Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-04 / 94. szám, csütörtök

Előre népünk kezdeményezésének és tevékenységének további kibontakoztatására a nemzeti bizottsági választások előkészítésében! (A Nemzeti Front választási felhívásából) A tények beszélnek... Nemzeti bizottságaink a választási időszak végéhez közelednek. Mint minden jó gazda, a nemzeti bizottsá­gok is számot adnak arról, mit vé­geztek az elmúlt választási időszak alatt, mivel járultak hozzá dolgozóink életszínvonalának emeléséhez, mivel tették könyebbé és szebbé lakossá­gunk mindennapi életét. így a Szepsi Járási Nemzeti Bizottság is értékelte munkáját az elmúlt választási idősza­kot illetően s megállapította, hogy az elmúlt választási időszak folyamán a szép eredmények egész sorát érte el. Kell, hogy elsősorban szocialista mezőgazdaságunkról emlékezzünk meg. A szocialista mezőgazdasági nagytermelés előnye ma már min­denki előtt világos. Ezt járásunkban legjobban bizonyítja az a tény, hogy ez év január 1-től újabb 102 kis- és középgazda határozta el magát a szö­vetkezeti gazdálkodásra s nincs olyan nap, hogy az egyes községekben to­vábbi kis- és középgazdák ne lépje­nek a szövetkezeti nagytermelés út­jára. Ma már járásunkban a mező­gazdasági földterület 75%-a az egy­séges földmüvesszövetkezetek meg­művelésében van. Hogy ez a helyes út, mutatja az Is, hogy míg 1955. év végén szövetkezeteinkben a ledolgo­zott munkaegységek második felére 2 500 000 koronát fizettek ki, 1956. év végén a mérleg sokkal örömteljesebb volt, mivel szövetkezeti tagjaink 5 300 000 korona jutalékot vettek fel. Ezek a legjobb és leghathatósabb ar­gumentumok, amelyek lépten-nyomon bizonyítják, hogy valamennyiünk élet­színvonalának emelése csakis a szö­vetkezeti nagytermelés útján van biz­tosítva. Hogy ez így van, azt járásunkban '— amely főleg mezőgazdasági járás — legjobban bizonyítja a kiskereske­delmi forgalom növekedése. Csak egy­néhány közszükségleti árucikket em­lítek meg. így például. az ..elmúlt vá­lasztási időszak folyamán a rádiók száma 1000-rel növekedett, a mo­torkerékpárok száma 398-cal, a mosó­gépek száma 364-gyel, a személyautók száma (főleg az EFSZ-tagoknáí) 19­cel, a varrógépek száma 265-tel, a por­szívógépek száma 230-cal, a felvásárolt bútorok értéke 6,5 millió koronát tett ki. Lényeges emelkedés mutatkozik járásunkban azon építkezési anyagok vásárlásában ís, amelyek a családi há­zak építéséhez szUkségesek. 1954-ben dolgozóink 5 683 000 korona értékben vásároltak építkezési anyagokat, míg az 1956. évben már 12 650 000 korona értékben, minek folytán lakosságunk lakáskultúrája is lényegesen emelke­dett. Úgyszintén a beruházási építke­zések költsége, amely 1954-ben 12 650 000 " koronát tett ki, 1956-ban 32 624 000 koronára emelkedett. De járásunk lakossága életszínvo­nalának emelését legjobban a kiske­reskedelmi forgalom átlagos emelke­dése mutatja. Ez járásunkban az 1953 évben csak 69 658 000 korona volt, vi­szont 1956-ban már 120 645 000 koro­nára emelkedett. Említésre méltó még a lakosság bankbetétjei, amelyek az 1953. évi 441 000 koronával szemben 1956-ban 3 067 000 koronára emelked­tek. Meg kell még említenem azt is, hogy az elmúlt választási időszak alatt nyílt meg járási székhelyünkön a 11 éves középiskola mind s.ilovák, mind magyar nyelven, s így gyerme­keinknek lehetősége van magasabb műveltséget szerezni — helyben u így jobban érvényesülni a szocialista tár­sadalmi rendszerben. Hogy gyerme­keinknek még jobb és könnyebb lei­tételeket teremtsünk, megkezdtük az új 11 éves iskola építését a járási székhelyen és egy 8 éves középiskola építését Poproő községben. Valamennyien tanúi vagyunk dolgo­zóink szebb és jobb életének. A fel­sorolt tények világosan mutatják a szocialista társadalmi rendszer, vala­mint a szocialista mezőgazdasági nagytermelés előnyeit valamennyi be­csületes dolgozónk számára. Járásunk, amely még nemrégen a legelhanyagoltabb mezőgazdasági já­rások közé tartozott — mert hiszen a nagybirtokosoknak és tőkéseknek, Pallavichiniknek, Sziklayknak stb. nem volt érdekükben a dolgozó nép élet­színvonalának emelése — már óriási lépést tett előre. Míg például 1945­ben csak járásunk 4—5 községe volt villamosítva, ma már csak 4 község van, ahol még a villany nem szolgál dolgozóinknak s a legrövidebb időn belül ezekben a községekben is ren­dezik a villamosítás kérdését. A választási időszak alatt végzett munka jó értékelése után nemzeti bizottsági tagjaink emelt fővel lép­hetnek választóik elé, mert megtettek mindent, hogy szebbé és gazdagabbá tegyék járásunk dolgozóinak életét. J. S. Számvetések, problémák, tervek KELET-SZLOVÄKIA NAGV RÉSZE elmaradt területe volt az or­szágnak. Nem volt kivétel a kassai kerület sem. De aki ma ázéjjelnéz itten, meglepetéssel állapltja meg: a közelmúlt években annyi minden ment teljesedésbe, amihez azelőtt egy fél évszázadra volt szükség. Oj, hatalmas üzemeket látni, mezőgazda­sági épületeket, lakástömböket, új la­kónegyedeket, iskolákat, egészségügyi, intézményeket, kultúrotthonokat, vil­lamosítást, vízszabályozást, hidakat, csatornázást... Egyre közeledik a májusi válasz­tások ideje. A nemzeti bizottságokon nagy előkészületek folynak mindenütt, számbaveszik az elvégzett munkát, a jövő tervein dolgoznak. Az egységes földművesszövetkeze­tek, 35,4 százalékkal nagyobb terüle­ten szántottak, vetettek. A közös gaz­dálkodásban felnövekedett a marha­állomány, magasabb a tejhozam. A felvásárlást - - néhány mezőgazdasági termék kivételével — teljesítették. Az elmúlt évben 1059 állami és Mohiban is készülnek a választásokra Mohi községet köröskörül erdők koszorúzzák. Méltó foglalat ez en­nek a takaros kis falunak. Igaz, csak a külsőséget tekintve, mert gazdaságilag igen sok kárt okoz; az erdő alatti sáv, amely mintegy negyven hektárt tesz ki, bizony vaj­mi kevés termést ad. A község termelési feltételei azon­ban — ettől eltekintve — kedvező­ek, melyeket a szövetkezetbe tömö­rült kis- és középparasztok egyre tökéletesebben igyekeznek a köz javára kihasználni. Jó gazdálkodók hírében állanak a község földműve­sei. A szövetkezet megalakulása előtt nevesek voltak szép lovaikról, bőven tejelő teheneikről. De igazi hírnévre a falu 1952-ben tett szert, akkor alakult meg a szövetkezet. Ezek és hasonló mezőgazdasági kérdések alkotják beszélgetésünk • tárgyát a helyi nemzeti bizottságon. Opálený Gáspár, a HNB titkára azonban a közügyekre, a választá­sokra tereli a szót. — Községünk — mondja — jól teljesíti az állam iránti kötelessé­geit. Járási méretben első helyen vagyunk az adófizetésben (és járá­sunk harmadik helyen áll a kerü­letben). Ezért több segítséget és figyelmet érdemelnénk a járás ré­széről is. Lehet, hogy a járási nemzeti bi­zottságon nem intéznek el mindent a HNB javaslatai és tetszése sze­rint, de talán azért történik mindez így mert a község 13 km-re fekszik Verebélytől. — Valószínűleg ez is közreját­szik — teszi hozzá Pocsaj elvtárs, a JNB instruktora, aki éppen a köz­ségben tartózkodik. — Az a község kívánsága — folytatja —, hogy az építkezési anyagokból az őt megil­lető részt pontosan kapja meg. Több lakosnak lenne szüksége téglára, mészre, cementre, a házak javításá- . hoz. Ezt a követelést annál is in- t kább méltányolniok kellene a járás * végrehajtó szerveinek, mivel a má­sodik világháborúban ez a község szenvedte a legnagyobb kárt és 12 év alatt csupán 2 új családi ház épült fel. — Ezek lennének a mi követelé­teink a járástól — szót közbe Jobik P ál, a HNB elnöke —, hogy építkezési anyagokhoz segítsük a legjobban rá­szorulókat. Nem kétséges, hogy a járási nem­zeti bizottságon helyt adnak Mohi község dolgozói kérésének, amit el­ért eredményeik nyomán meg is érdemelnek. Most a választások előkészítésé­vel foglalkoznak. Az új nemzeti bi­zottságok tagjait ezekben a napok­ban jelölik ki. A helyi tanítóság so­kat segít a nemzeti bizottság mun­kájában. Nagy László és Bátora István tanítók, akik egyúttal a nem­zeti bizottság tagjai is, az agitációs központban tevékenykednek. A tö­megszervezetek úgyszintén bekap­csolódtak a választási előkészületek­be. A Csemadok helyi csoportja, melynek 113 tagja van, értékes kul­túrmü^prral kívánja köszönteni a májusi választásokat. A helyi nemzeti bizottságban pa­pírok fölé hajolva készítik az új programtervet, mely a község to­vábbi fejlődését, a szövetkezeti gaz­dálkodás megszilárdítását is ma­gába foglalja. Így készülnek Mohin a közelgő választásokra. Szombath A. 718 egyéni építkezést fejeztek be a kerületben. Azonkívül 512 háború­ban tönkrement házat adtak át ren­deltetésének az újjáépítés akciójának keretében. A lakosságnak az egész­séges és kulturált lakás iránti óhaja .ezel azonban nincsen kielégítve. Nagy gondot okoz ez csaknem mindenütt a nemzeti bizottságoknak. A beru­házási építkezés még mindig nem ütemes. Tavaly 78 milliós összeg ma­radt fenn az építkezésre előirány­zott összegből. A KERÜLET NEMZETI BIZOTTSÁ­GAINAK egyik legfőbb gondja, hogy fokozzák a mezőgazdasági termelést. Az idei tervben a növénytermesz­tés és az állati termelés foko­zását hangsúlyoznák. A marha­állományt a kerületben ebben az év­ben 8500-zal, a sertésállományt 8000­rel növelik. A fejőstehenek száma 3700-zal lesz több. Emelkedik a tej­és tojáshozam. A gép- és traktorállo­mások közel 40 ezer hektárral több földet dolgoznak meg, a gépparkok új traktorokkal, kombájnokkal bővül­nek. Az idén még nagyobb ütemben építkeznek a falvakon. Tovább fejlőd­nek az EFSZ-ek, 30 800 hektárral lesz nagyobb az EFSZ-ek gazdasági területe. A helyi gazdálkodás, a kommuná­lis üzemek tovább fokozzák termelé­süket, tovább fejlődik a kerület egészségügye. Kilenc új iskola épül, napközi otthonok, népművelési köz­pontok és egyéb intézmények létesül­nek. Több mint 423 és fél millióval számol az idei beruházási építkezés, Az idén 1319 lakást fejeznek be. NEM LEHET MINDAZT FELSOROL­NI, mennyi minden kerül szóba a ke­rület gazdáinak egy-egy ülésén. Nagy és felelősségteljes feladatok hárul­nak rájuk második ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósításában. Az elmúlt három év alatt sok értékes tapasztalatra tettek szert. S velük együtt a polgárok ezrei, akik nem dolgoznak ugyan a nemzeti bizottság gokon, de ugyanúgy gazdái a falvak­nak, városoknak. Mindazok neveit — akik jól bevál­tak ebben a munkában — ott lát­juk majd a májusi választások jelö­lő listám. Biztosíték ez arra, hogy ke­vesebb hiba nélkül és alkotó erőnk­be vetett szilárd hittel új győzelme­ket érjünk el hazánk szocialista épí­tésében. (mgy) OOOOOOOOOOGOOOOOOOOOG^^ OOGXDOOOOOG^^ Mintha kínai festő műve lenne, úgy rezgett a pára felett Nyitra gyönyörű sziluettje. A Zobor-hegyen álló Nyitra vára sötéten rajzolódott a világosodó égboltra. Gyönyörű látvány. Régi, gaz­dag múltú vlros ez. Vajon hol áll a templom, melyet több mint 1100 évvel ezelőtt, 830-ban emeltek, mint a Nagy-Morva fejedelemség első ke­resztény templomát? — ötlik fel ben­nem a gondolat. Vajon mely falak, vagy romok emlékeznek a nagy tu­dósra és államférfira: Cyrillre, aki az általa alkotott és terjesztett ószláv nyelvet, a görög, latin és héber nyel­vek mellett korának egyik hivatalos egyházi nyelvévé, s így az összes szlávok hivatalos nyelvévé emelte. Az ideérkező utas hiába keres ezekre a kérdésekre feleletet. A nyitraiak kö­zül nagyon kevés ember tud útbaiga­zítást adni, s a könyvkereskedésben sem árulnak útikalauzt. — Még nem árulnak, de ez év vé­géig pótoljuk ezt a hiányt — közölték velem a Nyitrai Városi Nemzeti Bi­zottságon. — Mi történt, hogy végre erre is göndoltak? A kérdésre kérdéssel válaszoltak. — Tudja, mi az a TTLM? '•«- Jaj, ez már megint valami agya­fúrt rövidítés. Én már végigböngész­tem sok beszámolót és jegyzőkönyvet, melyekben a minisztériumok és ífás hintálok dolgozói a leglehetetlenebb rövidítésekkel nehezítik az emberek munkáját, de ezzel a rövidítéssel még nem találkoztam. — Üj rövidítés ez, de már nagyon ismert dolgot jelöl. A Tábori, Tre­biči és Lipt. Mikulási Járási Nem­zeti Bizottság által kezdeményezett versenyről van szó a lakosságnak nyújtott szolgálatok kiszélesítésében. Mi is versenyzünk. A verseny kere­tén belül igyekszünk a város lakóinak minden szükségletét fedezni. Sok töprengés és tanácskozás után és a választók javaslatai alapján tervet állítottunk össze. Ezt a tervet még ebben az évben megvalósítjuk. Az idegenek útbaigazítására a város kü­lönféle pontjain tájékoztató-táblákat helyezünk el és forgalomba hozzuk az előbb említett könyvecskét a város történetéről és nevezetes történelmi emlékeiről. A legnagyobb gondot még­is a lakosságnak nyújtott szolgálatok kiszélesítésére fordítottuk. A lakóhá­zak és utak javítására két karbantartó csoportot szervezünk. Üj borbély- és fodrászüzleteket nyitunk a vasútállo­máson, a Sztálin -utcán, Cermánon és Chrenován. Az egyik fodrászüzletben újra bevezetjük a manikürözést. Koz­metikai szalont is nyitunk. Nagyon jól bevált — a lakosok kérésére — a mosóda mellett létesített fehérnemű­javítóműhely. Az itt dolgozó asszony alig győzi a munkát. Más apróbb szolgálatokra is gondol­tunk. Látszólag lényegtelenek, s mégis sokaknak örömet és könnyebbséget fognak jelenteni. Bevezetjük például a varrógépek kölcsönzését, aminek, azt hiszem, a sokgyermekes anyák fognak a legjobban örülni. Kis kézi­kocsi kölcsönzésével segíteni akarunk azoknak, akiknek hébe-korba nagyobb terhet kell egyik helyről a másikra szállítaniok. A lakosok kérték, hogy nyilvános húsfüstölőt létesítsünk és megrendelésre hozzuk rendbe és virág­gal ültessük be a sírokat. Mind a két kérést teljesítjük. Ezekről 5 látszó­lag apró dolgokról eddig elfeledkez­tünk. Pedig nem is olyan lényegtele­nek, hiszen apró örömök és apró gondok mozaikszemeiből áll az ember élete. Ezért nem tekintjük kicsiny dolognak azt sem, hogy a virágüzletek március 1-től a vevők kérésére a cím­zetthez szállítják a megrendelt virá­gokat. Erre biztosan nemegy lakos meg­jegyzi: inkább a reggeli koránkelés­től és tejvásárlástól szabadítanának meg minket. Erre is gondoltunk. Hisz­szük, hogy akad nemegy rokkant, vagy nyugdíjas ember, aki szívesen vállalja — megfelelő díj ellenében a tej és sütemény reggeli széthordását. Tudják, mi a TTLM? Ugyancsak a keresni vágyó idősebb emberekre gondoltunk, amikor tervbe vettük az utcai cipőtisztítás beveze­tését is. A kidolgozott tervben azonban más dolgok is szerepelnek. Nyitrán kibő­vítik a zeneiskolát. Nyilvános koncer­teket és nyilvános televíziós-adásokat rendeznek a Kultúra- és Pihenés Parkjában. A gyermekek örömére há­romkerekű kerékpárokat, „kolobež­kákat" és gyermekautókat fognak köl­csönözni a park látogatóinak. A park taván csónakok fognak állni a látoga­tók rendelkezésére. Körhinta és hin­ták építése, gyermekszínház létesítése és ródlipálya építése — mind az 1957­es év tervében szerepel. Mi van e tervek mögött? Az elmúlt években elkövetett mu­lasztások. Mi láttuk, hogy a városok fejlődnek, örültünk, hogy a haladóbb szocialista szektor egyre nagyobb te­ret hódít és a primitív eszközökkel dolgozó magánműhelyek lassanként megszűnnek. Egyről azonban megfe­ledkeztünk. Az emberekről, akik ezekben a műhelyekben javították a kerékpárt, gyermekkocsit, vasalót, ci­pőt, harisnyát, óneíi^tiyeket, fehérne­műt, mezőgazdasági eszközöket, és így tovább. A kis műhelyek helyébe nem mindig létesítettünk elegendő állami műhelyt. így pl. Nyitrán olyan lehetetlen helyzet alakult ki, hogy nem volt egyetlen műhely sem, ahol kerék­párt, gyermekkocsit, vasalót, vagy villanytűzhelyet javítottak volna. Az életszínvonal emelkedése ki­kényszerítette a járási és a városi nemzeti bizottságok közötti versenyt a lakosságnak nyújtott szolgálatok ki­szélesítéséért. Csak egy esetet említek. A váro­sokban és falvakon már csaknem min­den házban villanymosógép van. Ezek a gépek — mint minden gép — időnként javításra szorulnak. Mivel Nyitrán nem volt műhely a villanygépek javí­tására, mind a városiak, mind a vá­rosba jövő falusiak tanácstalanul áll­tak e probléma előtt. A városba cipelt mosógépeket a falusiak nem akarták javítatlanul visszavinni, inkább elrak­tározták őket a vasúton, ahol egész kis raktárra való gyűlt össze belőlük. A most létesítendő műhely megoldja ezt a problémát is. A változó élet nemcsak új problé­mákat hoz, hanem új lehetőségeket is kínál. A porszívók és a jégszekré­nyek ma már nem elérhetetlenek az átlagember számára, de az egy- 'két­tagú családok számára még nem kifi­zetődők. A nyitrai bérházak gondnoki hivatala ezért próbaképpen nagy jég­szekrényekkel, porszívókkal és par­kettfényesítő gépekkel látja el az egyes bérházakat. Ezekben a jégszek­rényekben a lakók minimális díjért elraktározhatják a romlandó ételeket. A porszívó- és parkettfényesítő gé­peket szintén minimális díj ellenében kikölcsönzik a lakóknak. Ez a jó gon­dolat biztosan követőkre talál az or­szág többi városaiban is. A Nyitrai Városi Nemzeti Bizottság dolgozói okultak a múltban elkövetett hibákon. Ezért már. most figyelmez­tetik az illetékes hivatalokat arra, hogy ha a mezőgazdasági (főiskola építését a város legtermékenyebb zöldségtermesztő földjein valósítják meg, ez a jövőben nehézségeket fog jelenteni a város zöldséggel való el­látásában. Ez . azonban nem megold­hatatlan probléma, mivel az állami gazdaság másfél hektárnyi területen fekvő melegházai és melegágyai nincsenek kihasználva. E hónapokban még palántákat nevelnek bennük az állami gazdaság részére, de májustól az év végéig kihasználatlanul állnak. A városi nemzeti bizottság kapott az alkalmon és ajánlatot tett az épületek átvételére. Költségvetésének keretén belül biztosítaná az évek óta javítat­lanul álló melegházak és melegágyak rendbehozását, azoknak egész éven át való kihasználását. Kötelezi magát arra is, hogy az állami gazdaság ré­szére annyi palántát ad önköltségi áron, amennyit az akar. Arra is haj­landó, hogy az említett melegágyakat és melegházakat §gy bizonyos előre megállapított időre bérbevegye, ha az állami gazdaság igazgatósága a jövő­ben ki akarná használni a melegházak teljes kapacitását. A melegágyak és melegházak teljes mértékben fedezni tudnák nemcsak az állami gazdaság palántaszükségletét, de a várost is el­láthatnák korai, nyári és késői zöld­séggel, valamint díszvirággal is. (Eb­ben az évben például csak a város részére 17 500 virágot kénytelenek vásárolni az ország különböző kerü­leteiben). A városi nemzeti bizottság javasla­tát jóváhagyta a kerületi nemzeti bizottság is — de mindhiába. Az ál­lami gazdaság vezetősége ily kedvező feltételek mellett sem hajlandó át­engedni a melegágyakat és meleghá­zakat. Pedig a város vezetősége az eddig teljesen kihasználatlan és rak­tárnak használt baromfitelepet is haj­landó átvenni, melyben évente 15—20 ezer baromfit nevelnének a város el­látására. Vajon ki győz? Az egységes és okos javaslat, vagy pedig az eddigi állapotot védő állami gazdaság? Egy biztos: a döntés csak akkor lesz he­lyes, ha biztosítja az állami vagyon — a baromfitelep és a melegágyak — teljes és gazdaságos kihasználását. A Tábori. Tŕebíči és Lipt. Mikuláš] JNB-k által megindított verseny még sok hasonló harcot fog kikény­szeríteni a bürokrácia ellen. Ne en­gedjük, hogy a kezdeményező és az ország érdekeit védő javaslatok vesz­tesek maradjanak ebben a harcban. -Gir-

Next

/
Oldalképek
Tartalom