Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-03 / 03. szám, csütörtök

T » Hogyan fogadta Magyarország az űj évet Budapest (ČTK) — Budapesten ün­nepi hangulat uralkodik. Valamennyi helyi közlekedési jármű utasokkal telt. Különösen a földalatti vasút állo­másain élénk a forgalom, amelyek a város középpontján haladnak át. A kereskedelmi szervezetek újévkor az elárusítóhelyekre az élelmiszerek és iparcikkek nagy mennyiségét szállí­tották. Vasárnap a magyar bányászok, a kohászati dolgozók, a kőolaj-, gép­ipar- és egyeb ipari ágazatok munká­sainak ezrei léptek műszakba. A ma­gyar bár.vSszok fokozzák a szénter­melést. A bányákban több mint 43 ezer emfer dolgozik, vagyis kéthar­mada a von bányászok létszámának, akik oktíber 23-a előtt dolgoztak. Az úi év előestéién a magvar bányászok 25 000—27 000 tonna szenet fejtettek. Dobi István újévi beszéde a magyar rádióban Dobi István, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, de­cember 51-én a rádióban újévi beszé­det mondott. A többi között ezeket mondotta: — Nem az októberre, ha­nem júliusra, augusztusra és szep­temberre emlékezem és örömmel ven­ném. hogy ha most, az új év küszöbén, minden hazáját szerető magyar eze­ket a hónapokat idézné emlékezeté­be, amelyek jogos reménységet kel­tettek. A népet áthatotta az a hit és mepiyíződés, hogy elérttik a szocia­lizmus építésében a sajátos magyar út időszakát. Valamennyiünket a bizakodás töl­tött el. Felélénkültek a falvak és a városok és világosan láttuk egy olyan politikának kibontakozását, amely tiszteletben tartja a parasztok, mun­kások és értelmiség kívánságait és megbecsülte mindannyiunk munkáját. A Nyugat aljas és lelkiismeretlen bomlasztó tevékenysége megszakította életünk folyamatosságát, a belső békés átépítést, fellobbant az ellenforrada­lom tüze. Tudjuk, hogy milyen ká­rokat szenvedtünk a harcok és sztráj­kok során, fájdalmas szívvel emléke­zünk azokra a szerencsétlen magya­rokra, akiket a nyugati propaganda — amikor Magyarországon már elvesz­tette a Játszmát — emigrációba csá­bított. A hazát azonban semmi sem pó­tolhatja. A hazánk az itt van és olyan lesz, amilyenné tudásunkkal és ke­zünk munkájával alakítjuk. Nagy felelősség hárul ránk. Nehéz, de becsületes és szép munka vár ránk és ez órában munkára szólítok mindenkit, még azokat is, akik hall­gattak a csalóka ígéretekre és Nyu­gatra távoztak. Ezekkel a gondolatokkal minden magyar polgárnak békés építő, sike­res és boldog új évet kívánok. Horváth Imre interjúja a Népszabadság munkatársával, A Népszabadság december 31— i szá­mában interjút közöl Horváth Imré­vel, a Magyar Népköztársaság külügy­miniszterével. Horváth Imre elsősorban az ENSZ közgyűlésének XI. ülésszakáról szá­molt be. Rámutatott arra, hogy a magyar küldöttség rendkívül kedve­zőtlen helyzetben volt kénytelen mű­ködni. A Magyarország ellen irányuló rágalmak és kampány légköre arra kényszerítette a magyar küldöttséget, hogy elutasítsa a magyar kérdés meg­tárgyalásán való részvételt. Azonban a magyar küldöttség január 1-én is­mét elfoglalja helyét az ENSZ ülésén. A küldöttséget Sík Endre, a külügy­miniszter első helyettese vezeti. Horváth Imre, az ENSZ főtitkárá­nak tervbe vett magyarországi útjá­val kapcsolatban azt mondotta, Ham­marskjöld egyetértett azzal, hogy bu­dapesti útja az előzőleg megállapított időpontban nem járult volna hozzá a magyarországi helyzet normalizálásá­hoz és nem felelt volna meg a ma­gyar nép érdekeinek, mert Budapest­re való érkezése napján az ellen­forradalmi elemek új fegyveres fel­kelést készítettek elő, hátráltatták a városban a romok eltakarítását stb. Horváth Imre a továbbiakban a magyar szökevények kérdésével fog lalkozott. Közölte, hogy mindinkább több s/ikevény azzal a kéréssel for­dul a nyugati országokban a magyar nagykövetségekhez, hogy hazatéré­sükben legyenek segítségükre. Hoz­záfűzte, hogy sok szökevény azért nem tér vissza, mert nem tud­nak a magyar kormány amnesztia rendeletéről. A magyar diplomáciai képviselőknek nincs lehetőségük arra, hogy a szökevényeket megismertessék ezekkel az intézkedésekkel, mert nem engedik meg nekik, hogy felkeressék a szökevény-táborokat. Kairó, (ČTK). — A kairói rádió je­lentése szerint Abdel Hat~m, az egyiptomi táj'toztaiási iroda igazga­tója közölte, hogy az egyiptomi kor­mány elhatárolta a Nagy-Britannia Egyiptom közötti szerződés fel­mondását, amelyet 1954. október 19­én kötöttek -neg. Nitsszer eintik ja­nuár 1-én kiadta az erre vonatkozó dekrétumot. A szerződéit 1956. októ­ber 31-től visszamenő érvénnyel ondották fel. Ez az időpont az Egyiptom elleni hrit-francia ag­resszió Játuira. Hitem továbbá kijelentette, hogy ezt a szetződ-st azért kötötték, hogv Nagy-Britprmia és Egviptom jö­vőbeli kapcsolatait baráti alapra he­lyezzék. De Anglia megsértette a szerződést, amikor október 31-én agressziót indított Egvi"t->m ellen, mészárolta az egyiptomi gyermekeket, pusztította az egyiptomi nép tulaj­Csou En-laj háromórás beszélgetést folytatott D. Nehruval Nehru, India miniszterelnöke január 1-én ebédet adott Csou En-lajnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének és Ho Lunnak, az Államta­nács alelnökének tiszteletére. Az ebé­den részt vett az ugyancsak Indiában időző dalai láma és pancsen láma, további dr. Radhakrisnán indiai alel­nök és más személyiségek. Csou En-laj december 31-én Ne­hruval együtt megtekintette a Bhakra Nangal — a legnagyobb indiai vízi­erőmű építését. A helyi lakosság és a munkások Csou En-lajt lelkes ün­neplésben részesítették. A két államférfi december 31-én háromórás beszélgetést folytatott. Csou En-laj, az Államtanács el­nöke január 1-én este Delhiből útra­kelt, hogy visszatérjen Pekingbe. Az NDK dolgozóit a béke védelmének ügye egyesíti W. Piecknek, az NDK elnökiének újévi üzenete Berlin (ČTK) — Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság el­nöke újévi üzenetében, amelyet az ADN sajtóügynökség közölt, a többi között ezeket mondotta: Az újév előestéjén valamennyien számadást végzünk a múlttal — visz­szatekintünk arra, mit hozott az el­múlt év és előre tekintünk az új év felé. Az 1956. év a béke jelentős si­kereit hozta. A Szovjetunió és vala­mennyi szocialista állam erélyes ál­lásfoglalásának, valamennyi békesze­rető erő akciójának köszönhető, hogy az újév előestéjén Ismét helyreállt a béke Európában és a Közel-Keleten. Ez a békeszerető emberiség legfon­tosabb győzelme a múlt évben. A béke biztosítása a jövő év fő fel­adata. Egyesült erővel, fokozott éber­séggel fogunk szembeszállni azokkal, akik veszélyeztetik a békét Német­országban és ezáltal az egész vilá­gon. Köztársaságunkban a dolgozókat és a békeszerető embereket a béke védelmének jelszava egyesíti. Nálunk megvalósult az a jelszó, amelyért har­colnak a nyugatnémet munkások: Amit a nép keze teremtett, az kell, hogy a népé legyen. Mi azonban to­vább megyünk és kijelentjük: Amit a nép keze hozott létre, annak so­hasem szabad háborús zsákmánnyá válnia. Az egyik intézkedést a másik után akarjuk és fogjuk lépésről-lépésre, minden akadály ellenére megvalósíta­ni, hogy megkönnyítsük és javítsuk népünk valamennyi rétegének életét. A dolgozók anyagi- és kulturális életszínvonalának emelésére irányuló eddigi intézkedéseket a munkaidő le­szállítása és a szocialista vállalatok­ban dolgozó munkások jogainak bőví­tése fogja követni. W. Pieck elnök üzenetének befejező részében minden polgárnak boldog új évet és sok sikert kívánt építő mun­kájában valamennyi dolgozó szebb jö­vőjéért. Meghalt A. P. Zavenyagin Moszkva. (ČTK). — A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bi zottsága és a Szovjetunió Miniszter­tanácsa mély fájdalommal közli, hogy 1956. december 31-én súlyos betegség után meghalt A. P. Zavenyagin elv társ, kiváló államférfi, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsé nak elnökhelyettese, gépipari minisz­ter, a szocialista munka hőse. Táto válasza a lengyel rádió főszerkesztőjének kérdéseire Zágráb. (ČTK) — Josip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke válaszolt azokra a kérdésekre, amelyeket Klaner, a lengyel rádió fő­szerkesztője intézett hozzá. Arra a kérdésre, hogyan képzeli el a jövő év­ben a Jugoszlávia és Lengyelország közötti kapcsolatok fejlődését, Tito elnök többek között így válaszolt: „Ügy vélem, hogy a Lengyelország és Jugoszlávia közötti kapcsolatok ma már elérték azt a fokot, mely a leg­jobb távlatokat nyújtja számunkra sokoldalú együttműködésünk további elmélyítésére és fejlesztésére. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának képviselői és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának küldöttsége közötti beszélgetések és az a nyilat­kozat, amelyet ebből az alkalomból Varsóban nyilvánosságra hoztak, nagy jelentőségű a köt fél közötti kon­struktív együttműködésben. Ez a nyi­latkozat a Lengyelország és Jugoszlá­via közötti helyes kapcsolatoknak nemcsak egészséges alapját képezi, hanem a szocializmust építő országok közötti jobb megértéshez is hozzájá­rulhat." ÚJ szo 1957. január 5. Balázs Bálint, Torna „Az ön nézete szerint mit hoz az emberiség számára az 1957-es év?" Tito elnök erre a kérdésre azt a vá­laszt adta, hogy nem pesszimista és bizonyos megnyugvást vár a világban. „Magától értetődő, hogy a nemzet­közi problémák békés megoldásának és a békés aktív egymás mellett élés­nek alapelvei nem győzedelmesked­hetnek a valóra váltásukért folytatott SZÍVÓS harc nélkül és a haladó embe­riség erkölcsi támogatása nélkül. Tüntetések Nuri Szaid kormányának politikája ellen Damaszkusz (ČTK) — Az iraki sajtó közlése szerint Bagdadban, Irak fővá­rosában a diákok nagy tüntető felvo­nulást rendeztek Nuri Szaid minisz­terelnök kormányának politikája ellen. A tüntetők követelték Irak azonnali kilépését a katonai jellegű bagdadi paktumból és Nuri Szaid kormányá­nak lemondását. A rendőrség meg­kísérelte, hogy a tüntetés résztve­vőit szétzavarja. A tüntetők és rendőrség összetűzésénél sokan meg­sérültek és életüket vesztették. Az a hlr kelt szárnya, hogy az Iraki főiskolák hallgatói elhatározták, hogy a rendőrség eljárása, elleni tiltakozásul sztrájkba lépnek, Dr. Hans Loch a Saar-vidéknek Nyugat-Németországhoz való csatolásáról Berlin (ČTK) — Dr. H. Loch, az NDK miniszterelnökhelyettese, a Németor­szág egyesítésére alakult bizottság el­nöke a Saar vidéknek Nyugat-Német­országhoz való csatolása alkalmával nyilatkozatot tett, amelyben a többi között ezeket mondja: „A Saar vidék annexiója és bevo nása az egresszív jellegű Eszakatlanti Tömbbe, ellenkezik a német nép nem zeti érdekeivel és az európai béke ér­dekével. A Saar-vidéknek a nyugat német külön államhoz való egyoldalú csatolása által jogtalanul oldották meg a Saar vidék kérdését, mert ez a va­lóságban egész Németország ügye. A Saar- vidék lakossága 1955. októ ber 23-án határozottan állást foglalt a Saar vidéknek a nyugateurópai rendszerbe való beosztása ellen. A je­lenlegi kikényszerített csatlakozás durván sérti a saar-vidéki lakosság világosan megnyilvánult akaratát, és demokrataelienes. Egyúttal összefér­hetetlen Európa békés érdekeivel, mert a német militarizmusnak további erő sítést nyújt. Ezáltal további nehézsé gek merülnek fel a német kérdés bé kés megoldásában. Saar-vidék Kommunista Pártjának országos vezetősége a saar-vidéki la kossághoz felhívást intézett, amelyben élesen elítéli a nyugatnémet és fran cia imperialisták között kötött egyez ményt. A szövetségi köztársaságba való beosztás a Saar-vidéket az Észak atlanti Tömbnek és a saar-vidéki ifjú ságot a NATO nyugatnémet hadsereg gének szolgáltatja ki. A felhívás továbbiakban rámutat arra a veszély­re, hogy a Saar-vidéken betiltják és üldözik majd a demokratikus párto kat, elsősorban a kommunista pártot és a szakszervezeteket. A Saar vidéket hivatalosan a Német Szövetségi Köztársasághoz csatolták Bonn. (ČTK) — A Saat- vidéket ja nuár 1-én hivatalosan a Német Szö vetségi Köztársasághoz csatolták. A Saar, vidék visszacsatolása a Né met Szövetségi Köztársasághoz Saar-kérdésről szóló francia-nyugat német egyezmény alapján történt 1957. január 1-vel Saar vidékén szövetségi köztársaság alkotmánya lé­pett érvénybe. Ezzel a Saar vidék Nyugat-Németország 10. tartománya lett. Egyiptom fe!mondta az 1954-ben megkötött brit-egyiptomi szerződést donát, lábbal tiporta az emberi Jogok alapjait. Bűntársává vált Franciaor­szágnak és Izraelnek abban az igye­kezetben, hogy az egyiptomi népet idegen uralom alá la'tsák." Nyilatkozatának további részében Hatem felhívta a figyelmet Nagy­Eritannia állásfoglalására az ENSZ­ben, fő'.eg arra, hogy a Biztonsági Tanácsban az Egyiptom elleni táma­dásról folytatott tárgyaiások wrán visszaélt vétójooával, majd rámuta­tott arra is, hogy Br:tannia az ENSZ tagállamai túlnyomó részének eluta­sító álláspontja ellenére november 5­én megszállta Egyiptom területének egy részét. Az egyiptomi kormány utasítást adott Fauzl külügyminiszternek, aki New-Yorkban részt vesz az ENSZ közgyűlésének ülésén, hogy erről a döntésről az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét értesítse. Megalakult az új szíriai kormány Damaszkusz, (ČTK). — Január 1-én Damaszkuszban hivatalosan kihirdet­ték az űj szíriai kormány megalakí­tását. amelyet újból Sabri Asali vezet. külügyminiszter tjvábbra is Salah ed-Dln B'tar marad. A kormányban főleg a Nemzeti Pártnak, az Arab Megúihodás Szociáli.-ta Pártjának és a Parlamenti Konszolidáció Frontjá­nak tagjai vannak. A kormány tagjai között van Choíeb Azem kiváló szíriai •ilitikus is, aki államminiszteri tiszt­séget tölt be és ideiglenesen a nem­zetvédelmi miniszteri tisztséget is vl-í seli. A kormány tagjainak nagy része azoknak a p&rtoknai híve, amelyek követetik a függetlenségi politikát és elutasítják Közép-Keleten az tmpe-. rMista terveket. A nyugati megfi­gyelők úgy vélik, hogv az új kor­mány még élesebben fogja képvisel­ni a független álláspontot, mint az előző kormány. Szíria USA-beli nagykövetének nyilatkozata Washington. (ČTK) — Zeinaddin, Szíria Eqyes'lt Äilamok-beli nagyköve­te 1956. december 31-én meglátogatta William Rountreet, a közel-keleti, dél­ázsiai és afrikai ügyek államtitkárát és a találkozás után közölte a sajtó képviselőivel, hogy Szíria kategóriku­san szembehelyezkedik az Egyesült Államok azon próbálkozásával, hogy az úgynevezett „védelmi övezet" megteremtésének ürügye alatt beavat­kozzék a Közép-Kelet ügyeibe. Zeinaddin a továbbiakban kijelen­tette, hogy Szíria és a többi arab or­szágok nem kívánják egyetlen ország egyoldalú akcióját sem és úgy vélik, hogy a közép-keleti probléma elinté­zésében csupán az ENSZ alapokmánya nyújthat alapot. A nagykövet hang­1 súlyozta, hogy ebben a körzetben a feszültséget nem az úgynevezett szov­jet terjeszkedés idézte elő — ami a valóságban nem létezik és amit csak azért találtak ki, hogy leplezzék az igazi helyzetet —, hanem elsősorban a gyarmati hatalmak és Izrael poli­tikája. N. Sz. Hruscsov nyilatkozatának visszhangja az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársa­ságban megjelenő valamennyi lap ja­nuár 1-i számában vagy teljes szö­vegben, vagy kivonatosan közölte N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága első titkára válaszát a Rudé Právo főszerkesztőjének kérdéseire. A Neues Deutschland hangsúlyozza azt a részt, amelyben N. Sz. Hruscsov rámutat az összes erők mozgósításá­nak szükségességére a kommunista és munkáspártok megszilárdítása, a pro­letárszolidaritás és a nemzetközi mun­kásemozgalom sorai egységének meg­erősítése végett, a marxizmus-leni­nizmus, valamint a proletár interna­cionalizmus elvei iráiiti hűség meg­szilárdítása, s „Világ proletárjai egye­süljetek!" harci jelszó iránti hűség megőrzésére. A Berliner Zeitung N. Sz. Hruscsov kijelentéseit további leszerelési és együttműködési javaslatnak minősiti és arrról ír, hogy ez a javaslat kad­vező távlatokat nyit. A Neue Zeit hangsúlyozza az in­terjú három fő pontját: a leszerelést, a kollektív biztonságot és a nemzet­közi együttműködést. A National-Zeitung így ír: Ma min­denki előtt világosnak kell lennie, hogy az imperialisták minden olyan kísérlete, amely a háború kirobban­tására irányul és a reakciós erők minden kísérlete, mely a szocialista országok népei sikereinek megbon­tására irányul, ellenállásra talál". Jóváhagyták az 1957. évi bolgár állami terv törvényjavaslatát Szófia (ČTK) — A Bolgár Népköz­társaság népi ülése egyhangúlag jó­váhagyta az 1957. évi állami népgaz­dasági terv törvényjavaslatát. A képviselők továbbá megvitatták és jóváhagyták a földmüvesszövet­kezetek tagjainak nyugdíjra vonatko­zó törvényjavaslatot. Anton Jugovnak, a Minisztertanács elnökének javaslatára a népi gyűlés képviselői jóváhagyták a következő változásokat a kormányban: Georgij Csankovot, a Minisztertanács elnöké­nek első helyettesét felmentették az Állami Tervbizottság elnökségi funk­ciójától. Az Állami Tervbizottság el­nökévé Ruszi Krisztozovot, a ž eddigi begyűjtési és állami tartalékügyi mi­nisztert választották. Az újonnan alakúit élelmiszeriparügyi miniszté­rium élére Atanasz Dimitrovot, az eddigi könnyű- és élelmiszeriparügyi minisztert választották. Könnyülpari miniszterré Sztanko Cekovot, az ed­digi könnyű- és élelmiszeripari mi-, niszterhelyettest választották. A népi gyűlés jóváhagyta a népi gyűlés elnökségének a legutóbbi ülés­szak óta eltelt időben kiadott dekré­tumait és rendeleteit. Elkeseredett harcok Algériában az új év küszöbén Párizs (ČTK) — Az AFP francia hír­ügynökség tudósítása szerint újév nap­ján Algériában a partizának és a fran­cia haderők között elkeseredett harcok dúltak és megélénkült a szabotázstevé­kenység is. A hírügynökség beszámol az újévi éjszaka harcairól is, amelyek­ben a két fél tíz halottatxés több mint ötven sebesültet veszített, kiváltképp Oran megyében. A párizsi lapok szemléírói rámutat­nak. hogy már 26 hónapja tart Algé­riában ez az állapot. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek a jelenlegi kormánykoa­líció pártjainak a választások előtti ígéreteire. Elsősorban a szocialisták, de más politikai pártok vezetői is Ígér­gették, hogy első gondjuk lesz Algéria kérdéseinek elintézése és a háborús akciók beszüntetése. Azt ígérték, hogy békés tanácskozások útján egyezséget érnek el ezen észak-afrikai terület jövő statutu:nára vonatkozólag. A Combat jobboldali lap megállapítja. hogy az év végéig még csak kilátásba sem helyezték az algériai probléma megoldását, és hogy Algériában a hely­zet továbbra is nagyon feszült. Több lap számvetést tesz, mennyibe is került Franciaországnak az algériai háború. Több mint 312 milliárd frank összeget állapítanak meg. A francia sajtó beszámol arról, hogy az algériai partizánok ellen 600 ezer francia ka­tona harcolt. Ennek ellenére nem sike­rült megtörni az algériai nemzeti fel­szabadító hadsereg ellenállását, amely­ről az elszánt harcok és az egyes szabotázsakciók tanúskodnak Algéria egész területén, kiváltképp Oranban és az algériai-tuniszi határon Az algériai hazafiak azonban nem­csak fegyverrel, hanem sztrájkkal Is harcolnalc A múlt év utolsó napján sztrájkot hirdettek, amellyel az algé­riai helyi közlekedés dolgozói tiltakoz­tak a francia gyarmatosítók terrorja ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom