Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-11 / 70. szám, hétfő

Pártélet Fordítsunk még nagyobb figyelmet a tagjelöltek felvételére A Kertész utcában a nemrég épült nagy szürke és sárga házak mögött ismét új épületek piros téglafalai emelkednek a magasba. Sok szép házat épített már itt a Pozemné stavby 712-es üzeme. Sok család talált és talál majd ezekben a házakban kényelmes otthonra. A Pozemné stavby munkásainak, műszaki dolgozóinak túlnyomó részét áthatja a felelősség érzése azok iránt, akik az új otthonokra várnak. Hiszen a kulturált és nyugodt emberi élethez okvetlenül hozzátartozik az egészséges, kényelmes lakás. Az építkezéseken a brigádok egész sora versenyez egymással és e nemes versengés eredményeképpen a múlt évben 80 lakásegyseggel adtak többet dolgozóinknak, mint amennyit a terv előirányzott. Az idén is azon fáradoznak, hogy az új lakások átadásának határidejét még jobban lerövidítsék. Előregyártott épületelemeknek használatával és a gyors falazás módszerével termelékenyebbé válik a munka, gyorsabban épülnek az új lakások. Az üzemi pártszervezet nagy tekintélyt vívott ki a kőművesek, ácsok és a többi munkások soraiban. E tekintélyt nem azza< szerezte meg. hogy nemcsak kijelölte a feladatokat, hanem eredményesen vezette a dolgozókat a feladatok végrehajtására. Számos leküzdhetetlennek látszó akadályt győztek le. S az, hogy sikeresen zárták a múlt évet és eredményesen kezdték az új esztendőt, elsősorban annak köszönhető, hogy a kommunisták egységesen, fegyelemezetten álltak csatasorba pártunk határozatainak végrehajtásáért. — A pártfegyelem a pártszervezet erejének egyik legfőbb forrása. Az épületeken dolgozó kommunisták cselekedetét egyetlen célratörő cselekvésre forrasztja össze — mondja Ľudovít Poloni, az üzemi pártszervezet bizottságának tagja. Kétségtelen, ha a pártonkívüliek példás fegyelmet tapasztalnak a kommunisták soraiban, az erősíti bennük a párt iránti szeretetet. Hadd hangsúlyozzuk mindjárt, hogy a pártszervezet bizottsága fáradhatatlanul magyarázza és figyelmezteti a párttagokat: mire vállalkoztak, amikor a párt soraiba léptek. Mert semmi sem gyengíti annyira a pártfegyelmet, mint az, ha a párttag úgy érzi. ha akarja — elvégzi a feladatot, ha akarja — nem végzi el. Ogy sem törődik vele senki. A pártbizottság leszűrte az elmúlt évek tapasztalatait és rendszeresen ellenőrzi a határozatok végrehajtását, számon kéri a kommunistáktól a pártmegbízatások teljesítését. Pártunk nemcsak azt kívánja tagjaitól, hogy egyetértsenek politikájával és elfogadják azt, hanem azt is, hogy a szebb jövő öntudatos, aktív harcosai legyenek. Vállalják a munka nehezét, vállalják, hogy magatartásukkal, cselekedeteikkel jó példát mutatnak pártonkívüli dolgozó társaiknak. Meggyőződhettünk arról, hogy az építkezéseken a párt politikájának megvalósításáért folyó következetes munka, a kommunista példamutatás, nemcsak a termelési eredményekben, a terven felüli lakások építésében, de az üzemi pártszervezet megerősödésében is megmutatkozik. A legjobb dolgozók közül szép számban kérték a pártba való felvételüket. A februári taggyűlésen is egy odaadó, lelkes fiatalember kérését tárgyalták meg. Gál Ferenccel egy új épület alapjainak ásásánál ismerkedtünk meg, amint öblös lapátjával fiatalos lendülettel hányta a földet. Beszélgetésünk során tudtuk meg, hogy már régóta érett volt ez az elhatározása, de most látja a legfontosabbnak, hogy pártunkban még több legyen a népi demokráciához hű magyar munkás. Amikor a magyarországi eseményekre, a reakció támadásaira terelődött a szó, elfutotta a méreg ezt az egyébként csendes embert. Gyűlölettel beszélt a földbirtokosok uralmáról, mert a régi világban nem járhatott iskolába, édesapjának kenyérkeresőre volt szüksége, hogy felnevelje a családot. így futunk be a beszélgetés során jó néhány felszabadulás előtti évet. Hogy mennyivel szívesebben beszél a felszabadulás utáni időről, azt érezni minden szavából. Ü J S Z O fi)57. március 11. — Már szülőfalumban részt vettem a kommunisták beszélgetésein, a vitákban, amelyek a falu és hazánk bel- és külpolitikájáról, a nemzetközi helyzetről és sokszor újságcikkekről folytak. Annyira megszerettem ezeket a beszélgetéseket, hogy a végén, pártonkívüli létemre, kértem, osszanak be a pártoktatásba. így ismertem meg a pártot és politikáját — mondja Gál elvtárs. Megszerette a könyveket, tanult, hogy ő is taníthasson. S minél többet adott, annál többet kapott, kommunistává fejlődött. Nemcsak megismerte, hanem meg is szerette a pártot. Mert tervei csakis a kommunista párt által vezetett országban valósulhatnak meg. Most akarja megtanulni ugyanis a kőművesmesterséget. Építeni akar télen-nyáron. Boldog, békés jövőt akar biztosítani családjának, kislányának, Máriának. Ez volna Gál Ferenc tagjelöltté válásának röviden összefoglalt története. S ez egyátalán nem kivételes eset. Hasonlóan beszélhetnénk Fekete Józsefről, és másokról is. így ereszti a párt egyre mélyebbre gyökerét az építőmunkások között. Semmi kétség, a jól szervezett, fegyelmezett munka, amelynek élén kommunisták állnak, nevelő hatású. Napról napra tapasztalják a dolgozók, hogy a párt milyen odaadással harcol a nép érdekeiért. S így a párt által vezetett harcokban — pl. a termeié kenység növeléséért, — nevelődnek azok a pártonkívüliek, akik a kommunistákkal vállvetve dolgoznak és tettekkei bizonyítják be, hogy méltók a párttagságra. Hiba lenne azonban, ha a pártszervezet karbatett kezekkel várná, amíg felkeresik kérelmükkel egyik vagy másik pártbizottsági tagot. Pártunk sorainak megerősítése minden párttag feladata. Ne legyen tehát olyan propagandista, aki nem törődik azzal, hogy hallgatói milyen kapcsolatot építenek ki a pártonkívüli dolgozókkal, hogyan ismertetik pártunk és kormányunk határozatait, és hogyan segítik a legjobbakat ahhoz, hogy mielőbb pártunk tagjai legyenek. Igaz, az üzemi pártszervezet tagjainak nagy része lelkiismeretesen végzi ezt a fontos pártépítő munkát, sajnos azonban, az egyik építkezésen Mego Ferenccel beszélgetve, aki idestova 10 esztendeje pártunk tagja, megtudtuk, hogy bizony sok mindennel foglalkozik, de tagjelöltek nevelésével, vagy újak felvételével nagyon keveset törődik. Pedig ott dolgozik, ott él az emberek között, nem fukarkodik a kőművesszakmában szerzett tapasztalatainak átadásával, hogy rövidebb idő alatt több lakóházat építsenek, és kevesebb megerőltetéssel nagyobb keresethez jusson minden munkás. Pedig mennyivel jobb lehetne a munka minősége, ha pártcsoport működne az épületen, amely azon őrködne, hogy a mennyiség ne menjen a minőség rovására. A falazásnál például sok esetben eltérnek a függőleges síktól. A hézagokat nem töltik ki rendesen, a sarkok egyenletlenek — panaszolja Ján Valentovič, aki a fürdőszobákban a csempéket cementes malterral erősíti a falhoz. Tehát vannak még helyek, ahol időt, anyagot (homokot, cementet) lehetne megtakarítani. És éppen ez rejlik a most oly sokszor hangsúlyozott nagyobb hatékonyság elérése mögött. Az építésvezetők, kőművesek és más szakemberek egy része bizony eddig csak a termelés mennyiségével törődött, de kevés gondot fordított a minőségre, ami sok idő- és anyagveszteséggel jár, mert utólagosan naqy költséggel, sok fáradsággal kell helyrehozni a hibát. Persze, a hatékonyabb termeléstől elválaszthatatlan a gépek jobb kihasználása, a munka jobb megszervezése, stb. Legyen tehát az üzemi pártszervezet politikai munkájának továbbra is egyik legfontosabb feladata a tag- és tagjelöltfelvétel. A kommunisták keressék fel, beszélgessenek a hazánk iránti hűségben példátmutató dolgozókkal. Persze, ne csak a számszerű növekedést tartsák szem előtt, hanem azt is, hogy olyan dolgozókkal erősítsék a pártszervezetet, akikre a párt elsősorban számít. Munkásokkal és műszaki értelmiségiekkel. Kísérjék figyelemmel a tagjelöltek fejlődését, adjanak nekik pártmegblzatást, s ezzel lehetőséget arra, hogy párttaggá fejlődhessenek. Erdősi Ede. A Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének I. országos kongresszusa Szombaton, március 9-én kezdődött Prágában a Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének első országos kongresszusa. Elsőízben gyűlik össze 1951. óta, amikor a Szabadságharcosok Szövetségének és a Fasizmus Elleni Népharcosok Szövetségének egyesülésével új egységes szervezet jött létre. A kongresszus célja, hogy hangsúlyozza a szövetség fő hivatását, — hogy emlékeztessen mindazon szenvedésekre, amelyeket úgyszólván egész Európa nemzetei átéltek a fasiszta agresszió idején, emlékeztessen rá, hogy állandóan éberen kell őrködni a béke szilárd védelmében. Ünnepi esi a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti szerződés aláírásának tizedik évfordulója alkaiméból Prága (ČTK) — A Nemzeti Front Központi Bizottsága március 9-én a prágai Művészek Házában a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között megkötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából ünnepi estet rendezett. Az ünnepélyen jelen voltak a párt és kormány képviseletében: Rudolf Barák, Zdenek Fierlinger és Václav Kopecký, tovSbbá Jiŕi Hendrych, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, dr. František Kahuda, BohuPARTÉLET című folyóirat áprilistól kezdve bővített, 80 oldalas terjedelemben jelenik meg. Értékes cikkek fognak megjelenni az új „IDŐSZERŰ ELMÉLETI ÉS POLITIKAI KÉRDÉSEK" című állandó rovatban. Az ebben a rovatban közölt cikkeket a párt Központi Bizottsága által megbízott szerkesztőbizottság választja ki gondosan a CSKP KB és az SZLKP KB központi sajtószerveinek, a „Pod zástavou socializmu" és a „Nová my. 1" című folyóiratok elméleti kérdésekkel foglalkozó cikkeiből. A szocializmus építésének igényes feladatai nemcsak egyre nagyobb szervezési és politikai rátermettséget, hanem fokozottabb elméleti tudást is követelnek. Ezért az időszerű elméleti kérdések tanulmányozása nemcsak az önképzés elmélyítéséhez szükséges, de a széleskörűen képzett kommunista funkcionárius sokoldalú tudásának elválaszthatatlan alkotó része. A PÄRTÉLET azáltal, hogy különféle időszerű elméleti cikkeket fog közölni, minden kommunistának, legyen az párt- vagy közéleti funkcionárius, avagy vezető gazdasági dolgozó, nélkülözhetetlen segédeszköze lesz. A PÄRTÉLET című folyóiratot a legközelebbi postahivatalban, vagy a postakézbesítő útján a Postai Hirlapszolgálatnál lehet megrendelni. Egyes szám ára Kčs 1,70, előfizetési díj negyedévenkint Kčs 10,20. mír Lomský vezérezredes, dr. Václav Skoda és Josef Tesla miniszterek, dr. Gertruda Sekaninová-Čakrtová és Ladislav Šimovič, a külügyminiszter helyettesei, valamint politikai és kulturális életünk további képviselői. Megjelent Adam Cuber, a Lengyel Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a nagykövetség tagjaival és a prágai diplomáciai testület egyes tagjai is. A két baráti ország történelmének e jelentőségteljes évfordulója megünneplése a csehszlovák és lengyel államhimnusszal kezdődött. A Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között kötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek jelentőségéről dr. Václav Škoda igazságügyminiszter mondott beszédet. A zenei program során Lydia Grychtolowna, a Frydryk Chopin és Róbert Schumann zenei verseny győztese, valamint a FOK szimfonikus zenekar lépett fel, melyet dr. Václav Smetáček vezényelt. Az ünnepi estet Dvoŕák G-dur szimfóniájával fejezték be. A Csehszlovákiai Képzőművészeti Szövetség és a Cseh Képzőművészeti Alap ösztöndíjakat Irt ki fiatal művészek számára. Az ösztöndíjért azok folyamodhatnak, akik nem több mint három évvel ezelőtt végezték el a Képzőművészeti Főiskola valamelyik tagozatát. * * • Sarabis, mongol újságíró Csehszlovákiából való visszatérte után az | „Unen" című napilapban sorozatos riportcikkeket közölt hazánkról. Gulis Dezső Zselízről legutóbbi levelében községük fejlődéséről ír. Elmondja, hogy az utóbbi években Zselíz is hatalmas fejlődésen ment keresztül és a községben új negyedek épültek. Ilyen a Béke-telep, amely életszínvonalunk emelkedését bizonyítja. — A Béke-telepet — írja — egyszerű munkások építették, akik két kezük munkájával keresték meg az érítkezéshez szükséges anyagok árát. — Február 15-én ünnepük volt a Béke-telep lakóinak. Bekapcsolták a villanyt, s ezen a napon váltották fel ezekben a családokban a petróleumlámpákat a modern csillárok. Deák István Zsigárdról kereste fel levelével szerkesztőségünket. Deák elvtárs, eddigi leveleitől eltérően. Ki felelős című írásában bíráló megjegyzéseket tett. A falujuktól távol eső, az állami gazdaságnál levő Jednotára panaszkodik, amelyben nem kielégítő az áruellátás. — A Jednota — írja — egy héten háromszor van nyitva. Ez még rendben lenne. A baj az, hogy nincs az üzletben sör. Ebben az évben az üzlet például üveges sört még csak egy szer kapott 25—30 ládával. így az üzletvezető nem tud igazságot tenni. A kereslet sokkal nagyobb, mint amennyire a készletből telik. Kérjük ezért az illetékeseket, venvék figyelembe a keresletet és a Jednota üzletbe ennek megfelelően szállítsák az üveges sört. Sólyom László losonci levelezőnk legutóbbi levelében kultúrvonatkozású dolgokról ír. — A Csemadok kassai helyi szervezetének színjátszói március 16-án és 17-én Losoncon vendégszerepelnek, ahol bemutatják a Légy jó mindhalálig címú színművet és a Kormánybiztos című operettet. A vendégszereplést nagy érdeklődés előzi meg A kassaiak fellépését a losonciak rövidesen viszonozzák. A két csoport a jövőben kölcsönös vendégszerepléssel kívánja szorosabbra fűzni a kapcsolatokat. Levelezőnk beszámol nég arról, hogy a Csemadok losonci csoportja február 22-én egy jól sikerült farsangi tarkaestet rendezett, meiyet közkívánatra február 24-én megismételtek. Tervezik, hogy a több mint háromórás műsort e hó végén még egyszer előadják. Vágó Lajos a füleki Kovosmalt üzemi pártszervezetének elnöke levelében a vasút munkájára panaszkodik. — A múlt hó 23-án — írja —, akik a gömöri vonalon a második műszakban 18 óráig dolgoztak, csak vasárnap reggel kerültek haza. A 16.20-as vonatot a nevezett napon bizonyos okokból a füleki állomásról nem indították el. Vártunk a következő 20.30kor induló vonatra. E vonat azonban a Fil'akovo-Vinohradyi megállóhelyen nem állt meg, annak ellenére, hogy a vasút dolgozói látták az ott várakozó 120—130 munkást. Vágó elvtárs azzal zárja sorait, hogy a 46-órás munkahetet nem úgy képzelik, hogy a kétórés pihenőt, sőt a többit is — a vasút gondatlanságáért — a váróteremnélküli peronon töltsék. — Szeretnénk — jegyzi ínég meg Vágó Lajos, ha a vasút gondosabban végezné munkáját, és hasonlók többé nem fordulnának elő. Brezina Béla mint a helyi nemzeti bizottság elnöke Gömörből kereste fel levelével szerkesztőségünket. Brezina elvtárs levelében elmondja, hogy községükét a járási székhellyel egy három kilométeres út köti össze. Az út egyik szakasza közvetlenül a Sajó mellett vezet. Az árvíz a folyó partját kimosta, úgyhogy az út széle és a folyó között a távolság ma már mindössze csak 50 centiméter. Fennáll az a veszély, hogy az út egy körülbelül 25 méteres szakaszon beszakad. — Amikor a helyi nemzeti bizottság lépéseket tett az út megjavítása érdekében — írja levelezőnk —', a folyó és az út között még három méter szélességű szántóterület volt. Akkor kellett volna a folyót szabályozni. Az ügyet azonban valahol elaltatták. A község a járási közlekedésügyi hivataltól eddig mindössze k*t figyelmeztető táblát kapott, amelyek figyelmeztetik a járművek vezetőit, hogy az út ezen szakasza veszélyes. Elegendő-e ennyi, vagy a folyópartot kellene- rendbehozni? Ogy gondoljuk, az utóbbi, lenne helyes. A mi véleményünk is az, hogy a javítást most kell elvégezni. Ha beszakad a part, a forgalmat is megzavarja, és a helyreállítás is költségesebb lesz. Horváth Gyula szapi levelezőnk már nyolcvan éves, de ha ideje engedi, tollat vesz és leírja gondolatait, — Jelenleg olyan dolog késztetett írásra — írja többek között levelében —, amit annak ellenére, hogy már nyolcvan éves vagyok, a faluban még nem éltem meg. Álarcosbálunk volt, amely mulatságon mindenki igazán jól érezte magát. Én is, pedig én már alaposan benne vagyok a korban. A fiatalok entem is táncra kaptak és alaposan megforgattak. :IIIIIIIIIIIIIIIIIIIHItllllllllllllllllltllllllllllllllll|tllllf Hlrllllltllllllllllllllll||!|||||[|]t|]l|ttllll!llltlUIUIfllUII!ll!ll!IKIItlUllllllllll A látszat csal Kitódult az utcára a Troliközvont népe. Kitódult, hoav a ház előtt Megbámuljon egy csuda nőt, S lássa: égi lény-e? Mert hát, kérem e furcsa nő Nem tett ám egyebet, — Szedte, vette, teremtette, Biz' ő szemétkasba tette A papírszemetet! Mi vagy? Tündér? Vagy marslakó? — Szólt a nép a hölgyre. — Mért nem dobod a szemetet, Az elhasznált trolijegyet. Mint más — le a földre? Modell vagyok én itt, kérem! — Szólott a nő nyomban. — Csak egy fotós kért fel rája, Hogy dobjam jegyem kosárba, — Máskor — én sem szoktam! Neumann János