Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-31 / 90. szám, vasárnap

A szovjet népgazdaság irányításának átszervezéséről N. Sz. Hruscsov beszámolójának tézisei A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa elhatározta, hogy nyilvánosságra hozza ezeket a téziseket, hogy országos vita, széleskörű eszmecsere és az eddigi tapasztalatok sokoldalú megítélése alapján kidolgozzák a Szovjetunió népgazdasága irányításának legcélszerűbb formáit. A tézisek rámutatnak arra, hogy a Szovjetunióban az ország különféle tájain jelenleg több mint 200 000 állami ipari vállalat és több mint 100 000 építkezés van. A termelés jelenlegi méretei szerint az irányítás mai formái nem felelnek meg a népgazdaság fejlődése konkrét és operatív irányítása fokozott követelményeinek, korlátozzák a népgazdaság szocialista rendszerében rejtett tartalékok teljes kihasználásának lehetőségét. / A tézisek rámutatnak arra, hogy a Szovjetunió népgazdasága további fejlesztésének érdekében a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának februári teljes ülése szükségesnek tartotta a gazdasági építés irányításának azon formáira való áttérést, amelyek mellett jobban érvényesülne a konkrét és operatív helyi irányítás az országos méretű tervszerűség összpontosított elvének szigorú betartásával. Ezzel kapcsolatban a tézisek javasolják az ipar és az építkezés operatív irányítása súlypontjának közvetlenül a vállalatokra és az építkezésekre való áthelyezését. Ezért azt ajánlják, hogy a reszortminisztériumok és hivatalok útján történő irányítás eddigi szervezési formáiról az igazgatás új formáira térjenek át a területi elv szerint. Azokon a területeken, azokban a körzetekben és köztársaságokban, ahol az ipar kellőképpen fejlett, új formául javasolják a népi gazdálkodás tanácsainak (a szovnarhozok) megalakítását. Ez hozzájárul majd a demokratikus centralizmus lenini elvének további megvalósításához a gazdasági építésben, amely feltételezi a tömegek és helyi szervek alkotó kezdeményezésének sokoldalú fejlesztését a központ irányító szerepének közreműködésével. A népi gazdálkodás tanácsa az ipar és építészet igazgatásának fő láncszeme lesz, amely közvetlen fogja irányítani az alárendelt vállalatokat és építkezéseket és amely emellett szem előtt fogja tartani a népgazdaság fejlesztése országos tervének feladatait. A kerületek, területek és köztársaságok népi gazdálkodásának tanácsait minden szükséges rendelkezési joggal felruháznák a gazdasági és pénzügyi tevékenység intézésére. E tanácsokra teljes felelősség hárul az alárendelt vállalatok termelési tervének teljesítéséért és tevékenységük gazdasági eredményeiért. A vállalatok és építkezések irányításában a munka legnagyobb részét kombinátokban, trösztökben és más gazdasági szervezetekben kell összpontosítani, amelyeket a reszortelv szerint építenek és a népi gazdálkodás tanácsainak vetnek alá. A népgazdaság tanácsai így távlatilag és folyamatosan teljesítik az ipar és építkezés előirányzott munkáit. A tézisek hangsúlyozzák, hogv a népgazdaság tanácsai kötelesek munkájukat a dolgozóknak az ipar és építkezés irányításában való széleskörű részvételével megszervezni. Az illető gazdasági egységek népgazdasági tanácsai elnökeinek jelentéseit az önkormányzati köztársaságok minisztertanáMoszkva (TASZSZ) — A moszkvai lapok a március 30-i számban közlik N. Sz. Hruscsov „Az ipar és építészet irányításáról, szervezésének további tökéletesítéséről" szóló beszámolójának téziseit. N. Sz. Hruscsov a beszámolót a Szovjetunió Legfelső Tanácsának legközelebbi ülésén tartja. csainak, valamint a kerületi és területi tanácsok terjesztik elő, hogy ezen szervek résztvehessenek az ipar és építkezés fejlesztésének irányításában, és aktív befolyást gyakorolhassanak a népgazdasági terv teljesítésére. A tézisek kiemelik a népgazdaság központosított tervszerű irányításának fontosságát, ami kitűnik a szocialista termelési kapcsolatok lényegéből is, amely kapcsolatok a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapulnak. A terveket először a vállalatban, az illető gazdasági szervezetben, a népgazdaság tanácsában, a köztársaság állami tervbizottságában dolgozzák ki és csak azután kerülnek a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami távlati tervezőbizottság elé. A tézisek rámutatnak annak célszerűségére, hogy meghagyják a minisztertanács mellett működő eddigi állami építkezési bizottságot, mivel az építés és tervezés közös kérdéseinek egész sorát kell megoldani az országban. A tézisek hangsúlyozzák, hogy az ipar és az építészet igazgatásának átszervezésével meg kell javítani az állam anyagi és pénzügyi forrásainak kihasználását, fokozni kell a vállalatok jövedelmezőségét, növelni a belső gazdasági akkumulációt és gyorsabban kiküszöbölni az eddigi nem produktív kiadásokat és veszteségeket, és ezáltal jobban kihasználni az'ipar tartalékait. A tézisek a továbbiakban hangsúlyozzák, hogy az ipari és építkezési minisztériumok felszámolásával kapcsolatban felmerült a Szovjetunió Minisztertanácsa összetételének megváltoztatása. Javasolják, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsának tagjai a szövetségi köztársaságok minisztertanácsainak elnökei legyenek.,Azon minisztériumok miniszterein kívül, amelyek változatlanul megmaradnak, a Szovjetunió Minisztertanácsának tagjai lesznek: a Szovjetunió állami tervezőbizottságának elnöke, a mérnökök és technikusok bizottságának elnöke, a többi állami bizottságok vezetői, a központi építkezési igazgatóság főnöke és a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének belátása szerint a Szovjetunió állami tervező bizottságának alelnökei és legjelentősebb osztályainak vezetői, akik a Szovjetunió miniszterei lehetnek, ahogyan az az állami gazdasági bizottságban volt. A tézisek külön fejezete tárgyalja a szövetségi köztársaságok jogainak további kiterjesztését és feladataik fokozását a gazdaság irányításában. A tézisek további fejezete foglalkozik a szovjet párt- és szakszervezetek szerepének fokozásával a gazdasági építésben, valamint a dolgozó tömegek még nagyobb mérvű bekapcsolásával a termelés irányításába. A tézisek befejező része a többi között így hangzik: Országunk népgazdaságának gyors fellendülését és a nép életszínvonala növekedését biztosítja az, hogy a párt következetesen a nehézipar előnyben részesített fejlesztésének lenini irányelvét tartja szem előtt. A könnyűipar, a mezőgazdaság, valamint az ország népgazdaságának minden ágazata sikeresen csakis a hatalmas egyre növekvő nehézipar alapján fejlődhet. Széljegyzeteink: A munkaadók megszakították a tárgyalásokat a szakszervezetekkel Angliában már 1700000 munkás sztrájkol Telefonbeszélgetés Londonnal Kérdés: Hogyan folyt le a pénteki tárgyalóit a szakszervezeti vezetők és a munkaadók között? Válasz: A mintegy 3 millió gépipari munkást alkalmazó gyártulajdonosok megszakították a tárgyalásokat a szakszervezetekkel. A kapitalisták ugyanis 4 százaléknál kevesebb munkabéremelést ajánlottak, vagyis még annál is kevesebbet, mint amennyit a még mindig sztrájkoló 200 000 hajógyári munkásnak kínáltak fel. Kérdés: A szakszervezetek ragaszkodnak a 10 százalékos munkabéremeléshez? Válasz: Igen. A szakszervezeti megbízottak azonban felkészültek arra, hogy egy némileg kisebb munkabéremelésre is ráálljanak, természetesen csakis ésszerű mértékben, hogy megkönnyítsék az egyezkedést. Az, amit a kapitalisták felajánlottak, egyenesen sértő. Nem nyújt egyáltalán alapot a tárgyalásokra. Kérdés: Eszerint a sztrájk a londoni kerületben megkezdődik? Válasz: A londoni kerület félmillió fémmunkása kétségkívül bővíti a sztrájkolok sorait. Igy már 1500 000 gépipari és 200 000 hajógyári munkás fog sztrájkolni. És ha a kapitalisták április 6-ig nem térnek észre és nem közölnek reális ajánlatot a tárgyalások alapjául, akkor a szakszervezetek utasítást adnak a gépipari munkások sztrájkjának egy millió fővel való kibővítésére. Ezzel a sztrájkolok száma elérné a 2 700 000-et. Kérdés: Hogyan folyt le a sztrájk pénteken az egyes kerületekben? Válasz: A sztrájkharc kiéleződött. A rendőrség egyes helyeken megkísérelte, hogy a sztrájktörőknek kikényszerítse a bejutást az üzemekbe, ami újabb bizonyítéka annak, hogy a konzervatív kormány szolidáris a nagytőkésekkel. A sztrájkőrségek azonban mindenütt szilárd harci készséget árultak el. A sztrájktörőknek sehol sem sikerült behatolni a gyárakba. 1 Gia Loc halászfalu lakosai védőgátat építenek az árvíz ellen. Képünkön két példás gátépítőt látunk. A helyzet különösen Bristolban éleződött ki. A rendőrség és sztrájktörők elleni harcban áldozatkészen vettek részt a munkások asszonyai is, akik testükkel akadályozták meg azt, hogy a gyárba a sztrájktörőket szállító teherautó bejusson. A sztrájktörők Manchesterben sem tudták áttörni a sztrájkolok sorát, annak ellenére, hogy a rendőrség támogatta őket. Í

Kérdés: Milyen a sztrájkolok hangulata? • Válasz: A sztrájkoló munkások f hangulata kitűnő. Teljesen egységeI sek. A sztrájkoló munkásokat családí tagjaik és az ország dolgozóinak hai talmas többsége támogatja. Szilárdan f meg vannak győződve arról, hogy a l kapitalisták és konzervatív kormány f egyesült erői elleni küzdelmükben ki? harcolják győzelmüket. • ——* i Nigéria függetlenséget i követel i London (ČTK) — Nigéria nyugat-afrikai brit gyarmat szövetségi nemzetgyűlése egyhangúlag elhatározta, Nagy-Britanniához fordul azzal a követeléssel, hogy az országnak a brit nemzetközösség keretében legkésőbb 1959-ig függetlenséget adjon. Nigéria Nyugat-Afrikában Dahomej és Kamerun között 965 ezer négyzetkilométernyi területen fekszik. Lakosainak száma körülbelül 31 millió. Az angolok katonailag 1870-ben szállták meg. Az országban a hatalom a brit kormányzó kezében van. Makariosz szabad, DE CIPRUSON A HELYZET VÁLTOZATLAN Az ENSZ legutóbbi közgyűlése azt ajánlotta a ciprusi kérdésben, hogy az érdekelt felek üljenek zöld asztalhoz és próbáljanak megoldást találni a súlyos ellentétek kiküszöbölésére. Az angol gyarmatosítók azonban nem akarják meghallgatni a ciprusi népet és fütyülnek az ENSZ határozatára. Helyette inkább a NATO közvetítését kérték és azon belül szeretnék Görögországot a ciprusi nemzeti mozgalom elárulására kényszeríteni. Ilarding ciprusi kormányzó LeA ciprusi kérdés a brit gyarmatosítók szemüvegén át nézve noux-Boyd gyarmatügyi miniszterrel tárgyalt Londonban. Ügy döntöttek, hogy a ciprusi nemzeti mozgalom száműzött vezetőjét, Makariosz érseket szabadon bocsátják, de Ciprusra nem térhet vissza. Ügy látszik, a ciprusi nép harcának és a világ közvéleményének nyomására legalább nagy handa-bandával port hintenek a világ közvéleményének szemébe. Az angol burzsoá sajtó úgy igyekszik beállítani Makariosz szabadonbocsátását, mint az angol kormány engedményét a ciprusi probléma megoldása érdekében. Az angol kormány szócsöve, a Times azonban elveti a ciprusi nép képviselőivel a tárgyalásokat, mivel „Ciprus a NATO-nak és a Bagdadi Egyezménynek jelentős láncszeme". A lap reméli, hogy az USA, mint a Bagdadi Szerződés újdonsült tagja teljes mértékben támogatni fogja Anglia ciprusi politikáját. A News Gronicle szerint az angol kormánynak ez a lépése csak akkor érne valamit, ha ezt amnesztia kihirdetése követné, és megkezdenék a ciprusi nép képviselőivel a tárgyalásokat. A munkáspárti Daily Herald szerint a kormány előtt egyetlen helyes út áll: beismerni az addigi politika teljes kudarcát és tárgyalásokat kezdeni a ciprusi néppel. A görög hajókat rádión értesítették, hogy vegyék fedélzetükre Makarioszt, akit Athénbe várnak. A görög miniszterelnök szerint Makariosz szabadonbocsátásának értékét csak az angol kormány további álláspontja alapján lehet megítélni. A Makariosz szabadonbocsátását ünneplő ciprusiakat a Londonból hazatérő Harding könnyfakasztó bombákkal oszlatta szét. Makariosz érsek tehát szabad, de Cipruson a helyzet változatlan. Hiábavaló erőlködés Ahogy szabaddá vált a Szuezicsatorna és megindult rajta újra a hajózás, a nyugati hatalmak ismét felvetették a csatorna nemzetköziesítését. Amerika azt javasolta, hogy a csatorna használati díjának csak a felét fizessék Egyiptomnak, a másik felét pedig helyezzék letétbe a Világ Banknál, míg teljes megegyezésre nem jutnak a szuezi kérdésben. De Egyiptom következetesen kitart amellett, hogy a csatorna Egyiptomé és ezért a használati díj is őt illeti. Anglia, Franciaország és az F.gyesült Államok azt tanácsolták" a hajózási társaságoknak, hogy kerüljék el a Szuezi-csatornát. Ezzel nyomást akarnak gyakorolni Egyiptomra. De úgy látszik, hogy mindez hiábavaló erőlködés. A Szuezi-csatornát többféle ok miatt lehetetlen bojkottálni: 1. A hatalmas tartályhajók és a Bagdadi Szerződés országain át építendő olajvezeték még a levegőben lóg és Nyugatnak az olaj sok millió tonnáira van szüksége. 2. A nyugati országok parancsát egyszerűen nem tartják be a hajózási társaságok, mert a Szuezi-csatornán szállított olaj olcsóbb és az üzlet a kapitalista világban örökké üzlet marad. 3. De a találékony üzletemberek úgy is kijátsszák a bojkottot, hogy az angol és francia hajótulajdonosok hajóikat egyszerűen Libériában, Panamában, vagy másutt regisztrálják. A Szuezi-csatorna bojkottja tehát halva született gyerek, amit a valóságban lehetetlen megvalósítani. Tegyenek a nyugati hatalmak bármit is, az elkövetkező évtizedekben a Szuezi-csatorna a legfontosabb víziutak egyike marad, még hozzá egyiptomi víziút. sz.. b. A csehszlovák kormányküldöttség Lusunban Taljen (ČTK) — A csehszlovák kormányküldöttség Viliam Široký miniszterelnök vezetésével március 29-én délelőtt napsugaras szép időben I.usun katonai kikötőbe (Port Arthur) látogatott, amely mintegy 50 kilométer távolságban van Taljentől. A csehszlovák kormányküldöttséget a Lusunban horgonyzó hajók zászlődíszben fogadták. Viliam Široký miniszterelnök fogadta a lusuni helyőrség parancsnokának jelentését. Ezután a katonazenekar a csehszlovák és kínai állami himnuszt játszotta, s a miniszterelnök szemlét tartott a felsorakozott díszszázad felett. A kormányküldöttség tagjai ezután megszemlélték egy torpedórombolót és a kikötőben horgonyzó többi hadihajót. A szemle során a csehszlovák kormányküldöttség megismerkedett az egyes hajók berendezésével és kezelésével. A csehszlovák kormányküldöttség kora délután a torpedóromboló fedélzetén Lusunból Taljenbe tért vissza. Útközben a hajó legénysége riadógyakorlatot tartott. Bulganyin Gerhardsenhez intézett üzenetének visszhangja Osló (ČTK) — A Dagbladet közli, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenete nagy visszhangot keltett Norvégia parlamenti köreiben. A politikusok az üzenetet sokoldalúan értékelik és tüzetesen foglalkoznak vele. A Norges Handels of' Sjöfartstidende vezércikkében azt írja, hogy Bulganyin levele igen udvarias hangú és hozzáfűzi: , Természetes, hogy hasonlóképpen kell válaszolnia a mi miniszterelnökünknek és a norvég sajtónak is, mielőtt elmulasztanék a nézetek kicserélésének lehetőségét". A washingtoni Star Bulganyin üzenetévei kapcsolatban hangsúlyozza a szovjet álláspont helyességét és fell szólítja az USA-t, mérlegelje, milyen volna az USA álláspontja, ha haditámaszpontokkal volna körülvéve. Az indiai választások eredménye Delhi, (ČTK) — Indiában befejezték a nemzetgyűlési választások szavazatainak összeszámlálását. A legutóbbi hírek szerin

1 az Indiai Nemzeti Kongresszus Pártja 365, a Pradzsa Szocialista Párt 18, India Kommunista Pártja 29, a Dzsan Szangh Párt 4, a többi párt 41 és a függetlenek 28 mandátumot kaptak.