Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-26 / 57. szám, kedd

Befejeződtek a járási pártkonferenciák {Indonézia az ENSZ-tó'l várja a megoldást Február 23. és 24-én tartották meg Szlovákiában a további járási párt- j konferenciákat, amelyeken az alapszervezetek évzáró gyűlésein megválasz­tott küldöttek értékelték a pártszervezetek tevékenységét a járásokban, megválasztották a kerületi konferenciák küldötteit, az új járási bizottságo-] kat -és újabb feladatokat tűztek a járási szervezetek elé. A február 23-án és 24-én megtartott járási konferenciákkal véget ér- { tek az idei járási pártkonferenciák, amelyeknek első időszaka február 13. és 14-én volt. Szlovákia Kommunista Pártja járási konferenciái nagy jelentőségűek a CSKP országos konferenciája határozatainak az életbe való átvitele szem-' pontjából. A konferenciák a párt szilárd egységének és felzárkózottságá­nak jegyében folytak. Az az igyekezet jellemezte őket, hogy egyre céltu­datosabban kell megvalósítani a szocialista építés nagyszerű céljait és a j nép életszínvonalát szüntelenül emelni kell. A konferenciák küldöttei felszó­lalásaikban kiemelték a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió küldött-' ségei között a közelmúltban lefolyt tárgyalásokat országunk általános fej- < lődése szempontjából. { Szlovákia asszonya inak határozata: ~ MINDENT MEGTESZÜNK a szocializmus győzelme érdekében politikai bizottság . yugat-Irián kérdéséről Vasárnap véget ért Szlovákia asszo­nyainak kétnapos bratislavai konferen­ciája. A küldöttek őszinte meleg hang­ja, a család, az ifjúság helyes nevelése iránt tanúsított felelősségük és harcos, bátor kiállásuk a szocializmus ügye mellett — büszkeséggel tölthet el mindnyájunkat. A vitában több mint negyvenen szó­laltak fel. Az üzemekben, a földműves­szövetkezetekben, népgazdaságunk más ágazataiban dolgozó, s a politikai és közéletünkben tevékenyen résztvevő asszonyok felszólalásaikban nemcsak az elért sikerekről, hanem az észlelhető hibákról is számot adtak. Vannak olyan községek, városok, üzemek, ahol eddig még nem teremtették meg a kellő fel­tételeket ahhoz, hogy a nők még tevé­kenyebben kivehessek részüket az épi­tőmunkáből. A vitában elhangzott ko­moly tények, — az, hogy a nők milyen lelkesedéssel, felelősséggel és hozzá­értéssel foglalkoznak az iparral, mező­gazdasággál, a földmüvesszövetkezetek alakításával és azok szilárdításával, az iskola- és egészségüggyel, a nemzeti bizottságok munkájával kapcsolatos kérdésekkel, — mindezek arról tanús­kodnak, hogy Szlovákia asszonyai érzik küldetésük nagy felelősségét a szocia­lizmus építésében. A tárgyalások folyamán Fehér Lajos­né a Magyar Nők Országos Tanácsa ne­vében köszönetet mondott hazánk asz­s^onyainak az októberi események után Magyarország népének nyújtott segít­ségért. A konferencián felszólalt dr. Gertrúda Sekaninová-Čakrtová külügy­miniszterhelyettes, aki hangsúlyozta, hogy a szlovák nemzeti szervek jog­körének bővítése nagy lehetőségeket tár fel a nők alkotó kezdeményezésé­nek további kifejlesztésében, A vitában felszólalt továbbá a Megbízottak Testü­lete nevében dr. Mikuláš Kapusňák igazságügyi megbízott, a Szlovák Nem­zeti Front küldöttsége nevében pedig dr. h. c. A. Horák megbízott, a Béke Világ tanács tagja, a Békevédők Szlová­kiai Bizottságának elnöke. A konferencia résztvevői üdvözlő levelet küldtek Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Cseh­szlovák Nőbizottság nak és a szovjet nőknek. A konferencián elfogadott ha­tározatban a küldöttek egyhangúlag leszögezték: Mindnyájan igyekszünk megnyerni asszonytársainkat az építő feladatok teljesítésére, a szocialista társadalom építésére, a CSKP és a Nemzeti Front kormánya által kitűzött feladatok öntudatos teljesítésére. Meg­teszünk mindent a nemzeti bizottsági választások győzelméért, népeink egy­ségének s a Szovjetunió iránti barátsá­gunknak szilárdításáért, a jólét, s ha­zánk virágzásának fejlesztéséért, a szo­cializmus és a világbéke győzelméért. A konferencia befejezésekor a kül­döttek megválasztották az új szlová­kiai nőbizottságot, mely első ülésén elnöknek újra Irena Ďurišovát; a Szlo­vák Nemzeti Tanács alelnökét, titkár­nak pedig Lila Hojčová elvtársnöt vá­lasztotta meg. Vasárnap este a nők szlovákiai konferenciájának befejezése alkalmából František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és felesége a Carlton szállodában fogadást rendezett, melyen részt vettek a Csehszlovák Nőbizottság küldöttei, e szlovákiai nőbizottság tag­jai, Szlovákia politikai és közéletének tényezői, a Nemzeti Front szerveinek képviselői. A fogadáson továbbá részt vett Odette Roux, a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség titkára és Pusztaházy Istvánné, valamint Fehér Lajosné, a Magyar Nők Országos Taná­csának küldöttei. (Tudósítónktól.) New York (ČTK) — Az ENSZ poli­tikai bizottsága február 23-án meg­kezdte Nyugat-Irián kérdésének tár­gyalását. A tavalyi közgyűlés egyhan­gú határozatot fogadott el, amely kifejezi reményét, hogy azok a tárgya­lások, amelyek akkor kezdődtek Indo­nézia és Hollandia között e kérdésben, sikerrel járnak. Most Nyugat-Irián kérdésének meg­oldására új határozati javaslatot nyúj­tottak be Bolívia. Burma, Ceylon, Cos­Kormányválság Spanyolországban Párizs (ČTK) — A párizsi sajtó hírt közölt a spanyolországi kormány­válságról. A Reuter ügynökség mad­ridi jelentése szerint, amelyet köz­zétett a „Journal du Dimanche" cí­mű lap, Franco tábornok február 23-án feloszlatta a kormányt. ^ A jelentés rámutat, hogy a kor­" mányválság oka a falangisták és a monarchisták, valamint katolikusok közötti nagyon éles ellentét. A mo­narchisták é„ a katolikusok eré­lyesen szembeszállnak a Franco ve­zette „spanyol falang" politikai jo­gaiinak bármilyen kibővítésével. A ciprusi hazafiak kffnyörtelen üldözése London (ČTK) — Londoni sajtóje­lentések szerint február 23-ra virradó éjjel a brit csapatok újból razziát tar­tottak a Troodos hegység körzetében, hogy elfogják a nemzeti felszabadító mozgalom vezetőit. A Reuter jelentése szerint a helyi hatóságok 500 fontot tűztek ki Av­xentisznek, a britellenes mozgalom egyik vezetőjének fejére. Február 23-án a brit kormány kép­viselője kijelentette, hogy 1955. de­cembere óta 166 hazafit ítéltek el testi fenyítésre. A ciprusi börtönökben jelenleg 1252 fogoly van, akik közül 837-et bírósági Ítélet nélkül tartanak börtönben. tarica, Ecuador, Ethiópia, India, Irak, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Szudán, Szí­ria és Jugoszlávia küldöttségei. Azt javasolják, hogy a közgyűlés elnöke jelöljön ki háromtagú bizottságot, amely segítséget nyújtana a két or­szág kormányai tárgyalásában e kér­dés békés megoldásához az ENSZ alapokmánya elveinek megfelelően. A bizottság ezután a következő ülésszak­nak beszámolna tevékenységéről. A politikai bizottságban e kérdéssel kapcsolatban elsőnek Indonézia kül­dötte szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az Indonézia és Hollandia közötti tár­gyalások nem vezettek célra, ezért ki­fejezte reményét, hogy az Egyesült Nemzetek útján elérik a kérdés békés megoldását. Az indonéz küldött elí­télte a holland kormány törvényelle­nes és történelmileg hibás eljárásét, amellyel nem hajlandó elismerni az Indonézia részét képező Nyugat-Irián függetlenségét. Kijelentette, hogy az Indonéz küldöttség elfogadja az ENSZ-nek minden olyan határozatát, amely elősegíti a nyugat-iriáni kérdés megoldását. Belgrádban a Száva partján három hatalmas épület készül. Az új épüle­tek hatalmas csarnokaiban rendezik majd a nemzetközi vásárokat és a különféle kulturális vagy sportrende­zése':et. Az első nemzetközi vásár ez év augusztus 23-án nyílik meg. Ké­pünkön a csarnok boltozatának egy része. Az NDK népi kamarájának elnöke a közös piacról és a német kérdés megoldásáról Berlin (ČTK) — Dr. Johannes Dieckmann. az NDK népi kamarájá­nak elnöke február 24-én rádióbe­szédben foglalkozott a legutóbbi nem­zetközi eseményekkel és azoknak be­folyásával a német kérdés megoldá­sára. A közös piac megteremtésére irányuló nyugati tervekkel kapcso­latban hangsúlyozta, hogy ez a Né­met Demokratikus Köztársaságot ar­ra kényszeríti, hogy e tervek meg­valósulása esetén kereskedelmi poli­tikájában .a Nyugat-Németországgal folytatott kereskedelmet ne tartsa többé Németországon belüli kereske­delemnek, hanem Nyugat-Németor­szággal a külföldi kereskedelem sza­bályai szerint bonyolítsa le kereske­delmét. A bonni uralkodó körölc — mondottá dr. Dieckmann, kijelentették ugyan, hogy a közös piac nem jelent vám­határt az NDK-val szemben, de en­nek senki sem hisz. Ha minden Adenauer akarata szerint megy és a bonni kormány törekvéseinek megfe­lelően, akkor a Német Demokratikus számára, beleértve Nyuoat-Németor­Köztársaság, a közös piac hat országa szágot is, külfölddé válik és vámhatár fogja elválasztani tőlük. Dr. Dieck­mann végül hangsúlyozta, hogy ez á tény elmélyíti Németország ketté­szaikítását és gazdasági, politikai té­ren komoly következményekkel jár a Németországon belüli kereskedelem­re, amely létfontosságú az ország mindkét részére. A köztársasági elnök az ifjúság körében CIPR US AZ ENSZ VITÁJA UTAN egy lépéssel közelebb az igazságos megoldáshoz A CSISZ Üstí nad Labem-i kerületi bizottsága vasárnap értekezletet ren­dezett „A viharos 1905-ös év" című könyvről. Az értekezleten részt vett a könyv írója, Antonín Zápotocký köz­társasági elnök is. Az ústíi kerület fiataljai arról be­széltek, hogy „A viharos 1905-ös év" című könyvben elsősorban az a mű­vészet keltette fel érdeklődésüket, ahogy az író nagyszerűen jellemzi a regény egyes embertípusait és élet­hűen illusztrálja az ifjúság múltbeli életét, viszonyait, vágyait, lehetősé­geit és csalódásait. A fiatalok nagy része egyetértett abban, hogy leg­jobban Tonik, Marjanka és a regény más alakjai emberi ábrázolása kötötte le érdeklődésüket. Az élénk vita befejezéséül Antonín Zápotocký köztársasági elnök a fia­talok számos kérdésére válasiolt. El­mondotta, miért írta a könyvet és hogy politikai munkája mellett egyál­talán miért foglalkozott irodalmi mun­kával is. Többek között ezeket mon­dotta: „Nem éreztem magamat írónak, de mindig érdekelt az emberek élete. £s a mostani embereknek, főleg a fia­taloknak a múltról akartam beszélni, mivel a múltban is voltak olyan hely­zetek az életben, amelyekből tanul­hatunk és példát mutathatnak az if­júság nevelésében." Universitas Cassoviensis 1657—1957 Ma, február 26-án van a Kassai Egyetem alapításának 300 éves évfor­dulója. A tudomány és kultúra terjesz­tésében 1657-tól, az egyetem alapítá­sától Kassának ugyanolyan szerepe van észak-keleten, mint Nagyszombatnak az ország nyugati részén. Pillantsunk vissza a múltba, a XVI. és XVII. századba, a reformáció és el­lenreformáció vallásháborúinak korá­ba. Nagy terhek nehezedtek ebben az időben a jobbágyságra. Nem csak saját földesuraik, és az egyházi főemberek zsákmányolták ki őket, hanem a törö­kök elől idemenekültek is, akik innen viseltek háborút, hogy vagyonukat visszaszerezzék. A Kassai Egyetem alapítására akkor került sor, amikor a császári hatalom és a katolikusok belátták, hogy az or­szág egységét üldöztetéssel, kínzások­kal és háborúkkal nem tudják meg­oldani. A harcot a törökök és a pro­testánsok ellen a szószékről és az iskolákon keresztül folytatták tovább. A XVI. és XVII. század világi és egnházi hatalma Kassán összpontosult. Amikor Egert bevették a törökök, az egri káptalan és a jezsuita kollégium Kassára tette át székhelyét. 1601-ben megjelentek a városban az első je­zsuiták. A város lakói ellenszenvvel fogadják őket, de a városi tanácsot arra kényszerítették, hogy a katoliku­sok jogait, templomaikat, iskoláikat elismerjék. Igy válik a protestáns Kas­sa az ellenreformáció gyújtópontjává. A Kassai Egyetemet Kisdy Benedek püspök alapította 1657. február 26-án. Kassát jelölte ki az egyetem szék­helyéül, s 60 ezer aranyat bocsátott rendelkezésére. Logikát, filozófiát, eti­kát, matematikát és teológiai tantár­gyakat adnak elő az új egyetemen — Universitas Cassoviensis — amely ak­kor Európa legkeletibb egyeteme volt. 1660-ban I. Leopold császár is meg­erősítette az egyetemet. Ugyanolyan jogokkal és kiváltságokkal ruházta fel, mint a birodalom többi egyetemeit. Az egyetem rektorának, a fakultások dé­kánjainak, doktorainak és tanárainak megadja a doktorrá avatás jogát, az egyetemi ruha, kalap, gyűrű és a mél­tóság egyéb jelvényeinek viselését. A Kassai Egyetem rövid idő alatt nagy hírnévre tett szert. Gyakran állt példaképül a birodalom többi egyete­mei előtt. Népi demokráciánk tudósai most lelkesen kutatnak, hogy az egye­tem múltjából a népi tradíciók minél több értékét tárják fel. Van mit fel­tárniok: itt végezte tanulmányait a leningrádi egyetem első rektora is, azé az egyetemé, amely nemrégen ün­nepelte alapításának 200 éves évfordu­lóját. (mgy) A CIPRUSI KÉRDÉS évek óta a Földközi-tenger keleti részének egyik legbonyolultabb problémája. Ciprus, a „Réz Szigete" (gazdag rézbányái miatt) ősidőktől fogva Görögországhoz tar­tozott. A törökök 1571-ben foglalták el és 1878-ig tartották birtokukban, ami­kor is az akkori török szultán 99 800 font sterling évi bérért átengedte a szigetet az angoloknak. Azóta angol igazgatásban van: 1914-ben angol koronagyarmattá vált. Ez a hányatott sors visszatükröződik a 10 000 négy­zetkilométer nagyságú sziget lakossá­gának összetételén: 530 000 lakos köziil 400 000 görög, 100 000 török, nem be­szélve a mai idegen uralmat jelképező több ezer angol katonáról. Ciprus tehát görög sziget. Lakossága megtartotta nyelvét, hagyománvait és nemzeti jellegét. A ciprusi görögök nemcsak görögül beszélnek, hanem a görög anyaország fiainak is tekintik magukat. Már a múltban is egymást váltogatták a felkelések és tüntetések a török, majd az angol uralom ellen. Amikor az orthodox görög egyház 1950 januárjában népszavazást rendezett Ciprus szigetén, a 215 000 főnyi felnőtt görög szavazó egytől-egyig követelte, hogy Ciprus térjen vissza Görögország­hoz. Az „Enosis", a visszatérés követe­á lése, összefogja a görög lakosság ieg­I szélesebb rétegeit. Az EOKA nevű • szervezetben együtt harcolnak e célért f a kommunisták és a nem kommunisták. ^ A sziget, amint már mondottuk, rézben gazdag, azonban még más ter­mészeti kincsekkel is rendelkezik, így: azbeszt, króm, pirit van itt. Különösen az utóbbiban Ciprus a világ legelső lelőhelyei között található. Mindezek a természeti kincsek az angol gyarma­tosítók kezében vannak, érthető tehát, miért érdekük az angol imperialisták­nak Ciprus megtartása. CIPRUS még más szempontból is fontos az angol imperialistáknak. Köz­tudomású, hogy három világrész: Euró­pa, Ázsia és Afrika között terül el, tehát nagy a stratégiai jelentősége. Repülőtereit, haditengerészeti támasz­pontjait Nicoziában és Larnacában az angolok tartják birtokukban. Az Egyip­tom elleni szégyenteljes agressziókor a ciprusi támaszpontokról indultak el . az angol-francia csapategységek. In­* nen szegezik az angol imperialisták zsoldosai szuronyaikat az arab népek szívének. Ciprus lakossága félre nem érthető módon már számtalanszor kinyilvání­totta, hogy önállóságra törekszik, nem óhajtja az angol gyámságot. Az angol kormány ezt mind ez ideig nem haj­landó tudomásul venni. Véreskezű helytartót rendelt a sziget kormányzá­sára Harding tábornok személyében, aki tűzzel-vassal elnyom minden sza­badságra törekvést. Harding hét hó­napon keresztül 350 iskolát zárva tar­tatott, mert a növendékek állítólag „felforgató" tevékenységet fejtettek ki, „meg akarták dönteni az angol ko­rona uralmát a szigeten". Az angol imperialisták a kegyetlenkedésekben nem ismernek határt. Kiskorú, fejlet­len iskolásgyermekeket gumibotokkal ütnek-vernek, kínoznak a kihallgatáso­kon. A felnőtt ciprusi hazafiakkal még durvábban bánnak a gyarmatósítók. Bebörtönzések, kínzások, kivégzések napirenden vannak. Harding kormány­zó terrorintézkedései azonban kemény ellenállásra találnak a hős ciprusiak körében. A gyarmati elnyomás súlya alatt megerősödik az összetartás, szo­lidaritás, egyetértés; ezt a hős népet eddig még a leghatalmasabb világbiro­dalom néptipróinak sem sikerült el­hallgattatnak. AZ ANGOL KORMÁNY a saját mód­ján akarta megoldani a ciprusi kérdést a sziget úgynevezett „alkotmányjavas­latának" kidolgozásával. Ez az „alkot­mányjavaslat" természetesen csak az elnyomást szolgálta, Ciprus népének keserű helyzete semmiben sem válto­zott volna. Ezt az „alkotmányjavasla­tot" csak Törökország fogadta el. Har­ding kormányzónak Ciprus szigetén nem is lett volna kinek átadnia ezt az „alkotmányjavaslatot", mert a nemzeti tanács tagjainak jó részét Makariosz érsekkel együtt deportálták. A ciprusi kérdés végre az ENSZ plé­numa elé került. A görög kormány már több ízben megkísérelte ennek az ügy­nek az ENSZ közgyűlése előtti meg­tárgyalását, így 1954-ben és 1955-ben. Az angol imperialistáknak mind a két­szer sikerült megakadályozniok a kérdés napirendre tűzését. Érdekes ezzel kapcsolatban az USA álláspontja. A Pentagon a NATO számára igyek­szik megszerezni Ciprus támaszpontjait és így akarja aláásni Nagy-Britannia hatalmi pozícióját a szigeten. Az ENSZ plénuma több napon át tárgyalta a ciprusi kérdést. Számos állam képviselője felszólalt a vitában, Averoff görög külügyminiszter arra kérte az ENSZ közgyűlését, hasson oda, hogy Ciprus ne legyen brit koncentrá­ciós tábor, Görögország nem akarja Ciprust bekebelezni, de adassék meg a ciprusi népnek az önrendelkezési jog. A KÖZGYŰLÉS VÉGÜL IS határoza­ti javaslatot fogadott el, amely nyitott ajtót hagy a további tárgyalásoknak. A nyugati hatalmak mindent megtettek a ciprusi kérdés zsákutcába juttatá­sára. Az ENSZ im­perializmusellenes tagállamain múlik, mennyire tudják elősegíteni a ciprusi nép igazságos kö­vetelésének meg­valósítását és azt, hogy a legközelebbi tárgyaláson a cip­rusi nép képviselőit is az ENSZ plénu­ma előtt láthassuk, ami elősegítené, hogy végül is meg­oldást nyerjen a ciprusi kérdés. (-y-r) .saaHÉíít i

Next

/
Oldalképek
Tartalom