Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-17 / 76. szám, vasárnap

A belterjes gazdálkodás útján N X nélkül, hogy az ember valamiféle elvtelen dicsőítésbe Vagy túlzásokba esnék, úgy vélem, a Központi Bizottság legutóbbi határozatának döntő fordulatot kell előidéznie a mezőgazdasági termelésben s általa az ország élelmiszerellátásának megjavításában, az életszínvonal emelésében. Miben mutatkozik meg a Központi Bizottság határozatának rendkívül nagy jelentősége a mezőgazdasági termelés növelése kérdéseinek megoldásában? Abban, hogy a párt határozott irányvonalként tűzi ki a belterjes gazdálkodásra való áttérést. Természetes es magától értetődő, hogy mezőgazdaságunk a belterjesség felé fejlődjék, és hogy a mezőgazdasági termelésben a legmesszebbmenően alkalmazkodva az egyes vidékek éghajlati és termelési adottságaihoz, arra törekedjünk, hogy minden talpalatnyi földről a termények maximumát nyerjük. Ám ha mindez oly természetes és magától értetődő, sajnos, nem mondhatjuk el, hogy évekkel ezelőtt is az lett volna. Nem is oly rég, csupán néhány évvel ezelőtt nagyon sok emberben élt még az a nézet. — s él még jónéhányban ma is —, hogy a belterjes mezőgazdaság összeegyeztethetetlen a tervgazdálkodással. Még inkább összezavarodtak az egyes fogalmak az emberekben a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérésnél. Szövetkezeti és tervszerű mezőgazdaság végképp összeegyeztethetetlennek .tűnt fel a belterjességgel. em sok értelme volna most már e helytelen nézeték okaival foglalkozni, gyakorlati következményei pedig eléggé ismeretesek. Nagyon jól tudjuk, hogy egyes növényfélék — csak azért, mert olyan vidéken is termelni kellett őket, ahol termesztésükre nemvoltak meg a feltételek — sok esetben legfeljebb a vetőmagot termelték ki. Éppen abból a döntő tényezőből kiindulva, hogy mind a tervgazdálkodás, mind a szövetkezeti gazdálkodás egyenesen feltételezi a belterjességet, most már, a Központi Bizottság határozata után, inkább arról beszéljünk, hogyan, mi módon tegyük szabaddá ezt az eddig mesterségesen eltorlaszolt forrást. Ami a földművelés, a mezőgazdasági termelés tervezését, tervszerűségét illeti, hát ennek éppen arra kell irányulnia, hogy felmérve az országos szükségleteket, az egyes területek termelési feltételeit figyelembe véve és azok maximális kihasználására ' törekedve állapítsa meg a termelési feladatokat — de ugyanakkor minden erővel törekedve a nagyüzemi gazdálkodás megteremtésére, mivel egy-egy vidék éghajlati és termelési feltételeinek maximális kiaknázására kizárólag a korszerű, gépesített nagyüzem képes. Ha igaz az — és igaz —, hogy a termelési feltételekkel ellenkező kultúrák termelésében a nagyüzem sem tudott érdemleges eredményt felmutatni, akkor még inkább igaz az, hogy éppen a nagyüzem adta lehetőségek érvényesítése által, az éghajlati és termelési adottságokkal csak a szövetkezeti gazdálkodás képes élni. Mert miről is van szó? Többek között arról, hogy a néhány holdas egyéni gazdaság éppen a néhány holdja miatt nem képes alkalmazkodni a táj éghajlati adottságaihoz, az egyes földparcellák termelési feltételeihez. Feltétlen szükségleteit tekintve, az egyéni kisgazdaság mindazt kénytelen termelni, amire a gazdaságnak szüksége van. Kenyérgabonát kénytelen termelni ott is, ahol valamely kapásnövény, vagy éppen a takarmány adná a legjobb termést. De nemcsak ott, hanem „akkor is", mivel a néhány holdon lehetetlen azt a vetésforgót betartani, amit betarthat egy több száz, esetleg több ezer hektáros nagyüzem. Márpedig a Központi Bizottság határozata nyomán várható, hogy az egyes vidékek éghajlati és termelési feltételeinek maximális kihasználása érdekében rövid néhány éven belül országosan kialakul a mezőgazdasági termelés tájrendszere, vagyis, hogy az egyes területeken az éghajlati és termelési feltételeknek leginkább megfelelő üzemágakat fogják fejleszteni, s egyes növény- és állatfajták termelésére, illetve tenyésztésére specializálódnak. P nnek kapcsán merül fel a kérdés: vajon képes-e erre, megfélelő módon bele tud-e illeszkedni ebbe a kisparaszti egyéni gazdaság ? Az előbb elmondottakból világos, hogy nem. Nem továbbá azért sem, mivel a termelés szakosítása. a megfelelő növény- és állatfajták kiválasztása, de maga az egész termelési és gazdálkodási folyamat a termelés legmagasabbfokú kulturáltságát követeli meg. Gondoljunk az olyan alapvető dolgokra, mint a talaj vegyelemzése, a speciális termelésnek megfelelő speciális gépesítés — amiről a Központi Bizottságban Dolanský elvtárs oly részletesen szólott, — valamint a hovatovább mind parancsolóbb követelményként fellépő öntözőrendszerek kiépítésének szükségessége és akkor nyilvánvalóvá válik előttünk, hogy mindezekre a kisparaszti gazdaság nem képes, és éppen ezért az adott termelési lehetőségekkel sem tud élni. Ezzel szemben annál jobban élni tud a nagyüzem, sőt — figyelembe véve a most feltáruló termelési lehetőségeket — a szövetkezeti gazdálkodásnak éppen most nyílik lehetősége arra, hogy az eddigieknél sokkal határozottabban és kézzelfoghatóbban bizonyítsa be fölényét az egyéni gazdálkodással szemben. Ám az egyes vidékek termelési sajátosságainak kiaknázásában nélkülözhetetlen tényező a hagyományos kultúrák és állatfajták megállapítása, és a földművelők termelési tapasztalatainak a legmeszszebbmenő hasznosítása. Nem kétséges: az a követelmény, hogy az egyes vidékeken azokat a mezőgazdasági ágazatokat fejlesszék, amelyeknek ott a legkedvezőbb feltételei vannak, egyben azt is jelenti, hogy kiválasszuk az egyes kultúrák azon fajtáit, amelyek idők folyamán a vidék adottságaihoz a legjobban alkalmazkodtak és legjobban beváltak, valamint, hogy a kialakult talajművelési módszereket állandó tökéletesítéssel és korszerűsítéssel tovább folytassuk. De kik azok az emberek, akik minderről számot tudnak adni, kik azok, akik meg tudják mondani, melyek azok a növény- és állatfajták, amelyeknek termesztése és tenyésztése a leggazdaságosabb, és azt, hogy az ottani föld, az egyes parcellák milyen talajművelést kívánnak és akik mindehhez értenek, akiknek mindebben megfelelő tapasztalatuk is van? Természetes, hogy maguk az ottani földművesek. De ha oly természetes, akkor miért szükséges mégis felvetni, sőt hangsúlyozni e kérdést? Az eddig elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági tervezésnek és a termelési feladatok szétírásának valamikori, az osztás és a szorzás egyszerű műveletén alapuló módszere hova-tovább a múlté és helyébe az eddigihez hasonlítva egy merőben új tervezési módszer lép. Természetes, hogy ez a tervezési módszer az egyes vidékek termelési adottságaiból, a termelés szakosításából indul ki, illetve arra épül fel. Nem kétséges, hogy ez a tervezés nehéz és bonyolult feladat lesz, mert hiszen nem kevesebbet jelent, mint egyrészt azt, hogy minden terményféléből megállapítsa az országos szükségletet, másrészt tudományos alapossággal, a helyzet alapos ismeretével felmérje a? egyes területek termelési lehetőségeit és mindežek alapján állapítsa meg a mezőgazdasági termelés feladatait. T~\ e az ilyen irányú tervezés megoldható-e a földművesek tevékeny részvétele nékül? Nem oldható meg! Ha valamikor érvényes volt az az elv, hogy a termelési feladatokat meg kell beszélni a termelőkkel, akkor most, amikor a mezőgazdasági termelésben a legmesszebbmenően alkalmazkodni akarunk az egyes területek termelési adottságaihoz, százszorosan érvényes. És nem kétséges, ha a tervezésnek ez a módszere érvényesülni fog, az a termelők legnagyobb támogatására talál. Arra talál, mivel a mezőgazdasági termelési tájrendszer kialakítása igen nagy hatással lesz a földművelők termelési kedvére is. Igen logikus gondolat azt mondani, hogy a földművesek földjeiken azt termelhetik, ami azokban a legjobr ban megterem, és aminek termesztésében a legnagyobb tapasztalataik vannak, akkor egyben azt is jelenti, hogy a termelők körében fokozódik a munka- és termelési kedv. Ugyanakkor az sem kétséges, hogy az egyes vidékek termelési adottságaihoz való alkalmazkodás sokkal közelebb viszi a földműveseket a szövetkezeti gondolathoz. Közelebb viszi, mivel azok látva és tapasztalva néhány holdas gazdaságuk szűk korlátait, egyben azt is látni fogják, hogy a nagyüzem teljes mértékben élni tud az adott, szinte korlátlan lehetőségekkel. Éppen ezért elkerülhetetlen szükségességét érzik majd, hogy ledöntve minden korlátot, földjeiken azt termeljenek, ami ott a legnagyobb termést, a legnagyobb hasznot adja. em lehetett e cikk célja és feladata, hogy részletes elemzését adja a Központi Bizottság joggal dönti jdentőségűnek nevezett határozatának. Csupán az volt a cél, hogy a határozat mezőgazdaságunkra vonatkozó részének az ebben foglalt legfőbb célkitűzések elválaszthatatlan összefüggéseire mutasson rá. Bár igen sokszor hangoztatott igazság, hogy a mezőgazdasági termelés növelése elválaszthatatlan a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréstől, mégis tartani lehet attól, hogy egyeseknél „a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozása" minden mástól elvonatkoztatott külön feladatot, valamiféle időszaki kampányt fog jelenteni. Holott így értelmezni a dolgot súlyos tévedés, és eleve sikertelenséget és eredménytelenséget jelent. A mezőgazdasági termelés hatékonyságáról beszélni és azt valósággá változtatni azt jelenti, hogy a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérés és a termelési költségek csökkentése, az egyes vidékek termelési feltételeihez való alkalmazkodás és a legjobban bevált növényfajták termesztése, a hektárhozamok növelése és a mezőgazdasági termelés tervszerű irányítása, valamint több más tényező szerves és elválaszthatatlan egységet jelent. Sikert csakis az egymástól elválaszthatatlan feladatok együttes teljesítése hozhat. Bátky László •iiiHiiiiiiiHiiiiiiiiiiniiiiuiiiiiiiuiMiiiiHiiiiiiiiiiiiiiniu^ 960 ezer korona értékű kötelezettségvállalás A CSKP Központi Bizottsága határozatának híre a népgazdaság hatékonyságának növeléséről akkor jutott el a Zselízi Állami Gazdaság dolgozóihoz, amikor a gazdaságosabb termelésre irányuló egész évi szocialista kötelezettségvállalást hagyták jóvá. A gazdaság kötelezettségvállalása 92 kollektív és 1211 egyéni felajánlásból áll. A jobb gazdasági eredményeket a növényi és állattenyésztési termelés növelésével érik el. A gabonafélékből 2375 mázsát, cukorrépából 6 ezer mázsát, silótakarmányból 1500 mázsát termelnek terven felül. A kötelezettségvállalások értéke a növényi termelésben meghaladja a 435 ezer koronát. Az állattenyésztési termelésben az eredmény a tervhez viszonyítva 96 500 liter tejjel, 48 680 kg sertéshússal, 14 200 kg marhahússal, stb. lett nagyobb. A kötelezettségvállalások értéke a termelés e szakaszán 960 ezer koronát tesz ki. A Zselízi Állami Gazdaság szocialista kötelezettségvállalása olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a teljesítés segítségére válnak. Szerződést kötöttek a Bajcsi Állami Gazdasággal szocialista munkaverseny megindítására. Ebben a szerződésben példájuk követésére szólítják fel a nyitrai kerület minden állami gazdaságát. a lipcsei árumintavásáron Az idei lipcsei tavaszi áruminta vásár iránt tanúsított nagy nemzetközi érdeklődés, a vásár nagy sikeresemcsak arról tesz bizonyságot, hogy a különböző rendszerű országok kö zötti békés együttélés nagyon is reális lehetőség, hanem arról is, hogy ez hovatovább égetőbb szükségesség. Bizonyítja ezt az is, hogy ez idén újra több nyugati ország vállalatai vettek részt a vásáron és, hogy egyre több nyugati kereskedelmi küldött fokozott érdeklődést mutatott a szocialista tábor országainak termékel iránt. Csehszlovák gyártmányú turbinakerék vízerőművek számára és nagy érdeklődésnek örvendett. Fémmegmunkáló gépeink az első helyet foglalják el kivitelünkben. A vásáron működés közben bemutatott gépeink láttán nem is csodálkozunk ezen. A marógépek, kopirozó esztergapadok, Újságárus a lipcsei vásáron nagyméretű gyorsesztergák, öntöttvas alkatrészeket gyártó préselő félautomatánk — mind elérik a világszínvonalat. Igy beszélhetünk gépkocsijainkról és motorkerékpárjainkról is. A lipcsei váAa NDK Simson Moped típusú 48 köbcentiméteres motoros kerékpárja REPÜLŐCÉPEKETaz NDK, Csehszlovákia és Lengyelország állított ki. A lengyelek a képünkön látható gyors sportrepülőgépen kivűl bemutatták helikopter jüket is. ? . A TELEVÍZIÓ tet: .jfflK r s rén a legszebb daJ^ x \ ! rabokat az NDK ^oís " Ír csarnokában láthatIH jB^^gggg^^ % Wjf tuk. A vevökészüléplte keket nagy válasz-.„. tékban, csupa nagy pHMPW rtiMMiMBMiiiIMmMŕl

ri

i

m

ilŕifca^ képtükörrel gyártBE^ffimW^r^^T^^^^F rénnyel kombinált ^^WsNNKl^Ewföí^Kto&^íiF® iWiMWIP vevők vonták maífcjPItR»SPj*«|K

f , Jyv< J gukra a legnagyobb MlliiiS

BIPMlP-iffijS!^ $ érdeklődést. [^^EE^ÉjgjJ*^ A CARL ZEISS op. • Az NDK optikai ipara szilárdan tartja Lengyelország gyors sportrepülőgSpet állított ki. az elsőséget a világpiacon. sárok történetében ez idén állították KRUPP bányászati légkalapácsokat ki először repülőgépeket is. A Zlín 123 állított ki. Mercedes (Nyugat-Német(Tréner) és Aero 145 (Superaero) meg- ország) gépkocsijainak minden típusát érdemelt csodálatot váltották ki. Re- kínálta. | pülőgépeink sikere nem kis mértékben A LEGSZEBB a Kínai Népköztársaa gépeket repülés közben bemutató pi- ság csarnoka volt. De erről külön tulótáink Vlk, Janik, és Svatoň érdeme, dósításban számolunk be. akik merész akrobatikus mutatványok- yjg Néhány szám A tavaszi árumintavásároň 10000 vállalat állította ki jyprtmányait összesen 40 országból. A kiállítás fó részét az úgynevezett műszaki kiállítás képezte, amelyben a nagyobb tárgyakat állították ki. Itt 22 csarnokban, 17 pavilonban és a szabad területen állították ki a gépipari gyártmányokat. A városban 16 áruház állt a kiállítók rendelkezésére. A kiállítási terület összesen 275 000 négy- Nyugatnémet cégek autódarui a lipcsei vásáron zetmetert tett ki. A vásárt rendező Német Demokratikus kai kápráztatták el a vásár látogatóit. Köztársaság 190 000 négyzetméternyi De nemcsak gépiparunk, a könyterületen állított ki. Csehszlovákia Lip- nyűipar is győzött Lipcsében. Textilünk csében 1200-rtál több kiállítási tárgy- a francia mellett a legjobbnak bizogyal szerepelt, amelyek összsúlya kb. nyúlt. Cipőiparunk gyártmányai még 1000 tonna volt. mindig a legkeresettebbek a világon. Csehszlovákia Lipcsében Hazánk gépipara az idei lipcsei árumintavásáron előkelő helyet foglalt el Érdekességek REPÜLŐGÉPEINK a város felett á vásár második napján röpcédulákat szórtak, amelyek gyártmányainkat propagálták. Ebben nem lenne seními különös. Csakhogy a rádió és az újságok figyelmeztetnek: „A röpcédulákon szám van, aki felvette ne dobja el. A számokat kisorsolják." A sorsolás megtörtént és húsz nyertes^Pionír motorkerékpárt, rádiót és más értékes cikket vitt magával haza. A SZOVJET PAVILON szenzációja a Volga személygépkocsi volt. Gyönyörű karosszériája és a feltüntetett teljesítménye magasan a nyugati cégek által kiállított kocsik fölé emelte. EGY FÚRÓTORONYHOZ hasonló szovjet gyártmányú bányagép teljesítménye a szakembereket ejtette ámulatba. A gép kemény kőzetben 0,8 métert, puha talajban 2 métert is vág óránként (l). A gépet a merőleges ak nák mélyítésére használják. !