Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-12 / 71. szám, kedd

Választások előtt A városok és falvak új életéért Ugyanúgy, mint három évvel ezelőtt, most is a memzeti bizottságok tagjainak megválasztására készülünk. Immár másodszor hazánk felszabadítása óta. Most, amikor újból eljött az ideje, hogy megválasszuk jelöltjeinket, érdemes visszapillantani az tlmúlt három év eredményeire. Sorra kell vennünk mindazt, amit a népi hatalo >1 adott. Felsorolni, ha nem is valamennyit, de legalább a legjelentősebbeket. „ A nemzeti bizottságok hároméves működéséről csinálunk mérleget. Munkájuk nem volt mentes a hibáktól, fogyatékosságoktól. De mi is hibát követnénk el, ha nem látnánk azokat az eredményeket, amelyeknek elérésében éppen a nemzeti bizottságoknak van nagy érdemük. Hogy csak egyet említsünk a sok közül: a városok és falvak rendezését, szépítését. • A kassai kerület nemzeti bizottságainak tagjai ebben az akcióban megmutatták, hogy lelkesen tudnak agitálni, munkát megszervezni. S ennek a lelkes agitáciőnak és munkaszervezésnek meg is volt az eredménye. A városok és falvak lakossága díszes külsőt adott az épületeknek, rendet teremtett az udvarokon, a házak környékén és az utcákon, tereken. Díszcserjék, fák, virágok és üdezöld pázsit teszik kedvessé, otthonossá a lakóhelyeket. A megszépült környezet lelkesítőleg hatott a dolgozókra. Nagyobb építkezésekbe kezdtek. Kultúrotthonok és más középületek építésébe fogtak, sporttelepeket, szabadtéri színpadokat, iskolákat, vízvezetéket, csatornákat építettek. A kerület számos helyén kutakat létesítettek, segítettek a községek villamosításában, réteket és legelőket hoztak rendbe. A kerületben 828 építkezési akció valósult meg A 30 millió korona befektetésből a lakosság társadalmi munkája mintegy 250 milliót eredményezett. Ez azt jelenti, hogy a kerület minden egyes lakosára eső 60 koronás költség 500 koronás értéket eredményezett. Tehát a kerület rendezéséhez és szépítéshez 440 korona értékkel járult hozzá minden ember. Érdemes közelebbről belepillantani a három év építkezésének eredményébe, mi mindennel lett gazdagabb a kassai kerület. 118 új és átépített kultúrotthonnal, 66 tűzoltóraktárral, 61 nemzeti bizottsági épülettel, 11 iskolaépülettel, 32 sportteleppel és sportpályával, 272 ügyviteli épülettel, 6 szabadtéri színpaddal, továbbá vízvezetékek, csatornák, kutak, téli sportpályák építésével. A villanyt a három év alatt hét községbe vezették be. Szépek ezek az eredmények, a kassai megérdemelten került a kerületek legjobbjai közé. Ezért kap még nagyobb összeget ebben az évben a városok és falvak rendezésére és szépítésére. A második ötéves terv hátralevő éveire 70 milliót irányoztak elő erre az akcióra, amelyből a lakosság önkéntes munkája több mint 170 millió értéket hoz létre. Az akció keretében fokozatosan sor kerül mindazoknak a kívánságoknak valóra váltására, amelyek dolgozóink részéről elhangzottak. 82 kultúrotthon, 71 iskola és óvoda, 38 nemzeti bizottsági épület, számos kultúrszoba, körzeti egészségügyi központok, utak, hidak,, vlziberendezések, patakok szabályozása, strandok, amfiteátrumok és sporttelepek építése van tervben. Sor kerül az autóbuszmegállóknál a váróhelyiségek felépítésére, helyi rádióleadók berendezésére, garázsok, halastavak, gyümölcsösök létesítésére. Parkok és zöld övezet teszik kellemessé, szebbé a városok és falvak lakóinak életét. Hogy mindezek a tervek megvalósuljanak, az nagyban a nemzeti bizottságok munkájától függ. Gondoskodniok kell azért arról, hogy a lakosság pontosan eleget tegyen az állam iránti kötelezettségének. Idejében fizessék be adótartozásaikat, illetékeiket, lelkiismeretesen tegyenek eleget beszolgáltatás! kötelezettségeiknek az egyénileg gazdálkodók. A nemzeti bizottságoknak gondoskodniok kell arról, hogy költségvetéseik fedezésére helyi pénzforrásaik legyenek. Mint ahogy azt a széplaki HNB tette. Nekik 30 ezer korona bevételük lesz a kavics eladásából. Nižná Hutkán is homokot és agyagot adnak el, ami mintegy 15 ezer korona bevételt jelent a falunak. A jó szervezőmunka, a lakossággal való közvetlen viszony megteremti azokat a feltéteteket, amelyek sikerre viszik az új nemzeti bizottságok munkáját. Időszerű beszélni ezekről a kérdésekről, mert választásra készülünk. Azoknak megválasztására, akik a legközelebbi három esztendőben a városok és falvak ügyeit intézik. Ennek a választásnak is népi demokrat |<us rendszerünk további megerősítését, ft munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének további megszilárdulását, s hazánk egész dolgozó népének a párt és a kormány mögé való felsorakozását kell szolgálnia. Csupán egy akcióról, a városok és falvak rendezéséről és szépítéséről beszéltünk. Sok mindent nem mondtunk még el. De ez az egy oélda is elegendő ahhoz, hogy képet alkossunk arról, mi mindent tett lehetővé népi demokráciánk. Nem lehet kétség afelől, hogy ennek a rendszernek erősítésére egy emberként sorakozik fel a választásokon hazánk minden dolgozója. (mgy) A páSócsak kötelezettségvállalása A pálóci szövetkezetesek a szövetkezetek III. országos kongreszszusa tiszteletére vállalták, hogy terven felül 6 vagon gabonát, 280 mázsa korai krumplit, 41 vagon cukorrépát és 54 mázsa dohányt termelnek. Kötelezettségvállalásuk sikeres teljesítésének feltételét már a múlt ősszel megteremtették. Istállótrágyával gondosan megtrágyázták a földeket és elvégezték a mélyszántást. 4 hektáron négyzetes fészkes módszerrel ültetik el az előcsíráztatott krumplit. Az előcsíráztatást a napokban megkezdték. Képünkön: Éliás Erzsébet a burgonyát ládákba rakja az előcsíráztatásra, Több fef, több ész a termelés hatékonyságának növelésénél Mit jelent az EKO? ennyibe is kerül egy pár sarka™ lás gumisarokkal? Csak 3,90 koronába. Nem sokba. Ha tehát elkopik a gumisaroknak az a része, amelyet legjobban taposunk, rendszerint új sarkat veretünk fel, a régit pedig eldobjuk. így a gumisarok anyagának 82 százaléka használhatatlanná válik, mert mindössze csak 18 százajékát koptatjuk le. Kinek is jut eszébe, hogy a gumi gyártásához kaucsukra van szükség, s ezt drága valutáért importáljuk. Több tízezer kilogramm gumi megy így évente kárba, ami nemcsak a gumisarkú cipők hordozói számára jelent veszteséget, hanem népgazdaságunk számára is külön valutakiadást jelent. Sokat gondolkoztak ezen Jozef Zboŕílek, Jozef Novotný, František Blažek, Ján Šumbera és Augusztin Bajer, hazánk legnagyobb cipőgyárának, a gottwaldovi Svit-üzemnek vegyészei, technikusai, míg sikerült a problémát megoldaniok. Jozef Novotnýt, a Munkaérdemrenddel kitüntetett újítót munkahelyén, a BÁTRAN ELMONDHATJA Iszkarusz néven emlékezik meg a történelem a bővizű kis Túröc völgyében lapuló falucskáról. M a Szkárosnak nevezik. Félkör alakban tölggyel, bükkel benőtt hátú bércek ölelik körül. Beláthatatlan erdeiben rengeteg a vad. Szelíd szemű özek legelésznek az avaron. Csordákban jár a szarvas. Az alig száz házat számláló faluban több nemzet fia él. Ök ezt már észre sem veszik. Megszokták egymást. Családdá, testvérekké váltak az idők folyamán. Ha a kis szeleburdi Túróc rakoncátlankodni kezdett, közös erővel védték meg a magukét, közös volt az öröm, ha jó termést ígért a határ, vagy sok takarmányt a kaszáló, s együtt nyögte a szlovák, a magyar az úri rendszer átkát. Volt azonban mégis valami, ami válaszfalként emelkedett köztük. Igaz, ez nem a magyart a szlováktól, hanem a parasztot a paraszttól, a gazdát a gazdától választotta el, Ez volt a barázda, mely széthasogatta a szántót, a mezsgye, mely határt szabott a réten és a legelőn. A földesúr már rég „kereket oldott" a kastélyból, de az eke még mindig határvonalat húzott a rozsda színű földön, a réten, legelön, még mindig ott púposodott az enyém-tied közötti zsombék. A falu kommunistái — igaz, csak kevesen voltak — már akkor elhatározták, hogy lerombolják az utolsó válaszfalakat is. Szövetkezetet alakítanak, ha beleegyeznek pártonkívüli gazdatársaik is. Szövetkezetről beszéltek, de maguk sem tudták még, mikor is kerül rá a sor. Négy évvel ezelőtt eltűnt a barázda, a határzsombék. Szövetkeztek a szkárosiak. Elnöknek Balázs Gézát választották. Miért éppen őrá esett a választás? Azért, mert Balázs Gézát mindenki jó gazdának ismerte. Tíz hektáron gazdálkodott. Jól termett a földje, szép állatokat, nevelt. A tagok megbíztak benne. A szövetkezet irodájából nézegettük a hófoltokkal tarkított határt. Beszéltünk a múltról, s most a jelenbe csap át a szó. Az elnök megjegyzi, hogy a járási szövetkezeti konferencia töb0

J szo 1957. március 12. bek között öt is megválasztotta küldöttnek a III. országos kongresszusra. Aztán meg, mintha csak magának mondaná halkan, így szól: — Nem is tudom, mit mondjak majd a kongresszuson. Pedig annyi a mondanivalóm ... Elhiszem, hogy sok, mert csakugyan lehet miről beszélnie, hiszen nagy dolog történt a kis Túróc partján. Gazdagok a szkárosiak és még gazdagabbak lesznek. Az összefogás, a közös akarat négy év alatt csodákat tett. Igaz, kezdeti nehézségeik itt is voltak, de legyőzték azokat és jó hírük a múlt évben már átcsapott az erdőkoszorúzta hegyeken is. Azt mondják róluk: a tornaijai járás legpéldásabb szövetkezetesei. Az elnök a dicsérő szó hallatára csak mosolyog, aztán melegen, érzékenyen buggyan belőle a szó. — Szorgalmas a mi népünk... Dolgozott a múltban is és most sem várja a sültgalambot... Talán ezt mondom majd meg a kongresszuson, meg azt, hogy szép most az élet. Lassan feláll és az iroda ablakához lép. Csak a szemével int, hogy álljak mellé. — Négy év alatt szinte újjá épült a falunk. Mindenki építkezik... Van miből... Az elnök csak a magánépítkezésekről szólt, de szavait kibővíthetjük azzal, hogy épül a közös is. Oj istállók, vízvezetékkel berendezve, tele gyönyörű állatokkal. A gazdagság a iólét forrása ez. Nagy súlyt helyeznek az állattenyésztésre, takarmányt bőven ad a rét a legelő. — Kultúrházat is építettünk ... A falu közepén büszkén áll az új kultúrház. Kívülről még vakolatlan, de bent már folyik a kulturális élet. Szlovák és magyar színdarabot játszanak a fiatalok. Már két vendégszereplő csoport is fellépett a kultúrházban. Saját mozigépjük van. Ha pedig egy kis táncra szottyan kedvük, hát csapnak olyan mutatást, hogy no. De hát, hogy is ne mulatnának, hiszen igazán jól élnek. A múlt évben 20 koronát terveztek egy munkaegységre. Hiánytalanul meg is kapták. Július Pilis sert ésgondozó csak a részesedéskor 10 501) koronát kapott. Helytelen volna azonban csak arról beszélni, hogy ezt meg azt kapták, így és úgy építkeznek. Szükséges beszélni arról is, minek az eredménye, hogy részesedéskor minden munkaegységre 10 koronát tudtak fizetni. Igaz, a szövetkezet elnöke röviden már megmondta, hogy szorgalmas a szkárosi nép. Ehhez azonban még hozzá kell fűzni, hogy a szorgalomnak milyen volt az eredménye. A számok azt mondják: a jó gazdálkodás következtében állami szabad felvásárlásra is bőven jutott. Negyven mázsa vetőmagárpát termeltek. Jó pénzt kaptak érte. Beadtak 82 mázsa sertéshúst, 40 mázsa marhahúst és 25 000 liter tejet. Míg a könyvelővel a számokat böngésszük, az elnök szórakozottan babrál az asztalon. Hirtelen mosoly suhan keresztül barázdás arcán és így szól. — Tudja, — mi gondolkodunk is. Már a könyvelő is mosolyog, szeme huncutkásan villan, amikor az elnökre néz. — Géza bácsi! Talán csak nem a leherére gondol? — Arra bizony. — Hát csakugyan szépen jövedelmezett. Papír, ceruza kerül a kézbe. Az elnök diktál: — A múlt évben megpróbálkoztunk a heremagtermesztéssel. Négy hektárt szántunk rá. A négy hektáron 20 mázsa magot termeltünk. Mázsájáért 3161 koronát kaptunk. Most aztán tessék kiszámítani, mennyit jövedelmezett egy hektár. Egyszerű számtani feladat. A 20 mázsa heremagért 67 220 koronát kapott a szövetkezet. Egy hektár 16 805 koronát jövedelmezett. — Bőven van takarmányunk — folytatja tovább az elnök. Hogy ez mennyire igaz, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a téli hónapok alatt is vannak teheneink, melyek 15—16 liter tejet adnak. Egyszóval Balázs Géza szövetkezeti elnöknek lesz miről beszélnie a kongresszuson. Elmondhatja, hogy a párt irányításával a kis túrócparti faluban is magasra emelkedett a jólét. Boldogan él a szlovák és a magyar, és a jó életet mind a kettő hazaszeretetével, hazája iránti kötelességeinek ' 5 teljesítésével viszonozza. konstruktőrök szobájában találjuk. Fekete munkaköpenyben ül, az asztal mellett. Fellépése biztos. Elmondja, hogy itt nevelkedett a gyárban, itt tanulta a géplakatos szakmát, és itt végezte el az esti gépipari iskolát is. Sokan gondolkoztak azon, hogyan lehetne egybekapcsolni a préselt cipőkhöz való gumitalp gyártásának folyamatát. Addig ugyanis a gumitalp formálása, húzása, hűtése, tömörítése, keményítése, vágása és számlálása mind külön munkaszakaszokon történt. Egyesek, ha rá is jöttek kisebbnagyobb tökéletesítésekre, az egész bonyolult gépezet összeállítását és a gumitalpak folyamatos termelésének beállítását egyedül mégsem tudták megoldani. — Az egyik párttaggyűlésen aztán javaslatot tettem, hogy szakemberekből szervezzünk egy komplexbrigádot a probléma megoldására — mondja Novotný elvtárs. — És sikerült? — Igen. A tíztagú komplex-brigádban részletesen megbeszéltük a teendőket s az egyes szakemberek között szétosztottuk a feladatokat. Három évig sok nehézség közepette dolgoztunk, számtalanszor kipróbáltuk az eredményeket, néha bizony sikertelenül. De végül is munkánkat siker koronázta. Együttesen oldottuk meg a kérdést, még hozzá nagyon jól, amit az bizonyít a legjobban, hogy az új gyártási folyamat bevezetésével 24 munkaerőt és évi 600 000 koronát takarítottunk meg az üzemnek. Ugyanannyi gumitalp gyártására most jóval kisebb munkatérre van szükségünk, mint azelőtt és így a termelés bővítésére nem kell új beruházásokat eszközölni. A nehéz testi munka, a cipőtalpak egyik munkahelyről másikra való szállítása teljesen megszűnt. Az egész munkafolyamatot — a talpak megszámlálásáig — gépesítettük. 1954 óta ezt a tökéletesített munkafolyamatot, melynek alkalmazásával 40 százalékkal nő a munka termelékenysége, már nemcsak nálunk, hanem más cipőigyárakban is bevezették és a szabadalmat Lengyelország és Románia is átvette. Jozef Novotný ezért az újításért kapta a Munkaérdemrendet, mint a komplex-brigád vezetője és kezdeményezője. Negyvenezer korona jutalmat is kaptak és az üzemtől dicsérő oklevelet. A komplex-brigádok szervezése ** nagyon jól bevált, s ma már több hasonló brigád működik a Svitüzemben a különféle újítások, tematikus tervek megoldására. Komplexbrigádot szerveztek a gumisarkak használhatósága meghosszabbításának tanulmányozására is. Ennek a fontos kérdésnek megoldására Jozef Zboril technikus tett kezdeményező javaslatot, mely abból áll, hogy a gumisarok azon részét, amely gyorsabban kopik, jobb minőségű, 60 százalékos kaucsuktartalmú gumival látják el. A sarok első részére elegendő a 15 százalékos kaucsuktartalmú gumi is, mivel az a rész úgy sem kopik. A múlt nyár óta már száz próbát végeztek az újfajta sarokkal. Bebizonyosodott, hogy 2,7-szer hosszabb ideig tart, mint a régi gumisarok. A kitűnő újítást ezekben a napokban értékeli aj minisztérium illetékes osztálya. — Előzetes számításunk "szerint ež az újítás évente 1700 000 korona megtakarítást jelent népgazdaságunk számára, nem beszélve arról, hogy háromszor kevesebb kaucsukra van szükség a gumisarkak gyártásához. Az új sarkak gyártását már meg is kezdi tük és valószínű, az idén már nem lesz szükség arra sem, hogy a bratislavai Matador-üzem külön gyártson gumisarkakat. A termelés így olcsóbbá és gazdaságosabbá válik. Ezt az eljárást neveztük el EKO-nak, mellyel a következő években a termelés kiszélesítésével még nagyobb megtakarítást érünk el. Az említett újítással 6 munkaerőt takarítunk meg, mert a sarkad megszámlálása, csomagolása is automatikusan történik. M ovotný elvtárstól tudom meg, hogy az említett siker a kommunisták nevelőmunkájának eredménye. A pártszervezet rendszeresen ellenőrzi a termelés gazdaságosságát, és minden támogatást megad a komplexbrigádok megszervezéséhez. Maga Novotný elvtárs is párttag, aki a párt határozataiért s ezek megvalósításáért odaadással, szívvel harcol. Mint párttag példát mutat a kollégáinak is, akiket szintén arra nevel, hogy minden problémát, amely gondos tanulmányozást követel, közösen, együttes erővel oldjanak meg. Mert több fej több ész is és a kollektíva összefogása már magában is sikert jelent, amit az eddigi tapasztalatok is bizonyítanak. Novotný elvtárs négy évig volt az újítómozgalom bizottságának elnöke, s ez alatt az idő alatt a gyárban sok millió korona megtakarítást értek el a termelés kisebb-nagyobb tökéletesítésével. Minden munkahelyen harcolnak a termelés gazdaságosságáért. A komplexbrigádok mai feladata összekapcsolni a különálló munkafolyamatokat s ezzel meggyorsítani a termelést. Á termelés teljes automatizálása, a munkamenetek leegyszerűsítése a cél, amelyért naponta harcol a pártszervezet, köztük Novotný elvtárs is a többi párttagokkal együtt. Az üzemi pártszervezet negyedévenkint műszaki-technikai konferenciát hív össze, ahol a párttagok, műszaki dolgozók közösen megtárgyalják a termelés problémáit, ellenőrzik a beadott újítási javaslatok megvalósítását. Búcsúzóul még megkérdem Novotný elvtárstól, hogy most milyen újításon dolgozik. — A gumitalpak kivágásának folyamatát akarom összekapcsolni egy munkamenetbe. Már találtam is rá megoldást, mellyel kétszáz százalékkal növelhetjük a munkatermelékenységet. I lyen szempontból néznek a gottwaldovi Svit-üzem dolgozói, a kommunisták a párt határozataira és naponta küzdenek a termelés hatékonyságának növeléséért. Ez a példa hazánk minden üzemében megszívlelendő, mert népünk életszínvonala emelésének útját mutatja számunkra. Bagdadban közölték, hogy március