Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-06 / 06. szám, vasárnap

A Szovjetunió és az NDK testvéri együttműködésének további megszilárdításáért Moszkva (TASZSZ). — Január 4-én a moszkvai Kremlben megkezdődtek a tanácskozások a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségei kijzött a két ország baráti kapcsolatainak to­vábbi fejlesztésére és megszilárdí­tására irányuló intézkedésekről. Szovjet részről a tanácskozásokon részt vesznek a kormányküldöttség tagjai: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. I. Mi­kojan, M. G. Pervuhin, M. Z. Szabu­rov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesei és D. X. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisz­tere. A tanácskozásokon jelen vannak to­vábbá A. G. Zverev, a Szovjetunió pénzügyminisztere, K. I. Koval, a gaz­dasági • kapcsolatok főosztályának ve­zetője, V. A. Zorln, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese és mások. Német részről a tanácskozásokon részt vesz: O. Grotewohl miniszterel­nök, W. Ulbricht, Németország Szo­cialista Egységpártja Központi Bizott­ságának első titkára, a miniszterel­nök első helyettese, O. Nuschke, a Kereszténydemokrata Unió elnöke, a miniszterelnök helyettese, L. Bolz, a Nemzeti Demokrata Párt elnöke, a miniszterelnök helyettese, külügymi­niszter, H. Loch, a Szabad Demokrata Párt elnöke, a. miniszterelnök helyet­tese, P. Scholz, a Demokratikus Föld­művespárt Központi Vezetőségének tagja, a miniszterelnök helyettese, H. Rau, Németország Szocialista Egység­pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, a miniszterelnök helyettese és külkereskedelmi mi­niszter, valamint további államférfiak, tanácsadók és munkatársak. A tárgyalások napirendjének egyhan­gú jóváhagyása után 0. Grotewohl, az NDK miniszterelnöke szólalt fel és részletesen jellemezte a Német De­mokratikus Köztársasáq bel- és kül­politikáját. Ezután N. A. Bulganyin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke beszélt. A szovjet kormány és a Hírek Egyiptombó l Egyiptom közvéleménye helyesli az 1954. évi brit-egyiptomi szerződés felmondását Kairó (ČTK) — Az egyiptomi polgárok ezrei és szárnoe küldöttség látogatja meg az elnöki palotát, hogy Nasszer elnöknek kifejezzék szerencsekívánataikat az Egyiptom és Nagy-Britannia között 1954-ben megkötött szerződés felbontásához. Abder Rahman el-Azm, Szíriai egyiptomi nagykövete a brit-egyip­tomi szerződés felmondásával kap­csolatos nyilatkozatában leszögezte, hogy a szerződést tulajdonképpen a britek bontották fel, amikor agresz­BZIV támadást intéztek Egyiptom el­len. A brit-egyiptomi szerződés felbon­tásával foglalkozik az egyiptomi sajtó legnagyobb része. Az A1 Gum­hurija című lap vezércikkében a brit külügyminisztérium közleményé­vel foglalkozik, mely szerint Nagy­Britannia nem ismeri el Egyiptom szerződésfelmondási jogát. A brit íkül'lgymtnisztiérium azt is kijelen­tette. hogy a nemzetközi ítélőszék elé terjeszti ezt a kérdést. De a legfurcsább az egészben: Britannia nem ismeri el, hogy agressziója in­dokolttá teszi a szerződés felbontá­sát. Az „A1 Gumhiirija" ezzel kapcso­latban így ír: „Tudnunk kell, hogy a nemastközi jog előírásai szerint a szerzddés abban a pillanatban hatá­lyát veszi, amikor valamelyik fél megszegi határozatait. Egyezmény a Szuezi-csatorna szabaddátételéről Kairó (ČTK) — Kairóban január 4-én egyezményt írtak alá az egyip­tomi kormány és az Egyesült Nem­zetek Szervezete között a Szuezi­cactorna szabaddátételéról. Az egyez­mény szerint a tisztogatási munká­latokat az ENSZ különböző orszár gaihoz tartozó műszaki személyzet végzi roncskiemefő jármüvek és egyéb gépek segítségévéi Wheel tá­bornok vezetése alatt A Reuter hírügynökség jelentése szerint a Szuezi-csatorna egyiptomi igazgatóságának január 4-én sike­rűit teljesen kitisztítani Izmail ki­kötőjét, ahol kiemelték a legutolsó hajóroncsot is. Holland és svéd ví­zijármüvek most egy nagy báger kiemelésén dolgoznak, amelyet Port Saidtól 40 kilométerrel délre sül­lyesztettek el. Ezen akadály eltá­volítása után az a 13 hajó, amely ed­dig a Szuezi-csatornában volt bezár­va, már a legközelebbi napokban ki­hajózhat a Földközi tengerre. * * * E. L. M.. Burns tábornok, az ENSZ nemzetközi alakulatainak pa­rancsnoka január 4-én találkozott Mose Dajan izraeli vezérkari főnök­kel és tárgyalásokat folytatott vele az izraeli csapatok Egyiptom terü­letéről való kivonásáról. Az izraeli illetékes körök mindedd'g elutasítják, hogy visszaadják Egyiptomnak azt az egész területet, amelyet az iz­raeli hadsereg az agresszió folyamán megszállt, vagyis Gáza területét is. A Reuter hírügynoség jelentése sze­rint azonban megegyezés jött létre, hogy az izraeli hadsereg hétfőig, január 7-ig kiüríti az egyiptomi te­rület további részét is. Meghalt dr. Th. Korner ' osztrák elnök Bécs (ČTK) — Január 4-án délután a Bécs melletti Grinzingben 85 éves korában hirtelen elhunyt dr. Theodor Korner osztrák elnök. Dr. Körner az Osztrák Köz ársaság elnöki hiva­talát 1951-től töltötte be és Ausz­tria második háború utáni elnöke volt. A köztársasági elnöki hivatalt ide­iglenesen az alkotmány alapján Jú­lius Raab mérnök, szövetségi kancel­lár veszi át. Az indiai parlamenti választások előtt India Kommunista Pártjának felhívása Delhi (ČTK) — India Kommunista Pirtja a parlamenti választásokkal kapcsolatban — amelyeket február végén és március elején tartanak meg — felhívást közöl. A felhívás a következő belpolitikai követelményeket tartalmazza: 1. Fel kell számolni a brit tőke uralmát In­dia gazdaságának fontos ágazatai fö­lött, korlátozni kell a monopóliumok hata'mát és gyorsan fejleszteni az indiai gazdaság nemzeti szektorát; 2. fel kell számolni a földtulajdon nagybirtokos rendszerét, a földet a parasztoknak kell adni és csökken­teni kell a földművesek adóterheit; 3. a munkabéreket 25 százalékkai fel kell emelni, meg keH állapítani a me­zőgazdasági munkások. minimális munkabéreit, csökkenteni kell a jöve­delmekben mutatkozó különbségeket, kiküszöbölni a munkanélküliséget, ja­vítani a néptömegek helyzetét és ez­által bővíteni a belpiacot: 4. gyors előrehaladás kell elérni az egészség­ügy, a lakásépítkezés és a kultúra te­rén; 5. radikálisan meg kell változtat­ni az adórendszert úgy, hogy a leg­nagyobb teher a gazdag rétegekre essék; 6. fejleszteni kell a demokrá­ciát és biztosítani az egész nép együt­működését és kezdeményezését min­den téren. Nehru beszéde Indoreben índore (CTK) — Az Indiai Nemzeti Kongresszus pártjának január 4-i gyűlésén Nehru miniszterelnök beszé­det mondott. Kijelentette, hogy a kongresszus törekvése a szocializmus­nak békés és demokratikus eszközök­kel való elérése. Nehru ezzel kap­csolatban elutasította a bizottság több tagjának azt a kívánságát, hogy a szocializmus fogalmát pontosabban ál­lapítsák meg, azzal az indokolással, hogy a szocializmus olyasvalami, amit nem lehet „szilárdan megállapítani". Nehru egyúttal felhívta a kongresz­szus tagjait, hogy a szocializmust ne ŰJ SZO 1957. január 5. Balázs Bálint, Torna tekintsék rövid ideig tartó folyamatá­nak, mert „a szocializmus eléréséneik folyamata Indiában hosszabb időt igé­nyel". India minis zOerelnöke beszédének további részében a gazdasági politika kérdésével foglalkozott. Kijelentette, hogy amennyiben Indiának sikerül teljesíteni a második ötéves terv fel­adatait, „átlépi azt a hatért, amely a fejletlen országokat a fejlett orszá­goktól elválasztja". Egyúttal hang­súlyozta, hogy India ipari fejlődése ugyan a nehézipar növekedésétől függ, de ennek a növekedésnek egyen­súlyban kell lennie a mezőgazdasági és kisipari termelés fellendülésével. Nehru beszéde utáyi a gyűlés ha­tározatot fogadott el, mely jóváhagy­ja a választási kiáltvány javaslatát. Szovjetunió dolgozóinak nevében üd­vözölte a Német Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttségét s és a küldöttség útján az NDK valamennyi dolgozóját, a német nép haladó erőit. N. A. Bulganyin kifejezte azt a meg­győződését, hogy a két küldöttség szívélyes és baráti tanácskozásainak eredménye a Szovjetunió és az NDK közötti testvéri együttműködés to­vábbi megszilárdítása lesz a szocia­lista országok erőinek további meg­szilárdítása és a világbéke érdekében. Az eszmecsere után, amelyet a szí­vélyesség és a kölcsönös megértés szelleme jellemzett, utasították a két fél tanácsadóit és munkatársait, hogy tanulmányozzák át az idevonatkozó okiratokat és a kormányküldöttség elé terjesszék javaslataikat. K. J. Vorosilov fogadta az NDK kormányküldöitségét Moszkva (ČTK) — K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa "El­nökségének elnöke január 4-én fo­gadta a Német Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttségének tag­jait Ottó Grotewohllal, az NDK mi­niszterelnökével, a küldöttség veze­tőjével az élerf. A fogadtatáson megjelentek Walter Ulbricht, dr. h. c. Ofto Nuschke, dr. Lothar Bolz, dr. Hans Loch, Paul Scholz, Johannes Kőnig, és W. Kle­sewetter, a küldöttség tagjai. Szovjet részről megjelent D. T. Se­pilov, a Szovjetunió külügyminisztere, A. F. Gorkin, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszte­rének helyettese és G. N. Puskin, a Szovjetunió NDK-beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Burma függetlenségének 9. évfordulóját ünnepelte Rangún (ČTK) — A Burmai Szö­vetség népe január 4-én ünnepelt? nemzeti felszabadításának 9. évfordu­lóját. Ez alkalommal Rangunban ka­tonai díszszemlét és manifesztációi rendeztek. Ba U, Burma elnöke beszédében kijelentette, hogy Burma aktív semlegességi politikát folytat és a jövőben is folytatni fog. Ez Burmá­nak lehetővé teszi, hogy baráti kap­csolatokat tartson fenn a szomszéd és más államokkal, tekintet nélkül azok társadalompolitikai rendszeré­Bewan elítéli az USA közép-keleti terveit A lengyel dolgozók első sikerei az új évben Varsó (ČTK) — Az _új év eLső nap­jaiban a lengyel dolgozók új sikereket jelentenek. Nagyon jó eredményeket értek el az acélgyári munkások: janu­ár 1-én 527 tonna acélt termeltek ter­ven felül. A Dobre Mjaszto-j gazdasági gép­gyárban az új évben 500 kiváló tel­jesítményű cséplőgép gyártását kezd­ték meg. A lengyel vasutasok üzem­behelyezték a Jablonna és Zagrze kö­zötti új vasútvonalat. A poznani épí­tőmunkások január 1-én 645 új lakást adtak át használatra. London (ČTK) — A. Bevan munkás­párti képviselő, a külpolitikai kérdé­sek , előadója a Tribune hetilapban élesen elítélte az USA kormányának a Közép-Kelet ügyeibe való beavat­kozásra irányuló terveit. Ďevan e ter­veket imperialista és az ENSZ alap­okmányával ellenkező terveknek mi­nősíti. A cikket áthatja a megbotrán­kozás afölött, hogy az USA minden erejével bitorolni akarja a volt brit pozíciókat a Közép-Keleten és má­sutt. Bevan így ír: „Ha Nagy-Britannia valahonnan távozik, helyére Amerika lép. Ahol Nagy-Britannia katonailag vagy pénzügyileg gyengének mutat­kozik, ott Amerika lép előtérbe.'" Bevan cikke további részében rá­mutat azokra a hírekre, melyek sze­rint az USA katonai erőit a Közép­Kelet országainak ügyeibe való be­avatkozásra akarja felhasználni az ENSZ jóváhagyása nélkül. Ezek a hí­rek azt bizonyítják, hogy az USA nem akarja tiszteletben tartani az ENSZ alapokmányát. Ilyen körülmények között a Közép­Kelet az amerikai akciót csupán to­vábbi lépésnek tekinti a hidegháború­ban. Több a dollár, mint a font, a dollár azonban nem mindig népszerű, mert az' imperialista terjeszkedés gyanúja tapad hozzá. Vajon nem iga­zolta ezt a jordániai tapasztalat? — kérdi Bevan. Paihet Lao alakulatai együttműködni óhajtanak a laoszi királyi kormánnyal Peking (ČTK) — Az Üj Kína hanoi sajtóirodájának levelezője közli, hogy Souphanouvcng herceg, Pathet Lao fegyveres erőinek parancsnoka felhí­vást intézett a laoszi lakossághoz, amelyben hangsúlyozza, hogy Pathet Lao katonai egységei őszintén óhajt­ják az együttműködést Laosz királyi kormányával. Souphanouvong felhívá­sában megjegyzi, hogy az a közös nyi­latkozat, melyet Souvanna Phoum laoszi miniszterelnök aláirt, rámutat annak szükségességére, hogy egyesí­teni kell Laosz egész lakosságát. Souphanouvong herceg a továbbiakban kitűzte Pathet Lao katonai egységei tevékenységének politikai program­ját, amely akkor lép érvénybe, ha ezek az alakulatok „Laosz Hazafias Frontja" néven belépnek a laoszi nemzetek szövetségébe. A program a következőket határozza meg: Az egész nép törekvését a genfi egyezmények teljesítésére kell irányí­tani; támogatni kell a Souvanna Phoum miniszterelnök vezette kor­mányt; biztosítani kell az egész lao­szi nép demokratikus jogait és sza­badságát; meg kell javítani a nép életszínvonalát; kitartóan a béke és semlegesség politikájának megvalósí­tására kell törekedni; diplomáciai kap­csolatokat kell teremteni minden or­szággal, főleg a szomszédos országok­kal, tekintet nélkül politikai rendsze­rükre. El kell fogadni a külföldi se­gítséget, ha nem jár semmilyen köte­lezettséggel; nem szabad részt venni semmilyen katonai tömbben és nem szabad megengedni egyetlen idegen államnak sem, hogy Laosz területén katonai támaszpontokat létesítsen. Souphanouvong befejezésül hangsú­lyozza, hogy ez a politikai program biztosítja Laosz semlegességét és megteremti az ország függetlenségét, egységét, demokráciáját éš felvirág­zását. Algériában nagy harcok folynak A lakosság sztrájkokkal és szabotázsokkal tiltakozik a terror ellen Párizs (ČTK) — A Francia Sajtóiroda közleménye szerint Algériában folyta­tódnak a francia fegyveres erők és az algériai nemzetfelszabadító hadsereg alakulatai közötti harcok. A legutóbbi 24 órában Constantine megyében, Ka­bilban és az Algéria városától keletre fekvő hegyekben voltak nagyobb har­cok. A francia katonai parancsnokság újból elhatározta a légihaderők beve­tését. Jelentős tevékenységet fejtenek ki az algériai partizánalakulatok. A legutóbbi 24 órában Algír városában lefolyt zavargások során számos fran­cia katonai személyt öltek meg és se­besítettek meg. Az Algír-Oran-i vona­lon kisiklott egy vonat, minek követ­keztében a forgalom megakadt. Algéria lakossága erélyesen tiltako­zik a francia gyarmatosítók provokációi ellen, akik céljaikra felhasználták Fro­ger francia jobboldali politikus teme­tését is, amikor hat muzulmánt meg­öltek, 100 személyt pedig megsebesí­tettek. Róbert Lacoste Algériában székelő miniszter hirtelen Párizsba utazott, hogy részt vegyen a francia kormány ülésén. Párizs (ČTK) — Algériában január 3-án 24 órás sztrájkot hirdettek ki, amellyel a muzulmán dolgozók azon állati gaztettek ellen tiltakoznak, me­lyeket a francia gyarmatosítók az al­gériai lakosságon elkövettek. A Francé Presse algíri jelentése sze­rint a sztrájk a legfontosabb termelési ágazatokban és a közlekedésben álta­lános jelleget öltött. A kikötőmunkások, gépüzemek, a he­lyi közlekedés, a pősta- és távösszeköt­tetés alkalmazottai január 3-án be­szüntették a munkát. A muzulmánok csaknem valamennyi üzletet zárva tartottak. Constantine megyében az algériai partizánok több helyen támadást in­téztek a francia helyőrségek és jár­őrök ellen. Az Orán—Relizane vasútvo­nalon a partizánok megtámadták a vo­natot. Az összetűzés során a partizá­nok 6 franciát agyonlőttek és 10 sze­mélyt foglyul ejtettek. A nemzeti felszabadító mozgalom tagjai a legutóbbi 24 óra leforgása alatt további szabotázsakciókat követ­tek el a villamos-, távíró- és távbeszé­lő vezetéken. Budapesti tudósításunk: Fehér köpenybe bújtatott bestia (1 ÚJságiróklátogatás a A helyiségbe fiatal nöt vezetnek be. Alakja karcsú, arca kifejezéstelen, ne­héz meghatározni szemének színét. Tóth Ilonának hívják, 24 éves. Az or­vosi fakultás hallgatója volt. Letar­tóztatásakor fehér orvosi köpenyt ta­láltak nála. Orvos akart lenni. Nehéz ezt elhinni, ha az ember a vizsgálat eredményét nézi. Az újságíróknak a biztonsági szer­vek fényképfelvételekel mutatnak. Az egyik kép egy fiatal munkás földön­fekvő elkínzott testét mulatja. Arca teljesen össze van zúzva, melléből a halálthozó kés nyele áll ki. Tóth Ilona volt az, aki e fiatal embernek kést ütött szívébe. November 18-án Kollár István fia­tal építőmukás békésen ment Buda­pest utcáin. Az ellenforradalmat már elnyomták, az emberek szabadon léle­geztek fel. Váratlanul két férfi ra­gadta meg és bevonszolta a Domonkos utcai kórház épületébe. Kollár nem értette, miről van szó, amikor beta­szigálták az egyik szobába. Az ajtón egy karcsú fehérköpenyes nö lépett be. Tóth Ilona volt. Kezében injekciós tüt tartott. Morfiumot fecskendezett be Kollárnak, hogy elaltassa és azután megölje. Ugyancsak Tóth Ilona volt az, aki torkába jö nagy adag benzint öntött, amikor Kollár István még ön­tudatnál volt. — Levegőt kell engedni a szív kör­nyékére, akkor meghal — hangzott a fehérköpenyes nö éles hangja. Genci Ferenc, az egyik bandita a félmeztelen embert bakancsának sarkával kezdte tiporni. — Végezni kell vele — hangzott fél újból a fehérköpenyes gyilkos hangja. Számítóan, hidegvérrel kést döfött szí­vébe. A gyilkosság után a banditák elhatározták, hogy elrejtik a holttes­tet. Az éjszaka folyamán a munkás holttestét kicipelték a kórházból és elásták az egyik templom közelében. Néhány napon belül a banditákat le­tartóztatták. A biztonsági szervek au­tomatákat, puskákat, pisztolyokat, el-> lenforradalmi plakátokat találtak ná­luk. *** Az újságírók Tóth Ilonával az állám­ellenes elemek elleni harc osztályán beszélnek. Arcán elégedett kifejezés honol. — Beismeri a gyilkosságot? — kér­dezi tőle a Trud című szovjet lap kü­löntudósítója. — Igen. — Hisz ön majdnem orvos, hogyan törhetett egy ember életére? — kér­dezik tovább. A válasz érthetetlen az újságírók számára. Tóth Hona azt hitte, hogy Kollár a oolt AVO' dolgo­zója, bár a letartóztatott banditák kö­zül egyik sem ismerte Kollárt. Iratai­ból látták, hoov építőmunkás, de ta­to. biztonsági szerveknél Iáitok nála olyan fényképet is, amelyen az ÁVO főhadnagyi egyenruhájában van ábrázolva és az elég volt ahhoz, hogy bestiális kegyetlenséggel meggyükolja. A vizsgálat folyamán megállapítást nyert, hogy Kollár egyszer látogatóban járt nővérénél és akkor vette magárq ezt az egyenruhát, amely sógoráé volt, s tréfából lefényképeztette magát benne. A banditák azonban nem hall­gatták meg magyarázatait. Egyszerűen meggyükolták. A gyilkosság másik tettesének, Ben­desi Miklósnak „nagy" múltja van. Annak idején tagja volt afas szta if­júsági szervezetnek, együt tmíiködlitt a magyar és német fasisztákkal. A há­borúban elkövetett bűneiért 1946-ban két évi börtönre ítélték. Az utóbbi időben Magyarországon számos hozzá hasonló elemet tartóz­tattak le. Az ember önkéntelenül is elgondol­kozik a reakciós nyugati propaganda felett, amely világgá kürtöli, hogy Ma­gyarországon tömegesen letartóztat­nak ártatlan embereket, főleg értel­miségieket. Lehet, hogy ebben az eset­ben a nyugati propagandát Tóth Ilona fehér köpenye tévesztette meg, a fa­sizmus eddigi története azonban már tökéletesen megtanított bennünket ar­ra, hogy a farkas mindig báránybőrbe búvik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom