Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-16 / 75. szám, szombat

EUROhA LAKÁSÉPÍTÉSE 1945-1955-16 Alábbi rajzunkon a római „Tusculano" lakónegyed részPrága után Bratislavába is elkerült a nemzetközi építőszövetség vándorkiállítása, amely 18 állam tíz évi lakásépítését mutatja be. A kiállítás érdekes anyaga nagy érdeklődést keltett. Nem mindennapi alkalom az, hogy ilyen gondosan összeállított anyag segítségével hasonlíthatjuk öszsze tíz évi munkánk eredményét a lakásépítés terén egy egész világrész igyekezetével, hogy tanulmányozhat„Marghera-Mestra" lakókörzet beépítési terve Velencében. juk az egyes országok lakáskultúrájának színvonalát, a lakásépítés intenzitását, a különböző építkezési módszerek felhasználását. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy ez az összehasonlítás nem a legkedvezőbb számunkra. Szinte irigykedve kell, hogy nézzük a hollandiai gazdaságos és ötletes alaprajzokat, melyek már az első pillanatra is jóval olcsóbbaknak látszanak, mint a mi típuslakásterveink, és mégis sokkal jobban megfelelnek a modern élet követelményeinek. Az angol lakótelepek megszokott kissé konzervatív hangulata mellett valóban igényes architektúrát és magas lakásszínvonalat találunk. Svájc és Svédország lakótelepei az otthon intim hangulatát árasztják, szinte már romantikus ízzel. Mennyire organikusabban illeszkednek be a tájba, az északi vagy svájci lakótelepek, mint a mieink. A franciáktól az új építkezési anyagok és módszerek felhasználását, gazdaságos és gyors építkezést, továbbá a lakónegyedek architektonikus kiképzése terén gazdag színkompozíció felhasználását tanulhatjuk. A beépítési tervek természetesen a földrajzi és éghajlati viszonyok legmesszebbmenő figyelembevételével készülnek, nem pedig gondolkodás nélkül átvett ornamentális sémák alapján. Külön érdemes megemlékezni az épületek környékének gondos parkosításáról, a meglevő növényzet védelméről. Olaszország építészete kultivált, klasszikusan tiszta formáival ragad el. Jugoszlávia pedig jó példát mutat a helyi anyagok és helyi tradíciók felhasználása terén. Összefoglalva a mondottakat, Európa mai építészéteben két irányzatot találunk. Az egyiket racionalistának nevezhetnénk. Ez az újkori anyagok és szerkezetek természetes adottságainak felhasználásával alkotja tiszta formájú kompozícióit. Az esztétikai hatás oka elsősorban az építészeti egység részletekig menő logikájában rejlik. A másik irányzat, mely elsősorban az északi államok, továbbá Svájc és Olaszország építészetében található, inkább a hangulatkeltést tekinti céljának, s a megfelelő lelki emóció kiváltását pszichológiai eszközökkel igyekszik elérni. Sok esetben tét, és ezzel a benne lezajló életet ls. A bemutatott alaprajzok alapján megállapítható, hogy külföldön a közös családi életet a megfelelő nagyságú lakószobában összpontosítják, a minimális méretezésű, de nagyobb számú hálószoba viszont biztosítja a higiéniai követelmények teljesítését, és megfelelő magányt biztosít a család fninden tagja számára. A mellékhelyiségek szerepét el lehet pontosan határolni. Ez a körülmény lehetővé teszi a szinte milliméter pontosságú méretezést. Ezen a téren jelentkezik a legnagyobb megtakarítás a mi típus-terveinkkel szemben. Egészben véve meg lehet állapítani, hogy a bemutatott lakások nagy része lakhatóbb és kényelmesebb, mint a mi típuslakásaink, a beépített terület azonban mégis kisebb. Ha ehhez hozzászáJellegzetes alaprajz a nápolyi „Barra" lakótelepről. ez az igyekezet szinte a romantikába megy át. Ez az irányzat organikusan illeszti be az egyes épületeket a táj egységébe, és helyesen használja fel a nálunk is oly sokat emlegetett nemzeti hagyományokat. A lakások beosztása szintén sokkal inkább megfelel a modern élet követelményeinek, mint a mi típusterveinkben, melyek konvenciók vagy egyoldalú követelmények alapján észszerűtlenül osztják fel a lakás terüleHolland típuslakás alaprajza — egy lakószoba, plusz négy hálószoba — az egyik hálót esetleg dolgozó szobának lehet használni. mítjuk az olcsó építkezési anyagokat, a gyorsabb és korszerűbb építkezési módszereket, könnyen megérthetjük, hogy miért építkezünk drágábban, mint Európa más országaiban. A kiállítás látogatóinak legnagyobb része a hibák okát a csehszlovák építészet munkájában látja (legalábbis erről tanúskodott a kiállítás prágai emlékkönyve). Ez a megállapítás nem egészen helyes. Azt hiszem, hogy Csehszlovákiában éppen annyi a tehetséges építész, mint Európa bármely más országában. A hibák oka elsősorban a beruházási politikában, a tervezés, jóváhagyás és kivitelezés terén elterjedt bürokráciában található. Itt is első helyen kell említeni a kimondottan rossz tipizálási módszert, mely lehetetlenné teszi az alkotó tervezési munkát, az értékes építészeti egységek kialakítását. A kevés számú, de emellett nem megfelelő, régen idejét múlt és aránytalanul drága típushoz való merev ragaszkodás lakásépítészetünk egészséges fejlődésének leghatásosabb fékezője. A tipizálás csak akkor jelent gazdasági előnyt, ha ehhez megfelelő típusok és megfelelő tipizálási módszer áll rendelkezésre. Ellenkező esetben felmérhetetlen gazdasági és kulturális károkat okozhat. Jankovich Imre Tito elnök a szövetkezeti gazdálkodásról Egyemeletes családi ház az angliai Harlowban Harlow egyik központi negyedének beépítési terve. Sztrájkok Franciaországban és Olaszországban Március 13-án reggel azoknak a szakszervezeteknek felhívására, melyek tagjai a Francia Szakszervezetek Szövetségének, a Francia Keresztény Dolgozók Szövetségének és az autonóm szakszervezeteknek, megkezdődött a póstaügyi alkalmazottak sztrájkja. A sztrájkot egyes postaalkalmazottak fizetésére és munkafeltétfeleire vonatkozó reformjavaslat elleni tiltakozás jeléül hirdették ki. Mint ismeretes, a pöstaügyi alkalmazottak, akik ellenzik ezt a kormányjavaslatot, már február 20. óta sztrájkolnak. Azon olasz vállalatok alkalmazottai, amelyekben állami tőke van érdekelve, újból elhatározták, hogy nyolcnapos általános sztrájkba lépnek követeléseik támogatására. Szerdán kezdtek sztrájkolni a szociális biztosítás nemzeti intézeteinek, a biztosító és orvosi gyógykezelést nyújtó intézeteknek dolgozói. Újvidéken — a vajdasági önkormányzati kerület közigazgatási központjában — március 13-án tartották a mezőgazdasági szakemberek tanácskozását. A vajdaság gabonaterülete kimagasló szerepet tölt be a jugoszláv földművelésben. Itt az összes szántóföldek 75 százalékát az egyénileg gazdálkodó parasztok tartják kézben, akiknek száma mintegy 300 000-et tesz ki. A szántóföldek 25 százalékán a szocialista szektor gazdálkodik. A szocialista szektor átlagos hozamai 25 százalékkal magasabbak. A jugoszláv kormány törekvése arra irányul, hogy e gabonatermő vidékeket jelentős beruházásokkal segítse, és növelje a jugoszláv földművelés alacsony termelékenységét. A tanácskozás befejező részében Joszip Broz-Tito elnök rövid beszédben értékelte a kormány 1956. évi beruházási politikáját. Hangsúlyozta az úgynevezett általános földművesszövetkezetek minőségi átalakítását, amelyek jellege ma teljesen más, mint volt a háború előtt. Megelégedését fejezte ki afölött, hogy ezek a szövetkezetek fokozni tudták a vajdasági földművelés termelékenységét. A szövetkezetek útján a falvak társadalmi élete is átalakult. Gyorsabban oldják meg a lakosság ellátásának és a mezőgazdasági termékek behozatala csökkentésének problémáját. Tito elnök kifejezte azt a meggyőződését, hogy a vajdaságban elért magasabb hozamok példát szolgáltatnak a többi földművesnek. A magyarországi Almásfüzitőben Komárom közelében február elején megkezdték a timföld gyártását, amelynek exportálását több hónapi szünet után Csehszlovákiába és Lengyelországba rövidesen folytatni fogják. (ČTK) A „Krasznij Proletárij" moszkvai gépgyár, a Lenin-Rend viselője, fennállásának 100. évfordulóját ünnepli. (ČTK) ünnepi est Budapesten március 15 eföestjén A haladó erők nem tűrik a nemzeti és demokratikus hagyományokkal való visszaélést Budapest (ČTK) — A magyar forradalmi munkás-parasztkormány, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyarországi Szabad Szakszervezeti Szövetség és az országos tömegszervezetek március 14-én a budapesti Operaházban á magyar burzsoá demokratikus forradalom és nemzeti felszabadító harc 109. évfordulójára ünnepi estét rendeztek. Az Operaház nézőterét betöltötték a budapesti üzemek és hivatalok dolgozói, a tudományos és kulturális dolgozók, a magyarországi fegyveres erők képviselői, a munkásifjúság, a diákok, valamint a magyar főváros társadalmi életének képviselőd. Az elnöki páholyban helyet foglaltak a magyar forradalmi munkásparasztkormány tagjai, Kádár János miniszterelnökkel az élen, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Rónai Sándor, a magyor országgyűlés elnöke, dr. Münnich Ferenc, a miniszterelnök első helyettese. Kállai Gy„ Kis K. és Marosán György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárai, továbbá a magyar politikai és társadalmi élet, a fegyveres erők képviselői, az érdemrendek és kitüntetések tulajdonosai és mások. Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének bevezető 6zavai után Kállai Gy. miniszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet a magyar államünnep alkalmából. Kállai Gyula beszédének bevezető részében rámutatott arra, hogy március 15-ét a magyar néppel együtt az egész szocialista tábor és a haladó emberiség ünnepli. Ma tizenkettedszer ünnepeljük ezt a napot történelmi és forradalmi jelentősége szerint — folytatta Kállai Gyula — és a nép, amely valóban irányítja országa sorsát, csakis most mondhatja ki szabadon és bátran az 1848-as év forradalmi gondolatait és igazi céljait, csak most vonhatja le a tanulságot az 1848—1849. évi forradalomból és szabadságharcból a jelen időre és állíthatja párhuzamba a 100 évvel ezelőtti forradalmi időszak demokratikus törekvéseit korunk haladó szocialista törekvésével. Múlt év őszén, a dolgozó nép függetlensége és felszabadítása után 11 évvel a magyarországi reakció az 1945— 1948. években elvesztett osztály.uralma visszaállítására új kísérletet tett a forradalmi örökség meghamisítására és felhasználására. Hogy könnyebben érhesse el céljait, kisajátította az 1848—1'/49. évek hőseinek jogait, harci jelszavait és viseletét. Az ellenfor-» radalmárok a burzsoá nacionalizmust nemzeti forradalomnak és a szovjetellenes érzelmet nemzeti kommunizmusnak keresztelték el. Hangsúlyozták a munkásosztály érdekeinek védelmét, tagadták azonban a munkásosztály vezető szerepét. Szocialista forradalmároknak nevezték magukat, azonban tagadták a proletariátus diktatúráját. Tragikomikus szerepet töltöttek be az úgynevezett „kommunisták", akik önönmagukat a Rákosi-félé vezetés módszereinek ellenzőiként jelölték meg, a valóságban azonban már hoszszabb idő óta pártellenes és szovjetellenes frakciót teremtettek a párt kebelében. Az ellenforradalom ezenkívül arra törekedett, hogy befészke-' lődjön főleg a magyar értelmiség szervezeteibe, az írószövetségbe, az újságírószövetségbe, a Kossuth-klubba és a Petőfi-körbe. A pártonkívüli ellenzék lelki vezérei és fő segítőtársai elsősorban egyes írók, újságírók és az ifjúság köréből került értelmiségiek. főiskolások voltak. Kállai Gyula ezután rámutatott arra, hogy az 1848 év eseményeiből és a közelmúltban lezajlott ellenforradalom eseményeiből eredő legfontosabb tanulságok egyike az, hogy a külföldi reakció feletti győzelmet csakis a belső reakció felszámolásával lehet biztosítani. Sokan hangsúlyozzák azt is, — mondotta Kállai Gyulá a továbbiakban —, hogy Nagy Imre és csoportja csak „egy lépést" akart tenni hátra, a forradalom szocialista időszakából vissza akart térni a burzsoá demokrácia időszakába, eddigi sikereinket és a további fejlődést „a nemzeti kommuniz-' mus" formájában akarta biztosítani. A szónok rámutatott arra, hogy ez az „egyetlen lépés" a proletárdiktatúra felszámolását és a kapitalizmus viszszaállítását jelentette volna. Kállai Gyula ezután a magyar értelmiségről, elsősorban a magyar írókról és a fiatalokról beszélt. Akadtak olyan írók, akik visszaéltek Petőfi őszinte, igazi haziafiasságával és azt az ellenforradalom szolgálatába akarták állítani. „Petőfiben — mondotta a szónok — a nemzeti gondolat szorosan egybeforrott a magyar forradalom ügyével és az európai haladás gondolatával. Petőfi nemzeti érzelme egyúttal a nemzetek közötti testvériség érzése, a világszabadság hirdetőjének hazafiassága és éppen ezért igazi hazafiasság. A jelenlegi úgynevezett forradalmároknál, akik az ellenforradalom propagálóinak és szövetségesének színvonalára süllyedtek, a nemzeti gondolat szorosan összekapcsolódott az ellenforradalom ügyével és a nemzetközi tőke uralmával. Az ilyen „nemzeti érzés" ezért nem hazafiasság, hanem nacionalizmus és sovinizmus, amely aljas módon elárulja a szocialista hazát." A magyar ifjúság, különösen a főiskolai hallgatók félrevezetett részének álláspontjával kapcsolatban Kállai hangsúlyozta, hogy az ifjúságot fel kell szabadítani az ellenforradalmi befolyás alól. Az ifjúságnak ebben segítségére lesz a Magyarországi Kommunista Ifjúsági Szövetség, amelyet március 21-én, a Magyar Tanács-" köztársaság keletkezésének évfordulóján alakítanak meg. Kállai Gyula beszédét gyakran tapssal szakítottak félbe. Az ünnepi est másik részét kulturális program képezte, amelynek során a magyar művészeken és együtteseken kívül fellépett az Alekszandrov ének- és tánceayüttes. Kiosztották a Kossuth-díjakat Magyarországon Budapest (ČTK) — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa március 15-e, a magyar nemzeti ünnep alkalmából a magyar tudomány-, technika- és művészet 59 kiváló képviselőjének kiosztotta az 1957. évi Kossuthdíjakat. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke március 14-én adta át a kitüntetéseket. Dobi István beszédében hangsúlyozta, hogy a Kossuth-díj eddigi 800 tulajdonosához további 59 csatlakozik, ami arról tanúskodik, hogy a népi állam nagy súlyt helyez a tudományos dolgozók és művészek munkájára, akik a világbékét szolgálják. Az elsőfokú Kossuth-díjat a többi között Márton G., a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja nyerte el a polgári jog új rendszerének kidolgozásáért. Ballengger R. professzor a földművelés terén végzett 50-éves tudományos tevékenységéért, dr. Hajnal J. akadémikus a gyógyászati kutatások terén végzett eredményekért, Mándi A., a Ganz-gyár gépészmérnöke. az elektromos készülékek összeállításáért kapta ugyanezt a díjat. A művészet és irodalom nagy Kossuth-díját Kodály Zoltán akadémikusnak adták egész életén végzett munkásságáért. Az elsőfokú Kossuth-díjat Heltai Jenő írónak, Medgyessy Ferenc szobrásznak, Németh László írónak adományozták. A másodfokú Kossuthdíjat a többi között Gertler Viktor filmrendező, Szabó Lőrinc költő és fordító és Lakatos Gabriella, a budapesti Állami Operaház balett-táncosnője nyerte el. A brit alsóház a Közép-Keletről tárgyal London (ČTK) — A brit alsóház március 14-én a Közép-Keletről tárgyalt. Selwyn Lloyd külügyminiszter bevezető beszédében élesen támadta az egyiptomi kormányt és a Szuez körül lezajlott eseményeket a hivatalos brit propaganda téves megvilágításába igyekezett beállítani. Azt állította továbbá, hogy Gaza területe nem tartozik Egyiptom szuverenitása alá és a valósággal ellentétben az egyiptomi kormányt azzal vádolta, hogy szándékosan késleltette a Szuezi-csatorna megnyitását. Selwyn Lloyd beismerte, hogy a szovjet kormánynak a Közép-Keletről kiadott nyilatkozata jő elveket tartalmazott, azonban azokat „nem őszintéknek" minősítette. Silverman munkáspárti képviselő rámutatott arra, hogy a Közép-Kelet nemzetei Izrael iránt bizalmatlansággal viseltetnek, mert ezt az államot a nyugati hatalmak művének tekintik, amely arra szolgál, hogy a gyarmatosítóknak és imperialistáknak lehetőséget nyújtson ^ hátsó ajtón bejutni a Közép-Keletre, ahonnan őket a fő bejáraton át kiűzték. OJ szo 1957. március 16.