Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-25 / 25. szám, péntek

A szakszervezeti szövetségek irányítsák a dolgozók alkotó kezdeményezését Szlovákiai szakszervezeti konferenciánk abban az időben tartja üléóét, amely idő hazánk szocialista építésének igen fontos szakasza. A mostani időszakot a CSKP tavalyi országos konferenciája határozatai gyors megvalósításának jelentő® sikerei jellemzik. Ezek a határozatok népi demokratikus rendszerünk további megszilárdítását, a szocialista demokratizmus elmélyítését tartják szem előtt, ami a dolgozók maximális részvéte'ét jelenti a közügyek irányításában, és elősegíti a nép életszínvonalának további emelését. Mindezen kérdések közvetlenül érintik a szakszervezetek fő küldetését és tevékenységét. Megvalósítjuk a lenini alapelvet, mely szerint a szocialista építés minden kérdését a lakosság legszélesebb rétegeinek aktív részvételével kell megoldani. A qazdasági szervek jogkörének bővítése és a nemzeti bizottságok feladatainak kiterjesztése lehetővé teszi a széleskörű aktíva jobb bekapcsolását, hogy teljes mértékben érvényesüljön az az alapelv, hogy a népi Üemokratikus köztársaságban a nép, egyedül a nép uralkodik, amely a törvényeket nem csak hozza, de maga munkálkodik a törvények végrehajtásánál is. A szakszervezet szempontjából alapvető jelentőségű a decentralizálás a gazdaság irányításában és a vállalatok jogkörének bővítésében is. Ily módon a szakszervezetek még hatékonyabban vehetnek részt az öszszes gazdasági kérdések megoldásában. A szakszervezetek közvetítésével minden dolgozó véleménye érvényesíthető, és így kifejezőbben nyilvánul meg a dolgozók befolyása az üzem irányítására.' Csupán szocialista állam érvényesíthet ilyen széleskörű demokráciát az üzemekben, tehát olyan ügyekben is, amelyek a kapitalista rendszerben a gyártulajdonos kizárólagos és érinthetetlen jogát képezték, amely ügyekbe a dolgozók semmiképpen sem avatkozhattak be. így a népi demokratikus rendszer mind szélesebbkörű tevékenységet biztosít a szakszervezeteknek. Nyerjünk meg minden doí -ozót a szakszervezetbe Az országos szakszervezeti konferenciá megerősítette, hogy a szakszervezeti szövetségek jelenlegi fő feladata megnyerni a dolgozók legszélesebb rétegeit a szocialista építés aktív részvételére törődni kell azzal, hoqy az építés feladatainak teljesítése mindenütt összhangban álljon az emberről való állandó gondoskodással, véget kell vetní a szakszervezeti munkában felmerülő bürokratizmusnak, alapvetően le kell csökkenteni a fizetett szakszervezeti dolgozók számát és a munka fő súlyát a szakszervezeti aktívára kell átvinni. A konferencia ismételten hangsúlyozta a szakszervezeti szövetségek felelősségét a szakszervezeti munka irányításáért. A szakszervezeti szövetségek most megkezdik saját alapszabályaik kidolgozását és előkészítik kongresszusaikat. Ezek az intézkedések a kerületi szakszervezeti tanácsok helyzetének rendezését is megkövetelték. Az országos szakszervezeti konferencia reánk, szlovákiai szakszervezeti dolgozókra különleges jelentőségű volt abból a szempontból, hogy Óiból meghatározta a szlovákiai szakszervezeti szervek feladatait is. A Szlovák Szakszervezeti Tanács feladata lett a szakszervezeti szervek munkájának irányítása a szlovák nemzeti szervek által kitűzött minden kérdésben, melyek Szlovákia építésének és fejlesztésének feladataiból erednek. Ez a körülmény emeli szlovákiai szakszervezeti konferenciánk jelentőségét és felelősségét is. Ebből a szempontból akarjuk ma értékelni a legutóbbi szlovákiai szakszervezeti konferencia óta eltelt időszakban végzett munkánkat, és ennek alapján elemezni jelenlegi feladatainkat. Daubner elvtárs beszámolójának további részében foglalkozott néogazdas*Qunk fejlődésével és eredményeivel az elmúlt két évben, melyek dönVojtech Daubner elvtársnak, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökének beszéde Ä szakszervezetek nagy fdeSőssége az építőmunka sikeréért Bratislavában csütörtökön élénk, tárgyilagos vitával folytatódott a szlovákiai szakszervezeti konferencia. Hogy milyen nagy szükség van a szakszervezeti munka megjavítására építő feladataink teljesítése és a dolgozók szakmai, politikai és kulturális nevelése szempontjából, igazolják a konferencián a különböző üzemekből, szakszervezeti szövetségekből felszólaló küldöttek, akik rámutattak az Üzemekben a tartalékok feltárásának, a munkatermelékenység és a "gazdaságosság növelésének lehetőségeire, s a dolgozók még szélesebb rétegének népgazdaságunk irányításába való bekapcsolásának fontosságára. A tervteljesítésben és a dolgozók nevelésében felmerülő nehézségeket, hibákat nagyrészt kiküszöbölhetjük a szakszervezeti alapszervezetek aktivizálásával. A konferencia részvevői nagy figyelemmel hallgatták meg Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága küldöttsége vezetőjének, Pavol Majíing elvtársak, az SZLKP KB politikai irodája tagjának, a Megbízottak Testülete első alelnökének beszédét, aki tolmácsolta pártunk üdvözletét s hang.Alvozta a szakszervezeti munka nagy jelentőségét. Pártunk elvárja a szakszervezetek tagjaitól, hogy ebben az évben a legfelsőbb szervektől kezdve az alapszervezetig megjavítják a szakszervezeti munkát, hozzájárulnak a dGlgozók fokozottabb nevelésével is, Szlovákia munkásosztálya hatalmas forradalmi erejének további erősödéséhez. Szükséges ez, mert építő feladatainak növekedésével mindjobban fokozódik a szakszervezeti tagok felelőssége az országépítő feladatok teljesítésében és a dolgozók nevelésében. • A konferencia részvevői lelkes tapssal adták tudtul, hogy hűen követik pártunk útmutatását. A vita folyamán a küldöttek újra meg újra bebizonyították, hogy munkahelyeiken mint szakszervezeti funkcionáriusok megtesznek mindent, hogy megjavuljon a szakszervezeti munka s a szakszervezeti szövetségek valóban a dolgozók kezdeményezésének élére álljanak. 2 U J szô 1957. január 25. tó jelentőségűek a szakszervezetek munkájának elemzése szempontjából. Első helyre kell állítani a gazdaságosságot Az elért nagy gazdasági sikerek mellett — folytatta Daubner elvtárs — az elmúlt években néhány kedvezőtlen tendencia is hatással volt népgazdaságunk fejlődésére. Szakszervezeti munkánkat különösen a munkatermelékenység növekedése és az átlagbérek növekedése közötti arány kedvezőtlen fejlődése érinti. 1956 III. negyedévében Szlovákiában 102 százalékra teljesítettük az ipari munkatermelékenység tervét és 102,5 százalékra a murfkások átlagbérének tervét. Ha a munkabér emelkedését nem támasztjuk alá a termelés arányos növelésével és az árualap növelésével, úgy zavarok keletkeznek a kereskedelemben, melyek mindenekelőtt a dolgozókat károsítják meg. Most az a fő, hogy a legnagyobb hatékonyságot érjük el népgazdaságunkban. Legfontosabb számunkra, hogy a termelésbe fektetett összes anyagi eszközök és emberi munka maximális hasznosságot és legjobb eredményeket hozzon. Ez a feladat népgazdaságunk minden ágát érinti. Daubner élvtárs a továbbiakban rámutatott arra, milyen gyakran szegjük meg ezt az alapelvet normán felüli tartalékok halmozásával, sok silány minőségű gyártmány készítésével, a beruházási építkezésben anyagpazarlással stb. és így folytatta: Az elkövetkező hónapokban és években életszínvonalunk emelését mindenekelőtt a termelés gazdaságosabbá tételével és népgazdaságunk hatékonyságának fokozásával akarjuk biztosítani. Célunk ebben az évben megfelelő tartalékokat létesíteni az alapvető nyersanyagokban, egyéb anyagokban és néhány különösen fontos gyártmányban. Az 1967. évi terv teljesítése magasabb színvonalat és nagyobb ökonómiai hatékonyságot követel meg a népgazdaság irányításában, tervezésében és szervezésében mert ezen a területen kiterjedt források állnaik rendelkezésre, melyeket különleges költségek nélkül vehetünk igénybe. A fenti alapelvekből fontos következtetések származnak szakszervezetünk munkájára. Még sohasem volt annyira időszerű jelszavunk: „Minden munkás üzemének gazdája, minden alkalmazott gazda a munkahelyén". De nem csupán arról van szó, hogy ezt a jelszót naponta ismételgessük, fő az, hogy átvigyük a gyakorlati életbe. A ma legfőbb parancsa a legnagyobb gazdaságosság elérésének feladata, takarékoskodás minden gramm nyersanyaggal, a munkaidő minden percével! Ily módon megtartjuk jelenlegi magas életszínvonalunkat és csak így biztosíthatjuk e színvonal további emelését. Emellett állandóan ismételnünk kel! minden szakszervezeti dolgozó előtt, hogy ellenezzük az ösztönös bérnövekedést, mely nem a munkatermelékenységen alapszik, mert ez az út nem előre vezet, hanem visszavet bennünket. em~sak a menny'ség, hanem a ;ncsé» is fontos Népgazdaságunk idei és jövő feladataival összefüggésben különösen nagy jelentőségű a külkereskedelem. Gyártmányaink kivitelével nyersanyagokat és iparunk számára nélkülözhetetlenül szükséges félkész árukat biztosltunk. A megrendelők reklamációi a szállítási határidő be nem tartása, vagy a rossz minőség miatt felesleges károkat okoznak és csökkentik gazdaságunk hatékonyságát. Az üzemek szakszervezeti csoportjai és a szakszervezeti szövetségi szervek nagyon sokat tehetnek a termelő vállalatok és külkereskedelmi vállalataink együttműködésének megjavítására. A kiviteli feladatok teljesítését minden iparágban elsőrendű kötelességnek kell tartani. A szakszervezetek politikai és nevelő munkájának küldetése, hogy minden dolgozó megértse ezen ügy fontosságát. A vezetés egyúttal nevelést is jelent A szakszervezet számos munkaformával és eszközzel biztosítja a dolgozók részvételét a termelés irányításában és szervezésében. A terv összeállításában már említett részvételen kívül mindenekelőtt a termelési értekezletek jelentik ezt az eszközt. További hatékony formákat fogunk azonban keresni a dolgozók bekapcsolására a termelés irányításába, alkotó kezdeményezésük kifejlesztésére, amilyenek a komplex brigádok, az új technika napjai stb. A szakszervezetek már értékes tapasztalatokat szereztek a termelési értekezletek megszervezésében, és ezekre támaszkodhatunk további munkánkban. A helyesen szervezett és értelmezett termelési értekezletek már sok esetben megoldották a legfontosabb kérdéseket is, melyeket sem a megbízotti hivatalok, sem pedig a minisztériumok nem tudtak megoldani. Sok esetben azonban még felületesen rendezik a termelési értekezleteket, tízperces beszélgetésekkel, gazdasági tanácskozásokkal, vagypedig a vezető dolgozók megbeszéléseivel helyettesítik őket. A termelési értekezlet összehívása azonban csupán a munka felét jelenti. A munka fontosabb része az elfogadott határozatok megvalósításának ellenőrzése, mert másként ' nem ösztönzik, hanem fékezik dolgozóink kezdeményezését. Az üzemekben olyan légkört kell kialakítani, melyben elképzelhetetlen a dolgozók termelési értekezleteken felvetett helyes megjegyzéseinek semmibevétele. Ezért váljanak a termelési értekezletek az öszszes szakszervezeti szervek és szervezetek munkájának elválaszthatatlan részeivé, olyan módszerré, mely a dolgozókat a termelés irányításában való részvételre megnyeri. Szigorú bírálatot, érdemel az a körülmény, hogy a szakszervezeti szövetségek szlovákiai bizottságai nem szenteltek kellő figyelmet a termelési értekezletek megszervezésének. A szakszervezeti szervek általában elismerik a termelési értekezletek fontosságát abban, hogy a dolgozókat a termelési feladatok irányításában való részvételre megszervezzék és a munkatermelékenységet emeljék. Nem elég azonban csupán az ügy fontosságának elismerése. Szervezni kell a termelési értekezleteket. Ésszerűen alkalmazzuk a technikát A munkatermelékenység szüntelen fokozására és a gazdaság hatékonyságának növelésére irányuló törekvés elképzelhetetlen az új technika alkalmazása nélkül. Hibának tartjuk, ha egyes gazdasági dolgozók a műszaki fejlesztés tervének kidolgozásával befejezettnek tekintik feladatukat és nem teremtenek feltételeket a terv gyakorlati megvalósítására. Eddig az üzemi bizottságok sem tudatosították eléggé a műszaki fejlesztés terveinek fontosságát. A Szlovák Szakszervezeti Tanács tavaly novemberben tartott VII. plenáris ülése figyelmeztetett arra, hogy az esetek többségében az egyes ágazatok műszaki fejlesztési tervei igen elszigeteltek a termelésfejlesztési tervek többi részeitől. -Ennek oka az, hogy a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal reszortjától és a közszükségleti ipar reszortjától eltekintve még kísérletet sem tettek a tervezett akció hatékonyságának a műszaki fejlesztés keretében való ökonómiai értékelésére. Ily módon a vaktában felállított tervek többsége nem biztosítja a népgazdaság sikeres fejlesztéséhez szükséges ökonómiai eredményeket. Természetes, hogy a műszaki fejlesztés ilyen tervei nehezen mozgósíthatják az üzemek kollektíváit, nem beszélve arról, hogy a legmélyrehatóbb ellenőrzés itt a valóságban lehetetlen és ezért lehetetlen vagy legalábbis igen nehéz a műszaki fejlesztés feladatainak a szocialista munkaversenybe való beosztása. A legrosszabb a dologban, az, hogy egyes megbízotti hivatalok felelős elvtársai a műszaki fejlesztés terveinek ilyen módját még védelmezik is. A termelés és a társadalmi munkatermelékenység fokozását nem érjük el csupán új beruházásokkal. Mielőtt a vállalat új beruházást követel, alaposan elemeznie kellene a már meglévő fő alapok kihasználásának lehetőségeit. Sok üzem azonban nem így jár el, és felemelt beruházási igényeket támaszt, tekintet nélkül arra, milyen tartalékai vannak és a szakszervezetek is támogatják ezeket az üzemeket eljárásukban. Daubner elvtárs ezután rámutatott a szlovákiai szénbányák gépeinek kihasználásában mutatkozó tartalékokra és foglalkozott az újítómozgalom fejlődésével. Hangsúlyozta, hogy az újítómozgalom további fejlődése és sikerei a jövőben attól függnek, hogyan nyerünk meg minden technikust és mérnököt e szép munkának és milyen fel tételeket teremtünk az üzemekben az újítóknak. A továbbiakban kiemelte a műszaki-termelési propaganda nagy jelentőségét. Küszöböljük ki a formaságokat a versenyből A dolgozók alkotó kezdeményezése leghatékonyabban ós legtömegesebben a szocialista munkaversenyben nyilvánul meg, mely a szocialista termelés fejlesztésének és tervteljesítésének fő módszere volt és marad a jövőben is. 1955 végén 483 üzem versenyzett Szlovákiában a vörös zászló elnyeréséért. 1956 első negyedévében ezen üzemek száma 576-ra, a második negyedévben 593-ra és a harmadik negyedévben 646-ra növekedett. Az üzemek növekvő részvétele a versenyzésben bizonyítja az iránta megnyilvánuló érdeklődést. Csupán az a fontos, hogy használják ki a szakszervezeti szervek a gazdasági szervekkel együtt ezt a kezdeményezést. A szocialista munkaversenyben elért jelentős sikerek ellenére még bürokratikus módszerek nyilvánulnak meg a versenyzés szervezésében, melyek jelentős mértékben gátolják a dolgozók kezdeményezésének növekedését. A szakszervezeti szövetségek feladata, hogy megszüntessék a formaiságot a szocialista munkaverseny értékelésében, mely gyakran a versenyzők számának, a kötelezettségvállalások számának nyilvántartására korlátozódik. A versenyzés helyes értékelése az, amikor foglalkoznak az emberekkel, munkamódszereikkel, elemzik tevékenységük eredményeit, megvizsgálják, hogyan érték el a .jó eredményeket és mi az oka a sikertelenségnek, jó tapasztalatokat keresnek, melyeket általánosítanak és széles mértékben érvényesítenek. A kollektív szerződés törvény A termelés irányításában a dolgozók részvételének fontos eszközei a kollektív szerződések, mert ezek mozgósítják a kollektíva erejét a gazdasági tervek teljesítésére. A kollektív szerződésekkel kapcsolatos munka nálunk nincs kellő színvonalon. A kollektív szerződések gyakran formális kidolgozása csökkenti fontosságukat. A kollektív szerződések ugyanolyan fontosak, mint a terv. A terv teljesítését tehát éppen olyan szigorral kell kiértékelni, mint a kollektív szerződések teljesítését. Az üzemi bizottság köteles az üzem dolgozóit a kollektív szerződés, minden fejezetének és minden pontjának teljesítésére megszervezni. Éppen ilyen fontos, hogy ugyanezt következetesen megkövetelje a gazdasági dolgozóktól is. Az olyan üzemvezetést, amely nem képes a kollektív szerződésből eredő kötelességek teljesítésére, éppen olyan tehetetlennek kell tartani, mint a terv teljesítését biztosítani képtelen vezetőséget. Meg kell szüntetni a kampányjelleget a kollektív szerződések értékelésénél és el kell érni, hogy a kollektív szerződések teljesítésével a felelős gazdasági dolgozók jelenlétében foglalkozzanak minden üzemi bizottsági gyűlésen és minden taggyűlésen. Bérek és normák Minden dolgozót meg kell nyerni á fontos feladatok megoldására, a szocalista munkaverseny tömeges fejlesztésére, az újítómozgalomnak és az új technika elsajátításának; ez annyit jelent, hogy a munka iránti új viszonyra kell nevelni a dolgozókat. A munkához való új szocialista viszony kialakítása támogatja a dolgozók anyagi érdekeltsége alapelvének érvényesítését. A bérpolitikában még nagy rendetlenségek mutatkoznak, különösen a prémiumokban, a bértarifákban és a teljesítménynormák kiszabásában. A jelenlegi teljesítmény-normák, melyeket 180 százalékon felül túlteljesítenek, egyenlősdit okoznak a munkajutalmazásban és ez hanyagságra vezet, megirjgatja a munkások érdeklődését szakképzettségük növelése iránt, támogatja a munkamulasztást és munkaerőhullámzást, csökkenti a bérek mozgósító hatását jobb munkaeredmények elérésére és durva módon sérti a munka mennyisége és minősége alapján való jutalmazás szocialista alapelvét. A szakszervezet feladata helyesen megmagyarázni a bérintézkedések értelmét és alapelveit, és ily módon hozzájárulni a bérfegyelem megszilárdításához, harcolni az egyenlősdi ellen. Meg kell szilárdítani a munčtáso . és parasztok szövetségét A szocialista építés érdekei megkövetelik, hogy az ipari termelés fejlődésével egyenlően emelkedjék a mezőgazdasági termelés is. Az első és döntő politikai erő, mely lehetővé teszi e felelősségteljes feladat teljesítésének biztosítását, a munkásosztály és a dolgozó" parasztság szilárd szövetsége. Nincs szó itt azonban akármilyen szövetségről, harcos forradalmi szövetség szükséges, melynek fő értelme és célja a szocialista termelési viszonyok győzelme egész népgazdaságunkban, tehát a mezőgazdaságban is. A munkásosztály dolgozó parasztságnak nyújtott segítségének leghatékonyabb formája az állami gépés traktorállomások sűrű hálózata. Államunk csupán Szlovákiában már több mint egymilliárd koronát szentel a GTÄ-k kiépítésének és berendezésének, mezőgazdaságunk évről évre mind több" kiváló gépet kap, melyek segítenek a szövetkezeti tagoknak és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek munkájukban. Ezek a gépek többmillió munkaórát jelentenek dolgozóinknak. A védnökség ne a csupán brigád "íun' a A munkásosztály a falvakra való politikai-nevelő hatását többnyire (Folytatás a 4. oldalon.) J