Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-12 / 43. szám, kedd

Al ALLAMi STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE - a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának 1956. évi fejlődéséről (Folytatás a 2. oldalról.) hSzási jellegű szerelési munkák húsz milliárd koronát tettek ki. A minisztériumok, valamint az állami igazgatás többi szerveinek beruházásai az állami terv alapján 22 milliárd koronát tettek ki. A beruházások nagyfokú növekedése az 1955-ös évvel szemben főleg a gépipari minisztériumokban következett be, mégpedig 28 százaiíkk emelkedett .az építészetben 46 százalékkal, a helyi gazdálkodásban 23 százalékkal, a vízgazdálkodás központi igazgatóságában 14 százalékkal. Lassú ütemű a növekedés főleg a Tüzelőanyagügyi Minisztérium szakaszán, ahol az emelkedés 9 százalékot tett ki és a Közlekedésügyi Minisztérium szakaszán, ahol az emelkedés 3 százalékos volt, valamint a Kohóipar- és Ércbányaügyi Minisztérium szakaszán, ahol a beruházások egy százalékkal emelkedtek. Általában sikeresen haladt 1956bf.n a qőz- és vízivillanyerőművek építése. A legfontosabb villanyerömüvek 102%-ra teljesítették évi tervüket. A tüzeiőanyagkitermel*s- és feldolgozás ágazatában és a gépipar ágazatában egyes objektumok felépítése jó! haladt előre. Ezzel szemben nem teljesítették kielégítően a legfontosabb építkezések évi tervét főleg a közlekedési ágazatban, ahol a tervet 81 százalékra teljesítették, és a kohászatban, ahol 89 százalékra teljesítették a tervet. A beruházási építkezés terve nemteljesítésének fő okai a késedelmes gép- és berendezés-szállításokban, e berendezések nem komplett voltában és az ezzel összefüggő késedelmes szerelési munkákban, és az építkezési munkák szervezésében levő hiányosságokban rejlettek. Az építkezések útján új termelési és nem termelési fontos alapokat nyertünk. A beruházási építkezés fő irányelvei alapján az ipari vállalatokba befektetett beruházások 56 százalékot, a mezőgazdasági és erdészeti beruházások 9,5 százalékot, az építészeti beruházások 2,7 százalékot, a közlekedésbe és távösszeköttetésbe befektetett beruházások a minisztériumok és az állami igazgatás többi szervei által megvalósított beruházások 12 százalékát tették ki. A termelési fő alapok keretében 1956-ban a következő új kapacitásokat helyezték üzembe: a Tüzelőanyagügyi Minisztérium építkezés útján 1509 ezer tonna feketeszén és 660 tonna barnaszén kapacitást nyert és ötmillió tonnával bővítette a szénosztályozók kapacitását. Az Energetikaügyi Minisztérium újabb kapacitásokat nyert gőz- és hővillanyeromüvekben, főleg a hodoníni II., a novákyi II. aőzvillanyerőműveknél és a trmicei villanyeröműveknél, a martini, Dvúr Králové-i hőerőműveknél, valamint a skalkai, víri. és nosicei vízierőműveknél. A Kohőipari és Ércbányaügyi Minisztérium a kunčicei Klement Gottwald Oj Kohóművekben üzembehelyezett egy aglomerációs vonalat, egy kokszolót és két kemencét. A Nehézipari Minisztérium üzembe helyezett darugyártó üzemeket, bővítette a szürke fémöntvények és az acélöntvények termelésének kapacitását. A Gépkocsi- és Mezőgazdasági Gépipari Minisztérium új termelési kapacitásokat nyert teherautók, hengeres csapágyak és acélöntvények termelésébenAz Építészeti Minisztérium új kapacitásokat nyert tégla- és mészgyártásra. Az Élelmiszeripari- és Mezőgazdasági Terménybegyűjtési Minisztérium üzembehelyezett egyhütőcsarnokot, bővítette a gabonaraktárakat stb. Építkezés útján bővült a népgazdaság többi ágazataiban levő üzemek kapacitása is. A közlekedésben üzembehelyeztek korszerű mozdonyokat, vasúti teher- és személykocsikat, vontatóhajókat és uszályokat. Oj áruraktárak, iskolák, kórházak, lakóházak egyéb berendezések épültek. 1956-ban az állami lakásépítés keretében használatba adott lakóegységek száma több mint 32 ezret tett ki. Ezenkívül magánlakásépítés keretében a lakosság 17 ezer lakásegységet épített fel. A lakásépítés nem haladt előre kielégítően és távolról sem képes enyhíteni a lakáskérdésben levő nehéz helyzetet. Az 1152 ezer négyzetméter lakásterület használatba adásával a tervet csak 89 százalékra teljesítették. Nem volt kielégítő a I Tüzelőanyagügyi Minisztérium számára készülő lakások építése (bányászlakótelepek). Nem kielégítő továbbá az 1957-es évre szánt téli félkészépületek állapota. A lakosság segítségével 1956-ban is tovább folyt a városok és falvak szépítési akciója, amelynek összértéke az 1955-ös évvel szemben 200 millió koronával emelkedett. Az építkezési és szerelési szervezetek 1956-ban csaknem 20 milliárd korona értékű építkezési és szerelési munkákat végeztek el. Az évi tervet 101 százalékra teljesítették. Az építkezési és szerelési munkák egész terjedelméből 1956-ban jobban teljesítették a fő javítási és a karbantartási munkák tervét, mint a beruházási építkezések tervét. Az építkezési és szerelési szervezetek saját dolgozóival végzett építkezési és szerelési munkáinak terjedelme az 1955-ös évvel szemben 12 százalékkal emelkedett. Míg az előző években az építkezési és szerelési munkákon dolgozó munkások száma szüntelenül csökkent, 1956-ban 10 ezer fővel növekedett az 1955-ös évvel szemben. A munka termelékenysége 8 százalékkal emelkedett az 1955-ös évhez viszonyítva. 1956-ban jobban teljesítették egyes nagyon fontos építkezési gépek teljesítménynormáit, például a kanalas kotrógépeknél és szkr.épereknél, és az összes fajtájú építkezési gépeknél megjavult a munkaidő kihasználása. Az építkezési és szerelési munkák önköltségei e munkák költségvetési értékével szemben 12 százalékkal voltak alacsonyabbak. Az 1955-ös évhez viszonyítva az építkezési és szerelési munkák önköltségei nem egészen egy százalékkal csökkentek. 1956-ban gépesítették a nehéz és fáradságos munkákat. A földmunkákat komplexen 62,6 százalékban, a betonozó munkákat 31 százalékban és a szerelési munkákat 26 százalékban gépesítették. Kiterjedt az új termelési módszerek bevezetése is. Folyamatos építési módszerrel a lakásépítések 47,3 százalékát kezdték meg. A folyamatos módszert azonban csak a nyers építkezéseken tartották be. V. Bel- és külkereskedelem 1956-ban tovább javult a belföldi piacnak ipari- és élelmiszeráru cikkekkel való ellátása. Javult az eladott árucikkek minősége is. Nem bővítették azonban kellő mértékben az elárusítóhelyek hálózatát. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben és az étkezdékben 1956-ban 85 milliárd korona értékű árut adtak el. A kiskereskedelmi áruforgalom tervét általában 101,6 százalékra, az áliami kereskedelmi hálózat tervét 102,5 százalékra, a szövetkezeti kereskedelmét 100,6 százalékra, a közétkeztetését 99,7 százalékra teljesítették. A múlt évvel szemben a kiskereskedelmi áruforgalom terjedelme 9 százalékkal volt nagyobb. A kereskedelmi hálózatban növekedett az élelmiszer és ipari árucikkek eladása. Az ipari árucikkek eladása a múlt évvel szemben 1,2 százalékkal növekedett. A közétkeztetés forgalma is 5,4 százalékkal emelkedett a múlt évvel szemben. Az idén végrehajtott kétszeres árleszállítás, amely ezúttal kifejezőbben az élelmiszereknél nyilvánult meg, lehetővé tette a lakosságnak, hogy nagyobb mértékben vásároljon jobb minőségű árucikkeket. Az élelmiszeriparban az előzetes adatok szerint 1955-höz viszonyítva főleg a következő fajta árucikkek eladása növekedett: •2-2 « > 3 10 »<D '4> Ô H . C c SS 1 g « £ í $ ä s 73 <; *» tri « » Búzalisztből készült sütemény ezer tonna 260,6 4,0 Rizs, ezer tonna 39,5 32,6 Hüvelyesek, ezer tonna 11,6 7,5 Nem csokoládés cukorkák ezer torma 36,2 1,9 Csokoládés cukorkák, ezer tonna 16,4 0.8 Cukrászkészítmények, ezer tonna 23,7 5,8 Mészárszéki hús, ezer tonna 203,4 15,2 Hentesáru, ezer tonna 133,7 0,5 Húskonzerv, ezer tonna 15,1 38,2 Halkészítmény, ezer tonna, 19,1 6,3 Zsír, ezer tonna, 56,2 1,1 Növényi étzsírok, ezer tonna 63,9 3,5 Vaj, ezer tonna 54,0 2,7 Sajt, ezer tonna 21,2 7,9 Tojás, millió darab 668 5,2 3,2 16,9 0,8 12,9 Bor, millió liter 33,4 19,1 Az ipari árucikkek közül főleg a következő fajták eladása növekedett: Gyapjúszövet, millió méter, 10,2 2,9 Kötött fehérnemű, millió korona 624 16,4 17,8 Kávé, ezer tonna Tea,'ezer tonna, Kötött felsőruha, millió korona 1096 Szövött fehérnemű, millió korona 930 2,1 "Harisnya és rövid harisnya, millió pár 61,1 3,1 Felső ruha, millió darab 18,3 12,8 Bőrcipő, millió pár 19,7 19,0 Gumicipő, millió pár 17,4 0,8 Szappan, ezer tonna 38,0 4,9 Cigaretta, milliárd darab 17,2 5,4 Fabútor, millió korona 1550 8,4 Televíziós készülék, ezer darab 46,9 61,1 Villanymosógép, ezer db 232 19,9 Házi hűtőszekrény, ezer darab 40,4 86,3 Fényképezőgép és készülék, ezer darab 156,5 14,5 Kerékpár, ezer darab 225,3 37,3 Motorkerékpár, ezer darab 61,7 18,7 Automobil, ezer darab 11,3 6,7szer több. Annak ellenére, hogy az üzletek a megelőző éveknél jobban voltak ellátva, mégsem elégítették ki teljesen a lakosság keresletét bizonyos hoszszútartamra szóló árucikkfajták iránt, pl. néhány fajta házihűtőszekrény, televíziós készülék, motorkerékpár stb. terén. A külkereskedelem forgalma 1956I ban 19 milliárd koronát tett ki és 16 százalékkal volt magasabb az 1955. évinél. A kivitel 10,5 milliárd koronát, a behozatal 8,5 milliárd koronát tett ki. Az 1955-ös évvel szemben a kivitel 19 százalékkal és a behozatal 13 százalékkal emelkedett. VI. A lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelkedése 1956-ban tovább emelkedett népünk életszínvonala. A nemzeti jövedelem 1956-ban az előzetes eredmények szerint 6 százalékkal növekedett az 1955ös évhez viszonyítva. A személyi fogyasztás ugyanebben az évben 7 százalékkal emelkedett. Az állami kiskereskedelmi áraknak két ízben való leszállítása 1956-ban a lakosságnak 3,5 milliárd korona megtakarítást jelent évente. Az 1953. évi pénzreform óta a kiskereskedelmi árakat már hat izben szállították le. Ezen idő alatt az élelmiszerek árai 14 százalékkal, az ipari árucikkek árai 20 százalékkal csökkentek. 1956-ban fokozatosan megvalósítottuk az alkalmazottak egyes kategóriáinál, pl. a tüzelőanyagipari és építészeti munkáI soknál, mestereknél, az ipariskolák szaktanítóinál, főiskolai professzoroknál, orvosoknál, egészségügyi dolgozóknál, bíráknál stb. a bérek rendezéseit, ami már 1956-ban a béralap 360 millió koronával való emelését jelentette. Decembertől kezdve növekedtek a legalacsonyabb járadékélvezők öregségi jaradékai is. Fokozott mezőgazdasági termeléssel és a magasabb árakon történő állami felvásárlás növelésével emelkedtek az EFSZ-tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok jövedelmei. Az alkalmazottak átlagos száma az egész népgazdaságban 1956-ban 2,6 százalékkal emelkedett és csaknem 4,5 milliót tett ki. Az alkalmazottak száménak évi tervét 99,8 százalékra teljesítették. Ennek ellenére azonban voltak olyan ágazatok, amelyek nem kaptak dolgozókat, 1956-ban bérezésre többb mint 65 milliárd koronát, vagyis 2,3 százalékkal többet fizettünk ki, mint ahogy azt terveztük. Az alkalmazottak nominális bérei 3,6 százalékkal emelkedtek. A munkások és alkalmazottak reálbérei előzetes becslés szerint 6 százalékkal növekedtek az 1955-ös évvel szemben és a pénzreform óta több mint egynegyedével emelkedtek. Tokintettel a dolgozók pénzjövedelmének növekedésére, emelkedtek a lakosság takarékbetétei is az állami takarékpénztárakban, mégpedig több mint 2400 millió koronával. 1956-ban tovább fejlődött az iskolaügy. 2700 hellyel rendelkező 43 óvodát adtak át használatba. Az óvodákba járó gyermekek száma összesen 253 000-et tett ki. 1956-ban több mint 100 új iskolát és mintegy 120 iskolapavilont adtak át rendeltetésének. Építkezés útján összesen 40 000 tanulót befogadó 998 osztály létesült az általános műveltséget adó iskolákban. Ennek ellenére azonban az általános műveltséget adó iskolák tantermei számának bővítése nem nyilvánult meg abban, hogy kevesebb váltásban végezték volna a tanítást. 12 441 általános műveltséget adó iskola volt, ezekben az osztályok száma 62 000-et, a tanulók száma 1944 ezret tett ki. A tizenegyéves középiskolák utolsó három évfolyamán összesen 77 000 diák tanul. 1956-ban a szak- és pedagógiai iskolákba összesen 144 ezer tanuló iratkozott be. A szakiskolákon a leányok száma 50 százalékos. Nem volt kielégítő az 1956-os évben a mezőgazdasági iskolákon tanuló diákok száma (a tervet csak 95 százalékra teljesítették). A közép- és szakiskolákon 64 000 dolgozó végez rendkívüli tanulmányokat. A főiskolákon az idén 53 000 rendes hallgató és 24 000 .rendkívüli tanulmányokat folytató dolgozó tanul (távtanulók és externisták). A főiskolai hallgatók száma tehát 1956-ban 5000rel emelkedett. 1956-ban a szak- és pedagógiai iskolákból 32 000 végzett tanuló lépett alkalmazásba, a főiskolákról 7000 fiatal szakember került ki. A rendes főiskolai hallgatóknak több mint fele 1956-ban diákinternátusokban van elszállásolva. A főiskolai hallgatóknak kiutalt ösztöndíjak 1956-ban csaknem 110 millió koronát tettek ki. A bányász, vasutas és egyéb állami munkaerőtartalékok tanulóhelyein és a tanonciskolákban 1956-ban 63 000 fiatal munkás végezte el tanulmányait. Ezekben az iskolákban a tanulók száma összesen 136 000-et tett ki az 1956-os évben. 1956-ban 61 hivatásos színház működött. Ezek a színházak 71 állandó színpadon és számos vendégszereplésen 26 000 előadást tartottak, amelyeknek több mint 12,5 millió nézőjük volt. 1956 végén 3491 állami mozi volt üzemben. A mozilátogatók száma 1955-tel szemben 22 millióval növekedet^ és több mint 185 milliót tett ki. Ezenkívül több mint 2000 kisebb mozi és egyéb szervezet működött, mint pl. népnevelési klubok mozijai, üzemi mozik stb. összesen 662 film készült, ebből 22 egész estét betöltő művészi film. 1956-ban 4444 könyv jelent meg, összesen mintegy 42,5 millió példányszámban. Egy könyv átlagos példányszáma 10 000 darab volt. 1501 újság jelent meg, ebből 17 napilap. A lapok egész évi példányszáma meghaladta az egymilliárd darabot, az összes napilapok átlagos napi példányszáma 1,9 milliót tett ki. A rádiővevőkészülékek tulajdonosainak száma 76 000-rel emelkedett és az 1956-os év végén 2915 ezret tett ki. A vezetékes rádió hallgatóinak száma 1956-ban további 64 000-el növekedett, úgyhogy az év végéig számuk 99 000et tett ki. Próbaüzembe helyezték Bratislavában a televíziós leadóállomást úgy. hogy most három televíziós leadóállomás működik. A televíziós készülékek tulajdonosainak száma 1956-ban 44 000-el emelkedett és elérte a 76 000-et. A lakosság fokozott érdeklődését a televíziós készülékek iránt nem elégítették ki teljes mértékben. A lakosságról való egészségügyi gondoskodás terén a múlt évben e gondoskodás bő\títésére és tökéletesítésére törekedtünk. E célból különféle szervezési intézkedéseket, tudományos-kutató munkákat hajtottak végre, s nem utolsó sorban az egészségügyi dolgozók munkájának megjavítására törekedtek főleg az ambulancia szakaszán, ahol a mai állapot még mindig nem kielégítő. Az egészségügyi központok hálózata tovább bővül. Üzembe helyeztek négy új kórházat, összesen 620 ággyai, új pavilonokat létesítettek több kórház szakosztályai számára. Három csecsemőintézet és két gyermekotthon nyílt, felépítették négy egészségügyi központot 3—8 osztállyal, az orvosi helyek száma 1100-al növekedett, úgyhogy a tervezett szám teljesítéséhez 260 hely hiányzott. A Csehszlovák Köztársaság, amelyben kevesebb mint 700 lakosra esik egy orvos, e téren a világ egyik első heiyén áll. 1956-ban nagy összegeket fordítottak fürdőhelyeink kiépítésére, fürdőépületek építésére, adaptálására és j felszerelésére. A fürdőgyógyintézetekben, ahol az ágyak száma tovább emelkedett, 238 000 beteget gyógyítottak. A bölcsődék férőhelyeinek száma l°56-bai 548-cal növekedett (37 572re). Ezen intézmények széthelyezése, amelyeknek elsősorban az alkalmazásban levő asszonyok gyermekeiről kell godoskodniok, nem felel meg a helyi szükségleteknek, úgyhogy az ipari központokban a férőhelyek hiánya miatt nem lehet eleget tenni valamennyi felvételi kérelemnek, míg másutt kihasználatlanul maradnak a férőhelyek. Az állami költségvetésnek az egészségügyi szolgálatra fordított kiadásai 1956-ban 5,7 milliárd koronát tettek ki és 337 millió koronával voltak magasabbak az 1955. évinél. A betegség és baleset következtében előforduló munkaidőveszteség még mindig jelentősen nagy. Az egész népgazdaságban évente egy dolgozóra ál* talában csaknem három hétig tartó megbetegedés esik. Ezekben a munkából való távolmaradásokban jelentős részük van a baleseteknek. Az üzemek nem szentelnek kellő figyelmet a munkamódszerek betartása és a balesetek megakadályozása ellenőrzésének, az alkalmazottak nem tartják be a munkabiztonsági előírásokat él ennek következtében balesetekre kerül sor. 1956-ban kidolgozták és jóváhagyták a társadalombiztosítás átszervezéséről szóló törvényjavaslatokat, amelyek a társadalombiztosításnak és a dolgozók járulékbiztosításának további megjavítását jelentik. A járadékbiztosítás új rendezésének hatása már megnyilvánult 1956. decemberében, amikor is az alacsony járadékélvezőknek 25 millió koronával többet fizettek ki. 1956-ban a betegbiztosításra és a családi pótlékokra kifizetett összegek 287 millió koronával növekedtek, úgyhogy elérték az 5,5 milliárd korona összeget. A járadékbiztosítás költségei 7,4 milliárdot tettek ki, vagyis 6 százalékkal többet, mint 1955-ben. Ezenkívül a nemzeti bizottságok 400 millió koronát fordítottak az elaggott, magányos, beteg és öreg polgárok ellátására, A tizenegy újonnan berendezett és több kibővített nyugdíjas-otthonban a férőhelyek száma ezer ággyai növekedett. Az FSZM üdülőiben összesen 235 300 dolgozó vett részt a téli- és nyári üdültetéseken. Ezenkívül az üzemi üdülőkben, amelyeknek száma jelentősen bővült, a dolgozók további tízezrei tölthették kellemesen szabadságukat családtagjaikkal együtt, 1956ban bővült a külföldi utasforgalom, 111000 személy vett részt külföldi társas és egyéni utazásokban. Csehszlovákiába 1956-ban 35 000 külföldi vendég látogatott el. Az életszínvonal emelkedése és a lakosságról való egészségügyi gondoskodás következtében tovább csökkent a csecsemő- és gyermekhalandóság. Az általános halandóság ezer lakos után 9,5 személyre, a csecsemőhalandóság az 1955. évi 34,1 csecsemőről 1956-ban ezer élveszületett gyermeknél egy éves koron alul 31,5 elhalálozásra csökkent. A felnőttek átlagos élettartama az utóbbi öt évben öt és fél évvel hosszabbodott: a férfiaknál 66 évre, a nőknél 71 évre tolódott ki. A lakosság szaporulata 1956-ban ezer lakos után 10,3-at tett ki. A lakosság száma 1956 végén 13 292 000 volt, ebbből 9 478 000 a cseh országrészekben és 3 814 000 Szlovákiában. ÁLLAMI STATISZTIKAI HIVATAL 0J SZO O 1957. február 283.