Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-04 / 94. szám, csütörtök

TAVASZ MIKII) TAN A perbetei állomásról széles dűlőút vezet a Miklósi Állami Gazdaság fehérre meszelt épülete felé. Az út mentén vén diófák állnak őrt. A fák gallyai még csupaszok, de kérgük alatt már megindult az élet, mely hamar kifakasztja a rügyeket és mire a határban magasra szökken a gabona és kisorol a kukorica, a tavasz új levélruhába öltözteti a fák koronáját. A kevésbé kíváncsi embernek a perbetei állomáson le sem kell szállnia a vonatról. Elég, ha kitekinget a kocsi ablakán, mieiőtt a vonat berobog az állomásra. A vasút két oldalán asztaisimaságú, jól megművelt szántóföld terül el. Mindenütt látni a szakavatott dolgos kezek nyomát. Nekünk azonban nem elég a röpke pillantás, többet akarunk tudni. Hisz ilyenkor, amikor a tavasz felébresztette a természetet, sok a munka a mezőgazdaságban és minden elkésett nap, vagy óra nagyot kanyarít le a termés eredményeiből. Hamarosan kitűnik azonban, hogy a miklósi gazdaságban nem igen kanyarít le az eredményekből a késedelem. Az iroda fala tele van aggatva oklevelekkel. Mind termelési sikerekről beszélnek. Mielőtt alaposabban szétnéznénk a határban, ismerkedjünk meg a gazdaság tavalyi eredményeivel. Miska István, a gazdaság öles .termetű vezetője nem dicsekvő fajta. Elénk tol egy írást, hadd beszéljen az helyette. Van mondanivalója, mert a gazdaság dolgozói tavaly búzából 36,19 mázsa, rozsból 28,54 mázsa, őszi árpából 37 mázsa, lucernaszénából meg csaknem 57 mázsát takarítottak be hektáronként. 14S 000 korona pré niu n Tavaly sok helyen panaszkodtak — nem volt eső, azért kicsi a cukorrépa termése. Hát nem ártott volna, ha több eső esik le Miklós-pusztára is, de ennek ellenére szép hektárhozamot értek el a gazdaságban. Igen ám, de Kajtár Gyula gőzekései ősszel idejében jó mélyre felszántották a földet, meg is lazították lefelé, hadd nyújtózkodjék a növény gyökere a talajvíz után. Azután hektáronként több mint 500 mázsa istállótrágyát hordtak ki a kocsisok a répaföldre. Tavasszal a táperőtől duzzadó porhanyós földbe került a mag, s amikor a répa kidugta fejét a földből és eljött az egyelés ideje, egyszeriben ellepték a zsenge növényt Uzsák Regina, Brieska Margit és Zsuzsa Regina csoportjainak asszonyai és betakarításig már le sem vették a szemüket a cukorrépáról. Hogy a cukorrépának jobb kedve legyen nőni, a saraboláson kívül a gondos asszonyok háromszor megkapálták és fejtrágyát is kapott a növény, őszszel azután alig győzték kiszedni a kövér répát a földből. Háromszázhetven mázsa termett benne hektáronként, 45 vagonnal több, mint tervezték. Horváth Imre kertészei is kitettek magukért, mert ők meg 14 vagon zöldséget termeltek terven felül. A végén volt is öröm a jó munkából, mert 146 000 koronát fizetett ki a gazdaság csupán prémiumokra a magasabb hektárhozamokért. De jól dolgoztak az állattenyésztési dolgozók is. Hisz a marhahúsbeadást 168 százalékra, a borjúhúst 128 százalékra, a sertéshúst 117 százalékra, a birkahúst 165 százalékra, a gyapjút 125 százalékra teljesítették. A fejőgulyások meg közel 50 000 liter tejet fejtek ki a rájuk bízott tehenektől terven felül. A búza társat kap — És hogyan mennek a tavaszi munkák? — kérdjük. A gazdaság vezetője vidáman hunyorít szemével. — A gabona még az első eső előtt a földbe került, de jobb lesz, ha kinézünk a határba ... — javasolja. A határban akármerre nézünk, mindenütt történik valami. A kertészek a korai káposzta palántáit ültetik ki, távolabb Brelik Ferenc csoportja járja vetőgéppel az őszi búza zöld szőnyegét. A búza társat kap. Lucerna-alávetés kerül a bokrosodó sorok közé 80 hektáron. Amíg a főnövény búcsút mond a szántóföldnek, az alávetés megerősödik s mihelyt eltűnik a gabonaszalma, átveszi az uralmat a tarlón és utána nemsokára felkínálja az első termést. — Hol jobb az alávetés, a búzában vagy az árpában? — kíváncsiskodunk. — Nálunk jobban bevált, ha a búzába vetjük, mert az árpa rendszerint lefekszik és elnyomja az alávetést, — magyarázza a gazdaság vezetője. A könnyű kocsi már egy nagy tábla repce mellett halad, melynek szélén négy hatalmas túzok legelész. A nagy madarak riadtan kapják fel a fejüket, de amikor látják, hogy nincs semmi veszedelem, nem iramodnak el, hanem Terv szerinti takarmányozással a hasznosság növeléséért A gelnicai szövetkezetben január hónapban még nem volt zootechnikus. Ez volt az oka a sok hibának, elégedetlenségnek, ami a közös gazdálkodásban tapasztalható volt. A sertésetetők nem kapták meg állataik részére az előírt napi élelemadagot, hol többet, hol pedig kevesebbet kaptak. Az állatok gyarapodását sem ellenőrizték. Február elején ez a kérdés is megoldódott. Takács Pál zootechnikus munkába lépett Gölnicbányán és a sertéshizlaldában azonnal helyreállt a rend. Most már egy hónapra előre elkészül a pontosan kiszámított adagolás terve. Az etetők pontosan betartják az etetés idejét és az adagokat. Már jelentkezik is az eredmény. Február hónapban az átlagos súlygyarapodás állatonként napi 50 deka volt. A siker titka az is, hogy emelkedett a napi élelemadag. Minden előfeltétele megvan annak, hogy márciusban az 50 dekás napi gyarapodás tovább emelkedjen. (m) A pálovcei EFSZ-ben a kongresszus után Boros József, a pálovcei EFSZ elnöke, mint a galántai járás szövetkezeti tagjainak küldötte az EFSZ-ek III. országos kongresszusán átvette a „Kiváló munkáért" járó magas állami kitüntetést, amit a pálovcei 6

ÜJ SZO 1957. április 4. kis szünet után ismét legelészni kezdenek. A birkaiskola Valahonnan erjedő növény bűzét hozza felénk a szél. Amikor közelebb érünk az átható bűz forrásához, látni, hogy valami barnás masszát raknak a kocsiba. — Szedik a répafejeket a veremből — magyarázza Miska István. — Olyan mint az érett trágya — jegyezzük meg őszintén. Mire a gazdaság vezetője helyeslően rábólint, de nem hagyja szó nélkül a megjegyzést. — De micsoda takarmány ez ... Kicsit odább megállunk egy-két percre egy nagy szürke tábla mellett. Szetei Béla csoportvezető emberei vetik a cukorrépát, majd utána nyomban lehengerlik a talajt. Azután a gazdasági épületek felé vesszük az irányt. Az úton néhány trágyával megrakott kocsi halad el mellettünk. Naponta öt kocsi állandóan hordja az istállótrágyát a mezei tárolóhelyekre, úgyhogy az istálló környéke mindig tiszta marad. — Nézzük meg a juhászokat — mondja kísérőnk, amikor az egyik gazdasági épület elé kanyarodik a kocsi. — Éppen jókor érkeztünk — figyelt meztet. — Vajon miért? — töprengünk. Hiszen a temérdek Merinó-juh gyapjas, széles hátán és a kisbárányokon kívül nincs más látnivaló. Iskolába mennek a báránykák, — figyelmeztet mosolyogva Dobi Mihály, a juhász és azután ő és a társa, Fél Károly hosszú botokat vesznek a kezükbe, majd az akol végén ütemesen pacskolni kezdik a földet. A csattogásra az anyabirkák a juhászok felé indulnak, míg a kisbárányok ellenkező irányba, az akol másik vége felé iramodnak. Három perc sem telik bele s a 200 anyabirka és a 270 kisbárány külön-külön csoportot alkot az ól két végében. Amikor megtörtént a kettéválasztás, a kisbáránykákat elkerítik, enni adnak nekik. Ez hát az „iskola". De úgy látszik, a báránykák nemcsak enni tanulnak, hanem már előre megtanulták a rendet is. A nap valahol a Zsitva folyó felett már nagyon lógatja lefelé tüzes fejét Nyugvóra készül. Brelik Ferenc és Szepei Béla emberei azonban még nem gondolnak ' a hazamenetelre. A traktorosok és a' fogatosok továbbjárják a nagy táblákat. A tavasz Miklóspusztán teli van akarással. Miklya János Egy fejlődő fextil-üzem Női üzemnek is nevezhetnénk ezt a gyárat. Amerre megfordul a látogató, mindenütt lányokat, asszonyokat lát az orsóknál, a fonóműhelyben és másutt. Minden 100 dolgozó közül 85 nő; ügyes kezűek, leleményesek, kezdeményezők. Technikusaik és újítóik segítségével nyolc év alatt 208 és fél százalékra növelték munkájuk termelékenységéi. Természetesen ennek arányában emelkedett keresetük is. Nagy eredmény ez, ami a lakosság egyre fokozottabb igényeinek kielégítését teszi lehetővé. Mindenütt ismerik a „Slovenka" védjegyű kötött holmit és fehérneműt, kedvelt cikkek ezek a vásárlóközönség körében éppen jó minőségüknél, ízléses kivitelüknél fogva. De az üzem vezetősége és a munkásság még jobb, még kiválóbb minőségre törekszik. Ez az igényesség a legjobb biztosítéka annak, hogy a Slovenka áruja egyre jobb és szebb lesz. Nagyszerű eredményeket értek el hat Emília Krahulcová a szabóműhely kiváló dolgozója Júlia Bahylová, aki a sodróműhelyben dolgozik, 195%-os teljesítményt ér el: . év alatt, amióta a gyárat Banská Bystricára telepítették. Négy ízben volt náluk a minisztérium és a szakszervezet vándorzászlaja, egy ízben pedig a kormányé. Az export-terv teljesítésének országos versenyében a tavalyi második félévben ugyancsak kiérdemelték a minisztériumok elismerését. Ezekben a munkasikerekben az üzem lelkes munkásainak van oroszlánrésze. Itt van például a 18 éves Anna MaUrdaková. A sodróműhelyben találtuk. Húsz orsó helyett harmincat kezel a minőség és a gazdaságosság pontos betartásával. Ilyen és hozzá hasonló rátermett munkásnőire méltán lehet büszke a Slovenka. Aztán itt van a kötőgépek birodalma. Szorosan egymás mellett sorakoznak a hazai és a külföldről beszerzett gépek. Nyolcat közülük Mária Kubišová kezel, kettővel többet, amint azt a terv előírja. Nagyszerű munkát végez. Legutóbb is 213 százalékra teljesítette normáját, s a minőség tervét is 14 százalékkal túlszányalta. Odébb Edita Práškovát tátni a kötőgépeknél. Ő három géppel többet kezel, mint a többiek, és 9 hónap óta rendszeresen mindenben eleget tesz a versenyfeltételeknek. Normáját 92 százalékkal szárnyalta túl, ugyanígy a minőség tervét is. A kész ruhák tömeges előállításának részlegéti több mint 300 nő dolgozik. Férfi dolgozó itt egy sincsen. A műhely vezetője is nő: Jarmila Pauloviőová. Nem könnyű a feladata, de a csoportvezetők segítségével náluk is jól megy a munka. A varrónők közül Kováčiková és Murgašová, a fiatal és mindig jókedvű kislány, 245—256 százalékos normateljesítményeket érnek el. A Slovenka textil-üzem befogadóképessége azonban már nem felel meg a követelményeknek. A műhelyek terjedelme szűk, szorosan egymás mellett dolgoznak a munkások, ami gátolja munkájukat. Azért még eben az évben hozzáfognak egy négyemeletes műhelycsarnok építéséhez. Felépül egy festékműhely s több más gyárépület több mint 30 millió korona költséggel. A második ötéves tervben, 1960-ban már be is fejezik ezt a hatalmas építkezést. Ez újabb 300—400 nőnek nyújt munkaalkalmat. Példás . munkaközösségnek voltunk szemtanúi •"•'a" 'Slovenka textilüzemben Banská Bystricán. A gyár munkássága lelkiismeretesen és eredménnyel végzi munkáját, hogy valóra váltsa nagyszerű terveit, melyeket maga elé tűzött. (mgy) így is lehet növelni a termelést szövetkezeti tagok az 1956. évben elért jó gazdasági eredményekért kaptak. A kongresszus után megismertette a szövetkezet vezetőségének tagjait és a csoportok vezető dolgozóit a kongresszus menetével és határozataival. A csoportvezetők még a taggyűlés összehívása előtt tájékoztatták a tagságot az újonnan szerzett ismeretekről. A gottwaldovi ZPS finomgépipari üzemben hosszú ideig tanácstalanul álltak szemben az üzem vezetői azzal a ténnyel, hogy a fiatal, tanonciskolákból kikerült munkások nem teljesítették a rájuk háruló tervet. Az igyekezet megvolt bennük. Szinte látni lehetett erőlködésüket, hogy a tervet teljesítsék, ez azonban eredménytelen maradt. Fiatal koromban egy nagy követ akartam az udvarból kihengeríteni. A nehéz kővel azonban mégsem bírtam. A szomszéd, aki ezt látta, egy darabig nézte erőlködésemet, majd egy doronggal jött át hozzám. A nagy kő alá dugta és könnyen odébb gurította, én pedig csodálkoztam, hogy njagam nem jöttem rá erre. így volt ez a gottwaldovi finomgépipari üzemben is. A fiatal segédmunkások, a tanonciskolából kikerült ifjak számára szakképző tanfolyamot létesítettek, vagy meggyőzték őket, hogy az esti gépipari iskolákba lépjenek be szakképzettségük növelésére. Kétéves szakiskolát is szerveztek, ahol bármely fiatal munkás kitanulhatja a géplakatos, hegesztő-, vagy esztergályos-mesterséget. Az akció sikerrel járt. Az üzem fiataljai közül ma már 400-an járnak különböző tanfolyamokra, vagy a gépipari iskolába. Az üzem kommunistái nemcsak a fiatalok továbbképzésének problémáját oldották meg, hanem ezek betanítását is. Idősebb szakmunkások, kommunisták védnökséget vállaltak a fiatalok felett, hogy a mesterség minden fortélyával, furfangjával megismertessék . őket. Az idősebb szakmunkások anyagilag is érdekelve vannak a fiatalok tervteljesítésének növelésében, mivel a védnökség befejezése után pénzjutalomban (500— 1000 koronáig) részesülnek. Például Zdenek Kratochvil és Jaroslav Franké esztergályosok védnökséget vállaltak Jindrich Vidlár és Vladimír Hebnár fiatal munkatársaik felett. Míg Vidláŕ azelőtt csak 87 százalékra teljesítette a tervet, ma már 164 százalékra vitte [ fel. Vladimír Hebnár is 63 százaléknál tartott, amikor védnökség alá került. Eredménye ma 150 százalék. A tervteljesítés növelése nemcsak az üzemnek hozott hasznot, hanem saját zsebüknek is. A két 17 éves fiú azelőtt nehezen kereste meg a 600 koronát havonta, az öthónapos védnökség után könnyen megkeresnek 1000—1200 koronát is. Nem erőlködnek munkájukban, hanem ügyességükkel érik el az eredményt. \T ladimír Zlámal 90 %-ra teljesí^ tette tervét, amíg védnökség alá nem került. Ma ő is 137 százalékos tervteljesítést ér el. Garbuláková Anežka esztergapadon dolgozik. Mikor egy idősebb szakmunkás átvette felette a védnökséget, már az első hónapban 95 százalékról 109 százalékra emelkedett a tervteljesítése, annyira jó hatással volt rá az irányító és szakképzett tanács. Ma már 126 százalékra teljesíti tervét. Igy^sorolhatnók tovább nagyon sok fiatal munkás tervteljesítésének emelkedését. Az idősebbek védnöksége jó eredménnyel járt. Tavaly ősszel indult meg ez a védnökségi akció és azóta nemcsak az egyének, hanem az egész üzem tervteljesítése is jóval megnövekedett. Kérdezhetnök, növekedett-e ezáltal a testi munka is. Egy cseppet sem, csak az ésszerűség, a fortély következtében lett a termelés hatékonyabb. A fiatalok most csoportversenybe léptek egymással, ki tud jobb eredményt felmutatni. A legjobb csoport havonként vándorzászlót és pénzjutalmat kap elismerésként. A műszaki fejlesztési terv teljesítésében is példás eredményt mutatnak fel a finomgépipari üzem technikusai. Kinek jutott volna például eszébe az, hogy a menetvágást esztergapadon is lehet nagy sebességgel végezni. Ezt a munkát azelőtt csakis kézzel lehetett végezni, mert a menetvágófej nem bírja ki a nagy vágási sebességet. Ilyen módszerrel pedig alacsony a munkatermelékenység. Jozef Malec, a fejlesztőosztály vezetője, Ladislav Fegut és Mirek Cevela technológusok olvastak egy cikket külföldi szaklapban, melyben az állt, hogy a menetet nemcsak vágni, hanem hengerelni is lehet az acélra. Ezzel anyagot takarítanak meg és a csavar szilárdsága jóval magasabb, mint a vágással. Komplex-brigáílot szerveztek ennek az újításnak kidolgozására. Megszerkesztették az első menethengerlőfejet; kipróbálása után szinte maguk is csodálkoztak, hogy mit jelent ez a munkatermelékenység növelésében. Tízszeres, sőt még magasabb munkatermelékenységet érnek el vele. Míg a menetvágófej kb. 3000 menetvágás után elkopik, a hengerlőfej 30 000-szer vághat menetet és még mindig használható. Egy 30—40 cm hosszú és 10 mm átmérőjű acélrúdra a menethengerlőfej 2.5—3 mp alatt hengerel menetet. Mikor kész a hengerlés, a biztosító szerkezet szétnyitja a hengerfejet és az esztergagép kezelője a kész csavart azonnal kiveheti. Tehát a visszafelé vezető vágás megvan takarítva. Jó ez az újítás? Nagyon jó. Most megkezdték a műhelyben a menethengerlőfejek gyártását is, hogy hazánk többi üzemeibe is eljusson ez a nagy teljesítményű találmány. A fejlesztőosztály dolgozói ezenkívül kopírozó szerkezetet tó készítettek esztergapadra és revolverpadra, mellyel a ifegy pontosságot igénylő motormeghajtó tengelyt is el lehet készíteni. Ez az újítás Miroslav Bernátek technológus találmánya, aki azelőtt maga is esztergályos volt. Az új kopírozó szerkezet teljesen helyettesíti az eddig Svájcból szállított kopírozó esztergapadokat. A felsorolt példák bizonyítékai ** annak, hogy sok forma és lehetőség van 'a termelés növelésére. Kell azonban, hogy üzemeinkben érvényesüljön az a régi szólás-mondás, mely még ma is érvényes: Többet ésszel, mint erővel. Horváth Sándor