Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-25 / 25. szám, péntek

A TÄSZSZ nyilatkozata az amerikai atomtámaszpontokról Moszkva (TASZSZ) — Az amerikai sajtó hírei szerint az USA hivatalos köreiben most már arról tárgyalnak, hogy más áflamok területén a különös rendeltetésű atomfegyverrel fel­szerelt amerikai katonai egységeket létesítsenek és helyeznek el. Ezen alakulatok elhelyezése szempontjából számításba veszik Nyugat-Európa, Tö­rökország, Irán, Japán és az Okinava sziget területét. A sajtó magemléke­zik arról, hogy Eisenhower elnöknek az USA költségvetéséről a kongresz­szushoz intézett üzenete is ilyen ala­kulatok megteremtéséről szól és hangsúlyozza, hogy az amerikai kor­mňny e kérdésnek nagy fontosságot tulajdonit. Arról van tehát szó, hogy az USA kormánya azon külföldi államok te­rületét, amelyeken amerikai híborús támaszpontok vannak, atomháború előkészítésére akarja felhasználni. Az amerikai kormány emellett már le­hetségesnek tartja, hogy e szándékait ne titkolja. Az USA kormánya megkísérli az USA és más országok közéleti körei­nek megtévesztését és ezt a lépését „az esetleges agresszió elleni intéz­kedésként" tünteti fel. Feltesszük a kérdést: Mit jelent az USA kormányának ez az új ag­resszív lépése? Kétségtelen, hogy az amerikai kor­mánynak e lépése fokozza az atom­háború veszélyét. Nyilvánvaló az is, hogy e lépésnek az a célja, hogy az USA felől elhárítsa a visszavágó csapást abban az esetben, ha az USA reakciós körei atomháborút robban­tanak ki és így a visszavágó atom­csapás veszélyét elsősorban Nagy­Britannia, Franciaország, Nyugat-Né­metország, Olaszország, Törökország, Irán, Japán és más országok népei ellen Irányítsa, amelyek területére a különleges amerikai atomalakulatok elhelyezését tervezik. Az amerikai sajtó említett híreivel kapcsolatban a Szovjetunió vezető kö­reiben azt a meggyőződést hangsú­lyozzák, hogy azon orsz gok népei, amelyeket az Egyesült Államok be­vont az atomháború előkészítési ter­veibe, tudatára ébrednek, hogy az USA ezen agresszív terveinek meg­valósítása nagyon komoly következ­ményekkel fenyeget és ezért „erélye­sen szembeszállnak ez_ekkel az agresz­szív tervekkel. Természetes, hogy azokért a követ­kezményekért, amelyekre e tervek megvalósítása vezethet, nemcsak az USA kormánya lesz felelős, hanem az5k a kormányok is, amelyek bele­egyeznek abba, hogy államuk terü­letét felhasználják az atomháború előkészítésére. A TASZSZ NYILATKOZATÁHOZ: Szavak^ tettek és a tanulság z amerikai politika szavai és tettei közötti ellentét már hagyományossá vált. Úgyszólván min­den egyes nap újabb bizonyítékát adja ennek. Amikor Eisenhower előterjesztette az USA kormányának az 1957-1958­as évekre szóló költségvetési javasla­tát, mindjárt bevezetőül ezt mon­dotta, hogy „a legfőbb nemzeti cé­lok", melyeket »z új költségvetés visszatükröz, a öéke, az igazságos­ság, nemzetünk és a többi nemzetek szabadsága". Ezt röviddel az ismert közép-keleti doktrínájának kihirdetése után mon­dotta. Milyen „ig 1 Tságosságról, sza­badságról és békéről" lehet tehát szó? Eise.Jiower ugyanebben a be­szédében bejelent tte, hogy az új iköltségvetésből 38 milliárd dollárt, vagyis az egész költségvetés 63 szá­zalékát háborús célokra fordítják. Eisenhower költségvetési beszédé­iben nagy súlyt helyezett az „új fegy­ív,rekre", valamint a háborús tá­maszpontok és agresszív paktumok politikájának folytatására. A honvé­delmi költségvetés legnagyobb része a légierőkre jut (17 472 millió dol­lár), mert a légierőkre bízták az új fegyverek, elsősorban az atomfegyve­rek, valamint a távirányítású és atom­töltésű lövegek kipróbálását, tökéle­tesítését. Csaknem 4,5 milliárd doJ­Járt fordítanak a közvetlen és köz­vetett katonai segítségre — a hadi támaszpontok fenntartására és bővíté­sére, valamint a katonai paktumok megszilárdítására. A TASZSZ szovjet hírügynökség nagy jelentőségű nyilatkozatában tó­ivá bbi fontos tényezőkre mutat rá az amerikai „békés" törekvésekkel kap­csolatban. A TA?ZSZ az amerikai saj­tó híreiből kiindulva felhívja a fi­gyelmet arra, hogy „az USA hivata­los köreiben tárgyalások folynak arról, hogy más államok területén különle­ges rendeltetésű ahtomfegyverrel fel­Az USA-ban levő magyar msnakülfek haia akarnak térni New York (ČTK) — Az amerikai sajtó hírei azt bizonyítják, hogy az USA-ban lévő magyar menekültek közül egyre többen szeretnének visz­szatérni Magyarországra. A New-York World Telegram and Sun című lap közli, hogy a magyar olimpiai csapat több tagja, vízipolózók, akik az ellen­séges propaganda hatására, nem akar­tak visszatérni Magyarországra és az USA-ba mentek, most kiábrándultak ÍZ amerikai életből és hazatérésre gondolnak. A magyar menekültek sgyike, Unyavi László az 1952-es Dlimpiai játékok résztvevője öngyil­kosságot kísérelt meg. A kórházban rijslentette, hogy nem akar az USA­?an maradni, és hogy mindenképpen /issza akar térni Magyarországra. \ magyar menek Itek hazatérnek Hollandiából Hága, (ČTK) — A Die Waarheid •tmű lap közli, hogv a magyar mer.e­:üite.< egy csoportja Hollandiából 'isszatért hj.zájá'oa. A lap azt írja, logy a nágai magyar követségre to­'ábbi menekültektől érkeznek olyan i.yi'atkozatok, hony vissza* akarnak érni Magyarországra. A sajtóhírek azonban ezzel egv­deiűleg rzt is bizonyítják, hogy a lolland hivatalos közegek minden mó Ion igyekeznek megakadályozni a ma­'yar menekültek hazatérését. így H ~>e Volkskrant című katolikus lap ámutat arra, hogy a dendőrség^e­lyegetőzéssel igyekszik hatást gya­;orolni a menekültekre. szerelt amerikai katonai alakulatokat létesítenek és helyeznek el. Ebből a szempontból számításba jön Nyugat­Európa, Törökország, Irán, Japán és Okinava szigete." Hozzá kell még tennünk, hogy a francia sajtó hírei szerint amerikai tényezők az utóbbi időben nyomást gyakorolnak a ma­rokkói kormányra, hogy egyezzék be­le az országiban levő amerikai tá­maszpontok új statútuméba. Teljes gőzzel folyik az amerikai támaszpon­tok kiépítése Spanyolországban és Nyugat-Németországban. Éppen az utóbbi napokban b trányos részlete­ket közölt a sajť' azokról a módsze­rekről, amelyekkel az amerikaiak Bra­zíliát kapitulációra kényszeritették Ferreando de Noronha sziget eladásá­nak ügyében. Ezt a szigetet az Egye­sült Államok irányítható lövegekkel való 'kísérletekére akarja felhasználni. Nevetséges egyes amerikai ténye­zőknek az a kísérlete, amellyel bizo­nyítgatni akarják, hogy az új fegyve­rek, elsősorban az irányítható atom­töltésű lövegek „védelmi" célokat szolgálnak. E fegyverek támadó jelle­ge nyilvánvaló, s ezt beismeri a brit Times is. Lodge úr, a z USA ENSZ-beli kül­dötte január 14-én a közgyűlésen mon­dott beszédében a leszerelés kérdésé­vel kapcsolatban többek között azt ajánlotta, hogy az olyan fegyvereket, mint a „hosszútávú pilótanélküli raké­ták", „interkontinentális lövegek" sőt a „mesterséges bolygók", stb. kizáró­lag békés, tudományos célokra állítják elő. Ezt a „kezdeményezést" azonban nem lehet másnak minősíteni, mint ál­szenteskedésnek, hiszen az amerikai hivatalok Lodge úr javaslatainak ép­pen az ellenkezőjét teszik. A fokozódó amerikai irányzat, hogy a külföldi katonai támaszpontokat na­gyobb mértékben használják fel a tö­megpusztító fegyverek céljaira, nem véletlen. Nem egy amerikai hírmagya­rázó már beismerte, hogy az ameri­kaiak bizonyos mértékben „elmarad­tak" a Szovjetunió mögött az atom­energia fejlesztésében. A TASZSZ nyi­latkozata az „atomizálási" törekvése­ket olyan kísérletnek minősíti, „amely­lyel el akarják hárítani az USA-ról a visszavágó csapást abban az esetben, ha az USA reakciós körei atomháborút robbantanak ki." Az amerikai urak így nyilvánvalóan megmutatják, hogy inkább szövetségeseiket — Angliát, Franciaországot, Japánt, Nyugat-Né­metországot, Olaszországot stb. — te­szik ki nagyobb veszélynek, mint sa­ját területüket. A nemrég tett ameri­kai ígéret, mely szerint a „szövetsé­gesek" — (beleszámítva Nyugat-Né­metországot is) hadseregeik számára atomfegyvereket kapnak, ilyen hely­zetben a különféle úgynevezett szabad nemzetek számára csak nagyon gyen­ge vigaszt jelenthet. Az adott tényekből, amelyekre a TASZSZ hírügynökség figyelmeztetően rámutat, legalább két következtetés vonható le: 1. Az amerikai „békeszeretetről" szóló mindén nyilatkozatot az eddigi­nél is nagyobb bizalmatlansággal kell fogadni, 2. azok a kormányok, amelyek „vendégszeretően" befogadják terüle­tükre az amerikai atomcsapatokat, azt a kockázatot vállalják, hogy városaik Hirosima és Nagaszaki sorsára jut­nak. Minden erő latbavetésével fokozni a háborús veszély elleni harcot és ki­vívni a leszerelési megegyezést — ez ma a nemzetek Jegnagyobb és legsür­gősebb feladata. I. H. A csehszlovák kormányküldöttség wéikezett m$ím Varsó, (ČTK) — Január 24-én délelőtt az Antonín Zápotocký vezette csehszlovák kormányküldöttség Varsóban megszakította útját. A fcsehszlo­vák határtól kezdve Lengyelország területén Karel Vojaček, varsói cseh­szlovák nagykövet és E. Bartol, a Lengyel Népköztársaság külügyminisz­tériumának diplomáciai protokollfőnöke kíséri a küldöttséget. Varsóban a Cdanszki pályaudvaron Jozef Cyranklewicz, a Lengyel Nép­köztársaság minisztertanácsának elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja és más hivatalos személyisé­gek üdvözölték a csehszlovák kormányküldöttséget. A csehszlovák küldött­ség tagjai barátságosan elbeszélgettek a Lengyel Egyesült Munkáspárt és lengyel kormány képviselőivel, majd folytatták útjukat Moszkvába. A lengye! nép bízik kormányában Peking. (ČTK) — Január 23-án va­lamennyi kínai központi lap első ol­dalán közölte a leng" 1 választások eredményeit. A Kvanminzsípao vezér­cikkében arról ír, hogy a választások Lengyelországban a szocializmus nagy győzelmét jelentik és hangsúlyozza, hogy a kinai nép a lengyel népnek őszintén és test\ éri módon sok sze­rencsét kíván. A lengyel nép újoól bebizonyította '— írja a lap, — hogy teljesein támogatja a Lengyel Egyesült Munkáspártot és a kormányt és bízik benne. Ennek nagy .jelentősége van a VIII. plénum határozatai következetes teljesítése szempontjából, Lengyelországban a szocializmus további fejlődése, Euró­pában a béke és sz cializmus táborá­nak megszilárdulása szempontjából. A lengyel szejmb 3 való választások eredménye — írja a továbbiakban a Kvanminzsipao — kétségkívül nagy csapás a lengyelországi és külföldi reakciós erőkre. Georgij Zsukov szovjet honvédelmi miniszter Delhiben Delhi (ČTK) — Január 24-én az indiai kormány meghívására repülő­gépen Delhibe érkezett Georgij Zsu­kov marsall, a Szovjetunió honvédel­mi minisztere. A repülőtéren Nath Kailas Katdzsu indiai honvédelmi mi­niszter, az indiai hadsereg magas­rangú tisztjei és az indiai közélet jelentős képviselői üdvözölték. Jelen voltak a Szovjetunió, a Kínai Nép­köztársaság, Csehszlovákia, Lengyel­ország, Bulgária, Magyarország, Ro­mánia, Jugoszlávia és a Vietnami Demokratikus Köztársaság, valamint Kambodzsa diplomáciai képviselői is. Katdzsu indiai honvédelmi miniszter szívélyesen üdvözölte Zsukov szov­jet honvédelmi minisztert és hang­súlyozta, hogy Bulganyin és Hruscsov elvtársak indiai látogatásához hason­lóan Zsukov elvtárs látogatása is hozzájárul az India és a Szovjetunió közötti barátság megszilárdításához. Kanada költségvetésének legnagyobb kiadásait katonai célokra fordítja Ottawa (ČTK) — Harris kanadai pénz­ügyminiszter jartuár 22-én a kanadai alsóház elé terjesztette az 1957— 1958-as pénzügyi évre szóló költség­vetést, amelyben a „honvédelmi" ki­adások a költségvetési kiadások 36 százalékát teszik ki. m K O O l A J a Jemen elleni agresszió hátterében A BRIT AGRESSZIÓ követkerté­ben a jemeni-adeni határon to­vábbra is feszült a helyzet. Az el­múlt tíz nap folyamán érkezett hí­rek megerősítik, hogy a brit csa­patok 40 kilométer mélységig beha­toltak Jemen területére, csaknem tel­jesen lerombolták Harib határmenti várost, körülzárták Guta városát és légitámadásokat -intéznek Jemen bel­területe ellen is. A jemeni csapatok szembeszállnak a brit túlerővel. A katonai védelem­mel egyidejűleg a jemeni kormány diplomáciai offenzívát indított Anglia ellen az ENSZ-ben. A Biztonsági Ta­nácshoz panaszt nyújtott be Anglia ellen, ezenkívül külön levélben tájé­koztatta az USA kormányát a brit tá­madásról és a kairói rádió jelentése szerint katonai segítséget kért az agresszorok ellen. Az arab országok, különösen Egyiptom, teljes mérték­ben támogatják Jemen igazságos el­lenállási harcát és szükség esetén katonai segítséget nyújtanak. A brit agressziót elítéli Csehszlovákia köz­véleménye és valamennyi békeszere­tő nemzet is, mert benne a Közel­Kelet békéjének veszélyeztetését lát­ják. Az adsni-jemenl határon már egy hőnapja folynak a harcok (1956. de­cember 24-én kezdődtek). Noha az imperialista hatalmak az ENSZ-ben eoész propagandagépezetük segítsé­gével lekicsinyelni igyekeznek a kon­fliktus jelentőségét, ezzel a célzatos llásponttal nem azonosíthatjuk ma­íjunkat, mer.t ez a támadó támoga­tását jelentené. Milyen célokat követ a«Jemen el­leni brit aoresszió? ENNEK AZ AGRESSZIÓNAK első­sorban az a célja, hogy elnyomja Je­men függetlenségét, amelynek impe­rialistaellenes, az arab országok nem­zeti érdekeit szolgáló politikája erő­sen befolyásolja a felszabadító moz­galom növekedését "Aden védnökség: területen. Továbbá tudatosítanunk kell, hogy hét év múlva lejár az 1954. évben kötött brit—jemeni szer­ződés, amely 40 év tartamára az úgy­nevezett Adsni védnökségi területet brit gyarmati uralom alá helyezte. Jemennek a brit imperializmus olyan vazalus-államává való átalakítása, amilyen Irak, megszilárdítaná a brit­tek megrendült helyzetét e straté­giailag fontos területen a Vörös-ten­ger bejáratánál a nemzeti felszaba­dító mozgalom és az arab nép jo­gainak rovására. Azonban a brit-jemeni konfliktus­nak is olajszaga van. A múlt évek­ben Jemenben gazdag kőolajforrások­ra bukkantak, amelyek összefüggnek Szaúd-Arábia olajmezőivel. Ezért egy­re több jel mutat arra, hogy Szaud királynak Jemenre gyakorolt befolyá­sát az amerikai monopóliumok a kő­olajforrások feltárására igyekeznek felhasználni, amit a britek a jemeni kőolajmezők erőszakos megszállásával akarnak megakadályozni. Ez azt je­lenti, hogy a brit agresszió hátteré­ben az amerikai és brit kőolajmono­póliumok közötti ellentétek állanak. Jemennek katonai, főleg azonban politikai kapitulációja az angolok ja­vára részben megerősítené a britek tekintélyét, melyet az Egyiptom elle­ni agre-szió folytán az arab Keleten elvesztettek. Mindebből teljesen világos a Je­men elleni brit katonai provokáció agresszív gyarmatosító jellege. Ezt az agressziót főleg az a tény köny­nyíti meg, hogy a jemeni-adeni határ nincs pontosan meghatározva. Ez az agresszió továbbá mutatja, ki veszé­lyezteti az arab országok biztonságát: nem a koholt „kommunista agresszió" veszélye, amint azt az Eisenhower­doktrina igyekszik elhitetni a világ­gal, hanem az imperialisták konkrét agresszív cselekedetei, A LEGUTÓBBI HÍREK arról tanús­kodnak, hogy a britek katonai táma­dás helyett hamarosan a kerek asz­talnál folytatott diplomáciai tárgya­lásokra térnek át. Erre az kényszeríti őket,' hogy érdekükben áll az arab nacionalizmus további nyílt provoká­lásának beszüntetése, mert ez köz­vetlenül nekik árt és megnehezíti a brit ügynökök még meglevő pozí­cióit az arabok között, például Nurl Szaud helyzetét Irakban. A brit kor­mánykörök emellett nyilvánvalóan ar­ra számítanak, hogy a tárgyalások folyamán az agresszió egyes területi sikereit, valamint a Bagdadi Paktum országainak diplomáciai nyomását fel­használhatják arra, hogy Jement en­gedékenységre kényszerítsék imperia­lista érdekeiknek' megfelelően. Bár Jemen kormánya is hajlandó béketárgyalásokat folytatni, a kor­mány képviselői kijelentették, hogy nem hajlandók lemondani a jemeni nép törvényes jogairól (főleg az 1951. évi nem egyenjogúságon alapuló brit­jemeni szerződés revíziójának köve­teléséről, mert ez a szerződés volt az, amely nyitva hagyta a jemeni­adeni határok megvonásának kérdé­sét) és nem engedik meg az arab felszabadító mozgalom gyengítését e térségben. Bolgár kormányküldöttség Albániában Tirana . (ČTK) — A Bolgár Népköz­társaság kormányküldöttsége Anton Jugovnak, a minisztertanács elnöké­nek vezetésével január 23-án Tiraná­ba érkezett. Ugyanezen a napon meg­látogatta az Albán Népköztársaság népgyűlésének elnökségét. A küldött­ség tagjai koszorút helyeztek a fa­siszta megszállás idején Albánia fel­szabadításáért folytatott harcokban hősi halált halt albán partizánok em­lékművére. A délutáni órákban megkezdődtek a tárgyalások a két ország küldött­ségei között. Albán részről Mehmed Sehu, a minisztertanács elnöke, En­ver Hodzsa, a nemzetgyűlés elnök­ségének tagja, az Albán Munkapárt KB első titkára és más hivatalos sze­mélyiségek vettek részt benne. Az Olasz Kommunista Párt vezető dolgozói a Szovjetunióban Moszkva, (ČTK) — E napokban Moszkvába érkezett Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkárának helyettese, és Berlio Spano, a pártve­zetőség egyik tagja. Az olasz elvtársakat a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gán fogadták, ahol hosszú beszélge­tést folytattak N. Sz. Hruscsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB el­ső titkárával, M. A. Szuszlovval, P. N. Poszpelovval, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja KB titkárával, és B. N. Ponomarevvel, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja KB tagjával. A beszélge­tés során kicserélték nézeteiket a munkásmozgalom mindkét pártot ér­deklő időszerű problémáiról. A testvérpártok képviselőinek talál­kozója baráti és szívélyes légkörben folyt. Jordánia nem engedi meg Nagy-Britanniának a támaszpontok további használatát Kairó (ČTK) — A Reuter hírügy­nökség jelentése szerint Rusajdat, Jordánia iskolaügyi minisztere január 23-án Bjelentette, hogy a brit-jordé­niai szerződés felmondásának célja, hogy Nagy-Britanniát egyszersmin­denkorra kizárják az Arab-Kelet körzetéből, mivel jelenléte veszélyez­teti az arab országok nemzeti moz­galmának fejlődését. Ben Gurion nem hajlandó az izraeli kafonri egy® i !$et visszaverni Etyip o/t. iól Jeruzsálem (ČTK) — Dávid Ben Gurion miniszterelnök január 23-án az izraeli parlament jeruzsálemi ülésén kijelentette, hogy Izrael nem szándékszik visszahívni csapatait Egyiptom területéről az akabaf öböl mentéről. E kérdés megoldása érde­kében Ben Gurion azt követeli, hogy a megszállott területet ne adják visz­sza Egyiptomnak, hanem ott az ENSZ megszálló alakulatait helyezzék el, ez ellenkezik a közgyűlés múlt év no­vember 2-án és 7-én ke't határoza­taival. Egyszersmind közölte B?n Gu­rion, hogy az izraeli kormánynak nincs szándékában Gaza körzetének kiürí­tése sem. ÜJ szo 1957. január 24. Lőrlncz László BUDA FERENC, Surány. Ábel László, Egerszeg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom