Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-29 / 118. szám, hétfő

Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa František Konečný elvtárs felszólalása (žilinai kerület) A CSKP Központi Bizottságának gazdaságunk magasabbfokú hatékony­ságáról hozott határozata nagy vissz­hangott keltett a Pov. Bystrica-i já­rás dolgozói, főleg a Klement Gott­wald-üzem dolgozói körében. Az üzemben széleskörű kötelezettség­vállalási kampány bontakozott ki a tartalékok feltárására, anyag, tüzelő­anyag és villamosáram megtakarítá­sára, az ésszerű termelés és a jobb munkamegszervezés biztosítására. Al­kalmazottaink 86 százaléka több száz szocialista kötelezettséget vállalt, amelyeknek alapján az idén 430 ton­na anyagot takarítanak meg, 2 565 000 korona értékben. Az összes kötele­zettségvállalásokat befoglalták az ipa­ri, termelési és pénzügyi tervbe, így tervünk mozgósítóvá, reálissá és tel­jesíthetővé vált. Már az 1957-es év eiső negyedének elemzésével megál­lapíthatjuk, hogy helyes útra lép­tünk, mert a terv összes alapvető mutató számainak teljesítésével je­lentős sikereket értünk el a terme­lés hatékonysága terén. A Klement Gottwald-üzem összes alkalmazottainak kezdeményezése és a termelés nagyobbfokú hatékonysá­gának biztosítására irányuló törek­vése megnyilvánult az eredmények­ben. Példaképp azt a terméket ho­zom fel, amely kivitelünk alapját ké­pezi. Ez a Pionír motorkerékpár. Az 1956-os év átlagával szemben az egy Pionírra eső átlagos költségek 1957 első negyedévében több mint 349 ko­ronával csökkentek. Ezt az eredményt az előkészítő tervek jobb elosztásá­val, az anyagellátás megjavításával, és a selejt csökkentésével, jobb tech­nológiával, kisebb szerkesztési módo­sításokkal, valamint alkalmasabb anya­gok megválasztásával értük el. A sa­ját termelésű félgyártmányoknál az anyagfogyasztás csökkentését racio­nálisabb termeléssel, a lakkozás mó­dosításával és alkalmasabb, olcsóbb nyersanyagok és hulladékok felhasz­nálásával biztosítottuk. A selejtcsökkentésben szép sikere­ket ért el a mechanikai alkatrészek műhelye, ahol Antal mester elv.társ vezetésével különösen jó eredménye­ket ér el az ifjúsági munkacsoport. Ma a motorkerékpárok készítésében a selejtokozta vesztes'ég 1,01 száza­lék.' Vállalatunk Csehszlovákia mo­torkerékpár iparának élenjáró üzemei közé tartozik. Most az intézkedések további sorát valósítja meg a terme­lés nagyobbfokú hatékonyságának biz­tosítására. Már ma elértük azt, hogy minden negyedik percben egy kész Pionír motorkerékpár hagyja el a szerelőszalagot. Az üzem dolgozói azonban nem elégedtek meg a meg­levő termeléssel, hanem egyúttal fo­kozott figyelmet szentelnek a száz köbcentiméteres motorkerékpárok fejlesztésének. Előkészítik a Pionír Jawa 555 köbcentiméteres motorke­rékpár javított típusát, amely kielé­gíti a legigényesebb bel- és külföldi megrendelőket. Nem egészen hét hó­nap alatt vállalatunk konstruktőrjei és tervezői a 98 ccm tartalmú Ma­net Skutter eszmei javaslatáról át­tértek az első öt prototípus elkészí­tésére és eddig a legrövidebb időn belül elkészítették az új járművek ki­próbálását az illetékes szervek által való elbírálás céljából. Ismerjük az üzemben előforduló fogyatékosságokat, és a rendelkezé­sünkre álló tartalékokat is. Ezért lankidatlanul harcolunk a CSKP KB határozatainak teljesítéséért, a ter­melés nagyobbfokú hatékonyságáért. Mária Vraniaková elvtársnő felszólalása (kassai kerület) Bacílek elvtárs beszámolójában hangsúlyozta, hogy a fő gazdasági és politikai feladat a mezőgazdaság szö­vetkezeti átépítésének továbbfejlesz­tése. A poprádi járásban a földeknek már csaknem 50 százalékát EFSZ-ek művelik meg. A múlt év folyamán a szövetkezetek tagjai munkaegységek­re több mint 9 millió koronát fizettek ki. A szövetkezetek többsége több mint 20 koronás munkaegység értéket ért el pénzben és csaknem 30 korona ér­téket természetbeni juttatásokban. Emellett 1956-ban az EFSZ-ek 7 mil­lió korona értékű új gazdasági épüle­teket építettek. A járás szövetkezeteinek többsége az állattenyésztési termelésben elért jó eredményeit főleg a szarvasmarhate­nyésztésnek köszönheti. A lučivnai, batizovcei, gerlachovoi EFSZ-ek és a mlynici Vörös Csillag EFSZ a tejből befolyó jövedelmükből fizetik a mun­kaegységek havi előlegeit. Az állatte­nyésztési és növényi termelésből szár­mazó többi bevételeik a munkaegység­érték másik felének biztosítását és a folyó kiadások fedezését szolgálják A szövetkezeteknek nem nyújt tartós segítséget sem a fuvarozás, sem a te­herautó, hanem elsősorban a jó tehe­nek. A szövetkezet számára különösen jövedelmező és mezőgazdaságunkra különösen hasznos a tenyészállatok te­nyésztése. Ezt főleg a mlynicei és vra­novnicei szövetkezetek tagjai erősítik meg, ahol 27 tenyészállatért 246 000 koronát kaptak. Ha a szövetkezetesek jobban gazdálkodnak, jobban is élnek. A szövetkezeti falvakon nem ritkaság már rádió, mosógép, motorkerékpár, sőt Spartakokat is látunk. Batizovce községben a legutóbbi három év alatt 47 új ház épült. E kis hegyaljai falu lakosainak emellett több millió korona takarékbetétjük van. Vraniaková elvtársnő a továbbiakban arról beszélt, hogyan nyerik meg a földtulajdonos munkásokat a szövet­kezetekbe, majd foglalkozott az állat­tenyésztési termelés gépesítésének egyes fogyatékosságaival. így folytat­ta tovább: A járás üzemeinek kohászati anya­gokkal való ellátása jelentős nehézsé­gekbe ütközik. Ezt érezzük mi is a Tatra vagongyárban. Jóllehet népgaz­daságunknak nagy szüksége van vago­nokra, termelésük anyagi ellátásának nincsenek programszámadatai, úgyhogy az 1956-os év utolsó negyedében a Tatra vagongyárnak, több mint ezer tonna anyagot nem szállítottak le. Ez leállásokra vezet, a költségek emelked­nak és csökken a munkatermelékeny­ség. Indokolatlan fogyatékosságok mu­tatkoznak az ipari gázokkal való ellátásban. A gázokat Bratislavából ter­mészetesen vonaton, Poprádon keresz­tül szállítják Krasna nad Hornádom-ba. A bökkenő ott van, hogy azután 130 kilométernyi távolságra teherautókkal kell őket visszaszállítani Poprádra. A hiány következtében az üzemek gá­zokat hajszolnak Brnóban, teherautók­kal, ami természetesen fokozza a nem tervezett költségeket. Javasoljuk, hogy járásukban gázelosztót létesítsenek. Az elosztó költségei alacsonyabbak volnának, mint a gáz szállításának költségei. Vraniaková elvtársnő végül Poprád járás nőinek munkájáról beszélt és ar­ról, hogyan kapcsolódnak be pártunk és kormányunk határozatainak és irányelveinek áldozatkész teljesítésébe és politikailag mennyire fejlődtek. Emil Reinkraut elvtárs felszólalása (prešovi kerület) Egyes elvtársak a prešovi kerü­letből beszéltek a prešovi kerület ál­talános gazdasági kérdéseiről. Én a prešovi kerület néhány egészségügyi problémájához szeretnék hozzászólni. Előre meg kell mondanom, hogy az, amit pártunk és kormányunk a fel­szabadulás óta e téren a prešovi ke­rületnek nyújtott, a múlt egész év­századaiban elképzelhetetlen volt. Mivel Kelet-Szlovákia gazdasági, szo­ciális és egészségügyi fejlődése több évtizeddel elmaradt, hazánk nyugati részeihez viszonyítva, a megmutat­kozó fr-vatékosságok érthetőek. En­nek ellenére az a véleményem, hogy egyes kérdésekben a prešovi kerület hatékonyabb segítségben részesülhet­ne a folyó hiányosságok kiküszöbö­lésére, amelyek nem függnek költsé­ges beruházásoktól. Ha a prešovi ke­rület gyors ütemben akarja behozni életünk valamennyi területén a többi területeket, ez teljes mértékben ér­vényes az egészségügyi problémákra. Egészségügyi igazgatásunk struk­túrája következtében a prešovi kerü­letben számos orvos van, akik nem folytatnak gyógyító preventív gon­doskodást a szó szoros értelmében. Ezenkívül az összes orvosok, főleg a körzeti orvosok különféle adminiszt­ratív tevékenységgel vannak megter­helve naponta több órán keresztül, mert az adminisztratíva egyszerűsí­tésére irányuló törekvések ellenére e téren még mindig nem értünk el sikert. A káderek széthelyezését olyan mutatószámok alapján végzik, ame­lyek nem előnyösek a prešovi kerü­letre. Tudjuk, hogy nem lehet az összes fogyatékosságokat egyszerre kiküszöbölni. Az állami egészségügyi igazgatástól azonban megköveteljük, hogy kiküszöbölje az egészségügyi intézmények tervezésének nehézkes­ségét, főleg a tervezésben és a jó­váhagyásban. Felhozok egy példát. Az 1957. évi terv nem ölelte fel a sninai kórház, a giraltovcei járási egészségügyi központ és néhány más kisebb lé­tesítmény felépítését és ezért a ter­vező intézmények sem törekedtek a tervek elkészítésére. 1957. áprilisá­ban azonban az Egészségügyi Meg­bízotti Hivatal bejelenti a kerületi nemzeti bizottságnak, hogy ezeket az építkezéseket megkezdhetnék 1957-ben, ha készek a tervek, A re­szortnak ezt az eljárását felelőtlen­nek tartom és a prešovi kerület egészségügyi helyzetének megjaví­tására határozottan mérlegelni kelle­ne azt, hogy a kerületi nemzeti bi­zottság nagyobb joghatalmat kapjon a projekciós dokumentáció elkészí­tésében és a végső döntésben. Súlyos fogyatékosságok mutatkoznak az anyagi-műszaki ellátásban is. Szá­mos egészségügyi körzetünk van, ahol a körzeti orvosok a betegekei kényte­lenek szakvizsgálatra küldeni csak azért, mert nincs elég műszerük és készülékük a diagnózis megállapításá­ra és különféle beavatkozások elvég­zésére. Ogy vélem, hogy köztársasá­gunk számos nagy intézete gazdasá­gosabban bánhatna a készülékekkel és műszerekkel és lehetővé tehetné, hogy a jóváhagyott anyagi-műszaki terv ke­retében a körzeti orvosok is rendel­kezhessenek legalább a legszüksége­sebb berendezésekkel. És végül szükségesnek tartom, hogy még egy égető kérdésre rátérjek. Szá­mos funkcionárius nem érti meg kel­lőképpen azt az ismert lenini tant, hogy a dolgozók egészsége a dolgozók saját ügye és az egészségügyet re­szortszempontból értelmezik. így a TBC elleni harcot kizárólag az állami egészségügyi igazgatás ügyének tekintik és a többi szakaszok mun­katerveiben ez a harc nem jut kife­jezésre sem a mezőgazdaságban, sem a helyi gazdálkodásban sib. Ugyanígy az alkoholizmus elleni harc csupán az egészségügyre hárul — és ami ebben az időszakban különösen fontos — a balesetek és a munkaképtelenség el­leni harc is. Az üzemek és vállalatok vezetőségei ezt a kérdést még mindig nem tartják közös feladatuknak. így a lakosság egészségi helyzetének meg­javítására vonatkozó kormányhatáro­zatok csupsn az egészségügy dolgai maradnak és nem válnak gazdasági életünk valamennyi szakaszának saját ügyévé. Michal Topolský elvtárs felszólalása (bratislavai kerület) Amilyen eredményekkel jár a munka értelmének elemzése, olyanok lesznek a mi tetteink is. Ha valaki közülünk például jól, szorgalmasan és lelkese­déssel dolgozik, s mint tudjuk, ezek az emberek a túlnyomó többséget képezik, és szüntelenül csak munkájának szo­rosan vett egyéni eredményeire gondol, akkor nem mindig dolgozik helyesen és szocialista módon. Mert a társada­lomról van szó és csupán ennek ke­retében az egyénről. Ennek a körül­ménynek tudatosítása ezért azt jelenti, hogy szocialista módon kell értelmez­nünk erőfeszítésünk és törekvésünk értelmét. Hogy mit eredményez ez, ezt legjobban a gyakorlat mutatja meg. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom után Lenin ezért tanította és ve­zette ebben az értelemben a proletariá­tust. Ha a proletariátus, ha a dolgo­zók nem tudják meghozni a legnagyobb áldozatokat saját hatalmuk oltárára, még azt is elvesztik, amit nyertek. Ezek voltak Lenin intő szavai. Ez pe­dig nem más, mint az emberi munka értelmének meghatározása az adott politikai és gazdasági feltételek köze­pette, tehát a társadalom és a társa­dalmi fejlődés jövőjének ideológiai meg­világítása. A csak ez irányban, vagy ez irányban is történő nevelés ezért helyes lenini módon történő nevelést jelent. Sokszor esett nálunk szó például a munkában mutatkozó formaiasság­ről, az ügyek intézésében felmerült bü­rokráciáról, a feladatok passzív telje­sítéséről. Tudatosítani kell azonban, hogy ezek a hibák is csak azt fejezik ki, hogy ideológiailag nem hatolunk be kellőképpen annak lényegébe, amit cse­lekszünk. Topoľský elvtárs példákat említett a bürokratának és formalistának mun­kájára és ennek következményeire a felmerülő hibákban. Okait abban lát­ja, hogy még mindig nem értettük meg a dolog lényegét. Majd így folytatta. Dolgozóink széles körei és főként az értelmiség egyes körei még mindig nem élték át és nem gondolták át kö­vetkezetesen annak a ténynek jelentő­ségét, amely az elméletnek, a gondo­latnak, a felismerésnek, megértésnek és a fizikai Végrehajtásnak egybekap­csolásából ered. Ezért nekünk is a jö­vőben minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy ezt a fogyatékosságot is kiküszöböljük. Egyedül és csak a burzsoáziának használt az, ha a dol­gozók nem ismerték saját munkájuk, saját küzdelmük legsajátabb igazi ér­telmét. Ügy vélem ezért, hogy nagyon fontos kellő és fokozott figyelmet szen­telni nálunk e kérdésnek. A párt vezetése nélkül nem érhetünk el semmiféle jó sikert. A párt nemcsak élén áll mindannak, ami nálunk törté­nik, hanem szervez, irányít és határoz is. A legjobban ismeri és kell is ismer­nie az értelmét annak, ami történik. Topoľský elvtárs ezután elemezte a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Csehszlovák Társaság mun­káját azoknak a feladatoknak teljesí­tésében, melyeket tavaly a társaság kongresszusán az SZLKP KB tűzött eléje. A Pblitikai és Tudományos Is­mereteket Terjesztő Társaság, amely­nek célja jó ismereteket csöpögtetni polgártársaink tudatába, e feladat tel­jesítéséhez nemcsak megfelelő tagok­kal, káderekkel rendelkezik, hanem maga is saját kádereket képez hasonló feladatok teljesítésére. Ez a kitűzött és fokozatosan megvalósított tervekből is kitűnik. Bratislavában megnyílt a népi egye­.tem és az egyetemek hálózatát a ke­rületi városokra is, majd a járási szék­helyekre stb. is ki szeretnénk terjesz­teni. Célunk az, hogy minden polgár­társunk megfelelő színvonalon ismerje meg a .modern tudomány ismereteit, megértse mind a termelés, mind a tár­sadalom törvényszerűségeit. Aktivizál­juk az értelmiségünkben rejlő ismeretek egész kincstárát. A tények bizonyítják, hogy ez nem könnyű munka. De mégis értelmiségünknek bizonyos kis, de még­is bizonyos részét, mintha valami el­vonná attól, amit éppen véghezviszünk. Topoľský elvtárs rámutatott annak szükségességére, hogy az értelmiséget annak megértésére késztessük és ne­veljük, hogy ereje és értelme társadal­mi ténykedésében van. Én magam egyénileg meg vagyok győződve, hogy nemcsak anyagi erőin­ket növeljük, hanem ami a legfonto­sabb, az egészséges forradalmi tűi lángját élesztjük népünk, értelmisé­günk és tudósaink lelkében. A messze szocialista távlatok látványán lelkesü­lő lelkek olyan erőt képeznek, amely, mint népiesen mondani szokás, hegye­ket mozgat meg, mely jellemeket edz, és éppen ez az, ami nélkül a szocia­lizmus építése lehetetlen. Pavol Tonhauser elvtárs felszólalása (Banská Bystrica-i kerület) Mély meggyőződésem, hogy eddigi hi­báink és fogyatékosságaink gyökereit főként ideológiai téren kell keresnünk. Ugyanis az ideológia, azaz a dolgok megértése és meglátása nemcsak az emberi munkának, hanem közvetlenül minden egyén, tehát az egész társada­lom jellemének gerincoszlopát képezte és képezi a jövőben is. A marxizmus­leninizmus klasszikusai ezért szüntele­nül felhívták figyelmünket erre a kö­rülményre és minduntalan kiemelték, hogy az emberi munka keletkezése óta tudatos munka. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a munka, akkor a munka ér­telme is olyasvalami, amit újra meg újra meg kell magyaráznunk, újra meg újra elemeznünk és megoldanunk kell. Legnagyobb kincsünk, melyet pár­tunk alapítása óta szereztünk, népünk párt iránti bizalma. Ezt a bizalmat az­zal szereztük meg, hogy népünknek mindig igazat mondtunk, még akkor is, ha ez keserű igazság volt. A mun­kásosztályra tudtunk támaszkodni és a dolgozók segítségével újabb meg újabb győzelmeket tudtunk aratni Az átmeneti jellegű akadályok és ku­darcok sem törtek meg bennünket. A dolgozók győzelméért vívott harcokból értékes tapasztalatokat szereztünk, egységesebben és ideológiailag erőseb­ben kerültünk ki a harcokból. Pártunk és Szlovákia dolgozói ma méltán tekinthetnek büszkén felépített nagy műveikre. A párt és a nép hosz­szú éveken át folytatott kitartó harcá­nak gyümölcsét ma midnyájan élvez­zük. Gyönyörű távlatot biztosítottunk a jövő nemzedékeknek. Csak a Banská Bystrica-i kerületben olyan új üzemek épültek, mint ami­lyen a breznói hídüzem, a zvolení Bu­čina és a Banská Bystrica-i Smrečina, a detvai és hriňovai Poľana Gépmű­vek, a kékkői szénbányák stb. Még fo­lyik a Ziar nad Hronom-i Szlovák Nem­zeti Felkelés üzemének, a Slovenská Lupča-i Biotikának és a Banská Byst­rica-i cementgyárnak építése. A Szovjetunió és a testvéri cseh mun­kásosztály segítségével 1945 óta 24 nagy és két kisebb üzemet építettünk a kerületben. Ezenkívül nagy anyagi eszközöket ruháztunk be további üze­mek átépítésébe és berendezésének mo­dernizálásába. Igen, megváltozott és szüntelenül változik Szlovákia és kerületünk arcu­lata és ez a változás a nép javát szol­gálja. Szebb és örvendetesebb az éle­tünk. Az elért sikerek mellett hibáin­kat sem kendőzzük. Korántsem hasz­náljuk fel kerületünk összes lehetősé­geit. Ez főként a földtani érc- és érc­mentes nyersanyag kutatására vonat­kozik. Nem oldottuk meg a Felső­Garam vidékének problémáit. Itt a nagy szaporodás következtében mun­kaerőfelesleg, főként női munkaeröfe­lesleg mutatkozott és fog még mutat­kozni a jövőben is. Az újonnan épült, főként gépipari üzemekben nem használják ki teljesen a termelőcsarnokokat, sem a gépberen­dezéseket. Igaz, hogy mi sem tettünk meg mindent a pártpolitikai munka megjavítására, de másrészt a nem egé­szen világos termelési tervek is nehéz­ségeket okoznak. Márpedig e nehézsé­geket a minisztérium és a főosztály segítsége nélkül nem tudnánk leküz­deni. Ügy véljük, kívánatos lenne, ha a gazdasági szervektől nagyobb segít­séget kapnánk az újonnan épült üze­mek viszonyainak konszolidálására. Pártunk politikájának megvalósítása megköveteli, hogy nagy figyelmet szenteljünk a káderek helyes kiválasz­tásának, nevelésének és elhelyezésé­nek. Lényegesen meg kell javítanunk a tömegpolitikai és agitációs munkát, hogy a volt kisparasztokból és tanya­gazdálkodókból politikailag fejlett és szakismeretekkel bíró munkásokat ne­veljünk, akik sikeresen megbirkóznak a termelés bonyolult problémáival. E célra fel kell használnunk a töme­gekre gyakorolt ideológiai hatás külön­féle formáit és eszközeit. A politikai munkában jelentős szere­pet játszik az előadásos propaganda keretében, a nyilvános gyűléseken, vagy a mindennapi agitációs munkában a tömegekhez intézett eleven szó. Olyan munkaformákat keresünk, hogy minél kevesebb bürokratikus papír­munkával legyünk megterhelve és hogy minél többször kerüljünk az emberek közé, ismerjük óhajaikat és kívánsá­(FolvtPtás a 4. oldalon.) ÜJ SZÖ 1957. április 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom