Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)
1957-02-12 / 43. szám, kedd
A Szövetségi Tanács a bíróságok hatásköréről tárgyal Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Legfelső Tanácsa hatodik ülésszakán hétfőn délelőtt a Szövetségi Tanács képviselői folytatták a napirendi program második pontjának: a szövetségi köztársaság peres eljárásáról szóló törvényhozásnak a szövetségi köztársaságok hatáskörébe való utalása, valamint a polgári, a büntetőés perrendtartási törvénykönyv elfogadása vitáját. Muszalesvilli grúz képviselő azt javasolta, hogy az új törvénykönyvek kidolgozását az egész lakosság részvételével a legközelebbi időben valósítsák meg. A vitában valamennyi képviselő támogatta az új törvényjavaslatot, amit a Szövetségi Tanács azután egyhangúlag elfogadott. Ugyancsak egyhangúlag jóváhagyták a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének az utolsó ülésszak óta kiadott határozatait. Ezek a határozatok a nyugdíjakra, a 16 évnél fiatalabb dolgozók munkaidejének lerövidítésére és más olyan intézkedésekre vonatkoznak, amelyeket a napi sajtó már ismertetett. Az utolsó határozat január 9-én kelt és ezzel a határozattal az Orosz SZSZSZK keretében három autonóm terület létesült. Húsz perces szünet után a Szövetségi Tanács rátért a napirendi program második pontjának vitájára. Ez a területi és kerületi közigazgatási rendszernek a szövetségi köztársaságok hatáskörébe való utalása. Az USA Kommunista Pártjának XVI. kongresszusa New York (ČTK) — Február 9-én megnyitották New Yorkban az USA Kommunista Pártja XVI. kongresszusát, amelyen több mint 30 állam pártszervezeteinek tagjait képviselő mintegy 300 küldött vesz részt. Az amerikai munkásosztály pártjának kongresszusa — a TASZSZ tudósítójának közlése szerint — rendkívül súlyos helyzetben folyik. Az USA Kommunista Pártja Köz ponti Bizottságának hat tagját a reakciós Smith-törvény alapján börtönbe vetették. Az USA külügyminisztériuma nem volt hajlandó beutazási engedélyt adni a kongresszusra meghívott kommunista és munkáspártok küldöttségeinek. Az USA Kommunista Pártja nagyon nehezen talált helyiséget a kongresszus megtartására. Húsz szálloda és negyven terem tulajdonosa nem volt hajlandó helyiséget bérbe adni. Az USA Kommunista Pártja XVI. kongresszusához sok üdvözlő üzenet érkezett a testvéri kommunista és munkáspártoktól. A kongresszus részvevői hatalmas lelkesedéssel fogadták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözlő táviratát. Az üdvözlő távirat rámutat arra, hogy az USA Kommunista Pártja tevékenységével és harcával bizonyltja, hogy. védelmezi az USA munkásosztályának és dolgozóinak érdekeit és leleplezi az agresszív imperialista körök szándékait. A kommunisták az USA-ban kitartóan küzdenek a párt megőrzéséért, egységének megszilárdításáért, a bevált marxista-leninista elvek alapján. Az USA Kommunista Pártja lankadatlanul törekedett a testvéri eszmei, szövetségek megtatására a többi kommunista és munkáspárttal. . Az USA Kommunista Pártjának XVI. kongresszusát üdvözölte.az Olasz Kommunista Párt, a Francia Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Japán Kommunista Pártja, Kanada Kommunista Pártja és Portoriko Kommunista Pártja. A kongresszus délutáni ülésén E. Dennis, a párt főtitkára és VV. Foster, a párt elnöke tartottak beszámolót. Dennis, az USA Kommunista Pártjának főtitkára felhívta a jelenlevőket a párt egységének megszilárdítására marxista-leninista elvek alapján. Rámutatott arra, hogy a személyi kultusz leleplezése és a magyarországi események után „a párt jelentős csoportjai ideiglenesen tájékozatlanná és tétlenekké" váltak, amit a párt egységét fenyegető „kérlelhetetlen belső harc" követett. Dennis hangsúlyozta, -hogy szerencsére „a párt tagjainak jelentós csoportjai és vezetői megértették a helyzetet és a párt megmentéséért folyó határozott küzdelmet a párt marxi-lenini elveinek védelmezésével kapcsolták össze". Dennis szavai szerint még nem oldották meg a pártban uralkodó ellentéteket, amelyek a kongresszus nyílt problémái maradtak. Azonban a párt jelenleg abban a helyzetben van, hogy „kollektív és egységes álláspontot dolgozzon ki több programkérdéssel és napirenden levő égető problémával kapcsolatban". William Foster, a párt elnöke, bírálta a pártban uralkodó opportunista és revizionista irányzatokat. Felszólította a kongresszust, utasítson viszsza minden olyan javaslatot, amely a kommunista párt nevének „politikai szövétségre" való átváltoztatására irányul és kijelentette, hogy ilyen határozat „káros lépés volna számpnkra, tekintette! az amerikai imperializmus harciasságára". Foster utalt arra, hogy a kommunista pártnak világosan kell kifejeznie a marxizmus-leninizmus elveinek támogatását és elvetnie a revizionisták azon kísérleteit, hogy a leninizmust „lényegében mint az orosz forradalom terMMWHHMMH Ht WMMMHHHMHHMMHH KAMMHUBER, a nyugatnémet légierők tábornoka, aki jelenleg Kanadában tartózkodik, a február 10-i ottawai sajtóértekezleten kijelentette, hogy az új Luftwaffe pilótáinak egyharmadát Kanadában fogják kiképezni. Az első 400 nyugatnémet pilóta már Kanadában van, ahol a lökhajtásos repülőgépek vezetésére oktatják őket. (ČTK) mékét mutassák be", amelyet „csupán korlátolt mértékben lehet érvényesíteni". Foster kijelentette, hogy a pártnak meg kell szilárdítani vezetését is, különösen a Központi Bizottságban azzal, hogy proletárelemekkel és friss erőkkel erősíti meg azt. Japán az amerikai támaszpontok ellen Tokió (ČTK) — Nobuszuke Kisi, japán miniszterelnök és külügyminiszter a parlament február 11-i ülésén kijelentette, hogy Japán határozottan elutasítja amerikai atomtámaszpont létesítését Okinava szigetén. Kisi a kommunista képviselők interpellációjára megígérte, hogy a japán kormány kivizsgálja azon hírek valódiságát, amelyek szerint a japán vizeken tartózkodó hetedik amerikai flotta atomfegyverekkel rendelkezik. A Szovjetunió nagykövete Tokióba érkezett Tokió (ČTK) — A TASZSZ tudósítása szerint február 10-én Tokióba érkezett Ivan Fjodorovics Tyevoszjan, a Szovjetunió japáni rendkívüli és meghatalmazott negykövete és kísérete. Tyevoszjan a Szovjetunió első nagykövete Japánban a szovjetjapán diplomáciai kapcsolatok felvétele után. A szovjet nagykövéét a repülőtéren a Kínával és Szovjetunióval való diplomáciai kapcso'atok rendszeresítése nemzeti tanácsának, a japán békevédők bizottsáoának. és a JapánSzovjet Barátsági Társaság képviselői, továbbá Hogan, a japán külügyminisztérium euröpai osztályának vezetője, Kadovaki, Japán szovjetunióbeli nagykövete, a japán kereskedelmi és kulturális körök számos képviselője és a diplomáciai testület tagjai fogadták. Tyevoszjan szovjet nagykövet köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért és kijelentette, hogy a Szovjetunió népei nagy tisztelettel visel A proletár internacionalizmus meg- t€t n c ek a szorg-ahnas japán nép iránt. szilárdítása — hangsúlyozta Foster — mostani kongresszusunk legfontosabb feladata. Vasárnap, február 10-én délelőtt a párt elnevezéséről és szervezeti formáiról szóló vitával folytatták az USA Kommunista Pártjának XVI. kongresszusát. A TASZSZ tudósítása szerint a kongresszus vasárnapi ülésén túlnyomó többséggel határozatot fogadott el, amely a párt megszilárdítására és konszolidálására szólít és elutasítja azt a gondolatot, hogy a párt nevét valamilyen szabad politikai, vagy népnevelő szövetség elnevezésre változtassák. A Szovjetunió — jelentette ki — őszintén 'kívánja barátságos kapcsolatainak fejlesztését és megszilárdítását Japánnal. A szovjet állam, mint :-meretes, rendíthetetlenül a béke és nemzetközi együttműködés politikáját folytatja minden országgal és néppel. „A békés egymás mellett 4lés politikáját valljuk a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok között, azt a politikát, amely a teljes egyenjogúság és függetlenség a szuverenitás és a belügyekben való be nem avatkozás el vein alapul. Ezek az elvek vezérelnek minket Japán iránti kapcsolatainkban is." Mindszenty ismét „tevékenykedik" Igen, a magyar katolikus klérus ismert feje, Mindszenty bíboros ismét szorgalmasan hivataloskodik. Igaz, hogy nem budai székhelyén, hanem egy kissé korlátozottabb térségben, a budapesti amerikai nagykövetségen, ahova a múlt év november 4-én meghúzódott. Nem lehet azonban ráfogni, mintha itt „lopná isten áldott napját". Hogy mellékkeresetre tegyen szert, amerikai pénzért emlékiratokat gyárt és emellett magas hivatalának megfelelően — amint már bevezetőben mondottuk — becsületesen hivataloskodjk. A katolikus egyháznak már nem egy papja érezte ezt a saját bőrén, akinek haladó szelleme nem volt a bíboros inyére. így például Mindszentynek az amerikai nagykövetségről küldött közvetlen rendeletére „a szentegyház" 1956 november 5-től december közepéig 18 haladó szellemű magyar plébánost távolított el helyéről. Hogy az egyházi méltóságokat engedelmességre és rendeletei teljesítésére bírja, Mindszenty a magyar sajtó közlése szerint azzal fenyegetődzik, hogy utásltásainak teljesítését állítólag „más módszerekkel" is elérheti. A bíboros nagyon agilis kiszolgálóinak, különösen Shvoy székesfehérvári és Péteri váci püspök mutatkozott, akik a népi köztársasághoz hü haladó plébánosokat saját kezdeményezésükre nagy számban elmozdítják állásukból. E két hírességről most azt is megállapították, hogy együttműködtek annak az uszító nyilatkozatnak megszerkesztésén, amelyet Mindszenty november 3-án tett a budapesti rádióban és amelyben felelősségre vonta az egész eddigi „rendszert". A budapesti rádió, amely a bíborosnak „a nemzethez intézett szózatát" többször elhalasztotta, a nyilatkozat halasztgatását „püspöki értekezlettel indokolta", amelyet a hercegprímás beszédének szövegére vonatkozólag kellett volna tartani. A valóságban azonban ilyen értekezlet nem Is volt. Az igazság az, hogy Mindszenty a beszédről, amellyel sok magyar hívő, sót még a Vatikán rosszallását is kiváltotta (a Vatikán szemére vetette, hogy túlságosan nyíltan beszélt), csak a váci és székesfehérvári püspökökkel és egy nyugati nagykövettel tárgyalt.. • Mindszenty szerepe a magyarországi eseményekben már nagyon jól ismert. Azonban csak e napokban váltak Magyarországon közismertté további említés-: re méltó tények. így például tanuk igazolták hogy Mindszenty november 3-án utasítást adott a budapesti egyházi hivatal kirablására. Ez meg is történt. November 3-án a délelőtti órákban hét lelkész vezetése alatt egy fegyveres banda kidöntötte az egyházi hivatal kapuit és a hivatalt kirabolta. Mindszenty a felkelés alatt szoros kapcsolatokat tartott fenn Washingtonnal. Beatrix Széchenyi volt grófnő, az Üj Hungária emigráns lapban elárulta Mindszenty titkárától kapott bizalmas információt „... nehezen kapunk telefonösszeköttetést a városban és vidékkel egyáltalán nem — mondotta a titkár a magyar emigráns új ságírónőnek — azonban ma reggel már kétszer is beszéltünk Washingtonnal". Amint a Deutsche Woche Irta, a bíboros november 2-án közvetlenül az amerikai el nőkhöz fordult azzal a kéréssel, hogy „támo gassa a magyar népet szabadságharcában és nyissa meg az osztrák határt a fegyver és anyagküldemények előtt." Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy az amerikai nagykövetségen november 4-én Mindszentyt, mint régi ismerőst fogadták H. Z. jM\ rejlik a „közös piac" mögött A belga külügyminiszter időnként Nyugat-Európában utazgat és az egyes államok államférfiaiva! együtt „az európai közös piacról" és az „Európai Atomtársaságról" szóló szerződéseket tákolja össze. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy Belgiumot fűzik a legnagyobb érdekek a közös piac megteremtéséhez a vámunió útján. Nyilvánvaló, hogy elsősorban a nyugatnémet monopolisták fogadják örömmel és támogatják a közös piac létesítésére irányuló törekvéseket. mert számukra a legnagyobb előnvöket jelentené. Lehetővé tenné, hogy még jobban behatoljanak a nyugat-európai országok gazdasági életébe és többi partnereik hátrányára fokozzák árukivitelüket. A közös piac megteremtésére vonatkozó szerződés javaslata, amely közös piacban Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg vennének részt, feltételezi a vámok fokozatos megszüntetését, valamennyi munkaerő szabad mozgási lehetőségét egyik országból a másikba, valamint a tőke egyik országból a másik országba való kivitele akadályainak elhárítását. Ezért csaknem valamennyi államnak bizonyos fenntartásai vannak e tervekkel szemben. A szerződés javaslata feltételezi, hogy az egyes intézkedéseket fokozatosan fogják bevezetni, olyképpen, hogy a szerződés teljes egészében 12 év múltán lép életbe. A vámok megszüntetése után valamennyi államnak lehetősége lesz gyártmányait bármely olyan országba kivinni, amely részt vesz a szerződésben és lehetősége lesz, hogy készítményeit szabad áron adhassa el. így például Franciaországnak lehetősége volna a Német Szövetségi Köztársaságba bort szállítani és ezzel teljesen kiküszöbölni a nyugatnémet konkurrenciát, amelynek nem áll módjában olyan olcsón adni a bort, mint a franciáknak. Azt hihetnők tehát, hogy ez a szerződés előnyös lehetne a franciáknak. Sajnos, nemcsak borkereskedelem létezik és a bor az áru fontosságát tekintve még távolról sem áll az első helyen. Vegyünk tehát egy ellenkező példát és nézzük csak meg a nyugatnémet gyárosok lehetőségeit. A Német Szövetségi Köztársaságban tömegesen gyártanak kis személyautókat, amelyek ára 40 százalékkal alacsonyabb, mint a francia személygépkocsik ára. Ha létrejön a közös piac, a Német Szövetségi Köztársaság tömegesen szállítja majd Franciaországnak olcsó gépkocsijait és a francia autóipart teljesen kiszorítja. Ennek következménye több tízezer munkanélküli lesz. Más esetben a nyugatnémet monopolisták gyártmányaikat a francia piacnak megfelelő áron fogják eladni és ezzel többmilliós pótnyereségre tesznek szert, amely az árkülönbözetből ered. Az egyik és másik esetben is a nyugatnémet monopolistáknak lesz hasznuk a közös piacból. Hasonló helyzet áll elő nemcsak az autóiparban, hanem a gépiparban, a kohászatban, a vegyiiparban és más ágazatokban is. A nyugatnémet ipart ugyanis jobb technikával, korszerűbben szerelték fel, mint a francia, olasz és a belga ipart és ezért sokkal hatékonyabban tud versenyre kelni ezekkel az államokkal. Eddig az egyes államok a nyugatnémet kivitel terjeszkedése ellen megfelelő vámmal védekeztek. Azonban most a nyugatnémet monopolisták örömére a vámokat meg akarják szüntetni. A munkaerők szabad mozgása a nyugateurópai államok területén tetszetős jelszó, azonban ennek az intézkedésnek következményei egyes államokra nagyon súlyosak lehetnek. Ha megengedik a munkaerők szabad mozgását, a legjobban minősített dolgozók oda költöznek, ahol legjobban fogják fizetni őket. Tudjuk, hogy e tekintetben Nyugat-Németország távolról sincs az utolsó helyen, hogy a fizetések és munkabérek Franciaországban és Olaszországban alacsonyabbak, mint a Német Szövetségi Köztársaságban. A munkaerők szabad mozgásának különösen kedvezőtlen következményei lesznek azokra az államokra, amelyekben legalacsonyabb a munkanélküliek százalékszáma, mert az új munkaerőknek más országokból való beözönlése bizonyos körülmények között fokozhatja-a hazai munkanélküliek százalékszámát. A tőke szabad kivitelének lehetősége Idegen országokba, amire a szabad piacról szóló szerződés lehetőséget nyújt, elsősorban a nagy konszernek kezére játszik. Amennyiben elfogadják a szerződés javaslatát, a kisebb vállalatokat a csőd veszedelme fenyegeti, mert nyilvánvaló, hogy sokáig nem állhatnak ellent a nagy konszernek nyomásának. Ezt végre megértették egyes államok kormánykörei is és ezért lehetőséget keresnek arra, hogyan csökkentsék i azt a veszedelmet, amely a közös európai piac jelenlegi javaslatában rejlik, amelyet — mellékesen szólva — már néhányszor átdolgoztak és valamennyi partnernek még mindig nem felel meg. január vé én Brüsszelben tartották a közös piacban részt venni kívánó hat állam külügyminisztereinek értekezletét. Az értekezleten véglegesen kellett volna megállapítani a közös piac és az Európai Atomtársaság egyezményeinek szövegét. Az értekezlet három napi tanácskozás után január 28-án befejeződött anélkül, hogy pozitív eredményeket hozott volna. Csupán abban egyeztek meg, hogy megteremtik „a vezető és irányító" szervek széles hálózatát a „parlamenttel" az élen, amely szám szerint már a negyedik az országok ezen csoportjában. Nagy ellentétek merültek fel elsősorban a vámtarifák megszabásának kérdésében, amelyek érvényesek lennének a tagállamok számára a más országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokban. Jelentős ellentétekre került sor a mezőgazdasági termékek besorolásának vagy kihagyásának kérdésében is azon áruk jegyzékéről, amelyekre vonatkozik a közös piac-i ról szóló egyezmény. Ugy látszik azon-i ban, hogy a legkeményebb dió a francia és belga gyarmatok bevonásának: kérdése a közös piac szövetségébe. A nehézség abban mutatkozik, hogy ä nyugatnémet monopóliumok nem elé-< gednek meg a franciák és belgák áltaf nyújtott kisújjal, hanem rögtön aa egész kezet akarják, gazdasági és po-: litikai befolyásra akarnak szert tenní a francia és belga gyarmatokban. A Francé Presse hírügynökség tudów sítása szerint a nyugatnémet kor«t mánykörök azt követelték, hogy létesítsenek összefüggést a tengerentúli területek beruházásai és Franciaország európai partnereinek joga között, hogy beavatkozhassanak ezen területek, fő* képp Észak-Afrika politikai fejlődésé* be.' Spaak belga külügyminiszter ä hét végén újra útra kel, — szombaton Lun-szal, Hollandia külügyminiszteré-i vei fog tárgyalni a közös piacról. Hol-* landiában ugyanis nagyon erős ellen-< állást fejtenek ki a közös piaccal szemben, amelyet jelenleg tárgyalnak és amely holland megállapítás szerint nagyon messze van a közös piac megteremtésére irányuló eredeti javasla-t toktól. Ezek a változtatások a kis áU lamok hátrányára történtek — mondii ják nyíltan Hollandiában. Holland politikai körök különösen azt hangsúlyozzák, hogy teljesen helytelen, hogy a szabad piac szervei egyszerű szótöbbséggel döntsenek ég emellett a kis államok kevesebb szavazattal rendelkezzenek, mint például a Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország. A holland sajtó élesen bírálja Spaakot, és emellett gyakran idézi a „La Libre Belgique" katolikus lapot, amely e napokban ismételten követelte Spaak lemondását, mert mint a NATO jövő főtitkára ma mái! nem a belga érdekeket, hanem az Eszakatlantl -Tömb érdekeit védelmezi. Nyilvánvaló, hogy Spaak hollandiai látogatása során igyékezni fog meggyőzni a holland külügyminisztert annak szükségéről, hogy Hollandia további fenntartás nélkül beleegyezzék a vámunió létesítésébe, amely javaslatról nemrégiben dicséröleg nyilatkozott az amerikai külügyminisztérium. Február 4-én Brüsszelben ismét összejöttek a hat állam külügyminiszterei és tovább tárgyaltak „a közös európai piacról". Azonban most sem sikerült egyezségre jutni. Február második felében találkoznak Párizsban és két napi tanácskozásuk után hozzájuk csatlakoznak a miniszterelnökök is, hogy közösen kíséreljék meg az utolsó akadályok elhárítását. Spaak belga külügyminiszter terve szerint az európai közös piacról és az Európai Atomszövetségről szóló egyezményeket március 10-én írják majd alS. Természetesen még mindig bizonytalan, hogy addig az ideig valamennyi vitás pontban megegyezést érnek-e el. Gondolnunk kell azonban arra, hogy a közös európai piac megteremtésére vonatkozó törekvések a szocialista tábor országai ellen irányuló katonai tömbök politikájának részét képezik. Ebből a szemszögből kell megítélni e terveket nekünk is, akik a szocialista tábor előretolt bástyáján élünk. E tervek szerint Nyugat-Németországnak kell a nyugateurópai országok között nemcsak katonailag és politikailag, hanem gazdaságilag is a vezető szerepet betölteni. Európának úgynevezett integrációja semmi más, mint egy zárt tömb megteremtése a Szovjetunió és a szocialista tábor többi országa ellen. Ebben rejlik az európai közös piac megteremtésére irányuló törekvések reakciós magva, amely közös piacon az újon felfegyverzett Nyugat-Németország vinné a vezető szerepet. Ján Bíanský