Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-09 / 99. szám, kedd

A Csehszlovák Köztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti barátsági és kölcsönös együttműködési szerződés szövege Ulan Bátor (ČTK) — A Csehszlovák Köztársaság elnöke és a Mongol Népköztársaság nagy népi buraijának elnöksége azon óhajtól áthatva, hogy továbbfejlessze és s zilárditsa a baráti kapcsolatokat és testvéri együttműködést a Csehszlovák Köztársaság és a Mongol Népköztársaság között, elhatározta, hogy e célból megszilárdítja és kibó víti a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokat, azon törekvéstől vezérelve, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a nemzetek közötti testvéri kap­csolatok ápolására, valamint a világbéke és biztonság megszilárdítására, elhatározva azon elvek tiszteletbentartását és támogatását, melyeken az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének alapokmánya nyugszik, elhatározták, hogy megkötik ezt a szerződést és e célból kinevezték teljhatalmú megbízottaikat: a Csehszlovák Köztársaság elnöke — Viliam Sirokýt, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökét, a Mongol Népköztársaság nagy népi buraijának elnöksége Jumdzsagin Cedembalt, a Mongol Nép­köztársaság Minisztertanácsának elnökét. A teljhatalmú megbízottak a megfelelő formában kiállított megbízólevelek kicserélése után a kö­vetkező határozatokban egyeztek meg: 1. CIKKELY. A magas szerződő felek kijelentik, hogy kapcso­lataikban szigorúan betartják a szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjo­Qúság és a kölcsönös előnyök tiszteletben tartása elvét. A szerződő feleket valamennyi nemzetközi tetteikben az őszinte együttműködés szelleme ve­zérli majd. A szerződő felek az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának elveivel összhangban a világbéke és biztonság megszilárdítására fognak törekedni. 2. CIKKELY A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy minden erejükkel kölcsönösen támogatni fogják egymást országaik békés építésében és hogy to­vábbra is támogatni és fejleszteni fogják a mind­két félnek hasznot hozó gazdasági együttműkö­dést a legnagyobb előnyök alapján, 3. CIKKELY. A magas szerződő felek — kölcsönös kulturális kapcsolataik előnyösségének és jelentőségének tu­datában — minden szükséges intézkedést meg­tesznek együttműködésük további fejlesztésére a tudomány, a művelődés és nemzeti kultúra te­rén. 4. CIKKELY Ezt a szerződést mielőbb ratifikálják; a szerző­dés a ratifikációs okmányok kicserélésének nap­ján lép életbe. A ratifikációs okmányokat Prágá­ban cserélik ki. Ez a szerződés 20 évig marad érvényben. A szer­ződés érvényessége 10 évenként meghosszabbodik, amennyiben a magas szerződő felek egyike a szer­ződés lejárta előtt legalább 12 hónappal írásbelileg fel nem mondja. Ennek bizonyságául a két fél teljhatalmi meg­bízottjai a szerződést aláírták és pecsétjeikkel el­látták. Kelt Ulan Batorban 1957. április 8-án cseh és mongol nyelven készített két példányban, amelyek mindegyike érvényes. A Csehszlovák Köztársaság elnökének megbízá­sából VILIAM ŠIROKÝ, a Mongol Népköztársaság nagy népi huralja el­nökségének megbízásából JUMDZSAGIN CEDEM­BAL. Nyugat-Németország és a piac „A kis-ewópai" vámunióra (az úgynevezett közós piacra) és a nyugat-európai atomkart elír e (EUR­ATOM) vonatkozó szerződés alá­írására Adenauer bonni kancellár nem küldte ki Rómába külügymi­niszterét, hanem maga sietett oda, hogy — szavai szerint — jelen le­gyen ennél „a történelmi pillanat­nál, mely örömmel tölti el." Jelen­léte, a szerződés aláírásánál mint­egy hangsúlyozta azt a vezető sze­repet, amelyet Nyugat-Németország játszik majd a vámunióban és az atomkart ellben. B em véletlen, hogy ä "közös piac megteremtéséről szóló szerződést éppen most kötötték meg. Nyugat-Németország megelőzte az acéltermelésben Franciaországot és Angliát. Európában a legnagyobb gép­kocsigyártó. A kőszénfejtésben a har­madik helyet foglalja el a világon. A Saar-vidék visszacsatolásával a szén- és acél úgynevezett „európai társaságában" (Montan Unió) gazda­sági túlsúlya még jobbam megerősö­dött. Az újrafelfegyverzés gyorsan halad előre. Nyilvánvaló, hogy néhány év alatt Nyugat-Németország katonai túlsúlyba kerül Nyugat-Európában. Ilyen feltételek mellett természetes, hogy a hat nyugat-európai állam gaz­dasági egyesítése csak hozzájárulhat a német imperializmus megújításá­hoz, gazdasági túlsúlyának megszi­lárdulásához és Nyugat-Európában a politikai uralom eléréséhez. , Fritz Berg, a nyugatnémet iparo­sok szövetségének elnöke nem tit­kolja, hogy a nyugatnémet monopol­tőke ehhez a vámunióhoz nagy re­ményeket fúz. A nyugatnémet sajtó már azokról a „nagyszerű lehetősé­gekről" ír, amelyeket a „közös piac" a nyugatnémet iparnak biztosít. Egy­ben azonban nem zárják ki azt, hogy a vámunió megteremtése hozzájárul majd az árak emelkedéséhez. Vagyis azokat az előnyöket, melyeket a nyu­gatnémet monopolok a közös piac útján elérnek, a nyugatnémet nép drágán megfizeti. Milyen előnyöket várnak a nyu­gatnémet monopolisták a közös piac­tól? Elsősorban a vámhatárok és a be­hozatali korlátozások kiküszöbölése következtében a közös piac körzeté­ben előnyösebb pozícióra tesznek szert a nemzetközi konkurencia­harcban és fontos piacokat biztosíta­nak a nyugatnémet árucikkeknek. Várható, hogy a nyugatnémet ipar a közös piac tagállamaiban a védett ipari ágazatok egész sorát túlszár­nyalja és ezeket az országokat füg­gővé teszi Nyugat-Németországtól. VESZÉLYES PARTNEREK Az a tény, hogy a nyugatnémet ipar a koncentráció sokkal magasabb fokán áll, mint a francia vagy az olasz ipar, hogy üzemei sokkal modernebb gép­parkkal vannak felszerelve, mint a Montan Unió többd országai és hogy az alacsonyabb bérek és társadalmi kiadások következtében alacsonyabb költségekkel termel, mint a francia, belga vagy luxemburgi ipar, a közös piacon jó kilátásokat biztosít számára. A közös piac nagy lehetőségeket nyit a hatalmas ipari kone-ernek előtt, de veszélyezteti a kisebb és közepes üzemeket. A Deutsche Woche müncheni lap ebből azt a következtetést vonja le, hogy „a francia gazdaság rövidesen csődbe kerül, ha a közös piacon né­metország kénye-kedvének lesz kité­ve". AFRIKÄRA FÄJ A FOGUK! Hogy a francia imperialisták bele­egyeztek a közös piac megteremté­sébe, annak egyik oka gyarmati poli­tikájuk csődje. A közös piaccal akar­ják elérni, hogy nyugatnémet partne­reik gazdasági és politikai segítségben részesítsék őket a hanyatló gyarmati rendszer megtartásában. Az a tény, hogy a Német Szövetségi Köztársaság 200 millió dollárral járul hozzá Fran­cia-Afrikában a gyarmati beruházá­sokhoz, a nyugatnémet sajtóban úgy jellemzik, mint olyan áldozatot, melyet Nyugat-Németország a francia köve­telések érdekében hoz. De a valóság­ban a nyugatnémet monopólok ezt a segítséget jól meg akarják fizettet­ni. A hamburgi kapitalista lap, a Die Welt megelégedéssel írja: „A közös piacról szóló szerződésben foglalt szabad tőkeberuházások joga a ten­gerentúli tervekre is vonatkozik. Mi­helyt érvénybe lép a szerződés, egyes cégeik letelepedhetnek Algériában vagy Oj Guineában ugyanúgy, mint Fran­ciaországban vagy Hollandiában. Afrika nyersanyag-gazdagságára fáj a foguk a nyugatnémet monopo­listáknak. Remélik, hogy néhány éven belül a tőkeberuházások segítségével Afrikában oly szilárdan megvetik lá­bukat, hogy kiszoríthatják majd a francia imperialistákat. Ezért az afri­kai nemzetek bizalmának elvesztése árán is készek ideiglenesen támogat­ni a francia gyarmati uralmat. A KÖLTSÉGEK TERHÉT A NYUGATNÉMET NÉP VISELI Azok az expanzív lehetőségek, me­lyeket a nyugatnémet monopóloknak nyújt a közös piac, semmilyen előnyö­ket nem jelentenek a nyugatnémet dolgozóknak. Ellenkezőleg. Minden szóbeszéd ellenére arról, hogy a közös piac új gazdasági fellendülést jelent, már most látszik, hogy a vámunió el­kerülhetetlen következménye a dolgo­zók életszínvonalának süllyedése lesz. Már a Montan Unió tapasztalatai mu­tatják, hogy a szén- és acélkonszernek egyesülése is az árak emelkedésére vezetett. Az 1950-től 1955-ig terjedő években a Német Szövetségi Köztár­saságban a barnaszénbrikett fogyasztói ára 32,9 százalékkal, a kőszén ára 44 százalékkal, a nyersvas ára pedig 96,5 százalékkal emelkedett. A Montan Unió a monopolistáknak nagyobb nyereséget és nagyobb hatalmat jelentett, de a munkásokat még jobban kizsákmányol­ta. Hasonló irányzata lesz a közös piac­nak is. A Szabad Demokrata Párt. megállapítja: „A közös piac megvaló­sításakor számolni kell az új áremel­kedéssel." Hasonló aggodalomnak adott kifejezést a Szociáldemokrata Párt is. Ugyanis a vámunió keretében a vá­mok fokozatos eltörlése semmiképpen sem egyenlíti ki a vámdíjak emelke­dését, amelyek a közös piac államaiban a közös vámok következtében jönnek létre azon államokkal szemben, melyek a vámunión kívül állnak. Ha Franciaor­szág és Olaszország kénytelen lesz más államokkal szemben is jelentős mértékben csökkenteni az eddigi véd­vámot és így iparát nemcsak a nyugat­német, hanem az amerikai konkurren­cia kénye-kedvének is kiteszi, akkor Nyugat-Németország, amely iparának magas teljesítőképességére és az ala­csony kiadásokra való tekintettel meg­engedhette magának az alacsony vá­mokat, most kénytelen lesz a vámdí­jakat jelentősen emelni. Mivel a nyu­gatnémet behozatalnak úgyszólván háromnegyed része a vámunión kívül álló országokból érkezik, ez azt jelenti, hogy a közszükségleti árucikkek nagy részénél emélni kell az árakat. De ez nem az egyedüli teher, amit a nyugat­német népnek viselnie kell. Nemcsak a szovjet államférfiak, hanem Schaffner svájci gazdasági mi­niszter és mis nyugati politikusok is figyelmeztetően mutattak rá arra, hogy a közös piac elkerülhetetlen követ­kezménye Európa gazdasági szétforgá­csolódása lesz. Érdemes volna kiszá­mítani, milyen következményekkel jár majd ez Nyugat-Németországban és az NDK-ban. KAREL DOUDERA Szovjet mezőgazdasági munkások értekezlete Gorkijban Moszkva (ČTK) — Gorkijban április 7-én kezdődött meg az Orosz SZSZSZK autonom köztársaságai és keleti övezete mezőgazdasági dolgo­zóinak értekezlete, melyet az Orosz SZSZSZK Központi Bizottságának iro­dája és Minisztertanácsa hívott egy­be. Az értekezleten megjelent N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára is. Az április 7-i délelőtti ülésen be­számoltak a múlt évi eredményekről, valamint a mezőgazdaság termelése fokozásának feladatairól. A délutáni gyűlésen megkezdődött a vita. Fogadás Ulan Batorban a csehszlovák kormányküldöttség tiszteletére Ulan Bátor (ČTK) — A Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa április 7-én este^ nagy fogadást rendezett a csehszlovák kormányküldöttség tiszte­letére. A 'fogadáson, mely a Szuhe Bátor téren levő kormánypalota nagy ter* mében folyt le, részt vettek Viliam Široký miniszterelnök vezetésével a cseh­szlovák kormányküldöttség tagjai, Cedenballal, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökével az élen, a Minisztertanács tagjai, Damba, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a párt további kimagasló képviselői, a diplomáciai testület tagjai és a mongol közélet vala­mennyi rétegének képviselői. A szívélyes légkörben lefolyt fogadáson Cedenbal, a Minisztertanács elnöke, V. Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterel­nöke és Damba, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára mondott pohárköszöntőt. Cedenbal, a Minisztertanács elnöke pohárköszöntőjében a többi között ezeket mondotta: Csehszlovákia és Mongólia népei kö­zött a legbensőbb testvéri kapcsolatok vannak és fejlődnek. A két ország nemzetei marxista pártjaik vezetésével az új élet építésén dolgoznak a gyű­lölt kizsákmányoló tőkések és nagybir­tokosok nélkül. Népeinket nemes cél, a szocializmusért folyó harc köti egy­máshoz s a hatalmas Szovjetunió, a népi Kína és a többi szocialista ország nemzeteihez. A mongol nép a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével a Szovjetunió és a többi szocialista or­szág segítségével sikeresen építi ha­záját, amely a feudalizmusból közvet­lenül a szocializmus felé halad. A test­véri csehszlovák népnek és a többi testvéri ország nemzeteinek köszönetet mondunk azért a támogatásért, amely­ben minket a szocializmus építésében részesítettek és részesítenek. Viliam Široký miniszterelnök beszé­dében a többi között a következőket mondotta: A Mongol Népköztársaság gyorsan küzdi le azokat a nehézsége­ket, amelyeket a régi kizsákmányoló rendszertől örökölt. Békeszerető kül­politikájának köszönhető, hogy mind­jobban megszilárdítja nemzetközi hely­zetét és jelentős mértékben hozzájárul a nemzetek békéjéért és barátságáért folyó küzdelemhez. Csehszlovákia tel­jes határozottsággal támogatja a Mon­gol Népköztársaságnak az ENSZ-be való felvételét. Cedenbal elvtárs már meleg szavakkal értékelte az orszá­gaink között fennálló kölcsönös együtt­működés jelentőségét. Ma törekvéseink, céljaink egysége, a szocializmusért és kommunizmusért, a békéért, a nemzet­közi feszültség enyhüléséért folyó küz­delem, eszméink egysége köt össze bennünket. Engedjék meg, hogy a mongol és csehszlovák nép testvéri együttműködésének felvirágzására, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságára, a Nagy Népi Hural El­nökségére. annak elnökére, Szarnbu elv­társra. a Minisztertanácsra és elnökére, Cedenbal elvtársra emeljem pohara­mat. Damba, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első tit­kára a többi között kijelentette, hogy a Široký elvtárs vezette csehszlovák kormányküldöttség látogatása még job­ban megszilárdítja a két ország barát­ságát és együttműködését. „Országaink testvéri kapcsolatai javára válnak a hatalmas Szovjetunió vezette szocia­lista tábor egységének. Engedjék meg, hogy drága vendégeink, a Csehszlovák Köztársaság kormányküldöttsége útján szívélyes üdvözleteinket és jókívána­tainkat tolmácsoljuk Csehszlovákia né­pének a szocializmus építésében és a világbéke megszilárdításáért folyó harcban" — mondotta Damba. ítélet Tóth Ilona ellenforradalmi csoportja fölött Budapest, (ČTK) — Budapest bí­rósága április 8-án délelőtt csaknem kéthetes nyilvános tárgyalás után ítéletet hozott Tóth Ilona 11 tagú el­lenforradalmi csoportja felett. Tóth Ilona orvostanhallgató, aki promóció előtt állt, az ellenforrada­lom idején, 1956. októberében és no­vemberében Budapesten a Domonkos utcai kórházban vezető állást töltött be. Késsel agyonszúrta Kollár István építő segédmunkást, aki az államvé­delmi egységeknél tényleges szolgála­tot teljesített. A gyilkosság elköveté­sében segítőtársa volt a nyolc ízben büntetett Gyöngyösi Miklós és Götii Ferenc. A Domonkos utcai kórházban rejtegették az ellenforradalmárok fegyvereit is. Obersovszki Gyula új­ságíró és Gály József író szerkesz­tette uszító röplapokat terjesztettek. A banda tagjai megkísérelték Jacziga László volt társuk meggyilkolását is állítólagos árulása miatt. Tóth Ilonát, Gyöngyösi Miklóst és Gönczi Ferencet halálra, Obersovszki Gyula szerkesztőt három évi és Gály József írót egv évi börtönbüntetésre ítélték. További hat vádlottat^ hat hó­naptól 10 évig terjedő szabadságvesz­tésre ítéltek. Az elítéltek között két fiatalkorú van. Bonn titkos egyezményt tervez az USA-val az atomfegyverekről Berlin, (ČTK) — A Deutschland­Sender német demokratikus leadó­állomás hírt közölt arról, hogy Adenauer nyugatnémet kancellár má­jusra tervezett washingtoni látogatása során titkos egyezmény jön létre a Német Szövetségi Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között a taktikai atomfegyverek szállításáról a nyugatnémet hadsereg számára, va­lamint az amerikai hidrogénbombák elhelyezéséről Nyugat-Németország­ban. A Deutschland-Sender ezzel kap­csolatban közölte, hogy Strauss had­ügyminiszter, Balke atomügyi mi­niszter, Speidel tábornok és más bonni tényezők az USA-ban már né­hány hónappal ezelőtt megtárgyalták a nyugatnémet hadseregnek atom­fegyverekkel való felszerelését. Erről tárgyalták a Német Szövetségi Köz­társaság és az USA külügyminiszte­rei von Brentano és Dulles a közel­múltban megtartott megbeszéléseik | során is. Az olaszországi atomtámaszpontok létesítéséről Róma (ČTK) — Az Unitá kommen­tálja azt a hírt, hogy a NATO-tagál­lamok fegyveres erői vezérkari fő­nökeinek ülésén elhatározták, hogy Olaszországban kiépítik az irányított lövedékek támaszpontjait. Az Unitá ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy erre „csakis a felháborodás hulláma lehet méltó válasz". Ha Olaszország egyetértene az atomfegyverek és irá­nyítható lövedékek elfogadásával, ez három komoly problémát idézne elő: 1. Mivel az olasz ipar nem képes ilyen fegyvereket gyártani, ez Olasz­ország védelmének az USA kénye­kedvétől való függőségét jelente­né. 2. Lényegesen megváltozna Olasz­ország nemzetközi helyzete. 3. Az amerikai lövedékekért bizonyára fi­zetni kellene és ez annyit jelent, hogy olyan pénzt kellene erre folyó­sítani, amelyeket más gazdasági cé­lokra szántak, melyek szükségességét még az olasz kormánykörök is be­ismerik. Hogyan akarja Segni kormá­nya és parlamenti többsége — kér­dezi az Unitá — ma a lakosságot ar­ra kényszeríteni, hogy mindezzel egyetértsenek? EDEN volt angol miniszterelnök Új­Zélandról epebántalmai miatt az USA­ba utazott. Jelenleg a bostoni kórház­ban fekszik, ahol 1953-ban már ope­rálták. (ČTK) A SZOVJET ÉS GÖRÖG közös, egész estét betöltő színesfilmet készítenek Homeros „Ilias" című époszáról. (ČTK) A PORT SAID-I kikötőben megkez­dődött a folyamatos forgalom. A ki­kötőben éjjel-nappal érkeznek hajók, (ČTK) BOLOGNÁBAN megkezdődött a pa­rasztasszonyok nemzeti értekezlete, amelyen az ország minden tájáról mintegy 800 küldött vesz részt. (ČTK) BUDAPESTI jelentés szerint a ma­gyarországi kohászati és gépipar már elérte az októberi események előtti termelés 73 százalékát. (ČTK) ÜJ szö o 1957. április 3. (Folvtatás az 5 oldaloni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom