Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)
1957-01-16 / 16. szám, szerda
A komáromi viílanyerőmű jól felkészült A komáromi hőerőmű dolgozói gondosan felkészültek a téli üzemeltetésre. Bár eddig a kedvező időjárás, a jó vízállás következtében a vízierőmüvek jól kihasználhatták kapacitásukat és ezzel mentesítették a megterheléstől a h 1 villany erőműveket, a komáromi villanytelep dolgozói készen állnak arra, hogy a hideg fokozódására bármelyik percben megkezdjék a maximális termelést. A múlt évet sikeresen zárták a villanytelep dolgozói. Három és félmillió kilowattórával teljesítették túl tervüket. Emellett az önköltséget félmillió koronával csökkentették. HOGYAN ÉRTÉK EZT EL? A kérdésre egyszerű választ kapunk: az alacsony fűtőértékű szén tüzelésévet. Az üzem dolgozói, főleg az igazgató és a pártszervezet, valamint a szakszervezet kezdeményezésére megértették, hogy elsőrendű gazdasági érdek a szénnel való takarékoskodás. Ezért minden nehézség ellenére arra törekedtek, hogy a fűtésnél minél nagyobb mértékben felhasználják az alacsonykalóriájú szenet, a szénhulladékot. Az igyekezet sikeres volt: eddig a szénszükséglet 28 százalékát alacsony hóértékű szénnel fedezték, e hónapban pedig ennek felhasználását tovább fokozták. Bár a kevés kalóriájú szénnel való fűtés bizonyos mértékben fokozott igyekezetet követel meg a dolgozóktól, jobban megterheli a fűtőket, gépészeket, salakhordókat, és a többi munkásokat, a meggyőző munka nyomán a kezdeti idegenkedést egyre inkább az a lelkes igyekezet váltotta fel, hogy minél több jó minőségű szenet takarítsanak meg gazdaságunknak. Az agitációs munkán kívül nagymértékben hozzájárult ehhez a szénmegtakarításért fizetett prémium bevezetése is, amely jelentősen fokozta az alkalmazottak keresetét. Ma már büszkén dicsekedhetnek a komáromi vlllanytelepen azzal, hogy az annak idején 5000 kalóriás szénhez készült rostélyokon ugyanolyan teljesítmény mellett 2800 kalóriás hőerőértékű szénnel fűtenek. Természetesen ennek eléréséhez jelentős műszaki intézkedéseket hajtottak végre az üzemben. A gazdasági eredményekkel párhuzamosan nem feledkeztek meg a télre való jó felkészülésről. A múlt évi kemény fagyok okozta nehézségekből okulva már a múlt év folyamán megtették a kellő intézkedéseket hasonló nehézségek megelőzésére. Az egyes szakaszokon fokozták a gépesítést, szállítószalagokat helyeztek üzembe, buldózert szereztek be, kiküszöbölték & tartalékolt szén öngyulladásának veszélyét. A csöveket idejében elszigetelték és előkészítették az egyes munkahelyek fűtését. Mindezen felül a kint dolgozó alkalmazottakat ellátták meleg ruhával. Egyes dolgozók 2500 korona értékű téli ruhát kaptak. TOVÁBB FOKOZZAK A GAZDASÁGOSSÁGOT A pártszervezet, az üzem vezetősége, a szakszervezet és az összes dolgozók közötti jó együttműködés eredményeként a múlt évi kollektív szerződés minden pontját teljesítették. Továbbra is nehézségek vannak azonban a lakáskérdés terén. Bár Komáromban az utóbbi évek folyamán rengeteg új lakás épült, ennek ellenére még mindig érezhető a lakáshiány. A villanytelep dolgozói az elmúlt évek során például csak 3 lakást kaptak. Bíznak azonban abban, hogy a lakásgazdálkodás új törvénye, amely bővíti a helyi nemzeti bizottságok jogkörét ezen a téren, lehetővé teszi majd e kérdés fokozatos megoldását. Az új kollektív szerződés összeállításában az üzem dolgozói nagyon helyesen a gazdaságosság további fokozását állítják előtérbe. Tovább növelik az alacsony hőértékű szén felhasználását, amit előmelegítéssel érnek el, javítják a gépesítést a szénkirakodásnál és az üzemen belüli szénszállításnál. Az idén el akarják érni, hogy a karbantartók munkájában a munkaszervezés megjavításával a túlórázást a legminimálisabbra csökkentsék. Nem feledkeznek meg a munkavédelmi intézkedések további javításáról sem. A komáromi villanytelep több évtizedes múltra tekint vissza. Az idők folyamán, főleg pedig az utolsó években jelentős műszaki változások történtek az üzemben. A régi alkalmazottak gyakran hangoztatják, hogy egyes szakaszokon ma már fele annyit sem dolgoznak az emberek, mint a felszabadulás előtt. Pontos műszerek, a gépesítés fokozása könnyíti meg és teszi biztonságosabbá az emberek munkáját. Ezzel a fejlődéssel egyidejűleg főleg az idősebb, sok tapasztalattal bíró alkalmazottak nagy figyelmet szentelnek a dolgozók szakképzettsége állandó fokozásának. Az üzemben rendezett különféle fokú műszaki iskolázáson sok igyekvő alkalmazottat képeztek ki szakemberekké, akik az itteni üzemben és más villanytelepeken kiváló munkát végeznek. Az üzemben elért jó gazdasági eredményekben elsőrendű tényező a műszaki tudás tökéletesítése, amelyre a dolgozók szinte kivétel nélkül törekszenek. Pásztor Ferenc és Pepo Pál fűtők ennek révén érhették el szép eredményeiket a porszén felhasználásában. Baji Sándor műhelyvezetőt pedig decemberben a minisztérium kiváló dolgozója címmel tüntették ki. A mú't óv kiváló gazdasági eredményei után az idén tovább akarják fokorni sikereiket a villanytelep dolgozói. Igyekvő %iunkájukat minden bizonnyal győzelem fogja koronázni. (g.) Nem bánta meg A skálicai járásbeli Petrova Vesen Ján Krajčovíč középparaszt, aki 14 hektáron gazdálkodott, sokáig ingadozott, míg rászánta magát a közös gazdálkodásra és belépett az EFSZ-be. Ján KrajSovič volt középparaszt családja nem bánta meg, hogy felhagyott az önálló gazdálkodással. Szorgalmas munkájával a szövetkezetben egyre jobb életet biztosit magának. A szövetkezetben végzett munkájukért már az első nyolc hónapban 30 405 koronát és 64 mázsa gabonát kaptak. Ezenkívül több mint 11 mázsa szénát és 8 mázsa takarmányárpát vitt haza, mint a természetbeni járandóság egy részét. Ján Kraičovič volt középparaszt nem titkolja elégedettségét afölött, hogy tagja a szövetkezetnek. Ö is azok között van Petrova Vesen, akik személyautót akarnak vásárolni. LESZ-E MILLIOMOS SZÖVETKEZET KÉTYEN ? A kétyi szövetkezet ne héz körülmények között alakult meg. A dolgoz ó parasztok többsége jó termőföldeken gazdálkodott, jó eredményeket ért el. Kezdetben hallani sem akartak a szöS vetkezésről. És mégis 1952, október 12-én a ,? falu dolgozó parasztságának hat százaléka úgy S- határozott, szövetkeznek. A tagság évről évre gyarapodott és a szövetkezet az elsők közé küzdötte fel magát a járásban. A múlt napokban a szövetkezet irodahelyiségében összegyűltek a tagok, hogy megtegyék az előkészületeket a HI. kongresszusra és kidolgozzák a fejlesztési tervet. Megállapították, hogy tavaly főleg a növénytermelésre fektették a fő súlyt, és az állattenyésztésről csaknem megfeledkeztek. Most aztán úgy határoztak, hogy fő céljuk az állattenyésztés és a takarmánytermelés lesz. 512-vel több Már a címiből is megállapítható, hogy merész tervről van szó. A múlt év végén a szövetkezetnek 100 darab szarvasmarhája volt és az ötéves terv végén, 1960-ban, 612 lesz. Ebből a fele fejőstehén. Amíg 1956<y ban 100 hektár földterületre 12 tehén jutott, 1960-ban 25 szarvasmarha jut majd. Növekszik a sertésállomány is. 1960-ban 100 hektár földterületre 103 sertés fog jutni, ebből öt anyasertés. Nem feledkeznek meg a házi szárnyasokról sem; 1960-ban 100 hektár földterületre számítva 221 tyúkjuk lesz. Mivel az állattenyésztés nagyban a növénytermeléstől függ, nagy figyelmet fordítanak rá, hogy biztosíthassák az állatállomány hasznosságát. A tejtermelést 208, a marhahústermelést 62,5, a sertéshús kitermelését 53, a tojástermelést pedig 129 százalékkal növelik. Nagyobb állatállomány — több istálló Növelik a szarvasmarhsállományt, istállót is építenek. Három istállót terveztek, K-98 típusúakat. Ezenkívül hat tyúkólat is építenek. A szövetkezeti tagok egyöntetű véleménye, hogy gépesítik az állati termékek kitermelését. A csehországi szövetkezetesek példáját igyekeznek követni. Tervbe vették, hogy 1960 végén bevezetik a gépi fejést, önműködő itatok lesznek, gépesítik a takarmányszállítást és a trágyakihordását az istállókból. Valóra válik a régi álom. Főleg kukoricát Ahogy mondtuk, az állattenyésztés nem lesz mostoha gyerek, mert abból várható a jövedelem. A jövőben csökkentik az ősziek vetésterületét, mégpedig a búzánál négy, a rozsnál pedig öt százalékkal. Nagy gondot fordítanak a tavaszi takarmányfélékre is. Árpából 7,2, kukoricából 10,5, cukorrépából 4,9 százalékkal növelik a vetésterületet. Szem előtt tartják a hektárhozamot is. 1955-el szemben a búza hektárhozamát 29, az árpáét 19, a zabét 0,9, a kukoricáét 33, a krumpliét 0,9 és a cukorrépáét 0,8 százalékkal emelik. Évről évre növelik a kukorica vetésterületét. Míg tavaly 35,5 hektár kukoricájuk termett, 1960-ban 171 hektár kukoricájuk lesz. A tavalyi hozam 16 mázsa volt, öt év múlva 36 mázsa lesz. Az erőtakarmány-alap megteremtésénél nagy jelentősége van a silókukoricának. A négy hektárt fokozatosan 21 hektárra növelik. A növénytermelés alapja a trágyázás. Jól tudják ezt a kétyi szövetkezetesek. Tavaly 15 ezer máz.sa istállótrSgyat adtak a földbe. 1960ra 86 500 mázsát terveznek. Javul a helvzet a műtrágyáknál is. 1960-ban 3025 mázsa műtrágyával szórnak el többet, mint tavaly. Növekedni fog az évelő takarmányok területe is, főleg 1958-ban, amikor 107 hektárt vetnek be. Ez idén 42,5 hektáron termelnek évelő takarmányt. 134 taggal gyarapszik a szövetkezet Nagy feladatot tűztek maguk elé a szövetkezeti tagok. 1960. év végére a község 96 százaléka a szocialista gazdálkodás útjára lép, és a földterület 74í hektárral gyarapszik. Nagy feladat ez, s az idei indulás ehhez képest kissé lassú. Ez idén 13 szövetkezeti taggal és 47 hektár földdel szándékoznak gyarapítani a közöst. Két év múlva fokozni akarják az iramot és 72 tagot akarnak beszervezni. Kár, hogy már most nem igazodtak ehhez az elvhez, hogy — amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. A pontos tervbetartäs naigy befolyással lesz a munkaegység értékére. Egy évvel ezelőtt a munkaegység értéke — beleszámítva a természetbenieket is — 27.korona volt; öt év múlva 34,5 korona lesz. A kétyi szövetkezetben is az ember a legfőbb érték. Évről évre szabadul a dolgozó ember a fáradságos, nehéz munkától, növekszik az életszínvonala. Az EFSZ ötéves terve a szövetkezet fejlődésének — mondhatjuk — korszakalkotó terve. Ezért joggal feltehetjük a kérdést, hogy milliomos szövetkezet lesz-e Kétyen? Négymilliós lesz az évi jövedelem A terv azt mutatja, hogy 1960ban a szövetkezet tiszta jövedelme csaknem négymillió háromszázezer kerona lesz. Tavaly a tiszta jövedelem 906 000 korona volt. Egy hektár mezőgazdasági földterületből a jövedelem 4106 korona' lesz, tavaly 3020 korona volt. Öt év alatt a termelési költség 14,4 százalékkal csökken. A becsületes munka s a jó gazdálkodás szebbé teszi a jövőt Kétyen is. V. F., Zselíz. A Dolgozó Nő öt éve A napokban volt a Dolgozó Nő, a Csehszlovákiai Nőbizottság magyar nyelvű lapjának ötödik születésnapja, öt év nem sok idő, az ember ilyenkor éppen csak hogy belenő a gyermekcipőbe, ám egy újságnak öt év alatt meg kell izmosodnia, éretté, felnőtté kell válnia, Ha nem így lenne, nem teljesítené hivatásét, nem lenne életképes. Az Oj Sző, bér maga sem sokkal idősebb, mégis ott bábáskodott már a Dolgozó Nö Születésénél. Örömmel üdvözölte az új folyóiratot. Bíztunk abban, hogy ez a lap is felsorakozik majd az igazság hirdetői mellé, résrt kér az építő munkából. Ebben a reményünkben nem is csalatkoztunk, mint ahogy nem csalatkoztak az új női lap olvasói sem. Ezt legjobban a Dolgozó Nö példányszámának emelkedése tanúsítja. Hazánk magyar asszonyai és leányai szeretik a lapot, szeretik és becsülik munkatársait, akik állandóan támogatják óket munkájukban, sőt magánéletükben, családi gondjukban is, hogy örömteli, felszabadult életet éljenek. A Dolgozó. Nőnek, mint a Csehszlovákiai Nofoizottság magyar nyelvű lapjának az a különleges hivatása is meg van, hogy az asszonyokat teljes erővel mozgósítja a világot egyetemesen átfogó békeharca. A Dolgozó Nő ezt a feladatát is buzgón, sikerrel teljesíti. Az asszonyokat, anyákat igyekszik az igazságnak megfelelően rávezetni arra, hogy csakis békében tarthatják meg családjaik zavartalan, boldog életét, biztosíthatják gyermekeik- gondtalan jövőjét. Ugyanígy hasznos, szép munkát végez a Dolgozó Nő az asszonyok szocialista nevelésében, különös tekintettel a szocialista hazafiságra és a proletér nemzetköziség eszméjére. Közérthető stílusban szól az ' asszonyokhoz hazánk bel- és külpolitikai eseményeiről, ipari, mezőgazdasági és kulturális életünk megnyilvánulásairól, eredményeiről. Igyekszik ráébreszteni a dolgozó asszonyokat, leányokat és anyákat, társadalmunk hssznos nőtagjaít saját életükre és jelentőségükre családjuk. hazájuk, sőt az egész világ sorsának formálásában. A Dolgozó Nő lelkes és harcos szó* vivője a Csehszlovákiai Nőbizottság országot átszövő nemes mozgalmának. A helyi nemzeti bizottságok mellett működő nőbizottsági szervek sokat köszönhetnek a Dolgozó Nőnek, amely ráirányítja a figyelmet a legértékesebb kérdésekre és támogatja Őket a problémák megoldásában. Elismerő szavakat Irtunk a Dolgozó Nőről, mert őszintén elismerjük nyilvánvaló eredményeit és fejlődését. Ha most. fennállása ötödik évfordulóján arra biztatjuk, hogy mindezeket az eredményeket még szebb és jobb tartalommal töltse meg, ezt azért tesszük, mert sohasem szabad megállni, hanem csakis előre kell néznünk még fényesebb, tágabb horizontok felé. Kívánjuk, hogy a Dolgozó Nö, a csehszlovákiai magyar nők néllcülözhetetlen segítőtárs é vá váljék és az olvasóival való kölcsönös egymásrahatásban kívül-belül ékes, még értékesebb lappá csiszolódjék. Ehhez a/ törekvéséhez a Dolgozó Nő szerkesztőségi kollektívájának erőt, egészséget, békességet és sok sikert kívánunk. Fiiiekpiispökiben jól halad a kulturális munka Az utóbbi időbgn mintha fellendült volna a kulturális élet a füleki járásban. A füleki helyi csoport vezetői is kezdenek már ébredezni, fel akarják újítani a már egyszer sikerrel előadott Dankó Pista hegedűjét. t HMH Ot HMHHHUHHHM MI MI MHHMUM Dankó Pista Naprágyon A naprágyi műkedvelők színielöádásai régóta híresek a környéken. A falvak apraja-nagyja eljön a környékről, hogy láthasson egy-egy színdarabot. Műkedvelő csoportunk Szilveszterkor a Dankó Pistát adta elő. A három óránál tovább tartó előadásnak lelkes nézőközönsége volt, mely nem fukarkodott a tapssal. Papp Méria, Deme Sándor és Szuhay Erzsébet művészi teljesítménye hivatásos színésznek is becsületére vélt volna. Nagy Lajos, Naprágp Nagyborsai jelentés A nagyborsai ifjúságnak régi vágya teljesült, amikor ünnepélyesen megnyitották a kultúrházat. A HNB egy kihasználatlan elhanyagolt öreg házat bocsátott a fiatalság rendelkezésére. A falu dolgozói nagy lelkesedéssel szervezték meg a brigádot és fél esztendő alatt készen állott a kultúrház. Itt helyeztük el a kerületi nemzeti bizottságtól kapott televíziós készüléket, mely ajándék a szövetkezet múlt évi jó munkájáért. A kultúrház körül parkot létesítünk. Klapúch Lajos, Szene. A legjobb helyi csoport még mindig a fülekpüspöki, ott a tagság karácsonyra a Botcsinálta doktort mutatta be. Az idősebbek megalakították a zenekart és Nosko Károly vezetésével szorgalmasan, nagy kedvvel gyakoroltak. Szilveszterkor mát ők szórakoztatták a közönséget, felváltva ezzel a 800—1000.— koronáért muzsikáló régi zenészeket. A zenekar megalakításáért az összes tagokat dicséret illeti, de különösen BenWS Zoltánt, a Csemadok helyi elnökét és Varga Sándor titkárt, akik fáradságot nem sajnálva igyekeznek a szükséges hangszereket beszerezni. A fülekpüspökiek példáját egy kis jóakarattal a többi helvi csoportok is követhetnék! Gacsó István, a Csemadok járási titkára Miért alszanak Ipolyfödémeicn ? A palásti kultúresoport szereplése községünkben, ahol előadták Szigligeti Ede Cigány című háromfel vonásos színmüvét, kit életet vitt Ipolyfödémes kultüreseményekben szűkölködő életébe. A pálástiak jó szereplése tanítóik és sok más ember érdeme volt, akik a rendezésben vagy szerepalakításban fáradságot nem kímélve önzetlenül segítettek a fiataloknak. Tőlük vehetnének példát az ipolyfödémestek is, hogy >e úgy nézzenek a dologra: Mi hasznom van ebből, hanem segítsék ápolni a kultúrát Jpolyfödémesen is, mert csak kulturált nép építheti gyorsan'a szebb holnapot. Bodzsár Sándor, Ipolyfödémes É3Multwxdi$ híak* Az 1956—57. tanévben 30 324 tanuló látogatta a 11 éves iskolák 9. osztályait, tehát 2000-rel több a tervezettnél. A 11 éves iskolák tanulóinak 42,3 százaléka munkás- és parasztcsaládból származik. • * * • Az Aufbau könyvkiadóvállalat Irodalmi utazások címmel kiadta az egy évvel ezelőtt elhúnyt Franz Kari Weisskopf cikkeinek, karcolatainak, műismertetéseinek gyűjteményes kötetét. * * » A prágai Nemzeti Képtár 250 olajfestményt, rajzot és akvarellt kölcsönzött a berlini National-Galerienek a XIX. és XX. század német és osztrák festőművészetének kiállítására. A kiállítás 2 hónapig tart. • * • J. Dzigan szovjet filmrendező A. Stejn szövegkönyve- alapján befejezte Prológus című filmjét a viharos 1905ös év forradalmi eseményeiről. A prágai JirI Wolker Színház 80 tagú együttese németországi vendégszereplésre Drezdába utazott. •• + * A francia kritika elismerően nyilatkozott Pierre Courtad Magasabbrendű élőlények című szatirikus elbeszéléskötetéről. * * * A san-franciscői Amerika—Szovjet Intézet fennállásának 25. évfordulóját ünnepi i. • • * A Csehszlovák Hadsereg Központi Színháza bemutatta Gorkij Barbárok című drámáját. • * • A brnói kerületben 24 múzeum van, melyeknek gyűjteménye 104 000 árgyat foglal magában. Hetente rendszerint 12 kiállítást rendeznek. űJSJtO 1957. január U, 5
