Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-14 / 45. szám, csütörtök

PÄRTÉLE T * További sikerek íelé Szovjet jegyzék az USA, Nagy-Brit annia és Fanciaország kormány aihoz Ä nagyhatalmak közös törekvése biztosíthatja a közel- és közép-keieti békét Moszkva (ČTK) — A TASZSZ jelentése szerint D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere február 11-én fogadta Ch. Bohlent, az USA szovjetunióbeli nagykövetét és átadta neki a szovjet kormány­nak az USA kormányához intézett jegyzékét. A jegyzékben a többek között a kővetkezőkről van szó: EGY HÖNAP telt el azóta, hogy a komáromi hajógyár üzemi pártkonfe­renciáján a küldöttek megbeszélték a pártélet és a gyár termelésének kér­déseit. Az alapszervezetek bizottságai és tagjai azóta már hozzáláttak a konferencia beszámolójában és a gaz­dag vita során felszínre vetődött prob­lémák megoldásához, a konferencián kitűzött határozatok teljesítéséhez. A napokban egész párttagságunkkal együtt a komáromi hajógyárban dol­gozó kommunisták is újból jelentős eseményre, a járási pártkonferenciára készülnek. Az idén — a múlt évekhez viszonyítva — ez a készülődés, hogy ezzel a szóval jellemezzük, sokkal lelkesebb. A múlt év utolsó negyede jelentős sikerrel zárult, az egyes rész­legek dolgozói bebizonyították, hogy meg tudnak birkózni a reájuk háruló feladatokkal. Az utolsó negyedévi eredmények önbizalommal töltötték el az üzem minden dolgozóját. Azzal az elhatározással kezdték meg az idei feladatok valóra váltását, hogy eze­ket minden nehézség ellenére győze­lemre viszik. A januári eredmények azt mutatják, hogy a terv. teljesítésé­be vetett bizalom reális alapokon nyugszik és ha a folyamatos anyag­ellátást biztosítani fogják, akkor a komáromi hajógyár dolgozói teljesíte­ni fogják az előttük álló feladatokat. A JÁRÁSI PARTKONFERENCIA két küldöttével, Košťálik elvtárssal, a 3. alapszervezet elnökével és Fuchs elv­társsal, a szakszervezeti mühelybizott­ság elnökével, valamint Jedlicska elv­társsal, az első részleg vezetőjével ezekről a kérdésekről, az ez évi poli­tikai és gazdasági feladatokról beszél­gettünk a részleg szűk irodahelyiségé­ben. A komáromi hajógyár az idén nagy fába vágta a fejszéjét. Megkezdik az új típusú MOL 1200-as személyhajók gyártását. Illetve, amikor ezeket a so­rokat papírra vetettem, akkor már hónapok óta az új hajók gyártásán dolgozott az üzem száz és száz dol­gozója, a gyártás előkészítésén, a tervrajzok előkészítésén, a nyersanyag * beszerzésén, a munkafolyamatok ki­dolgozásán és az alkatrészek gyártá­sán. A gyár fiatal tervezői a tervrajzok jó kidolgozásával teszik le felkészült­ségük eddigi legnagyobb vizsgáját. Az üzem idei munkájában, ugyanis a legforradalmibb változások egyike ép­pen az, hogy a gyár tervezői készítik el az új hajótípusok tervrajzait. Ezzel megszűnik az az évek óta folyó ne­hézkes gyakorlat, mely szerint az üzemtől több száz kilométerre élő ter­vezőktől kapták a rajzokat, akik nem ismerhették teljesen az üzemet, a gyártás feltételeit. Sok bonyodalom, fennakadás megszűnését remélik — joggal — az üzem dolgozói az új mód­szer bevezetésével, hiszen az üzem tervezőinek, akik együtt élnek az üzem problémáival, a legapróbb rész­letre is kiterjedhet a figyelme. Ed­digi munkájukról Jedlicska elvtárs részlegvezető és több dolgozó a leg­nagyobb dicsérettel beszéltek. Ez az elismerés serkentse a fiatal tervezőket tudásuk további tökéletesítésére. A tervezők munkáján nagyban múlik a gazdaságosság fokozása, az önkölt­ség csökkentése és a minőségi szín­vonal javítása. Az üzemi konferencia erre irányuló határozatainak teljesíté­séhez nagymértékben hozzájárulhat­nak, éppen ezért a pártalapszervezet nevelőmunkájának arra kell irányulnia, hogy a tervezők szüntelenül fejlesszék mesterségbeli tudásukat, igyekezzenek minél jobban felhasználni munkájuk tökéletesítésére a termelésben dolgo­zók tapasztalatait. A GYÁRBAN ELÉRT termelési si­kerekhez nagymértékben hozzájárul­tak az első részleg dolgozói azzal, hogy a hajótestek elkészítésének idejét az eredeti idő egyharmadára rövidítették. Hogyan érték el ezt a jelentős ered­ményt a részleg dolgozói? Azt hiszem, HHHMMHMMMMMMMMMMMMMMMMMM Szorosabb kulturális együttműködés Magyarországgal Kedden, február 12-én Prágában alá­írták a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti 1957. évi kulturális együttműködésről szóló egyezmény munkatervét. A tárgyalás szívélyes és baráti lég­körben folyt le. Mindkét részről meg­egyeztek a legszélesebbkörü együtt­működésben a kultúra, iskolaügy, tu­domány és művészet minden szaka­szán. A munkaterv különösen nagy súlyt fektet a rendszeres, kölcsönös megismerésre és tapasztalatcserére a kulturális és tudományos intézetek és szervezetek kapcsolatainak elmélyí­tésével. gy O J o Z O • " 1957. február jf. más üzemek dolgozói és más párt­szervezetek tagjai számára is tanul­ságos lesz, ha elmondom annak a be­szélgetésnek tartalmát, amelyet ezzel kapcsolatban az előbb említett három elvtárssal folytattam. A termelési ciklus lerövidítéséhez elsősorban is rendbehozták a bérezés kérdését, mert a normákban sok egyenetlenség mutatkozott. Sok he­lyen nagyon lazák voltak a normák, másutt meg indokolatlanul szilárdak. Ez volt az első fontos lépés. A továb­bi pedig až, hogy a dolgozókat első­sorban a legfontosabb központon, a 215-ösön, de általában az egész szek­toron „helyhez kötötték", vagyis úgy szervezték meg a munkát, hogy a termelési folyamatban minden mun­kacsoport hónapról hónapra ugyanazt a munkaciklust végezte. így az egyes csoportok tagjai jól begyakorolhatták magukat, kiküszöbölték a felesleges állási időket. Nagy része volt a siker­ben annak is, hogy felelős beosztással bátran megbíztak fiatal munkaerőket, akik feladatuk fontosságát megértve hónapról hónapra fokozták a termelé­kenységet. Külön ki kell hangsúlyoz­ni itt az idősebb munkások segítségét, főleg Csiba Zoltán kiváló szakmunkás tevékenységét, aki mint instruktor tapasztalatai átadásával jelentős érde­meket szerzett. A legfontosabb azon­ban az a tény, hogy az első részlegen a szó legszorosabb értelmében meg­teremtették a gazdasági vezetés, a párt, a szakszervezet és a CSISZ kol­lektív munkáját, együttműködését. Ez nagymértékben hozzájárult a dolgozók mozgósításához és létrehozta a felté­teleket a termelési értekezletek ma­gas színvonalához. A termelési érte­kezletek valóban nagy szerepet tölte­nek be a részlegen a munka állandó tökéletesítésében. Először csoporton­ként tartják meg ezeket, majd ezek­ből leszűrve a tanulságot, havonként egyszer az egész részleg termelési ér­tekezletén beszélik meg a feladatokat, így a termelési értekezletek nagyon konkrét formában tárják fel a részle­gen előforduló hibákat és így adva van a lehetőség azok idejekoráni eltávolí­tására. NAGYON FONTOS szólnunk arról a gondoskodásról, amelyet a részleg vezetősége részéről kapnak a fiatal dolgozók. Erről a gondoskodásról di­csérettel beszélhetünk. A részlegen mindén évben 30—40 szakiskolát vég­zett fiatál lép munkába. Nevelésükre és továbbképzésükre olyan. módsze£t dolgoztak ki, hogy a fiatalokat ihun­kábalépésilket megelőzően negyed­évig, a jövőben pedig még hosz­szabb ideig azon a munkahelyen gya­koroltatják, ahová későbbi beosztásu­kat tervezik. A fiatalok így megismerik jövőbeni munkájukat, munkatársaikat, és az ő képességeik, tehetségük, tu­lajdonságaik sem maradnak rejtve sem a vezetők, sem a munkatársak előtt. A tanoncok munkájáról a ne­velők és a tanítók jelenlétében minden hónapban megbeszélést tartanak, ame­lyen megvitatják a mindkét részről felmerülő problémákat. De nemcsak ebben merül ki a fiata­lokról való gondoskodás. Törődnek azokkal is, akik már befejezték tanu­lóéveiket és szakemberekként dolgoz­nak. A részleg vezetője minden hó­napban áttanulmányozza a fizetési listát és azoknál a fiatal munkásoknál, ahol a kereset alacsony, a mesterek bevonásával elemzik az illetők munká­ját. így kiderül, hogy az illető hanyag munkájának következménye-e az ala­csonyabb kereset, vagy a munka­szervezés hibája. Ezzel a módszerrel a múlt év elején még meglehetősen laza munkafegyelmet sikerült meg­szilárdítani, a lógást, műszakmulasz­tást úgyszólván teljesen megszüntet­ni. A fiatalok megszerették a munka­helyet Nagyban hozzájárult ez is ah­hoz, hogy a múlt év június elseje óta a részlegen minden dekádtervet egyenletesen sikerült teljesíteni. Az első részleg munkáját nagyban segíti a munkaverseny is és a köte­lezettségvállalási mozgalom. A mun­kaverseny a szakszervezet és a rész­legvezetés részéről helyes irányítást kap, minden hónapban kitűzik a megoldásra váró két-három legfon­tosabb feladatot. A formális kötele­zettségvállalás ma már ismeretlen fogalom a részlegen és a célkitűzések minden esetben világosak és ellen­őrizhetők. Ilyen értelmű a dolgozók legújabb felajánlása, amelyben főként az egyes munkák határidő előtti el­végzését tűzik ki célul. AZ ÉVZÁRÖ TAGGYŰLÉS UTÁN a részleg pártszervezete azzal az elha­tározással kezdte meg a munkát, hogy minden erejével az eredmények to­vábbfejlesztésére és a múltban előfor­duló hibák gyökeres megszüntetésére törekszik. A pártszervezet megerősí­tése érdekében a párttagok elé tartós feladatként tűzték, hogy a legjobb munkások tagjelöltté való felvételét készítsék elő. Ennek végrehajtása a legfontosabb feladatok egyike. Az üze­mi konferencián bírálat hangzott el a taggyűlések csekély látogatottságáról. Ezért a részleg pártszervezetének bi­zottsági tagjai beszélgettek azokkal a párttagokkal, akik nem tartották szív­ügyüknek a taggyűlésen Való megje­lenést. Bíznak abban, hogy a jövőben ezen a téren gyökeresen megváltozik a ' helyzet. Foglalkoztak a pártiskolá­zás színvonalának javításával is. Ez­után minden kör tanításán részt vesz­nek a pártbizottság egyes tagjai. A rendszeres ellenőrzésnek minden bizonnyal jó hatása lesz. További fel­adata azonban a kommunistáknak, hogy az oktatásba bekapcsolódott pártonkívülieket győzzék meg az ók­tatáson való részvétel fontosságáról. A bizottság törődik a párttagok párt­feladatokkal való megbízásával is. A részlegen működő két pártcsoport mindegyikében meg van bízva egy elvtárs a munkaverseny szervezésében való részvétellel, a tömegszervezetek­ben és azok bizottságaiban a kommu­nisták munkáját rendszeresen ellen­őrzik. Különös figyelmet szentelnek a CŠISŽ munkájára. Ez nagyon fontos feladat és további fokozott munkát igényel, tekintve, hogy a részlegen több mint 200 fiatal dolgozik. A PÁRTSZERVEZET ÉS A PÁRTBI­ZOTTSÁG jól kezdte munkáját ebben az évben, tevékenységét a legfonto­sabb problémák megoldására irányí­totta. A részleg bizottsága azonban munkájában nagyobb segítséget vár az üzemi pártbizottság részéről. Nem a legelfogadhatóbb módja az alapszerve­zet munkája segítésének az a gyakor­lat, amelyről az elvtársak említést tettek. Az üzemi pártbizottság által megbízott bizottsági tag ugyanis ahe­lyett, hogy eljött volna az alapszer­vezet tagsága körébe, vagy legalább a bizottság ülésére, feladatát úgy látta megoldottnak, hogy magához kérte az alapszervezet elnökét jelentéstételre. Az instruktor feladatának ilyetén értelmezése teljesen helytelen, és szükséges, hogy az ilyen formális kap­csolatot a jövőben valóban élő kap­csolat váltsa fel és az üzemi pártbi­zottság tagjai gyümölcsözően segítsék az alapszervezetek bizottságait felelős munkájukban. GÁL LÁSZLÓ „A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének külügyminisztériu­ma tiszteletét fejezi ki az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének és a szovjet kormány megbízásából a következőket közli: Az ENSZ támogatásával és a béke­szerető nemzetek igyekezetével fel­számolták az Egyiptom elleni agresz­szív akciót és megteremtődött a ked­vező helyzet, valamint a reális lehe­tőségek a béke biztosítására és a nemzetközi problémák megoldására a Közel- és Közép-Keleten. A háborús tűzfészek felszámolása ebben a körzetben megteremtette nemcsak Egyiptom, hanem Közel- és Közép-Kelet valamennyi országa nem­zeti függetlensége, állami önállósága és gazdasági fejlődése megerősödésé­nek feltételeit. Egyúttal megnyitotta ebben a körzetben az együttműködés széles útját az összes országokkal az államok közötti egyenjogúság kapcso­latainak alapján, melynek elvei többek között a bandungi értekezlet hatá­rozataiban is bennfoglaltatnak. De megmutatkozott, sajnos, hogy ebben a körzetben a feszült helyzet enyhülése nem tartós és hogy a nem­zetek reményei nem váltak valóra. Egyes hatalmak egyoldalú lépései folytán Közel- és Közép-Keleten a helyzet az utóbbi időben újból kiéle­ződött. Ezt főleg az idézte elő, hogy léteznek olyan törekvések, amelyek arra irányulnak, hogy a nagyhatalmak egyikének fegyveres erőit az ENSZ beleegyezése nélkül egyoldalúlag használják fel a Közel- és Közép­Keleten — saját belátásuk szerint, ebben a körzetben — a belügyekbe való beavatkozásra. Szó van a Közel­és Közép-Kelet országai részére nyújtandó úgynevezett gazdasági se­gítségről is, mellyel kapcsolatban ezekre az államokra rákényszerítik azokat a feltételeket, hogy vissza, kell űtasítaniok bizonyos államokkal — až ENSZ tagjaival — mindehfélé kap­csolatot, vagyis, hogy e „segítség" politikai feltételeit kénytelenek elfo­gadni, amelyek nem férnek össze az említett országok méltóságával, sem pedig az ENSZ fennkölt elveivel. A Szovjetuniónak nincsenek és nem is szándékozik a jövőben sem háborús támaszpontokat, vagy másfajta kon­cessziókat létesíteni a Közel- és Közép-Kelet országaiban, amelyeknek célja nyereség elérése lenne, és nincs szándékában ebben a körzetben semmilyen privilégiumok megszerzé­se, mivel mindez nem fér össze a szovjet külpolitika alapelveivel. A Szovjetuniónak létérdeke, hogy Közel- és Közép-Keleten, amely ha­tárainak közvetlen közelében van, béke uralkodjék. Őszinte érdeke eb­ben a körzetben az országok nemzeti függetlenségének megerősítése és gazdasági felvirágzása. A szovjet kormány úgy véli, hogy a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britan­nia és Franciaország közös igyekezete — amely nagyhatalmak állandó tagjai az ENSZ Biztonsági Tanácsának — biztosíthatná ebben a körzetben a tartós és állandó békét, ha mindezek a nagyhatalmak a belügyekbe való be nem avatkozás, a nemzeti független­ség és önállóság tiszteletben tartásé­nak elveire építenék kapcsolataikat a Közel- és Közép-Kelet országaival. A felsorolt tények aiapján a szovjet kormány azzal a javaslattal fordul az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányaihoz, hogy dolgozzák ki és hirdessék ki Közel- és Közép-Keleten a béke és biztonság kérdésének fő alapelveit az ebben a körzetben levő országok belügyeibe való beavatkozás ellen. Ezek az elvek közös deklaráció alapját képezhetnék, amelyek elfo­gadása kizárná egyik vagy másik nagyhatalom veszélyes egyoldalú ak­ciójának lehetőségét Közel- és Kö­zép-Kelet országaival szemben, és hozzájárulna ebben a nagyon fontos körzetben a béke és biztonság meg­szilárdításához, a népgazdaság fejlő­déséhez és az országok függetlensé­gének megszilárdulásához. Természetes, hogy az ilyen dekla­rációhoz csatlakozhatna bármely állam, amelynek érdeke a béke és biztonság, és Közel-, valamint Közép­Kelet országaival az említett alapel­veken akarja kiépíteni kapcsolatait. A deklarációban részt vevő hatal­mak illetékes kötelezettségeire vo­natkozó javaslatokról értesíteni lehet­ne Közel- és Közép-Kelet országainak nemzeteit és kormányait." Melléklet: „A Szovjetunió, az USA, Nagy-Bri­tannia és Franciaország kormányai nyilatkozata fő alapelveinek javaslata a Közel- és Közép-Keleten a béke és biztonság kérdésében, valamint ebben a körzetben a belügyekbe való be nem avatkozás kérdésében.' A Szovjetunió, az USA, Nagv-Bri­tannia és Franciaország kormányai deklarációjának fő alapelvei a Közel­és Közép-Keleten a béke és biztonság kérdésében. A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Francia Köztársaság kormányai az Egyésült Nemzetek Szervezetének alapokmányában kifejezett elveihez és fennkölt békeszerető céljaihoz iga­zodva kifejezik egyetértésüket azzal, hogy politikájuk, alapját a Közel- és Közel-Kelet országai irányában az a törekvés képezi, hogy Közel- és Közép-Keleten, valamint az egész vi­lágon létrejöjjön a béke és bizton­ság; elismerik és tiszteletben tartják az államok közötti kapcsolatok legfőbb elveit, amelyeket az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletén fo­galmaztak meg; igyekeznek megteremteni a kedvező feltételeket a Közel- és Közép-Kelet országaiban a nemzeti fü^netlenség és állami önállóság megszilárdítására; kifejezik őszinte óhajukat, hogy kö­zös erővel, önzetlenül támogatni akarják ebben a körzetben az orszá­gok gazdasági felvirágzását és e szán­dékukban abból indulnak ki, hogy a gazdaságilag kevésbé fejlett országok természeti gazdagsága vitathatatlanul ezen országok nemzeti tulajdona, ame­lyeknek teljes joguk van önállóan rendelkezni ezzel a gazdagsággal és azt felhasználhatják népgazdaságuk fel­Iesztése és a haladás érdekében. A Szovjetunió, az USA, Nagy-Bri­tannia és Franciaország kormányai hozzá akarnak járulni Közel- és Kö­zép-kelét országéival a gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsola­tok általános fejlesztéséhez, az egyen­jogúság és a kölcsönös előnyök alap­ján, úgy vélik, hogy ebben a körzetben az országok közötti kiterjedt gazda­sági és kereskedelmi kapcsolatok nemcsak ezen országok érdekeinek felelnek meg, hanem a világ más or­szágai gazdasági jólétének biztosítá­. sát is elősegítik, és elismerik annak szükségességét, • hogy a Közel- és Közép-Kelettel kapcsolatos összes nemzetközi prob­lémákat és vitás kérdéseket békésen, tárgyalások útján kell megoldani. A Szovjetunió, az USA, Nagy-Bri­tannia és Franciaország kormányai teljes tudatában vannak felelősségük­nek a világbéke és biztonság meg­tartásáért és ezért kötelezik magu­kat, hogy a Közel- és Közép-Kelet irányában folytatott politikájukban a következő elvekhez fognak igazodni: 1. A Közel- és Közép-Keleten a béke megőrzése egyedül békés esz­közökkel, a vitás kérdéseknek tárgya­lások útján való megoldásával lehet­séges. 2. Nem avatkoznak be a Közel- és Közép-Kelet országainak belügyeibe; tiszteletben tartják ezeknek az or­szágoknak függetlenségét és önálló­ságát. 3. Visszautasítanak minden próbál­kozást, amely arra irányul, tiogy eze* ket az országokat hatonai csoporto­sulásokba vonják be a nagyhatalmak. 4. Fel kell számolni a külföldi tá­maszpontokat és vissza kell hívni a külföldi katonaságot a Közel- és Kö­zép-Kelet területéről. 5. Közös elhatározással visszautasít­ják a fegyverszállítást a Közel- és Közép-Kelet országaiba. 6. Támogatni fogják a Közel- és Közép-Kelet országainak gazdasági fejlődését, olyan politikai, katonai, vagy más feltételek megszabása nél­kül, amelyek összeférhetetlenek ezon országok méltóságával és független­ségével. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Amerikai Egyesült Államok, az Eqvesült Királyság és a Francia Köztársaság kormányai azon reményüknek adnak kifejezést, hogy a Közel- és Közép-Kelet orszá­gaival való kapcsolatokban a többi ál­lamok is ezekhez az elvekhez fognak igazodni." Ugyanezen a napon megegyező szövegű jegyzéket adtak át M. Dr>i?annak, Franciaország szovjet­unióbeli nagykövetének és C. Par­rottnak, Nagy-Britannia szovjet­unióbeli ügyvivőjének. 1 Miért éppen csütörtök ? • Ki ne emlékeznék azokra az időkre, amikor a földmunkás, a kispa- i raszt, a zsellér kunyhójába vagy az istállóba zárkózva korán feküdt le j aludni, nemcsak azért, mert fáradt volt, de azért is, mert nem enged- f hette meg magának, hogy feleslegesen fogyassza a drága petróleumot. | És minek is világított volna?! Hiszen arra már igazán nem tellett, hogy í könyvet vásároljon, újságot fizesssen elő. — Mégis a tudás, a tájéko- | zottság vágya akkor is, mmdig élt benne ,s így — „a kevés is jobb. ? mint semmi" elve alapján — megvett itt-ott egy hetilapot, vagy ha ez nem volt lehetséges, előfizette valamelyik napilap csütörtöki számát, mert az volt a szokás abban az időben, hogy ezt a napot, a csütörtököt, a falu problémáinak szentelték a szerkesztőségek. Í Mindez már a múlté. A falvak nagyobb részében villanyvilágítás, sőt kultúrház van, a kisparaszt nagyobb keresetével kultúrigényei is meg­nőttek, tudásszomja fokozódott s így érthető, ha a napilap egyetlen, — csütörtöki — száma nem elégíti ki falvaink dolgozóit. 2 Ennek ellenére az újságolvasás terén még kísért a múlt, még akad­t nak olyanok, akik talán kényelemből, talán az utak-módok ismerete : hiányában ma is csak az ÜJ SZÖ csütörtöki számát olvassák. , Hogy falusi dolgozóinknak segítségére legyünk, e napokban minden t „heti" előfizetőnket felkeresi a posta kézbesítője s megbeszéli vele | a napi előfizetés, lapunk rendszeres olvasása lehetőségének kérdését, f Köztársaságunkban ma minden dolgozó a politika alkotója, végrehajtója l s ezért nem kételkedhetünk abban, hogy a napi eseményekről, terveink- | ről, szocialista építésünk helyzetéről tájékozott akar lenni, — belép ! tehát olvasóink nagy családja körébe, s már e hó 15-ével lapunk rendes | előfizetője lesz. í S mi ebben a családban minden becsületes embert szeretettel üd- | vözlünk. í f

Next

/
Oldalképek
Tartalom