Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-01 / 91. szám, hétfő

Olvasóink konferenciája e!é Az Olasz Kommunista Párt küldöttsége a prágai Klement Gottwald Múzeumban Q zerkesztőségünk egyes járá­si székhelyeken ez idén is megrendezi olvasóink és levele­zőink konferenciaját. Első ilyen konferenciánk április 7-én Érsek­újváron lesz. Ezt Losoncon, majd Bratislavában követi egy-egy ol­vasó-levelezői konferencia. Ezek­nek az összejöveteleknek célja, hogy elmélyítsük olvasóinkkal és levelezőinkkel való kapcsolatunkat, meghallgassuk véleményeiket, és magunk is elmondjuk lapunk szer­kesztésének problémáit. Az elmúlt években már rendez­tünk olvasó-levelezői konferenciá­kat. Most, az újabb összejövetelek előtt talán érdemes visszatekinteni ezekre a konferenciákra és az az­óta eltelt időre. Mit kértek ezek a konferenciák? Mit valósítottunk meg belőlük? Nem szerénytelenségből, de mi­előtt a kívánságokra emlékeznénk, talán megjegyezhetjük: mindegyik konferencián — a kívánságok mel­lett — elismerést is kapott lapunk. Üzemek, szövetkezetek és más munkakörökben foglalkoztatottak küldöttei elmondották, miben és hol segít az Új Szó, mi tetszik benne, kinek a cikkeit olvassák ér­deklődéssel. Aztán nem kevés kí­vánságot hallottunk: frissebbek le­gyenek a hírek, rövidebbek a cik­kek, több irodalmat, elemző politi­kai írást, rendszeresített sakkrova­tot, több munkáslevelet, érdekes útleírást, hetenként legalább egy­szer külpolitikai összefoglalót, gon­dosabb, magyarosabb stílust, keve­sebb sajtóhibát, stb. stb. Lapunk szerkesztősége akkor ígéretet tett: eleget teszünk a kí­vánságoknak, jobb, egyúttal érde­kesebb, olvasmányosabb lapot nyúj­tunk olvasóinknak. A múlt konferenciái után, az új konferencia előtt csinál­junk számadást, és nézzük meg: eleget tettünk-e a kívánságoknak, teljesítettük-e ígéretünket? A kérdésre legérdemlegesebben olvasóink válaszolhatnának. Re­méljük, válaszuk a konferenciákon nem is marad el. Megpróbálunk azonban mi is válaszolni. Ismét nem szerénytelenség ré­szünkről, ha azt mondjuk: a lehe­tőségekhez mérten, amennyire la­punk kollektívájának erejéből tel­lett, eleget tettünk a múlt kon­ferenciák főbb kívánságainak. Az Üj Szó — s ezt sok olvasónk szerkesztőségünkbe küldött levelé­ben már megállapította — az utóbi időben jobb, olvasmányo­sabb lett. A közölt anyag érdeke­sebb, frissebb. Tudósításainkra, ri­portjainkra ma már nem mondha­tó, hogy unalmasak, aránytalanul hosszúak. Munkatársaink röviden, élénken igyekeznek írni. Nem hiá­nyoznak a rendszeres külpolitikai összefoglalók és az ideológiai kér­déseket elemző cikkek sem. Kü­lönféle kérdésekről lapunk hasáb­jain viták is folynak. Útleírásokat is gyakran közlünk. A kultúrrova­tot kibővítettük, s tárgykörének szélesítésével érdekesebbé tettük. Amint a szerkesztőségünkbe érke­zett levelek bizonyítják, különösen a vasárnapi számunkban rendsze­resített két egész oldalnyi kultúra anyag nyerte meg olvasóink tet­szését. Állandó a sakkrovat, egyre több a munkáslevél, és végül, de nem utolsósorban — egy-két fordí­tást kivéve, ami sokszor eredetijé­ben is nehézkes — lapunk egészé­ben véve jobb stílusú, magyaro­sabb lett. T ermészetes, még nem végez­tünk el mindent, és távol­ról sem mondhatjuk, hogy lapunk kifogástalan. Még sok a tenniva­lónk. Ezért, és ehhez kérjük ismét olvasóink segítségét. A kommunista sajtó, így az Üj Szó ereje is az olvasókkal való kapcsolatában van. Ezt a kapcso­latot szorosabbá akarjuk tenni. Ezért hívjuk és várjuk olvasóinkat az Üj Szó konferenciájára. Jöjjenek és mondják el kiküldött munkatársainknak, segítségére van-e önöknek az Üj Szó, kielégí­ti-e igényeiket, mi tetszik benne, mit szeretnének még olvasni, mi­lyen észrevételeik vagy javaslataik vannak lapunkkal kapcsolatban? Bizonyára sokan lesznek, akik akaratuk ellenére sem vehetnek részt konferenciánkon. Mondaniva­lójuk pedig bizonyára lenne. Eze­ket az olvasóinkat arra kérjük, hogy levélben írják meg vélemé­nyüket. Szerkesztőségünk várja és szívesen veszi olvasóink leveleit, evelezőinktől és olvasóinktól eddig is sok támogatást, értékes javaslatot kaptunk. Szer­kesztőségünk azzal a hittel készül az olvasókonferenciára, hogy a la­punkra vonatkozó észrevételek, javaslatok most sem maradnak el. Ez egyik alapfeltétele annak, hogy a jövőben — az igényeknek meg­felelően — még jobb és még ol­vasmányosabb lapot szerkeszthes­sünk. (b) Az Olasz Kommunista Párt küldött­sége vasárnap, március 31-én meglá­togatta a prágai Klement Gottwald Múzeumot. A küldöttség tagjai nagy érdeklődéssé tekintették meg hazánk munkásmozgalmának történelmi emlé­keit, valamint Csehszlovákia Kommu­nista Pártja történetének dokumentu­mait. A múzeumban a vendégeket a CSKP történelmi intézetének igazgató­ja, Jindŕich Veselý vezette. Egyiptomi mezőgazdasági szakemberek Prágában A Mezőgazdasági- és Erdőgazdálko­dási Minisztérium meghívására vasár­nap, március 31-én Prágába érkezett az Egyiptomi Köztársaság három mező­gazdasági szakemberéből álló küldött­sége. A vendégeket a ruzyňi repülőté­ren dr. Emil Kunz, a mezőgazdasági­és erdőgazdálkodási miniszter helyet­tese és dr. Jaroslav Tauer, a Külkeres­kedelmi Minisztérium képviselője fogadta. Az egyiptomi mezőgazdasági szak­emberek kb. egy hétig maradnak ha­zánkban és megtekintenek néhány me­zőgazdasági üzemet, kísérleti intéze­tet, mezőgazdasági iskolát és külke­reskedelmi vállalatot. Š Diplomáciai szolgálatban álló kémet lepleztek le Prágában A csehszlovák bűnügyi rendőrség szervei e napokban több személyt lepleztek le, melyek egyéb törvény­ellenes cselekményeken kívül kém­szolgálati tájékoztatással szolgáltak idegen állam képviselőjének. E sze­mélyek március 27-1 összejövetelén tettenérték Moshe Shatzot, Izrael prágai követségének titkárát és irattárosát. A jelenlevők vallomásából és a dokumentumokból kitűnt, hogy Moshe Shatz már hosszabb idő óta érintkezett e személyekkel és nagyobb pénzösszegeket adott át nekik, ame­lyekért kémszolgálati információkat kapott. Mivel nyilvánvaló, hogy' Moshe Shatz ezen tevékenysége összeférhe­tetlen a diplomáciai képviseleti hiva­talban betöltött állásával, a Kül­ügyminisztérium felszólította az iz­raeli követséget, hogy Moshe Shatz haladéktalanul távozzék a Csehszlo­vák Köztársaság területéről. További csapás az amerikai és francia kémközpontokra Tudósítóink figyelmét ismét arra hívjuk fel, amire előző levélszem­lénk bevezetőjében. Szeretnénk ha írnának: a nemzeti bizottságokba történő választások előkészületeiről, miként növelik a termelés haté­konyságát, hogyan él az ifjúság, mik a problémáik, hogyan szervezik munkakörükben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordu­lójának méltó megünneplését, milyen mutikafelajánlásokat tesznek az évforduló tisztel etére ? Faragó Márton Kárvlnáról kereste fel szerkesztő­ségünket levelével. Faragó elvtárs, mint brigádos, hatodik hónapja dol­gozik Karvinán. Munkájával elége­dett. Az elégedettség adta a tollat is a kezébe, hogy ezeket írja: — Aki bányásznak jelentkezik, nem bánja meg. A nős jó életet biztosít­hat családjának, a nőtlen meg köny­nyen vehet magának motorkerékpárt. Én mint segédmunkás a géplakato­sok csoportjában dolgozom. Kétezer koronánál kevesebbet még egy hó­napban sem kaptam. Akik a fejtése­ken dolgoznak, háromezertől öteze­rig keresnek havonta. S ami a fő dolog, itt valóban megnyilvánul az emberről való gondoskodás. — Ha egy új brigádos érkezik, el­sősorban is alapos vizsgálat alá ve­tik. Utána részt vesz egy 10 hónapos fizetett iskolázáson. A bányába csak az iskola elvégzése után engedik. Faragó elvtárs levelében elmondja még, hogy munkájukat mennyire megkönnyítik az új bányászati gépek, s hogy a bányamunka nem olyan ne­héz, mint azt egyesek elképzelik. Tóth Mátyás ógyallai levelezőnk a szövetkezeti munkaiskoláról küldött lapunknak tu­dósítást. Elmondja, milyen izgalom­mal készültek a tanulók a vizsgákra. — Az izgalomra — írja többek között levelében — nem volt ok. A hallgatók aránylag elég jól tudtak, s így mindenki megkapta a jól vég­zett munka jutalmáért a bizonyít­ványt. Hogy a hallgatók elsajátítot­ták a szükséges ismereteket, és jól vizsgáztak, ebben nagy része van Keller László, a két Jóba, valamint az iskola vezetőjének, Sulc József elvtársnak Jó munkájukért nekik is elismerés jár. Illés Bertalan egyike a legaktívabb levelezőnknek. Jelenlegi beszámolójában a nyolcvan­éves Bodzás Sándorról ír, aki előre­haladott kora ellenére aktívan dol­gozik a szövetkezetben. — Sándor bácsi — írja levelezőnk — nem azt nézi, hogy mikor telik le a munkaidő, hanem hogy elvégezte-e /<* ŰJ SZÔ 1957. április 3. már a ráháruló munkát, vagy sem. Jó munkája nem marad eredményte­lenül. Levelezőnk írása többi részében elmondja, hogy a szövetkezet ér­demei szerint értékeli Bodzás Sán­dor munkáját, s a pénzbeli jutta­tások mellett nem vonják meg tőle az erkölcsi elismerést sem. Deák István zsigárdi levelezőnk is sokat ír. Je­lenleg — hozzászólva lapunk egyik munkatársának cikkéhez — elemző levelet küldve a többek között eze­ket írja: — Sajnálattal kell megállapítani, hogy egyes mezőgazdasági vezetőink nem mérlegelik elégné az alulról jövő javaslatokat, s a dolgozókat nem vonják be a vezetésbe. Bűnt követ­nek el azok, akik a dolgozók érté­kes javaslatait, újításait bürokrati­kusán kezelik. A dolgozók kezde­ményezéseivel minden vonalon a leggondosabban kell foglalkozni. Csak így érhető el, hogy sok érté­kes kezdeményezésből valóság, ered­mény legyen. Sólyom László losonci levelezőnk legutóbbi levelé­ben Csemadok-híreket és a választá­sokkal kapcsolatos agitációs munká­ról szóló tudósításokat küldött. — A losonci járásban — írja — a választások előtti időszakban eddig már 28 agitációs-központot állítot­tak fel. Mindegyik központban jól folyik a munka. Külön ki kell emel­ni a maskovai a holiči és a divínyi agitációs-központokat, ahol eddig a legjobb munkát végezték. — A losonci járásban az utolsó két hét alatt az agitációs-központ­ban közel kétszáz különféle rendez­vényt tartottak. (Előadások, ünnepi gyűlések, népi alkotó művészet be­mutatása, kérdés- és felelet-esték, , tudományos filmvetítések, stb.) Di­i vínyben a „kérdés- és felelet-est", 1 amelyen 143-an vettek részt, nagyon jól sikerült. A divínyiek kérdéseire szakemberek kimerítően válaszoltak. Levelezőnk a Csemadok tevékeny­ségével kapcsolatban ezeket írja: — A Csemadok losonci színi gár­dája március 30-án Ragyolcon lépett fel, ahol Sarfárek Ottó a Makrancos házasok című komédiáját mutatták 1 be. A ragyolci fellépés után Korlátra és Vilkére látogat el az együttes. •— Uhercsik Sándor somorjai levelezőnk a városukban a napokban lefolyt Csehszlovák Vörös­kereszt-konferenciáról tudósítja la­punkat. Levele bevezető részében : elmondja, hogy a jelenlevők milyen i tetszéssel fogadták a kiküldöttek beszámolóit, majd ezeket írja: —A beszámolók után a szerveze­tek munkájának értékelésére és megjutalmazására került sor. A ván­dorzászlót Gomba község nyerte el, ezenkívül még több község egész­ségügyi szervezete részesült elisme­résben. Illés József levelezőnk Ioplyságról küldött beszá­molójában a kékkői járásban rende­zett járási szavaló- és előadóver­senyről ír. — Az idei szavalóverseny — írja többek között levelében — a tava­lyihoz viszonyítva lényegesen jobb ­volt. A tanulók mély átérzéssel, mi­mikai és gesztikai színezéssel tá­masztották alá mondanivalóikat. Ész- ' revehetően alkalmazták a szavalás • feltételeit: a magyaros beszédet, a ' helyes kiejtést, stb. — Szülők és tanítók egyaránt örömmel tapasztaltuk, hogy tanu­lóink tudatosan kerülték a vers­mondás legnagyobb ellenségét, a hadarást. Levelezőnk beszámolója további részében elmondja, kik és milyen művekkel nyertek el helyezést, majd ezekkel zárja beszámolóját: — A járási verseny értékelése után az egyes csoportok első szá­mú győztesei a Losoncon rendezen­dő kerületi versenyre mennek. Bí­zunk benne, hogy tanulóink a járási versenyen szerzett tapasztalatok fel­használásával kerületi viszonylatban is megállják helyüket. Proletár János Rimaszombatból kereste fel szerkesz­tőségünket. Azt írja, hogy a rohamo­san változó életünk adta kezébe a tollat. — Bizony — írja levelében —, városon és falun mindenütt az ta­pasztalható, hogy óriási és rohamos a fejlődés. Hol vannak ma már a sápadt arcú, cigarettavégeket szedő lerongyolódott munkanélküliek? Hol vannak már a régi nyomortanyák? Ez mind a rossz emlékű múlté. He­lyébe itt van az állandó munkale­hetőség és a biztosított megélhetés. Az állambiztonsági szervek e na­pokban leplezték le a Wagons Lits Cook nemzetközi hálókocsi-társaság volt alkalmazottainak egy csoportját, amely kémtevékenységet folytatott a Csehszlovák Köztársaságban. Letar­tóztatták a Praha-Vynohradyn lakó 58 éves František Škeŕíket, az Üjezd nad Lesy-beli 54 éves Jan Haast és a Praha XI. kerületben lakó Vladimír Velichet és bűntársaikat. A letartóztatottak külföldi, főképp ausztriai útjaik során összeköttetés­be jutottak amerikai és francia kém­szervezeti ügynökökkel, akik együtt­működésre nyerték meg őket. Egyesek, közülük Rudolf Bautz salzburgi, Ha­genauerplatz 4. szám alatti la'cásán találkoztak. Rudolf Bautz amerikai ügynök azelőtt rendőrtanácsos volt Prágában. Az amerikai és francia kémszolgálat más ügynökeivel a salzburgi pályaudvaron a hálókocsi­ban találkoztak. A két ellenséges kémirányító szervezet a salzburgi Európa szálló címére küldött részük­re utasításokat olyan kémtevékeny­ségre vonatkozólag, amelyet Cseh­szlovákiában kellett teljesíteniük. A letartóztatottak ezen összeköt­tetés révén a kémirányító szerveze­tek ügynökeinek különféle gazdasági és politikai természetű jelentéseket küldtek, elsősorban a vasúti. közle­kedésre vonatkozólag és elősegítették olyan személyek illegális szökését, amelyek országunk területén ellen­séges tevékenységet fejtettek ki. A letartóztatottak ezen összekötte­tését az amerikai és francia kémszer­vezetekkel felhasználta a Praha-Nus­le-i 48 éves Josef Forchtnert is, aki 1951-ig a Forradalmi Szakszervezeti Szövetség alkalmazottja volt. Volt alárendeltjével, a Praha IX. kerület­ben lakó 53 éves Otilie Zábránskával összejátszva, F. Škerík útján kém­szervezeti összeköttetést tartott fenn Arno Haissal, a hírhedt árulóval és ellenséges ügynökkel, aki 1948 feb­ruárja Ut'án "Külföldre szökött. E kémcsoport leleplezésével az amerikai és francia ügynökök aljas tervei meghiúsultak. Kémszervezeti központjuk további súlyos csapást kapott, mert egy másik csoportot, mely a Wagon Lits Cook társaságban működött, a közbiztonsági szervek már lelepleztek. A letartóztatott kémcsoportot, amely ellenséges ügynökök számára pénzért dolgozott, a vizsgálat befe­jezése után átadják a bíróságnak. ÁPRILISI TÖRTÉNET Áprilisi tréfa Csak e kis történet, De nem csap be senkit, Félig megtörtént ez. í Egys-.er egy leányért, (Mert hosszú volt a nyelve,) Felcammogott az ördög, hogy Magával cipelje. Ifjú volt az ördög, Csábos szép a dáma Nem lehetett hát ebből más. Csak szerelmi dráma. — Jössz-e vélem, kedves? — Udvarolt a sátán, Ha önként iössz, nőül veszlek, Gyermek is lesz, pár tán'! Megijedt a szér hölgy. De mert pozsonyi volt, Nem mutatta ki félelmét Sőt kaciran így szólt: — Elmegyek én vé'ed, Éppen reád vágytam, Am szerelmed bizonyítsd be, Teljesítsd egy vágyam. Reggel vigyél csak el, Mindegy, hétkor, hatkor? De villamoson vigyél, mely Nem késik pont akkor! Belement az ördög, (Öt éve már ennek!) Szakálla nőtt, de még hírét Se látta — ilyennek! (Folvtatás az 5 oldaloni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom