Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-19 / 19. szám, szombat

Többet, jobbat, olcsóbban Záhradka elvtársnak, a sviti Tatra­vit-üzem főtervezőjének szobájában lünk. A beszéd témája az idei terv, nnak teljesítése, s egyéb felada­uk. — Az idei terv követelményei a lúlt évhez viszonyítva sokkal na­yobbak — kezdi magyarázatát a terv­sztály vezetője. — A harisnyák ter­ítésében 1 870 000 párral, a fehérne­lű és felsőruha terén pedig 400 000 arabbal növeljük a termelést. Kötött ruban 40 000 darabbal többet ír elő a erv. , , j A munka termelékenységét 11,15 záza'.ékkal emelik, ami azt jelenti, ogy minden egyes termelésben dol­ozó 6 881 koronával több értékű árut ermel, mint eddig. Gyakorlatilag ez zt jelenti, hogy egy harisnyát kötő lanltásnő, aki a múlt évben 120 000 árat készített, az idén 133 400 párat og kötni. Az önköltséget 3,47 százalékkal sökkentik, tehát az egy korona érté- i ;ü áru kc.tségét 3,47 fillérrel kell Bökkenteni. Ezt úgy magyarázhatjuk i neg, hogy például a „Pribík" jelzésű; runál az eddigi 14,62 korona önkölt­éget 14,12 koronára szállítják le. Természetesen a felsorolt irányszá­nok elérésére az üzemnek arra kell örekednie, hogy emelje az üzemrész­egek műszaki és munkaszervezési izínvonalát. HOGYAN VALÓSÍTJÁK MEG? Mindenekelőtt nagy gondot fordí­anak a műszaki fejlesztésre. Az ész­Egy méter vastag obiaküveg Azokat a tudósainkat és a labora­:óriumi dolgozókat, akik magfizikai ntézetünkben az atomreaktorra' dol­jozni fognak, a kártékony rádioaktív mgárzástól vasta" acél- és be ton lenje­:ek védik. A reaktor működése alatt ía elzárják a prőbacsatornákat, a iolgozők biztonságosan mozoghatnak ?s dolgozhatnak a reaktor fő csarno­cában. A sugárzásnak kitett anyagok­cal való munkánál azonban bizonyos /eszély áll fenn. Ezért egy darut sze­leltek ide. ahol a daru kezelője nagy nagasságban egy különleges kabinból rányitja a munkát. Ahhoz, hogy a larut jól irányíthassa, egy hatalmas .szémre" lesz szüksége, amelyet egy méter vastag ólomüvegből készíte­tek. így a darukezelő jól láthatja nunkáját anélkül, hogy a rádioaktív sugárzás veszélyének tenné ki magát. szerűsítési javaslatokkal foglalkozó bizottsághoz már eddig 66 ajánlat ér­kezett, ez 351000 korona megtakarí­tást jelent. Vannak köztük igen érté­kes javaslatok. így például a „Claren­don" gépen készített harisnak lábfe­jének anyaga jobb, tartósabb, de ol­csóbb anyagból készül. Ez az újítás 22 500 korona megtakarítást jelent az üzemnek. Önműködő ékvágót alkal­maznak a harisnyanadrágok gyártásá­nál ; a megtakarítás itt 15 000 koronát tesz ki. CJ GÉPEK A főosztály megérti az üzem törek­véseit, és lehetővé teszi űj gépek vá­sárlását. A beruházási terv keretében a Német Demokratikus Köztársaság­gal, Svédországgal. Svájccal és más ál­lamokkal tárgyalnak gépberendezések szállítására vonatkozólag. A konfek­ciós üzamrészleq lyukasztó, gombké­szítő és vágógépeket fog kapni. A harisnyagyártó részlegnek új szemel­osztógépekre van kilátása. Az új gépek mellett azonban nem szabad megfeledkezni a régiekről sem. A nyugat-mórvaországi gépgyár 30 rekonstruált gépet ad az üzemnek, amelyek lehetővé teszik a kettős rendszerű gyártást. Beszélgetés aTATRASVIT főtervezőjével KI KELL HASZNÁLNI A RfiGI GÉPEKET IS. — Nem szabad csupán az új gép­berendezésekben látni az üzem gyár­tásának effektivitását — jegyzi meg Záhradka elvtárs. — A rekonstruált és módosított régebbi keletű gépek is elvégzik a megkívánt munkát. A technológiai előkészítést az idén már másképpen szervezték és irányí­tották a gyár ezzel megbízott szervei.' Tanulva a múlt hibáiból megjavítják és jobban kihasználják a technológiai folyamatokat. A nyersanyag beszerzésében is ja­vításokat vezettek be, mert nem szeretnék, ha megismétlődnék az, ami a múlt évben előfordult, hogy a se­gédanyagok beszerzésével sok esetben csupán akkor törődtek, amikor már azoknak a termelésben kellett volna lenniök. — Minden igyekezetünkkel azon va­gyunk, hogy fokozzuk termelésünk hatékonyságát, takarékoskodjunk az energetikai forrásokkal, többet, ol­csóbbat és jobbat gyártsunk, — fe­jezte be szavait a Tatrasvit-üzem főtervezője. -y. Hajógyárunk egyik büszkesége t A komáromi Steiner Gábor Hajógyár dolgozói készítették a fenti képünkön látható karcsú hajót. A gazdag hagyományokkal rendelke­ző hajógyárunk az ilyen korszerű folyami vontatóhajókkal és az „úszó palotáknak" nevezett személy-hajókkal vívta ki magának a megrendelők elismerését. A nagyteljesítményű vontatóhajók a Szov­jetunió vizein dicsérik dolgozóink munkáját. (Szénássy felvétele) Zárszámadás Jászon Az est sötét fátyolt borított a falu­•a, elült a zaj s az emberek a fűtött izobában rádió és újság mellett töl­ik az estét. Ilyen gondolatokkal bal­agtam végig a jászói utcán. De mikor i vendéglőhöz közeledtem, véleme­íyem magváltozott. Kifényesített cslz­nás, bajúsz'os emberek, idősebb, fiata­abb asszonyok szaporázzák lépteiket i vendéglő bejárata felé. Ünnepi est van Jászon 4a tartják a szövetkezetesek az év­:áró taggyűlést — és még hozza mi­yent! A feldíszített teremben az asz­alok körül ülők arcán megelégedett nosoly. Vidám tere-fere folyik a te­•emben, míg meg nem szólal Novák fózsef, a szövetkezet elnöke. Szívé­yesen üdvözli a megjelenteket, majd [urőczy János szövetkezeti könyvelő id számot az 1956. év eredményeiről. — Az évi tervezett bevételünk 921 szer korona volt s elértünk 1 millió '8 ezer koronát — mondja büszkén. Feszült érdeklődés kíséri a beszá­molókat. Kiss Ferenc, a szövetkezet iertésgondozója boldogan tekint kö­•ül a teremben. Hogyne vojna boldog ís elégedett, amikor az eredmények ilérésében neki is nagy része van vieg aztán az a 8 ezer korona sem kis összeg ám imlt most kapott. Előlegként 7272 ko­ronát vett fel, természetben pedig 38 názsa gabonaféleséget vittek a házá­loz. Bizony ez gazdag jutalom, külö­íösen ha összehasonlítjuk a hajdani jradalmi cseléd jövedelmével. Az ak­kori 16 mázsa termény, a 3 szekér fa 3s az a kis földecske bizony nem lyújtott valami fényes megélhetést a Kiss családnak. Ma már minden más­íéppen van. Kiss Ferenc ezt a más­képpent így fejezi ki: — Bizony ennyi pénzt a múltban soha nem számoltak le a kezembe. De hát .meg is dolgozik érte. Nem kevesebbet, mint 97 sertést gondoz kiváló eredménnyel. Az átlagos napi súlygyarapodás a hízóknál 80 deka. Kissék jó! élnek. Boldogan újságolja, hogy kétmázsás sertést vágtak s azonkívül egy 160 kilósat szabadpia­con értékesítettek. Ugyanilyen jól vélekedik a szövet­kezetről a 75 éves Fehér András bácsi is. Az idős bácsika 21 szarvasmarhát gondoz, amelyből 18 tehén és 3 nö­vendékállat. Az év folyamán 577 mun­kaegységet dolgozott le. Egész évi'ju­talma 11 ezer 103 korona készpénz. 23 mázsa takarmány és egyéb természet­beni járandóság. — Hej, ha visszagondolok az urak világára! — kezd beszélni Fehér bá­csi — akkor egy 78 éves embert már senki sem alkalmazott, ma pedig min­den lehetőség megvan, hogy egyre jobban éljek — mondja boldogan. Fehér bácsiék 11 gyermeket neveltek fel S amint elnézzük az ünneplőbe öltözött öreg házaspárt, ahogy érdeklődve hall­gatják az évzáró gyűlés beszámolóját, nem nehéz kitalálni, hogy most van­nak igazán megelégedve. Ezt nem is teszik véka alá. — Aki ma nincsen megelégedve — fejezi be a beszélgetést Fehér bácsi — az már talán soha sem lesz. Tovább állunk, mert kezdődik az ün­nepi vacsora, s ahogyan Fehér bácsi mondja, ma mulatni akar, sőt a tánc­ból sem fog kimaradni. A frissen sült pecsenye, kolbász, hurka illata egy ideig leköti a tagság figyelmét, majd egymás után durrog­nak a pezsgős üvegek; a jó vacsorá­hoz pezsgőt iszik a jászói szövetkezet tagsága. Valaki meg is jegyzi, hogy ilyen pezsgős mulatság valamikor csak a grófok bálján volt. A jókedv szemlá­tomást emelkedik, a pezsgősüvegek durrogásába belevág a pattogó, talp alá való cigányzne. Nem kell ám bíz­tatni senkit. Egymásután téncra perdülnek öregek-fiatalok egyaránt Becsületes munka után jó a mulatság. Nincs is ebben semmi kivetni való — valamennyien kiérdemelték. Ott látjuk a mulatók között Tóth István traktorost is, aki csak 11 hó­napja van a szövetkezetben. Az ő jókedvét is fokozza a 7500 korona részesedés. * Öröm, megelégedés és vígság— így jellemezhetnők a jászói szövetkezet évzáró taggyűlését. De ha már itt va­gyunk, nézzünk egy kissé bele a gaz­dálkodásba is. A jászói szövetkezet­nek 684 hektár területe van, melyből 330 hektár a szántó. A 70 szövetkezeti tag az első é.vek nehézségei után szép eredményekkel dicsekedhetik. Az ál­lam iránti kötelezettségüknek minden­ben eleget tettek. Terven felül 4Í0 mázsa sörárpát értékesítettek, mely­ért 98 400 koronát kaptak. Sertésből 105 mázsát adtak szabadpiacra és 58 610 liter tejjel adtak többet terven felül. A terv túlteljesítése a tagság szor­galmas munkájának köszönhető. így érték el, hogy a tervezett 18 korona munkaegység helyett 19 kornát fizettek ki, termé­szetben pedig 4 kg terményt 4'kg szénát és 4 kg szalmát kaptak egységenként. Ugyanakkor biztosítot­ták a szövetkezeti alapokat is. Az üze­mi biztosítási alapra 84 ezer, a szo­ciális alapra 21 ezer, a kulturális alap­ra 11 ezer koronát adtak, az oszthatat­lan alapra 76 ezer koronát helyeztek letétbe. így végzi az évet a jászói EFSZ, amelynek immár 5 éve elnöke •N'ovák.József, aki Túróczy János köny­velővel egyre szabb eredményekre ve­zeti a szövetkezetet. Búcsúzóul még egy pillantást ve­tünk a mulató emberekre, akik kipirult arccal, határtalan jókedvvel ünnepelik egy évi munkájuk kiváló eredményeit. Kaszonyi István M. Karin zongorahangversenye Kassán T élegzetfojtva figyel rá az Lj egész terem Pianói csodálatosan halkak, azt hinné az ember, hogy ennél halkabban már nem is lehet játszani. S ez a le­heletszerű zongorajáték váratlanul még halkabb — s mégis teljes és zengi}. De ebben a kifinomult halk muzsikában váratlan fortisszimók rejlenek. Diadalmasan szárnyal és vívódva zokog ez a muzsika, Bach, Chopin, Liszt és a csehszlovák ze­neszerzők műveinek interpretálásá­ban. Ügy érzem, hogy ez a hibátlan technikájú, mély érzésű zongoramű­vész nem is a kassai Slovan nagy­termének dobogóján, s nem is a közönségnek játszik. Karin Michal, a Szlovák Filharmónia szólistája és hangszere, ez a fekete hangverseny­zongora kettesben vannak. Mi pe­dig. a lélegzetét visszafojtott hall­gatóság csak a'fúgák, szonáták, bal­ladák és nokturnók befejezése után ocsúdunk fel az ünnepi percekből, a tiszta örömökből. Karin Michal a csehszlovák elő­adóművészet kimagasló egyénisége. Méltón képviseli és propagálja a csehszlovák zenét, játssza és ve­zényli Smetana, Dvofák, Suk és Ja­náček műveit, Suchoň, Moyzes, KardoS szerzeményeit, Csajkovszkijt, Mozartot, Bartókot s a többieket. Még gyermek volt, mindössze hét­éves, amikor már nyilvánosság előtt szerepelt Bratislavában és Bécsben. Itt is tanult, ebben a két városban. S amikor befejezte Bécs­ben a mesteriskolát, hangverseny­kőrútra indul, Európa csaknem minden országában fellép Prihodával, Feuermannal, Zathursczkyvel s másokkal. rlminy, nagy élmény Karin művészete. S olyan ritkán van része ilyen élményben Kassa zenekedvelő közönségének. Mert hiányzanak ezek a szólóesték, a hegedű- és zongorahangversenyek, a vonósnégyes, a filharmonikus ze­nekar fellépései. Ritkaság számba mennek ilyen zenei események eb­ben a városban, holott felejthetet­len élményekkel gazdagítanak. A város zenekedvelői megbecsülik a fellépő művészek tehetségét. Er­ről győződtünk meg a Karin-hang­versenyen. De a kassaiaknak van egy óhajuk. A város kultúréletének irányítói tegyék lehetővé, hogy gyakrabban látogassanak Kelet­Szlovákia metropolisába zeneművé­szetünk reprezentánsai. Mészáros Gyula A rozsnyói járás kulturális életéből járási kultúrtevékeny­ség elmélyítése érdeké­ben helyes lenne, ha a járás valamennyi taní­tója példát venne azok­tól, akik igazi fejlesz­tői a népi kultúrának a falvakon. Ezen a téren azonban vannak hibák is. Rudnán a kultúrhá­zat az ifjúság kizárólag csak sakkozásra és asz­taliteniszezésre hasz­nálja. Ez főképpen an­nak tulajdonítható, hogy a fiatalság nem alkot egységes kollektívát. Itt fontos feladat vár a tö­megszervezetekre, hogy megteremtsék az előfel­tételeket a népi kul­túrmunka fellendítésé­hez. RUDNÁHOZ HASON­LÓ a helyzet Várhosszú­réten is. Itt sem sokat tesznek a kultúra fej­lesztése érdekében. A kultúrházban bálokat rendeznek — legtöbb­ször feketén. Noha er­ről a HNB-nak tudo­mása van, nem igyek­szik azon, hogy egyéb kultúrtevékenységet fejtsenek ki. Jó lenne, ha végre Várhosszúré­ten is szívükön viselnék a népi kultúrát. Példát vehetnének a többi községtől. így a jövő­ben nem mondhatnák rájuk azt, hogy lema­radtak a kultúrmunká­ban. —ki— A NEMZETI BIZOTT­SÁGOK feladatai közé tartozik a nép kulturá­lis életszínvonalának emelése is. Ebben jól tevékenykedik a berzé­tei HNB. Berzétén pél­dául a cigány szárma­zású állampolgárok cse­kély töredéke tud írni­olvasni. Hogy a kultu­rális emelkedéshez az első legfontosabb lépés megtörténjen, elhatá­rozták, hogy az analfa­bétákat megtanítják írni-olvasni. A HNB a nemzeti iskola tanítói karával elhatározta, hogy hat csoportban megkezdik a cigányok tanítását. A tantermet is berendezték s a ta­nítást rövidesen meg­kezdik. A községben további kult úrmeg mozdulásokat is készítenek elő, még­pedig tea- és táncesté­lyeket, valamint népi tánccsoport alakítását. Az új évben az ifjúság részére főző, egészség­védelmi és lakáskultúra tanfolyamokat rendez­nek. A kultúra terjeszté­sében Hárskút és Ros­tár sem marad el. Sa­ját erejükből filmvetl­tőgépet vásároltak a kultúrára szomjas nép­nek, mert a vándormozi ritka látogatása nem elégítette ki az igénye­ket. Most már semmi akadálya nincs a fil­mek rendszeres vetíté­sének. A szép példa Krasz­nahorkán is követőkre talált. Itt 6 hónap alatt 23 ezer koronát gyűj­töttek erre a célra. Ügy halljuk, hogy Vyšná Sla­ná, Gočaltovo és Pača is követni fogják a pél­dát. SOKAN ISMERIK a rejdovai népi tánc­csoportot, amely fellé­péseivel a múltban sok sikert aratott. Krišťák tanító — aki a közel­múltban tért haza ka­tonai szolgálatról, Hel­lerová tanítónővel újra felújítja a „Hora" tánc­csoportot. Jelenleg a helyi hagyományos jel­legű táncokat tanulják be; rövidesen fellépnek velük. A rozsnyói járásnak a műkedvelő színjátszás terén szép és tartalmas múltja van. Ez a ha­gyomány ma is él. A já­rás 28 községében ját­szottak és játszanak színdarabokat. Egyes községek, mint például Rochovce, Ochtina, Na­dabul'a és Dernő állan­dó színjátszó csoportok megalakításán fára­doznak. Eredményes kultúr­tevékenységet fejt ki a szilicei és borzovai if­júság a helyi tanítók közreműködésével. A Ida Haendel hegedűestje A bratislavai hangversenyterem a napokban szép, komoly zenei esemény színhelye volt./Ida Haendel hegedűlt. A fiatal művésznő megjelent a dobo­gón, álla alá emelte hegedűjét és az első ütemek után éreztük: kapcsola­tot teremtett a hallgatóságával. Ez a legnehezebb a művész számára* hű­vös fenntartással figyelő embereket a zenében feloldó közösséggé vará­zsolni. A művésznő első számában Fran­cesco Maria Veracini 1700 körül ssy­letett muzsikájának tiszta, szép vi­lágába vezetett el minket. Bach g­moll Adagiója és Fúgája következett, klasszikus játékinodor, tökéletes mér­téktartás jellemezte. Az első rész harmadik száma, Beethoven c-moll szonátája felfogásban és előadásban igazi Beethoven volt. A gazdag, vál­tozatos műsor második részének összeállítása is kifinomult zenei ízlés­ről tanúskodott. Ernest Chausson Poeme című szerzeménye felejthe­tetlen élmény, Brahms magyar rap­szódiája csupa érzés és hangulat, Wieniawski lobogó temperamentum. Érdekesen hatott Mendelssohn élénk, friss Szaltareliója, a német romanti­cizmus mesterétől általában poétiku­sabb színekhez vagyunk szokva. Nehéz lenne megmondani, melyik volt a leg­i szebb a hét műsorszám közül, i Ida Haendel szerenísésen egyesít ; magában mindent, ami a művészt vérbeli művésszé teszi Briliáns tech­jnika komoly elmélyültséggel párosul, ; a játékban erő van és lágyság, mély ) érzés és könnyed csillogás. A rokon­l szenves művésznő kellemes megjele­nése, finom, harmonikus mozdulatai még fokozzák, vagy helyesebben, ki­egészítik a hatást. A hangverseny közönsége értékes zenei élménnyel gazdagodott és lelkes tapssal jutal­mazta a művésznő kiváló teljesítmé­nyét. Havas Márta Alois Sdheíderka professzor, neves képzőművész, híres tájképfestő, be­töltötte 60. életévét. Schneiderka pro-' fesszor közreműködik Jarmila Gla­zarová Advent című regényének meg­filmesítésében. '* * * Fennállásának 40. évfordulóját üní nepli a Zora című kéthetenként meg­jelenő, a vakok számára Braille-írás­sal készülő folyóirat. A Csehszlovákiai Rokkantak Szövetségének nyomdája január első félében ünnepi kiadásban jelenteti meg a jubiláló lapot. A közeljövőben elkészül A nagy hangverseny című első szovjet—ame­rikai film. A nyugatnémet és szovjet filmművészek is rövidesen megkezdik az Ármány és szerelem című film forgatását. ÜJ szo 1957. január 24. Lőrlncz László BUDA FERENC, Surány. Ábel László, Egerszeg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom