Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-29 / 118. szám, hétfő

L A VÄ11J M K a Nemzeti Front jelöltjeire A dolgozók közösségének nagy ereje Jó néhány esztendeje jártam ezt a vidéket. Hosszú távollét után most megint Sabinov felé vitt az utam. Csodálatos, mennyire megváltozott ez a városka, milyen más a környező falvak arculata. Szép ez a völgy, a Torysa folyó völgye, szépek a közeli erdőborította hegyek, szebbek az utcák, a terek. Minden megfiatalodott ... AZ EGYKORI SABINOVOT, ezt a Prešovtól 17 kilométernyire eső északi városkát oválisán fogták körül a várfalak, a bástyák. Ma is látni néhányat belőlük, melyeket az évszázadok megkíméltek. Itt áll még a XV. században épült gótikus templom, mellette a reneszánsz harangtorony. De a régi épületek szürkeségét új háztömbök, iskolák, üzemek, üzletek és parkok friss színe élénkíti, fiatalos köntösbe öltözteti. Megszépültek az ódon épületek homlokzatai, épül a kórház, az egységes földmúvesszövetkezet 17 gazdasági épülettel lett gazdagabb, felépült a sportpálya, szabályozták a šomkapatakot, csatornákat, utakat, járdákat építettek, a főteret parkosították. A nemzeti bizottság tevékenységének három esztendeje nem telt el haszontalanul Sabinovon sem. Sok mindenre büszkék, szép eredményeket mutatnak fel. Tovább lehetne felsorakoztatni mindazt, amit megvalósítottak, a konzervgyár, a Duklai fűrészüzem fejlesztését, a városrendezés és szépítés akcióját, a családi házak építését és még sok minden egyebet. A sabinovi nemzeti bizottság tagjainak nagy része sokat tett és tesz az üzemek, a mezőgazdaság, a városka és az ország fejlődéséért. Régen elmúlt a szemkápráztató ígéretek, a korteshadjárat ideje. Tizenkét év óta nagy tettek és eredmények születtek, a lelkes és szervező munka mozgósító ereje új, szebb életet hozott. Hazánk felszabadítása, a népi hatalom kellett ahhoz, hogy bő távlatok nyíljank meg a dolgozó nép tehetsége előtt, hogy Margita Havrilayová, Ján Poremka, Tereza Cukerová és a többi sabinovi nemzeti bizottsági tag új társadalmi rendszerünkkel nőjön és fejlődjék, s lelkesen vezesse a közügyeket a dolgozók éidekeinek szem előtt tartásáva. AZ EGYSÉGES FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET jó munkája szép jövedelmet biztosított a tagoknak. A múlt évben a munkaegység értékét 21 koronára tervezték s 29 koronát fizettek a természetbeni járandóságokon kívül. Ján Brilla több mint 31 ezer, Anna Varholíková több mint 27 ezer. Martin Semančík 24 és félezer koronát keresett. Beadásukat a húsból, tojásból, tejből, terményből magasan túlteljesítették. Virágzó ál-AZ „ARANYKALÁSZOS" BOJTÁR Valamikor régesrégen, az Ipolyon innen, vagy azon túl egy juhászbojtár kóborolt. Bejárta az Ipoly dimbes-dombos táját, s több uraságnak adott számot a nyájakról. 4 sors hányta-vetette s a takarót, azt a tollas dunyhát, még azt is lemarta róla az úri duhaj. Szegény volt, mint a templom egere s a betevő falat sokszor mostohán hagyta tarisznyáját. Búját, bánatát hü barátja, furulyája enyhítette, amit úgy tudott fújni, de úgy, hogy még a pacsirta is felsírt. Aztán egy májusi nap mosolyogva köszöntötte: Szabadság! Azóta minden megváltozott. A juhász szabadon járja a pereszlényi határt. A megviselt furulya ékes hangja híreszteli, merre jár a szövetkezet juhásza, Pásztor József. „Juhász voltam, juhász leszek, hat fekete bárányt veszek. Ha megdöglik máskot veszek, mégis juhászlegény leszek!" — Szép ez a nóta, hallja! — Juhásznóta — mondja mosolyogva. A buja akácos mellett terelgettük a nyájat, s beszélgettünk egyrőlmásról. — Hát, már negyvenkét éve bojtárkodom... Igen. E négy évtized alatt megtanulta mesterségét, s most nem rejti véka alá. Nem! Ma nem az uraságnak ad számot, hanem a szövetkezetnek. Több mint háromszáz juhot gondoz. S az eredmények, amit elért, tudását dicsérik. A múlt évben egy juhról átlag 4 kiló 20 deka gyapjút nyírt le. Száz anyától 103 bárányt választott el. — Húszezer koronával túlteljesítettem a bevételt — mondja szerényen, s mintha megsejtette volna, mit akarok kérdezni, hozzátette: — Eben az évben talán még több lesz. Biztosan több lesz! A szövetkezetnek nagy hasznot hoz. De hogyisne, amikor szövetkezeti tag, sőt a szövetkezet alelnöke. S ami igaz, igaz. Ügy szereti, ha minden tag jó munkát végez — akkor örül igazán, ha a szövetkezeti tagok is meg vannak elégedve. Pásztor nemcsak ohian egyszerű juhász, hanem... — hát igen, még a helyi nemzeti bizottság alelnöke is. A falu élete, fejlődése iránt nem közömbös. S bár naponta 10—16 órát van kint a legelón, még arra is futja idejéből, hogy kivegye részét a helyi nemzeti bizottság munkájából, foglalkozzék a szövetkezet fejlesztésével. S bármennyit is gondolkodik a falu jövőjéről, következtetései egyre mutatnak: csakis a becsületes munka hozhatja meg az eredményeket, a gazdag gyümölcsöt. Becsületesen dolgozik s eddigi számlájával meg van elégedve. Hisz a múlt évben 750 munkaegységre 22 mázsa gabonát és tízezer koronát kapott. — Nincs hiányom — mondja. — Valamikor a takarómat adtam el, hogy legyen betevő falatra. Régen volt... Most gond nélkül élek! S amint így beszélgetünk, bőrtáskájából előkerül az Üj Szó. — Azt hiszi, nem olvasom? — Most olvastam az atombombakísérletekről. Higgye el, sokat gondolkodok rajta. Azok a generálisok ..., nem is tudom, minek mondjam őket. Miért akarják a békés népet atommal, baktériummal pusztítani? Fejét meg-megcsóválja s határozottan tiltakozik: — A háborúból már elég volt. Építeni kell, nem rombolni! És egyre izgatottabban beszél. Aztán ... megint csak legkedvesebb társára, a furulyájára tereli a szót — Tudja, már jó pár éve járok Ipolyságra, a járási kultúrversenyre. Egyszer valahogy későn tudtam meg, csak előző nap, hogy mennem kell. Éppen úgy jött, hogy nem volt furulyám. De reggelre lett, csináltam. Hát így. A szövetkezetben végzett becsületes munkájáért Pásztor József megérdemli a kitüntetést. Igen, megérdemli a „Legjobb dolgozó" érmet, amit a Mező- és Erdőgazdasági Minisztériumtól kapott az év elején — mint egyetlen juhász a járásban. S az aranykalászos érmet büszkén tűzi mellére. — Tudja, én nem vagyok párttag, de kommunista vagyok. Megtanultam azzá lenni... A fiam, az rendes párttag, a szövetkezetben dolgozik. Most a helyi nemzeti bizottságba jelölik. Én már valahogy kiöregszem... Elbúcsúztunk. A furulya varázsos hangja messze elhallatszott a pereszlényi határban. S mint ahogy maga mondta, „az aranykalászos bojtár" fújja: „Juhász voltam, juhász leszek ..." Kerekes István iattenyésztésük van, előrelátóan gondoskodtak arról, hogy megteremtsék az állati termelés sikerének feltétele't. A szövetkezet gazdaságilagszervezetileg szilárdul s ennek arányában a munkaegység után járó lövedelem is nő. Ez tette lehetővé, hogy a tagok családi házakat építhettek, istállókkal és más gazdasági épületekkel bővíthették gazdaságukat. A járás 70 községében mintegy 200 nemzeti bizottsági tag számolt be tevékenységéről. Több mint ötezer választó vett részt a beszámolókon. Mintegy négyezren hallgatták meg a járási, két és félezren a kerületi nemzeti bizottságok tagjainak számvetését. A járásban gyárak épültek, a régi üzemek továbbfejlődtek. Oj szövetkezetek alakultak, a meglévők megszilárdultak, a közösben egyre jobb eredménnyel gazdálkodnak. Az állami takarékpénztárak betétkönyvein közel három millió betét van s egymilió .505 ezer koronával többet vásároltak a múlt évben, mint 1955-ben. Measzaporodott a rádióhallgatók száma, javult az autóbuszközlekedés, nyolc községbe bevezették a villanyt. Iskolák, kultúrotthonok épültek, a könyvtárak dolgozói olvasókonferenciákkal, kultúrestékkel, filmek vetítésével viszik előbbre a lakosság kultúréletét. Sporttelepek, játszóterek épültek szerte a járás területén. NAGY UTAT TETTEK MEG a fejlődés terén. Amerre nézünk, a dolgozók kollektívája minden nehézséget elhárító nagy erejének gyümölcseit látni. Most, a nemzeti bizottságok tagjainak megválasztása előtt méltán vehetik számba mindazt, amit megvalósítottak, amit az egykor elmaradt járás fejlesztésében elértek. (mgy) Május elsejére befejezik Ahol elmélyült a szocialista verseny, ott szép eredmények születnek. Ezt tartják szem előtt a bardejovi GTÄ dolgozói is. Bizonyítja ezt a prešovi kerület CSISZ vándorzászlaja, melyet mint a kerü-' let legjobb ifjú dolgozói, a bardejovi GTÄ fiataljai nyertek el. Ez a magas kitüntetés további eredmények elérésére buzdítja őket, korra való tekintet nélkül. Jelenleg a zborovi és a cigel'kai brigádközpontok járnak az élen. E két brigádközpont felajánlást tett, hogy a dolgozók legnagyobb ünnepére, május l-re 100 százalékra teljesitik a tavaszi munkák tervét. Kövessék példájukat a többi brigádközpontok dolgozói is, hogy a két felajánló központnak méltó versenytársai legyenek a május 1-i felvonuláson. (Tudósítónktól) Kubik István agronómus javaslata a takarmán/alap biztosítására Szántóföldből 22% jusson lucernára <í> Évente 100 q vetőmag Kaszálás után alapos megmunkálás Az állattenyésztés fejlesztésének, a gazdasági állatok hasznosságának és általában a mezőgazdasági termelés növelésének egyik előfeltétele az, hogy EFSZ-e'c és az állami gazdaságok kiadós takarmányalapot biztosítsanak. Járásunkban sokat vitatkoznak a takarmányalap biztosításáról. Sokféle véleménnyel találkozhatunk. Lássuk hát, hogyan akarják megoldani ezt a kérdést a hidaskürti EFSZ-ben. Kubik István, a hidaskürti EFSZ ügyes agronómusa, ilyen megoldást ajánl: A lucerna és a herefélék a legjobb takarmányok közé tartoznak. Ha jól ápoljuk őket, akkor ezekből a takarmányokból magas hektárhozamokat érhetünk el és jó szénánk lehet. Ezért a hidaskürti EFSZ elhatározta, hogy a szántóföld 22—24%-án lucernát termeszt. Annyi lucernájuk lesz, hogy nyáron és télen is lucernával fogják etetni az állatokat. Az csak természetes, hogy zöldtakarmányozás céljából kukoricát is fognak vetni s azt etetés előtt zöld lucernával keverik össze. Ilyen etetésnél nem kell abrakot adni az állatoknak s magas lesz a hasznosságuk, de főleg a tehenek tejhozama. Ilyen módon akarják rövid időn belül 400— 500 literrel emelni az évi átlagos tejhozamot. Ha 150 hektáron fognak lucernát termeszteni, akkor 50 hektáron magherének hagyják meg a lucernát. Tegyük fel, hogy kicsépelnek 100 mázsa lucernamagot. Ha azt eladják vetőmagnak, a szövetkezet bevétele abból elérheti a 200 000 koronát is évente. Nagyobb bevétele lehet a szövetkezetnek a terven felül beadott tejből is. Kubik István ajánlata nagyon jó, s minél előbb meg kell valósítani. A hidaskürti szövetkezet tagjai arról sem feledkeznek meg, hogy tavasszal jól meg keH trágyázni az évelő takarmánynövényeket s alaposan meg is kell művelni őket minden egyes kaszálás után. Krajcsovics Fredinánd, Gálánta. Alig két hét választ el bennünket a nemzeti bizottságokba való választásoktól. Hazánk minden részében, városainkban és falvamkban az előkészületek szellemében élnek az emberek. Beszélgetnek elért eredményeinkről, a feladatokról. Levelezőink a következőkről számolnak be: BENE JÖZSEF Sídről irt levelében bővebben foglalkozik a falu életével. Dicséretet érdemel különösen azért, hogy alaposan utána nézett a dolgoknak. A falu mai életét az 1937-es évvel hasonlítja össze, s kézzelfoghatóan bebizonyítja, hogy a húsz év alatt mennyit fejlődött a falu. A levél második részében arról tudósít, kiket jelölt a Nemzeti Front a helyi nemzeti bizottságba. Minden jelöltről külön ír s megállapítja, hogy mindannyian a legjobb dolgozók közé tartoznak és május 19-én büszkén szavaznak rájuk. Szórványosan idézünk leveléből: 1937-ben Síd határa 75 százalékban grófok és nagygazdák kezében volt. Ma nincs kizsákmányolás — a földteriilet 58 százalékát az állami gazdaság, 30 százalékát az EFSZ és 12 százalékát a kis- és középparasztok művelik meg. (A szövetkezet kiszélesítése terén még van tennivaló.) ... A község létezése óta 1937-ig, vagyis 430 év alatt 140 ház épült fel. 1937től 1945-ig 6, — 1945-től a mai napig 70 ház épült fel... Húsz évvel ezelőtt csak három-négy jobbmódúnak volt rádiója — ma 200 rádió van a faluban. Hát még mennyi kerékpár, mosógép, motorkerékpár stb ... Mindezt pártunknak s népi demokratikus rendszerünknek köszönhetjük. DEÄK ISTVÄN zsigárdi levelezőnk arról ír, hogy a választások előtt hogyan folynak az előkészületek. Ir a választások jelentőségéről, majd elmondja, mi a helyzet az állami gazdaságban és az EFSZ-ben. A tavaszi munkákat elvégeztük. Tudjuk további teendőinket. Vetéseinket ápoljuk — biztosítjuk a takarmányalapunkat. Ennek megvan a feltétele, mert mind az állami gazdaságban, mind az EFSZ-ben a takarmánymagot terv szerint elvetettük. Nagy súlyt fektetünk a kapásnövények gondozására — idejében megmunkáljuk. ILLÉS BERTALAN bacskai levelezőnk „Ilyen a mi Margit nénink" címet adta írásának. A Szolnocskai Helyi Nemzeti Bizottság elnökének munkájáról ír. Geri Margita, amióta a nemzeti -bizottságban dolgozik — jó munkát végez, s örömmel. Megnyerte a lakosság szivét — ezért támogatják munkájában, ezért jelölik ismét a nemzeti bizottságba. Választókörzete legjobb a faluban — állapítja meg a levél írója. — Egy pár egyénileg gazdálkodó kivételével, teljesítik a beadási kötelezettségüket, rendesen fizetik az adót. Gyakran látogatja választóit, beszélget velük a problémákról s a választők javaslatait a nemzeti bizottság elé terjeszti. Tagja az EFSZ-nek, s mindent megtesz, hogy szebb eredményekkel dicsekedjenek a jövőben. A választók bíznak benne. KLAPUCH ĽUDOVÍT Szencről, rövid levelében a nemzeti bizottságokban dolgozó nők munkájáról ír. Hangsúlyozza, hogy a Május 9. Alkotmány a nőknek teljes egyenjogúságot biztosít s pártunk és kormányunk éberen őrködik, hogy ezen csorba ne essék. Az országépítésben, de a nemzeti bizottságok munkájában is részt vesznek. Majd ezeket írja: Lajtman Ilona, öt gyermekes anya, a Boldogfai Helyi Nemzeti Bizottság titkára. Megválasztása óta érdemes munkát végzett, teljes odaadással dolgozik a község érdekében. Poór Jolán, a szenei nőbizottság elnöke szívvel-lélekkel végzi a rábízott feladatokat. Fodor Olga Magyarbélen végzett eredményes munkát. S így sorolhatnám azok nevét, akik sikeres munkát végeznek az országépítés terén, s akiket a választók ismét jelölnek a nemzeti bizottságokba. ILLÉS JÖZSEF, azzal kezdi tudósítását, hogy az ipolybalogi agitációs központ majd minden este megtelik őszhajú bácsikákkal, ifjú legényekkel. Nemrégen Miikor a Nemzeti Front jelöltjei személyesen bemutatkoztak, élénk vita kerekedett. Megemlíti, hogy a község asszonyai is nagymértékben bekapcsolódnak a választások előkészületeibe. A választók bíznak jelöltjeikben. A vitában gazdasági kérdésekről is szó esett — írja. — A község lakossága nagyobbrészt földműveléssel foglalkozik, ezért a hektárhozamok emeléséről és a műtrágyák helyes használatáról beszéltek többet. Cseri Lajos kisparaszt arról beszélt, hogy a földművesek nem ismerik a különféle műtrágyák öszszetételét, még kevésbé a műtrágya helyes használatát. Többet, jobbat és olcsóbban csakis űj módszerekkel és szaktudással érhetünk el. Kérte, a helyi nemzeti bizottságot hasson oda, hogy a Zsélyi Mezőgazdasági Iskola előadói Ipolybalogra Is gyakrabban látogassanak el. C ok, sok levél érkezik napon^ ta szerkesztőségünkbe. Tudósítóink beszámolnak népünk lelkes munkájáról — tolmácsolják népünk elszánt, megtörhetetlen bizalmát pártunk és kormányunk iránt, s kifejezik dolgozóink óhaját: Egységesen szavazunk a Nemzeti Front jelöltjeire, zárt egységben menetelünk a szocializmus építésének lenini útján — a további sikerek felé. (ks)