Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)
1957-01-19 / 19. szám, szombat
Többet, jobbat, olcsóbban Záhradka elvtársnak, a sviti Tatravit-üzem főtervezőjének szobájában lünk. A beszéd témája az idei terv, nnak teljesítése, s egyéb feladauk. — Az idei terv követelményei a lúlt évhez viszonyítva sokkal nayobbak — kezdi magyarázatát a tervsztály vezetője. — A harisnyák terítésében 1 870 000 párral, a fehérnelű és felsőruha terén pedig 400 000 arabbal növeljük a termelést. Kötött ruban 40 000 darabbal többet ír elő a erv. , , j A munka termelékenységét 11,15 záza'.ékkal emelik, ami azt jelenti, ogy minden egyes termelésben dolozó 6 881 koronával több értékű árut ermel, mint eddig. Gyakorlatilag ez zt jelenti, hogy egy harisnyát kötő lanltásnő, aki a múlt évben 120 000 árat készített, az idén 133 400 párat og kötni. Az önköltséget 3,47 százalékkal sökkentik, tehát az egy korona érté- i ;ü áru kc.tségét 3,47 fillérrel kell Bökkenteni. Ezt úgy magyarázhatjuk i neg, hogy például a „Pribík" jelzésű; runál az eddigi 14,62 korona önköltéget 14,12 koronára szállítják le. Természetesen a felsorolt irányszánok elérésére az üzemnek arra kell örekednie, hogy emelje az üzemrészegek műszaki és munkaszervezési izínvonalát. HOGYAN VALÓSÍTJÁK MEG? Mindenekelőtt nagy gondot fordíanak a műszaki fejlesztésre. Az észEgy méter vastag obiaküveg Azokat a tudósainkat és a labora:óriumi dolgozókat, akik magfizikai ntézetünkben az atomreaktorra' doljozni fognak, a kártékony rádioaktív mgárzástól vasta" acél- és be ton lenje:ek védik. A reaktor működése alatt ía elzárják a prőbacsatornákat, a iolgozők biztonságosan mozoghatnak ?s dolgozhatnak a reaktor fő csarnocában. A sugárzásnak kitett anyagokcal való munkánál azonban bizonyos /eszély áll fenn. Ezért egy darut szeleltek ide. ahol a daru kezelője nagy nagasságban egy különleges kabinból rányitja a munkát. Ahhoz, hogy a larut jól irányíthassa, egy hatalmas .szémre" lesz szüksége, amelyet egy méter vastag ólomüvegből készítetek. így a darukezelő jól láthatja nunkáját anélkül, hogy a rádioaktív sugárzás veszélyének tenné ki magát. szerűsítési javaslatokkal foglalkozó bizottsághoz már eddig 66 ajánlat érkezett, ez 351000 korona megtakarítást jelent. Vannak köztük igen értékes javaslatok. így például a „Clarendon" gépen készített harisnak lábfejének anyaga jobb, tartósabb, de olcsóbb anyagból készül. Ez az újítás 22 500 korona megtakarítást jelent az üzemnek. Önműködő ékvágót alkalmaznak a harisnyanadrágok gyártásánál ; a megtakarítás itt 15 000 koronát tesz ki. CJ GÉPEK A főosztály megérti az üzem törekvéseit, és lehetővé teszi űj gépek vásárlását. A beruházási terv keretében a Német Demokratikus Köztársasággal, Svédországgal. Svájccal és más államokkal tárgyalnak gépberendezések szállítására vonatkozólag. A konfekciós üzamrészleq lyukasztó, gombkészítő és vágógépeket fog kapni. A harisnyagyártó részlegnek új szemelosztógépekre van kilátása. Az új gépek mellett azonban nem szabad megfeledkezni a régiekről sem. A nyugat-mórvaországi gépgyár 30 rekonstruált gépet ad az üzemnek, amelyek lehetővé teszik a kettős rendszerű gyártást. Beszélgetés aTATRASVIT főtervezőjével KI KELL HASZNÁLNI A RfiGI GÉPEKET IS. — Nem szabad csupán az új gépberendezésekben látni az üzem gyártásának effektivitását — jegyzi meg Záhradka elvtárs. — A rekonstruált és módosított régebbi keletű gépek is elvégzik a megkívánt munkát. A technológiai előkészítést az idén már másképpen szervezték és irányították a gyár ezzel megbízott szervei.' Tanulva a múlt hibáiból megjavítják és jobban kihasználják a technológiai folyamatokat. A nyersanyag beszerzésében is javításokat vezettek be, mert nem szeretnék, ha megismétlődnék az, ami a múlt évben előfordult, hogy a segédanyagok beszerzésével sok esetben csupán akkor törődtek, amikor már azoknak a termelésben kellett volna lenniök. — Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy fokozzuk termelésünk hatékonyságát, takarékoskodjunk az energetikai forrásokkal, többet, olcsóbbat és jobbat gyártsunk, — fejezte be szavait a Tatrasvit-üzem főtervezője. -y. Hajógyárunk egyik büszkesége t A komáromi Steiner Gábor Hajógyár dolgozói készítették a fenti képünkön látható karcsú hajót. A gazdag hagyományokkal rendelkező hajógyárunk az ilyen korszerű folyami vontatóhajókkal és az „úszó palotáknak" nevezett személy-hajókkal vívta ki magának a megrendelők elismerését. A nagyteljesítményű vontatóhajók a Szovjetunió vizein dicsérik dolgozóink munkáját. (Szénássy felvétele) Zárszámadás Jászon Az est sötét fátyolt borított a falu•a, elült a zaj s az emberek a fűtött izobában rádió és újság mellett tölik az estét. Ilyen gondolatokkal balagtam végig a jászói utcán. De mikor i vendéglőhöz közeledtem, vélemeíyem magváltozott. Kifényesített cslznás, bajúsz'os emberek, idősebb, fiataabb asszonyok szaporázzák lépteiket i vendéglő bejárata felé. Ünnepi est van Jászon 4a tartják a szövetkezetesek az év:áró taggyűlést — és még hozza miyent! A feldíszített teremben az aszalok körül ülők arcán megelégedett nosoly. Vidám tere-fere folyik a te•emben, míg meg nem szólal Novák fózsef, a szövetkezet elnöke. Szívéyesen üdvözli a megjelenteket, majd [urőczy János szövetkezeti könyvelő id számot az 1956. év eredményeiről. — Az évi tervezett bevételünk 921 szer korona volt s elértünk 1 millió '8 ezer koronát — mondja büszkén. Feszült érdeklődés kíséri a beszámolókat. Kiss Ferenc, a szövetkezet iertésgondozója boldogan tekint kö•ül a teremben. Hogyne vojna boldog ís elégedett, amikor az eredmények ilérésében neki is nagy része van vieg aztán az a 8 ezer korona sem kis összeg ám imlt most kapott. Előlegként 7272 koronát vett fel, természetben pedig 38 názsa gabonaféleséget vittek a házáloz. Bizony ez gazdag jutalom, külöíösen ha összehasonlítjuk a hajdani jradalmi cseléd jövedelmével. Az akkori 16 mázsa termény, a 3 szekér fa 3s az a kis földecske bizony nem lyújtott valami fényes megélhetést a Kiss családnak. Ma már minden másíéppen van. Kiss Ferenc ezt a másképpent így fejezi ki: — Bizony ennyi pénzt a múltban soha nem számoltak le a kezembe. De hát .meg is dolgozik érte. Nem kevesebbet, mint 97 sertést gondoz kiváló eredménnyel. Az átlagos napi súlygyarapodás a hízóknál 80 deka. Kissék jó! élnek. Boldogan újságolja, hogy kétmázsás sertést vágtak s azonkívül egy 160 kilósat szabadpiacon értékesítettek. Ugyanilyen jól vélekedik a szövetkezetről a 75 éves Fehér András bácsi is. Az idős bácsika 21 szarvasmarhát gondoz, amelyből 18 tehén és 3 növendékállat. Az év folyamán 577 munkaegységet dolgozott le. Egész évi'jutalma 11 ezer 103 korona készpénz. 23 mázsa takarmány és egyéb természetbeni járandóság. — Hej, ha visszagondolok az urak világára! — kezd beszélni Fehér bácsi — akkor egy 78 éves embert már senki sem alkalmazott, ma pedig minden lehetőség megvan, hogy egyre jobban éljek — mondja boldogan. Fehér bácsiék 11 gyermeket neveltek fel S amint elnézzük az ünneplőbe öltözött öreg házaspárt, ahogy érdeklődve hallgatják az évzáró gyűlés beszámolóját, nem nehéz kitalálni, hogy most vannak igazán megelégedve. Ezt nem is teszik véka alá. — Aki ma nincsen megelégedve — fejezi be a beszélgetést Fehér bácsi — az már talán soha sem lesz. Tovább állunk, mert kezdődik az ünnepi vacsora, s ahogyan Fehér bácsi mondja, ma mulatni akar, sőt a táncból sem fog kimaradni. A frissen sült pecsenye, kolbász, hurka illata egy ideig leköti a tagság figyelmét, majd egymás után durrognak a pezsgős üvegek; a jó vacsorához pezsgőt iszik a jászói szövetkezet tagsága. Valaki meg is jegyzi, hogy ilyen pezsgős mulatság valamikor csak a grófok bálján volt. A jókedv szemlátomást emelkedik, a pezsgősüvegek durrogásába belevág a pattogó, talp alá való cigányzne. Nem kell ám bíztatni senkit. Egymásután téncra perdülnek öregek-fiatalok egyaránt Becsületes munka után jó a mulatság. Nincs is ebben semmi kivetni való — valamennyien kiérdemelték. Ott látjuk a mulatók között Tóth István traktorost is, aki csak 11 hónapja van a szövetkezetben. Az ő jókedvét is fokozza a 7500 korona részesedés. * Öröm, megelégedés és vígság— így jellemezhetnők a jászói szövetkezet évzáró taggyűlését. De ha már itt vagyunk, nézzünk egy kissé bele a gazdálkodásba is. A jászói szövetkezetnek 684 hektár területe van, melyből 330 hektár a szántó. A 70 szövetkezeti tag az első é.vek nehézségei után szép eredményekkel dicsekedhetik. Az állam iránti kötelezettségüknek mindenben eleget tettek. Terven felül 4Í0 mázsa sörárpát értékesítettek, melyért 98 400 koronát kaptak. Sertésből 105 mázsát adtak szabadpiacra és 58 610 liter tejjel adtak többet terven felül. A terv túlteljesítése a tagság szorgalmas munkájának köszönhető. így érték el, hogy a tervezett 18 korona munkaegység helyett 19 kornát fizettek ki, természetben pedig 4 kg terményt 4'kg szénát és 4 kg szalmát kaptak egységenként. Ugyanakkor biztosították a szövetkezeti alapokat is. Az üzemi biztosítási alapra 84 ezer, a szociális alapra 21 ezer, a kulturális alapra 11 ezer koronát adtak, az oszthatatlan alapra 76 ezer koronát helyeztek letétbe. így végzi az évet a jászói EFSZ, amelynek immár 5 éve elnöke •N'ovák.József, aki Túróczy János könyvelővel egyre szabb eredményekre vezeti a szövetkezetet. Búcsúzóul még egy pillantást vetünk a mulató emberekre, akik kipirult arccal, határtalan jókedvvel ünnepelik egy évi munkájuk kiváló eredményeit. Kaszonyi István M. Karin zongorahangversenye Kassán T élegzetfojtva figyel rá az Lj egész terem Pianói csodálatosan halkak, azt hinné az ember, hogy ennél halkabban már nem is lehet játszani. S ez a leheletszerű zongorajáték váratlanul még halkabb — s mégis teljes és zengi}. De ebben a kifinomult halk muzsikában váratlan fortisszimók rejlenek. Diadalmasan szárnyal és vívódva zokog ez a muzsika, Bach, Chopin, Liszt és a csehszlovák zeneszerzők műveinek interpretálásában. Ügy érzem, hogy ez a hibátlan technikájú, mély érzésű zongoraművész nem is a kassai Slovan nagytermének dobogóján, s nem is a közönségnek játszik. Karin Michal, a Szlovák Filharmónia szólistája és hangszere, ez a fekete hangversenyzongora kettesben vannak. Mi pedig. a lélegzetét visszafojtott hallgatóság csak a'fúgák, szonáták, balladák és nokturnók befejezése után ocsúdunk fel az ünnepi percekből, a tiszta örömökből. Karin Michal a csehszlovák előadóművészet kimagasló egyénisége. Méltón képviseli és propagálja a csehszlovák zenét, játssza és vezényli Smetana, Dvofák, Suk és Janáček műveit, Suchoň, Moyzes, KardoS szerzeményeit, Csajkovszkijt, Mozartot, Bartókot s a többieket. Még gyermek volt, mindössze hétéves, amikor már nyilvánosság előtt szerepelt Bratislavában és Bécsben. Itt is tanult, ebben a két városban. S amikor befejezte Bécsben a mesteriskolát, hangversenykőrútra indul, Európa csaknem minden országában fellép Prihodával, Feuermannal, Zathursczkyvel s másokkal. rlminy, nagy élmény Karin művészete. S olyan ritkán van része ilyen élményben Kassa zenekedvelő közönségének. Mert hiányzanak ezek a szólóesték, a hegedű- és zongorahangversenyek, a vonósnégyes, a filharmonikus zenekar fellépései. Ritkaság számba mennek ilyen zenei események ebben a városban, holott felejthetetlen élményekkel gazdagítanak. A város zenekedvelői megbecsülik a fellépő művészek tehetségét. Erről győződtünk meg a Karin-hangversenyen. De a kassaiaknak van egy óhajuk. A város kultúréletének irányítói tegyék lehetővé, hogy gyakrabban látogassanak KeletSzlovákia metropolisába zeneművészetünk reprezentánsai. Mészáros Gyula A rozsnyói járás kulturális életéből járási kultúrtevékenység elmélyítése érdekében helyes lenne, ha a járás valamennyi tanítója példát venne azoktól, akik igazi fejlesztői a népi kultúrának a falvakon. Ezen a téren azonban vannak hibák is. Rudnán a kultúrházat az ifjúság kizárólag csak sakkozásra és asztaliteniszezésre használja. Ez főképpen annak tulajdonítható, hogy a fiatalság nem alkot egységes kollektívát. Itt fontos feladat vár a tömegszervezetekre, hogy megteremtsék az előfeltételeket a népi kultúrmunka fellendítéséhez. RUDNÁHOZ HASONLÓ a helyzet Várhosszúréten is. Itt sem sokat tesznek a kultúra fejlesztése érdekében. A kultúrházban bálokat rendeznek — legtöbbször feketén. Noha erről a HNB-nak tudomása van, nem igyekszik azon, hogy egyéb kultúrtevékenységet fejtsenek ki. Jó lenne, ha végre Várhosszúréten is szívükön viselnék a népi kultúrát. Példát vehetnének a többi községtől. így a jövőben nem mondhatnák rájuk azt, hogy lemaradtak a kultúrmunkában. —ki— A NEMZETI BIZOTTSÁGOK feladatai közé tartozik a nép kulturális életszínvonalának emelése is. Ebben jól tevékenykedik a berzétei HNB. Berzétén például a cigány származású állampolgárok csekély töredéke tud írniolvasni. Hogy a kulturális emelkedéshez az első legfontosabb lépés megtörténjen, elhatározták, hogy az analfabétákat megtanítják írni-olvasni. A HNB a nemzeti iskola tanítói karával elhatározta, hogy hat csoportban megkezdik a cigányok tanítását. A tantermet is berendezték s a tanítást rövidesen megkezdik. A községben további kult úrmeg mozdulásokat is készítenek elő, mégpedig tea- és táncestélyeket, valamint népi tánccsoport alakítását. Az új évben az ifjúság részére főző, egészségvédelmi és lakáskultúra tanfolyamokat rendeznek. A kultúra terjesztésében Hárskút és Rostár sem marad el. Saját erejükből filmvetltőgépet vásároltak a kultúrára szomjas népnek, mert a vándormozi ritka látogatása nem elégítette ki az igényeket. Most már semmi akadálya nincs a filmek rendszeres vetítésének. A szép példa Krasznahorkán is követőkre talált. Itt 6 hónap alatt 23 ezer koronát gyűjtöttek erre a célra. Ügy halljuk, hogy Vyšná Slaná, Gočaltovo és Pača is követni fogják a példát. SOKAN ISMERIK a rejdovai népi tánccsoportot, amely fellépéseivel a múltban sok sikert aratott. Krišťák tanító — aki a közelmúltban tért haza katonai szolgálatról, Hellerová tanítónővel újra felújítja a „Hora" tánccsoportot. Jelenleg a helyi hagyományos jellegű táncokat tanulják be; rövidesen fellépnek velük. A rozsnyói járásnak a műkedvelő színjátszás terén szép és tartalmas múltja van. Ez a hagyomány ma is él. A járás 28 községében játszottak és játszanak színdarabokat. Egyes községek, mint például Rochovce, Ochtina, Nadabul'a és Dernő állandó színjátszó csoportok megalakításán fáradoznak. Eredményes kultúrtevékenységet fejt ki a szilicei és borzovai ifjúság a helyi tanítók közreműködésével. A Ida Haendel hegedűestje A bratislavai hangversenyterem a napokban szép, komoly zenei esemény színhelye volt./Ida Haendel hegedűlt. A fiatal művésznő megjelent a dobogón, álla alá emelte hegedűjét és az első ütemek után éreztük: kapcsolatot teremtett a hallgatóságával. Ez a legnehezebb a művész számára* hűvös fenntartással figyelő embereket a zenében feloldó közösséggé varázsolni. A művésznő első számában Francesco Maria Veracini 1700 körül ssyletett muzsikájának tiszta, szép világába vezetett el minket. Bach gmoll Adagiója és Fúgája következett, klasszikus játékinodor, tökéletes mértéktartás jellemezte. Az első rész harmadik száma, Beethoven c-moll szonátája felfogásban és előadásban igazi Beethoven volt. A gazdag, változatos műsor második részének összeállítása is kifinomult zenei ízlésről tanúskodott. Ernest Chausson Poeme című szerzeménye felejthetetlen élmény, Brahms magyar rapszódiája csupa érzés és hangulat, Wieniawski lobogó temperamentum. Érdekesen hatott Mendelssohn élénk, friss Szaltareliója, a német romanticizmus mesterétől általában poétikusabb színekhez vagyunk szokva. Nehéz lenne megmondani, melyik volt a legi szebb a hét műsorszám közül, i Ida Haendel szerenísésen egyesít ; magában mindent, ami a művészt vérbeli művésszé teszi Briliáns techjnika komoly elmélyültséggel párosul, ; a játékban erő van és lágyság, mély ) érzés és könnyed csillogás. A rokonl szenves művésznő kellemes megjelenése, finom, harmonikus mozdulatai még fokozzák, vagy helyesebben, kiegészítik a hatást. A hangverseny közönsége értékes zenei élménnyel gazdagodott és lelkes tapssal jutalmazta a művésznő kiváló teljesítményét. Havas Márta Alois Sdheíderka professzor, neves képzőművész, híres tájképfestő, betöltötte 60. életévét. Schneiderka pro-' fesszor közreműködik Jarmila Glazarová Advent című regényének megfilmesítésében. '* * * Fennállásának 40. évfordulóját üní nepli a Zora című kéthetenként megjelenő, a vakok számára Braille-írással készülő folyóirat. A Csehszlovákiai Rokkantak Szövetségének nyomdája január első félében ünnepi kiadásban jelenteti meg a jubiláló lapot. A közeljövőben elkészül A nagy hangverseny című első szovjet—amerikai film. A nyugatnémet és szovjet filmművészek is rövidesen megkezdik az Ármány és szerelem című film forgatását. ÜJ szo 1957. január 24. Lőrlncz László BUDA FERENC, Surány. Ábel László, Egerszeg.