Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-26 / 57. szám, kedd

Arab államférfiak % kairói tanácskozásai Nasszer egyiptomi államfő, II. Szaud, Szaúd-Arábia királya, Kuvatli. szíria államelnök és Husszein, Jordánia királya február 24-én megbe­szélésre jöttek össze Kairóban. Az értekezleten többek között Szaud király tájékoztatta az egybegyűlt államférfiakat Eisenhower elnökkel folytatott washingtoni tárgyalásairól. EISENHOWER ELNÖK közel-keleti tervének kihirdetése óta Szaud volt az első uralkodó, akit az amerikai diplo­mácia „munkába vett". A washingtoni tárgyalásokat tehát az Eisenhower­terv gyakorlati végrehajtása első lépé­sének tekinthetjük. Feltehető a kérdés, miért éppen Szaúd-Arábiára esett a váiasztás? Minden valószínűség sze­rint azért, mert Szaúd-Arábia egyike azoknak az arab államoknak, amelyek­gazdasági életében az amerikai nagy­tőkének igen nagy befolyása van. Az Arábiai-sivatag hatalmas petróleum­kincsét, amely a Perzsa-öböl mentén található, az ARAMCO nevű amerikai olajtársaság aknázza ki. Ezen a terü­leten van a világ olajtartalékának egy­hatoda. Az évi olajtermelés mintegy 100 millió tonna. Az amerikai olajoli­garchia tehát minden erejéből meg akarja szilárdítani pozícióját s az emlí­tett olajtársaságon keresztül igyekszik befurakodni a Közel-Kelet többi orszá­gaiba is. A washingtoni tárgyalások eredménye arra vall, hogy az amerikai diplomáciának, az „erő és a dollárpoli­tika" segítségével sikerült arábiai elő­jogait továbbra is fenntartani. így a közös nyilatkozat szerint Szaúd-Arábia további öt évvel meghosszabbította a dahrani-amerikai légi támaszpont bér­Szaud — Szaud Arábia királya letére vonatkozó szerződését. Azonkí­vül az USA 250 millió dollárnyi hitelt, gazdasági segélyt, léglökéses vadász­gépeket és egyéb fegyvereket ajánlott fel Arábiának. Az új fegyverekkel való bánás betanításához amerikai katonai kiképzők kiküldését is kilátásba he­lyezték, ezt azonban az arab államfő elutasította. Ibn Szaud kijelentette, hogy egyetért minden olyan tervvel, amely až ENSZ alapokmányán épül és figyelembe veszi a közel-kelet: államok szuverenitását és önrendelkezési jogát. Ez a kijelentés természetesen ellent­mond az Eisenhower-tervnek, mert ismeretes, hogy ez a terv éppen ezek­nek az elveknek mellőzésén alapszik. Eisenhower és diplomatái a tárgya­lásokon nem mulasztották el azt sem, hogy megkíséreljék aláásni az arab egységet. Igyekeztek Szaudot rábírni arra, hogy lépjen be a bagdadi pak­tumba. Így akarja Amerika megdönteni Anglia vezető szerepét ebben az im­perialista tömbben. Az amerikai sajtó éppen a washingtoni megbeszélések ideje alatt valóságos pergőtüzet indí­tott Nasszer ellen és valamennyi cikk­ből kiviláglott, arra törekszenek, hogy Szaud királyt elszakítsák Nasszertöl, Arábia nyújtson békejobbot Iraknak s ilyeténképpen elősegítsék az ameri­kai imperialisták közel-keleti terveit. A vendéglátók úgy rendezték a dolgo­kat, hogy ugyanakkor Abdul Illah iraki trónörökös — újabb amerikai fegyver­szállítások ügyében — szintén Was­hingtonban legyen. Az iraki trónörökös ki is használta az alkalmat, többször találkozott Szauddal és minden való­színűség szerint ajánlatot is tett Szaúd-Arábia államfőjének a bagdadi paktumhoz való csatlakozásra. A Közel-Keletről szóló washingtoni megbeszéléseket Anglia imperialista körei nagy figyelemmel és nyugtalan­sággal szemlélték. A The British Petro­leum és a Royal Dutsh-Shell olajtár­saságok főrészvényesei savanyú arcot vágtak azon hírek hallatára, hogy a washingtoni tárgyalásokon Anglia olaj­érdekeit a Közel-Keleten még csak meg sem említették. Azt, hogy Szaud Arábia hadserege létszámát 15 000 fő­ről 30 000-re akarja emelni, az angolok azzal magyarázzák, hogy ennek követ­keztében Arábia hadserege képes lesz a kőolajban gazdag Buraiml-oázis visz­szaszerzésére. A polgári angol lapok azt írják, hogy Anglia közel-keleti kő­olajérdekeltségei olyan fontosak, hogy a brit kormány még akkor sem mond­hat le a Buraimi-oázisról, ha Szaúd­Arábia csatlakozik a bagdadi paktum­hoz. Az angol imperialisták ugyanis attól tartanak, hogy hasonszőrű ame­rikai kollegáik a buraimi kőolajforrá­sok árán igyekeznek Ibn Szaudot megnyerni az agresszív bagdadi pak­tumba. Az angol sajtó érveléseiben tovább megy és azt állítja, hogy Arábia megnövekedett hadseregét elsősorban Buraimi visszaszerzésére fogja fel­használni, mert a szaúd-arábiai vezető körök jól tudják, hogy semmi néven nevezendő szovjet „veszély" nem fe­nyegeti őket. Ibn Szaud a washingtoni megbeszélés után Madridon és Tangeren át érkezett Kairóba. A február 24-én megkezdődött kai­rói tárgyalást világszerte nagy érdek­lődés előzte meg. A jordán kormány képviselője a kairói tanácskozásokkal kapcsolatban kijelentette, hogy Jordá­nia teljes mértékben támogatja a sza­bad arab államok politikáját, elutasítja a szabad országok belügyeibe való külföldi beavatkozást. Salah ed Din Bitar szíriai külügymi­niszter szavai szerint, a szíriai kor­mánynak az a meggyőződése, hogy az egész arab nép támogatja a béke politikáját. Az egyiptomi sajtó meg­megjegyezte, hogy Szaud washingtoni látogatása és a libanoni elnök nyilat­kozata feszültséggel járt az arab-kele­ten. Az „Al-Gumhurija" című egyipto­mi lap emlékeztet Egyiptom népének hősies és önfeláldozó küzdelmére az angol-francia-izraeli agresszorok ellen. Kiemeli és hangsúlyozza, hogy Egyip­tom sohasem egyeznék bele független­ségének és önállóságának elvesztésébe, még ha azt az Bisenhower-terv elő is írja. Ogy látszik, az USA nem ismeri el, hogy az arabokoak joguk van sza­bad és független államok megteremté­sére, amelyek képesek védekezni min­den külső beavatKftzás ellen — írja az egyiptomi lap. Hiába próbálkoznak azonban az im­perialisták széthúzást kelteni az arab államok között. Egyiptom hősies küz­delme a betolakodók ellen az egész egész arab világra lelkesítően hatott. Az amerikai imperialisták póruljárhat­nak, amint megégették kezüket az angol-francia támadók is. Eisenhower, úgy látszik, elfelejti, hogy a közép­keleti „légüres térbe", ahova végleg be akar férkőzni, 80 millió öntudatra ébredő, imperializmusellenes arab la­kik. H. T. Közlemény a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hároméves népgazdaság­fejlesztési tervének teljesítéséről Phenjan (TASZSZ) — Phenjanban nyilvánosságra hozták a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság Állami Tervbizottsága mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleményét a hároméves népgazdasági terv teljesíté­séről. A Központi Statisztikai Hivatal be­számolójában felsorolt adatok azt mu­tatják, hogy a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság népgazdasága meg­haladta a háború előtti szinvonalat az 1954-től 1956-ig terjedő években. A háború után több mint 240 nagyipari vállalatot bővítettek és szereltek fel új technikai berendezéssel. Több mint 80 új nagy és közepes ipari vállalatot építettek. Az állami és szövetkezeti ipar a hároméves tervet két év és egy hó­nap alatt teljesítette a termelés szín­vonala szempontjából, a termelés ter­jedelme szempontjából pedig 2 év és 8 hónap alatt. Az 1953. évhez viszo­nyítva . az ipari termelés terjedelme 2,8-szeresére emelkedett. 1956-ban ötször töfcb elektromos energiát, 5,5­szer több kőszenet, 3,5-szer több gyapotszövetet, 3-szor több lábbelit termeltek, mint 1953-ban. Több új ter­mék termelését vezették be. A mező­gazdaság szakaszán hatalmas öntöző­berendezéseket építettek, úgyhogy az öntözött területek kiterjedése több mint 125 ezer hektárral bővült. Ko­rea falvai a szövetkezeti mozgalom útján haladnak. 1956-ban a földműves gazdaságoknak 80,9 százaléka már a szövetkezetekhez tartozik. A gabona­termés l§ő6-ban 8 százalékkal volt nagyobb az 1949. évhez viszonvítva. A lakás- és iskolaépítés szakaszán is nagyon jó eredményeket értek el. Az árucikkek ára 1956-ban 45 százalék­kal csökkent az 1953-as évhez viszo­nyítva, a dolgozók bérei pedig ugyan­abban az időszakban 58 százalékkal emelkedtek. Lengyelország 1965-ben felépíti az első aíomvillanymíívet Varsó (ČTK) — A lengyelországi ipar szüntelen fejlődése egyre na­avobb mennyiségű villanyenergiát követel meg és ezért szükség van az atomenergia felhasználására villany­áram termelés céljából. A lengyelorszá­gi atomfejlesztési program szerint az első atomvillanyművet 1965-ben épí­tik fel. 1965 és 1970 között további villanyműveket építenek, összesen mintegy 600 MW teljesítménnyel. Nuri Szald iraki miniszterelnök az amerikai politika engedelmes híve: „Irak ne okozzon önnek semmi gon­dot mister Dulles. Országunk soha­sem válik légüres térré, mert én már megtöltöttem." (A kairói „El Gumhuriábói".) Á Szovjetunió önzettan segítséget nyújt az araboknak Damaszkusz (ČTK) — Az „Al-Isz­tlklal al-Arabi" című lap közölte Adelhalim Mahmudinak, a latakiji muhafazat muftijának nyilatkozatát, amelyben leleplezi az imperialista propaganda arra irányuló törekvéseit, amelyekkel bizonygatni akarják, hogy a mohamedán felekezetű népek val­lását „kommunista veszély" fenye­geti. A nyilatkozat rámutat, hogy az im­perializmus félve az egyre növekvő arab nacionalizmustői és az arab nemzetek éberségétől, „kommunista behatolásról" szóló koholmányok ter­jesztéséhez folyamodott. Ez azonban — hangsúlyozta a mufti —. „piszkos hazugság". A Szovjetunió segítséget nyújt az araboknak, anélkül, hogy rájuk akarná kényszeríteni ideológiá­ját, nem törekszik az imperialista hódítók helyébe lépni, nem akarja az araboktól elvenni vallásukat és kiűzni otthonukból őket. mint ahogy azt az angolok, franciák és ameri­kaiak tették; kizárólag csak békét és barátságot akar az arabokkal. Az algériai békéért Párizs (ČTK) — Hétfőn, február 22-én kezdődött Franciaországban a Francia Kommunista Párt indítványá­ra az algériai békéért folytatott harc hete. E hét keretében kiterjedt ön­tudatosító propagandamunkát végez­nek a francia lakosság széles réte­gei között. Az üzemekben és. város­negyedekben rendezett gyűléseken, a napi sajtóban és publikációk útján a közönséget az igazsághoz hűen érte­sítik az algériai problémáról, megis­mertetik „a Francia Kommunista Párt által javasolt megoldással: el kell is­merni Algéria jogát a függetlenségre és az egyenjogúság alapján azonnal tárgyalásokat kell kezdeni az algériai nép képviselőivel. Indiában megkezdődtek a választások Delhi (ČTK) — Indiában vasárnap megkezdődlek az egyes államok kép­viselőházaiba és törvényhozó gyűlé­seibe való választások. A 19 napig tartó választások első napján Pend­zsab és Orissza államokban tíz par­lamenti körzet és 16 nemzetgyűlési körzet választói járultak az urnákhoz. Az idei választásokon megválaszt­ják a képviselőház 493 képviselőjét és a törvényhozó testületek 8906 tagját. A legutóbbi jelentések sze­r'nt a 12 parlamenti választókörzet­ben és a 39 törvényhozógyűlési kör­zetben valamennyi ellenjelölt vissza­lépett, úgyhogy a megmaradt jelöllek (túlnyomórészt az Indiai Nemzeti Kongresszus pártjának tagjai) már most megválasztottaknak tekinthetők. Tizenhat új búzafajta Moszkva (ČTK) — Az utóbbi idő­ben a szovjet gabonanemesltők szá­mos új értékes mezőgazdasági nö­vényfajtát t -észtettek ki. Ezekből több mint 130-at a mezőgazdasági növényfajtákat kipróbáló állami bi­zottság ajánlott a szovhozoknak és kolhozoknak. Közöttük van 16 fajta búza, 4 hibrid kukorica, különféle olajosmagvak, zö'dségek és más me­zőgazdasági növények. A kusztanai és észak-kaukázusi terület újonnan megművelt szántó­földjein a .Szaratovi 29" tavaszi bú­zát fogják termelni. Ez a búzafajta le váló minőségű, kevés a magveszte­sége és nagyok a hozamai. Földrengés Tajvan szigetén Tajpeh (ČTK) — A nyugati hírügy­nökségek jelentése szerint Tajvan szi­getén február 24-én a kora reggeli órákban erős földrengés volt, amely 30 másodpercig tartott. A helyi meteo­rológiai és földrengést jelző állomás jelentése szerint ez volt a legerősebb földrengés, mely az elmúlt hat év fo­lyamán Tajvan szigetén előfordult. A földrengésnek 5 emberáldozata volt, 6 személy megsebesült. Szovjet kormányküldöttség utazott Moszkvából az Aranypartra Moszkva (ČTK) — Február 24-én Moszkvából repülőgépen Londonon ke­resztül az Aranypartra utazott egy szovjet kormányküldöttség I. A. Be­nediktovnak, a Szovjetunió szovhozai miniszterének vezetésével. A szovjet kormányküldöttség az Aranypart miniszterelnökének meghí­vására március 6-án részt vesz az Aranypart függetlensége hivatalos ki­kiáltásának ünnepségein. Az Arany­partot C-hanának fogják nevezni. A vnukovi repülőtérre a Szovjet­unió kormányküldöttségét kikísérte P. P. Lobanov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke, P. T. Komárov, a Nemzetiségi Tanács alelnöke, A. V. Zaharov, a Szovjet­unió külügyminiszterhelyettese és má­sok. Nixon amerikai elnökhelyettes Marokkóba és Tuniszba látogat Párizs (ČTK) — Párizsi sajtóhírek szerint Richard Nixon amerikai el­nökhelyettes a legközelebbi napokban Marokkóba. Tuniszba és Libiába láto­gat. A francia lapok nem titkolják nyugtalanságukat afölött, hogy az amerikai politikusok egyre jobban ér­deklödnek az északafrikai területek iránt. A Liberation például azt írja, hogy „a washingtoni francia nagy­követ lépéseket tesz, hogy eltérítse az amerikai elnökhelyettest marokkói és tuniszi útjától, amely aligha lesz hasznára a francia érdekeknek ezek­ben az egykori francia tartományok­ban". SZÉLJEGYZETÜNK: Izrael amerikai segítséggel tovább spekulál Amikor az egyiptomi tájékaztatás­ügyl hivatal vezérigazgatója nyilvá­nosságra hozta, hogy az izreali ag­resszorok a megszállva tartott Gaza térségéből eddig több mint 25 ezer békés lakost üldöztek el (10 000 Egyiptomba, 15 000 pedig Jordániába távozott), újabb jelentések érkeznek az izraeli—amerikai mesterkedésekről. Még jól emlékszünk Izraelnek az ENSZ-ben bejelentett álszent követe­lésére, hogy adjanak biztosítékot ne­Angol miniszterek titkos tanácskozása . London (ČTK) — Macmillan brit mi­niszterelnök chequersi vidéki kas­télyában szombaton és vasárnap ta­nácskozások folytak a brit kabinet és a konzervatív párt vezetői között. A megbeszélésen Macmíllanon kívül részt vett még Lord Salisbury, R. A. Butler, Selwyn Lloyd, Duncan Sandys, Peter Thorneycroft, továbbá Edward Heath, az alsóház konzervatív szár­nyának vezére és Lord Home, a Brit Nemzetközösség ügyeinek minisztere. A politikusok tanácskozása ilyen je­lentős összetételben és szokatlan idő­ben a brit közvélemény körében és a sajtóban rendkívüli figyelmet kel­tett. Annak ellenére, hogy a kormány igyekezett bizonyítani, hogy csak „tár­sadalmi találkozóról" volt szó, a lapok nem fogadják el ezt a magyarázatot. Arról írnak, hogy a titkos gyűlésen a miniszterek arról a rendkívül súlyos helyzetről tárgyaltak, amelybe a kon­zervatív párt került. A marokkói kormány azonnali tárgyalásokat köyetel Rabat (ČTK) — 'A marokkói kor­mány február 23-i rendk'vüll ülésén elutasította a francia kormánynak azt a jegyzékét, amelv a marokkói kormányt teí i felelőssé az ország déli részébe a szaharai határok mentén kirobbant franciaellenes ak­ciókért. A rabati francia nagykövetnek át­adott jegyzékber a marokkói kormány felhívja a figyelmet arra, hogy a francia kormány tlbbs-Tőri sürgetés ellenére eddig mép nam létesített bizottságot Marokkó déli határainak kitűzésére és azonnali tárgyalások megkezdését követeli a francia csa­p. tok marokkói tartózkodásáról és a marokkói határod végleges megálla­pításáról. ki, vagyis hogy az ENSZ egységei tartsák megszállva Gaza körzetét. Izrael igyekszik Amerika kezére jár­ni, az Egyesült Államok pedig a meg­torló intézkedések halogatásából akar hasznot húzni. Egyiptom elfogadta az ENSZ köz­gyűlésének ama határozatát, hogy az ENSZ-csapatokat az izraeli megszálló csapatok kivonása után az egyiptomi­izraeli határ mentén helyezzék el. A nyugati hatalmak azonban azt sze­retnék, hogy az ENSZ-csapatokat Egyiptom ellen használhatnák föl. Még Hammarskjöld urat, az ENSZ főtit­kárát is kénytelen volt Egyiptom megcáfolni, aki enyhén szólva valót­lant állított, amikor az ENSZ február 22-i közgyűlésén azt mondotta, hogy jelentősen kibővítették az Egyiptom­ban tartózkodó ENSZ-csapatok jog­körét. A legutóbbi napokban azután teljes erővel megindult a kulisszák mögötti diplomáciai játszma az USA főváro­sában. Izrael amerikai nagykövete „titkos tervvel" sietett haza és jól értesült körök szerint kormányának azt az amerikai kívánságot tolmá­csolta, hogy egy ideig még tartsanak ki, amíg az USA ki nem csikar Nasz­szertől némi engedményt. Február 24-én az izraeli nagykövet Washingtonban három óra hosszat tárgyalt Dullessel. A semmitmondó közös nyilatkozat ellenére az izraeli ENSZ-körökben nagyon elégedettek voltak a tanácskozás eredményeivel. Egyelőre még nem látjuk, milyen lé­pést eredményeztek a tanácskozások, a spekulációk, de a cél lényegében nem igen kételkedhetünk. Ameriká­nak nem sürgős az izraeli csapatok kivonása. Tegnap reggelről amerikai kérésre újra délutánra halasztották az ENSZ vitáját. Mégsem hisszük, hogy diplomáciai sakkhúzásokkal so­káig Egyiptomban tarthatják az iz­raeli agresszorokat. —csa­li Ilii l l I i I I i i niiüiniuini! ii ,1 i, ii Izrael Kommunista Pártja követeli az izraeli csapatok kivonását Tel Aviv (ČTK) — A „Kol Haan" clmú lap közétette Izrael Kommunista Pártja politikai irodájának határoza­tát. A határozat megállapítja, hogy Eisenhower közel- és közép-ko ti ter­veinek az a célja, hogy bármily :tt esz­közzel. akár katonai intervencióval is, a Közép-Keletet az USA korlátlan uralma alá helyezze és ezt a térsé­get agressziós támaszpontjává tegye. „Ha az imperialisták, elsősorban az amerikai imperialisták nem támogat­nák — mondja Izrael Kommunista Pártja politikai irodájának nyilatkoza­ta — Ben Gurion kormánya nem ké­sedelmeskedhetne a meqszállt egyip­tomi terület kiürítésével." Izrael Kommunista Pártjának poli­tikai irodája leleplezi az USA kormá­nya politikájának kétszfnúségét és felhívja a néptömegeket, követeljék az izraeli csapatok azonnali és feltétlen visszavonását a megszállt egyiptomi területről. A politikai iroda hangsú­lyozza. hogy a közel- és közép-keleti béke és biztonság megszilárdítására tett szovjet javaslatok megfelelnek e térség valamennyi nemzete érdekel­nek. OSLÓBAN február 23-án bejelen­tették, hogy Norvégia érdeklődik az új nyugatnémet Wehrmacht számára való lőszereladás iránt. (ČTK) OJ SZO 1957. február 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom