Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-16 / 75. szám, szombat

UNKA A SZLOVÁKIÁI MAGYAR UNKÁSSAJTÓ KEZDETÉRŐL írta: MILOŠ GOSIOROVSKÝ A munkássajtó mindig hatal­mas fegyver vôlt a munkásosz­tály kezében szervezettségének szilárdításában és a tömegekre gyakorolt befolyásának kiter­jesztésében. Sajtó nélkül elképzelhetetlen a munkásosz­tály élcsapatának — a munkás­osztály politikai pártjának si­keres tevékenysége. A marxizmus-leninizmus klasszikusai méltán tulajdoní­tottak óriási jelentőséget a munkássajtónak, ami azt mu­tatja, hogy a forradalmi mun­kásmozgalom történelme elvá­laszthatatlanul összefügg a munkássajtó történelmével. A magyar munkássajtó a szlo­vák munkássajtó mellett je­lentős szerepet játszott a szlo­vákiai munkásmozgalom törté­nelmében. Pontosan ötven évvel ezelőtt, 1907. március 16-án szombaton jelent meg Kassán a Kassai Munkás című hetilap első szá­ma. Szlovákia egész munkás­osztálya nemzetiségi különbség nélkül megemlékezik ma a szlovákiai munkásmozgalom történelmének erről a jelentős eseményéről. Megemlékezik ró­la, mert a szlovák, magyar, né­met és ukrán munkások a szlo­vákiai munkásmozgalomban már kezdettől fogva együtt küzdöttek a közös osztályérde­kekért. A Kassai Munkást az első orosz forradalom szlovákiai visszhangjának időszakában alapították, ami nem véletlen jelenség. Az első orosz forra­dalom a mi munkásosztályun­kat is annyira befolyásolta, hogy munkásmozgalmunkban az 1905—1907. években már megkezdődött az állandó pro­paganda, agitációs és szervező munka. Ezt bizonyítja a Slo­venské robotnícke noviny ala­pítása az első orosz forradalom küszöbén, a szlovák szociálde­mokrata párt megalakulása 1905 júniusában, s végül is a Kassai Munkás alapítása. Ňem állíthatjuk, hogy 1907. március 16-a előtt nem jelent meg magyar munkássajtó Szlo­vákiában. Például 60 évvel ez­előtt, 1897. május elsején öt­ezer példányszámú kiadásban három nyelvű folyóirat jelent meg Kassán: Vörös Irány — Červeni Mir — Rothe Richtung. Noha a burzsoá hivatalok elko­bozták a folyóiratot és meg­akadályozták további kiadását, az a tény, hogy az első mun­káslap Kassán három nyelven (magyarul, szlovákul és néme­tül) jelent meg, azt is igazolja, hogy sohasem volt és nem is lehetett különbség a szlovák, magyar és német munkások osztályérdekei között, hogy érdekeik közösek voltak és hogy ezt a tényt Szlovákia munkásai jól tudták. Három évvel később, 1900. május el­sején ismét megjelent Kassán egy havilap, a Jövő (a Havi Krónika előfutára), de csak hét száma jelent meg a lapnak. A kassai munkások ezért 1901. május elsején megkísérelték új folyóirat, a Felvidéki Munkás kiadását, amely a hetedik szám után szintén megszűnt. Az 1897—1901. években a Vörös Irány — Červeni Mir — Rothe Richtung, Jövő, Felvidéki Munkás című folyóiratok ki­adására tett kísérletek azt is megmutatják, miként váltakoz­tak a munkásmozgalom kezdeti sikerei ideiglenes kudarcokkal és vereségekkel. Az említett szlovákiai első három magyar, hamar megszűnt munkáslaptól eltérően a Kassai Munkás már több volt, mint kísérlet. 1907. március 16-án kiadott első szá­mának megjelenése ezért em­lékezetes nap a szlovákiai mun­kássajtó történetében. A lap címe alatt „A Felsőmagyaror­szági Szociáldemokrata Párt politikai hetilapja" felírást vi­selte, Porosz Mihály szerkesz­tette és Béla László nyomdá­jában nyomták. A lap megjele­nése a szlovákiai munkásmoz­galom nagy méretű fellendülé­sének köszönhető, amelyet az első orosz polgári-demokrata forradalom hatása segített elő. Kassa a Kassai Munkás első száma megjelenésének idején szlovákiai munkásmozgalmának már régóta második nagy jelen­tőségű központja volt. A Ma­gyarországi Szociáldemokrata Pártnak akkor három területi szervezete működött Szlová­kia mai területén: 1. Szlovák terület, melynek székhelye Bratislava volt és amelyhez Kelet-Szlovákia kivételével az összes magyarországi osztályöntudatos szlovák mun­kások tartoztak; 2. Nyu­gatmagyarországi terület, melynek székhelyé szintén Bratislava volt és amelyhez az akkori Pozsony, Moson és Sop­ron vármegyék tartoztak; 3. Felsőmagyarországi terület, melynek székhelye Kassa volt és amelyhez az akkori Abaúj­torna, Sáros, Szepes, Zemplén és Ung vármegyék tartoztak. A Magyarországi Szociáldemok­rata Párt kassai területi szer­vezetéhez tartoztak nemzeti­ségi különbség nélkül az e vi­déken élő összes munkások, tehát a szlovákok is. így a szervezett kelet-szlovákiai munkások (Kassa, Prešov, Sp. Nová Ves, Kežmarok, Levoča, Gelnica stb.) együtt haladtak tovább a kelet-szlovákiai ma­gyar és német munkásokkal. Az 1906. december 25—26-án tartott területi konferencián, melyen mind magyar, mind szlovák és német küldöttek vettek részt, többek között el­határozták a Kassai Munkás kiadását, ami azt jelenti, hogy a Kassai Munkás tulajdonkép­pen nemzetiségi különbség nélkül az összes kelet-szlová­kiai osztályöntudatos (termé­szetesen magyarul értő) mun­kások sajtószerve lett. A Kassai Munkás különleges jelentősége a szlovákiai magyar munkássajtó kiadására tett előző kísérletekhez viszonyítva tehát abban van, hogy megsza­kítás nélkül jelent meg és az első világháborúig megjelent 388 száma kétségtelenül sokat tett mint kollektív propagan­dista, kollektív agitátor és kol­lektív szervező Kelet-Szlovákia munkásmozgalmában. Termé­szetesen, helytelen lenne, ha elhallgatnánk azt a tényt, hogy a Kassai Munkás hasábjain visszatükröződött munkásmoz­galmunk akkori általános szín­vonala, tehát nemcsak fejlődé­se és a kapitalizmus ellen, a munkásosztály érdekeiért foly­tatott harca, hanem a Magyar Szociáldemokrata Párt vezető­ségének opportunizmusa is. A Kassai Munkás érdeme, hogy a magyarországi munkásmoz­galom vezetőségében feltörő opportunizmus ellenére a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt számos más folyóiratából (például központi sajtószervé­től, a Népszavától) eltérően megőrizte az igazi munkáslap, jellegét, ami az első világhábo­rú kitörésekor is megnyilatko­zott. A Magyarországi Szociál­demokrata Párt vezetősége szégyenteljesen elárulta a mun­kásosztályt és lapjainak több­sége hasábjain igazolni igyeke­zett a vezetőség árulását. A magyar belügyminisztérium 1914. augusztus 11-én kényte­len volt rendeletet kiadni, mely szerint „a Kassán megjelenő s a Matzner Samu nyomdájában előállított Kassai Munkás nevű lap további megjelenését és terjesztését közleményeinek a hadviselés érdekeit veszélyez­tető tartalma miatt eltiltom". A Kassai Munkás csak az el­ső világháború után jelenhetett meg ismét. 1918. november 19­én jelent meg újra, de csak rövid időre. 1919 márciusában ismét betiltották. A Szlovák Tanácsköztársaság alatt 1919. június 7-től naponta jelent meg. A Szlovák Tanácsköz­társaság bukása után a marxista baloldal magyar nyelvű sajtószerve lett. Noha ebben az időszakban hasábjai a csehszlovákiai munkásmoz­galom kibontakozó baloldalának nemcsak pozitív, hanem nega­tív lépéseit és tévedéseit is visszatükrözték, elmondhatjuk, hogy a Kassai Munkás ebben az időszakban becsülettel tel­jesítette az igazi munkáslap küldetését. A Kassai Munkás a marxista baloldal egyedüli lap­ja volt, amely a Pravda chudo­by megjelenése előtt (például már 1919 végén) szlovák cik­keket is közölt. Az első cseh­szlovákiai lap volt, amely köz­zétette a Kommunista Interna­cionálé dicső 21 pontját. A Kas-' sai Munkás megalkuvást nem ismerve magáénak vallotta a Kommunista Internacionálét. A Kassai Munkás hasábjain a viharos 1919—1921. években nagy küzdelem folyt a kom­munista párt megteremtéséért. Ha az egységes pártnak, Cseh­szlovákia Kommunista Pártjá­nak megteremtése 1921-ben többek között a proletár nem­zetköziség diadala volt mun­kásmozgalmunkban, akkor e diadal kivívásában jelentős ré­sze volt a Kassai Munkásnak is. Ezért válhatott később Csehszlovákia Kommunista Pártjának magyar nyelvű sajtó­szervévé — és amint erről a továbbiakban az Üj Szó mai számának cikkei tanúskodnak, — ezért teljesíthette még na­gyobb sikerrel a munkássajtó magasztos feladatait. • • • . . -i AmaóMAeVARORSZÁSI SZOCíALDS.MOKfíÁlA PART f>0:.íTi»:As nrnURíA | e#í«. *»»«.» 4 coí^W > * «< •>»«( itt '/ i. évfcj)ym. m»ii*n »K!»t«l«. Ka*s*. f9G7, máteiag tR í. szám. s tMyamagtakO'l ttx */»>«• i»A dien. ijxfsf mditmk ie.mUsi pmuiamtoe­WÜmij xmvvuMitk eri-ÚUftn; flUxSS£tt*jt. ÜinékcUtHfOÍémlt f&nMrt. ta/wi ívdiisni a bfWHitfÍK mterei <í <«Ä»&»ft iaS&dsxiíwa Ltlftöt iWiftM « XíOít.stá* M&mk kmbtumv, Hrj'tsiturf. n a f&atata* , . $ lujxst itiétiMii tjtt? maróm tf4H fraiüimmat .Vtygfí/Hii» • Stxrlbtétöság ét )tta<iáhrv>&­tajim uiCi! ií xKtm. í. tmtid. mfU^tí Ára: i ,K ' ré» H . . . Ho K . . K Bgfei M4Sm ttrx K Xaféatä misém ibfeixyisizuU&ai <us a Unalmi­í ' í^moM xttnnml ft»M4«&.<• Msítóy&ra <» mmäm SMtm ~~ tf Kms*. munitts tv 4 Dologra munkások! Sss » isvm A mt<siivímf. y'm tt«s8$tefc » rnmtim'f. üst 'MtocfcMK, »Í3 BMguokňak * s>e««tft»C)« im, fc&Síí? Mftri kojtjmytjn* v-agyjr.í Ííwy­Ma, tfem SSä&ÍSftíi &<t>m'*A. <**k * jfiíűlí ttVWííS'iíŕ&ŠÄnfcS ? £/.•",?:•>. kftij v&K4?4». U; iSä<*». (srr»<S*S!í>i «*«t«i <SZRÜ»k. A ^IMM, SÍ (SpiraíiAiMft fe -.m: U­i-säHSOíSiteíí v&üúmA ««a SÍ«­-<«»)! ieei! msrxfít! ilüSíküisnir-.S proíítte Á tustmntim- áí tasü «&*»&>»! «»•>» «2«ÍJtó s«f», fs« á&itiÖSK a:.í->M»! m nam&iýa tómä­n* mmüeimí *f> <«»> * mtsät. A m«n!«*á>. « vsíííäcj-Í * Mmfrrtg ip a^r íöw^BWiSnfíá)®: im — a»»<a ­• '«(*»>»*«. A teWiUmíKijwifc M »»«> WM^iy tim P!í<«tel4! fiíMXmimi. Vs^St rniyten mankm Ufkíli tzilcm&t* a>«« rxaiiií. Afc UU& ktvixxi ís !is«tóí>3« 1HII « vt-títttez «kí csuk yvsíÄ a fcsdSa <s««Hi, ^m Síáem hs « msintós^ mtmtt *m<i i»»<ts *&*te< «s « *p iiSf. mim « tn&Mfbm s fnx-i s ii)itäsS»» :>«•: magjiSížížs. fan WJRkiS nm, Í1(S» OSÍ! sta.M crdttf tx&t a v<ti« snf*>Mn'Jí-!S^it. Cwífói* jav«fc«rt( W4<<mg*i ifcai ioMn, «i ' i!B<n véíií&mtíi, w -v*-* summM. »»» s®®* »(« ««*»««»« * Öe äjoítájsiínk ? «ai»S«B mX tmst zt 6 ««»Cfi ii^o^^í W* fc«á8toii«it m t»«>SA4s« i *t0aMsr™*.r*i» « ID^'*' t«»ig »>>S S «Ö«S«! (ügps!iv.rtr>* síSčíxfíÄ >xW sz oiüWt tóÄMt « XV* íä «a<»»5» aú^tomtmm* m c/í­A Kassai Munkás első számának első oldala A Kassai Munkás a nemzetközi proletár szolidaritás szolgálatában A Kassai Munkás megalapításának ** ötvenedik évfordulója alkal­mából, a szlovákiai munkássajtó szé­leskörű tevékenységének méltatásából a proletár nemzetköziség elmélyítése érdekében kifejtett működése sem maradhat el. A Kassai Munkás, mely mint a Fel­sőmagyarországi Szociáldemokrata Párt politikai hetilapja indult 1907. március 16-án, az első világháború alatt háborúellenes beállítottsága miatt elrendelt szünetelése és az első köz­társaságban való néhány hónapos fel­újítása után, a Szlovák Tanácsköztár­saságban régi nevén ugyan, de már mint a forradalmi munkásosztály na­pilapja harcolt a proletárdiktatúráért. Forradalmi beállítottsága a Tanács­köztársaság megszűnte után sem vál­tozott, amikoris a Szlovákiában gyor­san szervezkedő és erősbödő marxista baloldal álláspontját szolgálta, míg vé­gül is a CSKP megalakulása után, „Munkás" néven (1922 márciusától) pártunk magyar nyelvű sajtószerve lett. A Munkás, a húszas évek elején, a Horthy-féle fehérterror első éveiben, Európa egyetlen magyar nyelvű kom­munista napilapja volt, miután Ma­gyarországon a dühöngő véres ellen­forradalom és az utódállamok reak­ciója a magyar munkássajtót teljesen megszüntette. A Kassai Munkásra há­rult tehát a nagy és dicső feladat, hogy a legnehezebb körülmények kö­zött harcoló magyarországi forradalmi proletariátusnak segítsen, a magyar­országi illegálisan küzdő kommunisták hangjának utat nyisson és megmutas­sa a Horthy-rezsím igazi arcát. A Kassai Munkás ezt a feladatot becsületesen végezte, Habár sokáig súlyos anyagi nehézségekkel küzdött és a CSKP megalakulása utáni első hó­napokban csak a kassai munkásság önkéntesen összeadott fillérjeiből tar­totta fenn magát, — (lásd pl. az 1922. május 11-én, a 107. számban közölt „Megmaradhat-e a napilapunk c. cik­ket), hasábjain helyet adott a magyar­országi kommunista* emigráció cikkei­nek. Itt jelentek meg Gábor Andor harcos politikai írásai és versei a Horthy-uralom ellen; lásd pl. „A száz­esztendős jövendőmondó", „Mert holló a hollónak nem vájja ki a szemét" stb. A külpolitikai összefoglalókban tájékoztatott a magyarországi helyzet­ről, a dolgozók elnyomásáról, az el­lenforradalmi rendszer népellenes po­litikájáról és a nagybirtokosok és nagytőkések nagyhangú nacionalizmu­sának anyagi hátteréről. Ugyanakkor bátran harcolt a szlovákiai forradalmi munkásság érdekeiért, a cseh, szlovák, magyar, német dolgozók egységéért, a CSKP célkitűzéseiért és külön heti­lapot adott ki „Proletár" néven a ma­gyar nyelvű kommunista földmunkások számára is. A Kassai Munkás ezzel a tevékeny­ségével nagyban hozzájárult a véres Horthy-rezsím ellenforradalmi elnyo­mása alatt szenvedő magyarországi dolgozók forradalmi erőinek támoga­tásához és ugyanakkor bizonyos mér­tékben ellensúlyozta a szlovákiai és határon túli magyar burzsoázia irre­denta propagandájának hatását, és azzal, hogy a szlovákiai magyar dol­gozóknak megmutatta az ellenforra­dalom és a burzsoá-nacionalizmus igazi céljait, bizonyította azt a tényt, hogy a Csehszlovák Köztársaság dol­gozóinak szociális, politikai és nem­zeti felszabadítása, nemzetiségre való tekintet nélkül, csak Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével érhe­tő el. A Kassai Munkásnak a húszas évek­ben írt hasábjai a csehszlovák és magyar forradalmi munkásosztály harcos szolidaritását történelmi té­nyekkel bizonyítják. Erre ma, amikor a Magyar Népköztársaság a múlt év októberében lezajlott tragikus ellen­forradalmi támadás következményeit a Szovjetunió, a mi köztársaságunk és a többi népi demokrácia hathatós se­gítségével felszámolja, a világproleta­riátus közös ügyének, az egységben kivívott szocializmus végső győzelmé­nek biztos tudatában emlékezünk. Vietor Márton OJ szo 1957. március 16.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom