Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-29 / 118. szám, hétfő

Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról.) gaikat, s aztán segítsük őket a hibák kiküszöbölésében és ügyeik elintézésében. A munka nagyobb fokú termelékenységéért és népgazdaságunk hatékonyságának fokozásáért folytatott jelenlegi küzdelem megköveteli, hogy igényesebb politikai munkát fejtsünk ki a tömegek körében. A munka termelékenységének növekedése és a termelés gazdaságossá tétele az öntudatos munkaviszonytól függ. A munka fokozottabb termelékenységéért folytatott küzdelem egyszersmind küzdelem az új emberért. Ezért ideológiai téren -égzett munkánk l-?gyen harciasabb az eddiginél. Ne féljünk összecsapni az ellenséges ideológiával és ezért ne kerüljük el és nem is szabad elkerülnünk az összecsapást, mert az igazság melletünk szól, az igazság a marxizmus-leninizmust igazolja. A különféle burzsoá elméletek nem törtek meg és nem vezettek félre bennünket. Tudtunk hatékonyan küzdeni ellenük, bármilyen agyafúrtan álcázták is magukat, hol a nemzeti szocializmus, hol pedig a keresztényszocializmus köpenyegével. Céljuk mindig egy volt: a dolgozók elnyomása. Hatékonyan fogunk küzdeni az újkeletű revizionista elméletek ellen is, amelyeket a szocializmus ellenségei terjesztenek és fognak terjeszteni a jövőben is. Jozef Šišovský elvtárs felszólalása (žilinai kerület) A martini járásban az előző évekkel szemben jobb eredményeket értünk el, jóllehet feladataink — főleg az ipari termelésben, — járásunkban jelentékenyen megnövekedtek. Különösen örvendetes, hogy legnagyobb üzemünk, — a J. V. Sztálin Üzem a múlt évben csaknem valamennyi feladatát teljesítette. A múlt évben az ezen üzemben dolgozó kommunisták és vezetésükkel a szakszervezet és a CSISZ üzemi bizottságai nagyobb súlyt helyeztek a szocialista munkaverseny megszervezésére. Meghatároztuk, milyen irányban tegyenek kötelezettségvállalásokat az egyének vagy kollektívák és a kötelezettségek értékelésének szilárd ' itériumait előre megszabtuk. Elfogadtuk a dubnicei K. J. Vorosilov Üzem felhívását és a múlt évtől a mai napig az egyének, ifjúsági kollektívák, műhelyek, részlegek és vállalatok szüntelenül versenyeznek. A múlt év áprilisa óta egyszer sem történt meg, hogy a vállalat ne teljesítette volna a nyerstermelés tervét. A szocialista munkaverseny tehát sikereink lényege és elmondhatom, hogy a szocialista munkaverseny megszervezésében mindemellett még csak kezdők vagyunk. Ha még jobban megszervezzük a szocialista munkaversenyt — amire nagy lehetőségeink vannak — olyan tartalékokat tárhatunk fel, amelyek segítségünkre lesznek a a termelés növekedése ütemének még nagyobb fokozásában. Annak ellenére, hogy a felsorolt eredmények jók, előfordult több fogyatékosság is. E fogyatékosságot elsősorban a selejt jelenti, amelyek menynyisége a múlt évben 2,5 százalékot tett ki. Fogyatékosság továbbá az, hogy a béralapot viszonylagosan 3 százalékkal túlléptük. Az átlagos havi keresetek 10,7 százalékkal haladták meg a tervet, míg a munkatermelékenységet csak 104,1 százalékra teljesítettük. Az 1957. év első negyedében az árutermelés nyers értékének 100 százalékon felül való teljesítésén és az önköltségek száz százalékon alúli teljesítésen kívül betartottuk a termelékenység és a keresetek közötti helyes arányt is. A selejtképződés a múlt évi 2,5 százalékról 1,3 százalékra csökkent. A bérpolitika szakaszán még mindig jelentős fogyatékosságaink vannak abban, hogy a teljesítménynormáknak csak kis része indokolt műszakilag. Sokkal nagyobb részt képeznek a statisztikai és a becslésen alapuló normák. Az év végéig biztosítjuk, hogy az összes normák 40 százaléka műszakilag indokolt legyen. Továbbá a bérpolitika szakaszán csökkentjük a segédműhelyeket azzal, hogy a rezsimunkásokat áthelyezzük a termelő munkások közé és nem tűrjük az elburjánzott műszaki és adminisztratív apparátust. A termelés hatékonyságának növelésében és az önköltségek csökkentésében nagy lehetőségeink vannak az anyag fogyasztási normák felülvizsgálásában. Rövid idővel ezelőtt üzemünkben e téren dolgozni kezdett egy konstruktőr csoport, amely néhány napi munka után 116 tonna anyagmegtakarítás lehetőségét állapította meg csupán egyetlen gyártmánynál, még pedig már 1957-ben. Ha rövid idő alatt ilyen eredményt hoz az anyagfogyasztási norma felülvizsgálása egy készítménynél, további gyártmányok anyagfogyasztásának részletesebb felülvizs-: gálása bizonyára további nagy megtakarításokat hoz. Rá akarok továbbá mutatni a távlati tervezésben végzett elégtelen munkára. Ha valamelyik készítmény kiesik a tervből, olyan termék, amelynek gyártását valamelyik időszakban eredetileg mérlegelték, ez a gépiparban nem könnyű problémát jelent. Ha tehát javulást akarunk elérni az ipari termelésben, ha el akarjuk kerülni a felesleges veszteségeket, feltétlenül meg kell javítani az eddigi távlati tervezést, mert jelenlegi állapotában nem szolgálhatja célját. A külkereskedelem nem dolgozhat az iparunkban szokásos szállítási határidőkkel, hanem az igényelt gyártmányokat rugalmasan és idejében kell leszállítania. Ebből következik, hogy a vállalatoknak sokkal operatívabban kell biztosítaniok számos megrendelést. Az anyagjuttatás jelenlegi rendszere, a szállítási határidők jelenlegi rendszere mellett ez nem volna lehetséges. Sokkal operatívabban kell eleget tenni a befejező és komplettizálő vállalatok igényeinek az előregyártó vállalatokban. Ügy vélem, idejénvaló volna gondolkozni kohászati raktárak létesítéséről, amelyek a vállalatok igazolt követelményeit azonnal kielégítenék. Ezeket a raktárakat egyrészt az előregyártó kohászati üzemek, másrészt a nemzeti vállalatok feleslegeiből tartanák fenn. A legnagyobb nehézségeket — amint már említettem — a távlati tervezés és a beruházási építkezés problémája jelenti. Üzemünket előregyártó részlegekkel — acélöntvénytermeléssel, kovácsműhellyel kell ellátni. Ezek az üzemrészlegek már néhány éve tető alatt vannak. Értékük több milliót tesz ki, de mindeddig nem hoznak hasznot, hanem ellenkezőleg, a jelenlegi helyzetben egy év múlva sem lesznek üzemben. Ezeknek az előregyártó részlegeknek az a feladatuk, hogy kiküszöböljék a kooperációt, amelytől üzemünk termelése nagy mértékben függ. Ügy vélem, ha üzembe helyeznők őket, sokkal nagyobb súllyal beszélhetnénk -a termelés hatékonyságáról. E kooperáció kiküszöbölésével és üzemünkbe való bevonásával nemcsak azt érnők el, hogy végre részben viszszanyérnénk a drágán előre invesztált koronáinkat, hanem óriási összegeket takarítanánk meg a szállítási költségeken és a vasút több száz vagon hiányzó kapacitást nyerne. Az említett problémák megoldása továbbá lényegesen megjavítaná a munkamegszervezést és így átütőbb sikereket érnénk el népgazdaságunkban. Vojtech Daubner elvtárs felszólalása A terem homlokzatán, amelyben kongresszusunk tárgyal, a következő jelszót olvassuk: „Szilárd kapcsolatban a néppel, Szlovákia és a köztársaság felvirágozásáért, a békéért és a szocializmusért!" Ezzel a jelszóval kiemeljük az egyik fő követelményt, amelyet Lenin a munkásosztály forradalmi pártjával szemben támasztott, amikor azt óhajtotta, hogy a párt szüntelenül és türelmesen magyarázza meg az összes dolgozóknak politikáját és győzze meg őket politikájának helyességéről. A pártnak a dolgozók legszélesebb tömegeivel való kapcsolatában jelentős szerepet játszanak a szakszervezetek. A szakszervezetek egybekapcsolják a pártot a pártonkívüli munkásokkal, technikusokkal az iparban, építészetben és közlekedésben, a dolgozó értelmiséggel a hivatalokban, isxoláköan és a tudományos intézményekben és az összes dolgozókat megnyerik a párt által kitűzött célok tevékeny támogatására. A párt néppel való kapcsolatának megszilárdítása szempontjából nagyom fontos a szakszervezetek jó munkája, a szakszervezetben levő kommunisták munkája és a párt vezető szerepének helyes érvényesítése a szakszervezetekben. A CSKP országos konferenciája nagy figyelmet szentelt a szakszervezetek munkájának. Az elmúlt hónapokban a CSKP KB nagy munkát végzett azért, hogy lenini módon érvényesüljön a párt vezető szerepe a szakszervezetek munkájában. A párt vezető szerepének a szakja OJ szö 1357. április 29. szervezetekben való érvényesítésében a leggyakrabban két hiba fordul elő. Egyrészt a még mindig meglevő törekvés arra, hogy megkerüljék és helyettesítsék a szakszervezeteket és szerveiket. Határozottan nem helyes, ha pl. a párt alapszervezeti helyettesíteni akarják a szakszervezeteket. Az ilyen eljárás eltorzítja a párt vezető szerepét, csökkenti a szakszervezetek és a szakszervezetekben dolgozó kommunisták felelősségét. A párt vezető szerepének érvényesítése nem lehet csvoán a pártszervek vagy a pártapparatus feladata, hanem valamennyi kommunista ügyévé kell válnia. A párt politikájának közéletünk bármelyik szakaszán való érvényesítéséért nemcsak az illetékes pártszervek felelősek, hanem elsősorban az áLlami vagy gazdasági apparátusban és a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták. Ezzel összefüggnek más, a szakszervezeti munka szakaszán gyakori hibák a párt vezető szerepének érvényesítésében. Ezek abban rejlenek, hogy a szakszervezetek kommunista funkcionáriusai nem érzik eléggé kötelezően a párt vezető szerepének érvényesítéséért viselt felelősségüket, valamint abban, hogy az egyes határozatok és intézkedések teljesítéséért való felelősséget igyekeznek kizárólag a pártszervekre hárítani. Ez helytelen. A párt vezető szerepének helyes érvényesítéséért, a helyes forradalmi szakszervezeti politikáért elsősorban mi kommunisták, szakszervezeti funkcionáriusok, a szakszervezeti szervek pártcsoportjai vagyunk felelősek. Tőlünk, a szakszervezetekben levő kommunistáktól a pártszerveknek joguk van megkövetelni, hogy értékesítsük és általánosítsuk a szakszervezeti munkában szerzett ismereteinket és tapasztalatainkat, hogy a pártszerveknek kezdeményező javaslatokat tegyünk a szakszervezeti politikára vonatkozó párthatározatokra, valamint indtíványokat tegyünk a tömegek körében végzett pártmunka megjavítására és arra, hogy milyen intézkedéseket kell hozniok a szakszervezetek munkájának megjavítása érdekében. A CSKP Központi Bizottságának a szakszervezetekről szóló határozatai megmutatják, mily gazdag szakszervezeteink munkájának tartalma a szocializmus építésében. Gazdaságunk jelenlegi sürgős feladatai megkövetelik, hogy emelkedjék a szakszervezetek szerepe a dolgozók megnyerésében a gazdaság irányítására, minden termelési kérdés megoldásában való részvételre. E határozatok teljesítésében már bizonyos eredményeket elértünk. A szakszervezeti szövetségek az üzemi bizottságoktól kezdve a központi bizottságokig részt vettek az ez évi népgazdaságfejlesztési tervnek összeállításában. A szakszervezeti szövetségek közvetlenebbül befolyásolják a termelést, hatékonyabban ellenőrzik a kollektív szerződések teljesítését, tevékenyebb részt vesznek a munkások és a hivatalnokok minden munka- és életkérdésének megoldásában. A népgazdaságunk hatékonyságának növeléséért vívott harcban szakszervezeti szövetségeinkre hárul a szocialista munkaverseny és az ésszerűsítő mozgalom fejlesztésének feladata, a legjobb munkások és újítók tapasztalatainak terjesztése; aktívabban kell együttműködniök a bér- és fizetési rendszerek megteremtésében és érvényesítésében. A szakszervezetek nagy ellenőrzési jogokkal is rendelkeznek azon a téren, hogyan használják fel a vállalati alap eszközeit. A vezető gazdasági dolgozók kötelesek a dolgozókat a taggyűléseken és a termelési értekezleteken tájékoztatni a terv teljesítéséről, az összes termelési és gazdasági kérdésekről. A szakszervezetek feladata e nagy jogokat jobban felhasználni arra, hogy a dolgozók a legnagyobb mértékben részt vegyenek a gazdaság és az állam irányításában. Mostanában komolyan figyelmeztetni kell egész közéletünket arra, hogy elszaporodtak a betegbiztosítással való visszaélés jelenségei és hogy a betegségek miatti munkamulasztás növekvő irányzatot mutat. Teljes komolysággal fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezek a jelenségek — ha továb tartanának — komolyan veszélyeztetnék azokat a nagy vívmányokat, amelyeket a betegbiztosításról szóló új törvény nyújt. A párt kitűzi a szakszervezetek jelenlegi tevékenységének konkrét tartalmát, amely minden egyes dolgozó munkájára és életére vonatkozik. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata ígv a legkedvezőbb feltételeket teremti meg a szakszervezeti munka sikeres fejlesztésére, a kezdeményezés teljesmértékű , kibontakoztatására. Az év első hónapjai újabb bizonyítékát szolgáltatták annak, milyen eredményeket hoz a dolgozók kezdeményezése, ha helyesen tudjuk megszervezni. A nyitrai felhívásra válaszul a mai napig 640 vállalat tett szocialista felajánlást. Ezek a felajánlások nagy népgazdasági értékeket eredményeznek. Jóllehet gazdasági feladataink teljesítésében Szlovákiában bizonyos javulást állapíthatunk meg és annak ellenére, hogy az első negyedben is javult pl. a munkatermelékenység és az átlagbérek viszonya, meg kell mondanunk, hogy ez még nem elegendő. Egész iparágaink vannak, mint pl. a^ közszükségleti ipar, az építőanyagtermelés vagy a helyi gazdálkodás, ahol az első negyedben a bérek gyorsabban emelkedtek a munka termelékenységénél. Szlovákia egész iparában 1957. első negyedében a relatív béralapot összesen 233 vállalat lépte túl, 16 millió 422 ezer koronával. Ebből a tüzelőanyagiparra 1 millió 582 ezer korona, a kohászatra 1 millió 530 ezer korona, és a nehézgépiparra 2 millió 541 ezer korona, az élelmiszeriparra 1 millió 90 ezer korona, az építőanyag termelésére 2 millió 120 ezer korona és a fogyasztási iparra 3 millió 92 ezer korona esik Ha így folytatnánk tovább, azokat az élő ágakat fürészelnénk le, amelyekből népünk életszínvonalának emelkedése nő ki. Most a szakszervezeteknek nincs időszerűbb feladatuk, mint naponta meggyőzni tagjaikat arról, hogy a munkatermelékenységnek gyorsabban kell emelkednie a béreknél. Meggyőződésem, hogy pártunk vezetésével kiküszöböljük fogyatékosságainkat. Szakszervezeteink még hatásosabban megjavítják majd munkájukat, úgyhogy drága pártunk hatékony és hűséges segítőtársává legyenek. (Taps). František Kubač elvtárs felszólalása Az 1956. évi 33. számú alkotmánytörvény a Szlovák Nemzeti Tanácsot, mint az államhatalom nemzeti szervét és a Megbízottak Testületét, mint a kormány végrehajtó hatalma nemzeti szervét Szlovákiában nagyobb joghatalohimal ruházta fel, de egyben sokkal nagyobb felelősséget is hárított rájuk Szlovákia fejlődéséért, mint 1956 előtt. A Szlovák Nemzeti Tanács azt a feladatot kapta, hogy törvényhozó joghatalmat gyakoroljon a nemzeti vagy regionális jellegű ügyekben. A Szlovák Nemzeti Tanács fontos feladata figyelemmel követni a gazdasági és kulturális fejlődést és e célból megtárgyalni a Megbízottak Testületének és egyes tagjainak beszámolóit arról, hogyan folyik a népgazdasági terv teljesítése és az országépítés Szlovákiában. Szeretném röviden elmondani, hogyan teljesítettük e feladatokat és milyen eredményeket értünk el, mivel nem vagyunk elégedettek munkánkban és mit szeretnénk munkánkban megjavítani, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács tevékenységének eredményei megfeleljenek az államhatalom legfelsőbb szerve helyzetének Szlovákiában. Tudatában vagyunk a munkánkban előforduló fogyatékosságoknak. Másrészt azonban látnunk kell a Szlovák Nemzeti Tanács és képviselői munkájának pozitívumait is. Üj formákat és módszereket keresünk munkánk szüntelen megjavítására, elmélyítésére és érvényesítésére politikai, gazdasági és kulturális életünk minden szakaszán. A Szlovák Nemzeti Tanács eddigi munkatapasztalatai megmutatták, hogy megvannak a munka megjavításának előfeltételei, de azokat a jogkörön belül fel kell használni és szüntelenül mélyíteni kell. A Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai üléseiken fontos kérdésekkel foglalkoztak. A bizottságok üléseire meghívják a megbízottakat, hogy beszámoljanak róla, hogyan folyik szakaszukon a tervteljesítés az iparban, az iskolai és kulturális ügyekben, valamint a dolgozóinkról való egészségügyi gondoskodásban. A bizottságok tárgyalásaira meghívják az üzemek, EFSZ-ek dolgozóit, a kis- és középparasztokat, az agronómusokat, technikusokat és tudósokat, akik a tárgyaláson sorra kerülő kérdésekhez hozzászólhatnak, közölhetik ismereteiket, rámutathatnak, hogyan lehet a legjobban kiküszöbölni az e munkaszakaszokon levő hibákat és fogyatékosságokat. Gondot fordítunk főleg a tárgyalások előkészítésére, s ebbe bekapcsoljuk a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőit és az összes kerületek képviselői társulatait, és így megjavul a Nemzeti Fronttal való együttműkü-l* is. A Szlovák Nemzeti Tanács képviselői gazdag tapasztalatokat szereztek a választási körzetükben folytatott munkájuk során, növekszik és bővül ideológiai színvonaluk'és ezáltal megjavul a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint a szlovákiai kerületi képviselő társulatok munkája is. A képviselők kicserélik kölcsönös munkatapasztalataikat, megbírálják munkájukat és kezdeményező javaslatokat "tesznek a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői és szervei munkájának megjavítására. Most néhány szót szeretnék szólani a Szlovák Nemzeti Tanács törvényhozó tevékenységéről. Miben rejlik az oka annak, hogy egyes fontos nemzeti-vagy regionális kérdéseket nem oldunk meg a Szlovák Nemzeti Tanács törvényei útján, annak ellenére, hogy már évek óta szó van arról, hogy rendezni kell a képzőművészeti alkotást Szlovákiában, valamint további kérdéseket, mint a műemlékek védelmét, az útiforgalom rendezését, a szlovák film szervezésének rendezését, az úrbéresség és közbirtokosság kérdéseit, amelyeket a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek kezdeményezéséből megoldásra javasoltak. Bírálni kell az egyes megbízotti hivatalokat amiatt, hogy az e kérdések rendezésére irányuló törvényt elhanyagolják. Dolgozóink jogosan mutatnak rá törvényhozó tevékenységünknek e hibáira és ezért főleg a decentralizálás megvalósításánál komolyan hozzá kell látni ahhoz, hogy a Megbízottak Testülete és a megbízotti hivatalok a törvények meghozatalánál e téren is megfelelő kezdeményezést fejtsenek ki. A Szlovák Nemzeti Tanácsra bővített jogköréből elsősorban az a kötelesség háramlik, hogy jóváhagyja a Szlovákia költségvetéséről szóló törvényt. A Szlovák Nemzeti Tanács ez idén elsőízben hagyja jóvá Szlovákia 1957. évi költségvetését, a Szlovák Nemzeti Tanács költségvetési törvényét. Ez azt jelenti, hogy a szlovák nemzeti szervek teljes mértékben felelősek a gazdálkodásért, a költségvetési összegek kimerítéséért és a tervfeladatok teljesítéséért. Az új alkotmánytörvény, amelynek alapján bővült a Szlovák Nemzeti Tanács jogköre, pártunk és a Nemzeti Front kormánya helyes politikájának eredménye. Bizalmat helyeztek belénk, hogy az új alkotmánytörvényt valóra váltjuk. Becsületbeli feladatunk Szlovákia nagyszerű, dolgos népét a boldog szocialista jövőbe vezetni egységes, szilárd szocialista hazánkban — a Mi--'., ák Köztársaságban.