Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-11 / 42. szám, hétfő

I NÁGY eredmények egy KIS üzemben Több mint 90 éves ez a gyár a város keleti részén. Nem nagy üzem a POLIO szappangyár Kassán, falai között olyan gépek is vannak, ame­lyek az egykori tulajdonosoktól ma­radtak itt. De ezek a régi gépek az évek folyamán kicserélődnek, töké­letesebbek, modernebbek veszik át szerepüket. A RÉGI FAL AK KÖZE ÜJ ELET KÖLTÖZÖTT Az üzerp dolgozói tudatos és lelkes munkával aránylag rövid idő alatt átépítették a gyárat, újjászervezték a termelés munkafolyamatát, új és tö­kéletesebb gépeket s ereztek be. En­nek a gondos munkának máris szép eredményei vannak. Nagymennyiségű mosószappan, ízléses, jóminöségű toalettszappanok, terpentinszappan, mosópor és más speciális tisztító­szerek készülnek az üzemben. Erről beszél Jozef Hrehorčák minőségi el­lenőr s hangjából kiérzem a jól vég­zett munka, az elért munkasikerek fölötti öröm jóleső érzését. Az itt gyártott szappan minőségét az üzem minden dolgozója szívügyé­nek tekinti. Az a tény, hogy a POLIO gyártotta szappanok egyre jobb minőségűek, az utóbbi időben az irántuk megnyilvá­nuló érdeklődést is fokról' fokra emelte. Ezért kell 16 százalékkal emelni ok ez évi tervüket a tavalyival szemben. Hogy ennek a feladatnak eleget ^egyenek, olyan műszaki szer­vezési intézkedések megtételére volt szükség, amelyek biztosítják a szap­panok minőségének állandó javulását s a termelés ütemének meggyorsí­tását. Az eddigi egy műszak helyett két és három műszakban dolgoznak az üzemrészlegeken. Sz.árítógép. fű­jótorony, darálógép, temperált hen­ger beállításával törekszenek egyre jobb minőség elérésére, a gyártás folyamatának meggyorsítására. Az újítások, a haladó munkamód­szerek bevezetése már a múlt évben szép eredmények elérésére vezetett: a kassai POLIO az élüzemek közé került. Az Élelmiszeripari Miniszté­rium országos versenyében három ízben részesültek harmadfokú dicsérő elismerésben. Nagy érdemük van eb­ben az újítóknak is. A közelmúltban három újító javaslat realizálására került sor, amelyek 85_ EZER KOR ONA É VI MEGTAKA­RÍTÁST jelentenek az üzemnek. A főtechnikussal, Lép Józseffel járjuk az üzemet. Az első pillanatban a munkahelyeken kifüggesztett „hozrascsoť'-táblák ötlöttek szemem­be. A táblákon a felhasználandó nyersanyag, a pőtanyagok, a bér és a munkaidő pontos szétírása látható. Mindez a termelékenység, a jobb mi­nőség és a gyártási folyamat gazda­ságosságának érdekében történik. S hogy milyen sikerrel, azt már a múlt év eredményei megmutatták: a munkatermelékenység 7 százalékkal emelkedett, az üzem össztermelését csaknem másfél -millióval teljesítet­ték túl és jelentős összeget takarí­tottak meg. Mindenütt lányok és asz­szonyok a gépeknél. Keilemes illat terjeng a levegőben, a „Santal" pi­pereszappan illata, amelynek gyár­tását a közelmúltban kezdték meg Nagyszerű, kiváló minőségű szappan ez, amely a legigényesebb vevőközön­ség kívánságát is kielégíti. Itt van még az öt présgép is, ahol ugyancsak nők dolgoznak. Kőrössy Pál a műhely mestere, már 32 éve dolgozik az üzemben. Helyettese, Plavecky József is 27 éve alkalmazottja az üzemnek. Ö a termelés felelőse. Tapasztalt, jól bevált emberek kezében van a veze­tés és ugyanúgy gazdag tapasztala­tokkal bíró munkások biztosítják a termelési eredményeket. Mert a mun­kások között is többen vannak, akik évtizedek óta dolgoznak a gyárban. Mártonné már 45, Béres Mária 42 éve alkalmazottja az üzemnek. „A FIATALOK MŰHELY E" olvasom a vörös betűs felírást, s kí­váncsian nyitok be egy világos, tágas helyiségbe, ahol a mosószappan gyár­tása s csomagolása folyik. Fiatalok valamennyien, ügyeskezűek és gyor­sak. Itt van Mankó Viola, a kiváló, példás szeletelő, aki a hulladék csök­kentésében és a takarékosságban ki­váló eredményeket ér el. Škavrčovská Helena a minőség emelésében válik ki. Molek Anna az üzemen belüli ön­álló elszámolás bevezetésével szer­zett nagy érdemeket. Fényképeik ott vannak a nagyméretű falitáblán. Ojjászületett a POLIO szappangyár Kassán, ami az üzemi munkásság nagy érdeme. Üj utakat keresnek, munkamódszerek javításán gondol kodnak, hogy több, jobbminőségű és olcsóbb szappannal lássák el dolgo­zóinkat. (mgy) Já úton halad a szövetkezet Részt vettem az ipolybalogi szö­vetkezet évzáró közgyűlésén. Csupa elégedett arcot láttam. Igaz, volt is miért. Rados József családja például több mint tízezer korona részesedést kapott. Tudják ezt azok is, akik Ipolybalogon kételkedtek afelől, hogy a szövetkezet jó dolog. Ogy látszik, egyetértés vert gyökeret a szövetke­zetben. A közgyűlésre eljöttek a magán­gazdálkodók -ft Nagycsalómjárói meg Balogról, hogy meggyőzödjenek róia, hogyan is halad a szövetkezet. Az évzáró taggyűlés is arról ta­núskodik, hogy Balogon jó úton halad a szövetkezet. J. Uhrin, Kékkő NAGY MUNKA VOLT, DE MEGERTE Megjegyzés Eső veri, rozsda marja . .. Már sötétedett, amikor Kavka élv­társ a füleki járási pártbizottság tit­kára a galsai traktorosbrigád köz­pontjára érkezett. Az udvaron a sza­bad ég alatt traktorokat látott. Jobb­ra egy lánctalpast, balra egy új 25-ös Zetcrt, középen pedig nem is tudom milyen jelzésű traktor állt. Kavka elv­társ ezt figyelte legjobban. Találgat­ta, hogy honnan folyik belőle a nafta, amely egészen megfestette körülötte a földet. A szérű alatt is, ahol a he­lyet nem a leggazdaságosabban hasz­nálják ki,látott traktorokat. Hátul a kertben mezőgazdasági gé­pek álltak. A javításra váró kévekötő gépeket az időjárás még inkább meg­rongálta. Azt is aligha kell magyaráz­ni a traktorállomás szakembereinek, hogy az új mezőgazdasági gépeknek, melyek tömlős gumikerekeken állnak,, mennyire árt a szabadban való rakta-' rozás. A gumikerekek a fagyban meg-, repedeznek, a vasszerkezetet pedig< nem kíméli a rozsda. Amikor előkerült C zakó Jenő, a bri-< gádközpont agronómusa, tőle kérdez-', tük meg, hogy miért állnak a g épek• a szabadban. A válasz kurta volt: —\ Másutt is így vannak. De a gépek él-, helyezéséért nem én, hanem a brigád-' központ vezetője a felelős. Az igaz, hogy hasonló módon másutt' is telelnek át gépek. Például Duna-', szerdahelyen a trakt őrállomás a^ Karcsai út mellett ugyancsak a sza-i badban raktározott el új gépeket. Der azzal egyáltalán nem érthetünk egyet\ Czakó elvtárssal, hogy brigádközpont­i jukban ó nem felelős a gépek elhe-i lyezéséért. Valóban, mint agronómusi nem. De ó több mint agronómus.i Párttag, a brigádközpont pártcsoport- f jához tartozik, sőt azonkívül tagja aj pártbizottságnak is. Pártvonalon isi foglalkozni kell az ilyen kérdésekkel f és habár ezen a télen már nemigen i lehet a helyzeten változtatni, de ;ö-| vár e meg kell teremteni a jobb fel­f tételeket a mezőgazdasági gépek télit elhelyezésére. • D. V. i A OJ SZO A téli délután minden jellegzetes­" ségével rátelepedett a falura. Talán a költői fantázia tudná agyon­dicsérni a havas tájakat, a károgó varjakat, meg a fázós embereket. Ez járt az eszemben, amikor a si­mony i szövetkezet irodája félé ballag­tam. — Hivatalos arcok, csupa terv, no meg egy kis idegenkedés, így gondol­tam az egészet. Nem így történt. Alacsony, rokonszenves ember állt előttem, Kerekes elvtárs. Az iroda is barátságos, a környezet is. Kissé kanyarog, míg beszélgetésünk 'iránya egyenes mederbe igyekszik... A közösről van szó. A simonyi szövetkezet a múltban, az 54 előtti években nem a legjob­ban dolgozott. Akik akkor gúnyolták, nem nagyon akartak arról tudni, hogy nehéz a kezdet. Mert nehéz volt. Negyvennégy szövetkezeti tag, 220 hektár szántóföld, meg ezer környék­beli kételkedő arc. — A döntő fordulat — jegyzi meg Kerekes elvtárs — 1954. őszén állt be. Gyarapodott a szövetkezet, 83 új tag lépett be 210 hektár földdel. — Nagy munka volt, ugye? — kér­dezem. — Nem ment egyszerűen — feleli. — A szervezésből Balog Barna, vala­mint Hivnyák József igazgatótanító is kivette a részét, akikről ez ideig csak annyit tudtam, hogy példás tanító. A helyi pártszervezet tagsága sem tétlenkedett. És a tömegszervete­tek tagjai is dicséretet érdemelnek. Most pedig adjunk helyet a számok nák, mutassunk meg egypár ered­ményt. A simonyi szövetkezetnek ma 120 tagja és 430 hektár szántóföldje van. Tavaly teljesítették a beadást és ter­ven felül is beadtak 63 mázsa búzát 23 mázsa árpát, 99 mázsa rozsot, 7 , vagon cukorrépát, 64 mázsa burgonyát, 40 mázsa dohányt. Beadtak továbbá 50 046 liter tejet, -51381 tojást, 6500 kg marhahúst, 18 800 kg disznóhúst. A háztáji gazdálkodásból is beadták 14 402 kg sertéshúst, 1509 kg marha húst, 24 824 liter tejet, 16 263 tojást. T ények ezek, s önmagukért be­szélnek. Kerekes elvtárs be­szélgetésünk alatt magáról nem na­gyon emlékezett meg, pedig ő is ki­vette a részét a szervezési és irányító munkálatokból. Nincs ö az íróasztalhoz szögezve. Egy órával ezelőtt még a kultúrházban látták, amint a szövet­kezet új teherautójáról levették a kul­túrház hatalmas új kályháját. Aztán még másra is felfigyel az ember, ha belép az irodahelyiségbe. Meglátja azt a diplomát is, amelyet a kerületi párt­bizottság adott Kerekes elvtársnak a nemzeti bizottságban végzett odaadó munkájáért. Bálint József, Détér A Tatrasvit exportterve 1957. iebraí Sí. A Tatrasvit nemzeti vállalat az el­múlt évben 87.700 darab fehérneműt és 132 ezer p$r harisnyát gyártott kivitelre Svédország, Norvégia, Kelet­Afrika, Málta, Izland és Hollandia szá­mára. Az üzem dolgozói határidőre teljesítették export-tervüket, idejében elkészültek a megrendelt áru gyártá­sával és a megszabott időpontban át is adták azt a megrendelőknek. Amint az export-terv számadataiból látjuk, nem volt könnyű munka a külföld részére ezt a nagy mennyiségű és jó minőségű árut elkészíteni. Mert arra nagy súlyt helyeznek a Tatra­svit dolgozói, hogy mindaz, ami üze­mükből a külföldre kerül, méltón re­prezentálja a csehszlovák ipart. Az üzem dolgozói annak is tuda­tában vannak, milyen jelentősége van az állandó külföldi rendelések bebizto­sításának. Fontos ez azért hogy ter­melésünk az idegen országok számár.', továbbra is biztosítva legyen, s hogy államosított iparunk jó hírneve mesz­sze földön népszerűségnek örvendjen. Az 1957-es év első nagyedében is nagy feladatok várnak a Tatrasvitre. Az export-terv fehérnemű és harisnya gyártásának sikeréhez — ugyanúgy mint a múlt évben — az üzemiek lelkes és áldozatos munkájára lesz szükség. Ebben nincsen hiány a Tatra ­svitben, nem hiába Munkaérdemrend­del kitüntetett üzem. Becsületbeli ügyük és szívügyük, hogy ebben az évben is megállják helyüket a kül­földi kereskedelemben. (m) A Bratislavai Központi Nemzeti Bi­zottság üzemi klubjának akváriumköre 1246 tagjával a köztársaság legnagyobb akváriumköre. A Karlovy Vary-i állami fürdő ka­pacitása idén a Prága, Csajkovszkij és Split üdülőkkel bővül. Már január­ban megkezdték ezeknek az épületek­nek rendbehozását, hogy az első nyári hónapokban már elhelyezhessék a be­tegeket. Januárban és februárban a Park-szálló is a Csehszlovák Állami Fürdők rendelkezésére áll, ami lehe­tővé teszi, hogy 3—4 hetes turnusok­ban további 300 beteg részesüljön gyógykezelésben. A lukavicei (Morvaország) cellulóze gyár dolgozói új technológiai menetet alkalmaznak a cellulóze gyártásánál. Az új munkamódszerrel 40 százalékkal növelik a termelést és nagy megtaka­rításokat érnek el az önköltségeken és a nyersanyagon. r I Jól dolgoztak - jól mulattak Délelőtt 10 órára a kultúrház nagyterme megtelt a szövetkezeli tagokkal. Évzáró gyűlés van. Az elnöki beszámoló mélyrehatóan fog­lalkozik mind a pilitikai esemé­nyekkel, mind pedig a szövetkezet egész évi munkájával. A szövetke­zet félmillió koronával lett gazda­gabb, ami a tagság jólétét jelenti. A múlt gazdasági évet nagyban be­folyásolta a kedvezőtlen időjárás. De ennek ellenére is jó eredménye­ket értek el, főleg a kapásokból. Burgonyából 20 mázsával termeltek többet hektáronként a tervezett­nél, dohányból 2 mázsával. A jövedelem legnagyobb részét az állattenyésztés adta a szövetke­zetnek. Jól sikerült a gyapjútermelés, A tervezett hozamot juhonként egy kg-mal szárnyalták felül. A sertés­tenyésztésben is kiváló eredménye­ket értek el. Egy-egy anyakocától átlagosan 2 malaccal választottak el többet a tervezettnél. A hízóserté­sek súlygyarapodása ÍS emelkedést mutat. 20 dekával nagyobb súly­gyarapodást értek el, a fiatal sül­dőknél is. Komoly fogyatékosság mutatko­zott a baromfitenyésztésben, ahol még a tervezett tojáshozamot sem érték el. 412 ezer koronát osztottak szét a tagok között. A múlt gazdasági évben a prémiumot is bevezették. A tagság Tóth Istvánt választot­ta meg elnöknek. Ö mindig becsü­letesen dolgozott a szövetkezetben. Egy évig volt csoportvezető és egy évig agronómus. Az elnökválasztás után követke­zett az ünnepély másik része, a közös vacsora és a közös múla­tás. Jó volt a hangulat. Még Jáger Feri bácsi is elhúzatta a nótáját, örült, mert 10 340 koronát kapott. Be is tette a bankba, betétkönyvre. — Megvan már annak a helye — jelentette ki — motorkerékpárt akar venni a fiam. No, meg az az ötven mázsa ga­bona sem lebecsülendő. Feri bácsit meg is választották az ellenőrző bizottság elnökének. Egyébként ö a sertéseket eteti. A fia traktoros, ő is közel ezer munkaegységet dolgozott le. Ifjabb Pándi Gyula és fivére 1700 munkaegységet szereztek. Ők 8350 koronát tettek a betétkönyvre, kaptak 45 mázsa gabonát és egyéb járandóságot. — Most már van mire megháza­sodni — mondotta Pándi Gyula. Marci János bácsi és Béres Pé­ter bácsi egyidősek. Ők abban ver­senyeztek, hogy melyikük tud job­ban dalolni. Ahogy mutatkozott, egyformán bírták, egész reggelig. János bácsi az építkezésnél dolgo­zik, Péter bácsi meg kocsis. Ők is kaptak jócskán, így hát meg lehet érteni, hogy a mulatság hajnalig tartott. Illés Bertalan, Bacska Mit kell tudni a televíziós vevő antennájáról? A rádió és televízió vevőantennája közötti legnagyobb különbség az, hogy míg az előbbi tetszésszerinti irányú és hosszúságú vezeték, (akár a világítási hálózat drótja is lehet) és a vevőkészülék leglényegtelenebb, esetleg teljesen elhagyható része, addig a televíziós vevő egyik legfonto­sabb tartozéka az energiát fogó csáp­ja, azaz — antennája. A televíziós vevőkészülékhez min­dig külön vevőantenna szükséges. Ez a televíziós adó félhuliámhosszára hangölt dipól, amelynek közepéről vezétjük le a különleges, kéteres vagy koaxiális kábelt a vevőkészülék­be. Előnyös-a dipól tényleges, hosszát kb. 5 százalékkal kisebbre szabni a félhullámhossznál. így a bratislavai televíziós adót vevő antenna hossza nem 2,40 (ami a hang- és fényhullám­hossz középértékének felelne |neg), hanem csak 2,28 méter. A dipól tehát két, egyenként 1,14 méteres részből áll, a közepén nagyfrekvenciájú, nem nedvszívó, rendszerint porcelán, poli­szirol. polietilén, vinidur, stb. szige­telővel. Mivel adóink vízszintes irány­ban sarkítják (polarizálják) a hullá­mokat a vevő dipólókat is vízszintes irányban kell elhelyezni. Az adó közvetlen közelében (látó­távolságban, azaz 5, kivételesen 10 kilométerre) belső antenna is alkalmazható a fa- és téglaépületek­ben való vevésre; vasbetonépületben ez ritkábban felel meg. A belső an­tennák hátránya csekély hatásfokuk, meg az, hogy személyek közeledésére a kapacitásuk változása miatt — érzékenyen reagálnak. Ezért leginkább külső antennát, dipólt haszná­lunk. Dipólként, kb. 15 mm-re fémcső alkalmazható, kis súlya miatt az alu­mínium a legkedveltebb. Az antennának a dipől két ágára merőleges irányban van a legnagyobb érzékenysége. Ez okból fontos, hogy a dipól pontos irányban — merőlegesen az adóanténna irányára legyen beállítva. A közönséges dipól azonban ugyan­olyan érzékeny a másik oldalról, a hátulról jövő hullámok iránt, ami néha kellemetlenül ható, visszavert és fá­zisukban eltolódott (dupla — azaz ár­nyékos —) képeket hozhat a vevő­ernyőre. A rádióhullámokra ugyanis éppúgy, mint minden hullámra, érvé­nyes a fénytörés és a visszaverődés szabálya. Ennek a rádióhangátvitelnél nincs praktikus hatása, de az ultra­rövidhullámnál egy magas épülettől, fától avagy más akadálytól kettős je­let kaphatunk. Az akadálytól vissza­vert jel mindig későbben érkezik ve­vőernyőnkre, mint az egyenesen fo­gott és ezáltal kissé eltölt második képet is kapunk. Minél nagyobb a képeltolódás, annál messzebbről jön a visszavert képjel. Ez utóbbi esetben különösen kellemetlen, ha az elkésett képjel ellenfázisba is kerül és nega­tív képárnyék j^enik meg. Ilyen ese­tek nagyon gyakoriak, s teljesen ki­küszöbölhetők, ha reflektor hasz­nálatával megnagyobbítjuk antennánk irányhatását. A reflektor a dipólan­tónnával párhuzamos, ennél kb. 5 százalékkal hosszabb cső, amely a vevődipol mögé van szerelve kb. ne­gyedhullámhossz távolságba. Erről a nem kívánatos, hátulról jövő hullám visszaverődik, s ezért reflektor a ne­ve. Még jobban emelhetjük az antenna irányérzékenységét, ha eléje (kb. 3' s> vagy a/g hullámhossztávolságban) még egy irányítót (direktort) teszünk, amely kb. 5 százalékkal kisebb, mint a vevödipól, A Pisztolkorsz szovjet kutató által feltalált összetett hurok dipól szá­mos előnnyel rendelkezik. így pl. az anténna mechanikus rezgéseit meg­akadályozza és reflektordirektorral az adóállomástól 50—60 km távolságban is jó vételt biztosít, mert a beállítás irányában 5-ször erősebb jelt ad, mint a közönséges dipól. Még nagyobb vevőtávolságnál kettős, vagy négy­szeres anténnát használnak. Hasonló nálunk gyakran látható anténnatípus a nyolcmezönyü (négydipólos, négy­reflektoros), valamint a rombusz irányantenna. Ha meggondoljuk, hogy a rádió böl­csőkorábap, a 20-as évek közepén Bratislavában detektorral a helyi adót csak magas antennával vehettük, úgy be kel! látnunk, hogy a televíziónál a vevőkészülék 22 lámpája ellenére, még csak ebben a „detektorkorszak­ban" vagyunk. Az elmondottakból láthatjuk, meny­nyivel nehezebb a televízió feladata a rádióéval szemben. Mégis felvetődik a kérdés, hogy nem lehetséges-e nagytávolságú, többszáz kilométeres televíziós vevés? E kérdéssel szakkö­rök sokat foglalkoznak, de az amatő­rök is több érdekes sikeres kísérletet végeztek. Míg azelőtt az ukrajnai Poltavában és a Don-melléki Voro­nyezsben csak kedvező atmoszférikus körülmények esetében tudták a nyu­gateurópai televíziós adásokat hébe­hóba fogni, jelenleg egyesek már rendszeressé tudták tenni Berlin, Lip­cse, Stuttgart, Párizs, London, Zü­rich. Róma és más távoli városok ve­vését. Egy poltavai teleamatőr ezt antennarűdja 15 méterre való meg­hosszabbításával érte el, amelyet kis elektromotorral és pótantennával egé­szített ki. Ugyanekkor a vevőkészülé­kébe egy hatszoros erősítőt épített be az antenna részére, amit egy kap­csolópult segítségével állíthat be a különböző távoli állomásokra. Észtor­szágban egy amatőr ez év júniusa óta rendszeresen veszi Csehszlovákia, Né­metország, Anglia, Olaszország és Svájc televíziós adásait, mégpedig nemcsak este, de nappal is, sőt gyak­ran erősítő nélkül. Kolár Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom