Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-14 / 45. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNÁK NAPILAPJA 1957. február 14. csütörtök 30 fillér X. évfolyam, 45. szám, Amit a számok mondanak Az Állami Statisztikai Hivatal­nak a második ötéves terv első évi feladatai teljesítéséről tegnap közölt, jelentése világos képet nyújt arról, mire képes dolgozó népünk. Megálltuk a helyünket — ezt bi­zonyítja az említett jelentés — ab­ban az évben is, amelyben oly fon­tos események zajlottak le külföl­dön, amikor itt nálunk is sok ne­hézséggel kellett megküzdenünk a termelésben, amikor a munkaidőt is lerövidítettük. A tavalyi eredmények azt iga­zolják, hogy termelésünk lényege­sen növekedett s — ami a legfon­tosabb — ezt a növekedést három­negyed részben a munka termelé­kenységének emelése útján értük el. örvendetes tény az is, hogy ipa­ri termelésünkben Szlovákiának mind nagyobb szerepe van. Mind­ezek az adatok valamennyiünk számai a azért is igen fontosak, mert a termelés további fokozásá­nak jövőbeni lehetőségét is meg­mutatják, ami viszont az élet­színvonal újabb emelkedésének feltétele. Mi elhatároztuk, hogy a terme­lés minden szakaszába következe­tesen bevisszük a fejlettebb tech­nikát, ahogyan ezt a párt és kor­mány feladatunkul kitűzte. Tovább bővítjük gazdasági együttműködé­sünket a népi demokratikus or­szágokkal és a Szovjetunióval, de a tőkés országokkal is. Ebből pedig természetesen kö­vetkezik, hogy az elmúlt évben is gazdasáoiMik súlypontja a gépgyá­rakban, az építészetben és a tüzelő­anyag előállításában dolgozók kezé­ben volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem számít, mennyit ter­meltünk a többi ágazatokban, hi­szen gazdasági gépezetünk nem működhetne, ha csak a „nagy ke­rekek" forognának. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban tanácšokat küldözgettek nekünk nyugatról, még máshonnan is, ho­gyan rendezkedjünk be s a szo­cializmus útjának melyik mintáját válasszuk. Nos, akiket esetleg nem győzött meg válaszunk: „köszön­jük a tanácsot", s akik még moszk­vai tárgyalásaink eredményeiből sem értenek szót, azok most, a tervteljesítés számaiból világosan láthatják, hogy szilárdan haladunk tovább eddigi útunkon. De ha sikereink jelentőségét ki is emeljük, nem feledkezünk meg arról sem, hogy a fogyatékossá­gokra is felhívjuk a figyelmet, hi­szen ezekből a tapasztalatokból is tanulunk. Igaz, ipari termelésünk 9,5 szá­zalékkal emelkedett, mégis a jö­vőben még fokozottabban kell hangsúlyoznunk, hogy a termelé­kenységnek gyorsabban kell növe­kednie, mint a béreknek. Tavaly például 102 százalékra teljesítet­tük a munkatermelékenység ter­vét, de a munkások átlagbérei 102,5 százalékot mutatnak. A leg­közelebbi években tovább akarjuk rövidíteni a munkaidőt, s rendsze­resen kívánjuk leszállítani az ára­kat is, de mindennek feltételeit csakis a termelés biztosíthatja, így tehát e mutatószámok kölcsö­nös viszonyára a legnagyobb gon­dot kell fordítanunk. A múlt év komoly eredményei mellett nem hallgathatjuk el azt a tényt sem, hogy gazdasági ter­veik teljesítésében elmaradtak az olyan fontos ágazatok, mint a gép­gyárak, kohók és ércbányák. Az­zal, hogy a gépgyárak nem szállít­ják le a tervben előírt berendezé­seket — gőzkatlanokat, transzfor­mátorokat stb. — akadályozzák az újabb üzemek felépítését és meg­indítását. Emellett gépgyártásunk adósa maradt tavaly a külkeres­kedelemnek is. Intő jelek ezek, amelyek szükségessé teszik e prob­lémák azonnali megoldását. A szénfejtésben elért eredmé­nyek sem elégíthetnek ki, mert bár a kombájnokkal dolgozók többet fejtettek, mint 1955-ben, de az ily módon nyert szénmeny­nyiség csak 6 százaléka az egész termelésnek, a terv pedig 11 szá zalékot irányzott elő. Ostrava 45 kombájnja közül csak 16 dolgo­zott, főleg azért, mert nem készí­tették elő megfelelő számú vája­tot, mert a munka megszervezése hiányos volt. Emberek nélkül nem lehet szenet fejteni. Ha pedig emberek jelent­keznek erre a munkaszakaszra, — s ez elkerülhetetlenül szükséges — akkor lakásokról kell gondos­kodnunk, ahol bányászaink csa­ládjaikkal együtt lehetnek. Építési dolgozóink azonban kevesebb lakást adtak át, mint amennyire szükség lett volna, s mint amennyit a terv előírt. Minden ágazatnak és minden vállalatnak megvoltak a múlt év­ben a „saját" problémái. így lesz az idén is, s ezek megoldására na­gyobb gondot kell majd fordíta­nunk, mint eddig. Egy újabb lépcsőfokkal tehát előbbre jutottunk, ez tény, de nem is gondolhatunk arra, hogy most már a „dolgok maguktól fut­nak tovább", hogy most már pi­henhetünk babérjainkon. Nem, er­ről szó sem lehet, mert mi azt akarjuk, hogy holnap még jobban éljünk, mint ma. Nyugati hatá raink mögött a tőkések naponta hiába várják, lesik a pihenést, kihagyást, hogy alaposan vissza­élhessenek vele. Az idén is szük­séges, hogy termelésünk holnap többet nyújtson, mint tegnap, s ne is akármit, s ne is bármilyen áron hanem úgy, ahogy azt tervünk előírja, — a leggazdaságosabban. Új kereskedelmi szerződés Hollandia és Csehszlovákia között Február 22-én Prágában egyéves kereskedelmi szerződést hagytak jóvá a Holland Királyság és a Csehszlovák Köztársaság között. Csehszlovákiának az egyezmény keretében lehetősége nyílik számos olyan mezőgazdasági terményt behozni, melyek a hagyomá­nyos holland kiviteli termények közé tartoznak, mint például a kakaógyárt­mányok, halak, a különféle zsiradék­fajták, a vajat is beleszámítva, zsír, stb. Az egyezmény továbbá lehetővé teszi különféle iparcikkek és nyers­anyagok behozatalát, mint például: műselyem, len, bőr, vegyi- és elektro technikai iparcikkek, stb. Ezenkívül Csehszlovákiának lehetősége nyílik holland közlekedési szolgálat, főleg a tengeri közlekedés felhasználására Ezzel szemben az egyezmény lehetővé teszi hazai mezőgazdasági és ipari sikkek, mint például a komló, sör­árpa, maláta, textil, papír, fa, üveg gép- és kohóipari gyártmányok kivi­telét. A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió külpolitikája D. T. Sepilovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének beszámolója a Szovjetunió Legfelső Tanácsa VI. ülésszakán iiniiniiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiii W Moszkva, (TASZSZ) — A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának keddi, február 12-i ülésén D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere beszélt a nemzetközi helyzet problémáiról és a Szovjetunió külpolitiká­járól. Beszédében a következőket mondotta: Képviselő elvtársak! A Legfelső Tanács ezen ülése jóváhagyta a Szov­jetunió népgazdaságfejlesztésének 1957. évi állami tervét és a Szovjetunió 1957. évi állami költségve­tését. Ezzel meghatározta a szovjet gazdaság to­vábbi fejlesztésének, a lakosság anyagi életszínvonala emelésének és a szovjet kultúra fellendítésének leg­fontosabb feladatait. Ezen hatalmas feladatok megol­dása fontos hozzájárulás a Szovjetunió népgazdaság­fejlesztése hatodik ötéves tervének megvalósításához és a kommunizmus építéséhez országunkban. A Legfelső Tanács ülése jóváhagyva az idei nem­zetgazdasági '.ervet és az állami költségvetést, szük­ségesnek tartja megvitatni a jelenlegi nemzetközi helyzet leglényegesebb kérdéseit, amely helyzetben a szovjet emberek hatalmas alkotó munkát fejtenek ki. A múlt évet a nemzetközi kapcsolatok terén tör­tént nagy és jelentőségteljes események jellemezték. lll(l)lll(lllll!IMIIIlIllllllllt[fllllllllllllflllllllllll!ltll'IIMI]lll!IIHI!llllllfl[lll!IIIIIIIIIIIII!lllllll|l||EI| |l|ll|IIIIIIMIIIlll||l|ll||||ll||||ll||l||l||l|ll|llll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMII!IIXIIIIilllllllllll!IIIIIIIIII ® •i!iiiiiiii>iiiiiiiiiai!i«iiiiiiiiii!?iiiiiii!iiiiiNiiiiiii!iiiiiiiinininii Valamennyien emlékszünk a közelmúlt eseményeire, T amelyek a nemzetközi feszültség lényeges enyhülé- 4 sét eredményezték. Ezen enyhülés a békeszerető 5 államok és a világ legszélesebb társadalmi körei §,! erőfeszítésének köszönhető. Közismert tény, hogy a s nemzetközi feszültség enyhítéséhez nagymértékben | hozzájárulta Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és f a többi népi demokratikus ország. Mindannyian emlékezünk a múlt ősz eseményeire, | amelyek a helyzet rosszabbodását jelentették a világ- = fórumon és a nemzetközi feszültség új fokozását | idézték elő. Ezek az események az imperialista kö- | rök agresszív akcióinak, — olyan akcióknak az ered- | ményei voltak, amelyeket ezen körök a Keleten egyre 1 qyenflülő pozícióik megmentéséért fejtettek ki, gyar- | mati uralmuk visszaállítását akarták a világ e terüle- = tén és provokációkkal, a közvetlen hadikalandokkal = megakarták bomlasztani a szocialista tábor orszá- | gainak egységét, szerették volna elmérgesíteni a nem- = zetközi légkört. § Igy feszült küzdelem bontatkozott ki a békét, | a világbiztonságot és a szocialista haladást védeimező § erők, valamint a reakció és az imperialista agresszió ­erői között. f (Folytatás a 3 oldalon.) | A bratislavai kerület GTÁ-i befejezik a tavaszi munkák előkészületeit A februári időjárás fokozott mun­kaütemre ösztönzi a bratislavai ke­rület GTÄ-iiiak dolgozóit a gépek íavjtásában. A kerület GTÄ-i eddig a munkagépek 84.5 százalékát meg­javították és a fő figyelmet az ekék, boronák, hengerek, simítok és vető­gépek kijavításának szentelik. A nagymegyeri GTÄ-n már megjavítot­ták a munkagépek 96.8 százalékát, Szencen 96.5 százalékát. GTÁ dolgozói a lehető legrövidebb időn belül be akarják fejezni az EFSZ-ekkel való szerződések és az egyénileg gazdálkodó földművesekkel való egyezmények megkötését. A földek gépekkel való megművelésére eddig 300 EFSZ kötött szerződést a kerületben 700 000 normálhektár megmunkálására és 2874 egyezményt Készülnek a III. kongresszusra Járásunkban a szövetkezeti tagok minden szövetkezetben megvitatták már a mintaalapszabályzatban java­solt változtatásokat. A szövetkezeti tagok egyetértettek a javasolt kiegészítéssel. Főleg nagy megelégedésüket fejezték ki a tag­gyűlés és az ellenőrző bizottság jog­köre növelésének javaslatához, ame­lyet a kilencedik cikkely ír elő, továbbá a terhes nők anyagi támoga­tásához, amelyet a 15. cikkely tartalmaz. A královai szövetkezetben a 4. cik­kelyhez javasolták, hogy a szövetke­zeti tagok ugyanúgy legyenek bizto­sítva, mint a munkások az üzemek­ben. Itt meg kell jegyezni, hogy a szövetkezeti tagok a szociális alapot bővíthetik, amelyből szükség szerint fizethetnek. kötöttek az egyénileg gazdálkodó földművesekkel 28 931 normáihektár megművelésére. A bratislavai kerülpt GTÄ-i a tavaszi munkák elvégzésére 40 752 hektár ga­bonavetésre, 10 127 hektár négyzetes­fészkes kukorica vetésére, csaknem 50000 hektár sorközi megművelésre kötöttek szerződést és a takarmány­begyűjtést 26 000 hektárról biztosí­tották szerződések megkötésével. 156 új szövetkezeti tag van a žilinai kerületben Az év eleje óta összesen 156 új tag lépett a žilinai kerület egységes föld­művesszövetkezeteibe 26Í hektár me­zőgazdasági íöldterülettel. A már meglevő szövetkezetekbe 93 új tag lé­pett be 84 hektár földdel, az új EFSZ­ekbe pedig 63 tag 177 hektár földdel. Oj szövetkezetet alakított 21 kis- és középparaszt a žilinai járásbeli Kras­ňany községben 228 hektár földterü­lettel. Elutazóit a magyar kormányküldöttség Szerdán, február 13-án négynapos prágai tartózkodás után visszautazott Budapestre a magyar kormányküldött­ség Rónai Sándor kereskedelemügyi miniszter vezetésével. A repülőtéren Richard Dvoŕák külkereskedelmi mi­niszter és munkatársai, továbbá a Külügyminisztérium dolgozói búcsúz­tatták a küldöttséget. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormánykül­döttségei közötti tárgyalások befeje­zése alkalmából Richard Dvoŕák kül­kereskedelmi miniszter február 12-én ünnepi vacsorát rendezett a magyar kormányküldöttség tiszteletére. Az esten Gábor József, a Magyar Nép­köztársaság prágai nagykövete is részt vett. Csehszlovák részről jelen voltak František Krajčír és Josef Reitmajer miniszterek, a Külügyminsztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium miniszterhelyet­tesei. Két tized milliméterrel 57 tonna bádogot takarítanak meg A Mariánské Űdolí-ban (Csehor­szág) 1 vő Moravia vállalat laborató­riumában sokat kísérleteztek, hogy gazdaságosabbá tegyék a zománcozott kályhák gyártását. A „Péter-8" tí­pusú kályhát kétféle kivitelben gyárt­ják. A zománc nékiili kályhák készítésére 8,0 milliméter vastag bádo­got hasmáinak. A zománcozott kály­hákhoz azonban két tized milliméter­rel vastagabb bádog kellett. A vé­kony pléh ugyanis a zománcozásnál a nagy hőben összegörbült és hasz­nálhata'anná vált. Kafka mérnök egy olyan zománc­anyagot fedezett fel, amely alacso­nyabb hőfokn-1 is kiválóan égethető. Az új zománc égetésénél tehát nem deformálódik a vékony bádog sem. Most a Moravia-üzemben megkezd­ték mindkét kályhatíous 0,8 millimé­teres bádogból való gyártását. Ezzel — a zománcozás előbbi minősége mellett — évente 57 tonna bádogot takarítanak meg. (RP) Az EFSZ-ek III. kongresszusa előtt Válaszolnak a kormány levelére A szepsi járás szövetkezeteinek zárszámadásai világosan bizonyítják, hogy gazdasági helyzetük évről évre javul. Ezt igazolja az a tény is, hogy több szövetkezetben első ízben fizet­ték ki a munkaegységek tervezett pénzértékét. A termelés növelésével természetesen egyre emelkedik a tag­ság életszínvonala is. Több termés, több jövedelmet jelent a dolgozóknak. Pél­da erre a bankbetétek gyarapodása. Ez év januárjának első 10 napjában a szepsi járásban 506 ezer koronával emelkedett a szövetkezetesek taka­rékbetétje. Ezeket az eredményeket elsősorban a szövetkezeti tagoknak a közös vagyon iránti szocialista von­zalma hozta létre. A szepsi járásban ma már senki sem vonja kétségbe, hogy egyedül a szövetkezeti gazdál­kodás az az út, amely a parasztokat jómódúakká és megelégedettekké te­szi. Most, amikor egy év munkájának eredményeit értékelik, nem feledkez­nek meg az ez évi termelés további fokozásának biztosításáról sem. Az év­záró gyűléseken s általában is sok szó esik a kormány leveléről. Vala­mennyien tudatában vannak, hogy a második ötéves terv által kitűzött termelési feladatokhoz már most meg kell teremteni a szükséges előfelté­teleket. Ez élénken megmutatkozik a felajánlásokban, amelyeket a szövet­kezetek s az egyes dolgozók tesznek. A felajánlások bizonyítják legjobban a tagság azon egyöntetű akaratát, ! hogy a jövőben igenis még nagyobb mértékben akarnak hozzájárulni szo­cialista társadalmunk további jólété­nek biztosításához. 4 jászői szövetkezetesek az egysé­ges földmüvesszövetkezetek III. or­szágos konferenciája tiszteletére vál­lalták, hogy az agrotechnika messze­menő kihasználásával a növényter­mesztésben 5 mázsával szárnyalják túl a tervezett hektárhozamokat. Ugyancsak Jászon Nagy István és Kiss Ferenc sertésgondozók egyéni köte­lezettségvállalásukkal 10 százalékkal növelik a sertésállomány súlygyara­podását. A komaröci szövetkezetesek a növénytermelést, valamint a tej- és húsbeadást 1957-ben 125 százalékra teljesítik. A felsoroltakban csak két EFSZ fel­ajánlását említettük meg. Meg kell jegyeznünk, hogy a szepsi járásban hasonló felajánlásokat tesz minden szövetkezet. A felajánlások mind a szövetkezetesek egyöntetű akaratát bizonyítják további jólétük és hazánk minden dolgozója jólétének állandó növelése érdekében. —ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom