Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-11 / 70. szám, hétfő

tím a mmamimm temdesné és 5X5XÍXSXSXSXSX%SXÍXSX5XÍ^ c5WYSysy.ywsY5y.vsv.y5} 9 rsvíyiYy/yifyiríyíví^ ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®(» ™ ®®®®®®®®®®®® * ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®(5X5)<^(^(^^ ' " » az EFSZ-ek Utísmmmtm if IIIIIMIIIFMMIIIIIIMIIFI[IIIIIIIIIIIIIIIIII( ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® * 0®®®®®®®®®®®®®®®®® A hibákat ne hagyjuk megnőni Elég volt néhány melegebb nap ahhoz, hogy a szövetkezetek széles tábláin feldübörögjenek a traktorok motorjai. Egyik napról a másikra szétporladtak a fagytól megszelídült rögök a simítok alatt, s a tükörsima, sötétszürke táblákra sűrű sorokat rajzolnak a vetőgépek. Andódon, az érsekújvári járásban a szövetkezetesek alig győzték kivárni, hogy kimehessenek a mezőre, s március l-ig már 25 hektár tavaszi búzát vetetlek el. Hétfőn a többi déli fekvésű " szövetkezetben is megindult a munka, úgyhogy már néhány száz hektáron földbe került a tavaszi gabonafélék magja. A surányi járásban csupán a szövetkezetek két nap alatt 250 hektáron vetették el a tavasziakat. A gépállomások jól felkészültek a tavaszi munkára, s a szövetkezetek tagjai nem is fukarkodnak a dicsérettel, ahol jól megy a munka. De nem tétlenkednek az egyénileg gazdálkodó parasztok sem. Ők is ellepték dirib-darabos parcelláikat. Érdekes megfigyelni, amíg egy hatalmas szövetkezeti táblán egy vagy két traktor alig néhány emberrel végzi a munkát, addig sokkal kisebb területen legalább ötször annyi munkaerőt, fogatot vesz igénybe a kistermelés. Valóban tanúlságos az ilyen szemléltető példa. Ha sikeresnek is mondhatjuk az indulást, mégsem hagyhatjuk szó nélkül az egyes hibákat, melyek máris jelentkeznek. így például a surányi járásban kétszer annyi műtrágyára volna szükség, mint amennyit a tavaszi munkákra biztosítottak. Ennek pedig nem kellene lennie, ha idejében szereztek volna kellő áttekintést a járás mezőgazdasági ügyosztályának dolgozói, mert mütrágyafélékböl vannak megfelelő készleteink, csak idejében kellett volna a szükséges mennyiséget átirányítani az olyan járásokból, ahol fölöslegek vannak. Ha elkésve is, de intézkedni kell, hogy ezt a mulasztást helyrehozzák. Ugyancsak nagy hiba, hogy mindkét járásban másodrendű kérdésként kezelik a rétek és legelők javítását. Az ősszel komoly sikereket értek el ezen a téren, s úgy látszik, kissé elpihentek a babérokon, mert annak ellenére, hogy a rétek és legelők javítását nagyrészt még a vetés előtt el lehetett volna végezni, ezeket a munkákat későbbre hagyták. Természetesen nem beszélünk azokDIVICSAN PÁL A LEGJOBBAK HANGJA: A galántai járás szövetkezeteinek küldöttei közül — folytatta Rybansky szerényen —, hogy a mi sertéseink lettek a legjobbak az egész járásban. 18 kilós volt egy-egy malac 8 hetes korában, s 16,2 volt egy-egy anyától az elválasztási arány. Ennek az eredménynek titkát akarom kikiáltani kongresszusunkon, az ország s szövetkezetek minden rangú és rendű dolgozója felé: — Szeretni kell azt a munkakört, amit ránk bíznak, szeretni kell a földet, a teheneket, s szívünket kell belevinni még a legutotsb kapavágásba is! A járás egyik legöregebb szövetkezeti elnöke vagyok — mondja Divicsan Pál F el só szeljböl. No, nem éppen . a korom miatt, hiszen alig vagyok 56 esztendős, hanem azért, mert 1951-től megszakítás nélkül elnöke vcgyok falum szövetkezetének. Valamikor öt hektár miatt görnyedt a hátam, ma 1600 hektár sorsáért fő néha a fejem, de becsületemre merem mondani, sohasem bántam meg a cserét. Igaz, amikor átvettem szövetkezetünk vezetését, kétmillió körüli adósság is együtt járt az elnöki tisztséggel, no, de hát lehet-e szebb a férfi sorsa, mint küzdeni, harcolni a maga s társai szebb jövőjéért? Ennek a célnak érdekében örvendek most Amiatt, hogy engem is elküldenek a III. szövetkezeti kongresszusra. Nem azért örülök e kitüntetésnek, mert beszámolhatok országunk parasztsága előtt, lám, mi felsöszeliek is értünk el valamit, Mert eredményeink, — ha nincs is már adósságunk, ha 1956-ban 165 871 liter tejjel, 6313 tojással, 15 400 kg marhahússal, és 23 000 kg disznóhússal toldottuk is meg a beadást, bizony közepesek még. Azért örülök delegálásomnak, mert végighallgathatom országunk legjobb mezőgazdasági dolgozóinak beszámolóit, s a hasznos tapasztalatokat közösünk még előbbre vitelére használhatom fel! BOROSS JÓZSEF RYBANSZKY FERENC Rybanszky Ferenc épp ellentéte az „öreg" Divicsán Pálnak. Aránylag fiatal ember még, s mindössze 15 hónapja tagja a galántai szövetkezetnek. Öt hónappal ezelőtt „egyszerű" disznógondozóként dolgozott, öt hónapja állattenyésztési vezetővé léptették elő. ö mégis az első hét hónap alatt végzett munkájáról szeretne Prágában beszámolni. Hogy miért? — hadd mondja csak el maga Rybansky Ferenc: — Az én szövetkezetem, sajnos, a járás gyengébb szövetkezetei közé tartozik — kezdte a volt sertésgondozó. Amikor Galántára kerültem, — azelőtt állami gazdaságban dolgoztam — a sertésállomány volt különösen gyenge bőrben. Nagyon szerettem az állatokat, apám is sertésekkel foglalkozott urasági cseléd korában. Szívvel fogtam hát e jószágnak feljavításához. Hét hónap alatt el is értem V. Vasút nélküli, autóbuszjárat nélküli elhagyatott kis sziget Pálóc-major a galántai járás nés. pes települései kö, zött. És mégis pá| lóci Kánaánnak hívják még a szenei és vágsellyei járásban is. Kétszázhetvenhárom hektáron dolgozgató szövetkezetesei 1956-ban is nemcsak hogy teljes egészében megkapták a 26 koronára tervezett munkaegység értékét, de még egy koronányi „ráadást" is kaptak egy-egy munkaegységre. Leg jobb szövetkezete ez a galántai járásnak, a földek „gazdái" boldogok, megelégedettek. Búzából, marhahúsból, sertéshúsból máris annyit termelnek, mint amennyit a második ötéves terv utolsó évének terve ír elő számukra. Ugyan miről nyilatkozhatik hát e kitűnő szövetkezet vezetője és kongresszus-delegátusa prágai útja előtt? íme, hallgassuk csak ennek a 38 éves, cselédszármazású, hatgyermekes, mindig mosolygós és nagyon-nagyon boldog szövetkezeti elnöknek, Boross Józsefnek a szavát: — Boldog vagyok, hogy én is ott lehetek majd Prágában hazánk legjobb szövetkezeti dolgozói között. Örömöm nemcsak azért oly különösképpen nagy, mert az egész ország színe-java előtt elmondhatom, hogy látjátok, a mi eredményeinket egy régi világ megvetett cselédjeinek utódjai hozták létre, hanem azért is, mert ezen a kongresszuson országnak-világnak fülébe kiálthatom boldogulásunk egyszerű és mégis óriási nagy titkát: Összefogás, hit a holnapban, s annak szeretete — ami a miénk! N. J. ról a területekről, amelyek a Nyitra és a Zsitva folyók vizének tavaszi felduzzadása következtében víz alatt állnak. " Ha mindkét járásban valóban fokozni akarják az ál'ati termékek termelését és az önköltségek csökkentését. sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok a rétek és legelők javítására is. Másképe nem beszélhetünk a tartalékok teljes kihasználásáról. Ami a jó vetőmagról való gondoskodást illeti, különösen az érsekújvári járásban körültekintően jártak el. A gépállomás minden szövetkezet számára idejében megvizsgálta a mag csírázóképességét, és így nem fordult elő, hogy 95%-oc aluli csírázóképességü mag kerüljön a földbe. Hogy ez a gondoskodás nem volt hiábavaló, kitűnt abból is, hogy két szövetkezetben ki kellett cserélni a vetőmagot. , Cikkünk elején azt mondtuk, hogy teljes ütemben megindultak a tavaszi munkák. Ez igaz. Közben azonban rosszra fordult az időjárás, ami miatt megtorpant a kezdeti lendület. Az elmúlt néhány nap alatt mémls megmutatkozott, hogy szövetkezeteseink, a nemzeti bizottságok és a gépállomások dolgozói sok hasznos dolgot végeztek az előkészítő munkák során. De a gyakorlat olyan, hogy megmutatja, miről feledkeztünk meg. Most már az a fontos, hogy a felmerült hibákat gyorsan kiküszöböljük. Ne hagyjuk a kis hibákat nagyobbakra nőni, mert megbosszulják magukat s jócskán elvehetnek a szövetkezetesek és a többi dolgozó parasztok munkájának gyümölcséből. - mj GÉP ÉS AKARAT Jól gazdálkodtunk a múlt évben. A tagok szorgalma, fáradhatatlan munkája az elért eredményekben tükröződött vissza. Búzából pl. 30 és fél mázsás hektárhozamot értünk el, árpából pedig 29,5 mázsát termett minden hektár. A tavalyi eredmények azt bizonyítják, hogy egy kis szorgalommal, természetesen a gépek jő kihasználásával is, nagy eredményeket lehet elérni. Az 1957-es évet ezzel a gondolattal kezdtük meg és bízunk benne, hogy az eredmény nem marad el. Farkas Sándor, Felsőpatony. Az EFSZ-ek III. kongresszusára A Banská Bystrica-i kerületben eddig több mint 20 000 szövetkezeti tag és egyénileg gazdálkodó paraszt vitatta meg a kormány levelét az EFSZek III. kongresszusát megelőző kampány keretében. Ebből az alkalomból 248 EFSZ-tag tett értékes kötelezettségvállalásokat a termelés fokozására. A mintegy 10 000 kötelezettségvállalásban nagy észük van az egyénileg gazdálkodó parasztoknak is. A kremnicai járásban az egyéniek összesen 500 felajánlást tettek az EFSZ-ek III. országos kongresszusa tiszteletére. Lutila községben az egyénileg gazdálkodó parasztok például kötelezettséget vállaltak arra, hogy a gabonán kívül még 13 360 kg marhahúst és sertéshúst is beadnak terven felül. 120 ezer gyermek megy az FSZM pionírtáboraiba A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom a múlt évi nyári szünidőbe^ rendezett pionírtáborozás körül nyert jó tapasztalatok után még jobban kiterjeszti a szakszervezetek gondoskodását az ifjúság üdültetésére. A Központi Szakszervezeti Tanács titkárságának döntése szerint idén hazánk legszebb vidékem 120 ezer gyermek fog üdülni sátrakban, hegyi kunyhókban és más megfelelő épületekben. Az eisoszeliek i az üj saláta szállítását ** ** í Az alsószeli szövetkezet tagjai a napokban már megkezdték az új saláta szállítását. Ezer fej salátát küldtek piacra, s minden második napon ugyanennyi újdonság szállításával növelik majd bevételüket. Képünk az alsószeliek egyik új üvegházát mutatja be, melyben Mészáras Miklós kertész, Puskás János szövetkezeti elnök és Bondor István kertészeti csoportvezető a legközelebbi szállítmány „anyagát" tekinti meg. JÓL INDULTAK A köbölkúti traktorállomás dolgozói jól felkészülve várták a tavaszt. Ez már a tavaszi munkák megkezdésének első napjaiban megmutatkozott. Március 5-én délután több mint 300 hektárt megsimítoztak. Másnap pedig a brigádok teljes ütemben megkezdték a többi munkákat is. A traktorosok már a kezdet kezdetén említésre méltó eredményeket értek el. Gőz Imre pl. Libádon DT 54-es traktorával agregát segítségével egy nap alatt 35 hektáron végezte el a simítózást. Tüköcs Ernő, szintén DT 54-essel, 25 hektár árpát vetett el. Búcson pedig három traktoros Zetor 25-ösökkel egy nap alatt műtrágyaszóró agregát segítségével 60 hektárt trágyázott meg. A traktorosok és a szövetkezeti tagok együttműködése a záloga annak, hogy az idén minden munkát idejében fognak elvégezni. Varga István, Köbölkút. Időszerű mezőgazdasági kérdésekről A VETÉS MUNKÁI A

szántóföldi növények termesztésének sikerét jelentősen befolyásolja a vetési munka jó megszervezése. A vetési idő megállapítása és a határidő pontos betartása nagyon fontos. A vetés idejének közelebbi meghatározását befolyásolja a talaj hőmérséklete, illetve mindazon feltételek, amelyek egyúttal a csírázás feltételei is. Ha a csírázás feltételed közül valamelyik hiányzik, úgy nem indul meg a csírázási folyamat. A vetés idejét befolyásolja a talaj és annak előkészítése is. Kötött talajokon, amelyek később melegednek fel, az őszi vetést korábban, a tavaszit későbben kell végrehajtani. Az ősszel megszántott talajba korábban vethetünk, mint a meg nem müveit talajba, ezért arra kell törekednünk, hogy minden talajt ősszel szántsunk meg. A termés sikerét befolyásolja a vetőmag mennyisége. A vetőmag mennyiségét a helyi adottságok határozzák meg. Nagyobb a vetőmagszükséglet a tápanyagban szegény és rosszul előkészített talajnál, mint a jól megmunkált, tápdús talajnál. Azokon a vidékeken, ahol mérsékelt az időjárás, egyenletes csapadékeloszlású, szintén kevesebb vetőmag szükséges, mert a növény növekedésének, fejlődésének megvannak az időjárási feltételei. A jól megtisztított, jó csíraképességű magból kevesebb szükséges mint a tisztítatlan, gyp*>ie csírázási eséllyel rendelkező magból. A vetési munkálatok egyik fontos részét alkotja a vetőmagszükséglet kiszámítása. Számos mezőgazdasági kutató kísérleteinek egybehangzó eredménye azt mutatja, hogy általánosságban az elvetett magvaknak csak 50 százalékából lesz termésthozó növényegyed. Ha nagyon jó a vetőágy és megfelelő a vetőmélység, akkor az elvetett magvak 60—65 százalékából is lehet termést hozó növényegyed, de viszont rossz vetőágynál vagy meg nem felelő vetésnél ugyanennyi ki is pusztulhat. Tehát a vetőmagmennyiség megállapítását a vetőmagszám és nem a vetőmagsúly dönti el. Ha jó vetési munkát akarunk végezni, arra kell törekednünk, hogy a mag egyenletesen elosztva és egyenlő mélyen kerüljön a talajba. Csak így juthat minden növény egyenlő tenyészterülethez, és a kelés is csak így egyenletes. Vetésnél legyünk figyelemmel arra is, hogy ne pazaroljuk a vetőmagot. Mindig csak annyi vetőmagot vessünk, amennyi a legkedvezőbb a termés eléréséhez, mert a feleslegesen elvetett maggal népgazdaságunkat károsítsuk meg. A kézi szórt vetésnek ma már nincs létjogosultsága, mert tökéletlen és drága. Éppen ezért lehetőleg mindig géppel vessünk. Szóró vetéshez kell a legtöbb, a sorba és keresztsoros vetéshez a legkevesebb mag. Elterjedt vetési mód a keresztsoros vetés. Előnye, hogy nem marad vetetlen terület. A vetőmag mennyiségét gazdaságosan lehet felhasználni. Keresztsoros vetésnél a növények számára biztosítva van a tenyé=zterület. Ezáltal a terméseredmény is magasabb lesz. A gyakorlat azt igazolja, hogy a keresztsoros vetéssel vetett gabonából 30 mázsát takarítottak be hektáronként, ugyanakkor a közönségesen vetettekről csak 20—22 mázsát A két eredményközti különbség bizonyítja a keresztsoros vetés előnyét. Czámos előnye van a keresztsoros vetésnek. Egyenletes a vetőmag elosztása és a magvak egyenlő mélyen jutnak a talajba. A kelés, majd a növény fejlődése egyenletes. A sortávolság szabályozható és jól kihasználható a fény és a hő hatása. Minden mag, vagy legalább is a magvak túlnyomó része, olyan viszonyok közé kerül, mely kedvező a növény fejlődésére. A gabonafélékből kisebb a megdőlés veszélye, mert kisebb a beárnyékolás és erőteljesebben fejlődhetnek a növények. Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy a keresztsoros és a sűrűsoros vetés a leghelyesebb és leggazdaságosabb vetési mód és ezért minden szövetkezetnek arra kell törekednie, hogy ezeket a vetésrformákat valósítsa meg, mert csak így várhat nagyobb terméseredményeket és nagyobb jövedelmet. Gasparik Sándor.