Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-07 / 97. szám, vasárnap

W alamelyik bölcs azt állította. " hcyy a természet nyitott könyv. Megtoldom ezt azzal, hogy Prágát is nyitott könyvhöz hasonlítom, bár elenyészőn kevés benne a természet. Ha éberen körültekintesz, mintha hozzád szólnának a cégfeliratok, a sarki falragaszok, az üzletek kirakatai, a villamosok, troli- és autóbuszok. Valóban megható, hogyan gondoskodnak jólétedről, kényelmedről, egészségedről, kinek fontos kulturális fejlődésed, hogy sokáig, boldogan élj a Földön. Itt van mindjárt ez a plakát, amelyből megtudod, hogy a Fidlovačka Operettszínházban Jaroslav Maiina rendezi a Házasságot Allannal. Ha közelebbit akarsz erről megtudni, nézd meg, és lehet, hogy rögtön megismerkedhetsz a „Madagaszkari királynő közvitézével" is. Valószínűleg szép egyenruhája van a bakának, jól énekel és úgy táncol, mint maga Terpszichore. Az is valószínű, hogy beleszeret a királynőbe, aki a végén viszonozza érzelmeit és talán egymáséi is lesznek. Mindez lehetséges — mondom —, de nem biztos, mert én nem láttam. íl a a „Legendát a szerelemről" van kedved megnézni, menj a Csehszlovák Hadsereg Központi Színházába, S. K. Neumann Színházában megtekintheted a Káderesetet. a Kamaraszínházban megismerkedhetsz „Maličevská kisasszonnyal", vagy „Barnhelmi Minnávaľ". Burián. D 34 Színházában is sok érdekes tapasztalatra tehetsz szert a Ferda hangyával való találkozásod, vagy „A koldusopera", esetleg a Régiségek kabinetjé-be való látogatásod alkalmával. Ott fütyörészhet a Hammelni patkánybűvölő is. A Szatíra Színházban megtudod ki volt „Filip Filipnek" és ki J. Werich. A Nemzetiben bemutatják. Az eladott menyasszonyt, a Smetana Színházban kaphatsz Csókot és ha igen előkelő társaságra vágyói, a Hyl Színházban még „Szent Johanná-val is találkozhatsz. A mozik plakátjai kérdést szegeznek mellednek: Hova, merre?, ahelyett, hogy megmutatnák az utat. A Svanda, a dudás reklámfeliratát elolvasva megcsodálod a dudás légtornászmutatványait, amint az akasztófa tetején üldögél. Körülötte varjak röpködnek, előre örvendve a csemegének, ha lezuhanna. De rossz helyen kárognak. Nincs számukra emberfalat. Már onnan is odébbálltak, ahol a mindenható Izrael népének megparancsolta: „Ne ölj!" A

villamosra felszállva az első, ami szemedbe tűnik, a felirat: „Hívjuk a nőket a városi közlekedés szolgálatába". A plakát kalauznője kanárisárga hajjal, kanárisárga táskával, fekete nadrágban, fekete sapkával igen kedvezőtlen benyomást kelt. Az utasok közül néhány azért mégis bámészkodva sandítanak felé. Egy másik reklám azt kérdi, volna-e kedved kellemes estéket eltölteni családod körében. Ha igen, hallgasd a vezeték néllküli rádiót, vagy vásárolj gramofonlemezeket. Operaelőídásban lehet részed, persze balett nélkül. Különben televízort kellene vásárolnod. Egy hosszú szempillájú kislány a könyvajándékokat tart ja a legmegfelelőbbnek és rögtön mellette egy csordultig megtöltött, habzó korsó arról győz meg, hogy a 14 fokos sör az „ínyencek söre". Persze, hogy jobban csússzon, egyél hozzá sajtot, mely „Az egészség és a vitaminok forrása", Egészségedről más úton is történik gondoskodás. A tanács így hangzik: „A lépcsőn állni tilos és veszélyes", vagy „Köhögj zsebkendődbe!" Te azonban, kedves utas, ne zavartasd magad, ne hagyd, hogy korlátozzanak személyi szabadságodban és tégy belátásod szerint! Életszínvonalad emelésére ez a reklám szólít fel: „A mértékre készített ruha jól áll", „A polárkatorta az ajándékok ajándéka" — figyelmeztet e<3y másik felirat. „Otthon papucsot, az utcán tatrankát hordj" — tanácsolja egy harmadik. Végül egy további erre figyelmeztet: „Vásároljon már most, később tolongás lesz!" WmC!L4\W K$/M£4\ Két és fél évvel ezélőtt búcsúzott el örökre palettájától és ecsetjétől Václav Rabas, cseh festő és grafikus. Ekkor már nagyban folyt a munka Rabas 70 éves életmüve kiállításának előkészítésén. A kiállításnak, melynek 1955-ben kellet volna megnyílnia. A művész azonban nem élte meg, hogy egybegyűjtve lássa müveit. összegyűjtött alkotásainak kiállítását így halála után rendezik meg. A prágai kiállítás után műveit most nálunk, Bratislavában, a Szlovák Nemzeti Képtárban állították ki. Számunkra ez az első alkalom, hogy megismerjük a nagy művészt. Václav Rabas (1885—1954) egyike a leghatározottabb, legjellegzetesebb cseh művészegvéniségeknek. Modern művész volt: kora irányzatai hatottak rá, de mint érző és gondolkodó művész önálló egyéniség maradt, ki saját meglátásával szemlélte az életet. Sohse pihent az elért eredmények babérjain, mindig tovább keresett. Fejlődését nehéz egyértelműen megítélni — nem egyenes vonalú, hullámzik és újra meg újra elsőrendű művészi alkotásokat hoz létre. Alkotása sohse merevedett meg az elért rutinban, modorosságban, — egyre új kifejezésmódot keresett és talált. Mégis egyes jellegzetességek végighúzódnak gész alkotásán. Fő témája, a cseh táj: a cseh vidék az, amelyhez mindig visszatér, amelyből mindig új inspirációt merít. Fejlődésének különböző szakaszaiban különböző módon ábrázolja a természetet, míg egy Hzonyos stilizálás, majd szimbolizmus után eléri azt a bensőséges, szinte inai természetábrázolást, amely müveiben megragad minket. Örök témákat ábrázol: a földet, az embert, a természetben lejátszódó örök körforgást az ébredéstől a termés utáni fáradtságig. De képeiből megtudjuk, hogy minden tavasz, ^őt minden élmény különböző alkalomkor más. Rabas egyik legfőbb vonzóereje és művészi értéke abban rejlik, hogy minden képében az ábrázolt tárgy lényegéből akar kiindulni, belehatol, megérti azt és megtalálja számára a legmegfelelőbb kompozíciót és a hangulatának legmegfelelőbb színskálát. Alig van képe, melyben ne oldana meg mindig egy új művészi problémát. Természetszeretetét tollal is megvallotta verseiben és kölköltőiesen prózáiban. A tájképfestés mellett ugyanolyan művészettel foglalkozik más témákkal is, mindennel, aki körülötte létezik, mindennel, ami életéhez tartozik. Képein megtaláljuk barátait, anyját, családját, kertjét, fáit, csendéleteket, virágokat. Nem az aprólékos részletezés festője — a dolgok legjellegzetesebb odladát ábrázolja. Palettája színgazdag mind a telt, mély tompa színekben, mind az árnyalatokban. A kiállításon külön helyet foglalnak el Rabas grafikai munkái. Sok közülük tanulmány festményeihez (pl. A magvető nő, Anyám emléke), azonban önálló ciklusokat is alkotott (Anyámnak). Fa- és linoleummetszetei figyelemre méltók. Számunkra érdekes fejezet Rabas szlovákiai működése. Mint fiatal festő 1919-ben hivatalos megbízással jött ide. Ebben az évben több festő állami megrendelést kapott: megfesteni az első világháború csatatereit, színtereit. Rabas Szlovákiát választotta. Érdeklődése a feladat keretein túl hamar megtalálta a szlovákiai táj szépségét és népművészeti érdekességeit. Nagyjelentőségű művészete 1945ben nyerte el a hivatalos elismerést — Václav Rabas ekkor kapta meg a „nemzeti művész" címet. A kiállítás a legigényesebb képtárlátogatónak és műiden művésznek sokat nyújt: Rabas alkotásának útjai mindig a realizmus határain belül mozogtak, a valóságot hirdették, a valóság megértésének keresésében születtek. KUCSERA KLÄRA T alán a legőszintébben a prágai ' vendéglők és éttermek törődnek léteddel. „Gazdaasszonyok, időt takaríttok meg, ha családtagjaitokkal hozzánk jöttök ebédelni!" — „Házikosztot adunk". Némely csalogató felirat egyenesen családi érzéseidben támad meg: „Ügy főzünk, mind az édesanyád" — „Jöjjetek hozzánk" — biztatnak és ígérik a „Példás kiszólgálás"-t. Igazuk is van. Tizenöt perc múlva előtted párolog a kitűnő leves, röpke harminc perc múlva a főétel, további negyedóra leforgása alatt ott a sör az asztalon, és félórába sem telik, előtted terem a főpincér és készségesen veszi át az ebéd ellenértékét. Közben ismét megéheztél, de sebaj! Fő, hogy a személyzet udvariasan kíván "Jó étvágyat" és, hogy „A tisztaság és a megfelelő táplálkozás az egészség alapja". Aki nem tartja fontosnak a hajszálat a levesben, azt meg nyugtatják, hogy „Fejünket kendővel borítjuk" így beszél Prága hozzánk és így gondoskodik rólunk minden vonatkozásban. Van azonban a prágai utcáknak egy másik hangja. Azokra a nyíllal áttört szívekre, epedő szavakra, örök igazságokra gondolok, amelyek egyes házak falait díszítik. Amelyek elárulják, hogy Pepik nagy szamár, hogy Vašek szereti Boženkát. Ez ugyan már évszázadok óta így van, de sohasem veszít időszerűségéből. Kardos Márta i

im

ii

miHmwMMMmm

ni

iii

Mmmnw A MA ASSZONYA Monique de la Bruchollerie zenekari estje A múlt héten ismét érdekes vendégünk volt, Monique de la Bruchollerie, francia zongoraművésznő látogatott el hozzánk. Ez a fiatal, törékenynek látszó asszony a zongorának rendkívüli művésze és virtuóza. Technikája szédületes. Ha egy művész elbírálásánál ennyire előtérbe tolakszik a technikai kérdése, első pillanatban azt hihetné az ember, hogy ez a vitathatatlanul nagy pozitívum bizonyos negatívumot is magába zár, hiszen a művészet lelke nem a technikai. De ebben az esetben nincs szó ilyesmiről. de Monique la Bruchollierie, 'játéka nem csupán kápráztató virtuozitás, pontosabban kifejezve, nála a virtuozitás művészetté magasodik. Zongorajátékát pregnáns erő jellemzi. Fortéi: csodálatos erejű tömör hangok: Pianói: üvegfényűek. Játék közben váratlan és változatos. Égő, lobogó, forrón élő zene kerül ki az ujjai alól. Felhangzik Csajkovszkij b-moll zongoraversenye. Háromszoros kürtjel, zenekari akkordok, a szólista játszani kezd. A hangszer lényege szinte átalakul, mintha zenekarrá változna, valóságos akkord tornyok nőnek a művésznő hihetetlenül magasról lecsapó, lezuhanó keze alatt. A második tétel lágy, álmodozó andante, a zongora akkordfigurái gyöngéden játékosak. A csendes, kedves idillt hirtelen prestissimo vágja el, kecsing a távolból felvillanó keringőjelenet. A harmadik tétel olyan, mint egy szikrázó tűzijáték, amelyből a fináléban magasra csap a mű alapszíne, az orosz nemzeti jelleg. A zongora és a zenekar nagyszerű összjátéka külön említést érdemel. A közönség szűnni nem akaró tapssal köszönte meg Monique de la Bruchollerie ajándékát: a felejthetetlenül szép estét, amit játékával szerzett nekünk. A következő műsorszám, Csajkovszkij V. szimfóniája a halhatatlan orosz mester legjelentékenyebb müvei közé tartozik. Csajkovszkij az érzékeny művésziélek finom hallásával megérezte a hangszerek legmélyebb lényegét és egyesítésükből csodálatos hanghatásokat hozott ki. Sok szép mondanivaló jer között a legjobbat és rignagyobuat a zenekar ália! mondta nekünk. Az első tétel alapgondolata súlyos és sötét, csupa kétely és fájdalmai lemondás. A második tétel borongó hangulatán már keresztülcsillan az életöröm. A harmadik tétel könnyűszárnyú valcerjelenet, a művészi erő újjáébredése. A negyedik tételben újra felcsendülnek a szimfónia témái, hogy a művet megkoronázzák. Most már nem vívódás tanúi vagyunk, az ember teremtő ereje győz a csüggedés, a kishitűség árnyékai fölött. Rajter Lajos átgondoltan és elmélyülten vezényelt, a zenekar hajlékonyan reagált karmesteri pálcájának minden mozdulatára. HAVAS MARTA Verhoeven új film je már nálunk is nem egyszer felvetett problémát: az emancipált, modern asszony társadalmi és családi életének válságát tárgyalja és oldja meg. A film fő hőse az önállósult, kenyérkereső asszony, akinek egész napját a munka köti le, és hiába hazatért férj kezdetben csodálja felesége önállóságát és leleményessé gét, mellyel a háború nehéz éveiben jól jövedelmező déligyümölcs nagykereskedést rendezett be, később azonban neheztelni kezd, hogy felesége az üzlet miatt kevés figyelmet szentel neki. A ma asszonya igyekszik mindent megtenni azért, hogy megőrizze a családi otthon melegségét, varázsát, hogy kedvességet és szeretetet vigyen a férj életébe; nem talál megértésre s kitör a'Hcon fliktus. A fogságból érzi férje neheztelését, és ezért szabad idejében akarja pótolni férjét a mulasztottakért. Szörnyű csalódást okoz számára annak felismerése, hogy férje már huzamosabb idő óta megcsalja. A ma aszszonya viaskodik feltöri indulataival, szereti á férjét és szeretné viszszahódítani. A férj is más asszony karjaiban döbben rá, mit vetett el meggondolatlan tettével: a családi élet boldogságát. Viszontagságok után egymást kerešbe a hazástársak végül megtalálják egymást. A férj enged önzéséből, az asszony pedig még nagyobb szeretettel ápolja boldogságukat. Verhoeven filmje happy end-del végződik. A felvetett probléma azonban nem oldódott meg. A filmtörténet hősei problémájának megoldása nem alkalmazható sablonszerűén a ma asszonya sokrétű, esetenként égetőbb problémájának megoldására. A nagyszerű rendezés mellet

t kitűnőek a film szellemességtől sziporkázó párbeszédei. Luise Ullrich és Curd Jiirgens a fő szerepek alakításában csillogtatták sokéves színészi mú'tra visszatekintő rutinjukat. DÉLI ALKONYAT című japán film a kapitalista igazságszolgáltatás megrázó képe. Fő hőse 4 ártatlanul elítélt fiatalember, akiket alaptalanul állítanak gyilkosság vádjával a bíróság elé és ítélnek el. Az izgalmas film lerántja a leplet a tőkés társadalom. igazságtalan és kegyetlen jellegéről. Európai szemében szinte bizarrnak tűnő a film története: Egy rossz útra tért, idii't alkoholizmusban szenvedő fiú által elköf vetett gyilkosságért 4 barátját is letartóztatják, mert a rendőrség ragaszkodik ahhoz a feltevéséhez, hogy a gyilkosságot nem követhette el egy személy. Noha minden bizonyíték a rendőrség állítása ellen szól, a tények és a védőbeszéd logikája és meggyőző hatása ellenére a bíróság marasztaló ítéletet hoz. sőt a legsúlyosabb büntetést, a halált — nem is a gyilkosra, hanem egy teljeseri ártatlan társára mondja ki. Tadasi Inei, a rendező megrázó jelenetekből építette fel a filmmesét, mely elejétől végig megvetést és haragot mit ki a nézőmében, a törvény erejével gyilkolni! A kétségbeesés, de az utolsó reménykedés hangjaként töri meg a börtön síri csendjét az ártatlanul halálraítélt fiatalember szava: De hátra van még az ütőiben a polgári igazságszolgáltatás igazságtalansága miatt. Déli alkonyat — találó cím. Fényes nappal, a középkori sötétség szellesó ítélet! Ampvel nyilván nem a másvilág, hanem a nép, az elnyomottak általános ítéletének, haragjának napjára gondolt. A MONT EVEREST MEGHÓDÍTASA Rendkívül érdekes dokumentum-film, mely a világ egyik legszenzációsabb eseményét örökíti meg. A film annál érdekesebb, mert figyelme a részletekre is kiterjed, végigkíséri a merész, vállalkozószellemű turistákat útjukon az otthoni előkészületektől egészen a Mont Everest legmagasabb pontjáig. Az ember kitartásának, győzniakarásának a filmeposza és jellemzően kifejezi az angolszász faj szívósságát, a turisták vállalkozásának vezérmotívuma: „Azért, mert van". Azért vállalkoznak élet

: veszélyes útjukra, mert sok ezer év óta áll a Mont Everest, de még ember előttük egyszer sem jutott el a csúcsára. A film megmutatja az emberi elszántság győzelmét a természet állította akadályok fölött... L. L. Filmek a connssi nemzetközi filmfesztiválon A nyáron megtartandó cannesi nemzetközi filmfesztiválra egyes országok már beküldték a játékfilmeket. Bulgáriát a föld című új film fogja képviselni. A Magyar Népköztársaság a fesztiválon bemutatja a Töredelmes vallomás c. legújabb filmjét. A lengyel filmgyártást a Nagyon szeretem az életet, a román filmgyártást a Szerencsemalom filmek fogjuk Cannesban kepviselni. A fesz-iválon bemutatják még A béke vöjgye c. jugoszláv filmet. A Csehszlovák Állami A Szovjetunió, a népi demokratikus országok, Jugoszlávia, továbbá Dánia, Görögország, Franciaország és Kanada bejelentették részvételüket a Karlovy Vary-i X. Nemzetközi filmfeszti Ion. A fesztiválon Floris Luigi Ammennati, a velencei nemzetközi filmfesztiválok igazgatója is részt vesz. A Csemadok rozsnyói helyi csoportja emlékestét rendezett Arany Jánosról, a költő születésének 140. és halálának 75. évfordulója alkalmából. (B. Z.) Filmgyártóvállalat a megfilmesített A szerelem legendája című Hikmetdarabot küldi a fesztiválra. A többi filmalkotások közül nagy érdeklődéssel várják a Cabriai éjszakák című olasz, a Rizs című japán filmet és a Gótama Buddha című indiai filmet. Az említeti országokon kívül Dánia, Finnország, Libanon c-gyiptom és más országok filmgvárrása is szerepelni fog legújabD müveivel a cannesi nemzetközi filmfesztiválon. Irodalmi pályázat Az Iskola- és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala kétéves irodalmi pályázatot hirdet gyermek-, illetve ifjúsági könyvekre. A legjobb pályaművek díja: I. díj 10 000 kor na, II. díj 5000 korona, III. díj 3000 korona. A pályaművek beküldésének határideje 1958. október 31. ÜJ szö -» 1957. április 7.