Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-09 / 09. szám, szerda

A Szlovák Nemzeti Tanács t elnökségének ülése Hétfőn, 1957. január 7-én megtar­tották a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének 6. ülését. Az ülést Fran­tišek KubaČ, a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnöke vezette. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksé­ge tárgyalt a Szlovák Nemzeti Tanács feladatairól, jogkörének kibővítése után. A Szlovák Nemzeti Tanács szű­kebb elnöksége jóváhagyta a Szlovák Nemzeti Tanács akciótervét 1957-re, az elnökség, a bizottság és a plénum tevékenységének tervét 1957 első ne­gyedére. A legközelebbi időben közös gyűlésre ül össze a kulturális és nép­művelési bizottság a mezőgazdasági bizottsággal és megtárgyalják a falun folytatandó népművelési munkát a mezőgazdaságnak nyújtandó segítség szempontjából. 1956 első negyedében a gazdasági és költségvetési bizottság foglalkozni fog a lakásépítési terv teljesítésének kérdésével. A merőgaz­dasági bizottság elemzi a réteken és: legelőkön folytatott gazdálkodás j problémáit. i 1957 első negyedévében előkészí- i tik a Szlovák Nemzeti Tanács plénu- • mának tárgyalását is, ahol előterjesz- • tik Szlovákia nyersanyagalapjának • fejlesztésére és az új technika fej-: lesztésére vonatkozó jelentéseket a: nemzetgazdasági terv új feladataira • való tekintettel. Tervbe van véve a­Szlovák Nemzeti Tanács ülése, ame- • lyen megtárgyalják Szlovákia népgaz- • dasága fejlesztési tervét és költség-; vetését. • A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksé- ; gének 6. ülésén Pavol Majling meg- : bízott, a Megbízottak Testületének: első alelnöke, a Szlovákiai Állami E Tervhivatal elnöke beszámolót tartott: Szlovákia népgazdaságfejlesztési ter-; vének teljesítéséről az 1956. évben.• A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közös nyilatkozata Megszilárdul a testvéri barátság a Szovjetunió és az NDK között Moszkva (ČTK) — Január 27-én Moszkvában a nagy Kreml-pa­lotában aláírták a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségeinek közös nyilatkozatát. A közös nyilatkozatot N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke és O. Grotewohl, a Német Demokratikus Köztár­saság miniszterelnöke irta alá. Az ünnepélyes aktusnál jelen voltak a Szovjetunió és az NDK kül­döttségének tagjai, valamint a szovjet és külföldi újságírók. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormány­küldöttségeinek közös nyilatkozata a többi között igy hangzik: A Szovjetunió és a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányának egyezménye alapján 1957. január 3­tól 8-ig Moszkvában tartózkodott az NDK kormányküldöttsége Ottó Gro­tewohl miniszterelnökkel az élen. Az összejövetelek, beszélgetések és tanácskozások a szívélyes őszinteség és barátság szellemében folytak. A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségét moszkvai láto­gatása alkalmával K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke fogadta. A Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozata a magyar munkásokkal és szakszervezettel való szolidaritásról A jelenlegi nemzetközi helyzetről A Szakszervezeti Világszövetség titkárságának felhívására január 4-én és 5-én Prágában megtartották az alábbi európai szakszervezeti szerve­zetek képviselőinek ülését: a Magyar Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Szovjetunió Össz-szö­vetségi Központi Szakszervezeti Ta­nácsa, a Francia össz-szakszervezeti Szövetség, a Lengyel Központi Szak­szervezeti Tanács, az Olasz össz-szak­szervezeti Szövetség, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Szabad Német Szakszervezetek Szö­vetsége, a Román össz-szakszervezeti Szövetség, Hollandia Egységes Szak­szervezeti Központja, a Bolgár Szak­szervezetek Központi Tanácsa, Albánia Szakszervezeteinek Központi Tanácsa. A Szabad Luxemburgi Szakszerve­zeti Szövetség, mely nem vehetett részt a tárgyaláson, egyetértett a tár­gyalás határozataival. Az európai szakszervezeti szerve­zetek gyűlése foglalkozott a magyar dolgozók és a magyar szakszervezet javára indított szolidaritási akció programjával és jóváhagyta a Szak­szervezeti Világszövetség titkárságának és a Magyar Szakszervezetek Szövet­ségének közösen kidolgozott határo­zatát. A gyűlésen részt vett nemzeti szak­szervezeti szervezetek azon nézetük­nek adtak kifejezést, hogy a magyar dolgozóknak és a magyar szakszer­vezetnek nyújtandó ' segítséget a kö­vetkezőképpen lehetne megvalósítani: 1. A pénz- és egyéb ajándékokat az egyes nemzeti szakszervezetek szövet­sége megválasztott küldötteinek hiva­talosan kellene átadni. 2. Meg kell erősíteni a Szakszervezeti Világszövet­ségbe tömörült szakszervezeti szer­vezetek kapcsolatát a magyar szak­szervezetekkel. 3. Szolidaritási nyilat­kozatokat ťcefl küldeni. 4. Küldöttsé­get keil küldeni Magyarországra a Szakszervezeti Világszövetségbe tö­mörült szakszervezeti szervezetek tag­jaiból és egy nemzetközi jellegű kül­döttséget, amely helyben tanulmá­nyozná a nemrégen lefolyt eseménye­ket ée folytatná a véleménycserét. 5. Meg kell szervezni az egyes országok szakszervezeti sajtója és a magyar szakszervezeti sajtó közötti cikkcse­rét. 6. Kapcsolatot kell létesíteni a Magyarországról eltávozottakkal azok­ban az országokban, ahol tartózkodnak és az igazságnak megfelelően tájékoz­tatni őket Magyarország jelenlegi helyzetéről. A gyűlésen részt vett nemzeti szak­szervezeti szervezetek meg vannak győződve arról, hogy az összes orszá­gok dolgozói és szakszervezetei e te­vékenységükkel bebizonyítják a nem­zetközi munkásszolidaritás elvei iránti hűségüket. Ne pazaroljuk a gyógyszert A második világháború előtt saját gyógyszergyártásunk csak 10 száza­lókban fedezte a gyógyszerszükség­letet. 1945. óta olyan eredményeket értünk el, hogy az új gyógyszergyá­rak 90 százalékban ellátják gyógysze­rekkel gyógyszertárainkat. Külföldről csak ólyan gyógyszereket hozunk be, amit itthon nem gyártunk. Gyógy­szerszükségletünk teljesen fedve van. Mégis ennek ellenére hiány mutat­kozik bizonyos gyógyszerekben. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója ez­zel kapcsolatban kérdést intézett Ph. Mg. Jindrich Jirouthoz, az egészség­ügyi minisztérium fő gyógyszerészé­hez. „A gyógyszerfogyasztás — mondot­ta J. Jirout — hazánkban egyre foko­zódik. A gyógyszerekre fordított ösz­szegek csaknem egymilliárd koronát tesznek ki. A becslések alapján a páciensek a részükre kiadott gyógy­szereknek csak kétharmad részét használják fel, a fennmaradó rész kárbavész. így aztán előfordul, hogy egyes gyógyszertárakban hiányoznak bizonyos gyógyszerek. Azonban az orvosnak mindig rendelkezésre áll a hasonló vagy ugyanolyan hatású gyógyszerek egész sora." B«fejezésül az egészségügyi minisz­térium fő gyógyszerésze hangsúlyozta, hogy a gyógyszerpazarlás elleni leg­gyorsabb és leghatékonyabb eszköz a lakossággal való együttműködés. Az Egészségügyi Minisztérium a közvéle­ményhez fordul azzal a felhívással, hogy becsülje meg a gyógyszereket, annak ellenére, hogy hazánkban min­denki díjtalanul kapja azokat. Nincs szükség arra, hogy a háztartásokban gyógyszerraktárak legyenek. Az or­vosságok legnagyobb része hamar elveszti hatékonyságát, vagy megvál­tozik összetétele, úgyhogy a későbbi használata káros lehet a beteg egész­ségére. ÜJ S Z ô 1957. Január 9. Kínai kereskedelmi küldöttség | érkezett Csehszlovákiába Január 7-én TU—104 repülőgéppel E Pekingből Csehszlovákiába érkezett a S nyolctagú kínai kereskedelmi küldött- 2 ség Li Men-hou, a Gépkiviteli és Be- 2 hozatali Társaság igazgatója vezetésé- 2 vei, A küldöttség kereskedelmi tár- ~ gyalásokat fog folytatni. Kereskedelmi tárgyalások Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság közölt | A DPA hírügynökség jelentése sze-5 rint Bonnban megkezdték a csehszlo- s vák és a nyugatnémet küldöttség kö- s zötti tárgyalásokat az 1957. évi új áru- S csere-jegyzékről. HÍREK A Szlovák Szakszervezeti Tanács ~ elnöksége rendes ülésén többek kö- 2 zött foglalkozott a szlovákiai szak- š szervezeti konferencia előkészítésé- s veL A szakszervezetbe tömörült dol- ~ gozókat e konferenciáin 608 küldött ~ fogja képviselni. A konferencia érté- 2 keli a szakszervezetek múlt évi mun- = káját Szlovákiában, új feladatokat 5 tűz ki a szlovákiai szakszervezeti s konferencia határozatainak teljesítő- 5 sére, megválasztja az új Szlovák 2 Szakszervezeti Tanácsot és az ellen- 2 őrző bizottságot. Kéthetes tanulmányi látogatásra a ­Szovjetunióba utazott az állami szer- ~ vek alkalmazottainak és a pénzügyi 2 alkalmazottak szakszervezeti szövet- 2 ségének közös küldöttsége. 2 "arel Novák, testnevelési szperveze- 2 tünk fotóriportere filmet készített a ~ melbournei olimoláról. A prágai Bar- ~ randov laboratóriumaiban most állít- £ jáik össze a felvételeket. 2 A pótori bányá zok átlagos mun- ~ katermelékeriysége 5,5 txmna egy múszalk alatt. Ez az eredmény egy tonnával nagyobb, mint a Handlovai Nagybányában dolgozó bányászok ~ eredményei. A sokoldalú és terjedelmes eszme­csere során a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányá­nak teljesen egyöntetű nézete nyilvá­nult meg a jelenlegi nemzetközi hely­zet és az egyes nemzetközi esemé­nyek értékelésében. Mindkét fél megállapítja, hogy a nemzetközi kapcsolatokban uralkodó feszültség enyhülését, amely a négy nagyhatalom genfi értekezlete után bekövetkezett és amelyet olyan na­gyon óhajtottak a békeszerető nem­zetek, jelentős mértékben megbon­tották egyes nagyhatalmak agresszív köreinek intrikái. A Szovjetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya kije­lenti, hogy mindkét állam külpolitiká­jának törhetetlen alapja az aktív hare a béke megszilárdításáért és az álla­mok békés egymás mellett éléséért társadalmi rendszerükre való tekin­tet nélkül. A két állam kormánya kijelenti, hogy külpolitikájuk alapját a kölcsönös Bizalom képezi. A két fél megtárgyalta a közel- és közép-keleti helyzetet, amely Nagy­Britannia, Franciaország és Izrael Egyiptom ellen irányuló fegyveres támadásával állott elő. Megelégedés­sel állapítják meg, hogy az egyiptomi nép szívós ellenállása és valamennyi békeszerető erő összefogása, amelyek határozottan síkraszálltak a függet­lenségét, nemzeti büszkeségét védő egyiptomi nép támogatására, meg­állította az Egyiptom elleni agresszív háborút. A két kormány egyúttal megállapít­ja, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mojc imperialista körei ki akarják használni Nagy-Britannia és Francia­ország pozícióinak meggyengülését a világ e részében, hogy „segítség" ürügye alatt a Közel- és Közép-Kelet nemzeteire kényszerítsék a gyarmati, gazdasági és politikai rabszolgaság új formáit. Éppen ezt a célt szolgálja az „úgynevezett Eisenhower-doktrlna", amely az amerikai elnök január 5-én a kongresszushoz intézett üzenetét tartalmazza. E doktrínának az a hiva­tása, hogy segítségére legyen az amerikai monopolistáknak, hogy ma­gukhoz ragadhassák a Közel- és Kö­zép-Kelet országai gazdasági kulcs­pozícióit és hogy megszerezhessék ezen országok nemzeti gazdagságát. Ez azonban még nem minden. Az Eisen­hower-féle üzenet szerint az elnök­nek jogot adnak arra, hogy közvet­lenül katonailag beavatkozzon a Kö­zel- és Közép-Kelet országainak ügyeibe amerikai fegyveres erőknek ezen országokba való irányításával. Itt tehát olyan kísérletről van szó, hogy előre igazolják az amerikai im­perialisták agresszióit, amelyek célja a Kelet népeinek a gyarmatosító el­nyomás jármába döntése. Az USA kormányköreinek ezen új közel- és közép-keleti tervei múlha­tatlanul a helyzet kiéleződéséhez ve­zetnek e területen, és e tervek komoly veszedelmet jelentenek nemcsak a keleti országok népeire, hanem álta­lában a békére is. A Szovjetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya hajlan­dó hozzájárulni a kereskedelmi együttműködés sokoldalú kiszélesíté­séhez a Közel- és Közép-Kelet orszá­gaival, amelyek igazságos harcot vív­nak szabadságukért és nemzeti füg­getlenségükért. A két állam kormánya emellett abból indul ki, hogy ennek az együttműködésnek a felek teljes egyenjogúsága és a kölcsönös előnyök alapján kell megvalósulnia az egyes feiek szuverenitásának korlátozása nélkül. Jóllehet az egyiptomi nép el­leni imperialista agresszói kudarcot vallott, a háború veszedelmét nem lehet véglegesen elhárítottnak tekin­teni. Mindkét kormány támogatja az Egyiptomi Köztársaság azon követe­lését, hogy büntessék meg az agresz­szió és erőszakosságok vétkeseit. A két kormány támogatja az egyiptomi nép azon törvényes követelését is, hogy azon államok, amelyek kirobban­tották az Egyiptom elleni háborút, térítsék meg az egyiptomi népnek okozott károkat. A magyarországi események a reak­ció széles alapokra fektetett tervének eredménye volt, amellyel fel akarta számolni a népi kormányt és fel akarta újítani a volt horthyista-fa­siszta rendszer uralmát. Itt nemcsak a magyarországi népi kormány sorsá­ról és a népi demokratikus rendszer sikereiről volt szó, hanem az európai béke is veszélyben forgott. Az ellenforradalom letörése Ma­gyarország egészséges, demokratikus erői részéről a szovjet haderő segít­ségével, amelyet a Szovjetunió a magyar forradalmi munkás-paraszt­kormány kérésére nyújtott, a magyar dolgozók és Európa valamennyi béke­szerető népének érdekében történt, mert véget vetett a fehér terrornak és elhárította azt a veszedelmet, hogy agressziós tűzfészket létesítsenek Eu­rópában. Most, a reakciós erőknek a béke és demokrácia ellen irányuló nemzetközi összeesküvése súlyos veresége után megvannak a tárgyilagos előfeltételek arra, hogy folytassák a feszültség enyhítésének és a nemzetek közötti béke megszilárdításának politikáját. A leszerelés kérdése A két fél eszmecserét folytatott a leszerelés problémájáról, amelynek megoldása nagy jelentőségű a világ­béke megőrzésére és biztosítására. Sajnálattal állapították meg, hogy a Szovjetunió 1Ö56. november 17-i nyi­latkozatában foglalt konkrét javasla­tok a leszerelés és a nemzetközi fe­szültség csökkentése kérdésében a nyugati hatalmaknál még nem találtak kellő támogatásra, holott ezek a ja­vaslatok jó alapot nyújtanak a tanács­kozásokra. Ezt annál is inkább hang­súlyozni kell, mert a javaslatok pont­jait a nyugati hatalmak javaslatainak figyelembevételével dolgozták ki. A Szovjetunió és a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányai a lesze­relés terén már gyakorlati intézkedé­seket foganatosítottak. A Szovjetunió fegyveres erőinek lét-J számát 1840 000 fővel csökkentette. A Német Demokratikus Köztárswág fegyveres erőinek látszámát 30 ezer-; rel, azaz 90 ezerre szállította le és le­mondott a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről. Mindkét fél azt a nézetet vallja, hogy a leszerelés problémájának fokozatos megoldása célravezető és reménytel­jes. E kérdés megoldásának első fo­kát képezhetné az atom- és hidrogén-­fegyverekkel való új kísérletek betil­tása, amint ezt az egész emberiség követeli, tekintettel az ezen kísérlem tekből eredő komoly veszedelemre. A leszerelés kérdésének részleges" megoldása lehetne az európai korlá-. tozott leszerelés övezetének megte-< remtése, amelybe Németország mind-í két része beléesne. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya egyetért a Szovjetunió kor­mányának azon javaslatával, mely sze­rint az államok közötti leszerelési egyezmény állapítsa meg, hogy a köW csönösség alapján a nagy kikötőkben, a vasúti csomópontokon és a repülőte-: reken ellenőrző őrségeket létesítse-i nek, és hajlandó a Szovjetunió javas-; lata szerint elősegíteni a légi ellenőre zés tervével kapcsolatos kérdések megoldását. A Szovjetunió kormánya egyetért á Német Demokratikus Köztársaság azon javaslatával, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság parlamentjének és kormányának, valamint a békeszerető német lakosság szervezeteinek, ame-. lyeket széleskörű teljhatalommal ru­háznak fel a katonai kérdések és az egész haditermelés feletti ellenőrzés­re. aktívan kell részt venniök a lesze­relési egyezmények teljesítésének köl-i csönös ellenőrzésében, amely egyez-i menyeket azon államok kötnék, ame­lyek fegyveres erői Németország területén tartózkodnak. A Szovjetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya arra az egyöntetű nézetre jutott, hogy az euró­pai kollektív biztonság rendszerének megteremtése, amely rendszerbe be­vonnák mind a két német államot, a békés és demokratikus alapon történő egyesülésükig, megfelel valamennyi európai nemzet létérdekeinek. Az atomenergia békés kihasználása európai szervezetének megteremtése, amelyet mindkét fél hathatósan támo­gat. nagy lépést jelentene az államok közötti bizalom megszilárdítása és a közeledés érdekében, és megfelelne az európai béke biztosítására irányuló erőfeszítéseknek. Ezenkívül ez a szer­vezet megkönnyítené a tömegpusztító­fegyverek teljes betiltása és felszámo­lása kérdésének megoldását. A Német Demokratikus Köztársaság örömmel fogadja a Szovjetuniónak a világ gazdasági értekezlete Összehívá­sára és a világ kereskedelmi szerve­zetének megteremtésére vonatkozó ja­vaslatát és kijelenti, hogy kész együttműködni a nemzetközi kereske­delmi kapcsolatok kibővítésésében és elmélyítésében. Egyezmények a nemzetközi kérdésekről A két tél, a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között 1955. szeptember 2Ö-án kötött szer­ződésében foglalt azon kötelezettség­vállalásait. hogy kapcsolataikat a tel­jes egyenjogúság, a szuverenitás köl­csönös tiszteletbentartása és a bel­ügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján fogják fejleszteni — követke­zetesen betartották. Mindkét fél megvitatta a szovjet katonaságnak az NDK területén való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatos kérdéseket, amely haderő az érvényben levő nemzetközi szerződések és egyez­mények alapján tartózkodik az NDK­ban. Egyezményt értek el abban, hogy a Szovjetunió és az NDK között 1955. szeptember 20-án kötött szerződéssel összhangban a legrövidebb időn belül egyezményt kötnek azon kérdéseket illetőleg., amelyek a szovjet haderő­nek az NDK területén való elhelyezé­sével kapcsolatban merülnek fel. Az NDK küldöttségének javaslatára a felek eszmecserét folytattak a Né­met Demokratikus Köztársaság szu­verén jogainak gyakorlatára nézve az NDK légiterét illetően. A két fél egy­hangúlag megegyezett abban, hogy a Berlin és Nyugat-Németország köeötti légj korridornak amerikai, brit és francia repülőgépek által történő használatéról szóló 4 oldalú érvé,nyes egyezmények ideiglenes és korláto­zott jellegűek, és nem érintik az NDK szuverenitása elismerésének el­veit az NDK légiterében. A két fél megállapodott abban, hogy a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság között a leg­rövidebb idő alatt konzuláris konven­ciót kötnek. A két fél ugyancsak célszerűnek is­merte el, hogy a legrövidebb időn belül egyezményt kössön a jogi tá­mogatásra vonatkozólag a polgári és büntetőügyekben, valamint a két or­szág polgárai érdekeinek és a sze­mélyes jogok védelmének terén foly­tatott együttműködés fejlesztésének érdekében. A nyilatkozat a továbbiakban a kul­turális együttműködés kibővítéséről, a kulturális értékek kölcsönös vissza­adásáról, az állampolgárság változásá­val és a személyek átköltözésével összefüggő kérdésekről szól. Testvéri gazdasági kapcsolatok A tanácskozásokon jelentős heíyet foglaltak el a Szovjetunió és az NDK közötti gazdasági kapcsolatok kér­dései. Megállapították, hogy a_két ország közötti gazdasági együttmű­ködés az egyenlőség, a kölcsönös elő­nyök és a kölcsönös testvéri támo­gatás alapján fejlődik. A Szovjetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya meg­egyeztek, hogy lényegesen fokozzák a kölcsönös áruszállítás terjedelmét az 1957. évi kereskedelmi egyezmény keretében. A Szovjetunió 1957-ben az NDK-ba több mint 30 százalékkal emeli kivitelét az 1956. éyben lebo­nyolított szállításokhoz viszonyítva. A Szovjetunió kormánya a Német Demokratikus Köztársaság kormányá­nak 1957-ben 340 millió rubel Össze­(Folytatás a 8, oEäalon.): :: 2jf

Next

/
Oldalképek
Tartalom