Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-21 / 80. szám, csütörtök

folyamatos munkamódszerrel ú] lakótelep épül Bratislavában Szlovákia fővárosában, a Feb­ruári Győzelem utca évről évre szépül. Az utóbbi két évben a bra­tislavai építészeti dolgozók több mutatós épületet és számos lakást építettek. Ezen az utcán úgyszól­ván egyik napról a másikra épült fel köztársaságunk legszebb fő­iskolás otthona, — az Ifjúgárda­internátús. Tőle nem messze a Priemstav dolgozói a hegesztő kutatóintézet épületén dolgoznak, Rača irányában pedig a vegyiipari iskola 300 férőhelyes, 4 emeletes internátusa emelkedik. Ma már fokozatosan valóra vált­juk a terveket. Néhány év folya­mán elkészül Bratislava legna­gyobb lakótelepe. A telep építését időszakokra osztották be. A Ma­gasépítészeti Vállalat dolgozói az első tömbök építését már ez év júliusában megkezdik. A hatalmas bágerek, a Légióhá­zak mögötti Ursinyi utca mentén kezdik meg munkájukat. Az építés első időszakában ennek az ut­cának hosszában a vasút irányá­ban kezdik meg hat modern tömb építését. Az első tömb, amely a Februári Győzelem utcával, szem­ben áll majd, hatemeletes lesz. 60 család talái itt otthonra. A vasút irányában további 4 tömb épül 56—56 lakásegységgel. Az építé­szek a legjobban bevált munka­módszert alkalmazzák az űj telep építésénél, mégpedig a folyamatos módszert. Az alagsorokat betonal­katrészekből, a többi falrészt pe­dig téglából készítik. Terv szerint már a jövő év jú­liusában beköltöznek az első új lakók a szép lakásokba. Csehszlovák gyártmányú robogók külföldön r' rA „Cezeta 175" jelzésű csehszlovák robogókat a strakonicei motorkerék­pérüzem gyártja. A robogók nagy ér­deklődést keltettek az amszterdami nemzetközi kiállításon. A prágai Mo­tokov külkereskedelmi vállalat dolgo­zói az A. Beers holland motorkerékpár szállító cégtől több robogóra kaptak megrendelést. Más kiállításokon és nemzetközi vásárokon is nagy az érdeklődés a csehszlovák robogók iránt. Bemutatják őket a casablancai, New York-i, svéd­országi, kanadai nemzetközi vásárokon és a bécsi autókiállításon. Az említett tömbök mellett a következő években újabb többszáz lakás épül, mégpedig az Ifjúgárda­internátus irányában. A terv pa­nelházak építésével is számol a Priemstav dolgozóinak közremű­ködésével. Az egész telep 3500 lakásból, kulturális, szociális berendezések­ből és iskolaépületekből tevődik össze s 500 millió koronába kerül. A telep építési tervében benne van egy 23 osztályos tizenegyéves középiskola építése is. Nem feled­keztek meg az óvodákról és böl­csödékről sem. A telep autótulaj­donosai részére garázsok épülnek. A telepen 300 személyes népmű­velési ház és 450 személyes nrt>zi lesz. Bratislavában tehát az év má­sodik felében megkezdik a város legnagyobb lakótelepének építését. A jövő év végéig az első 315 csa­lád már szép modern lakásokba költözik. Ivan Pohovej, MMMIWMM mt HMMWW WWW H WtH W A Priemstav dolgozói a napokban fe­jezték be a negyedik bratislavai pa­nelház szerelését. Az új házban 38. lakás van. A kész épület mellett már további két ilyen ház alapjait készítik elő. Egy év alatt felépül az új ne­gyed, amely a legkorszerűbb módszerrel épül. Képünk az ötödik bratislavai panelház alapjait készítő dolgozókat mutatja be. J. Teslík (ČTK) felvétele. AZ ÜJ SZÓ POSTÁJÁBÓL Valami nincs rendben A sok levél között apróbetűs, ne­hezen olvasható írás érkezett szer­kesztőségünkbe. A szentesi kőbányák dolgozójának, Szűcs Zs. Istvánnak a tollnál nehezebb szerszám forgatásá­hoz szokott keze rótta e sorokat pa­pírra. S ahogy szó szót mellé il­lesztett, amikor írta, úgy emelem ki én egymás után a szavakat az isme­retlenségből és kerekednek a mon­datik, kap értelmet a levél. Panasz van benne az üzemvezetőségre. De valami hasonló panasz már érkezett hozzánk — jut eszembe. S való­ban, öt perc múlva kezemben van Szűcs Zs. István 1956. nyarán írott levele, amelyben arra panaszkodott, hogy nincs ivóvíz a bányában, s a napjában egyszer odaszállított vizet is piszkos hordóban tárolják, ami egészségtelen. Ekkor e levél nyo­mán az üzem Lodrogszerdahelyi ve­zetőségéhez fordultunk, segítségük 2t kérve. Levelünkre gyorsan jött a válasz. Az üzem vezetősége teljes egészében elismerte, hogy a panasz jojos. Meg­indokolták azt is, miért volt ez az állapot és közölték velünk, hogy 1956 augusztusában új hordókat vettek, hogy azóta a bányászok vízellátása rendszeres, higiénikus és kielégítő. Közölték azt is, hogy fúrási munká­latokat kezdtek a célból, hogy a bá­nyában a helyszínen ivóvizet nyer­jenek. Egyszóval nagyon megértő hangú llevél volt ez. Igen ám, csakhogy most Szűcs Zs. István azt közli ve­lünk, hogy még mindig nincs víz a bányában és 80 munkás érzi a rend­szeres vízellátás hiányát. Még arra is panaszkodik, hogy nem kapnak kovácsszenet és szerszámaikat nem tudják megélesíteni, ami bizony fékezi a munkateljesítményt. A le­vél további részéből is az tűnik ki, hogy az üzem vezetősége elhanyagol­ja a szentesi kőbányát, illetve nem törődik eleget az ottani dolgozókkal és a munkaviszonyokkal. Szűcs Zs. István levelében a többi munkás nevében is arra kéri Maslenka elv­társat, az üzem vezetőjét, hogy gyakrabban látogasson el a szentesi bányákba, beszélgessen el az ottani munkásokkal, hallgassa meg kívánsá­gaikat, észrevételeiket, magyarázza meg a vitás kérdéseket, hogy a mun­kások saját tapasztalatukból győződ­jenek meg arról, hogy a kőbányák vezetősége a szentesii bányát is édes gyermekének tekinti és az ottani dolgozók érdekeit állandóan szem előtt tartja. Nagykeszi ifjúsága Tánctól, daltól zajos a nagykesziek kultúrháza. Ott tölti szabad idejét a falu ifjúsága. Oj rádiójuk és grama­fonjuk szebbnél szebb zenét és dalt közvetít szórakoztatásukra. Az ifjak azonban nemcsak táncolnak és da­lolnak, de olvasnak is. Nemrég eljátszották Szigligeti Ma­ma című vígjátékát, amivel aztán kellemesen szórakoztatták a falu né­pét. Czita Béla Gazdaságos ez? A Rimaszombat­tól Jesenské felé vezető út nagyon elhanyagolt álla­poban van. A tél folyamán örömmel láttuk, hogy az útépítészeti hivatal is észrevette ezt és az út Jánosi vé­géhez több mint 100 vagon követ szállíttattak ki, hogy a legrövidebb időn belül a már közelben készített anyagból megkezd­hessék a rossz út javítását. Annál nagyobb volt meglepetésünk, amikor nemrégen egy nagy rakodó báger és néhány teherautó jelent meg és a helyszínen levő anyagot újból autókra rakták és más irányba szállították el. Szeretnénk tudni, hogy az útépí­tészet tervezői miért tartják gazda­ságosnak az anyagok többszöri ko­csikáztatását, miért előbb dolgoztat­nak és aztán gondolkoznak. Cacsó István, Csemadok titkára ©OOOOOOeOOOOOOOOOOOOQOOG^^ mind a közös gazdálkodás utólérhetet­lenségét bizonyítják. Annak bizonyíté­ka ez, hogy a nép, az ország ura a párt irányításával csodákat művel. Paradicsommá változtatja az országot. Szüntelenül emelkedik a jólét. No de hadd beszéljenek erről a tények. Egy példából szeretnék kiindulni. Ugrásszerű fejlődés a szövetkezetekben az 1955—1956-os gazdasági évben tör­tént. Ugyanis 1955-höz képest a járás szövetkezeteseinek évi jövedelme majdnem 8 millió koronával emelke­dett. Ez annyit jelent, hogy az átlagos munkabíró szövetkezeti tag évi jöve­delme (beleértve a háztáji gazdaság­ból eredő javakat is) 25—26 ezer ko­rona között mozog. Ha az említett összeget elosztjuk 12-vel, vagyis a hó­napok számával, kiderül, hogy egy szövetkezeti tag havi jövedelme jóval 2 ezer koronán felül mozog. Ez már szép összeg, lehet belőle élni. A termelés növekedésével párhuza­mosan és a sorozatos árleszállítások következtében a járás dolgozóinak vásárlóképessége is lényegesen növe­kedett. Hogy ez így igaz, példákkal igazolom. A járás területén levő kiskereskedel­mi boltok évi forgalma a múlt év­ben 19 235 000 koronával volt több, mint 1954-ben. Ez azt jelenti, hogy 1956-ban 19 235 000 koronával vá­sároltak többet a járás lakói, mint 1954-ben. A vásárlóképesség állandó növekedése évről évre észlelhető. Megállapíthatjuk, hogy a vásárlóké­pesség egy év alatt 8,7 százalékkal, vagyis 7 856 000 koronával emelke­dett. A legfontosabb élelmiszerek fogyasz­tása egy év alatt a következőképpen növekedett: liszt 849 q-val, cukor 508 q-val, hús 28 q-val, szalonna 7 q-val, tej 116 ezer literrel, tojás 43 ezer darabbal, péksütemény 187 q-val, | kedését. Nem beszéltünk azonban OJ S Z ô 1957. március 21. krumpli 47 q-val, a rizs pedig 629 q-val. Az egy személyre eső fogyasztás terén is kimutatható a növekedés, kü­lönösen azoknál az élelmiszereknél, melyeket a fogyasztó az üzletekben vásárolt. Az egy személyre eső rizs­fogyasztás pl. 1955-ben 2,5 kg volt. Ez a szám 1956-ban már 4,6 kg-ra emelkedett. A cukorfogyasztás 1955­ben egy személyre 23,4 kg volt, 1956­ban 25,1 kg-ra emelkedett. Az ipari cikkek vásárlása terén is óriási az 1955-ös és 1956-os év közötti különbség. íme a példa: Iparcikkek 1955: 1956: Különbség cipő (pár) 68 911 74 534 5623 kályha (darab) 467 802 535 óra 150 324 174 varrógép 60 88 28 villanymosógép 189 266 77 kerékpár 541 718 177 motorkerékpár 35 60 31 A táblázathoz hozzá kell még fűzni, hogy a rádióvevőkészülékek száma 1955-ben 2955 volt, míg 1956-ban már 3531 rádió szólt a járás területén. Be­szélni kell még arról is, hogy évről évre többen vásárolnak új bútort. Kell, mert olyan építkezés folyik a járás területén, amilyenre a történelem fo­lyamán még nem volt példa. 1950-től mostanáig 1747 családi ház épült a járás területén. Ebből a vá­lasztásoktól eltelt idő alatt 758 épült. Ehhez még nincs hozzászá­mítva az a 72 lakásegység, melyet az üzemek, illetve a helyi gazdálko­dás keretén belül építettek. Természetesen az új lakásokba új bú­is kell. 1955-ben 1797 500 korona ér­értékű bútort vásároltak a járás lakói. 1956-ban már ez a szám 2,248.000 tor is kell. 1955-ben 1797 500 korona koronára emelkedett. Beszéltünk azokról a tényekről melyek világosan bizonyítják a járás . lakói életszínvonalának állandó emel­azokról a javakról, melyeket az ál­lam közvetett formában juttat a já­rás dolgozóinak. Pedig szólni kell erről is, mert nem százakról vagy ezrekről van itt szó, hanem nehéz milliókról. Nem akarok most azok­ról az anyagi vagy gépi eszközökről beszélni, amelyek a termelés előre­haladását segítik, hanem azokról a dolgokról, amelyek közvetlenül az ember, szükségleteit, kultúrigényeit elégítik ki. Elsősorban beszéljünk .talán a villa­mosításról. Nem arról lesz szó, hogy a felszabadulás előtt milyen volt a helyzet a Csallóközben a villamosítás terén. Nem is kell erről beszélni, hisz a legjobban ők maguk tudják. Azt azonban büszkén állíthatjuk, hogy az utóbbi években nagy haladást értek el ezen a téren. Elég ha megemlítjük, hogy 1954-től mostanáig 7 falu ka­pott villanyt és rövidesen még hétben alszik el a petróleumlámpa világa. A jobb élet magával hozza a kul­túra utáni vágyat is. Szórakozni, ta­nulni akarnak a nagymegyeri járás szövetkezetesei. A járási könyvtárat is beleértve az állam költségére eddig 28 könyvtár létesült. A könyvtárak­ban több mint 30 ezer könyv áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtára­kon kívül a járás területén egyre szaporodnak a kultúrházak is. A fel­szabadulás előtt csak Nagymegyeren volt mozi. Ma már hét állami filmszínház he­tenként kétseer-háromszor játszik. Az állami mozikon kívül már tíz kultúrházban vetítenek filmet saját gépükkel, öt kultúrotthonban pedig működik a televíziós rádió. Itt azt is meg kell még említeni, hogy az állam mennyire törődik az ifjúság nevelésével. Egymás után épülnek a modern iskolák, óvodák. Míg 1954­ben csak egy óvoda volt a járásban, ma már 22-ről adhatunk számot. No, de száz szónak is egy a vége, mondjuk meg kereken, hogy három év alatt az állam a nagymegyeri já­rásban tízmillió koronát fordított új iskolák építésére és a régiek tataro­zására. Szólni kell még az egészségügyi szolgálatról is. Három évvel ezelőtt, amikor a járás dolgozói saját soraik­ból választottak vezetőket, még csak 40 egészségügyi dolgozó volt a járás területén. Azóta számuk 60-ra emel­kedett. 1954-ben a járás még hat or­vosi körzetre volt osztva és csak hat orvosi tanácsadó állt a terhes anyák rendelkezésére. Ma már nyolc orvosi körzet és 14 tanácsadó szolgálja a terhes asszonyokat. Az orvosi hálózat kibővítésével csökkent a gyermekhalandóság is. Míg 1937-ben a burzsoá köztársaság ide­jén ezer gyerekből 117 halt meg egy éven alul, a nagymegyeri járásban 1954-ben ezer gyerekből csak 58 halt meg. Az egészségügyi hálózat kibő­vítésével ez a szám 1956-ig 28-ra csökkent. Befejezésül beszéljünk még az öre gekről való gondoskodásról is. A vá­lasztásoktól eltelt időszak alatt az állam a nagymegyeri járás öregjei nek, illetve munkaképtelenjeinek majdnem 27 millió koronát fizetőit ki. Óriási összeg. Ilyen segítséget az öregek csak szocialista államban kap­hatnak, ahol az ő fiaik, unokáik irá nyitják az országot. Irasomban csak a nagymegyeri já­rásra szorítkoztam. Végezetül azonban még meg kell mondanom, hogy nem­csak itt van ez így, hanem a komá­romi, trenčíni, nagykaposi járásokban és az egész országban. Pártunk po­litikájának legfőbb célja az ember­ről való gondoskodás, az ember anya­gi és kulturális szükségleteinek ma­ximális kielégítése és ezt a gondos­kodást tapasztalhatjuk, bármerre já runk. Szarka István A jegy vagy az öltöny ? Furcsa esetnek voltam. szenvedő alanya a napok­ban. A nagyme-. gyeri vasútállomá­son március 6-án a 17.25 óraikor in-, dúló vonatra akar-, tam felszállani, hogy munkahe­lyemről hazatérjek. Bevallom, nem voltam vasárna­piasan öltözve, csak úgy mint munkába. S itt volt a baj, mert a kalauz a peronon megállított, hogy ide ne szálljak jel, mert ez nem mun­káskocsi. Meg-, jegyzem, az első­A CSD bemutatia 0S2r á^" jegy a a t-su bemutatja zsebemben vo U _ uj utazoruha mo- dg g azf n£m fcé r. aelljet. dezte, csak erőnek erejével le akart a lépcsőről taszítani. No de nem hagytam magam, he­lyet foglaltam az elsőosztályú kö csiban. Ezért a tettemért meglakol­tam, mert mikor a kalauz jött a je­gyeket kezelni, goromba hangon ala­posan kioktatott, hogyha ő egyszer azt mondta, itt nem utazhatok, rá-' vozzak a munkáskocsiba. Kérdeztem, hogy a ruha, vagy a jegy a döntő ebben a kérdésben. Erre nem kaptam kielégítő választ. Talán most megadja a felvilágosítást vagy ű, vagy felettes hatósága. Horváth Lajos, Nagymegyer. A karvai Sokol A Sokol karvai szervezete ny&rön sporttal, télen pedig színjátékokkal szórakoztatja a község lakosságát. Az idei téli évadban két színjátékot ta­nultak be, illetve játszottak többször nagy sikerrel. Színjátékaikat ugyan­csak nagy sikerrel adták elő Ebeden, Dunamocson és Bátorkeszin. Senkár F, Új áruház Sajógömörön Régi vágyuk tel­je ult a sajógömö­rieknek az új áru­ház megnyitásával. Már maga az épít­kezés menete is szokatlan volt a faluban. A szor­galmas kőművesek télen is rakták a falat. A friss fa­lazást szalmabá­lákkal takargatták le hogy megvéd­jék a fagytól. A hatalmas épület egy év alatt tel­jesen elkészült és 1957. március 2-án ünnepélyesen át­adták rendelteté­sének. így lehetővé vált, hogy dolgozó asz­szonyainknak már nem kell a három kilométerre levő tornaijai üzletekbe járni vásárolni, mert ebben az új áruházban minden szükségeset megvehetnek. Az üzletben ragyogó tisztaság van. Az élelmiszereken kívül rádió, mo­torkerékpár, ruhaanyagok, bútorok nagy választékban sorakoznak a ve­vők elé. Kovács István, Diákotthon Párkányban Párkányban a legújabb középületek egyike a 11. éves magyar középiskola. Sok diák nyer itt általános műveltséget és készül rel a főiskolára, az életre. Az iskola tanulóinak jelentős százalé­ka bejáró, vagy a városban lakó vi­déki gyermek, ami bizony gyakran akadályozza a zavartalan tanítás me­netét. 1955-ben a JNB segítségével diák­otthont kapott az iskola, — a diá­kok és szülők örömére. A diákott­hon 80 férőhelyes, az- egyik felében a lányok, a másikban a fiúk laknak. Bár az épület fából készült, a leg­nagyobb télben is kellemes meleg volt mindenüct. Példás a rend a diákotthon m'nden szobájában, ugyancsak tisztaság uralkodik a most létesített konyhában is. A diákok i tanulásra szánt időt tervszerűen, helyesen kihasználják, de a szórakozást sem hanyagolják el. Műsoros esteket, táncestéket ren­deznek, legutóbbi teaestjük nagyon jól sikerült. Geyer Friderika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom