Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-15 / 46. szám, péntek

A Szlovákia népgazdas

ágának fejlesztésére irányuló 1956. évi állami terv teljesítésének eredményei (Folytatás a 2. oldalról} kotrógépeké pedig 4 százalékkal fokozódott. Az építészeti és szerelési szervezetek 1956-ban a költségvetési értékhez viszonyítva 11 százalékkal csökkentették az építészeti és szerelési munkák önköltségeit. A gépekkel végzett munkák része a föld és köves talajon végzett munkákban az 1955. évi 75 százalékról 1956-ban 82 százalékra fokozódott, ugyanakkor a komplex gépesített munkák része 44 százalékról 48 százalékra növekedett. V. Belkereskedelem 1956-ban megjavult a lakosság ellátása az éllemiszerek és iparcikkek választékának kiterjesztésével és minőségi megjavításával, a kiskereskedelmi hálózat kiterjesztésének tervét azonban nem teljesítettük. Az állami kereskedelemben, a szövetkezeti kereskedelemben és a közélelmezésben 19 milliárd korona értékű árut adtak el. A kiskereskedelemben 101 százalékra, az állami kereskedelmi hálózatban 102 százalékra, a szövetkezeti hálózatban 101 százalékra és a közélelmezésben 99,5 százalékra teljesítettük a forgalom tervét. Az 1955. évhez viszonyítva a kiskeÉlelmiszercikkek: 1956. évben eladott mennyiség búzalisztből készült péksütemény rizs hüvelyesek cukor nemcsokoládés cukorkafélék csokoládés cukorkafélék és csokoládé cukrászkészítmények mészárszéki hús hentesáru húskonzervek halkészítmények növényi étzsírok sajtfélék tojás gyapjúszövet felsőruházat harisnya és rövidharisnya lábbeli szappan villanymosógépek házi hűtőszekrények fényképezőgépek kerékpár motorkerékpár varrógép zseb- és karóra mész tégla tetöfedőcserép reskedelmi forgalom terjedelme az összehasonlítható árakban 10 százalékkal, ebből a szövetkezeti kereskedelemben 13 százalékkal emelkedett. Az iparcikkek forgalma gyorsabban nőtt az élelmiszerek forgalmánál. A szövetkezeti szektor része a forgalomban az 1955. évhez viszonyítva 29,5 százalékról 30,1 százalékra emelkedett. A két árleszállítás ebben az évben kedvezően tükröződött vissza a vásárlásnak, főleg a jó minőségű gyártmányok vásárlásának növekedésében. 1956-ban az állami és szövetkezeti kereskedelemben a kö.vetkező menynyiséget adták el (az előzetes eredmények szerint): Növekedés az 1955. évhez viszonyítva 1,5% 60,10/q 6,80/q 2,6% 4,80/q 4,70/o 13,00/o 14,90/

0 3,40/o 16,40/o 10,3% 7,30/o 9,1% 10,50/o 43.6 ezer tonna 12.7 ezer tonna 2.3 ezer tonna 87.6 ezer tonna 9.8 ezer tonna 3.4 ezer tonna 3,3 ezer tonna 38.7 ezer tonna 22,1 ezer tonna 1.9 ezer tonna 4,0 ezer tonna 13,3 ezer tonna 4,0 ezer tonna 93.3 millió darab Iparcikkek: 3,2 millió méter 4.7 millió darab 17.1 millió pár 13.2 millió pár 9,2 ezer tonna 46,2 ezer darab 5,6 ezer darab 27,6 ezer darab 62,6 ezer darab 9.8 ezer darab 14.4 ezer darab 80,9 ezer darab 122,6 ezer tonna 175,8 millió darab 29,1 millió darab l,807o 13,10/0 7,10/0 9,20/0 11,1% 19,60/0 74,80/o 82,20/o 34,60/0 44,60/0 6,50/

0 21,30/o 33,00/o 66,20/0 13,00/

0 Bár az elárusítóhelyeket jobban lát- 1 egyes árufajtákban nem elégítették ki ták el áruval, mint a megelőző évben, I teljes mértékben a keresletet. VI. A lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelkedése 1956-ban tovább emelkedett népünk anyagi és kulturális színvonala. Az év folyamán kétszer — április 1-én és december 3-án — leszállítottuk az állami kiskereskedelmi árakat. Az 1953. évi pénzreform óta ez már a hatodik árleszállítás. Ezen idő alatt ez élelmiszercikkek árai átlagosan 14 százalékkal, az iparcikkek árai 20 százalékkal csökkentek. A bérintézkedések keretében emelték a dolgozók egyes kategóriáiban a béreket és fizetéseket: a mestereknél, tanítóknál, szak- és főiskolai tanároknál, orvosoknál, egészségügyi dolgozóknál, bíráknál stb. A mezőgazdasági termelés növelésével és az állami felvásárlás részének az általános felvásárlásban való növelésével emelkedtek az EFSZ-tagok és az egyénileg gazdálkodó földművesek jövedelmei. A kormány 1956. október 16-án hozott határozata alapján megvalósították a nemzeti biztosítás módosítását, mely javulást hoz a lakosság betegbiztosításában és szociális biztosításában. Emelték az öregségi járadékokat, főleg a legalacsonyabb csoportoknál. A nyugdíjbiztosítás új rendezésének hatékonysága már 1956 decemberében megnyilvánult, amikor 81 400 nyugdíjasnak kifizették az első felemelt nyugdíjösszegeket. Szlovákia népgazdaságában az alkalmazottak átlagos létszáma 1955. évhez viszonyítva 2,6 százalékkal emelkedett. Bérfizetések címén 7 százalékkal többet fizettek ki. mint 1955-ben. Az alkalmazottak átlagos havi fizetései 5 százalékkal emelkedtek. A dolgozók reálbérei az előzetes becslés szerint 1955-höz viszonyítva 7 százalékkal, a pénzreform óta 31 százalékkal emelkedtek. A dolgozók pénzjövedelmeinek emelkedésével együtt nőtt a lakosság takarékbetéteinek összege az állami takarékpénztárakban. Az emelkedés több mint 490 millió korona.^ A lakosság anyagi színvonalának emelkedése mellett az iskolai és kulturális szakaszon is sikereket értünk el. 67 általános iskolát adtunk át használatba 316 tanteremmel, 12 640 tanuló számára. Az óvodákban az 1956/57. iskolai évben 72 800 gyermeket írattak be. Az 1956/57. iskolai évben 4092 általános iskolában 18 630 osztályban tanítanak. 4800 tanterem hiányzik még, és ezért a diákok 25,4 százaléka részesül délutáni oktatásban. Egy osztályban a tanulók átlagos száma 32, az 1936/37. iskolai évbA volt 46,2 tanulóval szemben. Az általános iskolákat 597 ezer tánuló látogatja, ami 2,2 százalékkal több, mint a múlt évben. A tizenegyosztályos középiskolák utolsó három évfolyamában 24 900 növendék tanul. A különféle típusú szakiskolákban 38 700 a növendékek száma. Ebből az ipariskolákon több mint 14 000, a pedagógiai iskolákban 7450 és a mezőgazdasági iskolákban több mint 5000 növendék tanul. A szakiskolákban a rendkívüli tanulási formák keretei között 18 000 dolgozó egészíti ki szükséges szakképzettségét. A különféle irányú főiskolákon az 1956/57. iskolai évben 15 200 rendes hallgató tanul, (6,9 százalékkal több, mint az 1955/56. iskolai évben). Közülük a műszaki irányú főiskolákat 52,3 százalék látogatja. A főiskolai hallgatók között a nők aránya az 1955/56. évhez viszonyítva 23,1 százalékról 26,4 százalékra emelkedett. Megjavult a főiskolai hallgatók ösztályösszetétele. A hallgatók összlétszámából 35,1 százalék munkásszármazású a megelőző iskolai év 32,5 százalékával szemben. A műszaki irányú főiskolákon a növendékek 60,4 százaléka, az orvosi fakultáson 49,6 százaléka, a filozófiai fakultáson 39,9 százaléka munkás és földműves származású. Az esti táv- és magántanulók száma a főiskolákon 8400, ami 18,6 százalékkal több, mint tavaly volt. 1956-ban a tizeriegyosztályos általános iskolákból és a szakiskolákból 11000 növendék, a főiskolákból 1900 végzett hallgató kezdte meg munkáját a gyakorlati életben. A főiskolai hallgatók összlétszámának 66 százaléka 15 főiskolai internátusban, a középiskolai növendékek közül 19 450 középiskolai internátusokban lakik. A főiskolai hallgatókösztöndíjainak összege 1956-ban csaknem 40 millió koronát tett ki. Az állami munkaerőtartalékok tanintézeteiben és az üzemi tanonciskolákban 31855 ifjú nyert szakképzettséget. Az üzemi tanonciskolákból 9 000 végzett növendék, az állami munkaerőtartalékok intézeteiből 5294 növendék kapcsolódott be a munkafolyamatba, közülük 365 a bányász, és 15.50 a szaképzett kőműves. 1956-ban 11 hivatásos színház működött; e színházak 23 művészegyüttese 12 ál'andó színpadon és művészkörutakon 4950 előadást rendezett, melyeket 2,1 millió személy nézett meg. Filmelöadásokat 38,4 millió nézó tekintett meg, vagyis a f'Imlátogatók száma az 1955. évhez viszonyítva 13,6 százalékkal emelkedett. 115 új filmet, köztük 3 egész estét betöltő filmet készítettek. 1956-ban 1239 könyvet adtak ki 7,8 millió példányszámban. 380 újság jelent meg 228 millió példányszámban. A rádióengedélyek tulajdonosainak száma 1956 folyamán több mint 41000-el emelkedett és elérte az 526 000-et. A bratislavai televíziós adóállomás megkezdte kísérleti adásait. * * * Kiterjedt és elmélyült a lakosságról való egészségügyi gondoskodás. Befejeződött egy új 180 ágyas kórház építése Partizánsken. Üzemi kórház kezdte meg működését Považská Bystricán. 28 rendelővel bővült az ambuláns kezelés. 524 orvos lépett egészségügyi szolgálatba és számuk 1956. végén 4700ra emelkedett. 805 lakosra jut egy orvos, az 1955. évi 864 lakossal szemben. Betegbiztosítási járulék címén 1385 millió koronát fizettek ki, vagyis 81 millió koronával többet, mint 1955-ben. Nyugdíj és szociális biztosítási járulékok címén 1472 millió koronát fizettek ki, vagyis 111 millió koronával többet, mint az 1955. évben. A fürdőhelyeken 60 630 beteg ré-: s#esült gyógykezelésben a téli és nyári üdülés keretében 41680 dolgozó és családtagjai vettek részt. A lakosságról való fokozott egészségügyi gondoskodás kedvező befolyást gyakorolt a dolgozók testi fej-i lődésére és egészségi állapotára. Az ezer lakosra eső halálozás az 1955. évi 8,8 százalékról 1956-ban 8,7 százalékra csökkent. A csecsemőhalálozás ugyanezen időszakban 1000 élve született gyermeknél egyéves korig 44,3-ről 41,2-re csökkent. Csökkent a halálozás főleg a fertőzés és élősdiek okozta betegségek csoportjában, főleg a tbc-nél, hastífusznál és szamárköhögésnél. A természetes szaporulat 66 570 személy volt. úgy. hogv 1956. végén Szlovákia össz-lakossága 3 814 000. * • * Szlovákia népgazdaságának fejlődése és a lakosság életszínvonalának emelkedése teljes mértékben megerősíti, hogy a kommunista párt vezetése alatt dolgozó népünk sikeresen halad előre a szocializmus útján. Szlovák Statisztikai Hivatal. A köztársasági elnök fogadta Todor Pavlovot, a Bolgár Tudományos Akadémia elnökét Antonín Zápotocký köztársasági el- I szívélyesen elbeszélgetett vele. A főnök csütörtökön, február 14-én fogad- gadtatáson jelejj volt Sztojan Dimitta Todor Pavlov akadémikust, a Bol- | rov Karadzsov prágai bolgár nagykögár Tudományos Akadémia elnökét és | vet. A Magyar Népköztársaság kormányküldöttségének prágai tárgyalásai Február 8-tól 12-ig tárgyalásokat folytatott, a Magyar Népiköztársaság kormányküldöttsége Prágában Rónai Sándor kereskedelmi miniszternek, a magyar forradalmi munkás-parasztkormány tagjának vezetésével, a Csehszlovákia és a Magyar Népköztársaság közötti kölcsönös gazdasági kapcsolatok jlesztéséről és a Gazdasági segítségről. Csehszlovákia nevében Richard Dvofák kereskedelmi miniszter vezette a tárgyalásokat. A magyar kormányküldöttséget a tárgyalások folyamán Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke és Anton'n Novotný, a CSKP KB első titkára fogadták. A tárgyalások a barátság és kölcsönös megértés légkörében foiytak. A felek megegyeztek abban, hogy a legrövidebb időn belül intenzívebbé kell tenni a kölcsönös gazdasági kapcsolatokat. Egyéb intézkedéseken kívül megállapodtak abban, hogy megkötik az 1957-es évre szóló kereskedelmi egyezményt és megtesznek mindent, hogy az árucsereforgalom elérje az 1956-os év színvonalát. A további tárgyalások irányelveként megegyeztek abban, hogy mindkét fél a kölcsönös előnyök elvéhez fog igazodni. E napokban Budapestre utazik a csehszlovák kormányküldöttség a tárgyalások folytatására. Kibővítjük a kereskedelmet a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és Ausztriával Szerdán, február 13-án írták alá Prágában a Csehszlovák Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti árucsere- és fizetési egyezményt az 1957-es évre. Ennek az egyezménynek keretében a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból színes fémeket, ércet, különféle olajos magvakat, dohány és egyéb árut hozunk be. Csehszlovákia ezzel szemben gépeket, műszereket, villamosvezetékeket, gyógyszert, vegyianyagokat, textilanyagokat stb. szállít. Szerdán, február 13-án este írták alá Bécsben a csehszlovák-osztrák árucsereegyezményt az 1957-es évre. A múlt évhez viszonyítva ez évben az árucsere a két ország között több mint 30 százalékkal bővül. Közlemény a kormány üíéséről (Folytatás az 1. oldalról) az anyagot, a gépeket és a gépi berendezéseket, amelyek főleg a szerelés gyakorlatának elsajátításában szükségesek az iskolai oktatás céljaira. A tanítók és tanulók számára lehetővé teszik az üzemekbe, az állami munkaerőtartalékok tanintézeteibe és az üzemi munkaiskolákba való látogatást. Az általános műveltséget nyújtó iskolák legfelsőbb osztályai és a pedagógiai iskolák tanulói részére lehetővé teszik, hogy részt vegyenek az üzemekben, az állami munkaerőtartalékok tanintézeteiben és az üzemi tanonciskolákban a termelési gyakorlatokon az illetékes üzemek vagy berendezések szakembereinek együttműködésével. * * A kormány határozatot fogadott el a gazdasági minisztériumok segítségéről a főiskolák anyagi ellátásának, valamint a főiskoláknak a gyakorlattal való együttműködése szakaszán. Elhatározta, hogy a termelőüzemek és a kutatóintézetek előnyösen díjtalanul adják át vagy kölcsönözzék a főiskoláknak — azok kérésére — a gépek, műszerek, berendezések prototípusait, amelyeket nélkülözni tudnak, valamint a fontos dokumentációt is, amennyiben az jelentős mértékben hozzájárulhat a főiskolákon a tudományos, kutató- és pedagógiai munka megjavításához. A főiskolák dolgozóinak lehetővé teszik, hogy a prototípusok és más új gépek, műszerek és berendezések működését, amelyeket terjedelmük vagy egyéb oknál fogva nem lehet elhelyezni a főiskolákon, a termelőüzemekben vagy a kutatóintézetekben próbálják ki, amelyekkel élő kapcsolatot kell teremteniök és az eddiginél hatékonyabban kell együttműködniök. A főiskoláknak a termelőüzemekkel és kutatóintézetekkel ily módon elmélyített együttműködése hozzájárul a főiskolák munkájának és a tudományos kutatás munkájának megjavításához, valamint termelésünk további fejlődéséhez. * * A kormány a továbbiakban Csehszlovákiának a tavalyi külföldi nemzetközi vásárokon és kiállításokon való részvételével foglalkozott. A múlt évekhez viszonyítva Csehszlovákia 1956-ban sokkal nagyobb mértékben vett részt külföldi nemzetközi vásárokon. Ez hozzájárult Csehszlovákia és a többi államok közötti kereskedelem kiterjesztéséhez. Ezenkívül a múlt évben hat önálló kiállítást rendeztünk a külföldön. Ezzel kapcsolatban a kormány jóváhagyta Csehszlovákiának 23 külföldi nemzetközi vásáron való részvételét ebben az évben, öt önálló külföldi kiállítás megrendezését és két kiállítás rendezését Csehszlovákiában. Ez év májusában rendezik meg Prágában a „Lakás és öltözködés" nevű kiállítást és szeptemberben Brnóban „A csehszlovák gépipar III. kiállítását". A kormány többek között megtárgyalt néhány javaslatot a külkereskedelmi kapcsolatokról és jóváhagyott néhány fontos beruházási feladatot. PÁRTÉLET A felelősség tudatában A Keletszlovákiai Gépgyárak kassai üzemében a pártszervezet munkájában jelentős fordulat állt be a múlt évben. A pártszervezet egyre inkább érzi a felelősséget, melyet az ellenőrzési jog helýes érvényesítéséért visel. Ma már nem elégszik meg az üzemvezetésnek a terv teljesítéséről szóló beszámolójával. Érvényesíti az ellenőrzés jogát, amely főleg a munkahelyeken, a dolgozók között végzett politikai munkában nyilvánul meg. Ez a politikai munka a szocialista verseny további fejlődésére, a gazdaságos termelésre, a tervfeladatok teljesítésére mozgósítja a dolgozókat. Nagy fontosságot tulajdonítanak a a kassai gépgyárban a taggyűlések előkészítésének. Abból indulnak ki, hogy a hatékony (effektív) termelés, a nyersanyag- és energiagazdálkodás, a műszaki fejlődés és termelékenység — mindez a műhelyek dolgozóin múlik. A kommui^sták munkája éppen az üzemrészlegeken kifejtett tömegpolitikai munkára irányul A dolgozókról való gondoskodás, a munkaviszonyok megjavítása, az üzem és műhelyek feladatainak megismertetése és népszerűsítése áll a pártmunka előterében. Miért csinálják mindezt? Hogy a gyár dolgozói sajátjuknak érezzék üzemüket, javítsanak, amin javítani kell — a nagyobb eredmények elérése érdekében. A taggyűléseket megelőzően azért járja végig az üzemrészlegeket Stross Ferenc elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke. így ismeri meg a helyszínen a problémákat s a dolgozókat — a taggyűlésen — konkrét javaslatok megtételére ösztönzi. Ezért mozgósítja az üzemrészleg pártszervezeteinek elnöke egy héttel a taggyűlés előtt a propagandistákat és agitátorokat. Ezért tartanak előzetes megbeszélést az üzemrészlegek pártszervezeteinek elnökei három nappal a taggyűlés előtt. így biztosítják a taggyűlések színvonalát, a termelésben elért sikereket, ami a dolgozókkal való állandó és szoros kapcsolatnak tudható be. A pártmunkának nagyban köszönhető, hogy a gépgyár dolgozói az üzem felvirágozását állandóan szem előtt tartják, hogy az előző évek hibáiból eredő objektív nehézségek ellenére növelni tudják a termelékenységet. A párthatározatok teljesítését mindennap ellenőrzik, amit nagyon megkönnyít a nem régen bevezetett kartoték-rendszer. Az elvégzett munkáról a pártbizottság gyűlésein és a taggyűléseken számolnak be. A gyűléseket — mint ahogy azt az évzáró tagyűlés is bebizonyította — a tagság nagy többségének a vitában való részvétele jellemzi. Az üzemi pártbizottság határozata kimondja, hogy ezután , negyedévenként minden pártbizottsági tag tevékenységét értékelni fogják. Ugyanúgy értékelik az összes tömegszervezetek munkáját. Majoros, Haluška, Gömöri elvtársak, az asztalosok kollektívája és még sokan példaadással, agitác' ' val viszik előre a termelékenységet. Kötelezettségvállalásaikkal, tanácsaikkal segítik elő a nagyobb eredmények elérését.