Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-20 / 20. szám, vasárnap

Vildg broletdriai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. január 20. vasárnap 30 fillér X. évfolyam, 20. szám. OLCSÓBBAN TERMELÜNK Fűrészporral pótolják a szenet A zvolení hőerőműben a múlt év végén megkezdték Jozef Očenáš mes­ter nagyjelentőségű újítójavaslatának megvalósítását. Annak a gőzmennyi­ségnek egy részét, amellyel a Bučina­vállalatot ellátják, gőzturbinán át hajtják és csak utána juttatják a gőz­vezetékekbe. Ilymódon két és fél hó­nap alatt 49 tonna szenet megtakarí­tottak. A legközelebbi hetekben a Bučina­vállalattal való kölcsönös egyezmény után már az egész gőzmennyiséget villanytermelésre is fogják használni, úgyhogy a megtakarításokat többszö­rösére emelik. A zvolení hőerőmű dolgozói már az év elejétől a szükséges szénmennyiség egy részét a Bucina-üzem eddig ki­használatlan fűrészpor mennyiségéből igyekeznek pótolni. Az eddigi ered­mények szerint 41 tonna fűrészporral 30 tonna szenet pótoltak. Ezekkel az újításokkal ebben az év­ben több mint 10 000 tonna szenet akarnak megtakarítani. A Koh-i-noor felhívása nyomán A köztársaság legnagyobb > ceruza­üzeme, a České Budéjovice-i Koh-i­noor alkalmazottainak versenyfelhívá­sát, mely arra irányul, hogy az újí­tó mozgalom eredményeit a múlt év­hez viszonyítva egyharmadával emel­jék, a suš'"ei Solo n. v. alkalmazottai elfogadták. A múlt évben a sušicei Solo n. v. dolgozói 152 újítójavaslatot adtak be és ily módon egy év alatt 830 ezer koronát takarítottak meg. Idén 1 millió korona megtakarítással számolnak. Az ostravai textilgyár | dolgozói kétmillió koronát takarítottak meg A ostravai kerület textilipari újítói tavaly összesen 586 újító javaslatot adtak be. Érvényesítésükkel 2 678 000 korona értékű megtakarítást értek el. Az utóbbi 5 év alatt tavaly adták be a legtöbb újító javaslatot. 1952 óta 2169 javaslatot nyújtottak be és ezek­kel 6 millió koronát takarítottak meg népgazdaságunknak. Mu***,* A szocialista országok szoros egysége és együttműködése a szocializmus és béke védelmének megbízható záloga A tanácskozásokról kiadott szovjet-kínai nyilatkozat Moszkva (ČTK) — Január 18-án Moszkvában a nagy Kreml-palotá­ban N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke közös szovjet-kínai deklarációt Irt alá. Az aláírásnál jelen voltak: K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, M. Z. Szaburov, N. Sz. Hruscsov, D. T. Sepilov, J. A. Furceva, N. M. Sver­nyik és P. N. Poszpjelov. Kínai részéről jelen volt Ho Lun, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának alelnöke, Van Csia-szian, a kül­ügyminiszter helyettese, Liu Sziao, a Kínai Népköztársaság szovjet­unióbeli nagykövete, továbbá a kínai kormányküldöttséget kísérő sze­mélyek és a kínai nagykövetség tagjai. Megjelent több szovjet és külföldi újságíró is. A nyilatkozatot kivonatosan ismertetjük. A Kínai Népköztársaság küldöttsé­gének szovjetunióbeli tartózkodása so­rán a Szovjetunió kormányküldöttsége és a kínai kormányküldöttség eszme­cserét folytatott. Megvitatták a nem­zetközi helyzet fontos kérdéseit, a szocialista országok baráti együttmű­ködése és kapcsolatai további megszi­lárdításának és elmélyítésének, vala­mint a Szovjetunió és a Kínai Nép­köztársaság közötti baráti együttmű­ködés további fejlesztésének kérdé­seit. A széleskörű eszmecsere folyamán a két fél teljesen azonos álláspontra jutott a jelenlegi nemzetközi helyzet és a fontos nemzetközi kérdések te­kintetében. A nemzetközi helyzetben az elmúli évek folyamán a feszültség enyhülésére irányuló törekvés nyilvá­nult meg. A különböző szociális rend­szerű országok békés egymás mellett élésének gondolata egyre mélyebben meggyökeresedett az emberek tudatá­ban. Az imperialista agresszív erők Egyiptom elleni katonai támadása és magyarországi bomlasztó tevékenysé­ge miatt a nemzetközi helyzet enyhí­tésére irányuló törekvés útjába aka­dályok gördültek Az agresszív körök imperialista erői destruktív ellenakcióit indítottak, összeesküvéseik azonban sú­lyos vereséget szenvedtek. Az impe­rialisták nem tudnak ebbe beletörődni és tovább folytatják aláaknázó tevé­kenységüket. A tények arról tanúskodnak, hogy a nemzetközi események fejlődése nem zökkenőmentes. A világ valamennyi békeszerető népének kitartóan, éberen kell őrködnie és következetes, hosszú harcra kell készen állnia az agresszív imperialista erők ármánykodásai el­len. A szocialista államok, a független, békeszerető országok és nemzetek egységes békés erői sokkal hatalma­sabbak, mint az agresszív imperialista tömbök erői — állapítja meg a dekla­ráció. A Szovjetunió és a Kínai Népköz­társaság kormányai a nyilatkozatban határozottan elítélik az USA közép­(Folvtatás a 2. oldalon 1 —===== Kysuca, Kysuca... —=— 26 autótulajdonos egy gyárban „Kysuca, Kysuca, szegényes Kysuca Suchanec, az ötödik műhely vezetője, mélyautóm legyen, hogy kirándulások Messzire hallatszik népednek sóhaja..." az egykori szegénysorsú kysucai susz- ra járhassak családommal hazánk leg Ezt a szomorú nótát dalolgatták valamikor a kysucai drótosok, akiknek hajdanában idegen csűr, istálló volt a szállodájuk, száraz kenyér, vagy mara­dék étel az eledelük. Harmincnyolc falu­ból több mint tíz­ezer ember hagyta ott hazánk valami­kor legszegényebb vidékét, Kysucát. A nagy változá­sok ideje Kysucán 1948 őszén kezdő­dött, amikor Široký elvtárs az építkezés ünnepélyes meg­kezdésekor beült az szebb vidékeire. Én is lefizettem már a Spartak árát és ha e hó végéig meg­kapom, úgy még a télen elviszem csa­ládomat a Magas Tátrába. Havi 2300 korona körül mozog a fizetésem asze­rint, hogyan teljesítjük a tervet. Akö­rül pedig nincs hiba. Ha olyan jól fog menni minden ez idén is, mint a múlt évben, úgy műhelyünkből még az éti végéig többen helyeznek el a bankban 20 000 koronát, mely összeg személy­autó vételére szükséges. A 'fiatal barettsapkás műhelyvezető arcáról szinte látszik, mennyire büsz­ke a gyárra, odaadó munkásaira. Este, amikor vacsorához összeül családja, bekapcsolják a rádiót, Ha pedig néha a Kysucát dalolják, ezt a régi szomorú nótát, mely a nehéz sóhajos múltra emlékeztet vissza, ő maga is dúdolja. Gyermekei nevetve veszik körül apju­kat, majd így fordulnak hozzá: — Apu, egyik kotrógép fül- Az üzem igazgatója gratulál Materlin Ernőnek, a csap- énekelj valami szebbet, újabbat. De in­kéjébe és kezének ágy-gyár kiváló dolgozójának elért eredményeiért. kább mondd m e9> megtanítsz-e min­mazdulata nyomán ket autót vezetni, ha majd megkapjuk? a gép acélfogai először vágódtak bele tersegéd ezeket mondja el nékünk: — Meg fiam, meg, — válaszol az apa, a hideg, köves földbe a jövő golyós- — Öt éve dolgozom az új gyárban, a 26 autótulajdonos egyike, akinél bol­csapágyakat gyártó üzem helyén. Itt tanultam ki a mesterséget, itt vé- dogabb embert aligha találunk Kysu­A nemrég felépült gyár csarnokai- geztem el az esti gépipari iskolát. Min- cán. ban ma az egykori vándordrótosok szá- den vágyam az volt, hogy saját sze- H. S. zadmilliméter pontos golyóscsapágya­kat készítenek. Megváltozott a kör­nyék arculata is, a gyár körül, mint Gazdagon zárták az évet A bártfai szövetkezet főképpen az állattenyésztésre rendezkedett be. A múlt év eredményeit érté­kelve kitűnt, hogy jól gazdálkod­tak, mert a tervezett hasznosságot jóval túlszárnyalták. Például az egy tehénre tervezett 1750 liter tejhozamot nemcsak teljesítették, de 6 literrel túl is szárnyalták. A 71 fejőstehéntől 124 ezer 711 liter tejet fejtek. A beadás teljesítésén kívül 73 ezer 209 litert szabad­piacon értékesítettek, amiért 168 ezer 380 koronát kaptak. Ha figye­lembe vesszük, hogy a bártfai já­rásban általában 1450 liter volt az eay tehénre tervezett tejhozam, akkor látjuk, hogy a bártfai szö­vetkezet jóval túlszárnyalta a töb­bi mezőgazdasági szektort. Szép hasznot hajtott a baromfi­tenyésztés is. Egész évi termelé­sük 650 tyúk után 84 ezer 694 tojás volt, ami ugyancsak szépösz­szeggel gazdagította a közös kasz­szát. Csak a keltésre való tojá­sért — 35 ezer darabért — 52 ezer 639 koronát kaptak, az összes to­jáseladás 77 ezer 328 koronát jö­vedelmezett. A kacsatenyésztés Is kifizetődött. Négyezer kacsa és a tojás 23 ezer 148 koronával gaz­dagította a pénztárt. A legnagyobb bevételt azonban a sertéstenyész­tés hozta. A 287 vágósertés és a 78 elválasztott malac eladásából, valamint 18 tenyészállat értékesí­téséből 701 ezer korona bevételük volt. Nemcsak saját állományukat biztosították, hanem még tovább­tenyésztésre ls adtak el fajállato­kat. Tavaly 34 anyakocától 483 ma­lacot neveltek fel, vagyis több mint 14 darabot kocánként. 1957-ben tizenhattal emelik az anyakocák számát. Jelentős sikert értek el a te­nyész-apaállatok nevelésében is. 27 fiatal apaállatot adtak el, melye­kért 213 ezer 408 koronát kaptak. Ebben az évben 10 tehénnel bővítik a szarvasmarhaállományt. Ezek a szép eredmények termé­szetesen nem jöttek létre maguk­tól. Ehhez a tagság szorgalmas, fáradhatatlan munkája kellett. A bártfaiak megálltak a helyüket s munkájuk gazdag gyümölcsöt ho­zott. A múlt év elején még csak szerényen beszéltek arról, hogy a tervezett 21 korona helyett 30 ko­ronát érnek el pénzben munkaegy­ségenként — a mérlegnél kitűnt, hogy ez 33 koronára emelkedett a természetbeni járandóságokon kívUl. — Ez még nem a végső határ — mondják a bártfai szövetkeze­tesek. Minden igyekezetük arra irányul, hogy az 1957-es évben még jobb eredményekkel dicseked­hessenek. —ki­HELYTALLNAK A tornaijai GTÄ javítócsoportjai jól teljesítik tervüket. A kévekötő aratógépeket javító csoport után kiváló eredményeket ér el a stabil­gépeket javító csoport is. Borzi László és Istók László vállalták, hogy március 31-re befejezik a stabil gépek javítását, amelyekből ezideig 28 darabot javítottak meg. Tervüket előreláthatólag határidő előtt teljesítik, s azután a kerekes traktorokat is megjavítják majd, hogy ezzel is elősegítsék a GTÄ gépjavítási tervét. Susányi István, Tornaija. eső után a gombák, úgy nőttek fel a szép családi házak, a régi faviskókat pedig mintha szél fújta volna el örök­re. A messziről, külföldről hazatérő kysucaiak ma már nem ismernek rá a régi járási városkára, Kysucké No­vé Mesto-ra, ahol csak az utóbbi évek alatt 400 kétszobás lakás épült fel és 200 van épülőfélben. Nem ismernének ma rá az ország­úton futó új, világos színűre lakkozott Spartak személyautó tulajdonosában sem a gyár mai szakmunkására, aki azelőtt évekig vállán hordozta a dró­tosok szerszámos ládáját országunk különböző vidékén. Ma már saját sze­mélyautóján jár be a gyárba dolgozni. Spartak, vagy Wartburg kocsiját odaál­lítja a gyár kapuja elé, majd társaival a műhelyek 'felé siet. Az új autó pedig a kapunál várja gazdáját. És ilyen bol­dog autótulajdonos nem is egy, hanem kilenc akad már a gyárban. Štefan Su­téra géplakatos bizony már régen el­felejtette a faluról falura való járást. Más gondja van most, nem a múltat emlegetni. Saját autóján már bejárta egész Kysucát, meglátogatta a más falvakban lakó sógorokat, komákat, nyáron pedig szabadságra ,családjával együtt autón készül utazni. Ebben és a jövő hónapban újabb 17 gyári munkás, mester, technikus kapja meg a rég megrendelt és készpénzzel kifizetett Spartakot. Köztük van Jozef Levka munkás is a közeli Bytča faluból, akinek szintén erős elhatározása, hogy a jövőben nem vonaton, hanem saját autóján fog a gyárba bejárni. Stefan Lenin valóban járt Prágában. Ter­mészetesen csak átmeneti tartózko­dási helye volt. Történelmi tény, hogy háromszor fordult meg Prágáiban. Két­szer 1901 tavaszán, harmadszor pedig 1912 januárjában, mint a prágai né­ven emlegetett VI. összoroszországi szociáldemokrata konferencia részve­vője és kezdeményezője. Keljünk útra és próbáljuk megke­resni ideiglenes lakhelyét a prágai konferencia idejéből, mert illegálisan tartózkodott Prágában és ma sem tudjuk pontosan, hol is lakott tulaj­donképpen. Bevezetőül meg kell említeni, hogy a konferencia éppen 45 évvel ezelőtt ült össze. Kezdeményezője és lelkes szóvivője maga Lenin volt. Noha az elmúlt években főleg J. V. Sztálin személyi kultuszával kapcsolatban le­kicsinyelték a konferencia jelentősé­gét, azért sok irányban jelentős és emlékezetes marad. A konferencián kizárták a pártból a mensevikeket és likvidátorokat, akik feloszlatni, felszámolni akarták az illegális pártot és mindenáron legális párttal akarták pótolni. A konferen­cián építették ki végleg az önálló bol­sevik párt alapjait. Itt választották meg az új központi bizottságot. Lenin Prágában tartózkodott és dolgozott a konferencia ülésének napjaiban, tehát 1912. január 18. és 30-a között, mi­dőn a párt megtisztult az opportu­nistáktól. Térjünk tehát 45 évvel vissza a tör­LEM1S PRAGABAN ténelembe és keressük Lenin prágai tartózkodásának nyomait. Három emléktöredék Midőn a szovjet hadsereg felszaba­dította Prágát, a szovjet katonák még a nagy mámor pillanataiban is sok prágaihoz azzal a kérdéssel fordul­tak, hol ülésezett Prágában pártjuk hatodik konferenciája. Kiderült, hogy közvetlenül a Hybern utcai Népház­ban. Akadtak tanúk, akik a hátsó ud­vari épületek egyikének negyedik emeletén elhelyezett volt expedíciós helyiséget jelölték meg. Három élő háború előtti szociáldemokrata jelent­kezett, akik emlékeztek Leninre: František Modráček, J. Havlena és dr. Václav Vacek. A legbensőbb emlékek František Modráčeket fűzik Leninhez, de nem a prágai konferencia idejéből. Modrá­ček már 1901-ben kapcsolatot tartott fenn egy Mayer álnéven élő orosz forradalmárral. Hosszú ideig közve­títette Mayer levelezését Oroszország és Lipcse között. Lenin neje, N. Krupszkaja, aki egy évvel Lenin első prágai tartózkodása után kereste őt Prágában, abban a hiedelemben volt, hogy Modráček név alatt é' itt. J. Havlena ezzel szemben már je­lentős eseményekben vett részt. Ne­mec képviselő, akivel Lenin megtár­gyalta az illegáfis konferencia szer­vezését, Havlenát bízta meg azzal, hogy elterelje az osztrák és az orosz titkosrendőrség figyelmét az orosz küldöttekről, mivel mindkét rendőr­ség keze elért Prágáig. Emlékeinek egyes töredékei történelmi értékűek, de visszaemlékezéseit hosszú idő el­teltével írta meg, úgyhogy csak ke­vés élmény maradt meg emlékezeté­ben. S mit mond Vacék elvtárs ? ő is gyakrabban lépett kapcsolatba egyes küldöttekkel, segédkezett levelezésük elküldésében, vendégük volt a konfe­rencia záróestjén, és a legvalószí­nűbb, hogy január 31-én segített Le­ninnek abban, hogy feltűnés nélkül Lipcsébe menjen. Mind a hárman csak utólag, évek múltán állapították meg, hogy Leninnel állottak akkor kapcso­latban. A három szemtanú nem tud pontos adatokkal szolgálni Lenin ak­kori lakhelyéről. Történelmi rejtély A történészek rejtély előtt állnak, hol is lakott Lenin? Nemcsak ez a kérdés izgatja kép­zeletünket. Mái, még érdekfeszítőbb kérdések is vannak. A prágai konfe­rencia anyagának egy része, fontos dolgok, mint például a jegyzőkönyv, stb. nem maradt fenn az utókor szá­mára, lehetséges, hogy valahol Prágá­ban elkallódott. Természetesen utólag sok mende-monda kelt lábra. Ezért sokái" úgy vélték, hogy Lenin a Bel­vedere szállóban lakott. A burzsoá köztársaság idején az a nír is szárnyra kapott, hogy Lenin Prága Žižkov kerületében, a Blaho­slav utca 9. szám alatt lakott Voj­tech Holeček elvtársnál, egy rendkí­vül nagy műveltségű segédmunkásnál. Itteni lakása később is valóban ille­gális tartózkodási helyéül szolgált. Annyi 99 százalékban biztos, hogy 1912 januárjában az egyik küldött ná­la volt elszállásolva ... Sokat mesélhet e történetekről még Hubert Maxa elvtárs, a prágai Lenin Múzeum tudományos dolgozója, aki lektori és tudományos kötelességein kívül a múzeum többi lektoraival együtt ezeket az érdekes történelmi kérdéseket is kutatja. Maxa elvtárs azt is elmondhatja, hogyan jöttek rá, hogy Lenin sem a Zižkovon, sem a Belvedere szálló­ban nem lakott. E tény tisztázásához lényegesen hozzájárult egy további, erre mindenekfelett hivatott szem­tanú. A koronatanú A prágai Lenin Múzeum dolgozójá­nak az SZKP egyik régi tagjának se­gítségéve! sikerült felvenniöík az ösz­szeköttetést J P. On if-iiev elvtárs­sal, a prágai konferencia utolsó élő küldöttével. Onufrijev elvtárs, péter­vári munkás, aki a konferencia idején (Folytatás a 2. oldalon.) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom