Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-30 / 119. szám, kedd

Pafnrro Togliatti beszéde az Olasz Kommunista Párt szicíliai szervezetének értekezletén Róma (ČTK) — Az Olasz Kommunista Párt szicíliai szervezete értekezletének záróülésén, az L. Causi beszámolóját követő gazdag vita után Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára mondott beszédet. Togliatti elvtárs beszéde bevezető részében hangsúlyozta Olaszország Kommun'sta Pártjának a legutóbbi 10 év folyamán aratott nagy szervezési és politikai sikereit Szicíliában és rámutatott arra, hogy most a pártra új feladatok várnak, amelyek Szicília szigetének gazdasági és politikai életében beállott átalakulásokból erednek. Kiemelte elsősorban azon tény jelentőségét, hogy a burzsoázia és nagybirtokosok legreakciósabb részének befolyása és tekintélye jelentős mértékben meggyengült és hogy többezer földműyescsalád földhöz jutott. A nép széles tömegei a kommunista párt, a szocialista párt és a demokratikus szervezetek vezetésével mind jobban tudatára ébrednek, hogy a haladásért szilárd akcióegységben kell küzdeniök. Togliatti rámutatott arra, hogy Szicíliában az erős észak-olaszországi monopóliumok igyekszenek érvényesíteni befolyásukat és kiemelte, hogy éppen ezért még fokozottabb mértékben kell fejleszteni a pártszervezetek politikai tevékenységét. Beszéde befejező részében, Togliatti felszólította a szicíliai kommunistákat, hogy még hatékonyabban vezessék a szicíliai dolgozókat az önkormányzatért és a haladásért folytatott küzdelemben. Az értekezlet ezután jóváhagyta a záróhatározatot és megválasztotta a párt új területi bizottságát. Kerala törvényhozó gyűlésének ülése Amint a Times of India tudósítója jelenti, Ramakrisna Rao, Kerala kormányzója Trivandrumban április 26-án megnyitotta Kerala indiai állam törvényhozó gyűlésének ülésszakát. Mint ismeretes, Keralában a nemrégi választások során a kommunista párt győzött és alakított kormányt. A megnyitó ülésen a gyűlés újonnan választott tagjai letették az esküt és megválasztották a törvényhozó gyűlés elnökét. A képviselők egyhangúlag R. Sz. Tampit választották meg elnökké. Azokról az intézkedésekről, amelyeket az új kormány Keralában megvalósítani szándékszik, a kormányzó beszélt. Bejelentette, hogy az új kormány megtárgyalásra a központi kormány elé terjeszti a földreform javaslatát és hangsúlyozta, hogy a kormány a legnagyobb jelentőséget tuJajdonítja az állam gyors iparosításának. A kormányzó kijelentette, hogy Kerala ipari fejlődésének több nehézipari egység felépítésére és nagy gyárak építésére kell irányulnia. A keralai kormány ugyancsak törekedni fog arra, hogy a második indiai hajógyárat, amelyről most dönt a központi kormány, Keralában létesítsék. Továbbá kijelentette, hogy a keralai kormány mérlegeli a magánvillanyművek államosítását. A kormányzó beszédének további részében a tervezett közigazgatási reformokkal, valamint a központi kormány részéről Keralának nyújtandó pénzügyi segítséggel foglalkozott. A törvényhozó gyűlés elé terjesztik a keralai kormánynak a miniszteri fizetések csökkentésére tett javaslatát is. K. J. Vorosilov Kantonban Peking, (ČTK) — K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnöke tiszteletére április 28-án este fogadást rendeztek. Tao-Csu, Kvantum tartomány népi bizottságának elnöke pohárköszöntőjében kijelentette, hogy a népi Kína építési sikerei elképzelhetetlenek a Szovjetunió testvéri segítsége nélkül. K. J. Vorosilov válaszában hangsúlyozta a kínai-szovjet barátság további megszilárdításának fontosságát. Véget értek a német-román tárgyalások Berlin (ČTK) — Vasárnap Berlinben véget ért a Német Demokratikus Köztársaság és a Román Népköztársaság kormányküldöttségeinek közös tárgyalása. A tárgyalások végép Ot.to Grotewohl, az NDK min^zterélnöke és Chivű Stoica, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke közös nyilatkozatot adott ki. Dr. L. Bolz és G. Preoteasa, a két baráti ország külügyminiszterei egyezményt írtak alá a két ország egészségügyi és szociális politikája terén való együttműködésről. A román küldöttség április 29én délelőtt ötnapos baráti látogatás után a BerlinSchönefeld-i reGh. Gheorghiu-Dej és Chivu Sioica elvtársak az NDK- pülőtérröl hazautaban zott. Az an*ol hidrogénbomba-kísérletek ellen Tokió (ČTK) — Japánban egyre növekszik a tiltakozó mozgalom a Karácsony-szigetek térségében tervezett brit hidrogénbomba-kísérletek ellen. Április 27-én Tokióban a diákok nagygyűlést tartottak, amelyen e kísérletek ellen a brit nagykövetség előtt tüntettek. Jelszavakkal tüntettek azon szándék ellen, hogy Okinavát további amerikai katonai támaszponttá változtassák, az USA beavatkozása ellen Jordánia belügyeibe és az ellen, hogy az amerikai VI flottát a Közel-Kelet térségébe irányították. Kojama, a diákok önkormányzati szervei országos szövetségének elnöke kijelentette, hogy a Szovjetunió, az egyedüli ország, amely nukleáris fegyverekkel rendelkezik, már több ízben készségét nyilvánította az e fegyverekkel való kísérletek beszüntetésére. „Most, a nyugati országokon a sor" — mondotta Kojama. A japán kormány azzal a kéréssel fordult az USA kormányához, mondjon le azon hidrogénbomba-kísérletekről, amelyeket május közepére tervez Nevada államban. A japán nép tiltakozó hangjához a világ különféle nemzeteinek tagjai csatlakoznak. Evatt, az ausztráliai munkáspárt vezetője április 18-án Sidneyben kijelentette, hogy amíg nem hajtják végre az általános leszerelést, a világbéke érdekében múlhatatlanul szükséges a kísérletek beszüntetése. Dzsuanda indonéz miniszterelnök Dzsakartában az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezlete második évfordulója alkalmából felszólította Ázsia és Afrika népeit, foglaljanak szilárdan állást azon veszedelem ellen, amelyet a nukleáris kísérletekkel akarnak előidézni. Dr. Schweitzer professzor, a kiváló tudós felhívásához csatlakozott több dán tudós, valamint a Nők Nemzetközi Béke- és Szabadság Ligájának dán szekciója is. A moszkvai terület Kasino falujában az idei Lenin-ünnepségek keretében leleplezték V. I. Lenin szobrát. Maier és Ollenhauer az atomfegyverkezés eSien Bonn (ČTK) — Erich Ollenhauer (szociáldemokrata) és R. Maier (szabad demokrata párti), a két nyugatnémet ellenzéki párt elnökei szombaton újból felemelték szavukat a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzése ellen. Ollenhauer, a Szociáldemokrata Párt elnöke pártjának gelsenkircheni kerületi kongresszusán^ kijelentette, hogy „a szövetségi köztársaság atomfelfegyverzése kiélezi a nemzetközi feszültséget és ezzel elmélyíti Németország kettészakítottságát". NAGY ÜNNEPRE KÉSZÜL MOSZKVA Moszkvai tudósításunk Szverdlov-téren, közel a Metropol szállóhoz virágkosarakkal telepedtek le az asszonyok. A virágok illata a járókelőket közelebb csalja. A kosarakban jácint, gyöngyvirág, orgona díszlik. Az emberek virágot vesznek, hogy az otthont kissé feldíszítsék, érezve a tavaszt a hosszú moszkvai tél után. És ezek a virágkosarak, amelyeket repülőgépen hoztak a meleg délről, a tavasz csalhatatlan hirdetői ugyanúgy, mint a sirályok a Vltava partja felett. Mihelyt megjelenik a gyöngyvirág és az orgona, ez már az igazi tavaszt jelenti; nem az április szeszélyes napjait, hanem a kontinentális tavaszt, amely a fákat és bokrokat arra kényszeríti, hogy gyors virágzásnak induljanak. Moszkva e napokban épít. Nemcsak a háztartásokban, de kint is. A házakat építőállvány veszi körül. Más házaikban viszont tisztogatási munkákat végeznek. A kőművesek, vakolok, ácsok, aszfaltozok, kertészek és házmesterek — valamennyien nagy munkában vannak. E nagy munkálkodásnak megvan a maga oka. Nemcsak május elseje, hanem a közeledő VI. Világifjúsági Találkozó is serkent szorgoskodásra. Május elseje előtt a moszkvai üzemekben mindig nagy a nyüzsgésforgás, akkor éri el tetőpontját a május előtti verseny. Ez idén többről van szó. Ez meglátszik a műhelyeken, az irodákban, a minisztériumokban, a gyűléseken és a vitákban. A dolgozók tanácskoznak és javaslatokkal állnak elő, hogyan hajtsák végre a legjobban a gazdasági élet irányításában jivasolt változást, amely mind-i nyájukat nagy lépéssel viszi előre. Mindezt megállás nélkül kell végrehajtani. Az már nagyon régi bevett szokás, hogy a moszkvaiak május l-re megajándékozzák egymást. Az esti moszkvai lapok 4. oldalán megjelentek a' hirdetések, hogy az emberek tudják, hol vásárolják be mindazt, a.mi ilyenkor szükséges, az illatszert, a tavaszi ruha anyagát, a porszívót, fényképezőgépet. A legszebb ajándékot azonban azok kapják, akik lakáskiutaláshoz jutnak és ezzel leghőbb vágyuk teljesük A moszkvai építkezési dolgozók fokozott mértékben törekszenek arra, hogy e szerencsések száma minél nagyobb legyen. Nemrégiben szavukat adták, hogy az év végéig 1 millió 800 ezer négyzetméter lakóterületet építenek. Május l-re 400 ezer négyzetmétert érnek el. A moszkvaiak ezenkívül két kollektív adományban részesülnek. Az első egy magas, 32 emeletes épület a Dorogomilovszkiparton. Májusban fejezik be ennek a legnagyobb szovjet szállónak, az „Ukrajná"-nak építését, mely 1500 vendéget fogadhat be. A második ajándék a föld alatt van. Ez a Metro új ága, amely az utast néhány perc alatt a Luzsnyiki stadionhoz viszi el. Az idei május elseje különösen szép lesz. A Vörös-téren és a közelfekvő utcákon már élénk színekkel jelzik, merre halad majd a hadsereg, a sportolók és a lakosság. Most már csak az a fontos, hogy szép idő is legyen és akkor a május elseje olyan lesz, mintahogy azt elképzeljük. EMIL ŠIP 1 |&nSóniai viliág tetőfokára hágott Miután a Jordániai vízumra több napig vártam, azt mondották nekem a konzulátuson, hogy további utasításig idegenek számára tilos a beutazás az országba. Megkíséreltem, hogy repülőgépen jussak el Ammanba, Jordánia fővárosába, azonban valamennyi légiforgalmi társaság beszüntette jordániai útjait. Telefonon igyekeztem összeköttetést keresni egy jeruzsálemi ismerősömmel, azonban a jordániai telefonközpontok nem fogadtak el távbeszélgetéseket. Bekapcsoltam a rádiót és hallgattam az ammani híreket. Az ammani rádió egyedüli programja Húszéin király felhívása volt, hogy meg kell őrizni a nyugalmat, mert mindaz, ami történik, „a vörös veszedelem" felszámolása érdekében okvetlenül szükséges. A király felhívását az új hadügyminiszter rövid parancsai követték: minden városban megtiltották a lakosságnak, hogy elhagyja otthonát, a cenzúra bevezetése, az összes tájékoztatások betiltása, a parlament és valamennyi politikai párt feloszlatása, az alkotmány megszüntetése, a miniszterek, a képviselők többségének, a hadsereg tisztjei egész seregének, a rendőrség, és az állami apparátus vezetőségének, a városok polgármestereinek stb. letartóztatása. Mi történik Jordániában? Amman, Jeruzsálem, Nablus, Hebron, Betlehem már ötödik napja holt városok. Utcáikon azon csekélyszámú beduin egységek katonái tartanak őrjáratot, melyek az utolsó események során a reakció oldalára állottak. Jordánia történelmének legmélyebb válságát éli. E válság hátterében Jordánia i múlt évi eseményei húzódnak: Glubb angol tábornok eltávolítása a főparancsnoki tisztségből, a választások, amelyek az imperialistaellenes erők hatalmas győzelmét hozták és Nabulsi kormányának megalakítására vezettek, amely a parlament és az egész nép feltétlen bizalmát élvezte és amelyben képviselve voltak a baloldali pártok is, a Nagy-Britanniával fennálló szövetség felbontása. A kormány becsületesen igyekezett követni az imperialistaellenes irányvonalat, amelynek nevében a bizalmat elnyerte, azonban erőfeszítését a királyi iroda tekintélyénak árnyékában álló kompromittált és félreállított politikusok csoportja szabotálta. Közvetlen összeütközésre akkor került sor, amikor a kormány meg akarta valósítani külpolitikájának a parlament által jóváhagyott és az egész ország népe által támogatott fontos pontjait: Jordánia szövetségi uniójának megteremtését Egyiptommal és Szíriával, az Eisenhower-doktrinának és Richards missziójának elutasítását, valamint a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Szovjetunióval. Ekkor a volt politikusok klikkjének sza-í botázsakciói oly erősen nyilvánultak meg, hogy a kormány kénytelen volt végrehajtani az állami apparátus és a diplomáciai szolgálat megtisztítását. Elbocsátotta állásából A. M. el Rifajt, Jordánia USA-beli nagykövetét, akinek fivére — a volt angolellenes miniszterelnök —, a kormányellenes klikk mögött álli/tt. Rifajjal együtt elbocsátották „e titkos kormány" tizenkét exponált tagját is. Ekkor azonban váratlan alkotmányellenes beavatkozásra került sor. A kormány ülésén, amikor éppen az elbocsátásról tanácskoztak, megjelent Talhuni, a királyi iroda főnöke és a király nevében felszólította a kormányt, niondjon le. A kormány lemondása valamennyi politikai párt ellenállásába ütközött, amelyeknek képviselői Nablus városába azonnal öszszehívták a nemzeti egység nagy kongresszusát és a küldöttek egyöntetűen Nabulsi kormánya és programja mellett foglaltak állást. A puccsisták néhány sikertelen kormányalakítási kísérlet után, amíg az egész országban hatalmas tüntetések folytak, amelyeken a hadsereg és rendőrség egységei is részt vettek, elhatározták, hogy a legszélsőségesebb intézkedésekhez folyamodnak Az eredményt ismeri már az egész világ. Jordánia ma teljesen elszigetelődött, az új rendszer nem támaszkodik az ország egyetlen politikai mozgalmára sem és hatalma kizárólag a három gyászos hagyományú beduin ezred fegyverein alapul. Ezek az ezredek azelőtt az angolokat szolgálták. Az ezredek katonái a keleti nomád törxzsekbői valók és azt remélik, hogy az új rendszer iránti engedelmességük előnyös helyzetbe juttatja őket a lakosság többi rétegeivel szemben. Nem tévednek azok, akik szoros összefüggést lámák az Eisenhowerdoktrina és az államfordulat között. Az új kormány egyik kimagasló alakja, a közismert Szamir Rifaj az első számú angol-amerikai exponens, Jordánia Nuri Szaidja, aki Washingtonban működő fivére útján állandó összeköttetésben volt az amerikai körökkel és türelmesen várja az alkalmas pillanatot. Feltűnő az a gyorsaság, amellyel az USA VI. flottáját a Forestal repülőgép-anyahajóval a Földközi-tenger keleti részébe küldi, közvetlenül Huszszein király azon nyilatkozata után, hogy az államfordulat céjja a „kommunista összeesküvés letörése." E nyilatkozat célja talán az volt, hogy a VI. flottának ürügyül szolgáljon? A jordániai helyzet komoly veszedelmet jelent az egész Közép-Keletre és az amerikai flotta provokációs akciója azzal fényeget, hogy ezt a lokális ügyet olyan problémává változtatja, amely a világ többi tájára is kihat. A nyugati propaganda híreket kürtöl világgá „Jordánia felosztásáról" és párhuzamot von Lengyelország XVIII. századbeli felosztásával. Nem fér kétség ahhoz, hogy Jordánia két szomszédja feni a fogát Jordánia területére. Az egyik Izrael, amelynek egyes jobboldali politikusai nem mondtak le Palesztina egész történelmi területe elfoglalásának álmáról. A másik Irak, amely régtől fogva hirdeti a két országnak, amelyekben a Hasemit-dinasztia uralkodik, egybekapcsolásának szükségességét. Egy uralkodó jogara alá való, hogy ezáltal a Bagdadi Tömb ékét verjék Egyiptom, Szíria és Szaúd-Arábia hagyományos szövetségének területei közé. Jordánia függetlenségének egyedüli kezessége ma csupán az Egyiptommal és Szíriával való szövetségi unió lehet, amely a gyenge Jordániának gazdaságilag előnyös lenne és emellett nem sértené állami szuverenitását. Kérdés, mi következik ezután. Sikerül-e Rifaj csoportjának a hatalom fenntartása, reakciós programjának megvalósítása és Jordániának, mint államnak megőrzése? Mily hosszú ideig tarthatja fenn magát idegen intervenció nélkül a király mögé rejtőzködő politikai nyugdíjasok csoportja és az öt"ézer beduin és milyen sokáig tarthatja sakkban az egész nemzetet? \^OSLAV BOUČEK