Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-12 / 43. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA A MAI SZAMBAN: Az Állami Statisztikai Hivatal jelentése a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának W56. évi fejlődéséről. (i_3. old.) A moszkvai Pravda szerkesztőségének válasza a brit munkáspárti képviselők levelére (4. old.) Kommentárunk: Mi rejlik a közös piac mögött. (5. old.) 1957. február 12. kedd —— 30 fillér X. évfolyam, 43. szám, t Az Állami Statisztikai Hivatal jelentése a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának A csehszlovák népgazdaság fejlődéséi 1956-ban az ipari termelés növekedésének gyors üteme és a beruházási építkezés terjedelmének lényeges emelkedése jellemezte. Növekedett a mezőgazdasági termelés is, emelkedett a közlekedés teljesítménye és jelentősen bővült a bel- és külkereskedelem. Az ipari termelés növekedését 1956-ban a nehézipari ágazatok növekedése ütemének lényeges gyorsulása jellemezte, a fogyasztási ipari ágazatokban jelentékenyen emelkedett a hosszú Időtartamra szóló fogyasztási cikkek termelése. Az utóbbi évek fejlődésétől eltérően, amikor is a beruházási építkezés általában egyforma színvonalon mozgott és nem járult hozzá kellőképpen a népgazdaság alapvető problémáinak megoldásához, a beruházási építkezés lényeges növekedése 1956-ban azt jelenti, hogy létrejöttek a népgazdaság gyors fejlődésének és a lakosság életszínvonala emelkedésének feltéte1956. évi fejlődéséről lei. A mezőgazdasági termelés növekedését elsősorban az állattenyésztési termelés jelentős növelésével érték el. 1956-ban jelentős mértékben fejlődtek az egységes földmüvesszövetkezetek. Számuk lényegeseti gyarapodott és gazdaságilag tovább szilárdultak. 1956-ban tovább növekedett az általános alkalmazottság a népgazdaságban. Az alkalmazottság növekedése a munkatermelékenység emelkedésével együtt lehetővé tette a nemzeti jövedelemnek mintegy 6 százalékos emelkedését az 1955-ös évvel szemben. A lakosság életszínvonalának további emelkedését a személyes fogyasztás 7 százalékkal való növekedése jellemzi. Ezt a növekedést egyrészt a bérek és fizetések, valamint a mezőgazdasági jövedelmek további emelkedése, másrészt az állami kiskereskedelmi árak újabb leszállítása eredményezte. A pozitív eredmények mellett 1956ban népgazdaságunkban több súlyos fogyatékosság is mutatkozott. Nem fordítottak kellő figyelmet a fő alapok jobb kihasználására, valamint a gazdaságosság növelésére az anyagfogyasztás terén. Túllépték a tervezett átlagkereseteket, holott ennek nem felelt meg mindig a tervezett munkatermelékenység arányos túlszárnyalása. A termeiés gyors növekedéséből származó fokozott szállítási igényeket sem elégítették ki mindig idejében, főleg amiatt, hogy hibák mutatkoztak a vasúti teherszállítási munkák megszervezésében. I. Az ipar fejlődése Az ipari nyerstermelés tervét 1956ban 102,4 százalékra teljesítették. Az ipari termelés az 1955-ös évvel szemben 9,5 százalékkal növekedett, ebből a termelőeszközök termelése 11,5 százalékkal, a fogyasztási árucikkekké 7 százalékkal. Ezt a növekedést 75 százalékban a munkatermelékenység növelésének útján érték el. Az önköltségeket az 1955-ös évhez viszonyítva általában 300 millió koronával csökkentették. Az egyes minisztériumok az 1956. évi nyerstermelés tervét a következőképp teljesítették: Az 1956-os terv teljesítése százalékban kifejezve 102 104 104 102 99,6 104 102 105 104 102 106 100,8 99,3 Minisztérium Tüzelőanyagügyi Energetikai Kohóipari és ércbányászati Vegyipari Nehézgépipari Finomgépipari Gépkocsi és mezőgazdasági gépipari Építészeti Közszükségleti cikkek Élelmiszeripari és mezőgazdasági, terménybegyüjtési A többi minisztériumok és központi szervek iparvállalatai Helyi ipari Szövetkezeti ipari Annak ellenére, hogy a nyerstermelés tervét az iparban általában túlszárnyalták, a minisztériumok nem teljesítették egyes fontos árucikkek termelésének tervét. A Tüzelöanyagügyi Minisztérium nem teljesítette a köszénfejtés tervét. A Kohóipari és Ércbányászati Minisztérium nem teljesítette a vasércfejtés, valamint a nemes acélból készülő egyes hengerelt anyagfajták tervét, a Vegyipari Minisztérium a savas hydroxid és nitrogén-műtrágyák termelésének tervét, a Nehézgépipari Minisztérium a gőzkatlanok, kohóberendezések, fúrógépek, daruk, néhány fémmegmunkáló gépfajták és a vasúti teherkocsik gyártásának tervét, az Építészeti Minisztérium nem teljesítette a cement- és téglagyártás tervét. Annak ellenére, hogy általában jelentős mértékben túlszárnyalták az ipari nyerstermelés tervét, a vállalatoknak csaknem egyötöde nem teljesítette a tervet. Egyes iparvállalatok a terv teljesítését azáltal érték el, hogy nagy mértékben túlszárnyalták a nyerstermelésben kitűzött feladatokat, ami nem állott mindig összhangban a népgazdaság szükségleteivel. Ez volt a helyzet elsősorban a Nehézgépipari Minisztérium, a Gépkocsi- és Mezőgazdasági Gépipari Minisztérium, az Építészeti Minisztérium és más minisztériumok vállalataiban. Az ipari munkások átlagos száma 1956-ban meghaladta a másfél milliót és az 1955-ös évhez viszonyítva 2,5 százalékkal növekedett; ennek ellenére egyes minisztériumok nem kaptak elegendő munkaerőt, főleg a Tüzelőanyagügyi Minisztérium. Ezzel szemben a Közszükségleti Cikkek Minisztériuma. a Gépkocsi- és Mezőgazdasági Gépipari Mi-'«ztériuma, valamiut a Finomgépi^sri Minisztérium ágazataiban túlléoték a dolgozók előirányzott számát. Az iparban dolgozó rrtérnöki-müszaki dolgozók száma 5 százalékkal emelkedett. 1956-ban az 1955-ös évhez viszonyítva a munkatermelékenység csaknem 7 százalékkal emelkedett és növelésének tervét 102 százalékra teljesítették. 1956-ban az egész iparban a munkások átlagos havi bére meghaladta az 1280 koronát, emellett a tervet 102,5 százalékra teljesítették. Az 1955-ös évvel szemben a munkások átlágbérei csaknem 3 százalékkal emelkedtek. Főleg a második félévben fordult elő, hogy nagyobb mértékben lépték túl a bérek tervét, mint a munkatermelékenység emelésének tervét. Ez a kedvezőtlen fejlődés főleg a Nehézgépipari, Finomgépipari, Gépkocsi- és Mezőgazdasági Gépipari, Építészeti, Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Terménybegyüjtési Minisztériumokban következett be. A munkaidő heti 46 órára való lerövidítése után is tovább emelkedett a havi munkatermelékenység, valamint a munkások átlagkeresete a munkaidő lerövidítése előtti hónapokhoz viszonyítva. Az ipari önköltségek nem haladták túl a tervezett összeg magasságát, csökkentek például a barnaszénfejtés, földgázuermelés, a közönséges acélipari termelés, az alumínium, a polivinilklorid, a penicillin, stb. előállításának önköltségei. Ezzel szemben 1956 folyamán növekedtek a kőszénfejtés, kokszgyártás, a Martin- és Thomas-acél, a kénsav, a cement, a tégla, fenyőfadeszka stb. termelésének önköltségei. A selejt az 1955-ös évvel szemben ugyan 4 százalékkal csökkent, egyes minisztériumokban azonban még mindig jelentős mennyiséget tett ki. 1956-ban 167 000 újítási javaslatot nyújtottak be. A benyújtott javaslatokból 95 000-et fogadtak el, vagyis 20 százalékkal többet, mint 1955-bgi, Feltételezhető, hogy e javaslatok megvalósításával csaknem egymilliárd korona megtakarítás érhető el. 1956-ban 3627 találmányt jelentettek be; valamennyi nagyjelentőségű gazdasági szempontból — és 730 szabadalmat engedélyeztek. A vülanyáram egy munkásra eső ipari fogyasztása az 1955-ös évvel szemben 6,3 százalékkal növekedett. Az egyes iparágazatokban 1956-ban a következő eredményeket érték el: a tüzelőanyag-ágazatban 23,4 millió tonna (nettó) kőszenet '(vagyis 6 százalékkal többet mint 1955-ben), 44 millió tonna barnaszenet (14 százalékkal többet) és 2,2 millió tonna lignitet (7 százalékkal többet) termeltek 7,3 millió tonna, kokszot, vagyis 5 százalékkal .többet mint 1955-ben. 1956 első felében a köszénfejtés tervét jól teljesítették. Az év második felében a kőszénfejtés csökkent munkaerőhiány, termelési hibák miatt és a lassú gépesítés következtében. Mivel nem teljesítették a kőszén behozatali tervét sem, az év végén feszült helyzet keletkezett a kőszénellátásban gazdaságunk egyes szakaszain, pl. a közlekedésben. A munkamulasztások ugyan csökkentek, de még mindig elég nagy számot tesznek ki, főleg az oetrava-karvinái körzetben. A munkaerők hullámzása az ostrava-karvinái körzetben csökkent. Az ostrava-karvinái körzet kőszénbányáiban a kombájnnal végzett szénfejtés 18 százalékkal növekedett az 1955-ös évhez viszonyítva, de még így is a fejtésnek csak 6 százalékát végezték kombájnnal, míg a terv 11 százalékot tűzött ki. Az előkészítő és fejtési munkálatoknál a rakodás gépesítése csak egy negyedével növekedett. A külszíni barnaszénbányákban a nyitási és földmunkákat tovább gépesítették, a tervben kitűzött i feladatokat azonban nem teljesítették. Az északcsehországi barnaszénkörzetben a földeitakarítási munkákat több mint 50 százalékban nagy rakodó gépek segítségével végezték. Az energetikai ágazatban a villanyáram-termelés 16,6 milliárd kilowattórát ért el és az 1955-ös évvel szemben 10,5 százalékkal növekedett. Az egész villanyáramtermelés 11,4 százalékát vízierőművek szolgáltatták. Az Energetikai Minisztérium villanyműveiben az egy kilowattóra termelésére eső tüzelőanyag fogyasztás 3 százalékkal csökkent. Sikeresen folyt a tüzelési folyamatok automatizálása a gőzeröművekben és az automatizálás elért foka az < szes villanymüberendezések 40 százalékára terjed ki, míg 1955-ben csupán 16 százalékot ért el. Az ércfejtés ágazatában 2,1 m tonna vasércet fejtettek a kohók számára, vagyis 8 százalékkal többet mint 1955-ben. Földtani kutatások útján új vasérolelőhelyekre bukkantak. Ojabb ólom- és cinktartalmú érc, só, és magnéziumtermeléshez szükséges nyersanyagkészleteket tártak fel. A kohászati ágazatban 3,3 millió tonna nyersvasat termeltek, vagyis 10 százalékkal többet mint 1955-ben, 4,9 millió tonna acélt (9 százalékkal többet), 3,3 millió tonna hengerelt anyagot (10 százalékkal többet) és 21,2 ezer tonna elsőrendű alumíniumot. Egyes üzemek hengerelt anyagokkal való ellátásában súlyos hiányosságok voltak azért, mert a hengerelt anyag termelésének tervét nem teljesítették megfelelőképpen a szükséges választékban. 1956-ban 1955-el szemben az alapvető termelési eszközök kihasználása emelkedett, mint pl. a nagyolvasztók hasznossági terének kihasználása 11 százalékkal, az átlagos napi acéltermelés a Martin-kemencékből 12 százalékkal. A műszaki színvonal emelkedése a kohászatban elsősorban az automatizálás bevezetésében nyilvánult meg, főleg az acél- és hengermüvekben. Az acélművekben a Siemens-Martin-kemencék hőszabályozásának automatizálását az 1955. évi nyolc kemencéről 1956-ban 12 kemencére terjesztették ki. A hengerművekben is tovább folyt az automatizálás bevezetése s emellett e berendezéseket tovább tökéletesítették pl. az automatikus jelzőkészülékkel felszerelt önműködő nyomásmérő-műszerekkel. Biztosították továbbá a hengerlemezek érintés nélküli mérésére szolgáló műszerek gyártását. Ezek a műszerek izotópok segítségével végzik a méréseket. Bevezették továbbá újabb vasöntvények és lemezzel burkolt csövek termelését. A vegyipari ágazatban 7 százalékkal több üzemanyagot termeltek mint 1955-ben. 422 000 tonna kénsavat (vagyis 10 százalékkal többet) 64 000 tonna nitrogénes műtrágyát (vagyis 7 százalékkal többet). 107 000 tonna foszforos trágyát (9 százalékkal többet) 49 000 tonna műrostot (1 százalékkal többet). Jelentősen növekett a gumiabroncsok termelése; teherautók számára 630 000 darabot (12 százalékkal többet), és személyautók részére 329 000 darabot (vagyis 45 százalékkal többet) termeltek mint 1955ben. Bővítették a fenol termelését, félgyártmányként bevezették egyes további szintétikus gyanták termelését, elsajátították új plasztikus anyagok gyártását stb. Bővült a dikotex gyártása, amely a gyom pusztításának fontos eszköze a mezőgazdaságban, főleg a lentermelésben. Félgyártmányként kipróbálják a polietilén termelését. A gépipari ágazatban fejlődött a gépgyártás és azon berendezések és készítmények termelése, amelyek fontosak a népgazdaság további fej' lődésére. Váltóárammal működő villanymotorok a nem robbanó motorokat beleszámítva ezer kilowatt Diesel-motorok Motoros mozdonyok Villanymozdonyok Eszterga- és marógépek Automaták és félautomaták Fémmegmunkáló prések Textilipari berendezés ezer Különleges vetélőnélküli szövőgépek Élelmiszeripari berendezés Teherautó Személyautó Hengergörgős csapágyak Traktorok összesen Mezőgazdasági gépek Vasúti teherkocsi Vasúti személykocsi Autóbusz Motorkerékpár Robogó Porszívó Fényképezőgép Televízióskészülék Házi hűtőszekrény Házi mosógép Villanytűzhely háztartások részére A Nehézgépipari Minisztérium nem teljesítette a termelési tervet, nevezetesen a gépek és berendezések tervében s ennek kedvezőtlen hatása volt a beruházási építkezés és más ágazatok tervfeladatainak teljesítésére is. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a minisztériumok nem gondoskodtak kellőképpen a szervezetileg alárendelt vállalatok szállítási kötelezettségeinek idejében való teljesítéséről, valamint alacsony volt a termelés szervezésének és irányításának színvonala, másrészt késedelmes volt az anyagszállítás (főleg a Kohóipari és Ércbányászati Minisztériumok vállalataiban); az anyagokat nem szállították mindig a kért méretekben és minőségben. A gépiparban további új gépeket és prototípusokat gyártottak és ,új technológiai eljárásokat sajátítottak el. Az energetikai gépek és berendezések szakaszán úgynevezett „csomagolt központot" készítettek, amely gyors szerelésre és leszerelésre alkalmas és meg van az az előnye, hogy egész szerelési egységekben szállítható. Továbbá készítettek távirányítású karusszelt, amelyen 12,5 méter átmérőjű alkatrészeket lehet esztergályozással, fúrással és marással megmunkál's» > -S) "S t/5 to 2H a) B 1955. t" ,aj á f "Süst! s fc CU 4_1 N CO i<D 4-> "c'5?. 1407 20 darab 15894 52 M 231 7 H 105 100 9* 19020 3 *» 478 68 n 5 467 6 M 75 570 43 *» 220 633 ezer Kčs 254 005 82 darab 11 046 5 M 25 068 100 9* 17 963 26 M 18 004 43 ezer Kčs 704165 34 darab 5 898 6 H 377 240 M 1215 9 M 111990 17 M 30 559 757 W 161 688 33 M 163 759 12 M 40 078 132 to 58141 90 to 253 502 23 16 707 45 ni és ezáltal magas munkatermelékenységet elérni. Ezenkívül készítettek ultrahanggal működő fúrógépet, amely nagy teljesítményével segítséget nyújt a legkeményebb anyagok megmunkálásában, ásványok és üveg fúrásában. Az öntőiparban elterjedt a nyers (nem szárított) formák alkalmazása. Az 1955-ös évvel szemben a nyers formák alkalmazása a szürkeöntvényeknél 2,3 százalékkal és az acélöntvényeknél 3,2 százalékkal növekedett. Az elért sikerek ellenére a gépipar nem teljesítette a feladatok egy részét éspedig egyrészt a gépv ipari termelés technikai színvonala emelésében, másrészt a többi ágazatok számára fontos feladatokban. Az építőanyag ágazatban 3148 ezer tonna cementet termeltek, vagyis 9 százalékkal többet mint 1955-ben, 1679 ezer tonna meszet (9 százalékkal többet), 9407 ezer négyzetméter égetett tetőfedőcserepet (15 százalékkal többet), 1827 millió darab téglát (10 százalékkal többet). Annak ellenére, hogy az építőanyagok termelése egészben véve jelentősen növekedett az 1955-ös évhez viszonyítva, nem teljesítették a cement, a tégla, a teirFolyiatás a 2. oldalon.) /