Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-12 / 43. szám, kedd

AZ ALLAMI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE . a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának 1956. évi fejlődéséről (Folvtatás az 1. oldalról) tőfedőcserép és az épület alkatrészek termelésének tervét. A tégla és a tetőfedőcserép termelési tervének nem teljesítését a munkaerőhiány és a munkák elégtelen gépesítése okozta. Az építőanyag iparban késedelmes ä gépesítés. Elégtelenül vezették be a gépesítést a téglagyárakban és a mészbányákban és kevés figyelmet szenteltek a termelés új technológiai módszerei megoldásának. Földtani kutatás útján új nyersanyag-forrásokat állapítottak meg és lényegesen bővült a nyersanyagalap, amely biztosítja az építőanyagipar továbbfejlődését. Ez vonatkozik az üveggyártáshoz szükséges homok, a jó minőségű gyanta, a gipsz, a téglaanyag és a keramzit termeléshez szükséges anyagokra. Az üveg, a kerámiai, a fafeldolgozó, a papír, a textil és a bőrfeldolgozó ágazatokban a következő készítményeket állították elő: Növekedés az 1955-ös évvel Az 1956. évi termelés szemben %-ban Vont üveglap ezer m

a 4/4 22 896 9 Egészségügyi kerámika, tonna 8 716 20 Fabútor, millió Kčs 1452 1 Nem fehérített szövetrost ezer tonna 323 2 Papir, ezer tonna 360 4 Kész gyapotszövetek, ezer m 349 755 2 Kész selyemszövetek, ezer m 49 758 —2 Len- és féllen szövetek, ezer m 51746 —6 Kész gyapjúszövetek, ezer m 36 777 —7 Kötött fehérnemű, ezer darab 29 491 -10 Szövött felsőruha, ezer darab 32 747 5 Bőrcipő, ezer pár 21 766 —4 Egyes készítmények termelésének csökkentését az 1955-ös évvel szemben a terv feltételezte, mert ezekből az árukból elegendő készlet volt. Az élelmiszeripar ágazatában 385 ezer tonna húst, vagyis 12 százalékkal többet termeltek mint 1955-ben, 52 000 tonna nyersszalonnát, (18 százalékkal többet), 857 millió liter fogyasztási tejet, 49 000 tonna vajat, 100 000 tonna növényi ételzsiradékot, 593 000 tonna cukrot, vagyis 10 százalékkal kevesebbet mint 1955-ben, mert a cukorrépatermés 1956-ban lényegesen kisebb volt mint az előző években. ^ A helyi Iparban a termelés 11 százalékkal emelkedett. Jó eredményeket értek el a fémből készült fogyasztási árucikkek termelésében, továbbá a faiparban és a textiliparban; a javítási és karbantartási munkálatok, valamint a lakosság számára megrendelésre készült munkák nem folytak összhangban a lakosság szükségleteinek növekedésével. A helyi ipar nem teljesítette a téglagyártás tervét. A kisipari szövetkezetek 1955-tel szemben 9 százalékkal növelték termelésüket, a nyerstermelés tervét azonban nem teljesítették. II. A mezőgazdaság és az erdészet fejlődése Ä mezőgazdaságban 1956-ban további javulás állott be, ami főleg az állattenyésztési termelés emelkedésében nyilvánult meg. A mezőgazdaság további gépesítési eszközöket kapott és több műtrágyát mint az előző években. 1956-ban tovább növekedett a ül. és IV. típusú EFSZ-ek száma és bővült tag- és földalapjuk. Előzetes számítások szerint a mezőgazdasági termelés összterjedelme 3,4 százalékkal növekedett az 1955-ös évvel szemben. Kedvező eredményeket értek el az állattenyésztési termelésben, amely 9,2 százalékkal emelkedett, míg a növényi termelés kb. egy százalékkal csökkent az 1955ös évhez viszonyítva. A növényi termelés csökkenését elsősorban az alacsonyabb cukorrépa-termelés, valamint a szántóföldeken termelt takarmányfélék, a zöldség és a borszőlő termelésének csökkenése okozta. A növényi termelés csökkenését 1956-ban továbbá előidézték a kedvezőtlen időjárási viszonyok, valamint a későn elvégzett szervezési-műszaki intézkedések a mezei munkák során. A hosszantartó erős fagyok és később az esős időjárás következtében egyes mezei munkák késedelmet szenvedtek és rövidebb időszakba torlódtak össze. Ezekben az időszakokban azután nem biztosították és nem végezték el kellőképpen főleg a tavaszi és kultivációs munkákat. A kapásnövények ápolásában, főleg az állami gazdaságok késedelmeskedtek. Nem tartották be az agrotechnikai határidőket, nem tettek idejében megfelelő intézkedéseket a növényi kártevők ellen s ez rossz hatással volt a hektárhozamokra és a termésre főleg a cukorrépánál, a takarmányhüvelyeseknél és a komlónál. A fagyok következtében nagy károk keletkeztek a gyümölcsökben és szőlőkben. Az egész vetésterület az 1955-ös iévvel szemben 40 000 hektárral növekedett. A gabonavetés területének tervét túlszárnyalták elsősorban a búzában 64 000 hektárral, az árpában és zabban 17 000 hektárral. Nem teljesítették azonban a csöves kukorica, az olajos magvak, a kukorica, a burgonya, a takarmányhüvelyesek és a szántóföldön termelt takarmányfélék yetési terveit. A gabonafélék hektárhozamaí magasabbak voltak mint az 1948—1955ös évek átlaga. A búzában 12 százalékkal, a rozsban 18 százalékkal, az árpában 17 százalékkal, a zabban 19 százalékkal. A gabonafélék legmagasabb hektárhozamait az EFSZ-ek és állami gazdaságok érték el. Emelkedett a burgonya u ktárhozamais.mégped'g 26 százalékkal. Ezzel szemben az 1948—1955-ös ívek átlagánál alacsonyabb hektárhozamokat értek el a cukorrépából 34 mázsával és a takarmányhüvelyesekben 22 mázsával. A betakarítási munkák 1956-ban késedelmet szenvedtek. Nem használtuk ki teljes mértékben a gépeket, hibák fordultak elő a munka megszerv zésénél. amelyre az idén fokozott feladatok hárultak az Időjárési viszonyok miatt a bteakPrítási munkák időbeli összetorlódása következtében. A cukorrépa és a burgonya begyűjtése ezért feleslegesen e'húződott egészen december kezdetéig és igv veszteségek keletkeztek. A gabonafélék betakarított menyül 03 SZÖ 1057. február 12. nyisége 1956-ban 11 százalékkal volt magasabb az 1948—1955-ös évek átlagánál, a burgonyáé 27 százalékkai nagyobb. A cukorrépatermés az 1948—1955-ös évek átlagával szemben 16 százalékkal, a takarmányhüvelyeseké 17 százalékkal csökkent. Az őszi gabonafélék vetését késéssel végezték, 1956. december 15-íig 647 000 hektáron vetették el a búzát, 26 000 hektárral kisebb területen mint 1955-ben. 504 000 hektáron vetették el a rozsot. 7000 hektárral kisebb területen, 28 000 hektáron vetették el az árpát, tehát 4000 hektárral nagyobb területen és 37 000 hektáron vetettek lucernát, 1000 hektárral nagyobb területen, mint 1955-ben. Az őszi mélyszántást 1956. végéig csak 94 százalékra teljesítették, ebből a szocial sta szektor 98 százalékra, az egyénileg gazdálkodó parasztok 90 százalékra. A gép- és traktorállomások á mezei munkák tervét jobban teljesítették mint 1955-ben. Ezeket a munkákat jobban biztosították szerződésekkel mint a múlt években. 1956. év végéig a GTÁ-ák 9,5 millió átlaghektáron, vagyis 1 400 ezer átlaghektárral nagyobb területen végezték el a mezei munkákat mint 1955-ben. Egyes teljesítmények az 1955-ös évvel szemben növekedtek, pl. a cukorrépa kiszedése 12 000 hektárral, a burgonyakiszedése 46 000 hektárral, az őszi gabona vetése 19 000 hektárral. Az őszi szántásban a GTÄ-ok nem teljesítették kielégítően feladataikat, nem használták ki teljesen a második műszakokat. A traktorok, a kombájnok és egyé!) mezőgazdasági gépek felhasználása a mezei munkákban a GTÁ-okon alacsonyabb volt mint az 1955-ös évben 1956-ban a mezőgazdaság 6746 traktort kapott, vagyis az egész első ötéves terv szállítmányainak csaknem 50 százalékát. A mezőgazdaságnak szállítottak továbbá 3022 traktorvontatta vetőgépet, 1418 burgonyaültető gépet, 1076 gabonakombájnt (vagyis csaknem 10 százalékkal többet, mint az első ötéves tervben, 114 burgonyakombájnt, 435 répakorr.bájnt, 755 automatikus cséplőgépet, 2227 teherautót, valamint egyéb gépeket és felszerelést. Ennek ellenére azonban nem teljesítették a mezőgazdasági gépszállítások tervét és nem tartották be a tervezett szállítási határidőket. A mezőgazdasági üzemek 1956-ban 106 000 tonna nitrogénes műtrágyát, 109 000 tonna foszforos műtrágyát és 173 000 tonna hamuzsíros műtrágyát kaptak. Tehát 1956-ban egy hektár mezőgazdasági földterületre 53,5 kg műtrágya jutott, vagyis 14 százalékkal több, mint 1955-ben. A szarvasmarhaállomány tervét 1956-ban 101,6 százalékra, a tehénállományét, 98,1 százalékra, a sertésállományét 112,5 százalékra és a juhokét 85,1 százalékra teljesítették. A szarvasmarhaállomány az 1955ös évhez viszonyítva 66 000-rel növekedett és elérte a 4220 ezret. Ezzel szemben a tehénállomány 0,5 százalékkal, a juhállomány 3 százalékkal csökkent. A sertések száma 1956-ban elérte az 5847 ezret, és az 1955. évi álománnyal szemben 34 000-rel növekedett. Az 1934—1938-as évek átlagával szemben a sertésállomány 2700 ezerrel nagyobb. A gazdasági állatok tenyésztésének intenzitása 1956-ban a háború eiőtti évekkel szemben növekedett. Száz hektár mezőgazdasági földterületre 57 szarvasmarha jut. A sertéstenyésztés intenzitása az 1934—1938-as évek átlagával szemben megkétszereződött, 100 hektár szántóföldre 113 sertés esik. Tovább javult a gazdasági állatok hasznossága. A vágóállatok átlagos élősúlya az 1955. évi 379 kg-ról 385 kg-ra emelkedett az 1956-os évben, a vágósertések súlya 103 kg-ról 103 kg-ra. Emelkedett a közös istállókban elhelyezett tehenek átlagos napi tejhozama, mégpedig 4,4 literről 4,7 literre. 1956-ban 1,9 százalékkal több tenyészállattal fedeztettek, mint 1955 ben és 100 tehén után 1,4 százalékkal több borjút neveltek fel. A borjak elhullása 12 százalékkal, a malacoké 13 százalékkal csökkent. Az egy anyasertés után felnevelt malacok száma kb. ugyanolyan szinten mozgott, mint az 1955-ös évben és 10,4" darabot tett ki. 1956-ban a vágóállatok tenyésztése 11,8 százalékkal, a tej termelés 5 százalékkal, és a tojásé 8 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termékek begyűjtése 1956-ban kielégítő volt (a cukorrépa begyűjtésén kívül), főleg az állattenyésztési termékek beadásai emelkedtek lényegesen: mezőgazdasági dolgozók száma a? 1957' évi 1715 ezerről 1956-ban 1893 ezerre növekedett. 1956-ban a munkaerőtoborzást 135 százalékra teljesítették és 95 000 dolgozót nyertek meg. 1956-ban lényegesen meggyorsult az egységes földművesszövetkezetek fejlődése. 1956 végén már 8016 III. és IV. típusú szövetkezet volt, vagyis 1221 szövetkezettel több, mint 1956. január 1-én. E szövetkezetek tagjainak száma egy év alatt 66 000-rel növekedett és összesen 395 000 tagot tesz ki. A III. és IV. típusú EFSZ-ek már több mint 2,2 millió hektár mezőgazdasági földön gazdálkodnak, á (háztáji gazdaságokkal együtt), vagyis az egyénileg gazdálkodó parasztok és a különféle típusú EFSZ-ek mezőgazdasági földön gazdálkodnak, (a háznak megfelelő területen. A III. és IV. típusú EFSZ-ek a szántóföldek 39 százalékán gazdálkodnak. A III. és IV. típúsú EFSZ-eken kívül az 1956-os év végén 156 II. típusú EFSZ és 521 előkészítő bizottság működött. Az EFSZ-ek számára_ végzett beruházási építkezések 1956-ban mintegy 680 millió koronával nagyobb összeget igényeltek, mint 1955-ben. A tervet azonban nem teljesítették. 1956-ban 950 tehénistállót adtak át rendeltetésének 58 000 szarvasmarha számára, 370 borjúistállót 14 000 borjú számára, 920 sertésólat 120 000 sertés számára, és 800 ellőistállót az anyasertések számára. Továbbá 180 juhaklot adtak át 50 000 juh számára, 1600-* baromfitelepet 560 000 baromfi számára, ezenkívül felépítettek komlószárítófyt, silótermeket stb. Az erdőnazdálkodásban tervezett teljesítményeket 107 százalékra teR jesítették. 14,3 millió köbméter kéreg nélküli fát termeltek ki és így a ki-í termelés évi tervét 101,2 százalékra teljesítették. Annak érdekéban, hogy az erdők termőképessége a jövő években növekedjék, a fakiterme-í lés az 1955-ös évvel szemben 315 000 köbméter kéreg nélküli fával volt alacsonyabb. A faátadás tervét az egyes fajtákban összesen 101,8 szá-4 zalékra teljesítették, csupán a fenyőJ fa- és a lambasfa-anyagokban maradt hiány. Az erdősítési munkák közül elsősorban az erdők felújítását biztosi-? tották és ezáltal felszámolták az erí dőkben levő inproduktív területeket^ 99 000 hektárnyi területet befásítot-i tak, ebből 91000 hektár esik az er3 dők felújítására. Az erdősítés évi tervét 101,9 százalékra teljesítették^ Az 1948—1955-ös évek átlagával szemben a fásítási munkák terjedelme 18 000 hektárral volt nagyobb.* Ennek ellenére a tavcszi erdősítéá befejezése után 1956. júli'-s 1-én er3 dőinkben 195 000 hektár kopár terü-i let és irtvány volt. At erdősítési munkák minősége eddig még alaí csony színvonalú és még mindijjŕ eléggé jelentékenyek az erdősítésnél keletkező veszteségek. A facsemeték évi termelésének növelése érdekében! kibővítették a faiskolák területét. Az erdei munkák gépesítése elégtelen! volt. A fakitermelést átlagosan 16, százalékban gépesítették, a szállítási utak saját eszközökkél való megkö-! zelítését 17,2 százalékban és a fa elszállítását az erdőből 95,4 százalékban. III. Közlekedés és távösszeköttetés Az 1955-ös évhez Az 1956. évi terv viszonyítva teljesítése százalékokban százalékokban Gabona általában 105 104 Burgonya 120 112 Cukorrépa 74 70 Zöldség 89 79 Gyümölcs 141 129 Vágóállatok összesen 111 104 ebből: szarvasmarha 108 103 rertés 115 105 te-* 110 104 tojás 109 97. A gabona kötelező beadásét a legjobban a III. és IV. típusú EFSZ-ek teljesítették mégpedig 116 százalékra, és az állami gazdaságok 113 százalékra, míg az egyénileg gazdálkodó parasztok csak 89 százalékra. Az állattenyésztési termékek begyűjtési tervét is a III. és IV. típusú EFSZ-ek teljesítették a legjobban. A magasabb árakon történő állami felvásárlás a vágóállatoknál 1956-ban 32 százalékkal volt magasabb mint 1955-ben, gabonaféléknél pedig 56 I százalékkal. Az egész begyűjtésben az " állami felvásárlás részvétele 1956-ban a gabonánál összesen 16 százalékra, a vágóállatoknál pedig 26 százalékra emelkedett. A CSKP X. kongresszusa Irányelve

1 által kitűzött mezőgazdasági munkaerőtoborzással 1957-ig összesen 320 000 állandó dolgozót kellett volna megnyerni. 1956. végéig 298 000 dolgozót nyertek meg a mezőgazdasági munkákra, vagyis a fetedatot csak 93 százalékra teljesítették. Az állandó 1956-bäň emelkedtek a, teljesítmények mind a teherszállításban, mind a személyforgalomban. Tovább bővült a szállítási eszközök állománya újabb nagy teljesítményű mozdonyokkal, vasúti teher- és személykocsikkal, teherautókkal és autóbuszokkal. Nyilvános szállítás útján 242 millió tonna árút szállítottak. A szállított áru mennyisége 1955-tel szemben csaknem 23 millió tonnával emelkedett, vagyis 11 százalékkal. Üzemi szállítás útján 168 millió tonna árut szállítottak, a szállított áru mennyisége itt is növök dett az 1955-ös évhez viszonyítva, mégpedig 21 millió tonnával. 19£6-ban a vasúti és országúti forgalom keretében összesen 1 418 millió személyt szállítottak, vagyis 76 millió személlyel többet, mint 1955-ben. A vasúti közlekedés 1956-bari több mint 149 millió tonna árut szállított. Az évi szállítási tervet 101 százalékra teljesítették. 1955-tel szemben a szállított áru mennyisége 9,1 millió tonnával, vagyis 6,5 százalékkal növekedett. Az év folyamén 8129 ezer kocsiegységet terheltek meg és az átlagos napi rakomány a tavalyi évvel szemben 463 kocsiegységgel növekedett. A fokozott szállítási igényéket á vasút nem elégítete ki mindig teljes mértékben. A vasúti 1 izlekedés elmaradásának számos oka volt. Az egyik fő ok vasúthálózatunk mindedd'g nem kielégítő technikai színvonala. Csupán az utóbbi években végeznek intenzív munkákat a Praha—

Česká Tŕebová és az Ostí nad Labem—

Nymburk—Kolín fővonal villamosításán és forgalmának növelésén. Ezen munkák miatt meg kellett terhelni más, kevésbé teljesítőképes vonalakat, ez aztán a vasúti kocsik forgalma idejének és az átlagos szállítási távolságrak meghosszabbítását, valamint fokozott szénfogyasztást eredményezett. A vasúti közlekedés elmaradásának egy további oka a fő vasúti csomópontokon keletkező torlódások voltak, s ennek következtében a vasúti szerelvények szétosztása is késett. Jelentős állási időre került sor egyrészt a szétosztott szerelvényeknél, másrészt a mozdonyoknál. Hasonlóképpen kedvezőtlenü hatott a rakodómunkák egyenlőtlensége. Gyakran a szén rossz minősége a tehervonatok, gyorsaságának csökkenésében nyilvánult meg, ez is egyik okozója volt a vasútvonalak forgalma csökkenésének. Egyes időszakokban ezért nem állítottak be kellő számú vasúti kocsit, pl. a szénnél és ezáltal veszélyeztet* ték egyes termelési ágazatok folyamatos termelését is. Nem teljesítet* ték rendszeresen pl. az építőanyag, homok stb. felrakásának tervét. Az 1956-os évben sem tartották be a vasúti kocsik forgalmának, tervezett idejét. Míg a terv 3,91 napban állapította meg a vasúti kocsik egyes berakodása közötti időt, a valóságban ez az időtartam 4,35 napot tett ki és az 1955-ös évvel szemben csaknem 2,5 órával lett hosszabb. A személy-* szállítási és teherforgalomban fe vonatok jelentősen késtek. A vasútvonalak teljesítőképességének növelésére 1956-ban is tovább folyt a villamosítás. Februárban megkezdődött a normális villamosvasúti foroalom a Žilina—Spišská Nová Vesvonalon. A ČSAD országúti teheráruforgaímá 1956-ban mintegy 90 millió tonna terhet szállított. 1955-el szemben a szállított áru mennyisége 14,4 millió tonnával, vagyis 19 százalékkal növekedett. Az áruszállítás évi tervét 110 százalékra teljesítették. A teherautók átlagos nyilvántartási száma 5 százalékkal, az autóbuszoknál 3,5 százalékkal emelkedett. Jelentősen növekedett a teherautók teherbíróképessége is. Emelkedett az egy autóbuszra eső szállított személyek száma is. Az autóbuszvonalak száma 1956-ban 179-cel bővült. A víziközlekedésben 1,472 millió tonnakilométert tettek meg és az áruszállítás évi tervét 115 százalékra teljesítették. Az 1955-ös év színvonalát, amikor különösen kedvezőek voltak a hajózási feltételek, 1956-ban nem érték el. A légiközlekedésben növekedett a személyszállítás, mégpedig 14 százalékkal az 1955-ös évvel szemben, és az évi tervet 116 százalékra teljesítették. A posta- és távösszeköttetés teljesítménye 1956-ban csaknem valamennyi mutatójában nagyobb volt, mint az 1955-ös évben. A városok közötti távbeszélgetések 5,5 százalékkal, a táviratok száma 3,7 százalí növekedett. 21000 újonnan létesített fő telefonállomást és 17 000 mellékállomást építettek. Az újonnan létesített távíró állomások száma 97-tel növekedett. 1956. december 31-ig az EFSZ-ek 33,9 százalékát, az állami gazdaségok 75,4 százalékát, a gép- és traktorállomások 79,6 százalékát kapcsolátk be az állami telefonhálózatba. IV. Építészet 1956-ban lényegesen növekedett a beruházási építkezés. A beruházások terjedelme az állami terv alapján 12 százalékkal meghaladta az 1955. évi beruházások terjedelmét. E magasfokú növekedés ellenére az 1956. évi tervfeladatokat egészében nem teljesívttók és a beruházási építkezés tervét 92 százalékra teljesítették. A népgazdaságba befektetett beruházások összege 1956-ban 28 milliárd koronát tett kl. A beruházások egész összegéből az építkezési és a beru(Folytatás a 3. oldalon.)