Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-18 / 108. szám, csütörtök

N. Sz. Hruscsov a szocialista országok és a jugoszláv nép kölcsönös kapcsolatairól N. Prifti, az Albán Népköztársaság szovjetunióbeli nagykövete április 15­én az albán kormány- és pártküldöttség moszkvai látogatásának alkalmából fogadást adott, amely rendkívül barátságos és szívélyes légkörben folyt le. A fogadáson Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. „A szovjet kormány és a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetőivel folyta­tott tárgyalásainkat — mondotta E. Hodzsa — a kölcsönös teljes megértés és egyöntetűség szelleme hatja át, mind a nemzetközi kérdésekben, mind a mindkét országot érdeklő problé­mákban. Másképp ez nem is lehet, mert bennünket ugyanaz az ideológia, ugyanaz a cél és érdekek vezetnek." N. Sz. Hruscsov a szovjet-albán ba­rátságról szólva hangsúlyozta, hogy a két államnak minden tőle telhetőt meg kell tennie a szocialista tábor vala­mennyi országa közötti baráti kapcso­latok megszilárdítására. „Egyes tényezők nem értenek egyet »a szocialista tábor« fogalmával — jegyezte meg N. Sz. Hruscsov — és a szocialista tábor elnevezést »az együttműködés« szóval vagy más ha­sonló megjelöléssel akarják pótolni. Nézetem szerint nincs és nem lehet pontosabb megjelölés, mint a »szocia­lista tábor« elnevezés, amely legjob­ban fejezi ki a szocialista országok közötti kapcsolatokat a két rendszer — a szocialista és kapitalista rend­szer — létezése mellett. Amíg fennáll ez a két rendszer, amely két sarkpon­tot jelent — szükségképp két ellen­séges tábor fog létezni. Ezért szüksé­ges megszilárdítani pozícióinkat, meg­erősíteni a szocialista országok közötti barátságot, tömöríteni a szocialista tábor egységét. A szocializmust építő országok kö­zötti barátság és együttműködés fej­lődése időnként akadályokba ütközik. Szükséges, hogy ezeket a nehézségeket józanul ítéljük meg és törekedjünk át­hidalásukra. Ezzel kapcsolatban sze­retnék említést tenni országaink és a jugoszláv nép közötti kölcsönös kap­csolatokról. Amint ismeretes a Szovjetunió és Jugoszlávia között a kapcsolatok egy­néhány évvel ezelőtt komolyan bo­nyolulttá váltak. A Szovjetunió Kom­munista Pártja és a szovjet kormány mindent megtett és megtesz annak ér­dekében, hogy ezek a kapcsolatok mind állami, mind pártvonalon tartósan ja­vuljanak. Az Albánia és Jugoszlávia közötti kölcsönös kapcsolatokban jelenleg na­gyobb nehézségek merültek fel, mint Jugoszlávia és a Szovjetunió kölcsönös kapcsolataiban. Őszintén óhajtjuk, hogy ezeket a nehézségeket áthidalják, hogy a két ország között jó szomszédi és baráti kapcsolatok jöjjenek létre. Ez csak természetes is. Ehhez idő, mindkét részről kifejtett törekvés és kitartás szükséges. A kölcsönös meg­értés és barátság eléréséhez a mar­xista-leninista elvek alapján szüksé­ges nagy erőfeszítést kifejteni, külö­A szovjet-albán barátság gyűlése Moszkvában K. I. Vorosilov a pekingi mezőgazdasági kiállításon Peking (ČTK) — Kiiment Jefremo­vics Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke kísére­tével együtt április 17-én megtekin­tette a pekingi összkínai mezőgazda­sági kiállítást. A szovjet vendégeket Liu Sau-csi, a Népi Képviselők összkínai Gyűlése ál­landó bizottságának elnöke, Ten Cu­huj, a Kínai Népköztársaság Államta­nácsának alelnöke, továbbá Kína szovjetunióbeli nagykövete és a Szov­jetunió pekingi nagykövete kísérte. A kiállításra érkező szovjet vendé­geket és a kínai államférfiakat a jelenlevő pekingi dolgozók viharos ünnepléssel, az örök szovjet-kínai barátság éltetésével üdvözölték. K. J. Vorosilov tüzetesen megte­kintette a kiállítást. Főképpen a rizs­ültető gép iránt érdeklődött, amelyet első ízben gyártottak Kínában. Irak és Szíria tiltakoznak az amerikai tartályhajók­nak az Akabai-öböíben való közlekedése eílen Moszkva (ČTK) — Április 16-án a moszkvai nagy Kreml-palotában a Szovjetunió és az Albán Népköztár­saság nemzetei közötti barátság tisz­teletére Moszkva lakossága az albán kormány- és pártküldöttség tagjai részvételével gyűlést rendezett. A gyűlés részvevői viharos tapssal fogadták a küldöttség tagjait, vala­mint a szovjet kormánynak és a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának képviselőit. A gyűlés ünnepélyes megnyitása után Mehmed Sehu, az Albán Népkö­társaság Minisztertanácsának elnöke mondott beszédet. Kijelentette, hogy a nemzetek közötti béke és barátság politikája, a különböző társadalmi rendszerű államok egymás mellett élésének politikája, amelyet a Szov­jetunió, valamennyi szocialista ország és sok független állam is következe­tesen folytat, megfelel az egész világ nemzetei létérdekeinek. A Szovjet­uniónak a leszerelésre, az atom- és hidrogénfegyver betiltására és a kol­lektív biztonság megteremtésére irá­nyuló javaslatai életre keltették az emberiség nagy reményeit. Mehmed Sehu hangsúlyozta, hogy az Albán Népköztársaság teljes mér­tékben támogatja a Szovjetunió kül­politikáját és hogy az albán külpoli­tika alapja a Szovjetunióval, a Népi Kínával és a szocialista tábor vala­mennyi országával való örök és felbonthatatlan barátság. Mehmed Sehu után N. A. Bulga­nyin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke emelkedett szólásra. Hang­súlyozta, hogy az Egyiptom elleni in­tervenció feltartóztatása és a ma­gyarországi ellenforradalmi kísérlet felszámolása után ismét megvannak a nemzetközi feszültség enyhítésének lehetőségei. N. A. Bulganyin a Közel- és Kö­zép-Kelet kérdéseivel foglalkozva ki­jelentette, hogy a gyarmatosítók A moszkvai ipari üzemek dolgozói és a közlekedés alkalmazottai valóban méltóan akarják megünnepelni a Nagy Októberi Forradalom 40. évfordulóját. Szocialista kötelezettségvállalásokat tettek, amelyek a szovjet államnak százmilliós értéket jelentenek. A kohászati üzemek kötelezték ma­gukat, hogy az évi tervet 6000 tonna acéllal, 1600 tonna hengerelt vassal és 500 tonna csővel teljesítik túl, a termelésben 720 000 kilowattóra vil­lanyenergiát takarítanak meg és sa­ját erejükből több mint 14 000 négy­zetméternyi lakásfelületet építenek. A gépipari üzemek kötelezték ma­gukat, hogy a tervet december 24-ig teljesítik és november 7-ig 9 millió rubel összegben teljesítik túl a terv­bevett termelést. A tervezett munka­termelékenységet 1,5 százalékkal fo­kozzák s az újítójavaslatok megvaló­sításával a gazdaságnak 2,1 millió rubel értéket juttatnak. A textilipar vállalatai kötelezték magukat, hogy a termelést 111 millió rubellel növelik, ebből 3,4 millió mé­ter gyapot-, 446 000 méter gyapjú és ahelyett, hogy igyekeznének a helyzet kiegyensúlyozására, az Arab-Keleten ismét feszültséget idéznek elő. A szovjet nép nagy rokonszenvvel viseltetik az arab országok nemzetei iránt. N. A. Bulganyin beszámolt arról, hogy Albánia és a Szovjetunió között a tanácskozások során megvitatták a nemzetközi élet legidőszerűbb kérdé­seit, valamint a szocialista országok közötti szolidaritás és barátság to­vábbi megszilárdításának problémáit. N. A. Bulganyin ezután megemlé­kezett a Szovjetunió, a Kínai Nép­köztársaság, a Csehszlovák Köztársa­saság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköz­társaság kormány- és pártküldöttsé­gei között folytatott tárgyalásokról. Ezek a találkozások meggyőzően iga­zolták, hogy az ellenségnek a szo­cialista tábor bomlasztására irányuló törekvései kudarcot vallottak a szo­cialista országok forradalmi ébersé­gén és megbonthatatlan egységén. A tények azt mutatják, nincs olyan erő, amely áttörhetné a szocialista államok frontját és megbonthatná a szocializmus építésének útjára lépett nemzetek közötti barátságot. „Nagy jelentőségű aiz, amit Mehmed Sehu elvtárá mondott a Jugoszlávia és Albánia közötti baráti együttmű­ködés fejlesztésének és megszilárdí­tásának szükségességéről. Teljes mér­tékben osztjuk az albán kormány ezen törekvését, mert megfelel a szovjet kormány irányvonalának, az albán és jugoszláv nép, valamint a szocialista országok népei érdekének és hozzájárul a nemzetek közötti bé­ke megszilárdításához." A tanácskozások során a Szovjet­unió és az Albán Népköztársaság kormánya hangsúlyozta a Jugoszlá­viával fenntartott kapcsolatok javítá­sára és sokoldalú fejlesztésére irá­1465 méter selyemszövetet gyártanak. Az önköltségcsökkentést 10 millió rubel összegben valósítják meg. A hús- és tejipar válalatai kötelez­ték magukat, hogy az előirányzott termelést 57,7 millió rubellel növelik. Ebből 1540 tonnát tesz ki a hús, 510 tonnát a hentesáru, 250 tonnát a sajt, több mint 13 ezer tonnát a tej és tejtermékek termelésének fokozása. Hasonló kötelezettségeket vállaltak más ipari ágazatok, a vegyi-, a kőolaj­és könnyűipar stb. dolgozói is. Mek­kora hasznot hoznak a kötelezettség­vállalások a Szovjet gazdaságnak, mutatják az egyes összefoglaló szá­mok: Az előirányzott munkatermelékeny­ség átlagban 1,5 százalékban emelke­dik, az önköltség csökkenésével a gazdaság mintegy 200 millió rubelt, az újítójavaslatok megvalósításával kb. 300 millió rubelt nyer. A termelésbe 202 önműködő vonalat vezetnek be, 842 tonna színes fémet, 220 millió kilowattóra villanyenergiát takaríta­nak meg és mintegy 248 ezer négy­zetméter lakásterületet építenek. nősen az ideológiai kérdésekben mu­tatkozó nehézségek leküzdésében. Ezt szükséges szem előtt tartani. A fő fi­gyelmet nem az egyes kérdésekben mutatkozó nézeteltérések kiemelésére kell összpontosítani, hanem arra, ami közelebb hozza országaink nemzeteit egymáshoz a szocializmusért, a béke megszilárdításáért folyó küzdelemben. Meg vagyok győződve arról, hogyha ebből az álláspontból indulunk ki, sok olyan dolog, amely még zavarja Jugo­szláviával fennálló kapcsolatainkat, szertefoszlik. Derűlátó vagyok és hinni akarom, hogy ezt el lehet érni, ha mindkét fél óhajtja. Meg vagyok győ­ződve arról, drága albán barátaim, hogy e kérdésben egy nézetet vallunk. Bízunk abban, hogy Jugoszlávia nem­zetei és vezetői ugyanezt kívánják." N. Sz. Hruscsov beszédének jelentős részét a nemzetközi helyzet elemzésé­nek szentelte és hangsúlyozta, min­den erőfeszítéssel elő kell segíteni a nemzetközi feszültség enyhítését. Beszédének befejező részében N. Sz. Hruscsov a többi között említést tett a leszerelés kérdéséről és kijelentette, hogy a Szovjetunió hajlandó elfogadni minden ésszerű javaslatot, amely megfelel a békeszerető nemzetek ér­dekeinek és megszilárdítja a világbé­két. És mivel a NATO tagjai nem hajlandók a leszerelésre irányuló szé­leskörű intézkedéseket egyszerre meg­valósítani, felhívta őket a fokozatos lépésekre. „Meg vagyok győződve ar­ról — jelentette ki — eljön majd az az idő, amikor igazságos békeharcunk győzedelmeskedik és a békeszerető nemzetek elérik céljukat." nyúló törekvést. N. A. Bulganyin ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy hasonló törekvést fejt majd ki a ju­goszláv kormány is. Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára, a Népi Gyűlés elnökségének tagja, aki N. A. Bulganyin után szólalt fel, hangsúlyozta, hogy az Albánia és a Szovjetunió közötti moszkvai tanácsko­zások rendkívüli jelentőségűek Albánia függetlenségének biztosítására és a szocializmus védelmére. A továbi szónok, M. A. Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára hangsú-» lyozta, hogy Albániának a szocialista építésben elért sikereit a hatalmas szocialista tábor létezése tette lehe-4 tővé, amely az albán népnek nagy és önzetlen politikai és gazdasági se­gítséget nyújtott és nyújt. Az albán és szovjet államférfiak beszédeit a jelenlevők egyetértésük jeléül gyakran tapsviharral szakítot­ták félbe. A lengyel kormányküldöttség Koreában Fenjan (ČTK) — A lengyel kor­mányküldöttség J. Cyrankiewicz-csel, a Minisztertanács elnökével az élen, április 16-án Fenjanban megtekintette a vasúti műhelyeket, amelyeket a há­ború után a Lengyel Népköztársaság technikai segítségével állítottak hely­re ; Jozef Cyrankiewicznek ugyanaz nap ünnepélyesen átadták az Állami Lobo­gó elsőfokú érdemrendjét. J. Cyran­kiewicz este fogadást rendezett, ame­lyen részt vett Kim Ir S-zen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, valamint a Koreai Munkapárt és a kormány ki­váló képviselői. Nasszer elnök fogadta a kínai szakszervezeti küldöttséget Kairó (ČTK) — Gamal Abdel Nasz­szer egyiptomi elnök, április 16-án 'fo­gadta az Egyiptomban tartózkodó kínai szakszervezeti küldöttség tagjait. Tun Hszin, a kínai szakszervezeti küldöttség vezetője az egyiptomi el­nöknek tolmácsolta a kínai munkások és a kínai nép szolidaritását az egyip­tomi nép hősi harcával az imperializ­mus ellen. Nasszer elnök válaszában kijelentette, hogy az egyiptomiak a kínaiakat barátaiknak és testvéreiknek tekintik és nagyra becsülik állandó segítségüket. Az iráni kormány betiltotta a kőolai szállítását Izraelbe Teherán (ČTK) — Az iráni sajtó áp­rilis 17-én közölte, hogy az iráni kor­mány megtiltotta az Iráni Nemzeti Kőolaj Társaságnak, hogy Izraelnek kőolajat szállítson. Irán kormánya egyszersmind javasolta a nemzetközi kőolaj konzorciumnak, amely fontos helyet tölt be az iráni kőolajiparban; hogy hasonlóképpen cselekedjék. Jól értesült körökben azt várják, hogy a konzorcium eleget tesz ennek a ké­résnek, hogy ne kerüljön összeütkö­zésbe az iráni kormánnyal. Bagdad (ČTK) — Az iraki kormány április 16-án a bagdadi amerikai nagy­követségen hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy az USA az amerikai tar­tályhajóknak megengedte az Akabai­öböl használatát Izraelnek kőolajjal való ellátására. Basajan iraki külügy­miniszter ezzel kapcsolatban rámuta­tott arra, hogy az Akabai-öböl az arab felségvizek övezetében van. I Berlin (ČTK) A Frankfurter Rund­schau április 16-i számában közölte párizsi tudósítójának cikkét arról a nagy nyugtalanságról, amelyet a göt­tingeni tudósok nyilatkozata Párizs­ban az Északdtlanti Tömb főhadiszál­lásán keltett. A jelentés hangsúlyoz­za, hogy a NATO vezetősége nyíltan beismeri, hogy a nyugatnémet pro­fesszorok nyilatkozata a NATO szá­mára „a jelen pillanatban kellemet­len meglepetést" jelent. Ez a meg­lepetés annál nagyobb, mert az USA képviselői csak nemrég közölték azon szándékukat, hogy a NATO tagálla­Összehívták Nagy-Britannia Kommunista Pártjának rendkívüli kongresszusát London (ČTK) — Harry Pollitt elnök­letével április 19-től 22-ig tartják Londonban Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának XXV. kongresszusát. A politikai beszámolót John Gollan, a párt főtitkára fogja tartani. A párt belső demokráciájáról John Mahon, a párt londoni szervezetének titkára tesz jelentést. A kongresszuson megvá­lasztják a párt új központi bizottságát is. Megkezdődtek a francia és román kommunisták tanácskozásai Bukarest (ČTK) — A román sajtó­iroda szerint április 16-án délelőtt megkezdődtek a tárgyalások a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának küldöttségei kö­zött. A román küldöttség vezetője Ghe­orghiu Dej, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a francia küldöttséget Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja vezeti. A két küldöttség eszmecserét foly­tatott a két párt tevékenységéről. A tanácskozás szívélyes és baráti lég­körben folyt. Macmillan meglátogatja Adenauert London (ČTK) — Hivatalos tudósí­tás szerint Macmillan brit miniszter­elnök Selwyn Lloyd külügyminiszter­rel együtt a szövetségi kormány meg­hívására május 7-én a Német Szövet­ségi Köztársaságba látogat, ahol három napig szándékozik tartózkodni. Brit hivatalos helyeken hangoztat­ják ugyan, hogy „a megbeszélések nem vonatkoznak specifikus katonai kérdésekre", azonban diplomáciai kö­rökből érkezett hírek szerint a tár­gyalások fő programja a nyugat-né­metországi brit haderők létszámának csökkentése és a nyugatnémet hadse­reg gyorsított fejlesztése lesz. A tár­gyalások további fontos pontja Nagy­Britannia szoros gazdasági és politikai együttműködésének kérdése Nyugat­Németországgal és Nyugat-Európával. Szíria kormánya április 17-én a da­maszkuszi amerikai nagykövetséghez jegyzéket intézett, amelyben tiltakozik az ellen, hogy amerikai tartályhajók az Akabai-öbölön át izraeli kikötőbe hajóztak. A jegyzék rámutat arra, hogy a tartályhajó ezzel megsértette az 1888. évi konstantinápolyi egyez­I ményt. mai.t korszerű rakétalövedékkel és más tömegpusztító fegyverrel szerelik fel. „Az USA jelentése és a göttingeni álláspont közötti ellentét annyira éles, hogy megrendítheti a bizalmat az amerikai feltevésben, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a tudó­sok nyilatkozata Európa-szerte rend­kívüli izgalmat váltott ki" — írja a lap. A NATO főhadiszállásán azért reagál­nak olyan ingerülten a nyilatkozatra, mert a nyugatnémet tudósok köve­telésének teljesítése teljesen felbo­rítaná azokat a terveket, amelyek a NATO létérdekét képezik. Makariosz érsek Athénbe utazott Nairobi (ČTK) — Makariosz ciprusi érsek április 16-án Nairobiból, Kénya fővárosából repülőgépen Athénbe uta­zott. ahol a lakosság meleg fogadtatás­ban részesítette. Visszatért a Seychell­szigetekről, 13 hónapos száműzetésé­ből, ahová a brit kormány küldte, mikor a ciprusi hazafiaknak Görögor­szághoz való csatlakozás iránti moz­galma különösen megerősödött. Maka­riosz érseknek megtiltották, hogy visszatérjen Ciprus szigetére. A francia hatóságok leplezni igyekeznek az algériai tényeket Párizs (ČTK) — A jobboldali fran­cia sajtó és rádió az utóbbi időben dühödt kampányt folytatnak azon újságírók és politikai tényezők ellen, akik leleplezik a francia katonaság algériai tömeges megtorlásait és a lakosság kínzását. Mindazokat, akik a gyarmatosító terror ellen tiltakoznak „Franciaország nemzeti érdekeinek elárulásával" vádolják. Guy Mollet francia miniszterelnök ápri.1''-! 15-i rádióbeszédében nem azokat ítélte el, akik felelősek az al­gériai megtorlásokért kínzásokért és indokolatlan letartóztatásokért, hanem azokat, akik ezen törvénytelen akció­kat leleplezik. Pierre Henri Simon a Monde április 16-i számában állást foglalt az Algériában alkalmazott terrorista módszerek ellen. Rámuta­tott arra, hogy teljesen lehetetlenek azok a hivatalos és félhivatalos állí­tások, amelyekkel árulóknak minősítik mindazokat, akik tiltakoznak a töme­ges megtorlások ellen. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára, április 16-án fogadta Abdul Hakimot, Afganisztán szovjet­unióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (ČTK). A Szuezi-csatornán zavartalanul fo­lyik a hajózás. Április 15-én 9 hajó haladt át a csatornán. Ezek között volt szovjet, olasz, dán, görög és norvég hajó. (ČTK) ÜJ szo 1957. április 18. V A moszkvai üzemek a Nagy Októberi Forradalom megünneplésére készülnek Az „éhezők menete" Rómába Az Unita közli, hogy San Bartolo­meo és Montefalcone városok mun­kanélkülijeinek nagyszámú csoportja, április 14-én „ihségmenetben" vonult Rómába. Arra akarják kérni a kor­mányt, foganatosítson konkrét in­tézkedéseket a városokban a nyomor és munkanélküliség ellen. A rendőrség a tüntetőket igyeke­zett megállítani rögtön az első kilo­méterek után,, azonban, annak ellené­re, hogy az összetűzés során két munkanélküli megsérült és töb­bet súlyosan bántalmaztak, nem sike­rült e szándéka. A csoport a mene­telés első napján 50 km-nyi utat tett meg. Április "'5-én a rendőrség azon­ban a csoportot körülfogta, erőszak­kal teheľkoesikra rakta és hazaszállí­totta. A rendőrség ezen eljárása mindkét városban felháborodást keltett. E két város lakossága hihetetlenül rossz életviszonyok között él. San BartolQ­meo város tízezer lakosából mindössze I 50-nek van munkája. A NATO vezérkarát nyugtalanítja a nyugatnémet tudósok nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom