbnek ne­vez. Ismét hangsúlyozza, hogy itt „egy átgondolt széles kampányról van szó Jugoszlávia belső rendszere, füg­getlen politikája ellen". Ezek erős szavak, azonban egyál­talán nem támaszkodnak ugyanolyan erős érvekre. Mert hiszen nem lehet csak úgy kiragadni elszigetelt idéze­teket a szocialista tábor országainak különféle lapjaiból, azokat egymás után sorakoztatni és a tények, érvek konkrét elemzése nélkül azt írni, hogy ezeknek a cikkeknek alapgondolata az, hogy bebizonyítsák, Jugoszláviában ma gyakorlatilag minden rossz. A Borba emellett mellőzi a konkrét érvelést és ezzel azt mutatja, hogy nem szándéko­zik az olvasót megismertetni annak tartalmával. A Borba egyrészt vitáról beszél, mely nézete szerint „feltétlenül szükséges", másrészt ezzel a furcsa mondattal áll elő: „Amíg léteztek illú­ziók arról, hogy Jugoszlávia egy nap mégiscsak csatlakozhat „a szocialista" 2 ÜJ szö 1957. április 14. táborhoz, a Szovjetunió és egyes ke­let-európai országok lapjai Jugoszlá­viáról pozitív értelemben Írtak. Ak­koriban még nem bírálták a munkás­tanácsokat, sem pedig munkás önkormányzatunk rendszerét". Nagyon is egyoldalú és elfogult ál­láspont lenne a mi bíráló megjegyzé­sünket a munkástanácsokkal, vagy a jugoszláv politika más területével kapcsolatban bizonyos „megtorló in­tézkedésnek" minősíteni. E problé­mákról éppen azért vitázunk, mert Jugoszláviában hangsúlyozták e prob­lémák általánosan érvényes elsőségét, amelyekkel nem értünk egyet és az­előtt sem értettünk egyet és azért, mert szó volt arról, vajon nem vol­na-e hasznos érvényesíteni őket más szocialista országokban is. És ameny­nyiben rámutatunk a munkástanácsok tevékenységének homályosságaira és előnytelenségeire, és e rendszer több fogyatékosságára általában, akkor ez reális vita. Arról van azonban szó, hogy a vi­tában mindig tényekre válaszoljunk, állításunkat politikánk gyakorlati ta­pasztalataival, népgazdaságunk ered­ményeivel, életszínvonalunk emelkedé­sének ütemével, és életünk külön­böző területéről származó más konk­rét bizonyítékokkal támasszuk alá, amelyekkel a kétségeket és az eltéré­seket — amennyiben jogosultak — meg lehet világítani. Különös ítélkezés A Borba, a kölcsönös vitában a töb­bi között így ír: „Jugoszlávia úgy járt el, hogy minden lehetőséget ki­használjon, hogy meggátolja a kölcsö­nös együttműködésre káros politikai vitát, és hogy a pozitív eredményekre nem vezető vita helyett megtalálja a szocializmus időszerű problémáiról szóló komoly vita formáját is." Ehhez hozzá kell fűzni, hogy a jugoszláv sajtóban megjelent cikkek távolról sem azonosítják magukat a Borba ál­lításával. Az egyik ilyen cikk a Mladost című lapnak, a Jugoszláv Ifjúsági Szövetség központi szervének első márciusi szá­mában „Mi a sztálinizmus" címmel jelent meg. Sztálin hibáinak elemzése mellett a folyóirat itt — akárcsak egy lexikonban — elemzi, mit jelent „a sztálinizmus" a belpolitikai életben, a külpolitikában. Megkísérli elhitetni az olvasóval, hogy ez politikai rendszer és — ami természetesen a legfonto­sabb — a cikk arra a következtetésre jut, hogy szerinte ez a politikai rend­szer létezik a kelet-európai országok­ban, vagyis a szocialista tábor orszá­gaiban. Ezt a koholt rendszert a cikkíró természetesen a legszörnyúséges«bb megvilágításban ismerteti. Érthető, hogy ha ezen a módon találja a jugo­szláv ifjúságnak a népi demokrácia or­szágaiban és a Szovjetunióban uralko­dó politikai rendszert, ez egyáltalán nem járul hozzá a kölcsönös közele­déshez, hanem éppen ellenkezőleg hat. Itt már nincs szó az egyes konkrét kérdésekben való vitáról, hanem ar­ról, hogy teljesen tudatosan befeketí­tik a népi demokratikus országok szocialista rendszerét, azt a rendszert, amely éppen az ifjúságnak hozott nagyszerű vívmányokat. A Jugoszláv Ifjúsági Szövetség küldöttsége, amely múlt évben nálunk járt látogatóban, nagyon jól látta, mit adott ja népi de­mokratikus rendszer Csehszlovákia if­júságának és hogyan gondoskodik az ifjúságról. Az ifjúság benyomásai ha­tározottan nem voltak olyanok, mint ahogy azt a Mladost állítja. Azonban még további számos bizo­nyíték van arra, milyen helytelenül tájékoztatják néha a jugoszláv lakos­ságot. Nézzük csak a „Varazsdinszke Vesztyi" folyóirat két cikkét, amelyet Antun Golov írt, amelyek 1956. de­cember 27-én és 1957. január 10-én jelentek meg, vagyis abban az időben, amelyről a Borba azt írja, hogy a ju­goszláv sajtó fokozott tartózkodást tanúsított. „A sztálinizmusról" szóló szokásos bevezetésen kívül a lap a mi életszín­vonalunkról írva, amely állítólag elég magas, azt mondja, hogy „azonban tá­volról sem olyan, mint amilyenre a cseheknek és szlovákoknak joguk vol­na." Lakosságunk vásárló képessé­gét. helytelenül beállítva, a lap hozzá­fűzi, hogy üzleteinkben a nagy forgal­mat „az embereknek a pénzreformtól való félelme" okozza! Vagyis az em­berek nálunk állítólag félelemből vá­sárolnak tömegesen motorkerékpárt, bútort, televizort, hűtőszekrényt, vil­lanymosógépet, gépkocsit és más árut. Ezeken az érveken dolgozóink ter­mészetesen szívből nevetnek, azon­ban szükséges feltenni a kérdést, hogy a „Varazsdinszke Vesztyi" miért tájékoztatja helytelenül a jugoszláv olvasót? Mi értelme van további felü­letes megemlékezésnek a megszállás idejében folyó küzdelmünkről és Lidi­oe kiirtásáról? Miért emeli ki a cikk­író rosszindulatúan azt a hamis és nagyon kétséges érvet, hogy a cseh­szlovák ipar jelentősen növekedett a háború alatt? Ezeket a dolgokat a cikkíró minden bizonnyal azért hangsúlyozza, hogy elhitesse a jugoszlávokkal, hogy a csehek és szlovákok a háború alatt nyugodtan fokozták a termelést. Hi­szen a cikkíró nagyon könnyen be­szerezhette volna a csehszlovák bank hivatalos adatait, amelyek azt mutat­ják, hogy a csehszlovák hadikárok el­érték az 1 351 800 millió akkori korona összeget, és emellett az ipari terme­lés a háború előtti színvonal felére esett, a gabonatermelés 43 százalék­kal csökkent, a sertéshúsellátás fele annyi volt, mint 1937-ben. A cikkíró nyilvánvalóan arra törekedett, hogy lebecsülje azt, amit a felszabadulás után elértünk, amikor nálunk a mun­kásosztály vette kezébe a hatalmat. Az ilyen alaptalan, koholt mesék és féligazságok írása minden bizonnyal nem felel meg a baráti együttműkö­dés szellemének és nem bizonyítja az alkotó vitára törekvést úgy, mint aho­gyan arról a Borba Ir. Viszonyaink elemzéséből indulunk ki Fgyes jugoszláv elvtársak jogosult­nak tartják elítélni és lebecsülni azo­kat a határozatokat, amelyeket pár­tunk Központi Bizottsága hozott a februári ülésen. Emellett messzemenő határozatokról van szó, amelyek gaz­daságunk több évi tapasztalataiból erednek, és amelyeket a konkrét helyzet alapos marxista elemzése után hoztak. Ez egyáltalán nem gátolta a Privredni Pregled (Gazdasági Szemle) jugoszláv folyóiratot abban, hogy március 15-én „Csehszlovákia gazda­sága és irányításának problémái" cí­men ne közöljön cikket, amely Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága üléséről és határozatairól nagyon különös módon ír. A folyóirat elemzi a vállalataink Jogkörének ki­bővítésére, a termelés módszerének egyszerűsítésére irányuló törekvése­inket és meglepődik különösen afe­lett, hogy hangsúlyoztuk valamennyi olyan irányzat elleni küzdelem szük­ségességét, amelyek célja a gazdaság céltudatos központi irányítása elvének gvengítése. A cikkíró ehhez hozzáfűzi ítéletét amely Így hangzik: „Más szó­val mindazon intézkedések, amelyeket esetleg (!) végre fognak hajtani, töb­bé-kevésbé olyan eredményeket szül­nek amelyek nem felelnek meg (!) az ország valódi lehetőségeinek. Ez nem első eset, amikor Csehszlovákiában decentralizációról van szó. Hiszen a dolgok azért maradnak változatlanul (!) a termelésben elért eredmények ellenére." (A felkiáltójeleket mi tet­tük ki). Hogyha elgondolkozunk e titokza­tos állítás felett, látjuk, hogy már önmagában véve ellentmondó. Egy­részt azt mondja, hogy a dolgok vál­tozatlanok, másrészt pedig azt, hogy sikert értünk el a termelésben. Meg kell mondani a Privredni Preg­led folyóirat szerkesztő elvtársainak, hogy nálunk a decentralizációt nem csupán a decentralizáció kedvéért, vagy sportszerűleg űzzük, hanem ép­pen azért hajtjuk végre, hogy teljes mértékben kihasználjuk a termelé­sünk lehetőségeit és mindjobban ja­vítsunk népünk életszínvonalán. Termelésünk és életszínvonalunk emelkedésének ismert és több ízben nyilvánosságra hozott eredményei ná­lunk azt mutatják, hogy jól megy a sorunk. Emellett egyáltalán nem rej­tegetjük fogyatékosságainkat, ame­lyek a gazdaság irányításában előfor­dulnak. Az ipar irányításának javítá­sára irányuló törekvéseink valóban, amint az idézett folyóirat Írja „nem újkeletűek". Azonban nem azért, mintha eddigi törekvéseink kudarcot vallottak volna, (amit a folyóirat jugoszláv olvasóra akar szuggerálni) hanem azért, hogy az iránvítás javí­tásának kérdései mindinkább előtérbe kerülnek azzal, hogy a gazdaság nö^ vekszik és erősödik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom