Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-23 / 23. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁ RT JÁN AK NAPILAPJA 1957. január 23. szerda 30 fillér X. évfolyam, 23. szám. A'szakszervezetek aktivitása • mindnyájunk közös érdeke Nagy jelentőségű tárgyalások központja lesz e napokban Bratislava. Ma, szerdán kezdődik meg a Kultúra és Fihenés Parkjában a háromnapos szlovákiai szakszervezeti konferencia, melyen több mint 600 küldött vesz részt. A konferencián értékelni fogják a legutóbbi két év folyamán végzett szakszervezeti munkát és megtárgyalják az új feladatokat. A konferencia fő célja elérni azt, hogy a szakszervezeti szövetségek alapszervezetei lényegesen javítsanak tevékenységükön. A szakszervezetek aktivitása — mindnyájunk közös érdeke. Hogy miért? Könnyű lenne erre azt felelni: Mert a különböző szakszervezeti szövetségeket magába tömörítő Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom hazánk egyik legnagyobb tömegszervezete, hiszen csaknem minden dolgozó szakszervezeti tag. S ezért mindnyájunk közös érdeke—s mint tagoknak különösen az —, hogy az alapszervezetek minden üzemben, hivatalban hatékony tevékenységet fejtsenek ki mindnyájunk érdekében. Ott, ahol a szakszervezeti alapszervezetek aktívak voltak, tapasztalhattuk, hogy a szakszervezeti tömegszervező munka milyen áldásos hatással volt az építő feladatok eredményes teljesítésére. Ahol pedig a szakszervezeti üzemi bizottságok csak hivatalnokoskodtak, nem töltötték be tömegszervező feladatukat, ez a hiba megmutatkozott a tervteljesítésben is. Ezért újra és újra hangsúlyoznunk kell a szakszervezeti munka óriási jelentőségét a szocializmus építésében. A szakszervezet — a szocializmus, a kommunizmus építésének iskolája. Annak kell lennie minden alapszervezetnek. Fontos és komoly feladat ez, különösen Szlovákiában, ahol a régi üzemek bővítésével, új gyárak építésével párhuzamosan nőtt, gyarapodott a munkásosztály, s egyúttal növekedett a szakszervezet jelentősége is. Szlovákia munkásosztálya fiatal. A legutóbbi években százával és ezrével jöttek a falvakból gyárakba, építkezésekre dolgozni. S épp a szakszervezetekben kezdtek először ezek az emberek szervezetten élni és munkásként gondolkodni. Itt ismerték meg a közösség nagy erejét. Itt szerezték meg az osztályöntudatot, hogy ma büszkén vallhassák, ők is munkásosztályunkhoz tartoznak, a szocializmus építésének pillérjeivé váltak. S hogy ez így van, a szakszervezet érdeme is. Mert egyik legfőbb hivatása a tömegpolitikai munka végzése. S hogy milyen erőt képvisel Szlovákiában a szakszervezeti mozgalom, erre felhozunk néhány adatot. Több mint 730 000 tagja van a szakszervezetnek (1948-ban ennek a fele sem volt). Szlovákiában több mint 6000 alapszervezet, több mint 4400 üzemi bizottság, 5800 részlegbizottság, 29 000 részlegbizalmi működik. Az egyes szakbizottságok tagjain kívül a szakszervezetnek 105 000 választott funkcionáriusa van, akinek 160 000 aktivista nyújt segítséget. Ha a szakszervezeti funkcionáriusok és aktivisták tudnak jól vezetni, tartalmat tudnak adni munkájuknak, a dolgozók nagy tömegeit tudják szervesen bekapcsolni politikai és gazdasági életünk kérdéseinek intézésébe, a termelőmunka hatékonyságának növelésébe — akkor olyan munkát végeznek, amilyet tőlük egész társadalmunk elvár. Mert közös, mindnyájunkat érintő ügy- j ról van szó. Ez a munka ma már si- i keres. Míg az utóbbi években a szakszervezeteknél nem tapasztalhattunk kellő harcos szellemet és láttuk figyelmetlenségüket a gazdasági szervek iránt, láttuk, hogy elégtelenül harcoltak egyes dolgozók helytelen nézetei ellen — a

z elmúlt év határkövet jelent a szakszervezeti munka fejlődésében. Az országos pártkonferencia és az országos szakszervezeti konferencia után a szakszervezeti munka minden téren észrevehetően javult. A decentralizálás itt is éreztette hatását. Az önálló szakszervezeti szövetségek jogkörének és felelősségének bővítésével fokozódott az alapszervezetek aktivitása. Megmutatkozott ez a múlt év végén tartott évzáró taggyűléseken és a szövetségek konferenciáin elhangzott felszólalásokból is. Az eddigiektől eltérően a szakszervezeti tagok nemcsak kritizáltak, hanem konkrét javaslatokkal álltak elő a hibák eltávolítására, az emberről való gondoskodás fokozására. Ismerik az üzem problémáit. A termelés szervezésére, a tervezésre, az anyagi-műszaki ellátás javítására, a túlórázás kiküszöbölésére és főleg a munkatermelékenység növelésére tettek értékes javaslatokat. Emellett természetesen nem volt olyan gyűlés, ahol a tagok és küldöttek ne bírálták volna a felsőbb szakszervezeti szervek bürokratikus módszereit, ami a szakszervezeti szövetségek jogkörének bővítése után annyira már nem érezhető, mert a funkcionáriusok javarésze már nem körlevelekkel tart fenn kapcsolatokat az alapszervezetekkel, hanem mind gyakrabban saját maguk látogatják az üzemeket, segítik az alapszervezeteket. S ami az emberről való gondoskodást illeti, az évzáró taggyűléseken és a szövetségek konferenciáin még jelentősebben kihangsúlyozták, hogy az 1956-os év a fordulat évét jelenti a szakszervezeti munka fejlődésében. Igazolja ezt a következő tény is: a szakszervezeti tagok határozottan rámutattak arra, hogy a szakszervezeti munka leggyöngébb pontjait épp a szervező- és nevelőmunka hiányosságában látják. Követelték, hogy a munkahelyeken fokozzák a dolgozók szakmai nevelését és törődjenek többet kulturális fejlődésükkel. Ez már a szakszervezeti funkcionáriusok magas fokú fejlettségét jelenti. Örömmel tölt el mindnyájunkat ez a tudat. Fejlődött, erősödött a szakszervezeti mozgalom, de az alapszervezetek további aktivizálására még mindig nagy szükség van és épp erre kell mozgósítani a szakszervezeti tagokat a ma kezdődő szlovákiai szakszervezeti konferencián. Csak így válthatjuk valóra az országos szakszervezeti konferencia határozatait. Nagy munka vár a kommunistákra is, mint szakszervezeti tagokra, hogy a szakszervezeti munkában is biztosítsák pártunk vezető szerepét. A kommunisták segítsenek a meggyőzésben, a szervezésben. Mozgósítsák a szakszervezeti alapszervezeteket, azok tagjait, a dolgozókat, tevékeny részvételre, épitő feladatainak teljesítésére. Neveljék, ösztönözzék a dolgozókat arra, hogy az eddiginél még jobban vegyék ki részüket a gazdasági és államigazgatási feladatok szervezésében, irányításában és teljesítésében, mert a dolgozók százezreinek, millióinak céltudatos részvétele a szocializmus építésében jelenti sikereinket és szocialista rendszerünk szilárdságát. KÖZLEMENY Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Romén Munkáspárt közötti tárgyalásokról 1957. január 17.—19. napjaiban Bukarestben tárgyalások folytak Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Román Munkáspárt küldöttségei között, a két ország gazdasági együttműködésének egyes kérdéseiről. A csehszlovák küldöttséget J. Dolansky, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a román küldöttséget S. P. Borila, a Román Munkáspárt KB politikai irodájának tagja vezették. A tárgyalások a marxizmus-leninizmus közös eszméje vezette szocialista országok közötti kapcsolatokat jellemző testvéri és kölcsönös segélynyújtás szellemében folytak le. A két ország képviselői azon mélységes meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a szocialista országok létérdekei megkövetelik a sokoldalú kölcsönös együttműködés megszilárdítását, a gazdaság szüntelen fejlesztése és a dolgozók életszínvonalának tartós emelése érdekében. Jelenleg a baráti országok kétoldali kezdeményezése rendkívüli jelentőségű az egész szocialista tábor együttműködése megerősítésének szempontjából. A két párt képviselői azon egyöntetű következtetésre jutottak, hogy a kölcsönös gazdasági segélynyújtás tanácsa által javasolt kapcsolatok további fejlesztéséhez, a gazdasági építés alapvetően nagyobb hatékonyságának eléréséhez és a baráti államok termelő erői fejlesztésének meggyorsításához feltétlenül szükséges az együttműködés elmélyítése és főleg a távlati beruházási építkezés összehangolása mindenekelőtt a vegyiiparban, továbbá meg kell teremteni a feltételeket a kölcsönös árucsere további kibővítésére. Mindkét fél megegyezett az 1957 első félévének végéig megkötendő hosszúlejáratú gazdasági szerződésre irányuló konkrét lépésekben. Ez a szerződés a kölcsönös gazdasági se- 1 —> > > > * gélynyújtás tanácsa VII. ülésén elfogadott javaslatokon kívül olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a hosszúlejáratú beruházási tervek öszszehangolására támaszkodó kölcsönös együttműködés érdekében elősegítenék a vegyiipar, a mezőgazdasági termelés fejlesztését, a romániai nádnövényzet felhasználását, a romániai kikötők jobb kihasználását és a romániai lignitlelőhelyek fejlesztését. Mindkét ország lakossága életszükségleteinek jobb kielégítése céljából részletesen kidolgozzák a közszükségleti cikkek fokozott cseréjére irányuló intézkedéseket. A két párt küldöttsége megegyezett abban, hogy javasolják országaik kormányainak, alakítsanak a két ország szakembereiből egy közös bizottságot, amely kidolgozná a Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság közötti hosszúlejáratú gazdasági szerződés kérdéseit. DO NBASZ-KOMBAINNAL minden nap 300 tonna szenet lejtenek A novákyi Lehota-bányában korszerű módszerekkel dolgoznak. A fejtés növelésében nagy segítséget nyújt a szovjet Donbasz kombájn, amely az 1101 b. szénfalon múködik. Az itt dolgozó bányászok kiváló gépükkel naponta 300 tonna szenet fejtenek A kombájnnal dolgozó csoport az év eleje óta 20 százalékkal teljesítette túl tervét. Képünkön a Jozef Stefániák vezette csoport tagjait láthatjuk, akik a műszak megkezdése előtt megbeszélik feladataikat, hogy azután zavartalanul folyhasson a munka. HÁROMNEGYED MILLIÓ KORONA RÉSZESEDÉS Az ilavai járás legnagyobb szövetkezetében, a dubnicai EFSZ-ben, ahol 500 hektár földön gazdálkodnak, 330 000 koronával túllépték az 1956. évben tervezett jövedelmet. Az elmúlt évben elért 2 288 000 korona pénzjövedelemmel ily módon a dubnicai EFSZ a milliomos szövetkezetek közé került. A legnagyobb jövedelmet az állattenyésztési termelésből érték el. 124 fejőstehéntől átlagosan évi 2496 liter tejet fejtek, ami a tervezettnél 400 literrel több. A dubnicai EFSZ az alapszabályzat értelmében befizette az oszthatatlan alapra tervezett összegeket és ezután a tagjainak 744 000 korona részesedést fizetett ki, vagyis 29 korona jutott egy munkaegységre. A munkaegység tervezett értékét öt koronával emelték. Igy 1955-höz viszonyítva hat koronával emelkedett a munkaegység értéke A jő eredmények következtében 6 új taggal bővült a szövetkezet. 7000 koronával olcsóbb egy lakás Ostravai építészek olyan terveket dolgoztak ki, amelyek szerint az idén átlag több mint 7000 koronával leszállíthatják az egy lakásegység építésére eső költségeket. Áz új tervek mindent kiküszöböltek, ami azelőtt megdrágította az építkezést. Elhagyták a homlokzat túlságos díszítésének tervezését, a költséges és felesleges építészeti elemeket. Nagyobb gondot fordítanak azonban a lakásegységek belső elrendezésére. JÓL TERVEZNEK A borsai szövetkezet nagy gondot fordít termelő feladatainak növelésére. Borsa különben is azon községek közé tartozik, ahol a lakosság 99 százaléka már a szövetkezetben dolgozik. 1960-ig az állattenyésztési termelés növekedését hektáronként a következőképpen tervezték: A szarvasmarhaállományban 21,9 százalékos, a marhahústermelésben 147,8 százalékos, a tejtermelésben 70 százalékos emelkedést terveznek. Sertésállományukat 15 százalékkal, baromfiállományukat 23,9 százalékkal, a sertéshúst 45 százalékkal, a tojást 178,8 százalékkal emelik száz hektáronként. 1959-re még egy K-96 típusú tehénistálló építését is tervbe vették. A borsaiak 1958-ra már családi pótlékot is fizetnek, egy gyerek után 40.—, két gyerek után 50 koronát. Kettőnél több gyerek "után 60.— koronát szándékoznak fizetni. L. Klapuch, Szene MÁSODIK ÖTÉVES TERVÜN

K TÁVLATAI Mi épül a kassai kerületben ľ Meg kell gyorsítani az építkezés ütemét Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése, a lakáskérdés megoldása követeli ezt az építkezések dolgozóitól. | A második ötéves tervben nagy és szép feladatok várnak reájuk: ipari építkezé-, sek, lakások, iskolák, egész- j ségügyi intézmények, üdülőtelepek és még sok minden; egyéb felépítése. A Keletszlovákiai Magas- j építészeti Vállalat dolgozóinak is évről évre növelnek kell termelésüket. Főleg a lakások építésénél A második ötéves terv hátralevő év«ibeii 8260 új lakást kell átadniok. Ebből a kerület székhelyén, Kassán mintegy 1910 lakás épül. A város szállodával, két egészségügyi központtal, két bölcsődével, csecsemőintézettel, óvodával, hatalmas 11-osztályos iskolával és két mozival lesz gazdagabb. Az ipari építkezések közül tovább bővül a Kassa közelében levő magnezitkohók és bányák üzeme, új húsipari vállalat s egyéb üzemek, vállalatok, hivatalok éoülnek. A hivatalok felépítésével több lakás szabadul fei Elkészül a Művészet Há za is. valamint egy új nyom i*"*"—"<«it. Hozzáfognak a város vízj műveinek kiépítéséhez is a városban, miáltal megoldódik; a lakosság eddigi hiányos ivóvíz-ellátása. A jövőben a testedzés számára is bővebb lehetőség nyílik. Üj tornaterem épül, testedző központ nagy csarnokkal, és amire már évek óta vágyódnak Kassa dolgozói — fedett uszodával. Ugyanilyen mértékben nagyszabású építkezésekbe fognak a kerület járásainak székhelyein, az ipari közpon-! tokban, a falvakon s a Ma-Í gas-Tátrában. Itt többek kö-j zött üdülők és egy nemzet-' közi szálloda felépítése van tervben. Számtalan községben és városban építik fel a Művelődés Házát, az egészségügyi intézmények egész sorát és egy kórházat Királyhelmecen. Nagyok a jövő év építkezési tervei s ennek a tervelőirányzatnak maradéktalan és felette gazdaságos végrehajtása az építkezési vállalatok vezetőire, dolgozóira vár. Becsületbeli feladatuk ez, mellyel hazánk dolgozóinak tartoznak, akik bizalommal és várakozással figyelik, hogyan teljesítik a számukra kitűzött feladatok elvégzését.