Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-16 / 75. szám, szombat

EUROhA LAKÁSÉPÍTÉSE 1945-1955-16 Alábbi rajzunkon a római „Tusculano" lakónegyed rész­Prága után Bratislavába is elkerült a nemzetközi építőszövetség vándor­kiállítása, amely 18 állam tíz évi la­kásépítését mutatja be. A kiállítás érdekes anyaga nagy érdeklődést kel­tett. Nem mindennapi alkalom az, hogy ilyen gondosan összeállított anyag segítségével hasonlíthatjuk ösz­sze tíz évi munkánk eredményét a lakásépítés terén egy egész világrész igyekezetével, hogy tanulmányozhat­„Marghera-Mestra" lakókörzet beépí­tési terve Velencében. juk az egyes országok lakáskultúrá­jának színvonalát, a lakásépítés in­tenzitását, a különböző építkezési módszerek felhasználását. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy ez az össze­hasonlítás nem a legkedvezőbb szá­munkra. Szinte irigykedve kell, hogy nézzük a hollandiai gazdaságos és ötletes alaprajzokat, melyek már az első pillanatra is jóval olcsóbbaknak látszanak, mint a mi típuslakáster­veink, és mégis sokkal jobban meg­felelnek a modern élet követelmé­nyeinek. Az angol lakótelepek meg­szokott kissé konzervatív hangulata mellett valóban igényes architektúrát és magas lakásszínvonalat találunk. Svájc és Svédország lakótelepei az otthon intim hangulatát árasztják, szinte már romantikus ízzel. Mennyi­re organikusabban illeszkednek be a tájba, az északi vagy svájci lakóte­lepek, mint a mieink. A franciáktól az új építkezési anyagok és módsze­rek felhasználását, gazdaságos és gyors építkezést, továbbá a lakóne­gyedek architektonikus kiképzése te­rén gazdag színkompozíció felhasz­nálását tanulhatjuk. A beépítési ter­vek természetesen a földrajzi és ég­hajlati viszonyok legmesszebbmenő figyelembevételével készülnek, nem pedig gondolkodás nélkül átvett or­namentális sémák alapján. Külön ér­demes megemlékezni az épületek környékének gondos parkosításáról, a meglevő növényzet védelméről. Olasz­ország építészete kultivált, klassziku­san tiszta formáival ragad el. Jugo­szlávia pedig jó példát mutat a helyi anyagok és helyi tradíciók felhaszná­lása terén. Összefoglalva a mondottakat, Európa mai építészéteben két irányzatot ta­lálunk. Az egyiket racionalistának ne­vezhetnénk. Ez az újkori anyagok és szerkezetek természetes adottságai­nak felhasználásával alkotja tiszta formájú kompozícióit. Az esztétikai hatás oka elsősorban az építészeti egység részletekig menő logikájában rejlik. A másik irányzat, mely első­sorban az északi államok, továbbá Svájc és Olaszország építészetében ta­lálható, inkább a hangulatkeltést te­kinti céljának, s a megfelelő lelki emóció kiváltását pszichológiai eszkö­zökkel igyekszik elérni. Sok esetben tét, és ezzel a benne lezajló életet ls. A bemutatott alaprajzok alapján meg­állapítható, hogy külföldön a közös családi életet a megfelelő nagyságú lakószobában összpontosítják, a mi­nimális méretezésű, de nagyobb szá­mú hálószoba viszont biztosítja a hi­giéniai követelmények teljesítését, és megfelelő magányt biztosít a család fninden tagja számára. A mellékhelyi­ségek szerepét el lehet pontosan ha­tárolni. Ez a körülmény lehetővé te­szi a szinte milliméter pontosságú méretezést. Ezen a téren jelentkezik a legnagyobb megtakarítás a mi tí­pus-terveinkkel szemben. Egészben véve meg lehet állapítani, hogy a be­mutatott lakások nagy része lakha­tóbb és kényelmesebb, mint a mi tí­puslakásaink, a beépített terület azon­ban mégis kisebb. Ha ehhez hozzászá­Jellegzetes alaprajz a nápolyi „Barra" lakótelepről. ez az igyekezet szinte a romantikába megy át. Ez az irányzat organikusan illeszti be az egyes épületeket a táj egységébe, és helyesen használja fel a nálunk is oly sokat emlegetett nemzeti hagyományokat. A lakások beosztása szintén sokkal inkább megfelel a modern élet kö­vetelményeinek, mint a mi típuster­veinkben, melyek konvenciók vagy egyoldalú követelmények alapján ész­szerűtlenül osztják fel a lakás terüle­Holland típuslakás alaprajza — egy lakószoba, plusz négy hálószoba — az egyik hálót esetleg dolgozó szobának lehet használni. mítjuk az olcsó építkezési anyagokat, a gyorsabb és korszerűbb épít­kezési módszereket, könnyen megért­hetjük, hogy miért építkezünk drá­gábban, mint Európa más országaiban. A kiállítás látogatóinak legnagyobb része a hibák okát a csehszlovák épí­tészet munkájában látja (legalábbis erről tanúskodott a kiállítás prágai emlékkönyve). Ez a megállapítás nem egészen helyes. Azt hiszem, hogy Csehszlovákiában éppen annyi a te­hetséges építész, mint Európa bár­mely más országában. A hibák oka elsősorban a beruházási politikában, a tervezés, jóváhagyás és kivitelezés terén elterjedt bürokráciában talál­ható. Itt is első helyen kell említeni a kimondottan rossz tipizálási mód­szert, mely lehetetlenné teszi az al­kotó tervezési munkát, az értékes építészeti egységek kialakítását. A kevés számú, de emellett nem megfe­lelő, régen idejét múlt és aránytala­nul drága típushoz való merev ra­gaszkodás lakásépítészetünk egészsé­ges fejlődésének leghatásosabb féke­zője. A tipizálás csak akkor jelent gazdasági előnyt, ha ehhez megfelelő típusok és megfelelő tipizálási mód­szer áll rendelkezésre. Ellenkező esetben felmérhetetlen gazdasági és kulturális károkat okozhat. Jankovich Imre Tito elnök a szövetkezeti gazdálkodásról Egyemeletes családi ház az angliai Harlowban Harlow egyik központi negyedének beépítési terve. Sztrájkok Franciaországban és Olaszországban Március 13-án reggel azoknak a szakszervezeteknek felhívására, me­lyek tagjai a Francia Szakszervezetek Szövetségének, a Francia Keresztény Dolgozók Szövetségének és az auto­nóm szakszervezeteknek, megkezdő­dött a póstaügyi alkalmazottak sztrájkja. A sztrájkot egyes postaalkalmazot­tak fizetésére és munkafeltétfeleire vonatkozó reformjavaslat elleni tilta­kozás jeléül hirdették ki. Mint isme­retes, a pöstaügyi alkalmazottak, akik ellenzik ezt a kormányjavaslatot, már február 20. óta sztrájkolnak. Azon olasz vállalatok alkalmazottai, amelyekben állami tőke van érdekel­ve, újból elhatározták, hogy nyolcna­pos általános sztrájkba lépnek köve­teléseik támogatására. Szerdán kezd­tek sztrájkolni a szociális biztosítás nemzeti intézeteinek, a biztosító és orvosi gyógykezelést nyújtó intéze­teknek dolgozói. Újvidéken — a vajdasági önkor­mányzati kerület közigazgatási köz­pontjában — március 13-án tartották a mezőgazdasági szakemberek tanács­kozását. A vajdaság gabonaterülete kimagas­ló szerepet tölt be a jugoszláv föld­művelésben. Itt az összes szántóföl­dek 75 százalékát az egyénileg gaz­dálkodó parasztok tartják kézben, akiknek száma mintegy 300 000-et tesz ki. A szántóföldek 25 százalékán a szocialista szektor gazdálkodik. A szocialista szektor átlagos hozamai 25 százalékkal magasabbak. A jugoszláv kormány törekvése arra irányul, hogy e gabonatermő vidékeket jelentős be­ruházásokkal segítse, és növelje a ju­goszláv földművelés alacsony terme­lékenységét. A tanácskozás befejező részében Jo­szip Broz-Tito elnök rövid beszédben értékelte a kormány 1956. évi beru­házási politikáját. Hangsúlyozta az úgynevezett általános földművesszö­vetkezetek minőségi átalakítását, ame­lyek jellege ma teljesen más, mint volt a háború előtt. Megelégedését fejezte ki afölött, hogy ezek a szö­vetkezetek fokozni tudták a vajdasági földművelés termelékenységét. A szö­vetkezetek útján a falvak társadalmi élete is átalakult. Gyorsabban oldják meg a lakosság ellátásának és a me­zőgazdasági termékek behozatala csökkentésének problémáját. Tito el­nök kifejezte azt a meggyőződését, hogy a vajdaságban elért magasabb hozamok példát szolgáltatnak a többi földművesnek. A magyarországi Almásfüzitőben Komárom közelében február elején megkezdték a timföld gyártását, amelynek exportálását több hónapi szünet után Csehszlovákiába és Len­gyelországba rövidesen folytatni fog­ják. (ČTK) A „Krasznij Proletárij" moszkvai gépgyár, a Lenin-Rend viselője, fenn­állásának 100. évfordulóját ünnepli. (ČTK) ünnepi est Budapesten március 15 eföestjén A haladó erők nem tűrik a nemzeti és demokratikus hagyományokkal való visszaélést Budapest (ČTK) — A magyar for­radalmi munkás-parasztkormány, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyarországi Szabad Szakszervezeti Szövetség és az országos tömegszervezetek március 14-én a budapesti Operaházban á magyar burzsoá demokratikus forra­dalom és nemzeti felszabadító harc 109. évfordulójára ünnepi estét ren­deztek. Az Operaház nézőterét betöltötték a budapesti üzemek és hivatalok dolgozói, a tudományos és kulturális dolgozók, a magyarországi fegyveres erők képviselői, a munkásifjúság, a diákok, valamint a magyar főváros társadalmi életének képviselőd. Az elnöki páholyban helyet foglal­tak a magyar forradalmi munkás­parasztkormány tagjai, Kádár János miniszterelnökkel az élen, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Rónai Sándor, a ma­gyor országgyűlés elnöke, dr. Mün­nich Ferenc, a miniszterelnök első helyettese. Kállai Gy„ Kis K. és Ma­rosán György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárai, továbbá a magyar politikai és társadalmi élet, a fegyveres erők képviselői, az érdemrendek és kitün­tetések tulajdonosai és mások. Dobi Istvánnak, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa elnökének bevezető 6zavai után Kállai Gy. mi­niszter, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet a magyar államünnep alkalmából. Kállai Gyula beszédének bevezető részében rámutatott arra, hogy már­cius 15-ét a magyar néppel együtt az egész szocialista tábor és a hala­dó emberiség ünnepli. Ma tizenkettedszer ünnepeljük ezt a napot történelmi és forradalmi je­lentősége szerint — folytatta Kállai Gyula — és a nép, amely valóban irányítja országa sorsát, csakis most mondhatja ki szabadon és bátran az 1848-as év forradalmi gondolatait és igazi céljait, csak most vonhatja le a tanulságot az 1848—1849. évi for­radalomból és szabadságharcból a je­len időre és állíthatja párhuzamba a 100 évvel ezelőtti forradalmi időszak demokratikus törekvéseit ko­runk haladó szocialista törekvésével. Múlt év őszén, a dolgozó nép füg­getlensége és felszabadítása után 11 év­vel a magyarországi reakció az 1945— 1948. években elvesztett osztály.ural­ma visszaállítására új kísérletet tett a forradalmi örökség meghamisítására és felhasználására. Hogy könnyebben érhesse el céljait, kisajátította az 1848—1'/49. évek hőseinek jogait, har­ci jelszavait és viseletét. Az ellenfor-» radalmárok a burzsoá nacionalizmust nemzeti forradalomnak és a szovjet­ellenes érzelmet nemzeti kommuniz­musnak keresztelték el. Hangsúlyoz­ták a munkásosztály érdekeinek vé­delmét, tagadták azonban a munkás­osztály vezető szerepét. Szocialista forradalmároknak nevezték magukat, azonban tagadták a proletariátus dik­tatúráját. Tragikomikus szerepet töltöttek be az úgynevezett „kommunisták", akik önönmagukat a Rákosi-félé vezetés módszereinek ellenzőiként jelölték meg, a valóságban azonban már hosz­szabb idő óta pártellenes és szovjet­ellenes frakciót teremtettek a párt kebelében. Az ellenforradalom ezen­kívül arra törekedett, hogy befészke-' lődjön főleg a magyar értelmiség szervezeteibe, az írószövetségbe, az újságírószövetségbe, a Kossuth-klub­ba és a Petőfi-körbe. A pártonkívüli ellenzék lelki vezérei és fő segítőtár­sai elsősorban egyes írók, újságírók és az ifjúság köréből került értelmi­ségiek. főiskolások voltak. Kállai Gyula ezután rámutatott ar­ra, hogy az 1848 év eseményeiből és a közelmúltban lezajlott ellenforrada­lom eseményeiből eredő legfontosabb tanulságok egyike az, hogy a külföldi reakció feletti győzelmet csakis a belső reakció felszámolásával lehet biztosítani. Sokan hangsúlyozzák azt is, — mon­dotta Kállai Gyulá a továbbiakban —, hogy Nagy Imre és csoportja csak „egy lépést" akart tenni hátra, a for­radalom szocialista időszakából vissza akart térni a burzsoá demokrácia idő­szakába, eddigi sikereinket és a to­vábbi fejlődést „a nemzeti kommuniz-' mus" formájában akarta biztosítani. A szónok rámutatott arra, hogy ez az „egyetlen lépés" a proletárdiktatúra felszámolását és a kapitalizmus visz­szaállítását jelentette volna. Kállai Gyula ezután a magyar ér­telmiségről, elsősorban a magyar írók­ról és a fiatalokról beszélt. Akadtak olyan írók, akik visszaéltek Petőfi őszinte, igazi haziafiasságával és azt az ellenforradalom szolgálatába akar­ták állítani. „Petőfiben — mondotta a szónok — a nemzeti gondolat szorosan egybe­forrott a magyar forradalom ügyével és az európai haladás gondolatával. Petőfi nemzeti érzelme egyúttal a nemzetek közötti testvériség érzése, a világszabadság hirdetőjének hazafias­sága és éppen ezért igazi hazafiasság. A jelenlegi úgynevezett forradalmá­roknál, akik az ellenforradalom propa­gálóinak és szövetségesének színvo­nalára süllyedtek, a nemzeti gondolat szorosan összekapcsolódott az ellen­forradalom ügyével és a nemzetközi tőke uralmával. Az ilyen „nemzeti ér­zés" ezért nem hazafiasság, hanem nacionalizmus és sovinizmus, amely aljas módon elárulja a szocialista hazát." A magyar ifjúság, különösen a főis­kolai hallgatók félrevezetett részének álláspontjával kapcsolatban Kállai hangsúlyozta, hogy az ifjúságot fel kell szabadítani az ellenforradalmi befolyás alól. Az ifjúságnak ebben segítségére lesz a Magyarországi Kommunista Ifjúsági Szövetség, ame­lyet március 21-én, a Magyar Tanács-" köztársaság keletkezésének évfordu­lóján alakítanak meg. Kállai Gyula beszédét gyakran tapssal szakítottak félbe. Az ünnepi est másik részét kulturális program képezte, amelynek során a magyar művészeken és együtteseken kívül fellépett az Alekszandrov ének- és tánceayüttes. Kiosztották a Kossuth-díjakat Magyarországon Budapest (ČTK) — A Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa március 15-e, a magyar nemzeti ünnep alkal­mából a magyar tudomány-, techni­ka- és művészet 59 kiváló képviselő­jének kiosztotta az 1957. évi Kossuth­díjakat. Dobi István, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke március 14-én adta át a kitüntetése­ket. Dobi István beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a Kossuth-díj eddigi 800 tu­lajdonosához további 59 csatlakozik, ami arról tanúskodik, hogy a népi ál­lam nagy súlyt helyez a tudományos dolgozók és művészek munkájára, akik a világbékét szolgálják. Az elsőfokú Kossuth-díjat a többi között Márton G., a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja nyerte el a polgári jog új rendszerének ki­dolgozásáért. Ballengger R. professzor a földművelés terén végzett 50-éves tudományos tevékenységéért, dr. Haj­nal J. akadémikus a gyógyászati ku­tatások terén végzett eredményekért, Mándi A., a Ganz-gyár gépészmérnö­ke. az elektromos készülékek össze­állításáért kapta ugyanezt a díjat. A művészet és irodalom nagy Kos­suth-díját Kodály Zoltán akadémikus­nak adták egész életén végzett mun­kásságáért. Az elsőfokú Kossuth-díjat Heltai Jenő írónak, Medgyessy Ferenc szobrásznak, Németh László írónak adományozták. A másodfokú Kossuth­díjat a többi között Gertler Viktor filmrendező, Szabó Lőrinc költő és fordító és Lakatos Gabriella, a buda­pesti Állami Operaház balett-táncos­nője nyerte el. A brit alsóház a Közép-Keletről tárgyal London (ČTK) — A brit alsóház március 14-én a Közép-Keletről tár­gyalt. Selwyn Lloyd külügyminiszter bevezető beszédében élesen támadta az egyiptomi kormányt és a Szuez kö­rül lezajlott eseményeket a hivatalos brit propaganda téves megvilágításá­ba igyekezett beállítani. Azt állította továbbá, hogy Gaza területe nem tar­tozik Egyiptom szuverenitása alá és a valósággal ellentétben az egyiptomi kormányt azzal vádolta, hogy szán­dékosan késleltette a Szuezi-csatorna megnyitását. Selwyn Lloyd beismerte, hogy a szovjet kormánynak a Közép-Keletről kiadott nyilatkozata jő elveket tar­talmazott, azonban azokat „nem őszin­téknek" minősítette. Silverman munkáspárti képviselő rá­mutatott arra, hogy a Közép-Kelet nemzetei Izrael iránt bizalmatlanság­gal viseltetnek, mert ezt az államot a nyugati hatalmak művének tekin­tik, amely arra szolgál, hogy a gyar­matosítóknak és imperialistáknak le­hetőséget nyújtson ^ hátsó ajtón be­jutni a Közép-Keletre, ahonnan őket a fő bejáraton át kiűzték. OJ szo 1957. március 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom