Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-06 / 37. szám, szerda

A BRÜSSZELI VILÁGKIÁLLÍTÁS A brüsszeli világkiállítás csehszlovák pavilonjának terve Az utóbbi időben a világsajtóban mind többet olvasunk a brüsszeli vi­lágkiállításról, amelyet ugyan csak 1958 tavaszán tartanak, azonban az előkészületek már minden- részvevő országban teljes ütemben folynak. Ir­tunk már a kiállítás jelentőségéről, nagyságáról és részvételünk legfon­tosabb problémáiról. Szenteljünk figyelmet részvételünk előkészítésé­nek és a kiállítási főbiztosok brüsz­szeli tanácskozásainak. E tanácsko­zások megvilágításában összeegVez­teethetjük előkészületeinket más álla­mokéval. Kiállításunk előkészületeinek mun­kálatai harmonogramm szerint foly­nak. Kidolgoztuk már a kiállítás ter­vezetét, készítjük a kiállításra ke­rülő tárgyakat és Belgiumban már lefektettük pavilonunk építési alap­jait. Az építészek belgiumi összejö­vetelén az egyes államok előterjesz­tették építkezési .dokumentációikat A többi javaslattal összehasonlítva a mi pavilonunk harmonikus benyomá­sával és józan célszerűségével hat. Ezt kívánja a pavilon jövő rendelte­tése is, mert a kiállítás befejezése után átszállítjuk Csehszlovákiába és továbbra is mint kiállítási csarnok fog szolgálni, emlékül a brüsszeli vi­lágkiállításon való részvételünkre. Egyes államok pavilonjai különleges alakúak lesznek és eredetiséggel akarnak hatni a célszerűség rovásá­ra. És ha már a pavilonról beszélünk, fűzzük hozzá, hogy szerződést Irtunk alá a Delens építkezési vállalattal, amely szerint már megkezdték a pa­vilon építését. Üzemeink szállítják az 1500 tonna sűlyú acélvázat. Szenteljünk egy kis figyelmet a pa­vilon beosztásának. Több témakörre oszlik, amelyek népünk életét ábrá­zolják a munkában, a pihenésben és érzékeltetik kulturális érdeklődésünk légkörét. A kiállítást „Egy nap Cseh­szlovákiában" cím alatt rendezzük. Az első témakör öt részben bemu­tatja iparunk legfontosabb ágazatait, különös tekintettel azokra a szakok­ra, amelyek világszerte ismeretesek. Az öt témakör: 1. energetika, 2. gép­ipar, 3. árpa, komló, maláta és sör, 4. textil és cipő, 5. üveg és kerami­ka. A kiállítás fő tárgya lesz a Kap­lan-turbina körforgó kereke, amelyet az Orlík vízierőmű számára készítenek, és a kiállítás befejezése után egyene­sen a vl'tavai vízierőműhöz szállítják. A gépipari kiállításnak a látogatóban azt a hatást kell keltenie, hogy Cseh­szlovákia gépipari nagyhatalom. — Az esztergapad legújabb típusain kívül Ceylon függetlenségének kilencedik évfordulóját ünnepli Delhi (ČTK) — A colombói rádió közlése szerint Ceylon február 4-én ünnepelte függetlensége kihirdetésé­nek 9. évfordulóját. A függetlenség napjának megünneplésére Colombóba, Ceylon fővárosába a sziget minden tájáról szokatlanul sok ember érke­zett. A Függetlenség terén sportszem­le volt, amelyen résztvett Gonnotille­ke főkormányzó, Bandaranaike mi­niszterelnök és Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának el­nöke, aki e napokban Ceylon szigetén tartózkodott. Összetűzés az izraeli-szíriai határon Damaszkusz (ČTK) — Szíria katonai megbízottjának jelentése szerint izraeli pásztorok egy csoportja az izraeli hadsereg sorkatonaságának támoga­tásával február 4-én a demilitarizá­cifes övezet térségében tüzet nyitott szíriai pásztorokra. A szíriai pászto­rok a tüzet viszonozták. A katonai megbízott hozzáfűzte, hogy az arab pásztorokat nem érte veszteség. m ÚJ SZO 1957. február 6. külön gonddal fogják előkészíteni a polarografot ismertető expozíciót. Itt állítják ki az ipari betatront, a Dali­bor távírót és más világhírű találmá­nyainkat. Egy más osztály országun­kat, mint a sör hagyományos készítő­jét és exportálóját mutatja be. Az utolsó két szakasz bemutatja textil­áruinkat a négy évszak divatja sze­rint. Egy további osztály üveg- és keramika készítményeink nagy hagyo­mányaira és nem kevésbé kimagasló jelenlegi színvonalára utal. Itt a kiál­lítás fő tárgya egy nagy kristály­csillár, egy üveg-szökőkút és Gulliver utazása témáját bemutató jelenet lesz. „A pihenő"-osztályról a látogatók­nak azt a benyomást kell nyerniök, hogy Csehszlovákiában sokoldalúan gondoskodnak a gyermekek és ifjúság neveléséről, hogy az ország termé­szeti szépségekben, emlékekben gazdag és hogy mindenki számára a Szabad idő nemes és gazdag kihasz­nálásának legjobb feltételeit teremti meg. Eszerint osztották is részekre ezt az osztályt. A látogató legelőször is a gyermekparadicsom mesés or­szágába jut és itt megismerkedik a gyermeknevelés valamennyi problé­májával. Innen átkerül a kulturális emlékeket ismertető részbe, amely különösen gazd'ag lesz és kifejezi az állam gondoskodását a régmúlt em­lékeiről. Az Utolsó rész a „Kultúra", amely' a látogatók figyelmét a bábszínház­művészetre irányítja, amelyben a legmagasabb világszínvonalat értük el (Matej Kopeckytől Skupán keresztül Trnka bábfilmjeiig). A látogató fi­gyelmét ez a rész felhívja zenénkre és népművészetünkre. Nézzük csak meg az egyes tanács­kozásokat, amelyek Belgiumban a tu­domány és alkotóművészet terén folytak. A Csehszlovák Tudományos Akadémia képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy minden, amit részünkre a brüsszeli kiállítással kap­csolatban elhatároztak, teljes mérték­ben megállja helyét a legszigorúbb világviszonylatai szemszögből is. A tu­dományos kiállítási tárgyakat ugyanis a tudomány nemzetközi palotájában összpontosítják, ahol minden állam részt vesz kiállítási tárgyaival. Ezt a palotát különféle csarnokokra oszt­ják. Lesz atom-, molekula, kristály­és az élősejtosztály, amely a látoga­tóknak képet nyújt az atomfizika, a vegytan, a szilárd fázisú és biológia terén levő valamennyi nagy felfede­zésről. Részt veszünk a nemzetközi tudományos értekezleteken is, ame­lyeket a kiállítás folyamán rendeznek. Pozitívan értékelte bejelentésünket az új tudományos és tudományos-nép­szerű filmekkel való részvételről és azt a javaslatot, hogy az értekezlet napirendi programját egészítsék ki a káros sugárzás elleni védekezésről szóló tanácskozással. Érdekesek lesznek a képzőművé­szeti kiállítások is, amelyeket a kiál­lítás tartamának féléve alatt kétszer rendeznek. A képzőművészeti ki­állítások bemutatják a világ művé­szetét és e célra egy hatalmas épü­letet, az úgynevezett Alfoertinumot rendezik be, amely később könyvtárul fog szolgálni. Az első kiállítás „L'Art moderne et ses sources" (A modern művészet és forrásai), az utolsó ötven év képzőművészetét foglalja magában. •A második kiállítás „L'Homme et ľ art" (Az ember és a művészet), „Al­tamirától Picassóig" eredeti alcímmel, (Altamira egy spanyolországi barlang, amelyben az ősember csodálatra mél­tó rajzait találták) ismerteti az al­kotóművészet fejlődését legrégibb időktől. Ezt a kiállítást psžihológikusan ál­lítják össze, vagyis az egészet tíz részre osztják tématikus címekkel. (Az ember és a munka, A háború és béke, Az ember és a társadaiom stb.). Mellőzték azokat a javaslato­; kat, hogy ezt a kiállítási részt a ci­j vilizáció fejlődése szerint (Egyiptom, i Mezopotámia), vagy pedig az anyag szerint (plasztika, festészet, kerami­ka) állítsák össze. A jelenkori -művészet kiállítását az eredeti javaslatok szerint az abszt­rakt művészettel kellett volna vé­gezni és ki kellett volna hagyni a korszerű realisztikus irányzatokat. | Végül is az újkori realizmus képvise­lete győzedelmeskedett. Problémát képez a kiállítási tár­gyak kiválasztása. Mindkét kiállítás számára numerus clausust állapítot­tak meg, mégpedig a történelmi kiállítás számára 300, a jelenlegi mű­vészet számára 100 darabot. Az anyag kiválasztásáról az egyes országok do­kumentációt készítenek elő, amelyet Belguimba küldenek a szűkebb bizott­ság megítélésére. A küldöttek köte­lezték magukat, hogy valóban a leg­jobb tárgyakat küldik el, tekintet nélkül a szorosan vett nemzeti érde­kekre. A brüsszeli világkiállítás valóban a legjavát nyújtja annak, amivel az egyes nemzetek a világcivilizációhoz hozzájárultak. A kiállítás a civilizáció fejlődésének és egyúttal az életszín­vonal, az anyagi és szellemi kultúra jelenlegi helyzetének seregszemléje lesz. Itt az egész világ találkozik, hogy csodálkozzék és összehasonlítson. És e tekintetben igyekeznünk kell, hogy az összehasonlítás a javunkra dőljön el. dr. František Šulc. Állami támogatást kap a lengyel mezőgazdaság Varsó (ČTK) — Évről évre növe­kednek azok az összegek, amelyeket a lengyel állam hitelül nyújt a föld­műveseknek. A lengyel parasztok 1953-ban 1 031 000 zloty hitelt élvez­tek, 1956-ban ez az összeg 2 052 000 zlotyra rúgott. A 18 hónapi időtartam­ra szóló rövid lejáratú hiteleket egyenként 6—10 000 zloty összegben mezőgazdasági gépek, műtrágya, vető­mag- és növendékállat vásárlására nyújtják. A hosszú lejáratú hiteleket — 15 évre egyenként 25 000 zloty összegben parlagon heverő földek megművelésére, gyümölcsöskertek és melegágyak létesítésére fordítják. Tanácskozások az angol-jordániai szerződés megszüntetéséről Aman (ČTK) — A nyugati hír­ügynökségek jelentése szerint Amu­rranban, Jordánia fővárosában feb­ruár 4-én megkezdték ai 1948. évi angol-jordániai szerződés megszün­tetéséről szőlő tárgyalásokat. Jordá­nia küldöttségét Nabulsi miniszter­elnök vezeti. A brit küldöttség élén Johnston, ammani brit nagykövet áll. A két ország között 1948-ban kö­tött szerződés alapján Nagy-Britan­nia két nagy hadiť-naszpomtot tart fenn Jordániában. Nagy-Britanniának Jordániában jelenleg légierői vannak két nagy repülőtéren és Akaba kikö­tőjének térségében egy brit páncélos ezred állomásozik. A Kínai Népköztársaság segíti Nepált Peking (ČTK) — Katmanduban, Ne­pál fővárosában hivatalosan közölték, hogy a nepáli kormány a Kínai Nép­köztársaságtól 10 millió indiai rúpia pénzbeli támogatást kapott. A Kínai Népköztársaság kormánya Nepalnak ezt az összeget a Kínai Nép­köztársaság és Nepál között 1956. ok­tóberében kötött gazdasági, segély­nyújtási egyezmény alapján adta. Ezen egyezmény alapján a Kínai Népköz­társaság Nepalnak viszontszolgál­tatás nélkül három év folyamán 60 millió indiai rúpia támogatást nyújt. Ebből az összegből Nepál készpénzben 20 millió rúpiát, kap. A Kínai Népköz­társaság 40 millió rúpia összeg erejéig gépeket, berendezéseket, nyersanyagot és más árucikket szállít Nepalnak Nehru Kasmírról Delhi (ČTK) — Az Indiai Sajtóiroda közlése szerint Nehru indiai minisz­terelnök február 3-án a Delhiben tar­tott nagygyűlésen mondott beszédében Kasmír kérdésével foglalkozott. Kije­lentette, India nem tűri, hogy terüle­tének legcsekélyebb részén is idegen katonaságot helyezzenek el. Rámuta­tott arra, hogy csodálkozik Pakisztán azon törekvésén, hogy a Biztonsági Tanácsban határozatot szorgalmaz, amely követeli az indiai és pakisztáni haderők eltávolítását Dzsamából és Kasmírból és azok felváltását az ENSZ katonai egységeivel. Sandys amerikai megbeszéléseinek kedvezőtlen visszhangja London (ČTK) — A brit közvéle­mény és a brit sajtó kommentárjai Sandys brit nemzetvédelmi miniszter washingtoni tanácskozásainak ered­ményeire borúlátóan és csalódottan reagálnak és elsősorban hangsúlyoz­zák, hogy most nem lehet várni a katonai kiadások lényegesebb csök­kentésétŕ Az a hír, hogy Sandysnak az amerikaiaktól Nagy-Britannia szá­mára irányítható atomfegyvereket si­került beszerezni, Nagy-Britanniában — amely különösen sebezhető az eset­leges atomháborúban — nem lelkese­dést, hanem aggodalmat kelt. A Times óvatosan jegyzi meg, hogy „nagyon idő előtti véleményt alkotni arról, mennyiben járt sikerrel Sandys washingtoni látogatása". A Times nem árul el nagy derűlátást abban a tekin­tetben, hogy az országra nézve az irányítható fegyverekről szóló egyez­ményből valami előnyök erednének. A konzervatív Daily Telegraph azt állítja, hogy a katonai kiadásokat ál­lítólag nem lehet gyorsan korlátozni és utal arra, hogy a következő pénz­ügyi évben csak csekély összeget lehet a katonai kiadásokban megtakarítani. A Manchester Guardian bizalmatlan Sandys tanácskozásainak gyakorlati és Nagy-Britanniára nézve hasznos ered­ményeit illetőleg, és ezt írja: „Ki kell várni, hogy a washingtoni tanácsko­zások előkészítették-e a brit védelmi program alapos revíziójának útját. Lehet, hogy ezt elértük. Azonban idő előtti volna ezt állítani." A Daily Worker hírmagyarázója foglalkozik Nagy-Britanniának az USA-tól való függősége fokozásának kérdésével. Rámutat arra, hogy Nagy­Britannia a jövőben fokozottabb mér­tékben függ az amerikai fegyverszál­lítmányoktól és „fokozottabb mér­tékben válik amerikai katonai gyar­mattá", mert gazdaságilag nem lesz képes viselni az új fegyvernemek ma­gas kiadásait. A lap rámutat arra, hogy az ameri­kai irányítható fegyverek beszerzése fokozza Nagy-Britannia hatalmas dollárkiadásait és megterheli az amúgy is kimerült dollár- és aranytartalé­kokat. * * * Sandys tanácskozásainak befejezé­sévél kapcsolatban a lapok rámutatnak arra, hogy Macmillan brit miniszter­elnök a legrövidebb időn belül Was­hingtonba utazik, hogy Eisenhowerrel tárgyaljon. Sandys megbeszéléseinek a többi között az volt a célja, hogy előkészítse a két kormányfő tanács­kozását. Rockefeller, a Dulles testvérek és a magyar kőolaj „4 szabadsag keresztes hadjára­ta" és a „Szabad Európa" rádióállomás élén álló emberek az utóbbi időben nagy tevékenységet fejtettek ki és a magyar népet sztrájkokra, felkelésre és „szabadságharcra" szólították fel. Propagációs felhívásaikban azonban nagyon óvatosan elkerülték az olyan kifejezéseket, mint a dividenda, nyere­ség, külföldi beruházások és koncesz­szió. Ilyen koncesszió voh például a múltban 3,2 millió hektárnyi kőolajte­rület Magyarországon, amely a gigan­tikus Rockefeller-féle Standard Oil Company társaság tulajdonát képezte. A valóságban „A szabadság keresz­tes hadjárata" és rádióállomása ke­reszteshadjáratot jelent a nagytőkés érdekpozíció visszaszerzéséért a szo­cialista világtól. „A kereszteshadjára­tot" irányító és támogató férfiak Ame­rikában a gazdaság és hatalom trium­virátusát képezik. Ezek a Rockefeller, Morgan és Mellon családok, akikhez csatlakozott a „szegényebb" multimil­liomos rokonság. Valamennyiük felett a Rockefelle­rek uralkodnak, akiknek kőolaj- és bankbirodalma több más pénzügyi ér­dekkel együtt az egész világra kiter­jeszkedik. „A szabadság keresztes hadjáratát" irányító férfi egyszersmind a Standard Oil Company társaság el­nöke is. Neve Eugen Holmas. Azonban e szervezet alapítója Allan Welsh Dul­les, aki évekkel ezelőtt „a Szabad Európa nemzeti bizottságának" elnöke volt. Ez a szervezet indította meg a „Szabadság keresztes hadjáratát". Allan »V. Dulíes fivére John Fos­ter Dulles, amerikai államtitkárnak. A két Dulles testvér személyi vagyona szorosan összefügg Rockefeller milli­árdjaival. Allan W. Dulles 15 évig volt igazgatója annak a nemzetközi bank­konszernnek, amelyben a Rockefelle­reknek van beruházásaik legnagyobb részee. Ez a Henry Schroeder banktársa­ság, amelynek mind Németországban, mind New Yorkban is van központja. Ez a bankszervezet pénzelte a hitleri Németország újrafelfegyverzését és összekötő kapcsot képezett a náci nagyiparosok és amerikai kellégáik között. Allan W. Dulles, „A szabadság ke­resztes hadjáratának" szervezője mun­kája mellett más helyfen is talált fog­lalkozást, mint a CIA, a központi tájé­koztató hivatal vezetője. Ezt az állást még ma is betölti. A CIA az amerikai kormány szervezete, amely aknamun­kát folytat. Fő feladata a kémek, sza­botőrök és ügynökök oktatása és a szocializmus országaiba való irányí­tása. A szocializmus országain kívül olyan államokba is küldözgetik ügynö­keiket, ahol olyan kormányok intézik az ország ügyeit, amelyek nem haj­landók magukat alávetni a Rockefel­lerek és más dollármágnások paran­csainak. A CIA a szocialista országok ellen irányuló „X-terv" végrehajtó szerve, amely „A szabadság keresz­tes hadjárata" a CIA propagációs szerve, Allan W. Dulles irányít­ja a C1A szervezetét és Eugen Holman, aki szintén Rockefeller embere, a „Szabadság keresztes hadjáratának" élén áll. John Foster Dulles a Rockefeller dinasztiában ugyancsak magas helyet betöltő harmadik férfi, mint államtit­kár az amerikai külpolitikát irányítja. John Foster Dulles már hosszú idő óta külpolitikai tanácsadója a Rocke­fellereknek. Ő szolgál tanácsokkal a csangkajseki Kínával folytatott tranz­akciókban, ahol Rockefellerék hatal­mas beruházásokat hajtottak végre. Fivére Allan W. Dulles útján adott tanácsot a Rockefellereknek a náci nagyiparosokkal folytatott pénzügyi műveleteikben. Negyven éven át volt társa a Suliivan és Cronwell legna­gyobb wallstreeti ügyvédi irodának, amely a Rockefeller-kartel és más nemzetközi vállalatok jogi védelmét látja el. John Foster Dulles maga is több pénzintézet igazgatója és egyúttal a Rockefeller alapítványnak és több milliós vagyonának kezelője. Jelenleg az amerikai külügyminisz­térium élén áll, amely a washingtoni körökben mint a „rockefelleri Stan­dard Oil Társaság" fiókja ismeretes. J. F. Dulles fő tanácsadói között van­nak a Rockefeller társai, vagy aláren­deltjei. Nelson A. Rockefeller a csa­ládalapító Rockefeller egyik utódja, segítette őt „a hidegháború" politiká­jának tervezésében a National Seeuri­ty Council (a nemzetbiztonsági nem­zeti tanács) hatalmas szervezetben, mint Eisenhower elnök külpolitikai ta­nácsadója. Ugyanabban az időben Winthrop Aldrich volt az USA nagy­követe Nagy-Britanniában, aki sógor­sági viszonyban áll a Rockefeller csa­láddal. Aldrich hosszú idő óta áll a Rockefeller család által ellenőrzött ha­talmas Chase-féle Nemzeti Bank élén. Természetesen még sok más Rocke­feller családtag és Rockefeller szóvivő van Washingtonban, akiknek pénzügyi tranzakciói sok könyvet töltenének be. Csak egy példát hozunk fel: 1951-ben Irán államosította kőolaját, amely az­előtt az Angol-Iráni Kőolajtársaság el- ; lenőrzése alatt állott. E társaságban az angolok 100 százalékos részvénytu­lajdonosok voltak. Azonban 1953-ban az amerikai külügyminisztérium John Foster Dullessel és Nelson Rockefel­lerrel és élén szokatlan tevékenységet fejtettek ki. Allan W. Dulles, a CIA szervezet vezetője Svájcba utazott, hogy összeesküvést készítsen elő As­rafa hercegnővel, az iráni sah nővé­rével. Wintrop Aldrich ugyanakkor Londonban tevékenykedett. Az össze­esküvés eredménye az iráni véres el­lenforradalmi puccs volt, visszavonták a kőolajipar államosítását és a végén a Rockefeller-féle Standard Oil Com­pany az iráni kőolaj részvényeinek 21 százalékát megszerezte, holott azelőtt nem volt egy részvénye sem. Most térjünk vissza Magyaror­szágra, és a 3,2 millió hektárnyi volt kőolajkoncesszióra. 1933-ban, amikor Horthy nem tudta megfizetni adóssá­gait a Wall Street-nek, a bankárok amerikai társasága John Foster Dulles személyében ügyes képviselőjét küldte ki, hogy vizsgálja ki Magyarország pénzügyi helyzetét. Dulles Horthyval folytatott tanácskozásának eredménye a kőolajmezőkre vonatkozó koncesszió volt, amely a Rockefeller Standard Oil Companynak jutott. Ez az előnyös üzlet azonban nem tartott soká, mert a népi demokratikus Magyarország ál­lamosította kőolajiparát. Főképpen ez az oka annak, hogy miért haragszik a Rockefeller család és a Dulles fivérek annyira a szocia­lista Magyarországra és miért töre­kedtek propagációs nyilatkozatokkal és összeesküvésekkel horthysta-fasi.sz­ta barátaikkal együtt „A szabadság keresztes hadjárata" és a CIA segít­ségével arra, hogy Magyarországot visszatereljék a kapitalista táborba. George Lohl

Next

/
Oldalképek
Tartalom