Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)
1957-03-21 / 80. szám, csütörtök
folyamatos munkamódszerrel ú] lakótelep épül Bratislavában Szlovákia fővárosában, a Februári Győzelem utca évről évre szépül. Az utóbbi két évben a bratislavai építészeti dolgozók több mutatós épületet és számos lakást építettek. Ezen az utcán úgyszólván egyik napról a másikra épült fel köztársaságunk legszebb főiskolás otthona, — az Ifjúgárdainternátús. Tőle nem messze a Priemstav dolgozói a hegesztő kutatóintézet épületén dolgoznak, Rača irányában pedig a vegyiipari iskola 300 férőhelyes, 4 emeletes internátusa emelkedik. Ma már fokozatosan valóra váltjuk a terveket. Néhány év folyamán elkészül Bratislava legnagyobb lakótelepe. A telep építését időszakokra osztották be. A Magasépítészeti Vállalat dolgozói az első tömbök építését már ez év júliusában megkezdik. A hatalmas bágerek, a Légióházak mögötti Ursinyi utca mentén kezdik meg munkájukat. Az építés első időszakában ennek az utcának hosszában a vasút irányában kezdik meg hat modern tömb építését. Az első tömb, amely a Februári Győzelem utcával, szemben áll majd, hatemeletes lesz. 60 család talái itt otthonra. A vasút irányában további 4 tömb épül 56—56 lakásegységgel. Az építészek a legjobban bevált munkamódszert alkalmazzák az űj telep építésénél, mégpedig a folyamatos módszert. Az alagsorokat betonalkatrészekből, a többi falrészt pedig téglából készítik. Terv szerint már a jövő év júliusában beköltöznek az első új lakók a szép lakásokba. Csehszlovák gyártmányú robogók külföldön r' rA „Cezeta 175" jelzésű csehszlovák robogókat a strakonicei motorkerékpérüzem gyártja. A robogók nagy érdeklődést keltettek az amszterdami nemzetközi kiállításon. A prágai Motokov külkereskedelmi vállalat dolgozói az A. Beers holland motorkerékpár szállító cégtől több robogóra kaptak megrendelést. Más kiállításokon és nemzetközi vásárokon is nagy az érdeklődés a csehszlovák robogók iránt. Bemutatják őket a casablancai, New York-i, svédországi, kanadai nemzetközi vásárokon és a bécsi autókiállításon. Az említett tömbök mellett a következő években újabb többszáz lakás épül, mégpedig az Ifjúgárdainternátus irányában. A terv panelházak építésével is számol a Priemstav dolgozóinak közreműködésével. Az egész telep 3500 lakásból, kulturális, szociális berendezésekből és iskolaépületekből tevődik össze s 500 millió koronába kerül. A telep építési tervében benne van egy 23 osztályos tizenegyéves középiskola építése is. Nem feledkeztek meg az óvodákról és bölcsödékről sem. A telep autótulajdonosai részére garázsok épülnek. A telepen 300 személyes népművelési ház és 450 személyes nrt>zi lesz. Bratislavában tehát az év második felében megkezdik a város legnagyobb lakótelepének építését. A jövő év végéig az első 315 család már szép modern lakásokba költözik. Ivan Pohovej, MMMIWMM mt HMMWW WWW H WtH W A Priemstav dolgozói a napokban fejezték be a negyedik bratislavai panelház szerelését. Az új házban 38. lakás van. A kész épület mellett már további két ilyen ház alapjait készítik elő. Egy év alatt felépül az új negyed, amely a legkorszerűbb módszerrel épül. Képünk az ötödik bratislavai panelház alapjait készítő dolgozókat mutatja be. J. Teslík (ČTK) felvétele. AZ ÜJ SZÓ POSTÁJÁBÓL Valami nincs rendben A sok levél között apróbetűs, nehezen olvasható írás érkezett szerkesztőségünkbe. A szentesi kőbányák dolgozójának, Szűcs Zs. Istvánnak a tollnál nehezebb szerszám forgatásához szokott keze rótta e sorokat papírra. S ahogy szó szót mellé illesztett, amikor írta, úgy emelem ki én egymás után a szavakat az ismeretlenségből és kerekednek a mondatik, kap értelmet a levél. Panasz van benne az üzemvezetőségre. De valami hasonló panasz már érkezett hozzánk — jut eszembe. S valóban, öt perc múlva kezemben van Szűcs Zs. István 1956. nyarán írott levele, amelyben arra panaszkodott, hogy nincs ivóvíz a bányában, s a napjában egyszer odaszállított vizet is piszkos hordóban tárolják, ami egészségtelen. Ekkor e levél nyomán az üzem Lodrogszerdahelyi vezetőségéhez fordultunk, segítségük 2t kérve. Levelünkre gyorsan jött a válasz. Az üzem vezetősége teljes egészében elismerte, hogy a panasz jojos. Megindokolták azt is, miért volt ez az állapot és közölték velünk, hogy 1956 augusztusában új hordókat vettek, hogy azóta a bányászok vízellátása rendszeres, higiénikus és kielégítő. Közölték azt is, hogy fúrási munkálatokat kezdtek a célból, hogy a bányában a helyszínen ivóvizet nyerjenek. Egyszóval nagyon megértő hangú llevél volt ez. Igen ám, csakhogy most Szűcs Zs. István azt közli velünk, hogy még mindig nincs víz a bányában és 80 munkás érzi a rendszeres vízellátás hiányát. Még arra is panaszkodik, hogy nem kapnak kovácsszenet és szerszámaikat nem tudják megélesíteni, ami bizony fékezi a munkateljesítményt. A levél további részéből is az tűnik ki, hogy az üzem vezetősége elhanyagolja a szentesi kőbányát, illetve nem törődik eleget az ottani dolgozókkal és a munkaviszonyokkal. Szűcs Zs. István levelében a többi munkás nevében is arra kéri Maslenka elvtársat, az üzem vezetőjét, hogy gyakrabban látogasson el a szentesi bányákba, beszélgessen el az ottani munkásokkal, hallgassa meg kívánságaikat, észrevételeiket, magyarázza meg a vitás kérdéseket, hogy a munkások saját tapasztalatukból győződjenek meg arról, hogy a kőbányák vezetősége a szentesii bányát is édes gyermekének tekinti és az ottani dolgozók érdekeit állandóan szem előtt tartja. Nagykeszi ifjúsága Tánctól, daltól zajos a nagykesziek kultúrháza. Ott tölti szabad idejét a falu ifjúsága. Oj rádiójuk és gramafonjuk szebbnél szebb zenét és dalt közvetít szórakoztatásukra. Az ifjak azonban nemcsak táncolnak és dalolnak, de olvasnak is. Nemrég eljátszották Szigligeti Mama című vígjátékát, amivel aztán kellemesen szórakoztatták a falu népét. Czita Béla Gazdaságos ez? A Rimaszombattól Jesenské felé vezető út nagyon elhanyagolt állapoban van. A tél folyamán örömmel láttuk, hogy az útépítészeti hivatal is észrevette ezt és az út Jánosi végéhez több mint 100 vagon követ szállíttattak ki, hogy a legrövidebb időn belül a már közelben készített anyagból megkezdhessék a rossz út javítását. Annál nagyobb volt meglepetésünk, amikor nemrégen egy nagy rakodó báger és néhány teherautó jelent meg és a helyszínen levő anyagot újból autókra rakták és más irányba szállították el. Szeretnénk tudni, hogy az útépítészet tervezői miért tartják gazdaságosnak az anyagok többszöri kocsikáztatását, miért előbb dolgoztatnak és aztán gondolkoznak. Cacsó István, Csemadok titkára ©OOOOOOeOOOOOOOOOOOOQOOG^^ mind a közös gazdálkodás utólérhetetlenségét bizonyítják. Annak bizonyítéka ez, hogy a nép, az ország ura a párt irányításával csodákat művel. Paradicsommá változtatja az országot. Szüntelenül emelkedik a jólét. No de hadd beszéljenek erről a tények. Egy példából szeretnék kiindulni. Ugrásszerű fejlődés a szövetkezetekben az 1955—1956-os gazdasági évben történt. Ugyanis 1955-höz képest a járás szövetkezeteseinek évi jövedelme majdnem 8 millió koronával emelkedett. Ez annyit jelent, hogy az átlagos munkabíró szövetkezeti tag évi jövedelme (beleértve a háztáji gazdaságból eredő javakat is) 25—26 ezer korona között mozog. Ha az említett összeget elosztjuk 12-vel, vagyis a hónapok számával, kiderül, hogy egy szövetkezeti tag havi jövedelme jóval 2 ezer koronán felül mozog. Ez már szép összeg, lehet belőle élni. A termelés növekedésével párhuzamosan és a sorozatos árleszállítások következtében a járás dolgozóinak vásárlóképessége is lényegesen növekedett. Hogy ez így igaz, példákkal igazolom. A járás területén levő kiskereskedelmi boltok évi forgalma a múlt évben 19 235 000 koronával volt több, mint 1954-ben. Ez azt jelenti, hogy 1956-ban 19 235 000 koronával vásároltak többet a járás lakói, mint 1954-ben. A vásárlóképesség állandó növekedése évről évre észlelhető. Megállapíthatjuk, hogy a vásárlóképesség egy év alatt 8,7 százalékkal, vagyis 7 856 000 koronával emelkedett. A legfontosabb élelmiszerek fogyasztása egy év alatt a következőképpen növekedett: liszt 849 q-val, cukor 508 q-val, hús 28 q-val, szalonna 7 q-val, tej 116 ezer literrel, tojás 43 ezer darabbal, péksütemény 187 q-val, | kedését. Nem beszéltünk azonban OJ S Z ô 1957. március 21. krumpli 47 q-val, a rizs pedig 629 q-val. Az egy személyre eső fogyasztás terén is kimutatható a növekedés, különösen azoknál az élelmiszereknél, melyeket a fogyasztó az üzletekben vásárolt. Az egy személyre eső rizsfogyasztás pl. 1955-ben 2,5 kg volt. Ez a szám 1956-ban már 4,6 kg-ra emelkedett. A cukorfogyasztás 1955ben egy személyre 23,4 kg volt, 1956ban 25,1 kg-ra emelkedett. Az ipari cikkek vásárlása terén is óriási az 1955-ös és 1956-os év közötti különbség. íme a példa: Iparcikkek 1955: 1956: Különbség cipő (pár) 68 911 74 534 5623 kályha (darab) 467 802 535 óra 150 324 174 varrógép 60 88 28 villanymosógép 189 266 77 kerékpár 541 718 177 motorkerékpár 35 60 31 A táblázathoz hozzá kell még fűzni, hogy a rádióvevőkészülékek száma 1955-ben 2955 volt, míg 1956-ban már 3531 rádió szólt a járás területén. Beszélni kell még arról is, hogy évről évre többen vásárolnak új bútort. Kell, mert olyan építkezés folyik a járás területén, amilyenre a történelem folyamán még nem volt példa. 1950-től mostanáig 1747 családi ház épült a járás területén. Ebből a választásoktól eltelt idő alatt 758 épült. Ehhez még nincs hozzászámítva az a 72 lakásegység, melyet az üzemek, illetve a helyi gazdálkodás keretén belül építettek. Természetesen az új lakásokba új búis kell. 1955-ben 1797 500 korona érértékű bútort vásároltak a járás lakói. 1956-ban már ez a szám 2,248.000 tor is kell. 1955-ben 1797 500 korona koronára emelkedett. Beszéltünk azokról a tényekről melyek világosan bizonyítják a járás . lakói életszínvonalának állandó emelazokról a javakról, melyeket az állam közvetett formában juttat a járás dolgozóinak. Pedig szólni kell erről is, mert nem százakról vagy ezrekről van itt szó, hanem nehéz milliókról. Nem akarok most azokról az anyagi vagy gépi eszközökről beszélni, amelyek a termelés előrehaladását segítik, hanem azokról a dolgokról, amelyek közvetlenül az ember, szükségleteit, kultúrigényeit elégítik ki. Elsősorban beszéljünk .talán a villamosításról. Nem arról lesz szó, hogy a felszabadulás előtt milyen volt a helyzet a Csallóközben a villamosítás terén. Nem is kell erről beszélni, hisz a legjobban ők maguk tudják. Azt azonban büszkén állíthatjuk, hogy az utóbbi években nagy haladást értek el ezen a téren. Elég ha megemlítjük, hogy 1954-től mostanáig 7 falu kapott villanyt és rövidesen még hétben alszik el a petróleumlámpa világa. A jobb élet magával hozza a kultúra utáni vágyat is. Szórakozni, tanulni akarnak a nagymegyeri járás szövetkezetesei. A járási könyvtárat is beleértve az állam költségére eddig 28 könyvtár létesült. A könyvtárakban több mint 30 ezer könyv áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtárakon kívül a járás területén egyre szaporodnak a kultúrházak is. A felszabadulás előtt csak Nagymegyeren volt mozi. Ma már hét állami filmszínház hetenként kétseer-háromszor játszik. Az állami mozikon kívül már tíz kultúrházban vetítenek filmet saját gépükkel, öt kultúrotthonban pedig működik a televíziós rádió. Itt azt is meg kell még említeni, hogy az állam mennyire törődik az ifjúság nevelésével. Egymás után épülnek a modern iskolák, óvodák. Míg 1954ben csak egy óvoda volt a járásban, ma már 22-ről adhatunk számot. No, de száz szónak is egy a vége, mondjuk meg kereken, hogy három év alatt az állam a nagymegyeri járásban tízmillió koronát fordított új iskolák építésére és a régiek tatarozására. Szólni kell még az egészségügyi szolgálatról is. Három évvel ezelőtt, amikor a járás dolgozói saját soraikból választottak vezetőket, még csak 40 egészségügyi dolgozó volt a járás területén. Azóta számuk 60-ra emelkedett. 1954-ben a járás még hat orvosi körzetre volt osztva és csak hat orvosi tanácsadó állt a terhes anyák rendelkezésére. Ma már nyolc orvosi körzet és 14 tanácsadó szolgálja a terhes asszonyokat. Az orvosi hálózat kibővítésével csökkent a gyermekhalandóság is. Míg 1937-ben a burzsoá köztársaság idején ezer gyerekből 117 halt meg egy éven alul, a nagymegyeri járásban 1954-ben ezer gyerekből csak 58 halt meg. Az egészségügyi hálózat kibővítésével ez a szám 1956-ig 28-ra csökkent. Befejezésül beszéljünk még az öre gekről való gondoskodásról is. A választásoktól eltelt időszak alatt az állam a nagymegyeri járás öregjei nek, illetve munkaképtelenjeinek majdnem 27 millió koronát fizetőit ki. Óriási összeg. Ilyen segítséget az öregek csak szocialista államban kaphatnak, ahol az ő fiaik, unokáik irá nyitják az országot. Irasomban csak a nagymegyeri járásra szorítkoztam. Végezetül azonban még meg kell mondanom, hogy nemcsak itt van ez így, hanem a komáromi, trenčíni, nagykaposi járásokban és az egész országban. Pártunk politikájának legfőbb célja az emberről való gondoskodás, az ember anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése és ezt a gondoskodást tapasztalhatjuk, bármerre já runk. Szarka István A jegy vagy az öltöny ? Furcsa esetnek voltam. szenvedő alanya a napokban. A nagyme-. gyeri vasútállomáson március 6-án a 17.25 óraikor in-, dúló vonatra akar-, tam felszállani, hogy munkahelyemről hazatérjek. Bevallom, nem voltam vasárnapiasan öltözve, csak úgy mint munkába. S itt volt a baj, mert a kalauz a peronon megállított, hogy ide ne szálljak jel, mert ez nem munkáskocsi. Meg-, jegyzem, az elsőA CSD bemutatia 0S2r á^" jegy a a t-su bemutatja zsebemben vo U _ uj utazoruha mo- dg g azf n£m fcé r. aelljet. dezte, csak erőnek erejével le akart a lépcsőről taszítani. No de nem hagytam magam, helyet foglaltam az elsőosztályú kö csiban. Ezért a tettemért meglakoltam, mert mikor a kalauz jött a jegyeket kezelni, goromba hangon alaposan kioktatott, hogyha ő egyszer azt mondta, itt nem utazhatok, rá-' vozzak a munkáskocsiba. Kérdeztem, hogy a ruha, vagy a jegy a döntő ebben a kérdésben. Erre nem kaptam kielégítő választ. Talán most megadja a felvilágosítást vagy ű, vagy felettes hatósága. Horváth Lajos, Nagymegyer. A karvai Sokol A Sokol karvai szervezete ny&rön sporttal, télen pedig színjátékokkal szórakoztatja a község lakosságát. Az idei téli évadban két színjátékot tanultak be, illetve játszottak többször nagy sikerrel. Színjátékaikat ugyancsak nagy sikerrel adták elő Ebeden, Dunamocson és Bátorkeszin. Senkár F, Új áruház Sajógömörön Régi vágyuk telje ult a sajógömörieknek az új áruház megnyitásával. Már maga az építkezés menete is szokatlan volt a faluban. A szorgalmas kőművesek télen is rakták a falat. A friss falazást szalmabálákkal takargatták le hogy megvédjék a fagytól. A hatalmas épület egy év alatt teljesen elkészült és 1957. március 2-án ünnepélyesen átadták rendeltetésének. így lehetővé vált, hogy dolgozó aszszonyainknak már nem kell a három kilométerre levő tornaijai üzletekbe járni vásárolni, mert ebben az új áruházban minden szükségeset megvehetnek. Az üzletben ragyogó tisztaság van. Az élelmiszereken kívül rádió, motorkerékpár, ruhaanyagok, bútorok nagy választékban sorakoznak a vevők elé. Kovács István, Diákotthon Párkányban Párkányban a legújabb középületek egyike a 11. éves magyar középiskola. Sok diák nyer itt általános műveltséget és készül rel a főiskolára, az életre. Az iskola tanulóinak jelentős százaléka bejáró, vagy a városban lakó vidéki gyermek, ami bizony gyakran akadályozza a zavartalan tanítás menetét. 1955-ben a JNB segítségével diákotthont kapott az iskola, — a diákok és szülők örömére. A diákotthon 80 férőhelyes, az- egyik felében a lányok, a másikban a fiúk laknak. Bár az épület fából készült, a legnagyobb télben is kellemes meleg volt mindenüct. Példás a rend a diákotthon m'nden szobájában, ugyancsak tisztaság uralkodik a most létesített konyhában is. A diákok i tanulásra szánt időt tervszerűen, helyesen kihasználják, de a szórakozást sem hanyagolják el. Műsoros esteket, táncestéket rendeznek, legutóbbi teaestjük nagyon jól sikerült. Geyer Friderika