Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)
1957-03-17 / 76. szám, vasárnap
HÉ ff smtiúfmmk - a Hími Héfáäztátsasáp ]\jjég mindnyájunk emlékezetében élnek a januárvégí moszkvai napok, amikor a C sehszlovák Köztársaság és Csehszlovákia Kommunista Pártja küldöttségét oly kitüntető szeretettel és megbecsüléssel fogadták a világ első szocialista államának fővárosában, Moszkvában. Alig hat héttel e történelmi látogatás után újabb nagy jelentőségű útra indultak a Csehszlovák Köztársaság hivatalos képviselői. Ez a több tízezer kilométer távolságon, négy országon keresztül vezető baráti látogatás a föld legnagyobb kontinensének, Euráziának másik felére, Kelet-Ázsiába vezeti a csehszlovák küldötteket. Kína, a föld legnépesebb állama. Kína, amelynek felszabadulása az imperializmus igája alól lehetővé tette a szocializmust építő országok csoportjának világrendszerré való kiszélesítését, az út első állomása. Gondolatban nap nap után mi is ott vagyunk Široký elvtárssal és a többi delegátussal a roppant kínai városok ünneplő tömegében, együtt éljük át az újjonnan születő kínai ipartelepek dolgozóinak baráti kézszorítását, az átalakuló kínai falu politikai csodáját. Az alábbiakban néhány adatot, jellemző tényt, képet hozunk ebből a távoli és hozzánk mégis oly közeli világból, hogy jobban felmérhessük a csehszlovák kormánydelegáció idei második nemzetközi látogatásának egész jelentőségét. A LEGSZEBB LIPCSEI PAVILON Új híd a Jangce folyó felett 9 A csontba vésett hősök Kína orvosi műszereket is gyárt A lipcsei vásár kínai pavilonjának homlokzata 'A nemzetközi úrumintavásárokat járó emberek az utóbbi években — ha csak nem a kizárólag a saját szakmájához tartozó árucikkek iránt érdeklődő kereskedelmi vagy műszaki szakemberről van szó — soha el nem mulasztják, akár tőkések, akár szocialisták az illetők, hogy meg ne keressék a Kínai Népköztársaság pavilonját, legyen az a vásárok zúgó tömkelegének akármilyen helyén. Akármennyire is fáradt már az ember a vásárjárástól, a kínai pavilonban biztosan felüdül, ha a roppant tolongásban egyáltalán bejut abba. Az idei lipcsei tavaszi árumintavásáron is az egyik leghatásosabb épület a kínai pavilon. A fényképezőgép^ lencsejére kívánkozó homlokzat lefényképezése után belépek a selymek, csontfaragványok, lakkozott bútorok mesés országába — legalább is így gondolom —, de átlépve a küszöböt hatalmas teherautóval és számos, szinte hangtalanul surrogó fémmegmunkáló-géppel találom szemben magamat. A Kínai Népköztársaság első tehergépkocsigyárának terméke a héttonnás koloszszus. Az ember azonnal felfogja, milyen óriási jelentősége van Kínában a meginduló automobiliparnak, ha maga ele képzeli az európányi területű gyérvasutú hegyes-völgyes ország végtelen útjait. Talán egy-két éve, hogy Kínában megszülettek az első saját gyártmányú tehergépkocsik és traktorok, s ma már nemzetközi értelemben versenyképes termékeket állítanak ki itt, Lipcsében az egész világ szeme előtt. / gen sokak érdeklődését köti le a Jangce folyó középfolyásán, Vuhannál, a „hármas városnál" most épülő híd modellje. A híd több értelemben véve technikai csoda. Oly magasan, a legmagasabb szint fölött vezetik a hídtestet, hogy az alatt a tengeri hajók, amelyek egészen idáig eljutnak, áthaladhassanak. De az 1700 méter hosszú híd emeletes is. Felső részén, mondhatnánk a fedélzeten van a gépkocsi- és személyforgalmat lebonyolító közút, míg alatta, a „földszinten" a Pekinget Kantonnal összekötő kétvágányú vasútvonal, Kínának ' északdéli irányú ütőere fut. Ha még tekintetbe vesszük azt is, hogy ezt a hidat 1955ben kezdték építeni és ez év végén már üzembe is helyezik, előttünk áll a távol-keleti világ technikai csodája. A kínai pavilonban a látogató természetesen megtalálja a selymet és az elefántcsontot is és még ezer más dolgot, amilyet csalt évezredes hagyomá4 0 J S Z ö >857. március 17. nyokkal bíró népi kézműipar tud megteremteni. A színes selymek egész zuhataga kápráztatja el a látogató szemét. A legnagyobb tolongás a csontfaragók remekművei előtt van. Csak egy mesés tárgyat említek meg: Liang San mesebeli hősnek egyetlen elefántagyarba faragott harcát. A mondabeli jelenet számtalan apró figurája mozgalmas jelenetetet tár elénk: a harcoló katonák legendáshírű vezérüknek az elkeseredett küzdelem közepette ígéretet tesznek, hogy utolsó csepp vérükig kitartanak. Szavakkal alig fejezhető ki ennek és számtalan más faragványnak, helyesebben szoborcsoportnak megigéző szépsége. Talán csak a kínai hősi énekeket költő regös tudná dalban kifejezni, amit Liang Sangról a szoborcsoport alkotója vésőjével nyújt nekünk. Szinte prózai feljegyezni, hogy e remekmű 24 kilogrammot nyom és 250 munkanap volt elkészítésének ideje. J ónevű svájci cégek tévedésből itt kiállított orvosi berendezéseit és felszereléseit véli látni a látogató a kínai pavilon egy másik részében. De a műtőasztal tökéletességét vizsgálva számára olvashatatlan lánai betűkből álló felírást talál. Nerucsak a gépipar, a textil- és az iparművészet .pavilonja a lipcsei vásár kínai csarnoka. A világ legnagyobb népének milliónyi, minden irányú szükségletét mielőbb kielégíteni törekvő szocialista ország máris hatalmas, kiváló eredményeinek szemléje ez a „árúmintavásári csarnok"-nak mondott memevilág. Vilcsek Géza Amit sokan nem fudnak Kínáról Lakosság Az 1953. évben tartott első rendszeres népszámlálásig, becslések alapján, Kína lakosságát 500 millió főre tartották. A hosszú hónapokig tartó, óriási apparátus mozgósítását megkövetelő népszámlálás eredménye nagy meglepetéssel szolgált: az ország lakossága, az idegen megszállás alatt levő Tajvantól, valamint a külföldön élő kínaiaktól eltekintve 590 millió volt. A jelentős tévedés okát abban kell keresni, hogy az utolsó 20 évben a felszabadulás előtt Kína lakossága nem szaporodott, sőt — az évtizedes háborúk, nagy természeti katasztrófák és a nép mérhetetlen nyomora következtében valószínűleg csökkent is. Ezt a csökkenést vehették a téves becslésnél túlságosan tekintetbe. Az utóbbi években a lakosság természetes szaporodása azonban már körülbelül évi 2 százalék, vagyis 12 millió lélek. Tehát Kína, lakossága egyetlen esztendőben annyi fővel szaporodik, mint jóformán Csehszlovákia egész lakossága. Különös, hogy Kínában — megint csak a feudális-kapitalista múlt yrökségeképpen — a föld legtöbb más országával ellentétben, a férfiak száma magasabb, mint a nőké. 1945-ben ezt a különbséget 5—10 százalékra becsülték. A feltűnő jelenség okát a nőknek még a régi kínai viszonyok között is mérhetetlenül nagy kizsákmányolásával, jóformán rabszolgasorsával lehet csak megmagyarázni. Ez a feltűnő különbség a felszabadulás óta állandóan csökkenőben van. Kína 600 milliónyi (ma már bizonvára annál is lényegesen több) lakossága az országnak Európa nagyságával vetekedő területén nem egyenletes sűrűségben lakik. Kína fő folyójának, a Jangcének középső és alsó folyása mentén vannak az,, országnak a legsűrűbben lakott részei, ahol az egy négyzetkilométerre eső lélekszám eléri az ezer főt, de átlagosan is kjzel 500. Ezek a föld legsűrűbben lakott területei. Magán a nagy kínai alföldön, amely pedig az ország területének alig 15-öd része, lakik az egész lakosság egy ötöde. Viszont Tibet 4000—5000 méter magas fennsíkjain az átlagos népsűrűség mindössze 5 fő. Városokban a lakosság 18 százaléka lakik. A legnépesebb Sangháj 6 millió fővel. A fővárosnak, Pekingnek, csak fele annyi lakosa van. Kínában nem mindenki kínai. Az ország területén vagy 70 különböző nemzetiség lakik, amelyek mind megfelelő önkormányzattal rendelkeznek. Államforma A népi Kína rohamos politikai fejlődésére jellemző, hogy az 1949-ben elfogadott forradalmi alkotmán-t 1954-ben — a beállott lényeges változások következtében — meg kellett változtatni. Az új alkotmány szerint az államhatalom legfőbb szerve a Népi képviselők Kínai Gyűlése. Ennek 1226 tagját 1954-ben választották meg négy évre, úgyhogy a legközelebbi választások ebbe a testületbe jövőre lesznek. Évente egyszer ülésezik, ezért illandő szerve a Népi Képviselők Kínai Gyűlésének Állandó Bizottsága. A Kínai Népköztársaság elnökét is négy évre választják. Az államhatalom végrehajtő szerve az államtanács (központi népi kormány), amelynek jelenleg vagy 30 miniszter tagja van. Dalnij kínai város mozdonygyárának legújabb típusú gyártmánya, a nagy teljesítményű „Béke" mozdony. Az ország területét közigazgatási szempontból tartományokra, autonom területekre és központi igazgatás alá tartozó városokra osztják. A helyi közigazgatási szerveket a népi képviselők helyi gyűlése alkotja. A nemzetiségi területeken önkormányzati szervek működnek a nemzetiség számának arányában. A választói jog minden korlátozás nélkül valamennyi termőföldek egynegyedén termesztenek. összefügg ez az immár évezredek óta kiépített öntöző-berendezésekkel, amelyeknek területét a népi kormány, tervszerű intézkedései, de a kínai parasztok öntevékeny mozgalmai is évről évre jelentősen kiterjesztenek Az évi rizstermés kb. 50 millió tonna, a búzáé ennek a fele. További fontos mezőgazdasági A csehszlovák kormányküldöttség útját mutatja a fekete vonal négy orí szagon át: Kínán, Vietnamon, Koreán és Mongolián keresztül 18 évet betöltött egyénre kiterjed, tehát a nőknek is ugyanolyan aktív és passzív választői joguk van, mint a férfiaknak. Éghajlat, termékek Kína óriási területének legnagyobb része a téli és nyári monszun-szelek hatása alatt van. A téli monszun, amely a szárazföldről fúj az óceán felé, száraz és hideg. A fordított irányban, a tenger felől a szárazföldre fújó nyár.i monszunok viszont melegek és sok nedvességet hordanak magukkal. Kína belső-ázsiai részein, Tibetben, Szinkiangban és a Góbi-sivatagon szigorú és rideg szárazföldi éghajlat uralkodik. Általában Kína hidegebb, mint Európa és Afrika megfelelő részei. Például Sanghájban télen gyakori a 10 fokos hideg, míg a vele eay magasságban fekvő Kairóban a téli középhőmérséklet plusz 12 fok. Különösen kemény hidegek uralkodnak Északkelet-Kínában, Mandzsúriában, ahol mínusz 40 fokot is mérnek. Ezzel szemben egész Dél-Kína szubtropikus jellegű, pálmákkal és bambuszerdöhkel. Kína növényvilága egyike a leggazdagabbaknak a földön. Élő természetrajzi múzeum, mert számos őskori növényfajta itt a természeti erők különös játékának következtében megmenekült a pusztulástól. Annál szegényebb állatvilága, különösen a sűrűn lakott részeken. Kína ásványi kincsei már .régóta közmondásosán gazdagok, de csak a népi kormány fogott hozzá rendszeres kutatásukhoz és feltárásukhoz. A legnagyobb akadály egyelőre a megfelelő és olcsó közlekedési útvonalak hiánya. Az ország kőszén-, vasérc-, mangán-, réz-készlete' óriásiak, volfrám, cin, antimon, magnezit és égethető palák lelőhelyei a leggazdagabbak a világon. Miután a geológiai kutatás még csak a kezdet kezdetén van, valószínű, hogy hasznos ásványainak mennyisége világméretekben is arányos lakosságának számival. Mezőgazdaság, ipar Kína a 19. század közepéig, az imperialista hatalmak erőszakos behatolásáig feudllis mezőgazdasági-kisipari ország Ýolt. Ahogyan előrehaladt — északról dér felé — az 1945— 1949. években az ország felszabadítása a belső és külső kizsákmányolás alól, oly mértékben indult meg a felszabadult területeken a legnagyobb földreform, ami valaha földünkön lejátszódott. Közel 100 millió kínai parasztcsalád jutott földhöz. E gigantikus földreform politikai és technikai lebonyolítása közel egy évtizedig tartott. A földreformmal párhuzamosan indult meg a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom sajátságos kínai formájában s ma már a szövetkezetek száma meghaladja az egymilliót. Kína fő terménye természetesen a rizs, amelyet az összes termékek a szójabab, a cukornád, kukorica, gyapot, az olajos növények, burgonya, dohány stb. Indonézia mellett Dél-Kína a föld egyik legfőbb füszertermelője. Kína a bivalyok és a kisebb háziállatok, valamint a víziszárnyasok hazája. Ló nincsen, marha is kevés. Kína iparát a múlt század végéig a kisipar jelbmezte. Eleinte az idegen, főleg amerikai és japán tőkések, majd a hazai kapitalisták jelentős gyáripart fejlesztettek ki. A gyors hasznot hozó könnyűipari ágakra, a textil- és dohányiparra, valamint a közlekedés kisajátítására vetették magukat. .' japánok Mandzsúria megszállása után — az ottani igen gazdag természeti kincsek és aránylag fejlett közlekedési hálózat felhasználásával — jelentős, bár az ország nagyságához mérten teljesen elégtelen nehézipart is létesítettek. A felszabadulás óta, igen hathatós szovjet segítséggel, százával születnek az új nehézipari vállahtok. Mégis, előreláthatólag, 4—5 ötéves tervre van szükség, hogy a világ legnagyobb népe elérje az szocializmus sikeres megvalósításához szükséges gazdasági fejlettséget. Kína kultúrája A Sárga- és i Kék-folyó öntözte nagy kínai alföld az emberiség egyik legrégibb kJltúrterülete. A többi ősrégi kultúrákkal az egyiptomi, az asszír-babilóniai, azték és inkakultúrákkal ellentétben a kínai kultúra az évezredek minden vérzivatarában és változásában megőrizte folytonosságát. A mai kínai nyelv és írás, de a kultúra egyéb megnyilvánulásai is egyenes folytatásai a négyötezer esztendő előtti időkből megmaradt kultúremlékeknek. Fel sem lehet még mérni a kínai kultúra minden gazdagságát, mégis csak a népi kormány teremtette meg a feltételeket, hogy ez a magas kínai kultúra az egész nép tulajdonává váljék. Ezért roppant nehéz kénlés Kínában az esedékes írásreform. Ennek problémáiról, jelenlegi fejlődési állapotáról külön fogunk megemlékezni. M>M Mt i Mi tt» www mn> w wi o»mww< világhírű sao-szini nem?s kínai bort kiiiönleges kökoi sókhan szíllilják,
