Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-16 / 75. szám, szombat

GÖRÖNGYÖS HARCO Az 1905-ös orosz forradalom felráz­ta a magyar szervezett munkásságot is. Ennek hatásaként 1907. március 16-án jelenik meg a Kassai Munkás első száma, melynek első oldalán azt látjuk, hogy a szerkesztőség és kiadó­hivatal a Kossuth Lajos utca 27. szá­mú házában (későbbi Malom, mostani Stalingrad utca) volt. Magyarország egyetlen szociálde­mokrata pártlapja, a Népszava nem tudott intenzíven foglalkozni a vidéki munkásság problémáival. Ezért vált szükségessé a Kassai Munkás elindítá­sa. A burzsoá sajtószabadságra jellem­zően a politikai lapokban óvadékot kellett letétbe helyezni. Öriási erőfeszí­tésről és áldozatkészségről tesz tanú­ságot a kassai munkásmozgalom, ami­kor megjelenteti a Kassai Munkást. Összerakott és összekuporgatott kraj­cárokból adták össze az óvadékot, hogy tartalmú cikk, melyben a szerző azt írta, hogy az imperialisták mint fut­ball-labdát rugdalják a népek millióit. A cenzúra ebben „hadiérdekek elleni izgatást" látott. A lapot azonnali ha­tállyal betiltották s az egész világhá­ború ideje alatt szünetelni volt kény­telen. Az „őszirózsás forradalom" idején, 1918. november 19-én jelenik meg új­ból a Kassai Munkás első száma, mely­ben már bátran hirdeti a munkások harcát a burzsoázia ellen. Az új Csehszlovák Köztársaságban először élete rövid volt, mert 1919. március 19-én újból betiltják. Amikor a magyar Vörös Hadsereg előrenyomul és elfoglalja Kassát, pünkösdkor mint napilap megjelenik a munkásság szere­tett „Kassai Munkása". A Vörös Had­sereg kivonulásával, sajnos, rövid idő múlva a lap újból megszűnik. A Munkás lelkes terjesztői megindíthassák a hetilapot, mely a „Felsőmagyarországi Szociáldemokrata Párt" lapja lett. A párt élén álló nyomdai munkások voltak a lap elin­dítói. A Kassai Napló nyomdájában dolgozó munkások napi 9—9 ¥2 órás munka után önkéntes munkával szer­kesztették, szedték és nyomták a Kas­sai Munkást, amiért egy fillér fizetést nem kaptak. Minden dicsőséget meg­érdemelnek ezek az úttörők, akik ön­zetlenül, fáradságot, áldozatot nem ismerve járultak hozzá a lap megindí­tásához, a munkásosztály ügyének elő­mozdításához. Az első számban a bevezető sorok­ban ezt olvassuk: „Lapot indítunk a becsületes emberek felvilágosítására." Érdekesen írt a pincéralkalmazottak szomorú sorsáról. A lap ugyan — nem ismerve még Lenin határozott állás­foglalását — némelykor tévesen azt hitte, hogy a harcok nem a műhelyek­ben, nem a gyárakban, nem a földbir­tokokon, hanem a parlamentben dőlnek el. Később már fölülvizsgálta ezt a nézetét és fokozatosan merészebb lett. Bátran és hangosan harcolt a demok­ratikus jogokért és különösen a mili­tarizmus ellen. Élesen ostorozta az el­nyomó államszerveket, harsányan kö­vetelte a munkások gyülekezési- és szólásszabadságát. A Kassai Munkás példányai eljutot­tak Ružomberoktól egész Máramarosig. Az emberhez nem méltó sorban lévő kárpátalajai munkások, favágók szo­morú helyzetével gyakran foglalkozott a lap. Sokat írt a gróf Schönbornok kizsákmányolásáról, a kakastollas csendőrök brutalitásáról, a szolgabirók basáskodásáról. A hatóságok ezért mindent megtet­tek, hogy elhallgattassák a lap bátor hangját. Gyakran elkobozták, szer­kesztőit elítélték és hogy a lapot sú­lyos gazdasági helyzetbe sodorják, ma­gas pénzbírságokkal sújtották. így csak 1909-ben 1500.—korona pénz­büntetést róttak ki a lapra. „Futball milliók" 1914. június 28-án eldördült Gavrilo Princíp pisztolya, amelynek golyói vé­geztek Ferdinánd trónörökössel és fe­leségével. Ez a provokáció elég volt ahhoz, hogy az előkészített első világ­háborút lángra lobbantsa. Ebben az idő­ben jelent meg a Kassai Munkásban „Futball milliók" című, háborúellenes O J SZÔ 1957. március 16. Mint hetilap 1919. július 26-án indul meg, ami azonban nem elégíti ki a szlovákiai forraöalmi tömegek kívánsá­gát, amelyek napilap után vágynak. Ekkor újból megmutatkozott a kas­saiak közismert áldozatkészsége, melynek segítségével fillérekből össze­kuporgatva 60 000 koronát gyűjtöttek össze, hogy 1920. február 15-én meg­indulhasson a várva várt munkás napi­lap. 1920. április 18-án új fordulat kö­vetkezik be a lap életében: megjele­nik a Komintern első kiáltványa. A kommunista párt megalakulása Megindul az erjedés. A Kassai Mun­kás július 16-i számában már a Komin­tern kongresszusáról úgy ír, mint a „Mi kongresszusunkról" és decemberben már határozottan a kommunista párt megalakítását követeli. Különben is a kommunista párt megalakulásában a „Kassai Munkásnak" jelentős érdeme volt. A második fordulat 1921. május 20-án áll be, amikor a lapot már nem a kassai szocialista párt, hanem a kas­sai kommunista párt jegyzi. A lap fején megjelenik „A III. Internacioná­le szekciója" felirat. A lap tartalma már forradalmi kommunista szellem­ben ír és neveli a tömegeket, erélye­sen követelve a különféle nemzetiségű csehszlovákiai kommunista pártok egyesítését. 1922. március 1-én ezt a folyamatot betetézi azzal, hogy felveszi a „Munkás" nevet, amivel azt akarja bizonyítani, hogy a lap Szlo­vákia magyar nyelvű dolgozóinak szó­szólója. Szoros kapcsolat a tömegekkel A szlovákiai magyar dolgozók büsz­keséggel telt örömmel tekintenek vissza arra a néhány évtizedre, vala­mint azokra a harcos mozgalmi idők­re, amikor a Kassai Munkás és a Mun­kás megjelent. Büszkeség és öröm tölt el minden dolgozót, hogy hosszú évek küzdelmei után eljutottunk párt­sajtónk mai napilapjához. Nehéz volt a kezdet. A Munkásnak 1927-ben is még csak 2000 előfizetője volt, de a Munkás volt akkor az egye­düli magyar nyelvű kommunista napi­lap Európában. Nagy különbség volt a polgári és kommunista sajtó^között. Amíg a pol­gári lapok nagy dáridók között ünne­pelték meg a lapok jubileumát, addig a proletárok lapját, még a jubileumok napján is üldözték, mert nem az ural­kodó osztály jogait hirdették, hanem az elnyomottaknak és kizsákmányol­taknak voltak a szószólói. A 20 éves jubileum alkalmával is elkobozták a Munkás rendkívüli számát és így nagy anyagi károkat okoztak a pártnak. A Munkás a bolsevista, megalkuvás nélküli eszmék igazi hordozójává vált. Az osztályharc átvezette minden aka­dályon, széttörte sokszor a burzsoá szennysajtó áradatát, koholmányait. A mai Postai Hírlapszolgálat bizony sokat tanulhatna azokból a módsze­rekből, amelyeket a pártsajtó önfelál­dozó terjesztői alkalmaztak. A kiadó­hivatalok a lapot az előfizetőknek vagy postán küldték, vagy pedig kol­portőrök révén jutott az olvasóhoz. A pártsajtó és így a Munkás terjesz­tőinek is fő gerincét az önkéntes ter­jesztők képezték, akiknek önfeláldo­zása, kitartása, lelkesedése és a párt­hoz való ragaszkodása nem ismert határt. Az ilyen terjesztő külön típust képezett, ma már a fiatalság talán csak hírből ismeri. A párttagság leg­elemibb feladatai közé tartozott a la­pok, brozsúrák, röplapok terjesztése. E nagy jelentőségű évforduló al­kalmával meg kell emlékeznünk ezek­ről a szürke sorkatonákról is, akik hi­degben, esőben, sárban, sokszor élet­veszélyben is, jól teljesítették fel­adataikat. Mi sem jellemzi jobban, milyen ne­hezen várták a szocialista Kassai Mun­kás napilap megindítását 1920-ban, mint az, hogy amikor az első példányo­kat az éjszaka folyamán egyenesen a gépből a magánalkalmazottak szak­szervezetének táncmulatságára vitték fel. ott azonnal abbamaradt a tánc, és 100 példány fogyott el pillanatok alatt a lapból. A Munkás 2700—3000 példányban je­lent meg, de olvasóinak száma annak többszöröse volt. Az újságot az em­berek kézről kézre adták, amig az egyes példányok teljesen szétfoszlot­tak. Sok helyütt a falvakon közösen olvasták. Az önkéntes lapterjesztők különféle módszerekkel dolgoztak. Népgyűlése­ken, szakszervezeti összejöveteleken terjesztették a párt újságjait, a mun­kásokat megvárták a gyárak előtt, az építkezéseken, az állomásokon, az ut­cán, sokszor a házakban adták el a lapokat. A Munkás fennállásának hosz­szú, dicsőséges ideje .alatt több nem­zedék terjesztette a lapot. Apáról fiú­ra, anyáról leányra szállt ez az önkén­tes feladat, sokszor egész családok vettek részt a terjesztésben. Olvasóink minden bizonnyal megbocsátanak ne­künk, ha nem írunk az összes helyek­ről és minden ügyes terjesztőről. Csak két várost: Bratislavát és Kassát ra­gadjuk ki most. Bratislavában annak idején kitűn­tek a Munkás terjesztésével: Paulik, Melich, Vlčan, Kohn, Hubeny, Petrik, Cvergel, Haverda elvtársak. Kassán a legagilisabb terjesztők pedig: Kucik, Mózes, Spiegel, Ruzsbartné, Klein, Ju­nák, Ménesi, Drab elvtársak voltak. Sokan közülük börtönökben vagy koncentrációs táborokban pusztultak el. Hálával adózunk emléküknek! Idővel megszűnt a Munkás helyi jel­lege és a lap a szlovákiai dolgozók kedvelt kommunista újságja lett, mely behatolt a széles néprétegek közé. A dolgozó tömegek lelkes vezetője, a szegények, jogtalanok igazságáért küzdve, állandó üldöztetés közepette élte meg még 30 éves évfordulóját. Amikor az első köztársaságban a szé­les tömegek népfrontját kellett szer­vezni, helyébe lépett a Magyar Nap, mely a müncheni szégyenletes diktá­tum után szintén megszűnt. Azután, a bekövetkező fasizmus alatt már nem tudták feléleszteni a régi Munkást, mert a pártnak a megváltozott harci taktika és körülmények következtében a szélesebb tömegekhez kellett szólnia. Ma, az elmúlt 50 év távlatából te­kintünk vissza a Kassai Munkás és a Munkás göröngyös és harcos útjára, mely megedzette a Csehszlovákiában élő magyar dolgozó tömegeket. Ez a mai nap harci nap, amelyen a megjárt utat felmérve megyünk tovább előre a szocialista építés útján. 4­tJttM »»• a / / * mnmnmkM tsi»»mMiu*i rianAnkx ta intESiwtiasiAw szssmáift, haj»íu&s» vmt »rti«Uri«< «4*»«ti*iakt t»27, »«<l»s H. sratto ?rs?«iíf» i»i«, 6»«i$« *«i A 20 éves Munkás ünnepi számának első oldala ffiUIIÄÔiilf JM A M*iste*" fett** *«* - * m**s+*x miw ffi ií' M nr^ ims ím M* m * mm** (Ä^kww* t»*H. «t mm Ä *4tt <s**««s>H «»*! tom mr'<sh*&w&, * Jbmtňem*k&ŕ' (V%a!<íríte« tmmi^iürn-k * » vt&t «MITT, * mteí^vwm mmm* bmzméeis*> * e* kmnm>éM'*t>Í mpt # u&m **»!<«*( m <m*é<f*m> m ®mm *äm*k %»•»«•<***•< <*«**««» * jxMsí*!^****. » m'Kvwé-M, * vp Is sl, mh*>* ff »m * Jímí**" * fefcwafewäs m ím ittaató, mm % «t tm­A J^efefe" tm***m « Hw* few**? M* ITE*** * I&WW h J*mi4*r im>mMm MÉK mit Í* m »»IÉ> *• jawwtfSW*^??*, **A* tm mm MpétetfamMfo Kommunisták Csehszlovákiai Pártja központi végrehajtó bizottságának üd­vözlő levele a 20 éves Munkáshoz ÔáffÉfaÉ tenratótel ittifíl^ lf ám IÍIBIÍ m Mi Müi • iM üifc iťMfc HM ^MNffM^AIÉAII^BI ÁRIIÉI ÉÜa'HLIÁ IFF mmmwk a tfiiiriMás *M$m grnétm mm » M tmmim t w> w»te éw»Mttt y mxégMvmm, M %% » i JLú fc Av.ív XKv? Í&&MS&& > ffiai ^ . 1 W * WívWW* '""y y SWHPv» »WJ!5>WW ÍÍWÍ i$ m frýMé^x k H* m ««ra»iwMfe ŕi m Ž ij r <tm mm* t*m ' * M m mrmmm Mi « M é*x A **t ^ • mM é*4 muk #mm> ^MtaHÉÉi unUtA. MMM* Í^ÄÍ.ÍA íoel y^'^iď^ 8 vmtwfr^ikm *mm m**®k^i nsmmM'tm® mm m wén®tbm m * t^M xffošt binm^ít im* uív&mb, m*ít«k «m» feÄto® th mxiäk fcweW * Miw* vítmm&et, • Immese*** ptet km*' WN $«*ztém**. Xizxwr. »m * pmmmrtjm $ô*ím M-A tmí? « ! Sn^fctóW flS!rTmľtlfiSr Sgára^., 8?^:", fľl Mm smtmt mt «hm tméf mm * mtm$mim& tm>mfaistá mernemm het&tíŔ N«h «mtiwfiämmréá*, mm íťl ŕ Iwp'P # PWmWÍWWWWW a fátíé * imailiiUtiimi asä»ŕí« A „Vorwärts" szerkesztőségének üdvözlete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom