Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-15 / 46. szám, péntek

A Szlovákia népgazdaságának fejlesztésére irányuló 1956. évi állami terv teljesítésének eredményei 1955-ben. A villanyáramfejlesztés tervét 97 százalékra teljesítették, különösen a vízi villanyáramfejlesztő telepek termelési feladatainak nem teljesítése miatt, amit az alacsony vízállás okozott. A vízi villanyáramfejlesztő telepek 27%-ban részesedtek az általános villanyáramfejlesztésben. Az ércfejtésben 1200 000 tonna értékesíthető vasércet fejtettek. Rudňany a munkaerők állandósításáról való hiányos gondoskodás, valamint a tárnanyitó és előkészítő munkálatok lemaradása következtében 35 065 tonnával maradt le a tervvel szemben. A földtani kutatás új mangánérc-, barit- és magnezittelepeket tárt fel. A kohászati iparban 59,4 ezer tonna nyersvasat, tehát 1955-höz viszonyítDiesel motorok Vasúti teherkocsik Mezőgazdasági gépek Motorkerékpárok Rádióvevőkészülékek háztartási villanytűzhelyek Házi villanymosógépek Házi léghűtéses hűtőgépek va 13 százalékkal többet, 157,5 ezer tonna acélt (2 százalékkal többet), 142 ezer tonna hengerelt anyagot (7 százalékkal többet), 22,2 ezer tonna formába öntött nyers alumíniumot termeltek. A vegyiipar a termékek túlnyomó többségében teljesítette termelési feladatait. 1955-höz viszonyítva 9 százalékkal több benzines üzemanyagkeveréket, 115,6 ezer tonna kénsavat (8 százalékkal többet), 17 ezer tonna foszforos műtrágyát (15 százalékkal többet), 3,4 ezer tonna polivinilchloridot (14 százalékkal többet) termeltünk. A gépipar egyebek között ezeket a gépeket, berendezéseket és termékeket gyártotta: 1956. évi A termelés termelés növekedése 1955-höz viszonyítva drb. 1800 3,2 X drb. 945 570/o Kčs 39 580 540/0 drb. 30 460 7,6 X drb. 91160 340/0 drb. 16 710 450/0 drb. 177 860 230/o drb. 25 000 1,7 X totípusok befejezésével jelentős sikereket ért el a hegesztési kutatásban. Az építőanyagiparban 1203 ezer tonna cementet, tehát 1955-höz viszonyítva 19 százalékkal többet, 397 ezer tonna meszet (16 százalékkal többet), 47 500 000 darab égetett cserepet (15 százalékkal többet) és 532 millió darab téglát (17 százalékkal többet) termeltek. Az építőanyagtermeléshez szükséges nyersanyagfejtésben 1955höz viszonyítva 11 százalékkal fokozták a fejtés gépesítését, a gépesítés tervét azonban csak 70 százalékra teljesítették. Az építőanyagiparban új vasbeton előgyártmányok termelését kezdték meg. Kiterjedt á tufabeton alkalmazása. Az üveg-, fafeldolgozó-, papír-, textil- és bőrfeldolgozó iparban a következő gyártmányokat termelték: A gépipar újfajta görgőscsapágyas és léghajtásos új ércfejtési fúrószerkezetek gyártását kezdte meg. A komáromi Steiner Gábor-hajógyárban befejezték a háromfedélzetü hajók gyártásának előkészületi munkálatait. Szélesebb méretekben alkalmaztak termelékenyebb gépeket, új termelési és Szerelési szalagokat. A Bratislavai Hegesztési Kutatóintézet új hidraulikus ellenállású hegesztőgépek, nagy méretű fémcsövek autogénvágását végző szerkezetnek, miniatűr hegesztőgépnek, függőleges hegesztőautomatának, Iángnyomásos hegesztőgépnek és pontozó hegesztőgépnek megszerkesztésével és a proFinomított nátrikáliumos üveg ezer Kčs Fabútor általában ezer Kčs Fehérítetlen cellulózeanyag tonna Papír tonna Kész gyapotszövet millió méter Kész len- és féllenszövet millió méter Kész gyapjúszövet millió méter Kötött fehérnemű általában Kötött felsőruha Bőr lábbeli általában millió drtí, millió drb. ezer pár A terv egyes termékek 1955-höz viszonyított termelésének, mivel ezekből elegendő készlet volt raktáron. Az élelmiszeriparban a következő termékeket termelték ki: 96 800 tonna húst (tehát 1955-höz viszonyítva 11 százalékkal többet), 16 300 tonna nyers sertésszalonnát (32 százalékkal többet); 146 millió liter tejet (7 százalékkal többet), 7400 tonna vajat (25 százalékkal többet), 13 200 tonna nö1956. évi termelés 8480 316 600 157 040 78 620 26 7.7 7,5 9$ 5.8 4560 A termelés növekedése 1955-höz viszonyítva százalékban. 21 5 4 4 3 —7 —3 —19 66 —2 vény1 étzsiradékot (6 százalékkal többet) és 113 800 tonna cukrot. A helyi ipar termelése 1955-höz viszonyítva 22 százalékkal növekedett. Nem teljesítettük a téglagyártás (92 százalék) és a cserépgyártás (72 százalék) tervét. A kisipari termelőszövetkezetek, noha 1955-höz viszonyítva 14 százalékkal növelték a termelést, a termelési tervwt nem teljesítették. II. A mező- és erdőgazdaság fejődése A t 1956. évi mezőgazdasági termeíés részben fokozódott, de mégsem érte el a tervezett növekedést. Az állattenyésztési termelés 1955-höz viszonyítva előzetes számítások szerint 4 és fél százalékkal növekedett, míg a növénytermelés 1,3 százalékkal csökkent. A tavaszi idény elején a mezei munkálatok a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt késtek és nem fejeződtek be a megszabott agrotechnikai határidőn belül. Az erős fagyok Hagy kárt tettek a gyümölcsfákban és a szőlőkben. A mezőgazdasági termények vetésterülete az előző évhez viszonyítva 25 800 hektárral bővült. A vetésterületek általános tervét 98,7 százalékra teljesítettük. A búza, árpa, zab, takarmányhüvelyesek, kender, cukorrépa és zöldség vetésterületének tervét túlteljesítettük, de a takarmánynövények többségénél: a kukoricában, burgonyában, takarmánykapásokban és szántóföldi szálas takarmányoknál nem értük el a tervezett vetésterületet, ami azzal a következménnyel járt, hogy saját forrásainkból nem tudjuk kellőképpen fedezni a mezőgazdasági állatállomány fejlesztésének 1957. évi takarmányszükségletét. A gabona vetésterülete az előző évhez viszonyítva 25 900 hektárral, a burgonyáé 3600 hektárral, a zöldségé pedig 2300 hektárral bővült. Szűkült az ipari növények és a szántóföldön U I S 7 r> 1957. február 15. termewtett takarmänynBvérfyek, főként taksrmfinykapások vetésterülete. A rozs, vörösrépa, repce, len és burgonya tervezett hektárhozamát eiertük. A többi főbb mezőgazdasági termények tervezett hektárhozamát nem értük el. A búza hektárhozama az 1948—1955. évek átlagterméséhez viszonyítva 8 százalékkal, a rozsé 13 százalékkal, az árpáé 17 százalékkal, a lené 43 százalékkal, a burgonyáé 30 százalékkal növekedett. A kukorica hektárhozama 4 százalékkal, a cukorrépáé 3 százalékkal csökkent. Az állami gazdaságok és az egységes földművesszövetkezetek a kukorica és burgonya kivételével nagyobb hektárhozamokat értek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. A mezőgazdasági termények túlnyomó részének betakarítását rövidebb idő alatt végeztük el, mint 1955-ben. A betakarításkor még mindig nagy volt a veszteség a gabonában és egyéb mezőgazdasági terményekben, főként a cukorrépában. Az 1956. évi általános gabonatermés a

z 1948—1955-ös évek átlagterméséhez viszonyítva 8 százalékkal, a burgonya termése 30 százalékkal, a lené 88 százalékkal, a cukorrépáé pedig 10 százalékkal volt nagyobb. 1956. december 15-ig 1. ú zával 287 szer hektárt (tehát 1955-höz viszonyítva 7 ezer hektárral nagyobb területet), rozzsal 112 ezer hektárt (azaz 1300 hektárral kisebb területet) és réparepcével 6 ezer hektárt (tehát 160 hektárral nagyobb területet) vetettünk be. Az őszi munkák egyes fajtáit nem végeztük el a tervben a feltüntetett arányban. A rétek és legelők őszi gondozását naavobb területen végeztük el, mint 1955-ben. A gép- és traktorállomások 1956ban 3 400 000 átlag hektáron (tehát 1955-höz • viszonyítva 11 százalékkal nagyobb területen) végezték el a mezei munkákat. Általában teljesítették a mezei munkák tervét, rzonban lemaradtak a trágyaszéthordás, a burgonyakiszántás és a silózás tervének teljesítésében. A traktorokat 1956-ban még nem használták ki kellőképpen. A kukorica-, burgonya-, cukorrépa-, szénabetakarítási és takarmánysllózási munkák gépesítése, főként az állattenyésztési termelés munkálatainak gépesítése nem állott a kellő színvonalon. Szlovákia mezőgazdasága 1956-ban 847 kerekes és 249 lánctalnas traktorral, 1818 vetőgéppel, 160 burgonvaültetőgéppel, 133 gabonakombájnnal, 139 répakombájnnal, 22 burgonyakombájnnal, 133 automatikus cséplőgéppel, továbbá a növény- és állat-) tenyésztési termelés gépesítését szolgáló egyéb gépekkel gazdagodott. A tiszta tápanyagértékben számított műti ágyaszállítmányok 1956-ban az előző évhez viszonyítva 17 százalékkal voltak nagyobbak. A mezőgazdaság 34 ezer tonna nitrogén-, 31 ezer tonna foszfor- és 54 ezer tonna kálitartalmú műtrágyát kapott. A saját forrásokból eredő takarmányalap alacsonyabb, mint 1955-ben. Hiány mutatkozik szénában, silőzható növényekben és takarmánykapásokban. A takarmánynövények minőségi összetétele a takarmányozási célokra termelt gabona termésének növekedésével részben megjavult. A tervezett marhaállományt 1956. október l-ig nem értük el. A tehénállomány 15 ezerrel maradt le a terv mögött. A sertésállomány tervét 118.7 százalékra, a juhállomány tervét 86,2 százalékra teljesítettük. A III. év IV. típusú egységes földművesszövetkezetekben' a közösen tenyésztett szarvasmarhaállomány 1955. október 1-tftl 1956. október l-ig 11 százalékkal, a sertésállomány ugyan-! ekkor 5 százalékkal, a juhállomány pedig 10 százalékkal növekedett. Az állami gazdaságok marhaállománya 2 Százalékkal, sertésállománya pedig 3 százalékkal gyarapodott. A gazdasági állatok hasznossága 1955-höz viszonyítva fokozódott. Egy tehén átlagos évi tejhozama 50 literrel (3 százalékkal) növekedett. A sertések átlagos élősúlya 6 kg-mal (5 százalékkal) növekedett. Az egy anyakocától elválasztott malacok száma az 1955. évi 8,8 darabról 1956-bari 9,3-ra növekedett. A borjak és ma-1 lacok elhullása ugyanakkor 13 százalékkal csökkent. A száz hektár szántóterületre eső vágómarha-tenyésztés 1955-höz viszonyítva 1 százalékkal, a vágósertés tenyésztése 21 százalékkal növekedett. A száz hektár szántóterületre eső tejtermelés az 1955-ös színvonalon maradt. A cukorrépa kivételével 1956-ban általában kedvezően teljesítettük a mezőgazdasági termények begyűjtését. Lényegesen növekedett az ál-i lattenyésztési termények beadása. A gabona begyűjtését 34 nappal a kormány által megszabott határidő előtt teljesítettük. A legfontosabb nfezőgazdasági termények begyűjtési tervének teljesítése és a begyűjtés fokozódása 1955höz viszonyítva; ľ 'S I N Š "g ftí -si £Sf Vágóállatok együttvéve 12% 103 » Ebből: vágómarha 4„ 1Ô1 vágósertés 19 „ 107 Tej 15 „ 99 Tojás 13 „ 87 Gabona együttvéve 5 „ 107 Burgonya 11 „ 102 Cukorrépa —10 „ 73 Széna 25 „ 116 A gabonabegyűjtés és sertésbeadás tervét az összes kerületek teljesítették, A burgonyabeadást csak a Banská Bystrica-i kerület, a tejbeadást a bratislavai, nyitrai és Banská Bystrica-i kerület, a szarvasmarha begyűjtését a bratislavai. Banská Bystrica-i és žilinai kerület teljesítették. A tojásbegyűjtést egyetlen kerület sem teljesítette. A hús állami félvásárlása 24 százalékkal, a gabonáé 33 százalékkal volt nagyobb 1955-höz viszonyítva. Az állami gabonafelvásárlás része az általános begyűjtésből az 1955. évi 13 százalékról 1956-ban 14 százalékra, a gazdasági vágóállatok állami felvásárlásának része pedig 27 százalékról 30 százalékra növekedett. Szlovákiában meggyorsult ugyan az egységes földművesszövetkezetek alakításának üteme, de elmaradt a cseh kerületek mögött. 1956 végén 1642 III. és IV. típusú EFSZ (tehát 1955 végéhez viszonyítva 157-tel több szövetkezet) volt Szlovákiában. Tagsági alapjuk több mint tízezer taggal bővült. A III. és IV. típusú EFSZ-ek mezőgazdasági földterülete a háztáji gazdaságokkal együtt 41 ezer hektárral növekedett és elérte a 785 ezer hektárt, ami az egyénileg gazdálkodó parasztok és az összes EFSZ-ek egész mezőgazdasági területének 32,6 százalékát képezi. Az EFSZ-ek szervezeti és gazdasági megszilárdulása mezőgazdasági termelésünk további növekedésében nyilvánult meg. Az EFSZ-ek általában nagyobb hektárhozamokat értek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok, éspedig az őszi búzában 5,2 q-val, az őszi rozsban 3,2 q-val, a tavaszi árpában 2,5 q-val, a zabban 4,8 q-val, a lenben 4,9 q-val, a cukorrépában pedig 26,2 q-val volt nagyobb a hozamuk. Az állattenyésztési termelésben a vágómarhák átlagos élősúlya 11 kg-gaí volt nagyobb, egy tehén évi átlagos tejhozama pedig 305 literrel volt több, mint az egyénileg gazdálkodó parasztoknál. A munkaerőtoborzás keretében 1956-ban további 25 900 dolgozót nyertek meg mezőgazdasági munkára. A mezőgazdaságba, beleértve az EFSZ-eket, 1273 millió koronát, tehát 15. százalékkal többet fektettek be, mint 1955-ben. A beruházási tervet azonban nem teljesítettük. Folytattuk az új gép- és traktorállomások és állami gazdaságok építését. Az EFSZ-ek 29160 szarvasmarhát. 68120 sertést, 45 870 juhot befogadó istállóépületeket. 165 630 baromfi tenyésztésére alkalmas farmokat és további állattenyésztési segédépületeket építettek. Az erdőgazdaság teljesítménytervét 105 százalékra teljesítettük. 5 300 000 köbméter hántott fát termeltünk ki, úgyhogy az évi tervet 102 százalékra teljesítettük. Az erdősítés tervét 101 százalékra teljesítettük. 11 ezer hektáron készítettük elő a talajt az 1957, évi ültetéshez. III. Közlekedés és távösszekötteiés 1956-ban 63 millió tonna volt az átlagos teherforgalom; 33 300 000 tonna rakományt vasúton, 28 és fél millió tonna rakományt közutakon, 1200 000 tonna rakományt pedig vízen szállítottunk. A közforgalom keretében 1956-ban lebonyolított teherszállítások tonnarakománya 1955-höz viszonyítva 4 700 000 tonnával, tehát 8 százalékkal nőtt. Az üzemi forgalom keretében 42 millió tonna árurakományt, tehát 1955-höz viszonyítva 7 millió tonnával többet szállítottak. A vasúti forgalomban eddig még nem javítottuk meg kellőképpen az irányító és szervezőmunkát, nem kielégítő az utazókról való gondoskodás. A teherkocsi-forgalom az egyenlőtlen kirakodás és berakodás következtében akadozott. Gyakran a silányabb minőségű szén is előidézi a teher- és személyvonatok érkezési időgrafikonjának be nem tartását. 1956 februárjában megnyitottuk a forgalmat a Žilina—

Spišská Nová Ves villanyosított vonalszakaszon. A Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat közúti forgalma 1956-ban 108 százalékra teljesítette a teherszállítmányok tonnatervét, tonna-kilométerben pedig 104 százalékra teljesítette a tervet. Forgalmi eszközei 341 millió tonna-kilométert, (tehát 1955-höz viszonyítva 36 millió tonna kilométerrel többet) tettek meg és 229 millió személyt, tehát 17 millióval többet szállítottak, mint 1955-ben. A Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat utiforgalmában 1956-ban 17 ezer csatlakozást hagytak ki vagy késtek le, ami 1955-höz viszonyítva 4 ezerrel, több. Az autóbuszvonalak hálózata 85 — összesen 2368 km — hosszú útvonallal bővült úgy, hogy 1956 végén a Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat autóbuszai összesen 24 390 km hosszú 924 útvonalon közlekedtek. A dunai teherszállítás tervét tonna* rakományokban 109 százalékra, tonnakilométerekben pedig 106 százalékra teljesítették és 888 millió tonnakilométert tettek meg. 1956-ban túlteljesítettük az összes távösszeköttetési vonalak teljesítménytervét. Folytattuk a távösszekÉt-< tetési berendezések korszerűsítését. 88 új postahivatal létesült. Ezenkívül 4500 fő és 3412 mellék távbeszélőál-» lomást állítottunk fel. Bratislavában befejeződtek a televíziós adóállomáson végzett munkálatok. Folytattuk az EFSZ-eknek, állami gazdaságoknak, gép- és traktorállomásoknak a telefonhálózatba ' való bekapcsolását. 1956-ban az EFSZ-ek 43 százalékát, az állami gazdaságok osztályainak és farmjainak 68 százalékát, a gép- és traktorállomások bri-í gádközpontjainak 63 százalékát kapcsoltuk be az állami telefonhálózatba. IV. Építkezés Az 1956. év lényeges javulást jelentett a beruházási építkezés szakaszán. Leküzdöttük az előző évek alacsony színvonalát és megjavult a beruházási építkezés feladatainak teljesítése. A szlovákiai népgazdasági beruházások teljes összege 1956-ban 8 milliárd koronát tett ki. Ebből az állami terv keretében eszközölt beruházások öszszege 6 milliárd korona volt. A beruházási építkezés évi tervét 96 százalékra teljesítettük. Az eszközölt beruházások terjedelme 1955-höz viszonyítva 13%-kal bővült. Az általános beruházások keretében 6,1 milliárd korona értékű építészeti és szerelési munkálatokat, továbbá 1,9 milliárd korona gépi, berendezési, szerszámés leltári beruházásokat eszközöltünk. A gépekre, berendezésekre, szerszámokra és egyéb leltári tárgyakra eszközölt beruházások 1955-höz viszonyítva 25 százalékkal növekedtek. A gépek és berendezések leszállítását nem teljesítették a tervezett határidőben. Az Energetikaügyi Minisztérium keretében 76 százalékkal, a Tüzelőanyagügyi Minisztérium keretében 41 százalékkal, a Kohö- és Ércbányaügyi Minisztérium keretében pedig 37:Jp>zázalékkal növekedtek a beruházások 1955-höz viszonyítva. Az Építészeti Megbízotti Hivatal keretében eszközölt beruházások 31 százalékkal. a Kohóipar- és ÉrcbányaUgyi Megbízotti Hivatal keretében 27 százalékkal. az Iskola- és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala keretében 18 százalékkal, a Vízgazdasági Igazgatóság keretében pedig 22 százalékkal növekedtek. Néhány fontos iparvállalatban, mint pl, az istebnei Kovohutyban. a rudňanyi Szepesi Vasércbányákban és a Banská Bystrica melletti Senicaj Cementgyárban á beruházási építkezés lemaradt a terv teljesítésében. Építkezéssel további termelési és nem termelési alapokat nyertünk. 1956-ban sikerrel teljesítettük feladatainkat a krpelanyi, sučanyi, lipoveci. valamint a mosicei és a madunicei vízerőművek építkezésén. Az Energetíkaügyi Minisztérium keretében üzembe helyezték a skalkai vízierőművet, a novákyi II. új hődKőművet, továbbá 4 üzemi villanytelepet és 3 kisméretű vízierőművet a prelentilolót (Kokava és Trstená). Építkenyaügyi Minisztérium keretében üzembe helyezték a lubeniki magnezit téglagyárat, az Egészségügyi Minisztérium keretében a Slovenská Lupča-i penicillingyára*, a Közszükségleti Cikkek Megbízotti Hivatala keretében két lentilolót (Kokava és Trstená. Építkezéssel kibővítettük egyes vegyi, gépipari és élelmiszeripari üzemek termelőképességét. A nemtermelési ágak keretében új iskolákat, kórházi pavilonokat, vízvezetékeket és egyéb intézményeket építettünk. Az állami lakásépítés keretében a lakások átadásának tervét 96 százalékra teljesítettük, 9160 lakást adtunk át használatba. 1956 folyamán egyenlőtlenül teljesítettük a lakások átadásának tervét. Megánépítkezés keretében összesen 15 600 lakás épült fel. A községek és városok fejlesztésének önsegélyakciójában 88 millió koronával nagyobb értékű munkákat végeztünk el, mint 1965-ben. Az építészeti és szerelési munkák évi tervét 103 százalékra teljesítettük. Az építészeti és szerelési munkák terjedelme 1955-höz viszonyítva 13 százalékkal bővült. Az Építészeti Megbízotti Hivatal 105 százalékra teljesítette az építészeti és szerelési munkák tervét. 1956-ban átlag 82 920 munkás, tehát 1955-höz viszonyítva 1760-al több végzett építészeti és szerelési munkákat. A munkatermelékenység egy főre meghatározott tervét 102 százalékra teljesítettük. A munka termelékenysége 1955-höz viszonyítva 11 százalékkal, a munkások átlagbére 6 százalékkal növekedett. 1956-ban javult az összes építészeti gépek munkaidejének kihasználása: a földgyaluké 8 Százalékkal, a lapátkerekes kotrógépeké 8 százalékkal, a buldózereké 5 százalékkal, a kanalas -. cikik még másnap sem tértek vissza P

. B.