Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-20 / 20. szám, vasárnap

Jelentőségteljes évforduló 45 év telt el az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt VI. (prágai) konferenciája óta E napokban megemlékezünk az Oroszországi Szociáldemokrata Mun­káspárt VI. konferenciájának 45-ik évfordulójáról, mely 1912 január 18— 30. napjaiban ült össze Prágában. Az Oroszország összes szociálde­mokrata szervezetei gyűlésének egy­behívására irányuló kétéves meddő kísérletek után sikerült V: ľ. Le­ninnek húsz aktív szervezetet a prá­gai konferenciát összehívó szervező­bizottságban egyesítenie. A konferen­cián kiűzték a pártból a mensevík­likvidátorokat, amivel lefektették a bolsevikok önálló pártja végleges megalakításának szilárd alapjait. Az a körülmény, hogy a párt megtisztul a megalkuvó mensevik-likvidátorok­tól, döntő jelentősségü volt a párt további fejlődésére. a proletárdikta­túra sikeres kiépítésére. A CSKP Történelmi Intézete a V. I. L«min Múzeummal és a Marxista-le­ninista Tanácsadóval együtt e nagy­jelentős Jgü évforduló tiszteletére an­nak előestéjén e'őadást rendezett. melyen Jaroslav Procházka a CSKP Történelmi Intézete tudományos ta­nácsának tagja mondott beszédet. A CSKP KB politikai irodájának tagjai az évzáró taggyűléseken Az üzemi és falusi pártszervezetek fcvzáró taggyűléseket és üzemi érte­kezleteket rendeznek. Ezeken az ér­tekezleteken részt vesznek a CSKP KB politikai Irodájának tagjai és pót­tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai. A Brnói Ján Sverma-üzem évzáró taggyűlésén R. Barák elvtárs vett részt, a Praha-Východ-i járás­ban levő zvolel falusi pártszervezet évzáró taggyűlésén pedia Zdenek Fier­iinger elvtárs. L. Jankovcová elvtárs­nő a holešovi járásban levő Pravči­cében, V. Kopecký elvtárs pedig a Praha-Výcfiod-i járás krhanicei fa­lusi pártszervezet taggyűlésén volt jelen. Antonín Zápotocký elvtárs a Rybitví Keletcseihorsz'gi Vegyiüzemek üzemi értekezletén, O. Černlk elvtárs a semtíná Synthézia-üzem, B. Köhler elvtárs pedig a chomutovi Csőhenger­•ő-üzem évzáró taggyűlésén vett részt. Francia kommunisták látogatása az egyes kerületekben A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága küldöttségének tag­jai csehszlovákiai tartózkodásuk ne­gyedik napján, pénteken, január 18­án ellátogattak az egyes kerületekbe, hogy jobban megismerkedjenek né­pünk életével és munkasikereivel. Francois Billoux, a Francia Kom­munista Párt KB politikai irodájá­nak tagja Václav Kopeckýnek a CSKP KB politikai irodíja tagjának kísére­tében Plzeňbe látogatott, ahol meg­tekintette a V. I. Lenin-üzemek egyes munkahelyeit. Jeanette Var­meersch, a Francia Kommunista Párt KB politikai irodájának tagja JirI Hendrychnek, a CSKP KB politikai Irodája tagjának kíséretében Brnóba látogatott, ühol elbeszélgetett az Antonín Zápotocký Finomgépipari Üzem dolgozóivaL Georges Seguy, a Francia Kommunista Párt KB politi­kai irodájának póttagja Gustáv Sou­Ceknek, a CSKP KB nemzetközi osz­tályvezetőjének kíséretében a Kladnói Egyesült AcéJgyárat nézte meg, Pier­re Villon, a Francia Kommunista Párt KB tagja pedig Vladimír Kouckýval, a CSKP KB tagjával az ústíi kerü­letbe ment, aho' megnézte a tepli­cei Somét nemzeti vállalatot. Ä szocialista országok szoros egysége és együttműködése a szocializmus és béke védelmének megbízható záloga A tanácskozásokról kiadott szovjet-kínai nyilatkozat Tanácskoznak a mezőgazdaság gépesítői Pénteken délelőtt a prágai Szláv­házban megkezdődött a mezőgazdasági gépesítés feladatait tárgyaló kétnapos országos konferencia. A konferencián részt vett Michal Bakuľa mező- és erdőgazdasági miniszter, Emil Zatlou­kal gépkocsi- és mezőgazdasági gép­ipari miniszter, Antonín Klečka aka­démikus, a Csehszlovák Mezőgazdasá­gi Tudományos Akadémia elnöke, va­lamint a GTÁ-ák, az állami gazdasá­gok, kerületi nemzeti bizottságok, EFSZ-ek, kutatóintézetek és termelő üzemek 400 dolgozója. A fő beszámolót Bakuľa miniszter mondta a gépesítés jelentőségéről a mezőgazdasági termelés növelésében. Gépesítésünk eddigi útjának elemzé­se során rámutatott a növénytermesz­tésben és állattenyésztésben, a GTÄ-k munkájának irányításában és szerve­zésében, a kutatásban és a mezőgaz­dasági gépek gyártásában felmerült egyes hibákra és megvilágította a gé­pesítés távlatait. A fő beszámoló után vitával folytatták a konferencia ülé­sét. (Folytatás az 1. oldalról) keleti politikáját, amint az megnyil­vánul az Eisenhower féle doktrínában és kijelentik, hogy továbbra is készek segítséget nyújtani a Közép- és Kö­zel-Kelet nemzeteinek, hogy elhárítsák az agressziót és e terület országainak belügyeibe való beavatkozást. Az Egyiptom elleni imperialista ag­resszió következményeinek teljes helyrehozása végett a két kormány szükségesnek tartja, hogy eleget te­gyenek az egyiptomi kormány jogos követeléseinek, vagyis hogy Nagy-Bri­tannia, Franciaország és Izrael teljes mértékben térítsék meg az agresszív akciók által okozott károkat. A két kormány határozottan állást foglalt az imperialisták mindazon kí­sérletei ellen, hogy a Szuezi-csatornát „nemzetközi ellenőrzés" alá helyezzék. A két kormány azt a nézetet vallja, hogy a Szuezi-csatornán való szabad hajózás kérdését az érdekelt orszá­gok közötti tanácskozás útján kell megoldani Egyiptom szuverenitásának teljes tiszteletben tartásával. A szocialista országok baráti együtt­működése azon államokkal, amelyek kivívták nemzeti függetlenségüket, megfelel ezen államok nemzeti érde­keinek, éppúgy, mint a világbéke ér­dekeinek. A Szovjetunió a magyar nép meg­segítésével az ellenforradalmi lázadás felszámolásában nemzetközi köteles­ségét teljesítette Magyarország és a többi szocialista országok dolgozói iránt, teljes mértékben megfelel a világbéke védelme érdekeinek — álla­pítja meg a nyilatkozat. Az imperialista agresszív tömbök az utóbbi időben fokozzák a hideg­háborút és összeesküvő tevékenységet fejtenek ki a Szovjetunió, a kommu­nizmus, a béke ellen Ezen szándékok­kal szemben ébernek kell lenni. A Szovjetuniót és Kínát valamennyi szo­cialista országgal a testvéri barátság és a kölcsönös segítség szálai fűzik egybe. Az imperialista agresszív erők­nek a szocialista országok bómlasztá­sára irányuló provokációs akciói a leghatározottabb ellenállásra találnak. A tárgyaló felek ismét megerősítet­ték, hogy a két ország kormányai kül­politikájának rendíthetetlen alapja a különböző szociális rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. A két fél megelégedéssel állapltja meg, hogy a Szovjetunió és Kína a barátság és az együttműködés, a bé­kés-egymás mellett élés öt elve alap­ján fejleszti kapcsolatait a többi ál­lammal és ezáltal hozzájárul a világ­béke ügyéhez. A két fél örömmel fogadja a szov­jet-japán diplomáciai kapcsolatok fel­újítását és úgy véli, hogy e kapcsola­tokat tovább kell fejleszteni. A szovjet és kínai kormányküldött­ség ismét megerősítette, hogy támo­gatja a német, a koreai és a vietnami nép erőfeszíteseit országuknak békés és demokratikus alapon való egye­sítésére. A két fél úgy véli, hogy valamennyi katonai csoportosulást a kollektív bé­ke és kollektív biztonság rendszerével kell pótolni. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy a nagyhatalmak közötti lesze­relési egyezmény a jelenlegi nemzet­közi helyzetben elsőrendű jelentőségű. A kínai kormány támogatja a szovjet kormány 1956. november 17-1 leszere­lési javaslatalt. A szocialista országok szoros egy­sége és együttműködése a szocializmus és béke védelmének biztos záloga. A két fél úgy véli, hogy a Szovjet­unió és Kína legfőbb nemzetközi kö­telessége a szocialista országok egy­ségének megszilárdítása és megerősí­tése. A szocialista országok közötti kap­csolatok terén nem voltak és most sincsenek elvi és érdekellentétek. Ha a múltban a kölcsönös kapcsolatokban előfordultak hibák és fogyatékosságok, ezeket most kiküszöböljük. Ezenkívül ezek a hibák és fogyatékosságok nem homályosítják el a szocialista orszá­gok közötti kapcsolatok alapvető és fő jellegét: a kölcsönös segélynyújtást és együttműködést. A két fél kifejezi megelégedését afölött, hogy a szocialista államok fej­lesztik és szilárdítják kölcsönös kap­csolataikat és kijelentik, minden ere­jükkel arra fognak törekedni, hogy a szocialista országok közötti baráti együttműködés továbbra is erősödjék. A két fél megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetunió és Kína kö­zött 1950-ben létrejött baráti, szö­vetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése óta a két ország közötti barátság és együttműködés kapcsolatai terén nagy fejlődés mu­tatkozik és a két ország nemzetei örök barátságot kötöttek. Az utolsó néhány év tényei arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunió és Kína nagy szövetsége és megbonthatatlan egysége a világ­béke fontos támasza. A Szovjetunió és Kína továbbra is minden erejükkel fejleszteni fogják a két ország közötti kölcsönös segély­nyújtást és együttműködést politi­kai, gazdasági és kulturális téren, minden erejükkel arra fognak töre­kedni, hogy megvédjék és megszilár­dítsák a szocialista országok egységét, továbbra is egyesíteni fogják a béke­szerető országok és nemzetek erőfe­szítéseit a tartós világbékéért folyó küzdelemben. A CSSZBSZ évzáró taggyűlései és járási értekezletei Szlovákiában A Csehszlovák Szovjet Baráti Szö­vetség járási értekezletei és évzáró taggyűlései Szlovákiában e napokban befejezésükhöz közelednek. Január 15­ig 5736 szervezet tartotta meg az év­záró taggyűlést, amelyeken mintegy 300 ezer tag vett részt. A járási ér­tekezleteket Myjava, Senica, Dunaszer­dahely, Malacky és Zvolen kivételével, ahol a legközelebbi napokban tartják meg őket — Szlovákia minden járá­sában megtartották. A CSSZBSZ több mint 4700 szervezetének képviselői vettek részt rajtuk. Az évzáró taggyűlések és járási ér£ tekezletek határozatai a szervezetek munkáját azokra a fő feladatokra irá­nyították, amelyek 1957-ben a CSSZBSZ előtt állanak: a CSSZBSZ IV. országos kongresszusának előkészíté­sére, amelyet ez év október 19. és 20-án fognak megtartani és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40, évfordulójának ünnepségeire. A jövedelem nagy részét az állattenyésztési termelésből nyerték Azt, hogy a szövetkezetek jövedel­mének túlnyomó része az állatte­nyésztési termelésből ered, újból meggyőzően bizonyítják a szenei já­rásban levő Nová Osada-i EFSZ föld­művesei. Ebben a többségi EFSZ-ben öt év­veJ ezelőtt, amikor megkezdték a közös gazdálkodást, egy tehén átla­gos évi tejhozama csak 1200 liter tej volt. A tehénistállókban végzett munka jő szervezésévej, a takarmányra fordított szüntelen gondoskodással és a fa Já Mátok tenyésztésére fordí­tott céltudatos munkával a Nová Osada-1 szövetkezeti tagok öit év alatt ezer literrel emelték egy te­hén átlagos évi tejhozamót. Így 1956-ban már 2200 litar volt az ered­mény. Ennek köszönhették, hogy a múlt évben a tejbeadás teljesítésén kívül terven felül közellátási célokra 105 ezer liter tejet adtak be. Szép sikereket értek el a sertéstenyész­tésben is. Ján RaicheJ sertésgondozó érdeme, hogy a szövetkezet 200 má­zsa sertéshúst adott el az állami fel­vásárlás keretében. A sertésgondo­zókaak köszönhető az is, hogy a múlt év 11 hőinapja alatt egy anyasertés­től átlagosan 12 malacot neveltek. A Nová Osada-i szövetkezeti tagok egész évi lelkiismeretes munkájának eredménye, hogy a közös gazdálko­dás összjövedelmének 70 százalékát az állattenyésztési termelésbeli folyt be. (Folytatás a z 1. oldalról.) Lenin lakótársa volt, elbeszélésünk koronatanúja. Emlékei, melyeket a Slovanský pfehled című folyóirat teljes terje­delemben közölt, csodálatosan fris­sek. „Még a nevét sem jegyeztem meg annak az utcának, amelyben a vendég­szerető cseh munkás háza állott. A» számát sem tudom. Arra azonban em­lékszem, hogy a ház körülbelül 15 perc járásnyira volt a konferencia székhá­zától. Pontosan visszaemlékszem, hogy amikor kiléptünk az épületből Vlagyi­mir Iljiccsel balra fordultunk, a Hy­bern utca jobboldalán mentünk, majd jobbrafordultunk az első utcába, amely egy töltéssel párhuzamosan haladt. Az utca végén megint jobbra fordultunk az átellenben fekvő utcába. Itt ismét balra fordultunk és betértünk abba az utcába, amelynek jobboldalán állott a ház, melynek második emeletén lak­tunk Az utca túlsó oldalán nem mesz­sze gyógyszertár volt. A házban az udvar felől nyílott a bejárat. A máso­dik emeletre, lakásunkhoz a házfalhoz kívülről illesztett vaslépcső vezetett. A léposőkön feljutva nyitott vaser­kélyre jutottunk, ahol az ajtó mind­járt vendéglátónk lakásához vezetett. Sem folyosó, sem előszoba nem volt." Tehát vaslépcsőjú házról volt szó. Onufrijev további elbeszéléséből kitű­nik, hogy vendéglátójuk, a cseh szo­ciáldemokrácia aktív tagja körülbelül 28 éves munkás volt. A koronatanú te­hát nyilatkozott, rátérhetünk az útra, melyet Lenin 12 napon át naponta két­szer tett meg. LEN mPRAGABAN ÜJ szö 1957. január 24. Lőrlncz László BUDA FERENC, Surány. Ábel László, Egerszeg. Az Olivová vagy pedig az U pnjčovny? Kezünkben tartjuk Prága 1903-as régi térképét. Vágjunk neki az útnak A Népháztól az út körülbelül 15 percig tarthat, ezt még a fáradt emberek is könnyedén megteszik. A Népház udvarhelyiségéből kijutunk a Hybern utcára, é? jobbra tartunk, elhagyjuk az útkereszteződést. Az üt baloldalán pályaudvari épületek; mi azonban jobbra tartunk, egészen a mai Opletal utca, a hajdani Mária utca sar­kán lévő zöldséges boltig. Tovább hala­dunk, mivel ez a helyes jobboldali mellékutca. Baloldalán park terül el gyermek korcsolyapályával. Már akkor is vplt itt park, de a töltés hiányzik. Mindjárt megnyugodhatunk, mivel itt valóban volt valamikor töltés, mert hisz valamikor itt húzódtak a város­falak, melyek (szintén hajdanában) a Lókapuval végződtek, ahol ma a Nem­zeti Múzeum áll. Ml azonban ismét jobbra fordulunk. Helyben vagyunk. Itt van a Jeruzsálem utca sarka, pár lépést teszünk, majd balra fordulunk és kijutunk az U púj­čovny utcába. Csakhogy, barátocskám, valami nincs rendjén. Onufrijev elvtárs pontosan leírja: a töltéssel, a város falaival párhuzamo­san haladó utca végéről beszél. Mi azonban a Mária utca, a mai Opletál u tea vége előtt fordultunk be. Tehát a Mária ytca már zsákutca. Ilyen könnyen mégsem adjuk fel a keresést. Szépen visszamegyünk az Opletal utcába és alaposan körülnézünk, csak­hogy ez vajmi keveset segít. Tekint­sünk inkább tüzetesen a régi térképbe. Végigmegyünk a Mária utcán, egészen a Rózsa utca sarkáig, (jobban mondva ez csak egy utcácska) pát: lépést teszünk, majd balra fordulunk és egy további utcába, az Olivová utcába ju­tottunk. Lehet, hogy a kutató számára éppen az Olivová a zsákutca, mivel utcavég­ződés nyomaira bukkantunk. A régi házi levéltárak szorgalmas kutatói buz­gón lapozgattak, de eredménytelenül, mivel a házkönyveket csak 1914 óta vezetik. Szorgalmasan kerestük a vas­erkélyt és lépcsőt, de a házakat azóta már átalakították. Szorgalmasan ke­restük a 28 éves munkást, és négy éves kislányát, de már ők is megöre­gedtek. Az emberek is sokat feledtek, sokan elköltözködtek, újak költöztek a helyükbe. Kutatásunk talán az Oli­vová utcánál fog végződni? Talán zsákutcába jutottunk? Vagy talán az előbbi U pújčovny utca az igazi? A riporter felelőtlenül beavatkozik A riporter felelőtlenül beavatkozott és a történelmi kutatáshoz való felü­letes viszonya talán bírálatot érdemel­ne ... De halljuk az érveket... Először is nem egyedül mentem, hanem megkértem egy másik szerkesz­tőt, legyen segítségemre inteltiganpiá­jával. A pontosan kijelölt úton halad­tam, keresztül-kasul bolyongtam a házakon és udvarokon és különös fi­gyelmet szenteltem a vaserkélyeknek és gyógyszertáraknak, bementem sok lakásba, elbeszélgettem sok öregem­berrel. Az öregemberek elbeszéléséből betekintést nyertem a régi Prága ut­cáiba' Néhányan őszintén feltárták keserves életük nem egy titkát. Életük a régi Prága idillikus látképétől elté­rően egyáltalán nem volt idillikus. Rá­jöttem arra, hogy éppen ez az emberi őszinteség és a megbarátkozás az emberekkel a legértékesebb az egész elbeszélésben. Lelkem mélyéből örülnék, ha első­nek szoríthatnám meg a ma már 75 év körüli munkás kezét, ha még ugyan él, vagy legalább köszönetet mond­hatnék lányának, aki ma úgy ötven év körüli lehet. Lelkem mélyéből örülnék, ha elsőnek mondhatnám el a hála sza­vait: köszönöm nektek a magam és mindannyiunk nevében, hogy 45 évvel ezelőtt segítettétek Lenint anélkül, hogy valami anyagi ellenszolgáltatást vártatok volna érte, anélkül, hogy fél­tetek volna segíteni ott, ahol erre szükség volt. Tehát nem is annyira a kutató szándék vitt utamra .. .• A riporter felelőtlenségében azon­ban tovább ment. Megállapítottam, hogy Lenin nem lakhatott az Olivová utcában, amit az is bizonyít, hogy X asszony szerint, aki már 42 éve él az Olivová utcában, sohasem volt ott vas­erkélyes ház és egyetlen egy utcasar­kon sem volt a közelben gyógyszertár. Lenin tehát határozottan lakott va­lamikor Prágában, de hopy hol, azt a történészek sem mondják meg. És a riporter sem tud erre pontos választ adni. Minden lehetséges. Bocsássák meg a riporternek, hogy néhány óra alatt nem tudta felderíteni azt, amit az arra leghivatottabbak tíz év alatt nem tud­tak megállapítani. Bocsássák meg neki azt is, hogy végül nem is tartja ezt túl fontosnak. Mi a fontos és mi a kevésbé fontos Bárhol is lakott Lenin Prágában, — 1 tartózkodása megváltoztathatatlan tény és hozzájárult a bolsevik párt megszilárdulásához. Lenin és a kon­ferencia többi küldötteinek működése Prágában később hatással volt a vi­lágpolitikai események alakulására. Midőn bejártuk a prágai házakat, és találkoztunk olyan emberekkel, akik régi életükről beszéltek, meg kell em­lítenünk, hogy keserűséggel, olyan keserűséggel mesélték el régi sorsu­kat, hogy az ember megkönnyebbülés­sel vette tudomásul: az ilyen élet már örökre a múlté. S ha életünk sokban még kiforratlan, ha annyi apró-cseprő, gyakran jogos, de gyakran indokolatlan elégedetlenséget vált ki, hol derűs, hol borús, mégis egészen más és jobb; az előző életnek teljes ellentéte. Any­nyira ellentéte a régi életnek, hogy önkéntelenül megszületik a go.ndolat: Lenin e házak közül mindegyiket meg­látogatta, mindegyikben maradt utána valami nyom, melyet kapcsolatba hoz­hatunk nevével, minden házba bekö­szöntött egy új, igazságosabb kor­szak. Ha ezt vesszük figyelembe, másod­rendű kérdés marad az a történelmi tény, vajon melyik prágai házban la­kott 14 napig Lenin ... Tiszteletünket a na^jr ember iránt emléktábla elhe­lyezésével is leróhatjuk. De tisztele­tünket a legjobban azzal mutatjuk meg a nagy halott iránt, hogy törődünk az élőkkel, tisztelettel viseltetünk az élők, az élő emberek Irént, akikért Le­nin annyit dolgozott. JÄN SMIŠEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom